Az elavult és nem energiatakarékos otthonok kockázatai túlmutatnak a lakók egészségén és pénzügyein.
Az egészségtelen épületek hatalmas ökológiai lábnyomot hagynak maguk után, és az egész közösségnek pénzbe kerülnek, nemcsak az energiapazarlás, hanem az egészségügyi kiadások növekedése és a produktivitás csökkenése miatt is. Az ilyen épületek esetében az energiahatékonyság és környezetbarát kialakítás nemcsak a lakók egészségét és kényelmét javíthatja, hanem az energiaköltségek és a környezetterhelés csökkentéséhez is hozzájárulhat. A felújítási folyamat munkahelyeket is teremthet és ösztönözheti a helyi gazdaságot, így az egyének és a társadalom számára egyaránt előnyös helyzetet teremt. Röviden, az elavult lakások felújítása hozzájárulhat egy egészségesebb, boldogabb környezet megteremtéséhez, miközben hosszú távon pénzt takaríthat meg a magyaroknak.
A VELUX által közzétett Healthy Homes Barometer 2022 jelentés szerint 3 magyar közül 1 szenved a beltéri klímát veszélyeztető tényezőtől (amely magában foglalja a napfényhiányt, a hideget, a zajt, a nedvességet és a penészesedést). Bármennyire is aggasztó ez a közvetlenül érintett emberek számára, az épületek és a lakások állapota mindenkire hatással van: az egészségtelen épületek miatt megnövekedett egészségügyi kiadások és a produktivitás csökkenése hatással van a gazdaságra, míg a pazarló épületek a környezetre is hatással vannak: az energiahatékonysági beruházások növekedése és az alacsonyabb energiaintenzitás ellenére az építőipari ágazat energiafogyasztása és szén-dioxid-kibocsátása a COVID-19 járvány után minden idők legmagasabb szintjére emelkedett – derül ki az ENSZ új jelentéséből.
Egyértelmű gazdasági előnyökkel jár, ha a felújításokba fektetünk
Magyarországon a beltéri klíma kockázatainak csökkentésével járó előnyök pénzben is mérhetők: 2050-re 800 millió eurót takaríthatunk meg az egészségügyi kiadásokon, 200 millió eurót az egészségügyön és a termelékenységen, 1,4 milliárd eurót az iskolákon és 1,6 milliárd eurót az irodákon, köszönhetően a jobban szellőző épületekben és a több természetes fényben megnövekedett termelékenységnek. Ez összesen 4 milliárd eurót tesz ki! Az összes uniós tagállamot figyelembe véve ezek a számok 2050-ig 608 milliárd euró megtakarítást jelenthetnek.
Az egészségügyi megtakarításokból és a produktivitás javulásából származó gazdasági előnyök mellett a javuló jólét is hatalmas gazdasági előnyökkel jár. Például a nedvességnek és a penésznek való kitettség csökkentése és a nappali fény hiányának orvoslása a lakóépületekben bizonyítottan olyan jóléti előnyökkel jár, amelyek az EU országaiban évente közel 100 milliárd eurónak megfelelő összeggel egyenértékűek. Ez megegyezik a SURE (Unemployment Risk in an Emergency – Munkanélküliség kockázata vészhelyzetben) elnevezésű uniós pénzügyi támogatás teljes összegével, amelyet 2021-ben 19 tagállam kapott a COVID-19 járványok területükön jelentkező negatív gazdasági és társadalmi következményeinek leküzdésére.
A tanulmány azt is kimutatta, hogy a felújítások gazdasági haszna nem csak a lakóingatlanok esetében mérhető: Magyarországon az irodákban a szellőzés sebességének 1 l/s-os növelése 107 millió eurós nettó jelenértékkel járhat, ami a szellőzési sebesség jelentős (7 l/s) növelése esetén 751 millió euróra emelkedhet. A megfelelő lakáskörülményekből származó előnyök a fiatalokat is érinthetik: az iskolákban a szellőzési sebesség személyenkénti növelésének gazdasági hatásai akár az 1,38 milliárd eurót is elérhetik, amennyiben a szellőzési sebesség meghaladja a 3 l/s-ot.
„Az egészséges épületek meghozhatják azt a változást, amelyre Európának és Magyarországnak egyaránt szüksége van. Ezek az épületek több területre is hatással vannak, például az energiatakarékosságra, az éghajlatvédelemre, a jobb egészségi állapotra és produktivitásra, valamint a nagyobb jólétre”
– mondta Kovács Gábor, a VELUX Magyarország Public Affairs vezetője.
„Az egészségesebb épületek nem csak a bérlők érdekeit szolgálja, hanem mindannyian profitálhatunk a nemzetgazdaságra és a globális gazdaságra gyakorolt hatásukból is. A kormány által az elmúlt években felújításokra és zöldebb építkezésekre felajánlott állami támogatások érezhetően hatással voltak az épületállomány állapotára, és ebből közösségi szinten profitálhatunk.”
„Az otthonok energiahatékonysági felújítása a minőségi és megfizethető lakhatás egyik legalapvetőbb kritériuma.”
– tette hozzá Koritár Zsuzsanna, a Habitat for Humanity Magyarország szakértője.
„Egészségesebb, komfortosabb lakókörnyezetet teremt, és klímavédemi szerepe is jelentős, hiszen nagymértékben csökkenti az energiafogyasztást és az ezzel járó kiadásokat. Ezért is kiemelten fontos, hogy a társadalom lehető legszélesebb rétegei számára elérhetőek legyenek a felújítási programok.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
A félvezető technológiát felvonultató eszköz strapabíróbb és ezerszer gyorsabb a hagyományos társainál.
Az olyan iparágakban, mint az élelmiszer- és italgyártás, az intralogisztika vagy a gépipar nagy teljesítményű motorokat használnak például szállítószalagok meghajtására, berendezések elindítására. Ezek meghibásodása esetén komoly károk keletkezhetnek, így a számukra energiát közvetítő motorindítók fontos szerepet töltenek be az üzemekben: ezeknek kell védelmet nyújtani a túlterhelés és a zárlatok ellen is. Az élelmiszeriparban pedig, ahol a szigorú higiénia miatt gyakran kell a szállítószalag-rendszereket magasnyomású mosással tisztítani, a víz könnyen tud zárlatot okozni, ami költséges leállásokhoz vezet.
Ezek megelőzésére kínál megoldást a Siemens új, a zárlati áramot a korábbiaknál akár ezerszer gyorsabban érzékelő SIMATIC 200SP e-Starter motorindítója, ami hiba esetén 4 µs (mikroszekundum) alatt lekapcsolja a berendezéseket. Ezt az ultragyors és a megszakítókhoz vagy biztosítékokhoz képest gyakorlatilag kopásmentes kapcsolást az teszi lehetővé, hogy az új indító félvezető technológiát alkalmaz, szilícium-karbid fémoxid félvezető (SiC MOSFET) tranzisztorokkal.
Így, miután a zárlat okát megszüntették, az eszköz azonnal újraindítható, és korlátlan zárlati lekapcsolást kínál. Azaz a korábbi gyakorlattal ellentétben nincs szükség az eszköz cseréjére vagy tartalékalkatrész beszerzésére, és növelhető az üzem rendelkezésre állása.
A diagnosztikai funkciókkal ellátott, minimális helyigényű és egyszerűen telepíthető eszköz integrált a Siemens fejlesztői környezetével (Totally Integrated Automation – TIA), illetve EcoTech minősítéssel rendelkezik. Ez utóbbi, a legzöldebb megoldásoknak járó, céges fenntarthatósági minősítést a motorindító az anyagfelhasználás minimalizálása, illetve az eszköz energiahatékonysága és a tartóssága miatt kapta meg.
Az új motorindító a hazai piacon is elérhető.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Új fejlesztés: az energiahatékonyságot és a munkabiztonságot is szolgálja az intelligens, elektromos rásegítő hajtású komissiózó kocsi
Intelligens, elektromos rásegítő hajtású komissiózó kocsi fejlesztése történt meg abban a projektben, amelyet a KLS-2000 Ipari és Kereskedelmi Kft. valósított meg a Széchenyi Terv Plusz program, ezen belül a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz keretében.
A cég erre 199,76 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást nyert el. A támogatás mértéke a projekt elszámolható összköltségének 62.94%-a. Alvállalkozóként az Universitas-Győr Nonprofit Kft. a Széchenyi István Egyetem kutatóinak bevonásával részt vett a villamos hajtás- és irányítórendszer fejlesztésében. A két és fél éve kezdődött projekt 2024. november 15-én zárul.
A GINOP_PLUSZ-2.1.1-21-2022-00213 azonosítószámú projekt során fejlesztett elektromos, ember-gép együttműködést megvalósító, rásegítő hajtás révén a gyártórendszerekben használatos nagy tömegű komissiózó kocsikkal energiahatékony, ergonomikus és biztonságos anyagmozgatás valósítható meg.
Az európai autógyárakban telephelyenként több száz, de gyármérettől függően akár több ezer olyan terület van, ahol nagy tömegű komissiózó kocsikkal történik az áruk begyűjtése és leadása a gyártórendszer megfelelő pontjain. Ezeket a járműveket a komissiózó zóna és a gyártósorok között általában elektromos vagy más módon hajtott targoncákkal vontatják, igény szerint egyszerre többet is összekapcsolva. A komissiózó kocsik össztömege a termékek tömegétől, darabszámától és a kocsi alapszerkezetétől függően nehezebb áruk/termékek esetén a másfél tonnát is eléri. Ezeket a depózás után közvetlenül a gyártósorokhoz, sokszor 100-150 méter távolságba kell egyenként, kézi erővel mozgatni, ami gyakran több munkás segítségével történik.
Erre a problémára egy új, innovatív módon vezérelhető differenciál-hajtáslánc fejlesztése valósult meg Vecsésen, amely kiküszöböli a piacon elérhető szervohajtások erős kompromisszumait, hátrányait. A fejlesztett rendszer nyomatékérzékeny karok segítségével képes 5 kilométer/óra sebességig rásegíteni az emberi erő által kifejtett mozgatóerőre, emellett vontatható és a komissiózóállomásokon töltőkön dokkolható is. A rendszer több olyan új megoldást tartalmaz, amely az energiahatékonyságot és a munkabiztonságot is jelentős mértékben javítja, illetve olyan új funkcióknak enged teret, amelyek illeszkednek az ipar 4.0 (és a majdani ipar 5.0) gyártástechnológiai trendekhez.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
A Samsung a Carbon Trusttal és egyéb nagy technológiai vállalatokkal együttműködve új módszertant vezetett be a csatlakoztatott eszközök, például a laptopok és a hangszórók használata során keletkező káros anyag kibocsátás és kibocsátás-csökkentések mérésére.
A módszertan bevezetése hozzátartozik a Samsung részvételéhez a Decarbonizing the Use-Phase of Connected Devices (DUCD) (A csatlakoztatott eszközök használati fázisának karbonsemlegesítése) kezdeményezésben. A vállalat a Carbon Trusttal, az Amazonnal, a Microsofttal és a Sky-jal közösen fogott össze azért, hogy csökkentse az internethez csatlakoztatott elektromos és elektronikai eszközök használat közbeni energiafogyasztásából eredő üvegházhatású gázkibocsátást.
Ezek a szervezetek különösen a használati fázisra összpontosítanak, mivel egy termék – a teljes életciklusát tekintve – jellemzően ebben a szakaszban termeli a legtöbb szén-dioxidot. A csatlakoztatott eszközök világszerte jelenleg körülbelül 500 terrawattóra (TWh) energiát igényelnek évente, amely megközelíti Franciaország teljes energiafelhasználását. A technológiai iparnak ezért kiemelten fontos, hogy felmérhesse és elszámolhasson a termékek szén-dioxid-kibocsátásával, valamint megoldásokat találjon az eszközök használata általi kibocsátás csökkentésére.
Az új módszertan iránymutatást adhat a vállalatoknak, hogyan értékeljék a felhasználók eszközeiből származó adatok alapján a kibocsátás mértékét, ezáltal növelve a jelentések pontosságát, amelyek eddig a jelenlegi kibocsátási elszámolásokban használt üzemidő-előrejelzéseken alapultak. A technológiai cégek a módszertan alkalmazása során elért káros anyag kibocsátáscsökkentését is elszámolhatják majd.
A felhasználás során keletkező kibocsátások éves jelentése és a kibocsátáscsökkentésről szóló kimutatás átláthatóbbá teszi a kommunikációt a felhasználókkal, és arra ösztönözheti a vállalatokat, hogy akár a felhasználási időszakban is csökkentsék a kibocsátást. Az adatok szabványosítása és pontossága arra motiválhatja őket, hogy újszerű megoldásokkal csökkenthessék eszközeik széndioxid-kibocsátását.
A Samsung közreműködik az új DUCD-módszertan bevezetésében, amely az új energiatakarékos módszerek megtalálása iránti elkötelezettségének része. Ezen újítások közé tartozik a SmartThings Energy funkció, amellyel a felhasználók nyomon követhetik energiafelhasználásukat és jobb energiahatékonysági döntéseket hozhatnak. Csakúgy mint az AI energia mód, amely a felhasználási szokások és az energiaköltség figyelembevételével segíthet az energiafelhasználás előnyösebb kezelésében.
„Eszközeink életciklusuk során a használati fázisban bocsátják ki a legtöbb széndioxidot, a méréssel pedig jelentősen tehetünk a kibocsátás kezeléséért és csökkentéséért – mondta Inhee Chung, a Samsung vállalati fenntarthatósági központjának alelnöke. – A Samsung klímastratégiájának kulcsfontosságú része, hogy a felhasználókat bevonja az energiatakarékos megoldásokba, és alig várjuk, hogy a DUCD módszertanán keresztül bemutathassuk, hogy a SmartThings felülettel és annak AI energia módjával hogyan követhetik nyomon és csökkenthetik csatlakoztatott eszközeik energiafelhasználását.”
„Az összekapcsolt eszközök egyre fontosabbak mindennapi életünkben, ezért fontos, hogy a technológiai ipar kulcsszereplőivel közösen kezdhessük meg a felhasználás során keletkező kibocsátás kezelését. Ez az együttműködés egy olyan lényegesen hatékonyabb megközelítést tett lehetővé, amellyel kiszámíthatjuk és rögzíthetjük az összekapcsolt eszközökből származó széndioxid-kibocsátást és az elért csökkentéseket, valamint a kibocsátások kezelésére irányuló erőfeszítéseink alapjául szolgálhat ezen a kihívásokkal teli területen”
– mondta Felix Prettejohn, a Carbon Trust vezető tanácsadója.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!