Connect with us
Hirdetés

Ipar

Raktárautomatizálás – tények és kérdőjelek

rakrtárautomatizálási

Az automatizálás egyelőre nem hasít egyértelműen a logisztikában.

Hosszú távon nyilván beköltöznek a raktárakba a robotok és a különféle automatizált rendszerek, de ma még többen az óvatos kivárást választják.

A pandémia okozta bezártság olyan tömegeket is a karosszékből történő vásárlás felé terelt, amelyek korábban kizárólag vagy szinte mindig elmentek az üzletekbe, ott vásároltak, és jellemzően saját maguk vitték haza a kiválasztott és megvett termékeket. Sokan a karantént követően is megmaradtak – részben vagy teljesen – az online boltok mellett. A megváltozott helyzet azokat a kereskedőket is váltásra kényszerítette, akik a Covid előtt nem működtettek online üzletet, sőt még nem is fontolgatták a belépést az e-kereskedelembe. Ezek mellett természetesen megjelentek vadonatúj, kifejezetten az online rendelésekre szakosodott szereplők, illetve a meglévő e-kereskedők jelentősen bővítették kínálatukat.

Mára eljutottunk oda, hogy gyakorlatilag bárki, bármit, bárhonnan és bármikor meg tud vásárolni online. A fogyasztók igényei folyamatosan nőnek, miközben az őket kiszolgáló emberi erőforrás jellemzően nem képes lépést tartani sem a mennyiségi, sem a minőségi elvárásokkal. Az e-kereskedelem ilyen mértékű bővülése, illetve a vásárlók színvonalas kiszolgálása nem képzelhető el megfelelő logisztikai rendszerek nélkül. Itt van tehát egy folyamatosan fejlődő iparág, a logisztika, amely ma már egyre több korszerű technológiai megoldással segítheti a kereskedők munkáját.
Mi történt a logisztika területén az utóbbi időben, és mi várható a jövőben? Vajon mennyire terjed el az automatizálás a raktárakban? A QLM piaci kitekintése ezeket a kérdéseket járja körül.

Fontos szempontok

A megrendelt csomagok kiszállítási ideje folyamatosan csökken, az emberek pedig megszokták a kényelmet. A logisztika számára ez lehet kész főnyeremény, de akár hatalmas veszteség is. Az online rendeléseket kiszolgáló raktáraknak egyre gyorsabban kell dolgozniuk. Fel kell pörgetniük a csomagolási folyamatokat, ami manuálisan egyre nehezebb. Itt jöhet képbe az automatizáció. De vajon meddig és hogyan?

A Zebra által készített globális kutatás szerint a cégek 20 százalékánál már elindult vagy tervben van a robotika/automatizálás használata a raktárakban. A százalékos arány 2025-re várhatóan csak nagyobb lesz. Ezt támasztja alá, hogy az online térben leadott rendelések – amelyek az országhatárokon is átnyúlnak – 15-20 százalékkal gyarapodtak az elmúlt években, megnövelve az igényt a modernizált, automatizált raktárak iránt. A gyártási, szállítási, logisztikai és egyéb részlegek döntéshozóinak 27 százaléka teljes automatizálást tervez 2024-re.

A raktár automatizálása esetén érdemes arra törekedni, hogy a raktári folyamatokat részben vagy egészben függetlenítsék az emberi erőforrásoktól. Olyan gépeket, berendezéseket célszerű illeszteni a folyamatokba, és olyan szoftveres irányítást érdemes alkalmazni, amelyek integrációjával a raktár termelékenysége eléri a kívánt paramétereket (cikkszám, tárhelyszám, tárhelyméret, mozgatások száma, rendelkezésre állás szintje stb.)

Az emberi jelenlét nélkül dolgozó gépek, vezető nélküli targoncák, robotok a modernizálás eszközszintű alapjait biztosítják, de önmagukban nem képesek megoldást nyújtani. Sőt, amennyiben ezeket nem megfelelően választják ki vagy illesztik folyamatba, akkor bevetésük akár ellenkező hatást válthat ki. Ezen automata egységek hatékony működése a feladatra szabott raktárirányítási rendszer (WMS – Warehouse Management System) és folyamatirányítási (MFC – Material Flow Control) szoftver együttműködésével biztosítható. E szoftverek, mindamellett, hogy a már jól ismert feladatokat – mint például áruátvétel, be-, át- és kitárolás, készletkezelés, komissiózás, csomagolás, kiszállítás – ellátják, nagy súlyt fektetnek a berendezések együttes működésének átgondolt irányítására. A rendszer sajátosságából adódóan elvárás a rendkívül magas rendelkezésre állás; nem engedhető meg a működés teljes megállása, hiszen ez hatalmas gazdasági veszteségeket okoz. Ennek biztosítását részben a vezérlő szoftverek megfelelő működési logikája garantálja.

Az integrációs kihívás mellett nagy figyelmet kell fordítani e rendszerek szervizelésére (időben és rendszeresen elvégzett megelőző karbantartások, szervizcsapat elérése telefonon, szükség esetén gyors bevetése a helyszínen). Ez szintén a magas rendelkezésre állás egyik alapja.

Visszatartó tényezők

A logisztikai cégek szeretnék megkönnyíteni, hatékonyabbá tenni saját munkájukat, de emellett fő céljuk a fogyasztók igényeinek kiszolgálása. Ám nem mindenki akar automatizálni. A McKinsey Global Institute jelentése szerint több indok állhat annak hátterében, hogy egyes cégek miért nem alkalmazzák az automatizációt raktáraikban.
Az egyik ok, hogy a cégek tartanak az e-kereskedelem szokatlan versenydinamikájától, bizonytalanok azzal kapcsolatban, hogy a sok rendelkezésre álló automata raktártechnológiából melyik fog diadalmaskodni. Az új eszközök beszerzésének költsége nagy, így a raktárautomatizálási beruházás jelentős döntésnek számít egy cég életében.

További probléma, hogy a szállítók új, többcsatornás elosztási rendszerei bizonytalanságot szülhetnek. A munkaerőhiány sem segíti a cégek fejlődését, hiszen évek óta nem látott problémával küzd az iparág. Egy automata rendszer megvalósítása, bevezetése akár két éven is túlnyúlhat, így a beruházásról szóló döntés és a használatbavétel között történő változásoktól való félelem is fokozza a bizonytalanságot. A legtöbb logisztikai cég ezen aggályok és a magas költségek miatt nem vág bele a modern eszközök beszerzésébe.

Kétségtelen előnyök

A fenti kétségek mellett azonban annyi biztos, hogy szinte valamennyi raktári folyamat automatizálható. Számos automata megoldást találhatunk a tárolástechnikára, a komissiózásra, az anyagmozgatásra, a csomag- vagy rakatképzésre, a szortírozásra stb.

– Az automatizálás előnye ma már nem kérdés. A cégek döntéshozói nincsenek könnyű helyzetben, a kínálat hatalmas, a döntési szempontok rendkívül összetettek. A klasszikus megtérülésszámítások nem igazak, új alapokra, új szemléletre kell helyezni a beruházás értékelését. Egy biztos, aki ma úgy dönt, hogy a raktári folyamatait automatizálja, az a döntéseivel jelentős versenyelőnyhöz juthat késlekedő versenytársaihoz képest – mondja Bérces Pál, a QLM cégcsoport tulajdonosa.

Egy nemzetközi cikk azt írja, hogy a nagy cégek vezetői egy-két éven belül szeretnék automatizálni saját raktáraikat, ugyanakkor kevesebb mint a felük, közel 40 százalékuk érzi, hogy teljesen felkészültek erre a változásra. Egy kutatás szerint az automatizálási folyamatok javítása az ellátási lánc menedzsereinek legfőbb célja a következő egy-két évben. A vállalatok 14 százaléka létesítményei automatizálásának fejlesztését tekinti prioritásnak, 37 százaléka pedig a három legfontosabb rövid távú cél között tartja számon. A vállalatok 43 százaléka fel is készült ennek megvalósítására. A Világbank-csoporthoz tartozó International Finance Corporation szerint a globális ellátási lánc alapvető szerkezetátalakításának kellős közepén vagyunk.

Automatizált raktár épül az eMAG-Extreme Digitalnél

A romániai székhelyű eMAG vállalatcsoport hazai leányvállalata, az eMAG-Extreme Digital már a korábbi években is tesztelt automatizált megoldásokat a raktáraiban. A vállalat nemrég bejelentett, Dunaharasztiban létesülő, 117 ezer négyzetméteres óriásraktárát már kifejezetten úgy alakítják ki, hogy automatizált logisztikai megoldásokat lehessen alkalmazni benne. Több mint 5 milliárd forint értékben ruháznak be olyan, magas fokú automatizációt kínáló logisztikai eszközök beszerzésébe a logisztikai központ építése kapcsán, amelyek alkalmazásával tovább gyorsulhat a rendelések kiszolgálása. A high-tech dunaharaszti raktárbázis generálkivitelezője a Baupartner Construct, amely több hasonló raktárat épített a cégcsoportnak Romániában.

– Ha egy raktár automatizálásáról beszélünk, a legtöbben a robotporszívóra emlékeztető anyagmozgató robotokra gondolnak: ezek is hasznosak, hiszen emberi erő nélkül lehet velük biztonságosan eljuttatni egy konténernyi terméket egyik pontból a másikra. A dunaharaszti raktárbázis esetében különösen fontos, hogy ilyen feladatokat minél kevesebb emberi közreműködéssel hajtsunk végre, hiszen az épület egy kilométer hosszú. Ugyanakkor az anyagmozgató robotok mellett az online vásárlók gyors kiszolgálásához elengedhetetlen egy fejlett automata csomagszortírozó rendszer is, amely szupergyorsan, szintén emberi közreműködés nélkül osztja szét az árut a futárok között, jelentősen felgyorsítva a kiszolgálásukat. Egy ilyen rendszer óránként több ezer rendelést képes kezelni, a külön csomagolást nem igénylő termékek rendelései így gyorsabban jutnak el a futárokhoz – tájékoztatott az eMAG-Extreme Digital kommunikációs osztálya.

Mivel az eMAG.hu webáruház az eMAG vállalatcsoport platformját veszi igénybe, számos ponton az anyacéggel közös rendszert használ a magyar leányvállalat is. Ennek megfelelően az eMAG cégcsoport több mint tíz éve folyamatosan továbbfejlesztett, tökéletesített irányítási rendszereit implementálják majd a napokban bejelentett dunaharaszti óriásraktárban. Ezeket a rendszereket az online kereskedelem kiszolgálására specializálták, és vállalatspecifikusan fejlesztették le.

A Kifli.hu megőrzi a munkahelyeket

A pandémia alatt ismertté vált Kifli.hu-nál még nem indult el a raktár-automatizálás, de Klekner Péter ügyvezető elmondása szerint automatizáció nélkül is sikerül jelentősen növelniük a hatékonyságot. Számolnak, és úgy hoznak döntéseket, hogy hatékonyan és gyorsan haladjanak előre, megtartva és fejlesztve a meglévő létszámot és csapatokat. Az automatizáció megvalósításakor alapvető szempont a forgalom mérete, a megtérülés és az emberi erőforrás oktatása. Céljuk, hogy ne csökkenjen a munkahelyek száma. Valószínű, hogy 2023-ban új raktár-automatizációval indítanak.

– Már elég nagy mértékben vannak olyan folyamataink a raktárakban, amelyek nem igényelnek emberi beavatkozást. Továbbra is fejlesztünk ezen a téren. Ez azonban nem azt jelenti, hogy kevesebb ember dolgozik nálunk, hanem azt, hogy munkatársaink rendszereket kezelnek. Vannak olyan feladatok, például a vásárlóinknak nagyon fontos helyettesítő és hiányzó termékek megadása vagy a pontos szállítási idő betartása, amelyek ellátásához folyamatosan fejlesztjük informatikai rendszereinket. Ezek üzemeltetését, karbantartását, szervizelését többrétegű csapatok végzik. Mindenki belső ember, állandóan bővülő látszámmal. A raktárakat érintő automatizáció egyébként összehangoltan folyik azokban az országokban, ahol a Kifli.hu jelen van – tájékoztat Klekner Péter.

Forrás: Computerworld

Ipar

2500 tárgyalás és 1200 beszállító az őszi kamarai beszállítói fórumon

Országszerte új lehetőségeket teremtett a hazai vállalkozások üzleti kapcsolatainak bővítésére a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Országos Kamarai Beszállítói Programja, amelyen idén ősszel öt helyszínen 59 nagyvállalat és 1226 beszállító 2475 tárgyalás folytatott le. 

Az eddigi három rendezvénysorozaton összesen 19 helyszínen 234 nagyvállalat és 3883 regisztrált beszállító vett részt, akik 7205 megvalósult üzleti tárgyalást folytattak le. A részt vevő vállalkozások szerint szükséges a beszállítói láncok erősítése és fejlesztése. A kamarai rendszer a programsorozat részeként egy több mint 3800 vállalkozást tömörítő beszállítói adatbázist, egy informális beszállítói klasztert hozott létre, amelyet a jövőben továbbfejleszt. A kamarai hálózat egy célzott beszállítófejlesztési képzési program elindítását is tervezi. A sikeres kezdeményezés a tervek szerint 2027 őszén folytatódik. 

A rendezvénysorozat célja, hogy közvetlen üzleti kapcsolatokat teremtsen a nagyvállalatok és a potenciális beszállítók között, új piaci lehetőségeket nyisson a kis- és középvállalkozások előtt, valamint gyakorlati támogatást adjon az együttműködések kialakításához. A rendezvények elsősorban a jármű-, feldolgozó-, fém- és műanyag-, gép-, élelmiszer- és elektronikai ipar szereplőit célozták, de más szektorok számára is nyitottak voltak. A Heves Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara által elindított, majd országos szintre emelt Országos Kamarai Beszállítói Program (mkik.hu/okbp) mára a hazai beszállítói kapcsolatok egyik meghatározó platformjává vált. 

A Beszállítói Fórumok mellett a KAPTÁR (Kapacitás megosztó adatTÁR) is támogatja a partnerkapcsolatok építését. A mesterséges intelligenciával támogatott országos, ingyenes kamarai platform összekapcsolja a vállalkozások szabad kapacitásait, beszállítói igényeit és partnerkeresési lehetőségeit. A kaptar.mkik.hu oldalon elérhető rendszer automatikus adatkitöltéssel könnyíti a regisztrációt, és már több mint 1700 vállalkozás csatlakozott hozzá.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

Siemens-automatizálással újult meg egy erdélyi tejüzem

A gyergyóremetei bébiételgyártó üzem automatizálása különleges feladatot jelentett a KOB-Flex Kft. számára. A tejfeldolgozás szinte valamennyi technológiai lépését magában foglaló létesítmény irányítását Siemens vezérlésre és felügyeleti rendszerre építették.

A beruházás műszaki kihívásairól, a tejipari automatizálás sajátosságairól és az adatvezérelt gyártás lehetőségeiről id. Kozma Barnabással, a KOB-Flex Kft. ügyvezetőjével beszélgettünk.

MM: A KOB-Flex több évtizedes tapasztalattal rendelkezik az élelmiszeripari automatizálásban. Melyek a vállalkozás legfontosabb tevékenységi területei?

K.B.: A KOB-Flex Kft. jelenlegi formájában 2005 óta működik családi vállalkozásként, de az általunk végzett tevékenység már legalább harmincéves múltra tekint vissza. A kilencvenes években kerültünk kapcsolatba a tejipari technológiák meghatározó nemzetközi szállítóival, köztük a Tetra Pak, az Alfa Laval és később a GEA vállalatokkal. Azóta számos beruházásban működtünk közre velük. Elsősorban komplett technológiai rendszerek automatizálásával, a különböző berendezések integrálásával és központi folyamatirányításával foglalkozunk. Egy pasztőr, szeparátor vagy homogenizátor általában saját vezérléssel érkezik, ezeket azonban össze kell hangolni a kapcsolódó tartályokkal, szivattyúkkal, szelepekkel (technológiai útvonalak) és tisztítórendszerekkel.

MM: Milyen feladatokat vállaltak a gyergyóremetei bébiételgyártó üzem megvalósításában?

K.B.: A beruházás egy hosszabb ideje nem működő tejipari létesítmény teljes technológiai megújítását jelentette. A projektben a romániai GEA volt az egyik meghatározó technológiai partner, amely dán és német szakembereket is bevont a tervezésbe. Bennünket az automatizálás megvalósításával bíztak meg. A feladat különlegességét az adta, hogy a viszonylag kis kapacitású üzem a tejfeldolgozás szinte valamennyi fontos technológiai lépését magában foglalja. A nyerstej átvételét és tárolását pasztőrözés, szeparálás, homogenizálás, majd a receptúra szerinti összetevők bekeverése követi. Ezután a termék sűrítő- és porítóberendezéseken halad keresztül, végül por alakban kerül ki a technológiából. A rendszerhez CIP-tisztítóállomások és technológiai vízellátó rendszerek is kapcsolódnak. A munkát 2021-ben kezdtük meg, de a járványhelyzet következményei és az infrastrukturális nehézségek miatt a beruházás közel öt évre nyúlt.

MM: Milyen Siemens automatizálási megoldásokra épül az üzem folyamatirányítása?

K.B.: A rendszer központi vezérlését három Siemens SIMATIC S7-1500 PLC biztosítja, amelyekhez ET 200 decentralizált I/O-modulok kapcsolódnak. A rendszerben egy S7-1214F vezérlő is helyet kapott. A technológia felügyeletét Siemens WinCC SCADA rendszer végzi, több kezelőállomással. A méreteket jól érzékelteti, hogy a rendszer 900 digitális bemenetet, 500 digitális kimenetet, 200 analóg bemenetet és 90 analóg kimenetet kezel. Emellett kilenc AS-i master segítségével intelligens szelepvezérléseket is integráltunk. Összességében mintegy 200 mérési pont, 450 vezérelt szelep, 80 szivattyú és 30 ventilátor működését kell összehangolni. 

A legnagyobb kihívást nem önmagában az I/O-pontok száma jelentette, hanem a különböző beszállítóktól érkező technológiai berendezések vezérléseinek összekapcsolása és szinkronizálása. A Siemens rendszer lehetővé teszi, hogy az önálló gépegységek egységes folyamatirányítás alatt működjenek.

MM: Hogyan lehet egy ilyen összetett technológiát áttekinthetően irányítani?

K.B.: Az üzem két nagyobb egységre tagolódik. Az egyikben a tej alapfeldolgozása, a másikban a sűrítés és a porítás történik. A két terület fizikailag elkülönül, de ugyanazt a WinCC felügyeleti rendszert használja, így a kezelők mindkét technológiai egység működéséről információt kapnak. Az automatizálásnak köszönhetően a teljes technológia működtetéséhez négy operátori felület elegendő. 

A rendszerben 19 termelési folyamatot alakítottunk ki, amelyek egyenként 10–150 elemi lépésből állhatnak. Ezekhez öt automatizált tisztítási folyamat kapcsolódik. A vezérlés gondoskodik a megfelelő anyagáramlási útvonalak kialakításáról, a szelepek és szivattyúk működtetéséről, valamint a technológiai műveletek sorrendjének betartásáról.

MM: A bébiételgyártásban különösen fontos a higiénia és a visszakövethetőség. Milyen megoldásokat alkalmaztak?

K.B.: Az élelmiszeriparban a higiéniai követelmények az automatizálási rendszer fizikai kialakítását is meghatározzák. Rozsdamentes kapcsolószekrényeket, kábelcsatornákat és szerelvényeket alkalmazunk, a terepi eszközök pedig legalább IP65 védettségűek. 

A technológiai tisztításokat automatizált CIP-rendszerek végzik. A visszakövethetőséget a Siemens WinCC felügyeleti rendszerhez kapcsolódó naplózási megoldásaink biztosítják. Minden termelési és tisztítási folyamat egyedi azonosítót kap, és automatikusan rögzítjük a kezdési és befejezési időpontokat, a kezelői beavatkozásokat és azonosításokat, valamint a technológiai eseményeket és a felügyelet által képzett hibákat. Az adatok eseménylisták és grafikus trendek formájában is visszakereshetők, ami a minőségbiztosítás számára különösen fontos.

MM: Hogyan kapcsolódik a gyártásirányítás a vállalatirányítási rendszerhez?

K.B.: A kapcsolatot egy közös SQL-alapú adatbázison keresztül valósítottuk meg. A vállalatirányítási rendszerből érkeznek a gyártási tervek és a receptúrák, amelyek alapján az operátorok kiválaszthatják az elvégzendő műveleteket. A technológiai rendszer pedig visszaszolgáltatja a megvalósult gyártási folyamatok adatait. Az automatizálási rendszer recept adatbázissal teszi rugalmassá a termelés tervezés és irányítási feladatainak végrehajtását.

MM: Milyen eredményeket hozott a beruházás, és milyen további tejipari referenciákkal rendelkeznek?

K.B.: Gyergyóremetén egy korszerű, magas automatizáltságú üzem jött létre, amelyben a tejfeldolgozás, a sűrítés és a porítás egységes irányítás alatt működik. A por alakú termék már eljutott a forgalmazhatóság szintjére, a végső bébiételtermék bevezetéséhez kapcsolódó fejlesztések és engedélyezési folyamatok pedig még zajlanak. 

A magyar tejiparban számos Siemens-alapú automatizálási projektet valósítottunk meg. Jó példa erre a Tolnatej, ahol a közvetlen tejfeldolgozáshoz kapcsolódó automatizálási feladatok jelentős részét mi végeztük. A biztonságos működést egységes programozási megoldásokkal, On-Line távoli támogatással és helyszíni szervizszolgáltatással biztosítjuk. 

Ügyfeleink döntő többségének rendszereihez online is hozzá tudunk férni, így gyors és szakszerű segítséget adunk a hibakeresésben vagy a technológiai problémák megoldásában. (a program minden munkatársunk számára egyenértékűen értelmezhető, a segítség nem személy függő!)

MM: Milyen új fejlesztési irányokat látnak az ipari automatizálásban?

Egyre nagyobb igény mutatkozik a meglévő technológiai adatok hatékonyabb felhasználására. Sok üzemben már rendelkezésre állnak a szükséges mérési információk, de ezek elemzése és áttekinthető megjelenítése még nem megfelelő. Olyan megoldásokat fejlesztünk, amelyek egy-egy technológiai folyamat teljes lefutását, a hőmérsékleti és áramlási adatokat, valamint a kapcsolódó eseményeket egyetlen képernyőn vagy jelentésben jelenítik meg. Ez jelentősen megkönnyíti a minőségellenőrzést és a hibák feltárását. Különösen fontos terület az erőforrás-felhasználás optimalizálása. Több tejüzemben már folyamatonként mérjük a frissvíz-felhasználást. Van olyan partnerünk, ahol az adatok elemzésével és a technológiai folyamatok optimalizálásával statisztikailag napi 100 köbméteres vízmegtakarítást tudtak kimutatni.

Az automatizálás ma már jóval többet jelent a gépek vezérlésénél. A Siemens-alapú folyamatirányítás, a megfelelő adatgyűjtés és az információk intelligens feldolgozása a termelékenység növeléséhez, a minőségbiztosítás javításához és az üzemeltetési költségek csökkentéséhez egyaránt hozzájárulhat.

www.siemens.hu, kob-flex.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Ipar

A Schneider Electric és a Greenly kiterjeszti dekarbonizációs programját

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata új partnerséget jelentett be a karbonelszámolási és -menedzsment platformot fejlesztő Greenly vállalattal.

Az együttműködés célja, hogy tovább erősítse a Schneider Electric Decarbonization Champion Program (DCP) programját.

A kibővített kezdeményezés a vállalat első olyan fenntarthatósági programja, amely kifejezetten a Schneider Electric partneri ökoszisztémájában működő kis- és középvállalati (KKV) partnereket támogatja abban, hogy mérjék, kezeljék és csökkentsék karbonkibocsátásukat, miközben javítják működési hatékonyságukat. A program megvalósítását a Schneider Electric globális tanácsadási üzletága, az SE Advisory Services támogatja.

Strukturált program a partneri ökoszisztéma dekarbonizációjának felgyorsítására

A Decarbonization Champion Program keretében a Schneider Electric globális partnerhálózatának kis- és középvállalati tagjaival működik együtt, és olyan dekarbonizációs útitervet biztosít számukra, amely a Greenly karbonmenedzsment platformját az SE Advisory Services célzott fenntarthatósági tanácsadásával egészíti ki. A program célja, hogy felgyorsítsa a kibocsátáscsökkentést a teljes értékláncban.

A program becslések szerint évente több mint 34 ezer dollár (30 ezer euró feletti) értékű lehetőséget biztosít minden részt vevő partner számára, többek között az alábbi területeken:

  • hozzáférést a Schneider Electric Sustainability and Energy Tech School képzéseihez, amelyek segítségével a partnerek fejleszthetik fenntarthatósági ismereteiket
  • hozzáférést a Greenly platformhoz, amely lehetővé teszi a Scope 1 és Scope 2 kibocsátások mérését, nyomon követését és jelentését, valamint az adatok áttekinthető megjelenítését
  • az SE Advisory Services szakértői támogatását, amely távoli auditokkal, stratégiai workshopokkal és személyre szabott dekarbonizációs útitervek kidolgozásával segíti a partnereket, valamint hozzáférést biztosít kiválasztott Schneider Electric dekarbonizációs technológiákhoz és finanszírozási lehetőségekhez
  • közös márkamegjelenési lehetőségek és szakmai elismerés a programban részt vevő partnerek számára

Az első tapasztalatok jelentős megtakarítási lehetőségeket tárnak fel

A csendes-óceáni régióban megvalósított pilot projektek jól szemléltetik a program üzleti hatását. Az SE Advisory Services által végzett első auditok több mint 28 500 dollár (40 ezer ausztrál dollár) éves megtakarítási lehetőséget tártak fel egy kivitelező vállalat számára. Egy queenslandi gyártóvállalat pedig több mint 178 ezer dollár (250 ezer ausztrál dollár) éves megtakarítási lehetőséget azonosított működésének fejlesztésével, többek között a sűrített levegős rendszerek hatékonyságának javításával, a fogyasztás időbeli optimalizálásával és a berendezések hatékonyabb használatával. A program globális kiterjesztése jelenleg is zajlik a Schneider Electric partneri hálózatában.

Növekvő ügyfélelvárások és változó szabályozási környezet

Az együttműködés olyan időszakban valósul meg, amikor a globális üzleti és beszállítói láncokban működő vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek környezeti teljesítményük bemutatására és ügyfeleik fenntarthatósági céljainak támogatására. A nagyvállalatok egyre gyakrabban kérnek kibocsátási adatokat és fenntarthatósági vállalásokat beszállítóiktól, így a KKV-k számára is egyre fontosabbá válik karbonlábnyomuk mérése, kezelése és csökkentése, miközben működési hatékonyságukat is javítaniuk kell.

Ezzel párhuzamosan az olyan szabályozások, mint az Európai Unió vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelve (CSRD), illetve az ausztrál Climate-Related Financial Disclosure (CRFD) szabályozás, tovább növelik az értékláncok átláthatóságával kapcsolatos elvárásokat. A fenntarthatósági szempontok beépítése a működésbe így egyre inkább az üzleti ellenálló képesség és a versenyelőny egyik meghatározó tényezőjévé válik.

A Schneider Electric partneri ökoszisztémájában működő KKV-k, köztük a kapcsolóberendezés-gyártók, kivitelezők és rendszerintegrátorok számára ez egyszerre jelent kihívást és lehetőséget. Miközben sok vállalat felismeri a dekarbonizáció üzleti értékét, gyakran hiányoznak azok az erőforrások, szakmai ismeretek és digitális eszközök, amelyekkel a célkitűzéseket konkrét intézkedésekké alakíthatnák. A Decarbonization Champion Program célja ennek a szakadéknak a csökkentése.

A megfelelés helyett a versenyelőny kerül előtérbe

„Ez a program jól tükrözi elkötelezettségünket amellett, hogy Energy Tech Partnerként értéket teremtsünk a teljes partneri ökoszisztémánk számára. A Greenly együttműködésével támogatjuk ökoszisztémánk szereplőit abban, hogy kialakítsák azokat a képességeket, amelyekkel megfelelhetnek a változó piaci elvárásoknak, javíthatják működési hatékonyságukat és felgyorsíthatják dekarbonizációs törekvéseiket. A digitális eszközök és a szakértői támogatás ötvözésével lehetővé tesszük számukra, hogy hosszú távú üzleti értéket teremtsenek, miközben hozzájárulnak a fenntarthatósági célok megvalósításához”

– mondta Bin Lu, a Schneider Electric Power Products üzletágának ügyvezető alelnöke.

Alexis Normand, a Greenly vezérigazgatója és társalapítója hozzátette:

„Számos KKV szeretne aktív szerepet vállalni a kibocsátáscsökkentésben, ugyanakkor gyakran nem rendelkezik a szükséges, könnyen hozzáférhető eszközökkel és útmutatással. A szoftveres megoldások és a gyakorlati támogatás ötvözésével célunk, hogy a dekarbonizáció mérhetővé és megvalósíthatóvá váljon a teljes értékláncban.”


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss