Egyéb kategória

Budapestre figyelt a nemzetközi IT világ: az emberközpontú technológiai fejlesztéseké a jövő

Közel 1600 szakembert vonzott Európából a CraftHub konferenciasorozata.

Hogyan használja a mesterséges intelligenciát úttörő megoldásaihoz a világ egyik vezető optoelektronikai cége? Milyen a sikeres IT termékmenedzsement egy induló startupnál és egy többszáz fős vállalatnál? Milyen módszerekkel találja meg az utat a fogyasztók szívéhez egy felhasználói élménnyel foglalkozó specialista? Többek között ezekre a kérdésekre kaphatott válaszokat a CraftHub által szervezett budapesti konferenciasorozat közönsége. Az Apple, a Google és a többi hazai és nemzetközi nagyágyú előadásaiból kirajzolódott a siker receptje: ismét előtérbe kell helyezni az embert és a társadalmat, akiknek az innovációk valójában készülnek. Ehhez pedig ma már a fejlesztői tudás mellett adatelemzésre, a felhasználók empátiára épülő, kreatív megszólítására, valamint a kettő között hidat építő profi IT termékmenedzsmentre van szükség.

Talán a fenti kérdésekből is világossá válik, hogy a digitalizálódó mindennapjaink mögött pörgő információ-technológiai szektor már sokkal többről szól, mint végeláthatatlan kódokról. Azok az IT-szakemberek, akik sikeresek szeretnének lenni a karrierjükben, sőt, olyan innovációkat szeretnének létrehozni, melyek valóban nyomot hagynak a világban, ki kell lépjenek a komfortzónájukból és széleskörűen fejleszteniük tudásukat. Erre kínált nem mindennapi lehetőséget a Prezi és az IBM Budapest Lab spinoff-ja, a CraftHub csapata által szervezett konferenciasorozat, mely október első hetében a magyar fővárosra vonzotta a nemzetközi techvilág figyelmét. A hibrid formátumú előadásokat az online térből is zökkenőmentesen követhette a több, mint 600 csatlakozó, a helyszíni nyüzsgés élményét pedig közel 1.000 résztvevő élhette át a Közép-európai Egyetemen – a legtöbben az Egyesült Államokból, Németországból és hazánkból érkeztek.

A fejlesztések kulcsszereplői lettek az adatok – használjuk őket jól!

Az egyhetes tudásdömpinget a Crunch konferencia nyitotta meg, mely az üzleti szempontból is egyre fontosabbá váló data science, illetve a BI (üzleti intelligencia), és data engineering gyakorlati kérdéseivel foglalkozott, ezt pedig a sikeres product management alapjait boncolgató egynapos Impact követte. A sort az Amuse programja zárta, minden oldalról körbejárva a felhasználói élmény (UX) területének legaktuálisabb kérdéseit és trendjeit. Az eseménysorozat nagy erénye idén is az volt, hogy a sokszínűségre és a kapcsolatépítésre helyezte a hangsúlyt, ez pedig évek óta a szervező Crafthub egyik fő célkitűzése.

„Mi elsősorban olyan nemzetközi közösséget szeretnénk létrehozni a rendezvényeinkkel, amely a tudásmegosztásra épül, és ahol szenior és junior szakemberek, programozók, menedzserek és cégvezetők laza keretek között beszélhetnek egymással a munkájuk során szerzett tapasztalatokról. Egyre több faktor játszik szerepet a sikerben a techvilágban is, a kihívásokkal pedig együtt a legkönnyebb megküzdeni”

– mondja Baccifava Médea, az eseményt szervező CraftHub egyik alapítója.

Nos, hasznos szakmai fogásokban és újító gondolatokban ezúttal sem volt hiány – ahogy a neves nemzetközi előadókban sem. Kathleen Maley (Experian) arra hívta fel a közönség figyelmét, hogy a legtöbb fejlesztői csapatban még mindig kívülállóként tekintenek az adatokkal foglalkozó analitikusokra, akiknek csupán annyi a szerepük, hogy igazolják a kollégák munkájának eredményességét. A szakember jó gyakorlatokkal mutatott rá, hogy a big data bizony sokkal több hasznos információt rejt magában, mint azt a fejlesztők gondolnák, így érdemes sokkal jobban bevonni a folyamatokba adatelemzőket, akik a számokat látva fel tudják tenni a megfelelő kérdéseket, és irányt tudnak mutatni, ha például egy applikáció nem úgy teljesít, ahogy várták. Daniel Thomason (Google) azonnal alkalmazható modellt mutatott be arról, mire kell koncentrálnunk IT termékmenedzserként egy startupnál, egy kis cégnél vagy éppen egy terjeszkedő nagyvállalatnál, hogy személyes és szervezeti sikereket könyvelhessünk el. Gadi Weislovits (Wise) a piaci növekedés és a felhasználói elégedettség összefüggéseiről beszélt elgondolkodtató előadásában.

Ideje, hogy a technológia visszakanyarodjon az emberhez

Itt is megmutatkozik, milyen szépen összesimult a három, látszólag teljesen önálló tematikával induló esemény programja, hiszen a hetet záró Amuse konferencia már teljes mértékben a felhasználói élményre koncentrált. Jól tudjuk, hogy ma már ez is egyértelműen kulcsterületnek számít a fejlesztői világban, ami nem is csoda, hiszen az emberek 75%-a az alapján ítéli meg a weboldal és a szolgáltató hitelességét, hogy mennyire nyeri el a tetszését a dizájnja, ha pedig bármelyik funkció rosszul működik mobilon, akkor semmi esély az üzleti sikerre.

Az előadók azonban ennél sokkal mélyebbre hatoltak a felhasználók működésének megértésében: Rama Gheerawo (Royal College of Art) arról beszélt, hogyan érthetünk el átütő erejű hatást a fejlesztéseinkkel, ha az elfogadásra, empátiára és kreativitásra támaszkodunk, a racionalitást pedig hátrébb szorítjuk. Korra, nemre, származásra és egyéni képességekre való tekintet nélkül kell párbeszédet kezdeményezni és igazán megérteni a felhasználókat, akik számára így lehet valódi értéket teremteni. A szakember bemutatta egyik kedvenc fejlesztését és annak születését: a virtuális valóságra épülő programmal különböző helyzetekbe helyezhetik a segítők a paranoiás betegeket, akik így fontos támpontot kapnak állapotuk megértéséhez és a sikeres terápiához.

„Nagyon örültünk annak, hogy az idei előadások között kifejezett hangsúlyt kapott az emberi tényező: az IT-szakemberek ugyanis nem csupán profik, hanem elsősorban magánemberek, akik maguk is szeretnének sikert tapasztalni a munkájukban és pozitív változást hozni mások életébe. Ezt kell szem előtt tartani a mindennapi feladatok során, hiszen így születhetnek olyan fejlesztések, melyek nem csak egy vállalatnak vagy egy személynek teremtenek értéket, hanem az emberiségnek összességében – és végülis ez a technológiai innováció lényege. Ebben a témában kiemelkedő volt Sebastian Gier (Footprint) előadása is, aki egy 75 dizájnerrel készült interjúsorozat főbb tanulságait osztotta meg a hallgatósággal”

– foglalja össze az elhangzottakat Baccifava Médea.

Related Topics:budapest crafthub fejlődés IoT IT technológia világ

Up Next

Beköltözött a street art a Siemens irodaházba

Don't Miss

A UniFi alternatívája! Mindenkinek jár a leggyorsabb WiFi

Egyéb kategória

Bemutatták a jövő Yettel üzleteit

Budapesten, Belgrádban és Szófiában egyidőben mutatták be, hogyan alakulnak majd át a jövő Yettel üzletei.

Az új koncepció nemcsak az üzletben eltöltött időt, hanem bizonyos esetekben az odavezető utat is újraértelmezi. A cseh Bratka tervezőiroda rendhagyó ötleteit a magyar szakemberek elsőként a KÖKI Bevásárlóközpontban valósították meg úgy, hogy a középpontban a közvetlenség és az akadálymentesítés új szintje áll.

A mobiltársaság egyre nagyobb fókuszt helyez a digitális ügyfélélményre, hivatalos alkalmazásában is egyre több hasznos és kényelmi funkciót biztosít, ami megkönnyíti az ügyfelek mindennapi életét, vagy szükség esetén a kapcsolattartást a vállalattal. A kényelmes, digitális megoldások előretörésével a személyes kapcsolatfelvétel lehetőségét biztosító Yettel üzletek továbbra is várják az ügyfeleket, sőt, a szolgáltató teljesen újragondolta, amit a személyes ügyintézésről eddig ismerhettek az emberek: a kiszolgálásban mostantól a közvetlenség kapja a főszerepet. Ezt erősíti az új üzletkialakítás is, elsősorban, hogy a megszokottól eltérően nem egymással szemben elhelyezkedő asztalok és székek alkotják a berendezést, hanem egy kényelmes kanapén, egymás mellett ülhetnek az ügyintézők és a vendégek. A készülékgyártók termékei is új módon jelennek meg az üzlet területén: nem különálló eszközöket, hanem azok teljes ökoszisztémáját mutatják be az erre kialakított prémium felületeken.

Az új design mellett a Yettel digitális vállalatként eddig is nagy hangsúlyt fektetett új funkciók bevezetésére; most az akadálymentesítés terén vezetnek be egy új innovációt. A fogyatékossággal élő vendégek az online időpontfoglalásnál jelezhetik speciális igényeiket, ezt követően pedig a helyszínen már a vállalat kollégái segítik őket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a bejelentkezéskor SMS-ben kapott válaszban található linkre kattintva nemcsak az üzleten belüli eligazodáshoz kérhetnek személyes támogatást, hanem a megközelítéshez és a bejutáshoz is. A funkció novembertől országszerte közel 90 üzletben érhető el.

Az új, egységes dizájnt valamennyi Yettel országban alkalmazzák majd; a tervek szerint több hazai üzlet is ennek megfelelően alakul át. Az előkészítő szakasz után, mérlegelve a tapasztalatokat, a mobilcég azon dolgozik, hogy további üzletei is e szerint újuljanak meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egyéb kategória

Gerillaakcióval lepte meg hétfő reggelre a fővárost az SOS Gyermekfalvak

Mit keres egy baba hordozókendőben a Nagymező utcai Radnóti-szoborra, Hofi-szoborra, a Széll Kálmán-szoborra vagy a Madách téren álló Táncosnőre kötve?

Hogy kerül egy rácsos babaágy a Blaha Lujza térre? Az SOS Gyermekfalvak utcai gerillaakciójával a kórházban hagyott több száz csecsemő ügyére hívta fel a figyelmet.

Közel 300 kisbaba tölti élete első hónapjait kórházban, mert szülei elhagyták, vagy nem tudják hazavinni.
Az SOS Gyermekfalvak október 7-én, az állami gondoskodásban élő gyerekek napján az elhagyott csecsemőkre és a drasztikus nevelőszülő hiányra hívta fel a figyelmet kreatív utcai gerillaakciók keretében.

A főváros számos közterét lepték el a hordozókendős szobrok, a Blaha Lujza téren és a Nyugati téren pedig felállított rácsos ágyak fogadták a járókelőket. A kampányhoz csatlakozott többek között a budapesti Radnóti Miklós Színház és számos ismert ember is, mint Dallos Bogi, Puskás Peti, Tapasztó Orsi, Ábel Anita, Ördög Nóra, Kiss Ramóna, Szabó Győző, Szabó Erika, Sena, Nádai Anikó.

Közel 24 000 gyerek él gyermekvédelmi gondoskodásban, 30%-uk gyermekotthonban, 300 baba pedig kórházakban, mert nincs elég nevelőszülő. Az alapítvány azért küzd, hogy minden szülők nélkül élő gyerek családba kerülhessen és megoldódjon a kórházban ragadt kisbabák helyzete.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egyéb kategória

Országos kutatásból netezési körkép: a magyarok többségének élete elképzelhetetlen net nélkül

Az internet ugyanúgy kell, de másképpen használják a generációk.

Rengeteget internetezünk, leginkább okostelefonon, és minden második fiatal napi 2-3 órát tölt el chateléssel – derül ki a Yettel országos, reprezentatív kutatásából. Bár minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban használja mobilon az internetet, de még az X generáció 85 százaléka is naponta többször felmegy a netre. A legnépszerűbb közösségi platform továbbra is a Facebook, de a Z generációsok körében a TikTok és az Instagram is hódít.

Az idén nyáron bemutatott Yepp, a fiatalabb közönségnek tervezett mobilszolgáltatás fogadtatásából kiderült, hogy a 18-35 éves korosztály mellett a 36-55 éves korcsoportban is megvan az igény a digitálisan igénybevehető szolgáltatásokra, az egyszerű, ‘bárhol-bármikor’ ügyintézésre. Mivel a mobilnet-használók adatigénye folyamatosan növekszik és a Yepp korlátlan belföldi mobilnet-hozzáférést kínál, így a Yettel országos reprezentatív kutatásában arra kereste a választ, hogy – bár az internethez való hozzáférés módja azonos az egyes generációkban – a különböző korcsoportok mire és hogyan használják a netet. Az eredmények alapján ez már jelentős különbségeket mutat a korosztályok között.

Kevesen használjak keveset a netet (sokak sokat)

100 fő Z generációs válaszadó közül mindössze 1, az Y generációsok közül 4, és még az X generáció tagjai közül is csak 12 olyan felhasználó van, aki legfeljebb naponta csak egyszer használja netezésre az okostelefonját. A 16-25 évesek közel fele (49%), de még a 46-55 évesek egyharmada és az 56 év fölöttiek egynegyede is mobilon netezik „amikor csak lehetséges” – azaz szinte egész nap. Az okostelefon ezzel minden más eszközt megelőz – a következő legnépszerűbb a laptop és a notebook, amelyet a megkérdezettek közel fele (48%) használ naponta legalább egyszer internetezésre.

A közösségi médiában a legtöbb időt az Y generáció tölti, közülük is leginkább a 26-35 évesek. A közösségi oldalakon a legkedveltebb tevékenység a posztok, bejegyzések olvasása – minden második válaszadó naponta legalább 1-2 órát tölt ezzel. Ezt a videónézés követi, majd jóval rövidebb időtartamban a saját poszt, bejegyzés vagy hozzászólás írására fordítanak időt. A videó egyértelműen a legfiatalabbak, a Z generáció tagjainak a szórakozása: kétharmaduk (66%) naponta legalább 1-2 órát, 20 százalékuk pedig több mint három órát fordít erre naponta.

Még mindig a Facebook és az Instagram vezet

A fiatalok közösségi platformja egyértelműen a TikTok és az Instagram – előbbit a Z generáció fele, utóbbit pedig 55 százaléka naponta többször is használja. A Facebook a 26 éven aluliak körében némileg kevésbé népszerű, de így is döntő részük (81%) naponta belép a felületre. A YouTube inkább a Z és az Y generációk platformja, az X (korábbi nevén Twitter) pedig a kevésbé elterjedt oldalak közé tartozik itthon. Az egyéb közösségi oldalakat már kevésbé használjuk, de a Reddit, a BeReal és főleg a Snapchat a legfiatalabbak között azért népszerű (utóbbin a Z generáció tagjainak 37 százaléka legalább napi szinten küld üzenetet). Bár a Teams sokaknak munkaeszköz, mégis inkább az Y és Z generáció használja, nem pedig az idősebb X generáció.

Így üzenünk a neten

Az üzenetküldő és chatszolgáltatások esetén is megfigyelhetők a korosztály szerinti különbségek: minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban messengerezik – de még az 56 év fölöttiek 56 százaléka is naponta többször használja az alkalmazást. A Viber és a Whatsapp esetén hasonló a helyzet: bár az Y és az X generáció is sűrűn lép fel ezekre a platformokra, de utóbbiak körében magasabb a szolgáltatást egyáltalán nem használók aránya. A Gmaillel, az Outlookkal és az irodai levelezőprogramokkal inkább az Y és az X generáció küld e-maileket.

Leginkább az Y generáció, különösen a 26-35 évesek töltenek időt munka- és magáncélú e-mailek írásával (sorrendben 51, illetve 46 százalék legalább napi félórát foglalkozik ezzel). Munka miatt szintén az Y generáció chatel a legtöbbet (47 százalékuk naponta legalább félórát), magáncélból viszont már a Z generáció tagjai (minden második fiatal naponta legalább 2-3 órát). A chatelésről is elmondható, hogy a kor előrehaladtával egyre rövidül az ezzel töltött idő.

Látható tehát, hogy generációnként eltérő mértékben, de rengeteg időt töltünk a digitális térben. A az ország első digitális előfizetése, a Yepp éppen azoknak a felhasználóknak jelent jó megoldást, akiknek elsősorban adatra van szükségük, és ügyeiket online szeretik intézni. A tarifa korlátlan belföldi adatkeretet és 50 GB EU/1-es díjzóna roamingot biztosíté, hűségszerződés nélkül vehető igénybe, és digitálisan, teljes egészében a Yettel alkalmazáson keresztül rendelhető meg. Így ugyanazt a felhasználói élményt hozza, mint amit sok közkedvelt szolgáltatás a streamingtől az ételrendelésen át az autómegosztásig. Ezzel is biztosítja a digitálisan érettebb felhasználóknak az elvárt, kötöttségek nélküli szabadságot.

Az egyes generációk kutatásban használt életkori meghatározása: Z: 16-24 évesek, Y: 25-44 évesek, X: 45-65 évesek.

A kutatás 1006 fő online megkérdezésével zajlott 2024. március 14-25. között. A minta reprezentatív a 16-65 éves magyar lakosságra életkor, nem, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint (Impetus Research).

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!