Ipar

ABB: „Célunk, hogy a világ legzöldebb akkumulátorát gyártsuk”

abb

Az ABB technológia-központú podcastjának ebben az epizódjában Peter Carlsson, a Northvolt alapítója és vezérigazgatója volt a vendég. A Northvolt egy ambiciózus európai akkumulátorgyártó start-up cég, amely a fenntarthatóság elveire és a szén-dioxid-mentes energiatárolási megoldásokra épül.

A Northvolt alapítása előtt Carlsson fontos tagja volt annak a vezetői csapatnak, amely azt az átalakítási folyamatot felügyelte, amely során a Tesla egy startupból a globális autóipart gyökeresen átalakító változásokat hozó, innovátor vállalattá vált. Carlsson korábban vezetői pozíciókat töltött be a Sony Ericsson vállalatnál is. Elmondása szerint mindkét tisztsége megerősítette azon meggyőződésében, hogy a svédországi székhelyű Northvolt az ázsiai cégek által uralt akkumulátorgyártási piac kihívójává válhat, valamint, hogy egy nagyüzemi méretű, zöld akkumulátorgyártó vállalat elengedhetetlen ahhoz, hogy ki lehessen elégíteni a belső égésű motorral szerelt járművekről akkumulátoros-elektromos járművek gyártására áttérő globális autóipari vállalatok növekvő igényeit. Az ABB 2017-ben lett a Northvolt első partnere, amikor a Northvolt az ABB üzemoptimalizálási módszerét (Plant Optimization Methodology) választotta, hogy integrált villamosítási, műszerezési, vezérlési és digitalizálási (EICD) megoldásokkal felgyorsítsa a projekt végrehajtását, és így lehetővé tegye az üzem hatékony beindítását és üzemeltetését.

A globális felmelegedéssel kapcsolatos kihívások kezelése

A Northvolt Ett gyára 100 százalékban helyi forrásból származó, megújuló energiával működik és célja, hogy 2030-ra az új akkumulátorok összetevőinek 50 százaléka újrahasznosított, használt akkumulátorokból készüljön.

Carlsson elmondta: „Egyedülálló a vállalat azon célja, hogy megépítse a világ legzöldebb akkumulátorát, és hogy a termékei szénlábnyomát a közel nulla emissziós értéken tartsa. A vállalatot azért alapítottuk, mert valóban egy nagy problémát próbálunk megoldani, mégpedig a globális felmelegedés világméretű problémáját és a légkörben lévő szén-dioxid mennyiségének növekedését. Így a lehető legkarbonsemlegesebb termékek előállítása a fő küldetésünkké vált.”

A siker kulcsa a testreszabás és az ügyfélkapcsolatok  

Carlsson széles körű ipari tapasztalata megerősítette azon meggyőződését, hogy az ügyfelek igényeinek való megfelelés új irányt  – és új lehetőségeket – kínál az akkumulátorgyártás számára.

„Öt évvel ezelőtt a legtöbb vásárló az akkumulátorokat egyfajta árucikknek tekintette. Szabványosított formátumokat vásároltak, így mindenki számára nagyjából hasonló típusú termék állt rendelkezésre és erre építették a villamosítást. Ma, amikor a nagy autógyárak teljesen elektromos hajtásláncok gyártására állnak át, kezdjük látni, hogy a márka- és termékteljesítményre vonatkozó törekvéseiket az elektrifikációba helyezik át. Az, hogy ügyfeleinkkel együtt tudunk fejleszteni, hogy ezáltal az igényeiknek megfelelően tudják kialakítani az optimális vegyipari rendszereket, nagyban hozzájárul fenntarthatósági célkitűzésünkhöz.”

A közös európai jövőkép által kínált lehetőségek  

2017-ben létrejött az Európai Akkumulátor Szövetség, amelynek célja egy teljes körű európai akkumulátor-értéklánc létrehozása a költséghatékony, tiszta energiára való áttérés elősegítése érdekében.

„Európában az egyik kihívásnak az tekinthető – mondta Carlsson –, hogy létre kell hozni egy alapvető kompetenciabázist. Európában az akkumulátorokkal kapcsolatos alapkutatás nagyon jó. Ez az iparág azonban gyors fejlődésen megy át. Japánból indult, majd Koreába került, és Kínában vált igazán naggyá. Tehát a kompetencia és a készségek nagy része ott alakult ki. Európában azonban határozottan érezzük, hogy létre kell hozzuk a szükséges kompetenciabázist és szilárdan elköteleztük magunkat a Párizsi Szerződés mellett. A céljaink világosak, így kiadhatjuk a jelszót: „Csináljuk meg, és csináljuk jól”.

A tapasztalat megerősítést nyújt  

„Amit a Teslánál eltöltött évek során nagyon erősen éreztem és amit most is erősen tapasztalok, az az, hogy valóban sok az akadály, de alapvetően, amit csinálunk, és ahogyan csináljuk, az a jó irány. Így kell felépíteni egy akkumulátorgyártó és energiatároló vállalatot. Ez pedig határozottan megerősít abban, hogyha elvégezzük a feladatainkat és megszüntetjük a szűk keresztmetszeteket, akkor rengeteg lehetőségünk nyílik arra, hogy vezető szerepet töltsünk be ezen a területen.”

Az ABB Decoded az ABB csoport podcast-sorozata, amely az ABB globális technológiai tevékenységének minden aspektusával foglalkozik. Tudjon meg többet és ismerje meg a többi epizódot ezen a linken.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Hatalmas automatizált játékraktár

siemens

Anyagmozgatás – Ha a játékokról nagyban gondolkodunk, akkor érdemes a REGIO Játék Törökbálinton megvalósított raktárrendszerét megismerni, ahol körülbelül 800 méter szállítópálya található, a szortírozó rendszeren pedig csúcsidőszakban akár 900 láda is áthaladhat óránként.

Tíz másodpercenként felkerül egy doboz a szállítópályára– mondja Kordás Imre, a beruházást megtervező és megvalósító XXL Mechanika Mérnöki Iroda projektvezetője. Majd így folytatja: beérkező, kimenő és raktáron belüli forgalmat is kezel az új rendszer, amelyet a játékforgalmazás legnagyobb hazai cége rendelt meg. A beérkező árukat a rendszer raklapozási vagy szortírozási igény szerint válogatja szét, majd a szortírozásra szánt ládákat a raktár erre szolgáló területére szállítja. Ott a ládákat a megfelelő munkahelyekre helyezi, a szortírozás pedig áruházanként történik. Összesen 24 ilyen munkahely van, a beérkező ládák RFID antennás elágazásokon keresztül kerülnek a megfelelő helyre. Az elágazások a REGIO Játék adatbázisából kapják az utasítást arra vonatkozóan, hogy hova továbbítsák a ládákat. A rendszer egyébként a raktár webáruházi árukészletének feltöltésére is alkalmas, mivel a szállítópálya egy automata magasraktárhoz is csatlakozik.

Nagyon fontos szempont volt, hogy a boltok igényét napi szinten ki tudják elégíteni, és ne legyenek a kiszállítással csúszásban, ezt az új raktár rendszer kiválóan teljesíti. – Kordás Imre, a beruházást megtervező és megvalósító XXL Mechanika Mérnöki Iroda projektvezetője.

Mik voltak a REGIO Játék főbb igényei?

A megrendelőnek a raktáron belüli anyagmozgatás automatizálása volt az egyik fő célja. A teljes körű raktári automatizálás során a fő igény az volt, hogy a munkát felgyorsítsák, emberi munkaerőt váltsanak ki, illetve a hibákat csökkentsék. Erre szállítópályák hálózata lett kiépítve, illetve a beérkező és kimenő áruk feldolgozását automatizálták.

A raktár fő feladata a 42 darab Régió Játék áruház kiszolgálása. Ez komoly logisztikai kihívás, főleg a terheltebb időszakokban. A játékok szortírozása volt a cél az XXL Mechanika által megtervezett rendszerben, hogy a nagy raktári készletből 42 felé, a boltok változó igénye szerint a termékek szét legyenek szedve. Emellett beszállításról is szó van, tehát a raktárba érkezik külföldről és itthonról is áru. Alkotóelemek szintjén ez nagyrészt görgős és hevederes szállítópályákból, illetve a szortírozó egységekből áll. Ezek egyedileg kialakított munkaállomásokat jelentenek, amelyek a vállalatirányítási rendszerhez kapcsolódnak, és adják ki a dolgozók munkahelyére a megfelelő ládákat, ahol összeállítják az egyes üzletek megrendelését.

Milyen Siemens-technológia segíti az intralogisztikai feladatokat?

A teljes mozgásvezérlést, illetve a profinetes kommunikációt Siemens termékek végzik. Hét darab S7-1200 PLC-t építettünk be, ezek mindegyikéhez tartozik egy 15 colos ipari kezelőpanel (HMI). Az RFID fejegységből 45 darab épült be és összesen 114 olvasófejet lát el. A G115D terepi frekvenciaváltó a 400 voltos szállítópályáinkat vezérli, ebből 67 darab épült be. Ezen kívül a profinet modulok, a profinet rendszerhez szükséges switchek és kábelek, a csatlakozó fejek, illetve a 24 voltos tápegységek is Siemens termékek. A rendszer 400 voltos és 24 voltos szállítópályákat alkalmaz. A rendszer nagy részét egyébként saját tervezésű szállítópályák és dobozirányító egységek alkotják, amelyek kifejezetten ide készültek.

Milyen egyedi igényeknek kellett megfelelniük a tervezés és kivitelezés során?

Van például diafilm méretű termék, és van óriásmackó is, tehát olyan méretbeli különbségek vannak, amelyek speciális igénynek minősülnek. A projekt legelején sok egyeztetés történt azzal kapcsolatban, hogyan lehetne mindent kezelni. Még robotcellák is szóba jöttek, de pont a szélsőséges mérettartományok miatt ezeket végül is elvetettük. Végül az a döntés született, hogy a termékek körülbelül 80 százalékát kezeljük automatizált raktárrendszerben, illetve azt kezeljük, ami egy 400x600x300 mm-es ládába belefér. Ami ezen kívül esik, azt a dolgozóknak kell a raktárban elhelyezniük.

www.siemens.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Áttörést ért el a Siemens

siemens

Újabb akadály hárul el a nagy hatótávolságú e-kamionok elterjedése elől.

Sikeres tesztet teljesített a Siemens: töltési rendszere 1 MW teljesítményt adott le.

A német cég prototípusát egy nagy hatótávolságú e-kamionnal tesztelték. Az új készülék több Siemens SICHARGE UC150 töltőberendezésből, ezek kimeneti teljesítményét összefogó kapcsolási kialakításból (switching matrix) és a megawatt-töltésre speciálisan kialakított diszpenzerből állt.

Ezzel a teljesítménnyel az e-kamionokban általában használt akkumulátorokat körülbelül 30 perc alatt, 20 százalékról 80 százalékra lehet tölteni.

Növekvő igény a zéró emissziós távolsági fuvarozási megoldások iránt

A nehéz haszongépjárművek felelősek az EU közúti közlekedéshez köthető, üvegházhatású-gázkibocsátásának több mint 25 százalékáért. Így a klímacélok elérése és az európai országok fosszilis importenergia-függőségének csökkentése érdekében az árufuvarozás elektrifikációját az uniós előírások több fronton is sürgetik. A cél, hogy a nehéz tehergépkocsik és a buszok CO2-kibocsátását 2040-re 90 százalékkal csökkentsék, 2035-re pedig már minden új városi busz zéró kibocsátású legyen.

Az e-haszonjárművek elterjedéséhez ugyanakkor az infrastruktúra-fejlesztés számos eleme szükséges Németországban is, ezekről fehér könyvet jelentett meg közösen a Siemens és a MAN.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Közös fejlesztést jelentett be a Siemens és a Mercedes-Benz

mercedes

Az energiarendszerről készített digitális ikrek a gyártervezés jövőjére is kihatnak

Komoly mérnöki feladatot könnyít meg a két vállalat közös fejlesztése: a villamosenergia-rendszerről készített digitális másolat segítségével felgyorsíthatóvá válik az autógyárak energiarendszerének megtervezése, modernizálása.

A Digital Energy Twint a Mercedes sindelfingeni üzemében tesztelték, ahol olyan adatokat kötöttek össze a virtuális térben, mint például az épületek berendezései, az energiatermelés, az időjárási adatok, a terhelési profilok. A megoldás a fizikai energiarendszert szimulálva ellenőrzi a javasolt tervezést, energiafelhasználási forgatókönyveket, és ajánlásokat ad a kívánt eredmények optimalizálására, ideértve az energiahatékonyságot és a kapcsolódó költségmegtakarítást, valamint a CO2 kibocsátás csökkentését.

Az új fejlesztés a Mercedes-Benz azon törekvését támogatja, hogy a saját tulajdonú gyártóhelyeit 2039-re 100 százalékban megújuló energiával tudja üzemeltetni.

„A Digital Energy Twin a válaszunk a sikeres vizualizálásra, elemzésre és optimalizálásra az energiahatékony építési folyamatok terén. Ezzel jobban megértjük a meglévő gyárépületeket, és okosépületekké alakíthatjuk őket. A technológiának köszönhetően előremutató szabványok kialakítását segítjük elő”

– mondta Arno van der Merwe, a Mercedes Benz gépjárművek termelési tervezésért felelős alelnöke.

A Siemens és a Mercedes-Benz 2021-ben kötött stratégiai partnerséget a fenntartható autóipari gyártás és a termelési módszerek digitalizációjának elősegítésére. A mostani közös fejlesztés átláthatóbb döntéshozatalt tesz lehetővé az autógyárak tervezésének korai szakaszában.

A digitális ikrek technológiája a Siemens portfóliójának kulcsfontosságú része, mely felhasználható az új termékek megtervezéséhez, valamint a vállalatok fenntarthatósági céljainak eléréséhez is. A müncheni központú vállalat nemrég jelentette be a Heinekennel közös projektjét, melynek keretében segíti a sörgyártó dekaborbonizációs törekvését, és várhatóan telephelyenként 15-20 százalékkal mérséklik a felhasznált energia mennyiségét, illetve 50 százalékkal csökkentik a CO2-kibocsátást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss