Ipar
Gazdasági ágazatok klímakockázata – rizikó és lehetőség
A klímaváltozás ma már nem kérdés, hanem tény, ami feladatok sokasága elé állítja a gazdasági szereplőket.
A vállalatok működésére és teljesítményére már jelenleg is, de a jövőben még inkább hatással lesz az éghajlatváltozás. A vállalkozások átállását a zöld gazdaságra már nem csupán a piaci elvárások, hanem jogszabályi előírások is sürgetik, a gyors reakció és alkalmazkodás pedig, mint annyi más esetben, itt is versenyelőnyt jelent, de akár a túlélés záloga is lehet. A helyzetet Cserényi Dóra, a BDO tanácsadója és Veisz Ákos, a magyaroroszági BDO ESG üzletágának vezető partnere elemezte.
Az éghajlatváltozás fizikai és átállási kockázatot is rejt magában a vállalkozások pénzügyi teljesítményére nézve. Előbbiek többek közt az átlaghőmérséklet, a csapadékeloszlás, valamint a szélsőséges időjárási körülmények gyakoriságának változásából erednek. Ilyen fizikai kockázatnak tekinthető például, amikor egy fontos vállalati létesítményt viharkár ér. Az átállási kockázatok pedig az alacsony karbonintenzitású gazdaságra áttérésből fakadnak. Egyik altípusuk például, amikor az üzleti partnerek, befektetők elfordulnak a környezetszennyező vállalatoktól, de ide sorolhatjuk az új fenntartható célokat kijelölő jogszabályoknak való megfelelést is.
Klímakockázatoknak kitett ágazatok
A klímaváltozás, illetve az annak mérséklésére tett lépések eltérően hatnak a különböző iparágakban tevékenykedő vállalatokra.
Ha meg szeretnénk vizsgálni, hogy mely ágazatok a leginkább kitettek az átállási kockázatoknak, az egyes ágazatok üvegházhatású gáz (továbbiakban: ÜHG) kibocsátása egy jó indikátor. A klímakockázatokkal foglalkozó pénzügyi szektor is ezt a mutatót veszi alapul. Az Európai Központi Bank 2022. évi klíma stressztesztjében megvizsgálta, hogy melyek azok az ágazatok, amelyek leginkább érintettek az átállási kockázat kapcsán. Az eredmények azt mutatják, hogy a teljes értékláncot figyelembe vevő ÜHG-kibocsátás alapján az EU-ban az átállási kockázatnak leginkább kitett szektorok a finomított kőolajtermék-gyártó alágazat, a bányászat, az ásványianyag-gyártás, valamint a villamosenergia- és energiaellátás ágazat.
Minden európai gazdaságnak természetesen más a szerkezete, így hazánkban is más ágazatokat érint az átállási klímakockázat. Ha megnézzük a hazai iparágakat, 2020-as adatok alapján azt látjuk, hogy a feldolgozóiparnak volt a legmagasabb az ÜHG-kibocsátása, amelyet a villamosenergia-, a gáz-, a gőzellátás- és a légkondicionálás ágazat követ, de a szállítási, raktározási ágazat, a mezőgazdaság, az építőipar, valamint a kereskedelem és a gépjárműjavítás ÜHG-kibocsátása is számottevő (forrás: EUROSTAT, KSH). Összességében Magyarországon a vállalati ÜHG-kibocsátás 92%-áért felelős nyolc ágazat a GDP 60%-át adja. Jelentős tehát a feladat és az érintett vállalkozások számossága.
Forrás: BDO szerkesztés, EUROSTAT és KSH adatok alapján
Az átállási kockázat a fentieknek megfelelően elsősorban az ÜHG-kibocsátás mérséklésével csökkenthető. Az ennek érdekében hozott szabályok is főleg a legnagyobb kibocsátókat érintik, és hátrányban vannak azok, akik nem készülnek fel a jogi környezet várható változására. Jó példa erre az EU Taxonómia, ami tevékenységenként határozza meg, milyen műszaki paraméterek mentén minősül valami fenntarthatónak vagy sem, értelemszerűen jelentősen ösztönözve az ÜHG-kibocsátás csökkenését.
Nagy szabályozói nyomás van a vállalatokon a nagyobb transzparencia irányába is. Várhatóan 2025-től lép hatályba az EU vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelve (CSDD), valamint a kötelező nem-pénzügyi riportálási kötelezettségeket szabályozó CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive). Mindez első körben a nagyvállalatokra és a nyilvános kibocsátókra vonatkozik majd, és már a 2024-es év után is riportolni kell. A vállalatoknak nem csupán saját működésüket illetően, hanem a beszállítóik vonatkozásában is nyilatkozniuk kell majd, amely már számos magyar kkv-t érinteni fog a jövőben. A CSRD elfogadásával párhuzamosan megkezdődött a fenntarthatósági beszámolási sztenderdek kidolgozásának folyamata is, az ESRS (EU Sustainability Reporting Standards) például várhatóan 2025-től lép érvénybe. Már ebből a messze nem teljes felsorolásból is látszik, hogy a jogi megfelelés kulcsfontosságú lesz a következő évek során.
Az átállási kockázatok mellett természetesen a fizikai kockázatokkal is számolni kell. Magyarországon is szembesültünk idén aszállyal, hőhullámokkal, a világ számos pontján pedig árvizek, tüzek pusztítanak. Ezenfelül az éghajlat hosszabb távú változásai is kockázatot hordoznak, a csökkenő vízkészletek, hőmérséklet-változások, valamint a talaj termőképességének átalakulása egyaránt veszélyt jelent. A humán tőke teljesítményére is hatással van a klímaváltozás, amely csökkenő termelékenységet válthat ki. Ez különösen a fizikai foglalkoztatottakat érinti, azonban az irodai dolgozók munkabírására is hatással van, hiszen 40 Celsius-fokot meghaladó napi csúcshőmérséklet mellett nem elvárható a hatékony munkavégzés. A fizikai kockázatok főleg azon ágazatokat érintik, amelyek tevékenysége kitett az időjárásnak, például a mezőgazdaság, az építőipar vagy és az élelmiszeripar. Ezenfelül a turizmust is a klímaváltozásnak kitett iparágnak kell tekintenünk mivel, ha egy terület adottságai, vízminősége, ökoszisztémája megváltozik, az az idegenforgalomra is hatással lesz. Ki akar majd a Velencei-tavon nyaralni, ha esetleg teljesen kiszárad, vagy épp az olaszországi Velencében, ha utcái az év nagy részében víz alatt lesznek?
Klímaváltozás mint lehetőség
Fontos tisztában lenni azzal, hogy a klímaváltozás lehetőséget is jelent a vállalatok számára, nem csak kockázatot. A stratégiai tervezés során érdemes a cégre váró kockázatok azonosításával, a vonatkozó jogszabályi környezet feltérképezésével kezdeni a munkát és „mérni, mérni, mérni”. Amennyiben a vállalatok időben felkészülnek a fenntartható működésre, úgy versenyelőnyre tehetnek szert azokkal szemben, akik nem tesznek ilyen lépéseket. A mostani környezetben, amikor sok szempontból jócskán komfortzónán kívül kell mozogni, ez a lépés talán könnyebben megtehető.
Ipar
Ez mentheti meg az e-töltős benzinkutakat
Nem fog elszállni a villanyszámla.
Kezd általános elvárássá válni, hogy a forgalmasabb utak mentén rendelkezésre álljon e-töltő, sőt, lehetőleg gyorstöltést biztosító berendezés. Ezek az akár 300-400 kW teljesítményű töltők jelentős villamosenergia-igénnyel bírnak, az üzemeltetőnek ráadásul fel kell készülnie, hogy elegendő teljesítmény álljon rendelkezésre akkor is, ha egyszerre használják az összes töltőpontot.
Biztosíthatják ezt úgy, hogy a csúcskapacitásnak megfelelő hálózati teljesítményt kötik le az áramszolgáltatónál, ezért azonban a kihasználtságtól függetlenül fizetniük kell. Ez nem túl költséghatékony megoldás, ráadásul a kapacitásbővítést lehetővé tevő, új villamos infrastruktúrák kiépítése is költséges, illetve akár éveket jelentő, időigényes folyamat. Ha azonban alacsonyabb teljesítménylimitet határoznak meg, és átlépik, bírságot kell fizetniük, illetve a védelmi készülékek esetleges működésbe lépése pedig átmeneti áramszünethez, így üzemkimaradáshoz is vezethet.
Erre nyújt megoldást a Siemens új fejlesztése. A dinamikus terhelésmenedzsmentet biztosító eszköz plug-and-play kialakítással, könnyen telepíthető hardveregységgel nem csupán a töltőberendezések, hanem a teljes telephely teljesítményét egyetlen közös rendszerben szabályozza. Azaz optimalizálható úgy a villamosenergia-gazdálkodás, hogy szükség esetén kielégítő töltési teljesítmény álljon rendelkezésre minden egyes töltőponton, miközben az akár alacsonyabb teljesítménylimitet sem lépi át az üzemeltető.
Ez az előrekonfigurált, és szabadon paraméterezhető hardvereszköz egyszerűbbé teszi az elektromos hálózat és a hozzá kapcsolódó eszközök felügyeletét, irányítását. Az ún. Multipurpose Automation Box hidat képez az elektromos fogyasztók, termelők és a szoftveres vezérlőrendszerek között, lehetővé téve az eszközök egy platformon történő vizualizációját, adatainak gyűjtését, illetve kezelését, elemzését.
A megoldás bármilyen Modbus-kommunikációval rendelkező készülékkel összeköthető, így például e-töltők mellett napelem, kiserőmű vagy mikrogrid szabályozásra is alkalmas. Egy automatizációs egység legalább 10 töltő menedzsmentjére képes, gyártótól függetlenül, de skálázhatóságának köszönhetően akár 250 eszköz is kezelhető ezzel a megoldással. Integrálható a távoli felügyeletet biztosító, felhőalapú szoftveres alkalmazásokba, így a Siemens Electrification X portfóliójába is, amelynek segítségével például helyszíni kiszállás nélkül elvégezhető a töltőberendezések hibaelhárítása vagy újraindítása.
Az egység tervezésekor a helytakarékos kialakítás és a zord környezeti feltételekkel szembeni ellenállóképesség mellett kiemelt figyelmet kapott az kiberbiztonság is, ezáltal megbízható, erőforrás- és költséghatékony, valamint fenntartható energiaoptimalizálási megoldást biztosít.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Technológia, ami működik és előre is visz
A digitalizáció korában egy vállalat technológiai színvonala már több, mint belső hatékonysági kérdés. Közvetlen hatással van versenyképességre, megbízhatóságra és jövőbeli növekedési potenciálra is. Ma már nem elég követni a technológiát. Aki az energiaellátásban is előrelátó, az tudatosan alakítja a cége jövőjét.
Korszerű rendszerek, összehangolt működés
Az üzemi napelemes rendszer telepítés egy összetett technológiai kihívás. Egy jól megtervezett és precízen kivitelezett rendszer energiát termel, valamint valós idejű szabályozhatóságot, stabil működést és pénzügyi megtérülést is nyújt. A Fenntartható Ipari Energia Rendszerek olyan design & build alapú megközelítéssel dolgozik, amely az első lépésektől a teljes rendszerátadásig biztosítja a folyamat teljes irányítását. Ez a konstrukció azért különösen hatékony, mert a tervezési szakasztól kezdve ugyanaz a szakmai szemlélet hatja át a munkát, mint a kivitelezési fázisban. Az ügyfél nem különböző alvállalkozók közt lavíroz, hanem egy kézben látja a projektet. Így minden döntés gyorsabb, pontosabb és a rendszer működése szempontjából összehangoltabb.
Egy rendszer, ami reagál és előre gondolkodik
A technológia szintjét jól mutatja, hogy a jelenlegi szabályozás szerint minden nagyobb ipari napelemes rendszernek képesnek kell lennie a hálózati rendszerirányító általi távszabályozásra, azaz az ún. aFRR előírásnak való megfelelésre. Ez azt jelenti, hogyha egy rendszernek ideiglenesen csökkentenie kell a termelését a hálózat kérésére, a kieső energia pontosan mérhető és a beruházót kártalanítják. Ez új szintre emeli az energiagazdálkodást. Olyan rendszerekről van szó, amelyek képesek reagálni a hálózat állapotára, az időjárás változásaira, vagy akár a vállalati igények alakulására is. A korszerű inverterek, akkumulátorok és vezérlőrendszerek ma már együtt dolgoznak annak érdekében, hogy a rendszer ne csak működjön, hanem optimalizáljon is.
Mögötte mérnöki tudás, tapasztalat és biztonság
A Fenntartható Ipari Energia Rendszerek mögött egy stabil, országosan működő, zalaegerszegi székhelyű csapat áll. Ez a csapat kiszolgálja a nagyvállalati igényeket, valamint része egy olyan szakmai csoportnak is, amely szántóföldi naperőművek fejlesztésében is aktív szerepet vállal. A projektekhez való hozzáállásuk egyértelmű. Minden megbízást úgy kezelnek, mintha saját rendszerüket építenék. A kivitelezés nem ér véget a műszaki átadással. Hosszú távú rendszergaranciát biztosítanak, és minden telepítés mögött ott van a tanúsított, független intézetek által igazolt szakmai háttér. Ez különösen fontos az energiatárolóval kombinált megoldások, UPS rendszerek vagy fázisjavító funkciók esetén, ahol a pontosság és a megbízhatóság alapkövetelmény.
A technológia akkor válik valódi értékké, ha azon túl, hogy a jelenlegi működést támogatja, jövőálló rendszereket is képes létrehozni.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
20 éves a Huawei Magyarország
A Huawei Technologies Hungary idén is megrendezte kiemelt iparági eseményét, a Tech4Value – ICT Day konferenciát, amelynek középpontjában ezúttal az ipari digitalizáció, a mesterséges intelligencia, ezek felhőalapú és oktatási alkalmazásai álltak.
Az eseményt Solymár Károly Balázs, az Energiaügyi Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára nyitotta meg. Köszöntőt mondott Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora és Palkovics László, a mesterséges intelligencia fejlesztéséért felelős kormánybiztos is.
A rendezvény célja, hogy az ipari és társadalmi digitalizáció előtt álló lehetőségeket közösen gondolják tovább a szakpolitikai, ipari és akadémiai szereplők. A Huawei – mint a világ egyik vezető infokommunikációs technológiai szolgáltatója – számos olyan megoldást mutatott be, amelyek segítik a versenyképesség és az adatbiztonság erősítését a digitális korszakban.
„A digitalizáció nemcsak technológiai kérdés, hanem közös jövőkép. Célunk, hogy a mesterséges intelligencia és a felhőalapú megoldások révén együtt formáljuk Európa intelligens jövőjét – ipari, oktatási és társadalmi szinten egyaránt”
– hangsúlyozta köszöntő beszédében Gao Weijie, a Huawei Technologies Magyarország és Nyugat-Balkán vezérigazgatója.
Solymár Károly Balázs, az Energiaügyi Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára köszöntőjében kiemelte:
„Az állami szolgáltatások digitalizációjában teljes szemléletváltás történt a Digitális Állampolgárság Program bevezetésével. Az infokommunikációval már rövid távon jelentős előrelépést lehet elérni, azon dolgozunk, hogy Magyarország 2030-ra a régió digitális éllovasává váljon. De a digitalizáció nem kizárólag kormányzati feladat, kulcsszerepet játszanak benne a hazai és nemzetközi vállalatok, köztük az olyan világmárkák, mint amilyen a Huawei is.”
Palkovics László kormánybiztos elmondta:
„A készülő magyar MI stratégiában vázolt intézkedések célja a magyar gazdaság növekedési potenciáljának erősítése és az alkalmazott technológiák társadalmi hasznosítása a kiemelt fókuszterületek mentén. Ezek közül néhány: a közszolgálatok hatékonyabbá és elérhetőbbé tétele, a közigazgatás, személyi felhasználás – mint okos otthon és energiahatékonyság, fenntartható városok és közlekedés, egészségügy fejlesztés.”
„Az oktatásban a digitalizáció és a mesterséges intelligencia révén az „egyetem, mint intézmény” átalakul, „egyetem, mint platform” válik belőle”
– mondta el Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora.
„ Az Óbudai Egyetem az első, amely a Huawei-jel WIFI7-es szabványú kampusz hálózatot épített ki az országban, emellett saját MI stratégiánk is van. Az MI-vel moduláris oktatást, valós idejű tanulási adatokat, személyre szabott tanulmányutat, megbízható, adatalapú egyetemvezetést fejlesztünk ki.”
A konferencián többek között szó esett a mesterséges intelligencia oktatásban és felhőalapú rendszerekben betöltött szerepéről, az ipari digitalizáció legújabb trendjeiről, valamint innovatív egészségügyi és ipari alkalmazásokról. Hazai példákon keresztül mutatták be az MI-stratégia felsőoktatási megvalósításának lehetőségeit, és részletesen tárgyalták a NIS2 irányelv által támasztott kiberbiztonsági követelményeket is. A délelőtti programot plenáris előadások és panelbeszélgetések színesítették, délután pedig tematikus szekciók – az Engineer Club és az Education Circle – várták a szakmai érdeklődőket.
20 éve Magyarországon a Huawei – stabil partner a digitális jövőben
A Huawei Technologies Hungary idén ünnepli hazai működésének 20. évfordulóját. Ez alatt az idő alatt a vállalat aktív szerepet vállalt az ország digitális fejlődésének támogatásában, különös tekintettel az oktatás és a tehetséggondozás területére.
„A vállalat 2005-ben mindössze néhány fővel kezdte meg működését Budapesten, mára pedig több mint 2000 embernek biztosít megélhetést”
– kezdte köszöntő beszédét Gao Weijie, a Huawei Technologies Magyarország és Nyugat-Balkán vezérigazgatója.
„A Huawei az elmúlt két évtizedben nemcsak technológiai, hanem gazdasági és társadalmi értelemben is meghatározó partnerévé vált a régiónak. Büszkék vagyunk, hogy termékeink és szolgáltatásaink révén jelenleg a magyar lakosság több mint 80 százalékát elérjük, mindez nem jött volna létre a kiegyensúlyozott magyar üzleti környezet nélkül”
– tette hozzá.
A magyarországi tevékenységek az innováció széles spektrumát lefedik. A vállalat 2009-ben hozta létre az európai ellátó központját, amely ma már több mint 50 országba szállít. A pátyi gyáregységben indult el az ország első élő ipari 5G magánhálózata. A Huawei kulcsszerepet játszott a fényeslitkei East-West Gate intermodális vasúti terminál vezeték nélküli, privát 5G infrastruktúrájának kiépítésében is.
A Huawei tevékenységei hozzájárulnak Magyarország digitális átalakulásához és karbonsemlegességi törekvéseihez is. Digitális energiamegoldásai – mint például a Fusionsolar rendszer – 2024-ben például akkora kibocsátáscsökkentést eredményeztek, mintha 1,6 millió fát ültettek volna.
Oktatás és társadalmi felelősségvállalás: a jövő szakembereiért
A vállalat elkötelezett a digitális készségek fejlesztése iránt. A Huawei ICT Academy program keretében egyetemekkel és szakképző intézményekkel együttműködve kínálnak képzéseket az 5G, Big Data, MI és hálózati technológiák területén. A program során a hallgatók a Huawei szakmai anyagaihoz, valamint nemzetközi szintű tréningekhez férhetnek hozzá.
Emellett a „Seeds for the Future” program keretében több száz magyar egyetemista kapott már lehetőséget arra, hogy online és személyes tréningeken keresztül bővítse technológiai ismereteit.
A jubileum alkalmából a vállalat két új együttműködési megállapodást írt alá magyar felsőoktatási intézményekkel. Az Óbudai Egyetemmel kötött megállapodás célja egy Smart Solution labor és bemutatóterem létrehozása, valamint az infokommunikációs tehetséggondozás további erősítése. A másik együttműködés a Pécsi Tudományegyetemhez kapcsolódik, ahol a felek a Huawei ICT Academy tananyagainak távoktatását támogató központ létrehozásáról és digitalizált egészségügyi kooperációról állapodtak meg. A megállapodások célja, hogy a technológiai innováció és a felsőoktatás még szorosabb kapcsolatba kerüljön, így segítve a hazai digitális ökoszisztéma fejlődését.
Huawei Enterprise Roadshow 2025: a digitális intelligencia testközelből
A korábbi évekhez hasonlóan a konferencia egyik kiemelkedő kísérőeseménye volt a Huawei nagyvállalati üzletágának mobil kiállítóterme is, amely idén Budapest mellett 17 ország 29 városába látogat el „Accelerate Industrial Digital Intelligence” mottóval. A bejárható kiállítótér lehetőséget nyújtott arra, hogy az érdeklődők testközelből ismerkedjenek meg a Huawei legújabb, iparágspecifikus IKT-megoldásaival – az MI-kompatibilis adattárolástól kezdve az intelligens egyetemi hálózatokon át egészen a rugalmas és skálázható Huawei Flex Cloud platformig.
A digitális intelligencia térnyerése Európában új korszakot nyit a közigazgatásban, az egészségügyben, az oktatásban és a kiskereskedelemben egyaránt. A bemutatón szerepet kaptak olyan úttörő megoldások is, mint a jövőbiztos adattárolási rendszerek, a mesterséges intelligenciával támogatott kampuszhálózatok, a teljesen optikai hálózatok, valamint a Flex Cloud, amely biztonságos és agilis felhőalapú működést kínál kifejezetten ipari, közigazgatási és oktatási igényekre szabva.
A Huawei célja, hogy ezekkel a technológiákkal ne csupán technológiai újításokat, hanem fenntartható társadalmi és ipari fejlődést is előmozdítson Európában. Az európai roadshow emellett a HUAWEI eKit platformot is bemutatja, amely a kis- és középvállalkozások számára kínál könnyen bevezethető megoldásokat.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök2 hét ago
A Heineken mesterséges intelligenciával oltja szomját az adatkezelésben
-
Ipar2 hét ago
20 éves a Huawei Magyarország
-
Tippek1 hét ago
Önkiszolgáló pénztárak, automatizáció: tényleg jönnek a robotok és elveszik a bolti dolgozók munkáját?
-
Gazdaság2 hét ago
Innováció a banki digitalizációban és blokklánc technológiára épülő hazai fejlesztés a GDE finTECH Galéria évadzáró eseményén
-
Gazdaság2 hét ago
Miért nincsenek Munkáshitel akciók a bankoknál?
-
Mozgásban2 hét ago
Érezd a felfedezés ízét! – Stühmer Pillanat Korfu a világűrben és a Földön is
-
Gazdaság1 hét ago
E-kereskedelmi logisztika és telephelyválasztás 2025-ben Stratégiai megoldások a versenyképesség növeléséért
-
Mozgásban2 hét ago
Forma–1-es hétvégén versenyez Molnár Martin