Ipar

Gazdasági ágazatok klímakockázata – rizikó és lehetőség

klímakockázat

A klímaváltozás ma már nem kérdés, hanem tény, ami feladatok sokasága elé állítja a gazdasági szereplőket.

A vállalatok működésére és teljesítményére már jelenleg is, de a jövőben még inkább hatással lesz az éghajlatváltozás. A vállalkozások átállását a zöld gazdaságra már nem csupán a piaci elvárások, hanem jogszabályi előírások is sürgetik, a gyors reakció és alkalmazkodás pedig, mint annyi más esetben, itt is versenyelőnyt jelent, de akár a túlélés záloga is lehet. A helyzetet Cserényi Dóra, a BDO tanácsadója és Veisz Ákos, a magyaroroszági BDO ESG üzletágának vezető partnere elemezte.

Az éghajlatváltozás fizikai és átállási kockázatot is rejt magában a vállalkozások pénzügyi teljesítményére nézve. Előbbiek többek közt az átlaghőmérséklet, a csapadékeloszlás, valamint a szélsőséges időjárási körülmények gyakoriságának változásából erednek. Ilyen fizikai kockázatnak tekinthető például, amikor egy fontos vállalati létesítményt viharkár ér. Az átállási kockázatok pedig az alacsony karbonintenzitású gazdaságra áttérésből fakadnak. Egyik altípusuk például, amikor az üzleti partnerek, befektetők elfordulnak a környezetszennyező vállalatoktól, de ide sorolhatjuk az új fenntartható célokat kijelölő jogszabályoknak való megfelelést is.

Klímakockázatoknak kitett ágazatok

A klímaváltozás, illetve az annak mérséklésére tett lépések eltérően hatnak a különböző iparágakban tevékenykedő vállalatokra.

Ha meg szeretnénk vizsgálni, hogy mely ágazatok a leginkább kitettek az átállási kockázatoknak, az egyes ágazatok üvegházhatású gáz (továbbiakban: ÜHG) kibocsátása egy jó indikátor. A klímakockázatokkal foglalkozó pénzügyi szektor is ezt a mutatót veszi alapul. Az Európai Központi Bank 2022. évi klíma stressztesztjében megvizsgálta, hogy melyek azok az ágazatok, amelyek leginkább érintettek az átállási kockázat kapcsán. Az eredmények azt mutatják, hogy a teljes értékláncot figyelembe vevő ÜHG-kibocsátás alapján az EU-ban az átállási kockázatnak leginkább kitett szektorok a finomított kőolajtermék-gyártó alágazat, a bányászat, az ásványianyag-gyártás, valamint a villamosenergia- és energiaellátás ágazat.

Minden európai gazdaságnak természetesen más a szerkezete, így hazánkban is más ágazatokat érint az átállási klímakockázat. Ha megnézzük a hazai iparágakat, 2020-as adatok alapján azt látjuk, hogy a feldolgozóiparnak volt a legmagasabb az ÜHG-kibocsátása, amelyet a villamosenergia-, a gáz-, a gőzellátás- és a légkondicionálás ágazat követ, de a szállítási, raktározási ágazat, a mezőgazdaság, az építőipar, valamint a kereskedelem és a gépjárműjavítás ÜHG-kibocsátása is számottevő (forrás: EUROSTAT, KSH). Összességében Magyarországon a vállalati ÜHG-kibocsátás 92%-áért felelős nyolc ágazat a GDP 60%-át adja. Jelentős tehát a feladat és az érintett vállalkozások számossága.

Forrás: BDO szerkesztés, EUROSTAT és KSH adatok alapján

Az átállási kockázat a fentieknek megfelelően elsősorban az ÜHG-kibocsátás mérséklésével csökkenthető. Az ennek érdekében hozott szabályok is főleg a legnagyobb kibocsátókat érintik, és hátrányban vannak azok, akik nem készülnek fel a jogi környezet várható változására. Jó példa erre az EU Taxonómia, ami tevékenységenként határozza meg, milyen műszaki paraméterek mentén minősül valami fenntarthatónak vagy sem, értelemszerűen jelentősen ösztönözve az ÜHG-kibocsátás csökkenését.

Nagy szabályozói nyomás van a vállalatokon a nagyobb transzparencia irányába is. Várhatóan 2025-től lép hatályba az EU vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelve (CSDD), valamint a kötelező nem-pénzügyi riportálási kötelezettségeket szabályozó CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive). Mindez első körben a nagyvállalatokra és a nyilvános kibocsátókra vonatkozik majd, és már a 2024-es év után is riportolni kell. A vállalatoknak nem csupán saját működésüket illetően, hanem a beszállítóik vonatkozásában is nyilatkozniuk kell majd, amely már számos magyar kkv-t érinteni fog a jövőben. A CSRD elfogadásával párhuzamosan megkezdődött a fenntarthatósági beszámolási sztenderdek kidolgozásának folyamata is, az ESRS (EU Sustainability Reporting Standards) például várhatóan 2025-től lép érvénybe. Már ebből a messze nem teljes felsorolásból is látszik, hogy a jogi megfelelés kulcsfontosságú lesz a következő évek során.

Az átállási kockázatok mellett természetesen a fizikai kockázatokkal is számolni kell. Magyarországon is szembesültünk idén aszállyal, hőhullámokkal, a világ számos pontján pedig árvizek, tüzek pusztítanak. Ezenfelül az éghajlat hosszabb távú változásai is kockázatot hordoznak, a csökkenő vízkészletek, hőmérséklet-változások, valamint a talaj termőképességének átalakulása egyaránt veszélyt jelent. A humán tőke teljesítményére is hatással van a klímaváltozás, amely csökkenő termelékenységet válthat ki. Ez különösen a fizikai foglalkoztatottakat érinti, azonban az irodai dolgozók munkabírására is hatással van, hiszen 40 Celsius-fokot meghaladó napi csúcshőmérséklet mellett nem elvárható a hatékony munkavégzés. A fizikai kockázatok főleg azon ágazatokat érintik, amelyek tevékenysége kitett az időjárásnak, például a mezőgazdaság, az építőipar vagy és az élelmiszeripar. Ezenfelül a turizmust is a klímaváltozásnak kitett iparágnak kell tekintenünk mivel, ha egy terület adottságai, vízminősége, ökoszisztémája megváltozik, az az idegenforgalomra is hatással lesz. Ki akar majd a Velencei-tavon nyaralni, ha esetleg teljesen kiszárad, vagy épp az olaszországi Velencében, ha utcái az év nagy részében víz alatt lesznek?

Klímaváltozás mint lehetőség

Fontos tisztában lenni azzal, hogy a klímaváltozás lehetőséget is jelent a vállalatok számára, nem csak kockázatot. A stratégiai tervezés során érdemes a cégre váró kockázatok azonosításával, a vonatkozó jogszabályi környezet feltérképezésével kezdeni a munkát és „mérni, mérni, mérni”. Amennyiben a vállalatok időben felkészülnek a fenntartható működésre, úgy versenyelőnyre tehetnek szert azokkal szemben, akik nem tesznek ilyen lépéseket. A mostani környezetben, amikor sok szempontból jócskán komfortzónán kívül kell mozogni, ez a lépés talán könnyebben megtehető.

Ipar

Közös fejlesztést jelentett be a Siemens és a Mercedes-Benz

mercedes

Az energiarendszerről készített digitális ikrek a gyártervezés jövőjére is kihatnak

Komoly mérnöki feladatot könnyít meg a két vállalat közös fejlesztése: a villamosenergia-rendszerről készített digitális másolat segítségével felgyorsíthatóvá válik az autógyárak energiarendszerének megtervezése, modernizálása.

A Digital Energy Twint a Mercedes sindelfingeni üzemében tesztelték, ahol olyan adatokat kötöttek össze a virtuális térben, mint például az épületek berendezései, az energiatermelés, az időjárási adatok, a terhelési profilok. A megoldás a fizikai energiarendszert szimulálva ellenőrzi a javasolt tervezést, energiafelhasználási forgatókönyveket, és ajánlásokat ad a kívánt eredmények optimalizálására, ideértve az energiahatékonyságot és a kapcsolódó költségmegtakarítást, valamint a CO2 kibocsátás csökkentését.

Az új fejlesztés a Mercedes-Benz azon törekvését támogatja, hogy a saját tulajdonú gyártóhelyeit 2039-re 100 százalékban megújuló energiával tudja üzemeltetni.

„A Digital Energy Twin a válaszunk a sikeres vizualizálásra, elemzésre és optimalizálásra az energiahatékony építési folyamatok terén. Ezzel jobban megértjük a meglévő gyárépületeket, és okosépületekké alakíthatjuk őket. A technológiának köszönhetően előremutató szabványok kialakítását segítjük elő”

– mondta Arno van der Merwe, a Mercedes Benz gépjárművek termelési tervezésért felelős alelnöke.

A Siemens és a Mercedes-Benz 2021-ben kötött stratégiai partnerséget a fenntartható autóipari gyártás és a termelési módszerek digitalizációjának elősegítésére. A mostani közös fejlesztés átláthatóbb döntéshozatalt tesz lehetővé az autógyárak tervezésének korai szakaszában.

A digitális ikrek technológiája a Siemens portfóliójának kulcsfontosságú része, mely felhasználható az új termékek megtervezéséhez, valamint a vállalatok fenntarthatósági céljainak eléréséhez is. A müncheni központú vállalat nemrég jelentette be a Heinekennel közös projektjét, melynek keretében segíti a sörgyártó dekaborbonizációs törekvését, és várhatóan telephelyenként 15-20 százalékkal mérséklik a felhasznált energia mennyiségét, illetve 50 százalékkal csökkentik a CO2-kibocsátást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Járatindítási gyakoriság és átfutási idő – hogyan működik egy precíziós rendszer?

dachser

Rugalmas és megbízható – a DACHSER ezt a két jelzőt használja legtöbbet a saját működése viszonylatában.

De miből ered ez a magabiztosság? Milyen rendszert működtet a vállalat annak érdekében, hogy ez a két szó valóban fedje a tevékenységüket? Mit jelent pontosan az, hogy naponta indulnak járatok Európa minden területére? DACHSER Tudástár sorozatunk első részében a járatindítási gyakoriság és az ún. lead time, vagyis átfutási idő irányából vizsgáljuk meg, hogyan működik egy logisztikai cég.

Amikor egy küldemény útjára indul, a feladónak általában egyszerű igényei vannak: épségben érkezzen meg az áru a célállomásra, a megadott időben teljesülön a szállítás, és mindezt lehetőleg kedvező áron. A háttérfolyamatok érthető módon általában kevésbé érdeklik – ez már a logisztikai cégek feladata, akik nem egy-egy küldeményt, hanem szállítmányok millióit kezelik rendszeresen. A logisztikai szolgáltató működése mégis hatással van arra, hogy miként teljesülnek az ügyfelek igényei, ezért most bepillantást engedünk ezekbe.

Járatindulás mindennap

A DACHSER Magyarországról minden nap indít járatokat európai hálózatába, és ezen keresztül Európa valamennyi országába. A menetrend minden nap fix: csakúgy, mint a repülőgépek és a légi közlekedés esetében, a gyűjtőszállítmányozás során a DACHSER is előre meghatározott időpontokban indítja útnak járatait meghatározott irányokba. Ezek a menetrendek mind a vállalat, mind az ügyfelek számára a tervezhetőséget és a megbízhatóságot garantálják. Ugyanúgy, mint a repülőgépeknél, a DACHSER-nél is a járat indítása előtt fél órával zárják a „kapukat”, azaz a teherautókat. A küldemény a megadott időben, percre pontosan indul és érkezik. Ez segíti a DACHSER-raktárakban a rakodási feladatok ütemezését, illetve a címzett vállalatoknál az áruk fogadására való felkészülést. A háttérben a gyűjtőszállítmányokról rendszerszintű szolgáltatások intelligens kombinációja gondoskodik.

A DACHSER-nél a naplementével sem áll meg az élet, sőt éjszaka kezdődik igazán a munka, hiszen késő délután és este indulnak a járatok. Az áru nem vár az átrakóraktárban, hanem pár órán belül útra kel úticélja felé. Portugáliától Finnországig bárhol lehet a rendeltetési helye, a hálózat lefedi valamennyi európai országot, sőt, Tunéziát, Marokkót, valamint Törökországot is A logisztikai gyakorlatban sokszor egy célállomásra hetente egyszer indítanak csak kamiont – például ha Portugáliába csak csütörtökönként, akkor a pénteken beérkező áru közel egy hetet várakozik, és ez az idő hozzáadódik a szállítási időhöz. A DACHSER esetében ilyen késedelem nem történik – a futamidő, vagyis amíg az áru valóban mozgásban van, és a teljes szállítás ideje megegyezik.

Egyértelmű, hogy ez a szállítási intenzitás áldásos hatással bír a logisztikában transit time-nak vagy lead time-nak nevezett átfutási időre. A küldemények háztól házig eljuttatását a szervezés ebben az esetben gyorsítja, nem pedig lassítja. A rövidebb szállítási idővel a cégek is jobban járnak. Árujukat minden nap feladhatják a Dachser hálózatában, amely gyorsabban ér célba, így korábban tudnak számlázni a vevő felé.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

A MITTE az ügynökségi partnere a világ első tokenizált naperőmű projektjének

MITTE

A MITTE felel a globális zöld energia vállalat, a Sunmoney Solar Group almárkájának branding és social feladataiért, illetve a Sunmoney 360 app design feladataiért.

A Sunmoney Solar Group több mint egy évtizede működő, dubaji székhelyű globális startup. Két évvel ezelőtt indította útjára a világ első tokenizált naperőmű projektjét, a Smart Digital Business Network-őt (SDBN). Ez a blokklánc alapú innováció lehetővé teszi, hogy bárki biztonságosan és könnyen hozzáférjen a megújuló energia beruházásokhoz. A projekt mögött valós napenergia termelő kapacitás áll, ami tovább növeli a befektetés vonzerejét. A projekt elnyerte az év Web3 vállalkozása díjat a Virtuzone Entrepreneurship Awards versenyén 2023-ban.

A Smart Digital Business Network (SDBN) márka online brandjének gondozását a MITTE vállalta, beleértve az Instagram oldal dinamikus menedzselését is.

A Sunmoney közösség tagjai a Sunmoney 360 app segítségével csatlakozhatnak egymáshoz és jutalompontokat gyűjthetnek. Az applikáció dizájnját ügynökségünk készítette, tovább erősítve a felhasználói élményt és a márka digitális lábnyomát. Az app nem csupán egy közösségi platform, hanem egy innovatív eszköz a megújuló energiaforrások iránt elkötelezett embereknek, hogy aktívan részt vegyenek a zöld energia forradalmában.

A MITTE egy évtizede elkötelezett kommunikációs partnere a hazai startup ökoszisztémának. Márkakommunikációs mentorai voltak a Design Terminál induló inkubációs programjának, a mai napig full service ügynöksége a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának, három évig arculati partnere volt a világ egyik piacvezető navigációs szoftverfejlesztő vállalatának, az NNG-nek, három évig full service ügynöksége volt a mára 52 országban jelen lévő Protect One egészségügyi startupnak, branding és social partnere volt a 10 országban működő nemzetközi szoftverfejlesztőnek a WeCan-nek, illetve harmadik éve kommunikációs és branding partnere a Műszaki Egyetem innovációmenedzsment szervezetének a BME FIEK-nek.

A Sunmoney Solar Group weboldala:  https://sunmoney.com/


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss