Gazdaság
500 milliárd dolláros lehetőség a bankok számára
Az Accenture új kutatása szerint a hagyományos bankok közel 4 százalékkal növelhetnék éves bevételüket üzleti modelljeik újragondolásával, és a kizárólag digitális szolgáltatásokat nyújtó (digital-only) új banki és pénzügyi szolgáltatók innovatív stratégiáinak átvételével. Ez 2025-ig akár ötszáz milliárd dollár többletet is jelentene számukra.
„A The Future of Banking: It’s time for a change of perspective címmel közzétett jelentés közel 100 vezető hagyományos bank és 200 – kizárólag digitális szolgáltatást nyújtó (digital-only) – szereplő üzleti modelljét és a banki értékláncban betöltött szerepét elemzi.
Két általános üzleti modell került azonosításra:
- a vertikálisan integrált – hagyományos, lineáris üzleti modellek (a saját termékeket értékesítő szereplők, a más szállítók termékeit értékesítő szereplők és a másoknak technológiai és üzleti folyamatokat szállító szereplők); és
- a nem lineáris – alkalmazkodó üzleti modellek, azaz „csomagértékesítők”, amelyek a hagyományos értékesítésen túl, új ajánlatokat állítanak össze további hozzáadott értékkel; az ajánlatokat külső felek szolgáltatásaiba beágyazó vállalatok (pl. utólagos fizetési szolgáltatások, pl. “buy now, pay later”).
A jelentésben elemzett vezető bankok közül sokan vertikálisan integrált üzleti modellel rendelkeznek. A kutatás eredményei azonban azt mutatják, hogy azok a bankok, amelyek szétbontják hagyományos termékeiket (csomagjaikat), az innovatív külső partnerek segítségével új, személyre szabott ügyfélajánlatokkal gyorsabb növekedést és magasabb piaci értéket érhetnek el. A nem lineáris üzleti modelleket a hagyományos, vertikális integrált modellekkel ötvözve akár 3,8%-os éves többletnövekedésre tehetnek szert, amely 2025-ig összesen 518 milliárd dollár többletbevételt jelent.
„A bankszektor egészségesnek látszik, a nagy bankok globálisan masszív bevételt és nyereséget produkálnak”
– nyilatkozta Csontos Attila, az Accenture bankszektorért felelős vezetője.
„Azonban a helyzetet közelebbről megvizsgálva már látszik, hogy az alacsony kamatok, az élesebb verseny miatt csökkentett díjak, valamint a differenciálatlan termékkínálat lassan kikezdi a bankok GDP-részesedését. Ráadásul sok piacon a banki és fizetési szolgáltatásokból származó bevétel a régi szereplőktől az új belépőkhöz áramlik. A növekedés újraindításához a hagyományos bankoknak újra kell gondolniuk azt, hogyan tudnának az ügyfelek igényeinek megfelelő, vonzó terméket létrehozni. Ehhez pedig a vertikális integrált üzleti modellek felülvizsgálatára van szükség.”
A jelentés megjegyzi, hogy 2018 és 2020 között a digital-only szereplők jelentősen jobban teljesítettek a hagyományos bankoknál. A nem lineáris üzleti modelleket követők az árbevételükben 76%-os éves átlagos növekedést (CAGR) értek el, míg a hagyományos, vertikálisan integrált modelleket emuláló digitális szolgáltatók mindössze 44%-ot. A hagyományos bankok – a jóval nagyobb ügyfélkörük ellenére – még a legjobban teljesítő, fejlett piacokon is kevesebb mint 2%-os átlagos éves bevételnövekedésről számoltak be.
A kutatás felsorolja, hogy a hagyományos bankok milyen módon használják ki a meglévő erősségeiket (stabil mérlegfőösszeget, kockázatkezelési szakértelmet, hatósági szabályok ismeretét) az üzleti modelljük rugalmasságának növelésére és a versenytársaktól való megkülönböztetésre. A pénzintézeteknek érdemes az alábbi modellek egyikének, vagy kombinációjának bevezetését fontolóra venniük:
- Kizárólag a bankok által összeállított termékek értékesítése az értéklánc minden rétegét ellenőrizve az összeállítástól a forgalmazásig. Jelentős értéknövelő tényező, hogy képes legyen fúziókon és akvizíciókon keresztül konszolidálni tevékenységét és piaci részesedést szerezni.
- Disztribúcióvezérelt ökoszisztéma kiépítése, amelyen keresztül más vállalatok banki és pénzügyi termékeit is forgalmazzák, valamint piacot teremtenek a nem banki termékek forgalmazására.
- Méretgazdaságosság kialakítása technológiai és üzleti folyamatok biztosításával más vállalatok számára.
- Új ajánlatok létrehozása széttagolt termékek és szolgáltatások összekapcsolásával vagy csomagba foglalásával, amelyeket ezáltal maga a bank vagy egy külső fél is értékesíthet.
„A digitális működés már nem megkülönböztető jegy”
– mutatott rá Dilnisin Bayel, az Accenture egyesült királyságbeli stratégiai és tanácsadó csoportjának ügyvezető igazgatója.
„A növekedéshez nem elég, ha a hagyományos bankok saját maguk legjobb digitális verziójává fejlődnek, hanem ezzel együtt több üzleti modell párhuzamos működtetésére is képessé kell válniuk. Ehhez szemléletet kell váltaniuk, és fontolóra kell venniük az olyan alkalmazkodó modellek bevezetését, amelyek a termékinnovációt, a beágyazott disztribúciót, a célokat és a fenntarthatóságot helyezik előtérbe. Dönthetnek, hogy a jelenlegi ütemben folytatják az innovációt, vagy gyors követő, esetleg vezető pozícióból átalakítják üzleti modelljüket – a stagnálás nem opció.”
Gazdaság
Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban
Hazánk mezőgazdaságának egyik legnagyobb kockázati tényezője az aszály, amely egyaránt kihat a terméshozamra és a gazdálkodók életére.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) legújabb kötete, az Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban átfogóan tárgyalja a szárazság okozta kihívásokat, a termelési rendszerek sérülékenységét, valamint a szélsőséges időjárási feltételekhez való alkalmazkodás szükségességét.
A kiadvány szerkesztői – Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora és Dr. Zsembeli József, a MATE Nemzeti Éghajlat- és Tájkutatási Központ igazgatója – részletesen mutatják be az aktuális helyzetet Magyarországon, különös tekintettel a 2022-es és 2024-es súlyos aszályokra, amelyek rávilágítottak a fenntartható és az aszály káros hatásait mérséklő mezőgazdasági stratégiák jelentőségére. A szakértők fontosnak tartják, hogy a gazdálkodók mellett a politikai döntéshozók is aktívan részt vegyenek a megfelelő szabályozások és támogatási rendszerek kialakításában, hiszen csak átfogó és összehangolt beavatkozásokkal lehet hatékonyan szembenézni az aszály okozta kihívásokkal.
Amint a könyv előszavában is olvasható, az éghajlatváltozás hatásai egyre kézzelfoghatóbbá válnak a mezőgazdaság mindennapjaiban, különösen a csapadékeloszlás kiszámíthatatlansága és a gyakrabban jelentkező aszályos időszakok révén. Magyarországon az aszály a mezőgazdasági termelés kockázatának egyik, ha nem a legmeghatározóbb tényezője. Bár az árvizek, a korai fagyok, a kártevők és egyéb kockázati tényezők komoly kihívások elé állítják a gazdálkodókat, a mezőgazdasági termelés és bevételkiesés szempontjából egyetlen más termelési kockázati forrás sem olyan jelentős országosan, mint az aszály. A nagy szárazság csökkentheti a terméshozamokat, a gazdálkodókat arra késztetheti, hogy szűkítsék a termesztett növények körét és területét, növeljék a termelési inputokat, például a növénytermesztésben az öntözésre vagy az állattenyésztésben a takarmányokra, állatjólétre fordított költségeket.
Az „Aszálykezelési stratégiák a mezőgazdaságban” című könyv célja, hogy gyakorlati és tudományosan megalapozott útmutatást nyújtson a gazdálkodóknak, agrárszakembereknek és döntéshozóknak arra, miként készülhetnek fel hatékonyan az aszályok következményeire. A könyv szerzői azonban nem csupán a kihívásokra kívánják felhívni a figyelmet, hanem azokra a lehetőségekre is, amik segítségével a mezőgazdaság alkalmazkodóbbá, ellenállóbbá és hosszú távon is életképessé válhat. Ennek érdekében a kötet átfogó képet ad az aszály élettani és gazdasági hatásairól, a korszerű vízgazdálkodási technikákról, valamint bemutatja a fenntartható, adaptív gazdálkodási módszereket, amelyek segíthetnek enyhíteni a vízhiány okozta károkat.
A gazdálkodók akár jelentős mértékben is alkalmazkodhatnak a szárazsághoz, a talaj nedvességmegtartó képességét növelő beruházások és intézkedések révén. A különféle talajvédő, nedvességtakarékos művelési módok és gyakorlatok, amelyek növelik a talaj szervesanyag-tartalmát, miközben csökkentik a talaj nedvességveszteségét – mint például a direktvetés vagy a redukált talajművelés, a takarónövények használata, a megfelelő vetésváltás stb. – segíthetnek a gazdaságoknak alkalmazkodni az aszály egyre növekvő kockázatához. Az öntözés hatékonyságának növelése is csökkentheti az aszály okozta károkat. A kötet számos további lehetőséget is felkínál a gazdálkodóknak.
A közelmúltban tapasztalt számos jelentős aszály arra ösztönzi a szakpolitikát, hogy a fókusz a rövidtávú aszályreagálásról a hosszútávú szárazságtűrő képesség kiépítése felé mozduljon el. Az aszályhoz való alkalmazkodás adekvát stratégiai megoldásokat igényel mind ágazatonként, mind régiónként. A kiadvány multidiszciplináris megközelítésben tárgyalja az aszály problémakörét, egyben bemutatja a legújabb kutatási eredményeket, gyakorlati alkalmazásokat, valamint hosszútávú megoldási stratégiákat a mezőgazdaság, a vízgazdálkodás, a környezetvédelem és a társadalmi rendszerek számára.
Ajánljuk ezt a könyvet mindazoknak, akik elkötelezettek a mezőgazdasági termelés jövőjének megőrzése iránt, valamint azoknak, akik mélyebb ismeretekre vágynak az aszály okairól és következményeiről.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Vidéken is viszik a nagyot drágult paneleket
A megyei jogú városokban is hasonló mértékben drágultak az ingatlanok, mint Budapesten, de vidéken még így is jóval olcsóbban lehet lakást vásárolni, mint a fővárosban.
Az Otthon Centrum friss adatai szerint a vidéki nagyvárosokban is a panellakások drágultak a leginkább: az egy évvel ezelőttinél majdnem harmadával kerül többe egy négyzetméter. A vidéki városok közül Debrecen a legdrágább.
„Mindhárom használt szegmensben áremelkedést tapasztaltunk az előző év azonos időszakához képest, és ez a trend lényegében tavaly óta folyamatos”
– ismertette a megyei jogú városok átlagos négyzetméterárainak alakulását Soóki-Tóth Gábor.
Az elemzési vezető arról is beszámolt, hogy a használt ház ára emelkedett a legkevésbé, 11,8 százalékkal, míg a téglalakások 25,5, a panellakások fajlagos ára 28,2 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit.
„A vidéki trendek nagyon hasonlítanak a budapesti folyamatokra: a fővárosban a családi ház 10 százalékot, a téglalakások 23 százalékot, a panellakások pedig 38 százalékot drágultak egy esztendő alatt”
– tette hozzá a szakember, kiemelve, hogy a fővárosi árszint továbbra is jelentősen meghaladja a vidéki városokét.
A téglalakások piacán Debrecen rekorder, amely a megyei jogú városok közül egyedüliként lépte át az egymillió forintos átlagos négyzetméterárat (1,07 millió forinttal). A második helyen Székesfehérvár áll 864 ezer forintos középértékkel, majd Győr következik 853 ezer forintos átlaggal. A legtöbb megyei jogú városban mérsékeltebb árak jellemzők 550-750 ezer forint közötti átlaggal. Csak a kisebb és a fővárostól távolabbi városokban fordult elő ennél alacsonyabb ár, például Nagykanizsán (450 ezer) vagy Baján (422 ezer forint).
Az Otthon Centrum közreműködésével értékesített téglalakások átlagos négyzetméterára egy év alatt 25,5 százalékkal emelkedett. A legtöbb megyei jogú városban 15-30 százalék közötti drágulás látható, Sopronban, Szegeden, Veszprémben, valamint Zalaegerszegen egyszámjegyű volt a növekedés, míg Szolnokon, Tatabányán és Székesfehérváron meghaladta a 30 százalékot.
A panellakások átlagos négyzetméterára 729 ezer forint, a rangsort ebben a szegmensben is Debrecen vezeti 950 ezer forinttal, majd Székesfehérvár 827 ezerrel a második, Győr pedig 812 ezer forinttal a harmadik legdrágább város. Az olcsóbb városok közé Dunaújváros (478 ezer), Szolnok és Miskolc (460 ezer), valamint Nagykanizsa (417 ezer forinttal) tartozik. A legtöbb megyei jogú várost azonban 500-700 ezer forintos átlagár jellemzi.
Az árak összességében 28,2 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakát, amiben Soóki-Tóth Gábor szerint a kamattámogatott hiteleknek is nagy szerepe van, amelyek különösen az olcsóbb panelek iránt élénkítették a keresletet. Minden városban emelkedtek az árak, a legnagyobb 30 százalékot meghaladó drágulást Kecskeméten, Pécsen, Székesfehérváron és Debrecenben, míg a legkisebb növekedést Zalaegerszegen mindössze 4 százalék mérte az Otthon Centrum. Ezzel szemben a többi vidéki városban kétszámjegyű áremelkedés az irányadó.
A megyei jogú városokban az elmúlt egy évben a családi házak drágultak a legkevésbé: a négyzetméterár átlagértéke 551 ezer forint, ami éves távlatban 11,8 százalékos emelkedésnek felel meg. Ugyanakkor az összetételhatás miatt a 25 megyei jogú városban szélsőségesen, a tavalyi átlagár 90-140 százaléka között alakultak az idei átlagok.
Debrecen a harmadik szegmensben is rekorder 745 ezer forinttal, amelyet Sopron közelíti meg 702 ezerrel, míg Győr 623 ezer forintos átlagos négyzetméterárral a harmadik. Nem sokkal marad le Székesfehérvár (614 ezer) és Érd (600 ezer), miközben a legtöbb városban 400-600 ezer forint közötti átlagár a mértékadó. A kisebb és a fővárostól távolabb esővárosokban, ennél alacsonyabb átlagok is előfordulnak: Szekszárdon 319 ezer, Nagykanizsán 333 ezer, Zalaegerszegen 374 ezer forint a középérték.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Sikerrel zárult Shanghai magyarországi bemutatkozása
Október 30-31-én zajlott a Hungexpo területén a világ egyik legnagyobb, Kínai állami támogatással megvalósuló kiállítássorozata, a Shanghai Fair Trade Show budapesti állomása.
A többezer látogatót vonzó eseményen mintegy 130 kínai high-tech vállalkozás képviseltette magát a legkülönbözőbb szegmensekből. Az eseményen mások mellett előadást tartott Bihari Katalin, a Külgazdasági és Külügyminisztérium külgazdaság fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára, a HEPA vezérigazgatója, és Sun Jianping, a Shanghai Services Federation elnöke is.
Az eseményt elsősorban magyar vállalkozások képviselői látogatták, akiknek ez a koncentrált jelenlét kiváló alkalmat kínált, hogy akár több közvetlen kapcsolatot is kialakítsanak kínai gyártókkal és szolgáltatókkal. A minél intenzívebb kapcsolatfelvételt előre egyeztetett személyes találkozók is segítették a kínai és magyar cégek képviselői között ‒ mondta el Szabó Mónika, a rendezvény szervezését és kommunikációját magyar részről támogató a Gold Communications Kft. ügyvezetője.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Magyarország a 18. helyre csúszott vissza az európai használtautó-piac átláthatósági rangsorában
-
Egyéb kategória2 hét ago
Európa legtehetségesebb diákjai versenyeznek a Google x Bitget hackathonján
-
Ipar2 hét ago
IT OPEX stabilizáció: Stratégiák és lehetőségek a kiadások optimalizálására
-
Zöld2 hét ago
Zöldebbé válhat a rajongás digitális ajándéktárgyakkal
-
Tippek2 hét ago
Extra tippek a legújabb netes csalások felismerésére
-
Mozgásban2 hét ago
Újra megjelenik a Honda választékában a Prelude
-
Szórakozás2 hét ago
Utazás a zsebedben: így intézhetsz el mindent telefonnal
-
Tippek2 hét ago
A csendes gyilkos nem alszik télen sem: minden, amit a szén-monoxid-érzékelőről tudni kell

