Gazdaság

500 milliárd dolláros lehetőség a bankok számára

bankok

Az Accenture új kutatása szerint a hagyományos bankok közel 4 százalékkal növelhetnék éves bevételüket üzleti modelljeik újragondolásával, és a kizárólag digitális szolgáltatásokat nyújtó (digital-only) új banki és pénzügyi szolgáltatók innovatív stratégiáinak átvételével. Ez 2025-ig akár ötszáz milliárd dollár többletet is jelentene számukra.

„A The Future of Banking: It’s time for a change of perspective címmel közzétett jelentés közel 100 vezető hagyományos bank és 200 – kizárólag digitális szolgáltatást nyújtó (digital-only) – szereplő üzleti modelljét és a banki értékláncban betöltött szerepét elemzi.

Két általános üzleti modell került azonosításra:

  • a vertikálisan integrált – hagyományos, lineáris üzleti modellek (a saját termékeket értékesítő szereplők, a más szállítók termékeit értékesítő szereplők és a másoknak technológiai és üzleti folyamatokat szállító szereplők); és
  • a nem lineáris – alkalmazkodó üzleti modellek, azaz „csomagértékesítők”, amelyek a hagyományos értékesítésen túl, új ajánlatokat állítanak össze további hozzáadott értékkel; az ajánlatokat külső felek szolgáltatásaiba beágyazó vállalatok (pl. utólagos fizetési szolgáltatások, pl. “buy now, pay later”).

A jelentésben elemzett vezető bankok közül sokan vertikálisan integrált üzleti modellel rendelkeznek. A kutatás eredményei azonban azt mutatják, hogy azok a bankok, amelyek szétbontják hagyományos termékeiket (csomagjaikat), az innovatív külső partnerek segítségével új, személyre szabott ügyfélajánlatokkal gyorsabb növekedést és magasabb piaci értéket érhetnek el. A nem lineáris üzleti modelleket a hagyományos, vertikális integrált modellekkel ötvözve akár 3,8%-os éves többletnövekedésre tehetnek szert, amely 2025-ig összesen 518 milliárd dollár többletbevételt jelent.

 „A bankszektor egészségesnek látszik, a nagy bankok globálisan masszív bevételt és nyereséget produkálnak”

– nyilatkozta Csontos Attila, az Accenture bankszektorért felelős vezetője.

„Azonban a helyzetet közelebbről megvizsgálva már látszik, hogy az alacsony kamatok, az élesebb verseny miatt csökkentett díjak, valamint a differenciálatlan termékkínálat lassan kikezdi a bankok GDP-részesedését. Ráadásul sok piacon a banki és fizetési szolgáltatásokból származó bevétel a régi szereplőktől az új belépőkhöz áramlik. A növekedés újraindításához a hagyományos bankoknak újra kell gondolniuk azt, hogyan tudnának az ügyfelek igényeinek megfelelő, vonzó terméket létrehozni. Ehhez pedig a vertikális integrált üzleti modellek felülvizsgálatára van szükség.”

A jelentés megjegyzi, hogy 2018 és 2020 között a digital-only szereplők jelentősen jobban teljesítettek a hagyományos bankoknál. A nem lineáris üzleti modelleket követők az árbevételükben 76%-os éves átlagos növekedést (CAGR) értek el, míg a hagyományos, vertikálisan integrált modelleket emuláló digitális szolgáltatók mindössze 44%-ot. A hagyományos bankok – a jóval nagyobb ügyfélkörük ellenére – még a legjobban teljesítő, fejlett piacokon is kevesebb mint 2%-os átlagos éves bevételnövekedésről számoltak be.

A kutatás felsorolja, hogy a hagyományos bankok milyen módon használják ki a meglévő erősségeiket (stabil mérlegfőösszeget, kockázatkezelési szakértelmet, hatósági szabályok ismeretét) az üzleti modelljük rugalmasságának növelésére és a versenytársaktól való megkülönböztetésre. A pénzintézeteknek érdemes az alábbi modellek egyikének, vagy kombinációjának bevezetését fontolóra venniük:

  • Kizárólag a bankok által összeállított termékek értékesítése az értéklánc minden rétegét ellenőrizve az összeállítástól a forgalmazásig.  Jelentős értéknövelő tényező, hogy képes legyen fúziókon és akvizíciókon keresztül konszolidálni tevékenységét és piaci részesedést szerezni.
  • Disztribúcióvezérelt ökoszisztéma kiépítése, amelyen keresztül más vállalatok banki és pénzügyi termékeit is forgalmazzák, valamint piacot teremtenek a nem banki termékek forgalmazására.
  • Méretgazdaságosság kialakítása technológiai és üzleti folyamatok biztosításával más vállalatok számára.
  • Új ajánlatok létrehozása széttagolt termékek és szolgáltatások összekapcsolásával vagy csomagba foglalásával, amelyeket ezáltal maga a bank vagy egy külső fél is értékesíthet.

„A digitális működés már nem megkülönböztető jegy”

– mutatott rá Dilnisin Bayel, az Accenture egyesült királyságbeli stratégiai és tanácsadó csoportjának ügyvezető igazgatója.

„A növekedéshez nem elég, ha a hagyományos bankok saját maguk legjobb digitális verziójává fejlődnek, hanem ezzel együtt több üzleti modell párhuzamos működtetésére is képessé kell válniuk. Ehhez szemléletet kell váltaniuk, és fontolóra kell venniük az olyan alkalmazkodó modellek bevezetését, amelyek a termékinnovációt, a beágyazott disztribúciót, a célokat és a fenntarthatóságot helyezik előtérbe. Dönthetnek, hogy a jelenlegi ütemben folytatják az innovációt, vagy gyors követő, esetleg vezető pozícióból átalakítják üzleti modelljüket – a stagnálás nem opció.”

Gazdaság

Általános áremelés jön a Digi-nél júliusban

digi

Ahogy az várható volt, nem tartja magát a korábbi, nyomott árakhoz a Digi Távközlési Kft. új tulajdonosa, a 4iG Nyrt. A cég júliusban átfogó árkorrekciót hajt végre, évek óta először.

Júliustól a jelenlegieknél drágábban elérhető díjcsomagokat vezet be kínálatába a Digi Távközlési Kft. mely januárban került új tulajdonoshoz, a 4iG Nyrt-hez, illetve tagozódott be később az Antenna Hungária alá az új tulajdonos és az állam között létrejött megállapodásnak köszönhetően. Drágább lesz az összes (új) tévés díjcsomag, az internet- és telefonelőfizetés valamint a mobilos tarifák is – derül ki a társaság honlapján közzétett tájékoztatóból.

Az áremelés a legjobban a 2019-ben indult mobilszolgáltatás előfizetőit érinti majd, akik korábban eleve határozatlan idejű szerződést köthettek csak a Digi-vel, így az új havi díjak július 1-jétől automatikusan alkalmazhatóak az esetükben.

Számukra a Digimobil Plusz és Max tarifák havi díja egységesen 1500 forintról 1600 forintra nő, ha pedig eddig 1000 forintot fizettek, mert más Digi szolgáltatásokkal együtt igényelték a mobilt, 300 Ft-tal kell majd többet fizetniük – bár ez utóbbi jelentős, 30%-os áremelésnek minősül, a tarifa havi díja így is messze a legkedvezőbbnek számít a magyar mobilpiacon.

A nyár közepétől változik a jellemzően fiatalabb családtagok által használt Digi Junior társ-díjcsomag előfizetési díja is, a jelenlegi 500-ról 800 Ft-ra (illetve önállóan 1000-ről 1100 Ft-ra) – a mobilos díjcsomagok esetében további tarifatételek (pl. perc- és SMS-díj) nem változnak, illetve a díjcsomagokba foglalt szolgáltatásokhoz sem nyúl az operátor.

Július 1-jével új lakossági vezetékes szolgáltatások jelennek meg a Digi kínálatában, melyek tartalmukat tekintve nem hoznak semmilyen számottevő változást a legutóbb, 2019-ben bevezetett konstrukciókhoz képest, áruk azonban eltérő mértékben emelkedik azokhoz képest. A havi költségek egy olyan előfizetőnél, aki a tévé- és internetszolgáltatást, valamint a telefonszolgáltatást is a cégtől veszi igénybe (“Digi Nekem” konstrukcióval) 400 és 900 Ft közötti összeggel emelkednek a benne foglalt szolgáltatásoktól függően, ami 7-15% közti emelkedésnek felel meg.

A szolgáltató a most bejelentett áremelésekkel továbbra is a piaci átlagár alatt tartja legtöbb elérési díját, kérdés, hogy az új tulajdonos stratégiájába ez közép- és hosszútávon mennyire illeszkedik majd. A cég új menedzsmentje éppen a nyáron áll hadrendbe a telekommunikációs veterán Király István vezetésével, aki július 1-jével veszi át az Antenna Hungária Zrt. irányítását.

Forrás: HWSW

Tovább

Gazdaság

Elon Musk: a szorgos kínaiak lepipálják a lusta amerikaiakat

musk

Elon Musk a kínai munkaerőt dicsérte, szerinte az amerikai emberek munkakerülők.

Elon Musk milliárdos vállalkozó, a Tesla és a SpaceX vezérigazgatója azt jósolta, hogy Kína hamarosan tele lesz sikeres elektromos járműgyártókkal, köszönhetően a nemzet erős munkamoráljának – amely tulajdonság szerinte hiányzik az Egyesült Államokból.

“Úgy gondolom, hogy Kínából nagyon erős cégek jönnek majd ki”

– mondta Musk a Financial Timesnak adott interjújában.

“Egyszerűen rengeteg szupertehetséges, szorgalmas ember van Kínában, akik erősen hisznek a gyártásban”.

Musk, aki a Forbes által több mint 225 milliárd dollárra becsült vagyonával a világ leggazdagabb embere, a kínai gyáriparban dolgozókat állította szembe amerikai társaikkal:

“Ők nem csak éjszakába, hanem hajnalba nyúlóan is dolgozni fognak. Még a gyárat sem fogják elhagyni, míg Amerikában az emberek egyenesen munkakerülők”.

A Tesla állítólag olyan munkaügyi gyakorlatokat alkalmazott a sanghaji gyárában, amelyeket az Egyesült Államokban nyilvánvalóan nem tudott vagy nem akart kipróbálni. A Bloomberg például a múlt hónapban arról számolt be, hogy egy háromhetes lezárás után a gyárban dolgozóknak az üzemben kellett aludniuk és enniük. Minden dolgozónak hálózsákot és felfújható matracot adtak, és 12 órás műszakokban kellett dolgozniuk a hét hat napján.

A washingtoni Nemzeti Munkaügyi Kapcsolatok Testülete tavaly úgy döntött, hogy a Tesla jogellenesen hallgatta ki és fenyegette meg a dolgozókat a szakszervezet megalakítására irányuló erőfeszítéseik miatt. A vállalatot egy munkavállalói per is sújtja, amiért állítólag rasszista kultúrát teremtett. Más dolgozók azzal vádolták Muskot, hogy túlságosan követelőző.

Maga a dél-afrikai születésű Musk azonban azt állítja, hogy soha nem riadt vissza a nagy munkaterheléstől, és 2018-ban a Bloombergnek azt mondta, hogy amikor az alkalmazottai komoly terhelést éreztek,

“azt akartam, hogy az enyémek még rosszabbak legyenek”.

Milliárdos mivolta ellenére a gyárban aludt, amikor a Tesla 2018-ban versenyfutásban volt, hogy teljesítse az egyik EV-jének gyártási célkitűzéseit. Akkor azt mondta a CBS Newsnak, hogy nem volt ideje hazamenni zuhanyozni, és hozzátette:

“Nem hiszem, hogy az embereknek nehézséget kellene átélniük, miközben a vezérigazgató mondjuk szabadságon van”.

Az amerikai munkamorál láthatóan romlott, mióta a Covid-19 járvány 2020-ban elkezdődött. Márciusban minden eddiginél több, 4,54 millió amerikai munkavállaló mondott fel, ami 23%-kal több, mint egy évvel korábban, így a munkaadóknak nehéz dolguk van az üres álláshelyek soha nem látott mértékű elszaporodásával. Sok esetben a munkavállalók inkább felmondtak, minthogy visszatérjenek az irodába, miután a vállalatok megszüntették a világjárvány idején bevezetett távmunkapolitikát.

Az amerikai munkavállalók termelékenysége 7,5%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest 2022 első három hónapjában, ami 1947 óta a legnagyobb visszaesés. Ugyanakkor a fajlagos munkaerőköltség közel 12%-kal megugrott, ami azt jelenti, hogy a munkáltatók sokkal többet fizettek azért, hogy sokkal kevesebbet kapjanak vissza.

Musk a múlt hónapban megállapodott a Twitter 44 milliárd dollárért történő megvásárlásáról, ami megkongatta a vészharangokat a közösségi médiaóriás alkalmazottai körében, akik közül néhányan azzal vádolták, hogy rasszista, aki “rossz irányba” fogja vinni a céget. Musk a múlt héten azt mondta, hogy nem aggódik amiatt, hogy az alkalmazottak elhagyják a Twittert, mondván: “Ez egy szabad ország”, és azok, akik nem érzik jól magukat a cégnél az ő vezetése alatt, saját elhatározásukból is távozhatnak.

Forrás: Computerworld

Tovább

Gazdaság

Először csökkent a mobiljátékok piaca

mobiljátékok

Most először fordult elő a történelem során, hogy visszaesett a mobiljátékok globális piaca, ezzel párhuzamosan a teljes alkalmazáspiac növekedése is megállt – a jelenség mögött elsősorban a pandémia lecsengését látják a kutatók.

Az idei első negyedévben megtörtént az, ami még soha a mobilos videojátékok piacán: éves szinten csökkent a szegmens árbevétele, miután a koronavírus világjárvány szorításából kiszabadultak a potenciális felhasználók, ezzel párhuzamosan költéseiket is átcsoportosították. A szegmensnek nem tett jót a legtöbb régióban elszálló infláció, valamint az ukrán-orosz konfliktust már az első negyedévben kísérő makrogazdasági folyamatok sem.

A Sensor Tower szokásos, negyedéves piaci jelentése szerint az idei első negyedévben 21,2 milliárd dollárt költöttek a mobiljátékosok az App Store-on és a Google Play Store-on keresztül különböző videojátékokra, illetve az alkalmazásokon keresztül megvásárolható tartalmakra, ami nagyjából 6%-os csökkenést jelent az egy évvel korábbi állapothoz képest. Bár a piac negyedéves viszonylatban tavaly már kétszer is visszaesést mutatott (a második és a negyedik negyedévben), most először fordult elő, hogy a számok az egy évvel korábbi állapothoz képest rosszabbak lettek.

A legnagyobb visszaesés a mobiljátékok forgalmát tekintve három legnagyobb piacon, az Egyesült Államokban, Japánban és Kínában volt mérhető, ahol rendre 10, 18 és 1 százalékkal esett vissza a forgalom – a sorrend ezzel együtt nem változott, a TOP5-ös listába végén azonban történt egy helycsere, itt Németországot megelőzte Tajvan, mely a legnagyobb, 7%-os bevételnövekedést hozta a szegmensen belül.

Eközben nem változott a negyedéves alkalmazásletöltési szám, mely a pandémia kitörésével jelentősen megugrott és 2020 második negyedévében ért a csúcsra, azóta viszonylag stabil szinten áll, negyedévenként mintegy 14 milliárdos letöltési rátával.

A mobiljátékokon piaca mellett a globális alkalmazáspiac is megtorpanni látszik, a TradingPlatforms elemzése szerint az idei első negyedévben mintegy 32,5 milliárd dollárt költöttek a felhasználók a globális alkalmazás-piactereken, ami mindössze 0,6%-os, azaz hibahatáron belüli növekedés az egy évvel korábban rögzített 32,3 milliárd dollárhoz képest.

A költési hajlandóság a statisztikák szerint az App Store-ban éves szinten nőtt, a Google Play Store-ban viszont visszaesett, előbbi az összes költésből 21,8 milliárd dollárral, utóbbi 10,7 milliárd dollárral vette ki a részét.

Forrás: HWSW

Tovább
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss