Ipar

A Mobile Industrial Robots 52%-os növekedésről számolt be

industrial

Szép lassan Magyarországon is eltűnnek az automatizálást hátráltató akadályok.

A Mobile Industrial Robots (MiR) 2021-ben nagyon jó pénzügyi évet zárt a kelet- európai és a globális piacon egyaránt. Az autonóm mobil robotok (AMR-ek) globális piacvezetője ennek apropójából 15 vállalatot tüntetett ki a világ minden tájáról a Kiváló Partner és Kiváló Partner+ címekkel. Régiónkban három társaság érdemelte ki az elismerést, a lengyel ASTOR, a cseh Amtech és a román ALFA TEST SRL. A MiR mindezzel a közép-és kelet- európai régióban tevékenykedő partnerek, köztük a magyar kollégák munkáját is elismerte és kifejezte a pénzügyi eredményekkel kapcsolatos elégedettségét.

A nemrég bejelentett pénzügyi adataink rekordokat döntöttek. Régiónkban az éves növekedés csaknem 52%-os volt. A partnerek pedig nagyban hozzájárultak ehhez a sikerhez. Évről évre óriási előrelépést látunk az autonóm mobil robotokkal kapcsolatos kompetenciáink fejlesztésében. Ezt követi az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatási portfólió bővítése és az egyre összetettebb projektek megvalósítása. Hiszünk abban, hogy ilyen partnerekkel a különböző iparágakban működő ügyfeleink számára egyszerű és hatékony módszert tudunk biztosítani az intralogisztikai folyamatok robotizálására.”

– mondja Jesper Sonne Thimsen, a Mobile Industrial Robots közép- és kelet- európai régiójának értékesítési vezetője.

TYCO

A magyar vállalatok digitális érettsége egyre gyorsabb ütemben fejlődik

A magyarországi partnerhálózat jelenleg két vállalatból áll, melyek a komáromi B&O Engineering Kft., a MiR helyi forgalmazója, valamint a rendszerintegrátorként üzemelő herendi VFP Systems Kft. Mindkét vállalat régóta partnere a MiR-nek, kiváló szolgáltatást és szakértelmet nyújtanak az intralogisztikai folyamatok automatizálási megoldásai terén.

Egyértelműen látható, hogy Magyarországon is megnőtt az érdeklődés az autonóm mobil robotok és a hatékonyságot, valamint az emberi munkaerő ésszerű alkalmazását támogató egyéb eszközök iránt. Ennek ellenére a magyar vállalkozások többségének digitális érettsége még egy korábbi stádiumban van, ahhoz képest, ahol például a cseh vagy lengyel cégek tartanak. A helyi vállalatok folyamatainak digitalizálását és automatizálását mielőbb fel kell gyorsítani, hogy versenyképessé válhassanak

– mondja Szabó Béla, a B&O Engineering Kft. kereskedelmi és after sales vezetője.

A logisztikai és ipari szereplőket számos tényező szorgalmazza arra, hogy optimalizálják, vagy újjáépítsék az ellátási láncaikat, és újrapozícionálják fejlesztési stratégiáikat. A versenyképesség megőrzése érdekében rendkívül fontos, hogy a fejlesztések a lehető leghamarabb meginduljanak (vagy folytatódjanak).”

Tapasztalataink szerint három döntési szempontot szokás figyelembe venni, amelyek befolyásolják az AMR-ek telepítését: az üzleti értéket, a munkaerőhiányt és a digitális érettséget. Egyes vállalatok nem szívesen fektetnek be olyan technológiákba, amelyek még korai szakaszban vannak. Ezt a hozzáállást pedig az is erősíti, hogy a cégek gyakran nincsenek tisztában az automatizálás egyértelmű üzleti értékével. Mivel azonban az elavult folyamatok nem tudnak lépést tartani az egyre összetettebb termékekkel vagy ellátási láncokkal, a vállalatvezetőknek muszáj előnyben részesíteniük az újszerű szaktudás elsajátítását, ha nem akarnak szembe kerülni a lemaradás kockázatával.

– mondja Véninger Péter a VFP Systems Kft. ügyvezető igazgatója.

Azok az ügyfelek, akik elsőre egy robottal kezdték meg az intralogisztikai robotizálás folyamatát, gyakran bővítik a MiR robotokat alkalmazó projektjeiket, flottáikat, és más automatizálási megoldásokkal is integrálják őket. Ez nagyszerű visszaigazolása munkánknak és az egész AMR robottechnológiának.

Az olyan magyar vállalatok, mint az esztergomi Tier 2-es autóipari beszállító TE Connectivity, már évek óta AMR technológiát alkalmaznak, és kiélvezik az optimalizált munkafolyamatokból, hatékony helykihasználásból és a megnövekedett munkahelyi biztonságból származó előnyöket.

Az AMR technológia bevezetése folyamatosan terjed 

A régió egyik feltörekvő piacaként érdemes megemlíteni Romániát, ahol az az AMR technológia sikeres térhódításra tett szert az elmúlt években, aminek eredményeként egyre több autonóm mobil robot telepítésére kerül sor az országban.

„A romániai vállalatok gyakran használnak autonóm mobil robotokat az intralogisztika automatizálására. Az ügyfelek értékelik az egyszerű programozást és kezelést, amely nem igényel robotikai ismereteket vagy tapasztalatot.”

– mondja Jesper Sonne Thimsen.

Ipar

Hatalmas automatizált játékraktár

siemens

Anyagmozgatás – Ha a játékokról nagyban gondolkodunk, akkor érdemes a REGIO Játék Törökbálinton megvalósított raktárrendszerét megismerni, ahol körülbelül 800 méter szállítópálya található, a szortírozó rendszeren pedig csúcsidőszakban akár 900 láda is áthaladhat óránként.

Tíz másodpercenként felkerül egy doboz a szállítópályára– mondja Kordás Imre, a beruházást megtervező és megvalósító XXL Mechanika Mérnöki Iroda projektvezetője. Majd így folytatja: beérkező, kimenő és raktáron belüli forgalmat is kezel az új rendszer, amelyet a játékforgalmazás legnagyobb hazai cége rendelt meg. A beérkező árukat a rendszer raklapozási vagy szortírozási igény szerint válogatja szét, majd a szortírozásra szánt ládákat a raktár erre szolgáló területére szállítja. Ott a ládákat a megfelelő munkahelyekre helyezi, a szortírozás pedig áruházanként történik. Összesen 24 ilyen munkahely van, a beérkező ládák RFID antennás elágazásokon keresztül kerülnek a megfelelő helyre. Az elágazások a REGIO Játék adatbázisából kapják az utasítást arra vonatkozóan, hogy hova továbbítsák a ládákat. A rendszer egyébként a raktár webáruházi árukészletének feltöltésére is alkalmas, mivel a szállítópálya egy automata magasraktárhoz is csatlakozik.

Nagyon fontos szempont volt, hogy a boltok igényét napi szinten ki tudják elégíteni, és ne legyenek a kiszállítással csúszásban, ezt az új raktár rendszer kiválóan teljesíti. – Kordás Imre, a beruházást megtervező és megvalósító XXL Mechanika Mérnöki Iroda projektvezetője.

Mik voltak a REGIO Játék főbb igényei?

A megrendelőnek a raktáron belüli anyagmozgatás automatizálása volt az egyik fő célja. A teljes körű raktári automatizálás során a fő igény az volt, hogy a munkát felgyorsítsák, emberi munkaerőt váltsanak ki, illetve a hibákat csökkentsék. Erre szállítópályák hálózata lett kiépítve, illetve a beérkező és kimenő áruk feldolgozását automatizálták.

A raktár fő feladata a 42 darab Régió Játék áruház kiszolgálása. Ez komoly logisztikai kihívás, főleg a terheltebb időszakokban. A játékok szortírozása volt a cél az XXL Mechanika által megtervezett rendszerben, hogy a nagy raktári készletből 42 felé, a boltok változó igénye szerint a termékek szét legyenek szedve. Emellett beszállításról is szó van, tehát a raktárba érkezik külföldről és itthonról is áru. Alkotóelemek szintjén ez nagyrészt görgős és hevederes szállítópályákból, illetve a szortírozó egységekből áll. Ezek egyedileg kialakított munkaállomásokat jelentenek, amelyek a vállalatirányítási rendszerhez kapcsolódnak, és adják ki a dolgozók munkahelyére a megfelelő ládákat, ahol összeállítják az egyes üzletek megrendelését.

Milyen Siemens-technológia segíti az intralogisztikai feladatokat?

A teljes mozgásvezérlést, illetve a profinetes kommunikációt Siemens termékek végzik. Hét darab S7-1200 PLC-t építettünk be, ezek mindegyikéhez tartozik egy 15 colos ipari kezelőpanel (HMI). Az RFID fejegységből 45 darab épült be és összesen 114 olvasófejet lát el. A G115D terepi frekvenciaváltó a 400 voltos szállítópályáinkat vezérli, ebből 67 darab épült be. Ezen kívül a profinet modulok, a profinet rendszerhez szükséges switchek és kábelek, a csatlakozó fejek, illetve a 24 voltos tápegységek is Siemens termékek. A rendszer 400 voltos és 24 voltos szállítópályákat alkalmaz. A rendszer nagy részét egyébként saját tervezésű szállítópályák és dobozirányító egységek alkotják, amelyek kifejezetten ide készültek.

Milyen egyedi igényeknek kellett megfelelniük a tervezés és kivitelezés során?

Van például diafilm méretű termék, és van óriásmackó is, tehát olyan méretbeli különbségek vannak, amelyek speciális igénynek minősülnek. A projekt legelején sok egyeztetés történt azzal kapcsolatban, hogyan lehetne mindent kezelni. Még robotcellák is szóba jöttek, de pont a szélsőséges mérettartományok miatt ezeket végül is elvetettük. Végül az a döntés született, hogy a termékek körülbelül 80 százalékát kezeljük automatizált raktárrendszerben, illetve azt kezeljük, ami egy 400x600x300 mm-es ládába belefér. Ami ezen kívül esik, azt a dolgozóknak kell a raktárban elhelyezniük.

www.siemens.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Áttörést ért el a Siemens

siemens

Újabb akadály hárul el a nagy hatótávolságú e-kamionok elterjedése elől.

Sikeres tesztet teljesített a Siemens: töltési rendszere 1 MW teljesítményt adott le.

A német cég prototípusát egy nagy hatótávolságú e-kamionnal tesztelték. Az új készülék több Siemens SICHARGE UC150 töltőberendezésből, ezek kimeneti teljesítményét összefogó kapcsolási kialakításból (switching matrix) és a megawatt-töltésre speciálisan kialakított diszpenzerből állt.

Ezzel a teljesítménnyel az e-kamionokban általában használt akkumulátorokat körülbelül 30 perc alatt, 20 százalékról 80 százalékra lehet tölteni.

Növekvő igény a zéró emissziós távolsági fuvarozási megoldások iránt

A nehéz haszongépjárművek felelősek az EU közúti közlekedéshez köthető, üvegházhatású-gázkibocsátásának több mint 25 százalékáért. Így a klímacélok elérése és az európai országok fosszilis importenergia-függőségének csökkentése érdekében az árufuvarozás elektrifikációját az uniós előírások több fronton is sürgetik. A cél, hogy a nehéz tehergépkocsik és a buszok CO2-kibocsátását 2040-re 90 százalékkal csökkentsék, 2035-re pedig már minden új városi busz zéró kibocsátású legyen.

Az e-haszonjárművek elterjedéséhez ugyanakkor az infrastruktúra-fejlesztés számos eleme szükséges Németországban is, ezekről fehér könyvet jelentett meg közösen a Siemens és a MAN.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Közös fejlesztést jelentett be a Siemens és a Mercedes-Benz

mercedes

Az energiarendszerről készített digitális ikrek a gyártervezés jövőjére is kihatnak

Komoly mérnöki feladatot könnyít meg a két vállalat közös fejlesztése: a villamosenergia-rendszerről készített digitális másolat segítségével felgyorsíthatóvá válik az autógyárak energiarendszerének megtervezése, modernizálása.

A Digital Energy Twint a Mercedes sindelfingeni üzemében tesztelték, ahol olyan adatokat kötöttek össze a virtuális térben, mint például az épületek berendezései, az energiatermelés, az időjárási adatok, a terhelési profilok. A megoldás a fizikai energiarendszert szimulálva ellenőrzi a javasolt tervezést, energiafelhasználási forgatókönyveket, és ajánlásokat ad a kívánt eredmények optimalizálására, ideértve az energiahatékonyságot és a kapcsolódó költségmegtakarítást, valamint a CO2 kibocsátás csökkentését.

Az új fejlesztés a Mercedes-Benz azon törekvését támogatja, hogy a saját tulajdonú gyártóhelyeit 2039-re 100 százalékban megújuló energiával tudja üzemeltetni.

„A Digital Energy Twin a válaszunk a sikeres vizualizálásra, elemzésre és optimalizálásra az energiahatékony építési folyamatok terén. Ezzel jobban megértjük a meglévő gyárépületeket, és okosépületekké alakíthatjuk őket. A technológiának köszönhetően előremutató szabványok kialakítását segítjük elő”

– mondta Arno van der Merwe, a Mercedes Benz gépjárművek termelési tervezésért felelős alelnöke.

A Siemens és a Mercedes-Benz 2021-ben kötött stratégiai partnerséget a fenntartható autóipari gyártás és a termelési módszerek digitalizációjának elősegítésére. A mostani közös fejlesztés átláthatóbb döntéshozatalt tesz lehetővé az autógyárak tervezésének korai szakaszában.

A digitális ikrek technológiája a Siemens portfóliójának kulcsfontosságú része, mely felhasználható az új termékek megtervezéséhez, valamint a vállalatok fenntarthatósági céljainak eléréséhez is. A müncheni központú vállalat nemrég jelentette be a Heinekennel közös projektjét, melynek keretében segíti a sörgyártó dekaborbonizációs törekvését, és várhatóan telephelyenként 15-20 százalékkal mérséklik a felhasznált energia mennyiségét, illetve 50 százalékkal csökkentik a CO2-kibocsátást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss