Gazdaság
Miért érezzük úgy, hogy egész nap dolgoztunk, mégsem haladtunk?
Ismerős az érzés, amikor estére tele van a fejünk, fáradtak vagyunk, mégsem tudjuk megmutatni, hogy mi lett a kézzelfogható eredménye a napnak? Sokszor nem a lustaság, hanem a fókuszvesztést okozó rejtett tényezők állnak a háttérben. A következőkben végignézzük, mi történik ilyenkor, és hogyan nyerhetjük vissza a fókuszt egy technológiai középpontú, gördülékeny szemlélettel.
A kontextusváltás rejtett ára
A napunk ritkán szól egyetlen feladatról. Inkább olyan, mint egy böngésző tucatnyi füllel: egy e-mail, egy gyors egyeztetés, közben beugrik egy sürgős ügy, aztán vissza a korábbihoz, de már nem ott tartunk. A kontextusváltás nemcsak időt visz el, hanem mentális energiát is. Amikor feladatot váltunk, az agyunknak újra fel kell építenie, mi a cél, hol tartottunk, mi a következő lépés. Ez pár percnek tűnik, de ha ezt naponta sokszor játsszuk el, a végén úgy érezzük, mintha dolgoztunk volna, miközben a haladás elveszik az átmenetekben.
Ráadásul a kontextusváltás ritkán látványos. Nem lesz tőle piros jelzés a naptárban, nem írjuk fel külön, mégis ott van minden apró megszakításban. Ha szeretnénk érdemben előrébb jutni, elsőként azt érdemes észrevennünk, hogy nem mindig a feladat a nehéz vagy időigényes, hanem az, hogy folyton újra kell kezdenünk.
Az adminisztráció csapdája
Sok munkanap azért tűnik telítettnek, mert rengeteg adminisztrációval van kikövezve. A klasszikus papírmunka mellett ide tartozik minden olyan tevékenység, ami a munka köré épül: státuszfrissítés, riport, visszaigazolás, átvezetés, egy gyors válasz egy üzenetre, majd még egy, és még egy. Ezek külön-külön szükségesek és indokoltnak, együtt viszont elviszik a kreatív, mélyebb gondolkodásra alkalmas idősávokat.
Mi gyakran belecsúszunk abba, hogy az adminisztrációt összekeverjük a produktivitással. Attól, hogy pörögnek a válaszok és készülnek a rövid összefoglalók, még nem biztos, hogy az a feladat halad, amitől valójában könnyebb lesz a holnapunk. Nem szabad hagynunk, hogy a rendszer életben tartása fontosabbá váljon magánál az alkotásnál; ehhez pedig szigorúan külön kell választanunk a rutinfeladatokat a valódi értékteremtéstől.
Miért tűnik el a hatékonyságunk a fájlok között?
A keresgélés az egyik legnagyobb, mégis leginkább alábecsült időrabló. Hol van az a dokumentum, melyik beszélgetésben írták, ki kérte, melyik verzió a friss, hol a korábbi döntés? Ilyenkor a hasznos percek mellett a ritmust is elveszítjük. Mire megtaláljuk az információt, addigra az agyunk már kétszer elkalandozott, és újra vissza kell hoznunk magunkat a feladathoz.
Itt válik kritikussá a jól strukturált környezet: minél kevesebb helyen kell kutatnunk, és minél következetesebb a tárolás, annál inkább kisimul a napunk. A modern digitális rendszerek – legyen az egy központi tudásbázis, egy integrált projektmenedzsment eszköz vagy egy ügyfélszolgálati szoftver – pontosan ezt a súrlódást küszöbölik ki azzal, hogy egyetlen felületen teszik elérhetővé az előzményeket és adatokat. Ha nem kell öt különböző alkalmazás között ugrálnunk a válaszokért, megőrizhetjük azt a mentális lendületet, ami a valódi haladáshoz szükséges.
Amikor a rutin felemészti a haladást
A rutin önmagában nem ellenség: biztonságot ad és stabil keretet biztosít a mindennapoknak. A probléma ott kezdődik, amikor a napunkat elárasztják az ismétlődések: azok a feladatok, amelyek naponta újra felmerülnek anélkül, hogy hosszú távú értéket teremtenének. Ugyanazok a manuális adatmásolások, ugyanazok a körök és mechanikus lépések. Az ilyen napok végére nem a jól végzett munka elégedettségét érezzük, hanem a helyben futás okozta szellemi kimerültséget.
A valódi áttörést az hozza meg, ha képesek vagyunk egy lépéssel hátrébb lépni, és külső szemlélőként vizsgálni a saját munkafolyamatainkat. Fel kell tennünk a kérdést: mi az, ami automatizálható, és mi az, amit egyetlen stratégiai döntéssel kiválthatnánk? Néha egy jól felépített sablon, egy okosan beállított automatizmus vagy a tökéletes hajszolása helyett választott standard is felszabadíthatja azt a mentális kapacitást, amire a valódi építkezéshez szükségünk van.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Új korszak a retail ingatlanpiacon: a Westend teljesen digitalizálja a speciális területek bérbeadását
A Westend Magyarországon elsőként vezetett be olyan proptech alapú digitális megoldást, amely a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek bérbeadását teljes mértékben digitális alapokra helyezi. Az új foglalási felület a mindennapi online foglalási rendszerek logikáját ülteti át a kereskedelmi ingatlanpiac működésébe.
A fejlesztést a Westend B2B és Innovációs Központ csapatai valósították meg azzal a céllal, hogy a bérbeadási folyamat átláthatóbbá, gyorsabbá és hatékonyabbá váljon. Az új platform a https://leasing.westend.hu/ oldalon érhető el, és lehetővé teszi, hogy a partnerek – legyen szó házon belüli együttműködőkről vagy külső bérlőkről – online, transzparens feltételek mellett foglaljanak reklámfelületet vagy promóciós területet.
A digitális rendszer egy régóta fennálló piaci igényre reagál. A manuális egyeztetések, e-mailes körök és adminisztratív lépések helyett a platform strukturált, átlátható és jól követhető folyamatot kínál. Ez nemcsak az adminisztrációs terheket csökkenti, hanem felgyorsítja a döntéshozatalt és növeli a működés hatékonyságát is.
A megoldás különösen releváns a retail és ingatlanpiaci szereplők számára, ahol a rugalmasság, a gyors reakcióidő és az átláthatóság egyre fontosabb versenyelőnyt jelent. A Westend célja a teljes bérbeadási folyamat digitalizálása, valamint a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek kezelésének modernizálása innovatív technológiai megoldásokkal.
„A célunk egyértelmű volt: a teljes bérbeadási folyamat digitalizálása, az adminisztrációs terhek csökkentése és a döntéshozatal felgyorsítása. A megoldás lehetővé teszi, hogy a partnerek gyakorlatilag kattintásra foglaljanak reklámfelületet vagy promóciós területet, transzparens feltételek mellett”
– emelte ki Pálvölgyi Patrik, a Westend innovációs központ vezetője.
Az új digitális foglalási platform bevezetésével a Westend új mércét állít a bevásárlóközponti reklámfelületek és promóciós területek bérbeadásában, és a proptech megoldások alkalmazásával a jövő digitális működési modellje felé egyértelmű és határozott lépést tesz.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Ehetővé tenni a talajt – Magyar deep tech vállalkozás nyit új piacot egy világszabadalommal
Ritka, amikor egy magyar fejlesztés nem egy meglévő iparágba próbál betörni, hanem új piacot definiál. A Draconic Technology Kft. ilyen. Egy deep tech vállalkozás, amely világviszonylatban (PCT -Patent Cooperation Treaty) szabadalmaztatott eljárásával egyszerre szól az élelmiszeriparhoz, az egészségmegőrzéshez, a kozmetikai iparhoz és a jövő gyógyszerkutatásához, mindezt zöld technológiával, hulladék nélkül.
A technológia mögött Dr. Solymosi Péter és Goda Gábor vegyészmérnök valamint csapata áll, akik egy egyszerű, de radikális kérdésből indultak ki: mi van akkor, ha a talaj nem alacsony értékű nyersanyag, hanem egy eddig alulértékelt bioaktív alapanyag forrás?
„A lényeg igazából az, hogy ehető lesz a talaj, pontosabban annak egy igen hasznos frakciója”
– mondja Goda Gábor.
„Ha így nézünk a minket körülvevő talajokra, hirtelen teljesen más üzleti és tudományos tér nyílik meg.”
Egy szabadalom, ami nem terméket, hanem platformot véd
A Draconic Technology szabadalma – „Eljárás élelmiszeripari minőségű fulvosav és/vagy huminsav előállítására” – 2022 márciusában került beadásra, a megadási értesítés pedig 2025. októberében érkezett meg. Azóta a csapat fókusza a skálázhatóságra és a nemzetközi piacra lépésre került.
A szabadalom nem egy konkrét terméket, hanem egy platformtechnológiát véd: egy olyan eljárást, amely lehetővé teszi humin- és fulvosavak ipari, élelmiszeripari minőségű előállítását talajból, melléktermék képződése nélkül. A folyamat során keletkező technológiai vizek is hasznosíthatók – például levéltrágyák alapanyagaként –, ami a technológiát egyszerre teszi fenntarthatóvá és gazdaságilag skálázhatóvá. Ez az a pont, ahol a megoldás ipari és befektetői szempontból is értelmezhetővé válik.
„Ha lett volna korábban ilyen technológia, nem kaptunk volna rá szabadalmat”
– fogalmaz Goda lakonikusan.
Várpalotai üzem: prémium alapanyag, tudatos választás
A Draconic Technology Várpalotán található üzemében folyik a technológia ipari megvalósítása, ahol a csapat tiszta, érintetlen, gyógyvízzel átitatott térségből származó tőzegből állítja elő a humin- és fulvosav-frakciókat. A kidolgozott technológia prémium alapanyagot és stabil minőséget biztosít.
Miért érdekes ez a piac számára?
A humin- és fulvosavak természetes kelátképzők: alapvető tulajdonságuk, hogy ásványi anyagokat kötnek meg, majd a helyi környezet elektronegativitása alapján, úgymond intelligensen adják le azokat a fejlettebb szervezeteknek.
Egy vas-humát például csak annyi vasat ad le, vagyis tesz elérhetővé, amennyire ténylegesen szükség van, az adott környezetben. A hasznos kelátásványok leadása közben képes káros nehézfémeket – például ólmot vagy higanyt – megkötni és eltávolítani szubsztitúciós cserereakció formájában.
„Úgy pótolunk ásványi anyagot, hogy közben méregtelenítünk”
– mondja Goda.
„Ez az a pont, ahol az élelmiszeripar, a nutraceutikumok és a gyógyszerkutatás elkezd egymásba csúszni.”
Egyes szűkebb fulvosav-frakciók már most ígéretes eredményeket mutatnak preklinikai kutatások során a nem alkoholos májcirrózis és szívizomsorvadás vizsgálatában, ami hosszabb távon új klinikai alkalmazások felé nyithat utat.
Magyar technológia, globális skálázás
A Draconic Technology jelenleg alapanyag-előállítóként pozícionálja magát, elsősorban étrend-kiegészítő, élelmiszeripari és speciális kelátképző felhasználásra. Olyan technológiát kínál, amely különböző iparágak számára képes standardizált, élelmiszeripari minőségű humin- és fulvosav-frakciókat előállítani. Jelenleg aktív tárgyalások zajlanak az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Ghánában, miközben a csapat további nemzetközi piacokra készül.
A humin- és fulvosav-alapú készítmények globális piaca ma már több milliárd dolláros nagyságrendű, elsősorban a mezőgazdaságban és az állategészségügyben, miközben az élelmiszeripari és humán felhasználás még nagyrészt kiaknázatlan területnek számít.
Bár a vállalkozás még early stage fázisban van, a most megkapott világszabadalom stabil alapot ad a következő lépésekhez. A tervek szerint a platformra a következő években további 3–4 szabadalom és új iparági alkalmazások épülnek majd.
„Nem biztos, hogy új molekulát kell kitalálni. Néha elég másképp ránézni arra, ami eddig is ott volt a lábunk alatt”
– zárja Goda Gábor.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciája: idén is várják a hallgatókat a Széchenyi István Egyetem rendezvényére
Az ország minden műszaki egyeteméről, sőt határon túlról is várják a jelentkezőket a győri Széchenyi István Egyetem XVIII. Gépészeti Szakterületek Nemzetközi Hallgatói Konferenciájára.
A közel két évtizedes múltra visszatekintő rendezvényen a hallgatók valós ipari feladatokon dolgoznak, miközben megismerhetik egymást és a szakma képviselőit is. Regisztrálni március 13-ig lehet.

A legjobb munkákat bemutató csapatok értékes nyereményekkel gazdagodhatnak – ahogy az tavaly is történt. (Fotó: Nagy Gergely/Széchenyi István Egyetem)
A Széchenyi István Egyetem hallgatóiban 2006-ban merült fel a gondolat, hogy létrehozzanak egy olyan programot, amelyen az országban működő műszaki egyetemek fiataljai tapasztalatot cserélhetnek. Ennek a formája végül egy mérnöki verseny lett: a résztvevőknek véletlenszerűen összeállított csapatokban kell megoldaniuk a cégek által felvetett komplex műszaki problémát, mindössze néhány nap alatt. Mindezt a közösségépítés jegyében számos szabadidős program egészíti ki.
A konferencia úgy nyújt gyakorlatorientált képzést, hogy közben a feladatokat adó vállalkozások hasznos megoldásokkal és akár tehetséges hallgatókkal is gazdagodhatnak. Az esemény amellett, hogy betekintést enged tényleges projektekbe, összeköti a nyugat-dunántúli régió cégeit az ifjú szakemberekkel. Mindennek célja, hogy a résztvevőknek lehetőségük nyíljon olyan kapcsolatokat kialakítani, amelyek értékesek lesznek későbbi szakmai pályájuk során.
A Széchenyi István Egyetem campusán zajló rendezvény mára nemzetközivé vált, amelyen a hazai egyetemek mellett évről évre növekvő számban vesznek részt külhoni magyar nyelvű felsőoktatási intézmények Szlovákiából, Romániából és Szerbiából. Újdonság, hogy a gépészmérnök, járműmérnök és mechatronikai mérnök szakok mellett idén már a villamosmérnöki szak hallgatóit is várják a rendezvényre.
A program a hagyományoknak megfelelően a nyílt és bárki által látogatható nagyszabású autóstalálkozóval veszi kezdetét a győri campuson április 12-én, majd másnap a csapatfeladatokkal folytatódik, a zárást pedig az április 15-ei prezentáció és eredményhirdetés jelenti. A konferenciára március 13-ig lehet jelentkezni a regisztrációs űrlap kitöltésével. A korábbi rendezvényekről beszámoló itt és itt olvasható.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Űrhajókon is használt megoldással csökkentik 30–50 százalékkal a szennyvíztisztító telepek energiaigényét
-
Gazdaság2 hét ago
Ígéretes kutatási projektek nyertek támogatást a Széchenyi István Egyetemen
-
Gazdaság2 hét ago
A digitális mezőgazdaság robbanásszerű fejlődés előtt áll Magyarországon
-
Okoseszközök2 hét ago
A vivo bejelentette részvételét az MWC 2026 kiállításon: bemutatja az új csúcskategóriás X300 Ultra modellt
-
Szórakozás2 hét ago
NVIDIA vagy AMD videókártya? Előnyök, hátrányok és döntési szempontok
-
Okoseszközök2 hét ago
Az intelligens élet újabb szintje: bemutatkoznak a Xiaomi AI
-
Okoseszközök2 hét ago
A TCL leleplezte az AMOLED kijelzőhöz fejlesztett új generációs NXTPAPER technológiáját
-
Okoseszközök2 hét ago
Új generációs technológiákat mutatott be az Anker








