Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Milliókat hozhat a számlára a zöld hiteleknél beinduló kamatverseny

zöld hitel

Az MNB gáláns zöld otthon hitelprogramja lezárását követően a bankok sorra jelentek meg saját, az energiatakarékosságot díjazó kölcsöneikkel.

Az MNB jövő áprilistól a fogyasztóbarát hitelek zöld kiterjesztésével igyekszik még jobban erősíteni a versenyt. A BiztosDöntés.hu értékelése szerint a fő változás a kamatkedvezményekben elinduló verseny és az lesz, hogy az eddig visszatérítésként adott egyszeri kedvezmény beépül a hitelekbe, s így több millió forintos megtakarítást jelenthet majd az ügyfeleknek.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2023 júliusától kibővíti a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) termékek körét. Az MFL hitelek a legkeresettebbek a piacon, a megkötött szerződések 80-90 százaléka valamilyen MFL konstrukció – emlékeztet Gergely Péter. A BiztosDöntés.hu hitelszakértője szerint bár a jegybank fő célja a fogyasztóbarát minősítéssel a különböző, egymással versengő lakáshitelek azonos feltételek mentén történő összehasonlíthatóságának megteremtése volt, a hitelfelvevők ezenfelül láthatóan nagyobb bizalommal fordulnak az MFL termékekhez azáltal, hogy a hitel kondícióit az ő szemükben az MNB garantálja.

Jön a zöld fogyasztóbarát hitel

A jegybank közlése szerint jövő áprilistól a bankok saját zöld hitel termékeikkel is pályázhatnak az MFL minősítésre. Az MNB előzetesen annyit közölt, hogy a minősítés megszerzésének feltétele az lesz, hogy a bankok ezen hitelek esetében folyósítási díjat nem számíthatnak fel, illetve nem kérhetnek külön díjat annak vizsgálatáról sem, hogy a megvásárolni/építeni akart ingatlan megfelel-e a zöld hitel feltételeinek. Az MNB ezenfelül elvárja, hogy a bankok egyszeri alkalommal az adott lakás energiatanúsítványának kiállítási költségeit is átvállalják a hiteligénylőtől, ha zöld hitelt igényel.

Aki arra számított, hogy az MNB újra a korábbi zöld hitel programhoz hasonló konstrukciót hirdet, most csalódott lehet – kommentálta a jegybanki terveket Gergely Péter. A szakember emlékeztetett arra, hogy az MNB épp egy éve indította el saját Zöld Otthon Lakáshitel Programját (ZOP), amelynek keretében ingyen nyújtott 300 milliárd forintnyi forrást a bankoknak, akik maximum 2,5 százalékos kamat mellett nyújthattak kedvezményes zöld hitelt új, energiatakarékos lakást megvásárolni szándékozó ügyfeleiknek.  A termék kamatozása messze elszakadt a piaci hitelekétől, hosszú távú fenntartása egyrészt túl sokba került volna az MNB-nek, másrészt komoly piaci zavarokat okozhatott volna az így számottevően drágábban hitelezhető használtlakáspiacon.

Egyszeri visszatérítés helyett végig fix kamatkedvezmények jöhetnek

A BiztosDöntes.hu hitelszakértője szerint az MNB a most bejelentett változással inkább a piac után lépett. A kereskedelmi bankok ugyanis a ZOP lezárulta után egyre-másra jelentek meg saját zöld hitel termékeikkel. Itt a hitelfelvevő a más lakáshiteleknél megszokott induló kedvezmények (jellemzően a tulajdoni lap beszerzése, az értékbecslési és közjegyzői díj átvállalása, illetve visszatérítése) mellett általában vállalták az MNB által most feltételként meghatározott 15-40 000 forintba kerülő energetikai tanúsítvány díjának megtérítését is. A nagy kérdés Gergely Péter szerint az, hogy a minősítési rendszerbe beférnek-e majd azok a használt lakásokra adott kölcsönök is, ahol a tulajdonos vállalja (megvásárolandó vagy épp saját maga által lakott) az ingatlan energetikai korszerűsítését is, amelynek köszönhetően csökkenthető az ingatlan fenntartásának energiaköltsége.

A zöld hitelek esetében a bank biztosabb megtérüléssel számolhat, hiszen az energiatakarékos, modern otthonok kisebb költséggel fenntarthatóak, amely most az energiaárak emelkedésekor fontos tényező. Emellett pedig a piaci kereslet is ilyen lakások irányába fordul, amely más lakásokkal szemben jobban garantálja ezen ingatlanok értékállóságát. A bankok épp ezért akár 100-200 bázispontos kamatkedvezményt is nyújtanak az ilyen ingatlanok megvásárlására hitelt kérő ügyfeleknek a standard hiteleikhez képest – hívta fel figyelmet Gergely Péter. Ugyanakkor a jegybank minősítési rendszere abból a szempontból új helyzetet teremt, hogy az eddig rendszerint egyszeri, 1-2 százalékos jóváírás helyett a zöld MFL tartós kamatkedvezményt vár el a bankoktól. Az MNB közleménye szerint a Zöld MFL termékek esetében a kezdeti költségeken az ügyfél 100 000 forintot spórolhat, a standard hiteleknél 1 százalékponttal kisebb kamat pedig összességében 3 millió forinttal csökkenti a hitel teljes visszafizetendő összegét a futamidő alatt. A BiztosDöntés.hu hitelszakértője szerint az Zöld MFL hitelek esetében a bankok egymás közötti versenye épp a standard kamatra adott zöld kedvezményekben csúcsosodhat ki, azaz sokkal komolyabb kamatcsökkentésekre is készülhetünk tavasztól.

Ezek a jelenleg is élő zöld hitelek

A BiztosDöntés.hu összeszedte, melyek azok a már ma is elérhető zöld hitel konstrukciók, amelyeket az érdeklődők a zöld fogyasztóbarát hitelek megjelenésig igényelhetnek, s amelyek joggal pályázhatnak majd a Zöld MFL minősítésre

Speciális zöld személyi kölcsönök

UniCredit Bank

Speciálisan napelem vásárlására és/vagy új napelem telepítésére igényelhető a Green személyi kölcsön. (A hitel egyéb energetika beruházásra is igénylelhető, ám csak a napelem telepítés esetén jár az extra kamatkedvezmény.)  A konstrukciót így a most a feltételek szigorodása miatt leszerződő ügyfelek is igénybe vehetik – a kölcsön lehívása az igényléstől számított 6 hónapon belül lehetséges és a kedvezőbb kamatért mindössze havi 150 000 forint jóváírás kell, hogy a számlára érkezzen.

A kedvezményes kamatú kölcsönhöz „Egy havi törlesztő visszajár” akció is tartozik, ha legalább 3 millió forint összegű kölcsönt igénylünk.

MagNet Bank

A bank személyi kölcsönénél a zöld hitelcél talán a legszélesebb körre értelmezhető. Ugyanúgy belefér új elektromos kerékpár, roller, elektromos autó vagy motorkerékpár vásárlására, de kérhető a kölcsön elektromos házi autótöltő kiépítésére is. Lakáscél esetében ezt a hitelt napelem és napkollektor vásárlására és telepítésére fordíthatjuk. A minimum hitelösszeg 300 000 forint, a maximum pedig 8 millió forint. A jövedelem és a kölcsön összegétől függően a standard személyi kölcsön kamatokhoz képest 2-4 százalék lehet a kamatkedvezmény. 3 millió forint feletti hitelnél kötelező a szerződés közjegyzői okiratba foglalása, aminek költségét 50 százalékban (maximum 30 000 forintig) vállalja át a bank.

Zöld lakáshitelek

K&H

A bank zöld lakáshitel terméke nemcsak új, de használt lakás vásárlásra, sőt a meglévő ingatlan (energetikai) korszerűsítésére is igénybe vehető. Új lakás vásárlásakor/építésekor az ingatlannak legalább BB energetikai besorolással és maximum 80 kWh/m2 primer éves energiafogyasztással kell bírnia (ez a korábbi MNB ZOP feltétele volt). Használt lakás esetében 13 energiahatékonysági cél közül kell legalább egyet megvalósítani. Ilyen lehet napelem telepítése, a hőszigetelés vagy a hőszivattyú telepítése. A felújítással legalább 30%-os primer energiaigény csökkentést kell elérni.

  • A bank átvállalja a tulajdoni lap beszerzésének díját, visszatéríti az értékbecslés és műszaki szemle költségét, elengedi a folyósítási díjat, a közjegyzői díjat maximum 40 000 forintig megtéríti
  • A bank 40 000 forintig visszatéríti az energetikai tanúsítvány költségét
  • A hitelösszeg 1%-át, maximum 120 000 forintot jóváír a banknál vezetett számlán.
  • Kamatkedvezményt kínál K&H lakás- és élet- és hitelfedezeti biztosítás megkötésekor.

Raiffeisen

A bank 25 bázispontos kamatkedvezményt ad olyan használt vagy új lakás vásárlására, amely megfelel a korábbi MNB ZOP hitel energetikai feltételeinek.

CIB

A bank 200 000 forintos energiahatékonysági bónuszt ad a CIB Végig Fix Lakáskölcsön, a CIB Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitelek és a CIB Otthonteremtési Kamattámogatott hitel igénylőinek, ha legalább BB energetikai tanúsítvánnyal bíró ingatlanra igénylik a kölcsönt. 50 000 forint bónusz kapható a CIB Előrelépő Személyi Kölcsönhöz, CIB Babaváró Kölcsönhöz és CIB 10 éves kamatperiódusú Szabad felhasználású Ingatlanfedezetes Kölcsönhöz, sőt ez utóbbi 3 termék együttes igénylésekor a kedvezmények összevonhatóak, azaz maximum 150 000 forint jóváírás kapható.

Zöld felújítási hitelek

MKB, Takarékbank

A Magyar Bankholding tagbankjai az energiahatékonyság növelést célzó 3-24 millió forint összegű 10 éves kamatperiódusú hitelek esetében hirdette meg ECO kedvezményrendszerét.

A felújítással elért legalább BB energetika besorolás esetén 150 000 forint jóváírás kapható.

Ha az ingatlan ennél alacsonyabb energetikai besorolással bír, de a felújítás kapcsán legalább 30 százalékkal javul az energiafelhasználás, 120 000 forint jóváírás kapható.

A bank a hitelnél nem számít fel folyósítási díjat, a tulajdoni lap díját átvállalja, az értékbecslési és a helyszíni szemle, valamint – 30 000 forintig – a közjegyzői díjat visszatéríti, emellett 2 energiatanúsítvány díját is átvállalja.

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Gazdaság

Céges autók áfaügyei: rengeteg a buktató, súlyos lehet a büntetés

A munkavállalók számára gyakori juttatási forma a céges autó, de az ezzel kapcsolatos áfakezelés számos kihívást és buktatót rejt a vállalkozások számára.

A három leggyakoribb probléma a magáncélú használatot, a károkozás megtérítését és az üzemanyagelszámolást érinti. Az elektromos hajtású autók esetében ezekhez még további kérdések is hozzáadódnak.

„A vállalkozások általában nem is tudnak arról, hogy szabálytalanul számolnak el költségeket, aminek következtében jelentős adókockázatba is belefuthatnak”

– hangsúlyozza Nyári Zsolt, a K-X Consulting ügyvezetője.

A magánhasználat nem megfelelő kezelése számos bizonytalanság forrása

A cég tulajdonában lévő személyautó magáncélú használata Magyarországon jelenleg jövedelemadó-mentes juttatás. A magáncélú használatnak része az üzemanyag, valamint az autópálya matrica költsége is. Így sem a cégnek, sem a munkavállalónak nem keletkezik adókötelezettsége, ha a kolléga úgy dönt, hogy szabadnapján a céges személyautóval leviszi családját a Balatonra. A magánhasználattal kapcsolatban felmerült költség pedig teljes egészében elismert tétel a társasági adóban. Gyakori azonban, hogy a cégek csak egy bizonyos mértékű ingyenes magánhasználatot fogadnak el (például havi 500 km), és a limit feletti kilométerek költségét már megtéríttetik a munkavállalóval.

„Amikor a cégek a magánhasználatért kérnek pénzt a munkavállalóktól, sokszor költségtérítésként szedik be és nem foglalkoznak azzal, hogy valójában az áfa tekintetében adóköteles szolgáltatás nyújtására kerül sor. Ilyenkor a magánszemély részére a magánhasználatról számlát kell kiállítani és arra áfát kell felszámolni, megfizetni. A rossz gyakorlat adóhiányt eredményez, a bizonylat kibocsátásának elmaradása miatt pedig még mulasztási bírságot is kivethet az adóhatóság”

– figyelmeztet Nyári Zsolt.

A károkozás és az üzemanyag-megtérítés terén rengeteg a tisztázandó kérdés

Sok a bizonytalanság akkor is, ha a magánszemély kárt okoz a céges autóban. Amikor a cég a biztosítónak fizetendő önrészt részben vagy egészben ráterheli a magánszemélyre, szintén felmerül az áfafizetési kötelezettség kérdése. Sok esetben a vállalkozások ezt kártérítésként kezelik és nem számolnak fel áfát. Az Európai Bíróság esetjoga alapján azonban ezek a tételek is – amilyen például a szolgáltatásnyújtás – áfafizetési és számlakibocsátási kötelezettséget eredményezhetnek. Ráadásul a kockázat hatványozottan jelentkezhet, ha a személyautót a társaság más vállalkozástól veszi bérbe, amelynek ő is köteles megfizetni az önrészt.

Az üzemanyag-elszámolásokkal kapcsolatban szintén sok a kérdés és a téves gyakorlat.

„Mivel az üzemanyag-kereskedés alapvetően jövedéki engedélyes tevékenység, ezért ha magánszemélynek üzemanyagot számláz a cég, akkor felmerül a kérdés, hogy rendelkeznie kell-e jövedéki engedéllyel. Kérdéses az is, hogy ebben az esetben az üzemanyag beszerzése után megfizetett áfa levonható-e. A helyzetet tovább bonyolíthatja, ha a cég üzemanyagkártyát használ”

– sorolja a mindennapi kockázatokat Nyári Zsolt.

 A zöld céges autók terjedése még több kérdést vet fel

Egyre gyakoribb, hogy elektromos autót ad a cég a munkavállalónak és hozzá töltőállomást is kiépít a dolgozó lakhelyén. Ez a gyakorlat újabb áfa-kérdéseket vet fel.

„Az adókövetkezmények szempontjából nagyon lényeges, hogy mi a céges szabály a dolgozó lakhelyén kiépített töltőre vonatkozóan – például abban az esetben, ha a dolgozó elhagyja a céget. Leszerelik a töltőt, kerül az bármennyibe, vagy eladják a dolgozónak, esetleg ingyenesen átengedik és leadózzák? Ha a cég nem számol a potenciális adózási következményekkel, akkor kellemetlen meglepetés érheti”

– hangsúlyozza a szakértő.

Az elektromos céges autók adózásával kapcsolatban gyakran felmerülő kérdés, hogy mi a teendő, ha a magánszemély az otthoni töltés után az áramszámlát szeretné elszámolni. Mennyit és milyen áron tud a munkaadó kifizetni a dolgozójának? Vehetünk esetleg egy átlagot alapul? Ha napeleme van a dolgozónak, akkor mit tud elszámolni költségként? És ami adó szempontból szintén érdekes: mi a megfelelő adózási eljárás, ha a céges töltőállomáson töltik az ügyfelek vagy dolgozók a saját tulajdonukban lévő autókat? Ha ugyanis ingyenesen töltik a partnerek vagy a kollégák a saját autóikat, akkor azzal jövedelmet juttatunk nekik. De milyen formában kell azt leadózni, egyáltalán mit kell tenni áfa szempontból, és milyen áron kell kiszámlázni a töltés költségét? Alapul vehetőek-e a céges költségek, amelyek a töltéssel kapcsolatban felmerülnek, vagy pedig más piaci árat szükséges keresni annak érdekében, hogy a céges töltést ki lehessen számlázni? Rengeteg kérdés merül fel, a válasz pedig a körülményektől függően változhat.

Szakértő bevonása nélkül szinte elkerülhetetlen a szabálytalan gyakorlat

Mint az a fentiek alapján nyilvánvaló, a céges autók áfakezelése nagyon összetett és kockázatokkal teli terület, különösen a vegyes használat és a magáncélú juttatások miatt. Nemcsak azok a cégek hibáznak gyakran, amelyek a munkavállalóiknak autót adnak, de sokszor még azok a vállalkozások is, amelyek bérbeadással foglalkoznak. A cégek gyakran nem rendelkeznek megfelelő belső szabályzattal vagy dokumentációval a céges autók használatáról, ami tovább növeli az adókockázatot. A nem megfelelő gyakorlat pedig veszélyezteti az áfalevonási jogosultságot.

„Mindenképpen érdemes tehát felülvizsgálni a jelenlegi gyakorlatot, azonosítani a bizonytalan pontokat és azokat minél hamarabb tisztázni, hogy az autók elszámolásával kapcsolatban ne maradjon kockázat”

– összegez a K-X Consulting ügyvezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Csökken a kereskedelem jövedelmezősége

kereskedelem

Érdemi forrásokat nyit meg a kormány

Május 28-án tartották a Laurel Számítástechnikai Kft. sorrendben 12. Retail Konferenciáját. Az ezúttal a fővárosban rendezett esemény köszöntőjében Bessenyei Attila, a cég ügyvezetője lényegében korszakváltást jelentett be a kiskereskedelem világában és számos, a digitalizáció következő lépcsőjének tekinthető eszközre felhívta a figyelmet. Ilyenek voltak a hibrid okosbolt, az árufelismerő mérlegek, az AI vezérelt beléptetőrendszerek, az illetéktelen bolti tevékenységeket felismerő kamerafelügyelet és számos más, a kereskedelem hatékonyságát jelentősen javító, részben saját fejlesztésű megoldás.

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium KKV-k fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára is előadást tartott az eseményen. A politikus áttekintette a kormányzat különböző támogatási programjait és felhívta a figyelmet a kereskedelmi egységek számára is elérhető támogatási formákra, melyeket a szektor szereplői megfelelő, a GDP-részesedését meghaladó arányban használnak fel. Mint rámutatott, új, kifejezetten a tőkeemelésre felhasználható külső források állnak rendelkezésre hamarosan, melyek természetesen az ágazat képviselőinek is elérhetőek lesznek. Szabados Richárd külön felhívta a figyelmet a jelenségre, mely szerint a hazai KKV szektor egy dolgozóra jutó hatékonysága különösen alacsony, nagy a különbség e tekintetben a nagyvállalati szféra és a kisvállalkozások között, miközben hazánk lényegében a kisvállalkozások országa. Ez a lemaradás, ennek csökkentése meghatározó lesz a kormányzati politikában.

dr. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára összefoglalójában rámutatott, hogy a kiskereskedelem jövedelmezősége évek óta csökken Magyarországon, elsősorban éppen a szakpolitikai döntések hatására. Eközben a szektorban dolgozók termelékenysége, hatékonysága már ma is nagyon jelentősen meghaladja az országos átlagot, elsősorban a magas fokú digitalizáció, automatizálás hatására, épp az olyan újításoknak köszönhetően, amelyeket bevezetőjében Bessenyei Attila is említett.

Ennek ellenére, a profitkorlátozások és más körülmények miatt egyre több a veszteséges bolt, miközben a kereskedelmi forgalom volumene lényegében a 2021-es szinten van, e tekintetben is lemaradva a környező országok többségétől. A működő cégekre vonatkozó adminisztratív korlátozások európai összevetésben nálunk különösen magasak, a kereskedelmet ezen belül pedig plusz előírások sújtják. Mint kifejtette, a készpénzhasználat mesterséges élénkítése, az élőerős kiszolgálás tervezett forszírozása minden tekintetben szembe megy a trendekkel, és további versenyhátrányt okozhat a szektornak. Mint hangsúlyozta, akinek van igénye egy élő pénztárossal beszélgetni, annak nem kötelező önkiszolgáló boltban vásárolnia, ez egy lehetőség. Ugyanakkor a néhány száz fős kistelepülések bezáró élelmiszerboltjait például kiválóan lehet automata boltokkal helyettesíteni, ha a jogszabályok lehetővé teszik. Mint elmondta, az OKSZ kidolgozott egy szakpolitikai ajánláscsomagot, melyet örömmel megvitatnának, ha a kormányzat részéről meglenne az ágazattal az egyeztetési szándék.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Magyar nyertes a nemzetközi médiaversenyen

Kilenc ország pályázói közül Kis Judit, a Forbes újságírója kapta a Siemens Media Award regionális fődíját.

Igazán különleges helyszínen, a bécsi repülőtér irányítótornyában adták át május 23-án a Siemens Media Award regionális díjait. A nemzetközi szakmai zsűri kilenc ország pályázói és pályaműi közül a legjobbnak az idén a hazai fődíjat másodjára is elnyerő Kis Judit, a Forbes újságírójának Magyar siker mutatja, mit adhat az AI a mezőgazdaságnak című cikkét választotta.

A riport a négy kontinensen használt, magyar, mesterséges intelligenciával támogatott gépi látástechnológiai platform, a Proofminder működését mutatja be. A Proofminder abban segít a gazdáknak, hogy a földjükön lássák minden növény tövét, levelét, esetleges betegségeit is, és célzottan avatkozhassanak be.

Kis Judit ezzel egy kétszemélyes utazást is nyert a Salzburgi Ünnepi Játékokra, ahol a művészi tartalom mellett a kulisszák mögé is bepillanthatnak, és közelebbről megismerhetik a színpad mögött rejlő technológiákat.

A médiaverseny további két díját a cseh Hospodářské noviny lap újságírója, Jan Brož és a Spider’s Web lengyel technológiai portál újságírója, Rafał Pikuła vehette át. Brož a villamosenergia-piacok működését és az algoritmikus villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó cseh Second Foundation céget bemutató cikkéért kapott elismerést, míg Pikuła a mesterséges intelligencia keresőmotorokra gyakorolt hatását elemezte díjnyertes cikkében.

A pályázat első, hazai fordulójára ezúttal is a „Célszerű technológia” jelmondattal, olyan médiatartalmakkal lehetett nevezni, amelyek bemutatják a technológia a mindennapi életben betöltött szerepét. Magyarországon 17 nevező 42 pályaművét értékelte a független zsűri, és öt pályázatot díjaztak, akik egyúttal tovább is jutottak a nemzetközi versenybe.

Itt a nemzetközi zsűri, – amelynek tagja volt Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu magyar alapítója és főszerkesztője is, – kilenc közép- és kelet-európai országból (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) több mint 100 pályamű közül választotta ki a legjobbakat. A shortlistre került pályázók az átadó után a nagymúltú bécsi újságíró rendezvényen, a Concordia Ball-on részt véve ünnepelhettek.

A korábbi években is volt már példa hazai sikerre a Siemens régiós versenyén: 2023-ban a második helyezettnek járó, nemzetközi díjat Bagi László, szintén a Forbes munkatársa hozhatta haza, „A zöld rendszámos kukásautók nem ébresztenek fel” c. cikkével, 2024-ben pedig Zákányi Virág került shortlistre a GyártásTrend honlapján publikált, „Terápia VR-szemüvegben” c. cikkével.

Kis Judit 2008 és 2019 között az MTI Gazdasági Szerkesztőségének újságírója volt, ahol elsősorban a munka világával, illetve környezetvédelmi témákkal foglalkozott. 2010-ben elnyerte a Junior Prima díjat. MTI-s pályafutása után szabadúszó újságíróként főként a Magyar Mezőgazdaság Kiadónál és a Növekedés.hu-n jelentek meg cikkei. 2021 óta a Forbes újságírója, jelenleg főmunkatársa, 2024-ben pedig már egyszer elnyerte a Siemens Media Award hazai fődíját.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss