Ipar

Az ABB előrejelzései a 2023. évben várható főbb robotikai trendekről

Figyelembe véve, hogy a robotok eladása rekordszintre emelkedett, Marc Segura, az ABB Robotics vezetője számos előrejelzést fogalmaz meg a robotikára alapozott automatizálás 2023-ban várható legfontosabb trendjeiről.

„Számos vállalkozás számára egyre jobban érezhető globális munkaerőhiány hatása, miközben valamennyien igyekeznek lépést tartani a vásárlói igényekkel”

– mondta el.

„Ez, valamint a globális bizonytalanság, a megszakadt ellátási láncok és a 2022-ben történt világméretű események következtében emelkedő energiaköltségek hatására egyre több vállalat tekint a robotalapú automatizálásra olyan megoldásként, amellyel növelheti a rugalmasságát, erősítheti ellenálló képességét és fenntarthatóbbá teheti a működését.”

Trend – A robotok iránti kereslet a globális munkaerőhiány miatt növekedni fog, a robotok új feladatokat vesznek át, mivel egyre több vállalat igyekszik újra visszatelepíteni tevékenységét.

A munkaerőhiány hatása már most is széles körben érezhető minden iparágban, ami 2023-ban is folytatódni fog, mivel a népesség egyre inkább elöregszik, és fokozódik az elfordulás az alacsony fizetést és kevés személyes sikert és kiteljesedést kínáló munkaköröktől. Az előrejelzések szerint 2030-ra több mint 85 millió álláshely marad betöltetlen,^[1] ami hátráltatja a gazdasági növekedést, és a vállalatoknak új utakat kell találniuk a hiányzó munkaerő pótlására.

A robotok iránti kereslet különösen erőteljes lesz azokban az országokban, ahol a vállalatok arra törekszenek, hogy a globális eseményeket ellensúlyozandó javítsák az ellátási lánc rugalmasságát, aminek érdekében vissza- vagy közeli régióba telepítik a tevékenységüket. Az ABB Robotics által 2022-ben, 1610 amerikai és európai vállalat körében végzett felmérés szerint az európai vállalatok 74 százaléka, míg az amerikaiak 70 százaléka mondta azt: tervezi, hogy vissza- vagy közeli régióba telepíti tevékenységét; az európai válaszadók 75 százaléka és az amerikaiak 62 százaléka jelezte, hogy a következő három évben robotikára alapozott automatizálásba fektet be.

„Miközben a figyelem az automatizálásnak a munkahelyekre gyakorolt hatására irányul, a robotok egyre nagyobb mértékben fogják elvégezni azokat az unalmas, piszkos és veszélyes feladatokat, amelyek már kevésbé vonzóak, így segítve a globális munkaerő- és készséghiány problémájának megoldását”

– mondta Segura.

„A robotok bővülő képességei, köztük a nagyobb hasznos teherbírással kombinált együttműködési lehetőségek – amelyre jó példát mutatnak az ABB GoFa™ és SWIFTI™ kollaboratív robotjai, amik biztonságosan alkalmazhatók a humán munkavállalók mellett – új utakat kínálnak a vállalatok számára mind a készséghiányok kezelésére, mind a meglévő munkaerő jobb kihasználására.”

„A robotok olyan új ágazatokban is átveszik majd a feladatokat, mint a vendéglátás és az egészségügy, különösen a laboratóriumokban és az orvosi rendelőkben. Az ABB robotjai már dolgoznak a Haidilao étteremláncban, ahol automatizálták az ételkészítési folyamatot, míg az amerikai University of Texas Orvostudományi karán (UTMB) az ABB robotjai forradalmasították az antitest-kutatást a tesztelési folyamat automatizálásával, így a napi 15-ről 1000-re nőtt az elvégzett tesztek száma. A robotok 2023-ban még több feladatot fognak átvenni hasonló környezetben, mivel a munkaerőhiány továbbra is hatással lesz a vállalkozásokra”

– tette hozzá.

Trend – A mesterséges intelligencia és az autonóm technológia megkönnyíti a robotokhoz való hozzáférést, használatukat és integrálásukat, ami lehetővé teszi, hogy egyre több feladatot végezzenek egyre újabb iparágakban.

Miközben az autonóm technológiák egyre inkább megkönnyítik a robotok programozását, üzemeltetését és karbantartását, egyre több vállalat hajtja végre első beruházását a robotokba, vagy keres olyan módszereket, amelyek segítségével új alkalmazásokban használhatja a robotokat. Az ABB autonóm mobil robotjait (AMR) működtető legújabb autonóm navigációs technológia máris növeli a termelékenységet, miközben rugalmasabbá és gyorsabbá teszi a műveleteket. Az ilyen megoldásokkal a gyártók a hagyományos gyártósoroktól az integrált, skálázható, moduláris gyártócellák felé mozdulhatnak el, miközben optimalizálják az alkatrészek szállítását a létesítményeken belül.

A mesterséges intelligencia fejlődése lehetővé teszi az autonóm megfogást és pozicionálást, ami bővíti a robotok által elvégezhető feladatok körét. A mesterséges intelligencia nagyobb mértékű alkalmazása a robotikában olyan feladatoknál segít, mint például a csavarozás. Ilyen rendszer már működik a sanghaji ABB Robotics Mega Factory-ben, ahol a mesterséges intelligenciával működő robotok új robotmodelleket építenek. Ugyanakkor a robotok programozásához használt szoftverek és vezérlők folyamatos egyszerűsítése tovább csökkenti a bevezetésük akadályainak számát, mivel alkalmazásuk esetén nincs szükség speciális szakértelemre.

„A mesterséges intelligenciának a robotika területén történő fejlődésével a komplexitással és a képességekkel szembeni aggályok – amelyek korábban megakadályozták a vállalatokat abban, hogy a robotokra alapozott automatizálásba fektessenek be –, kezdenek enyhülni” – mondta Marc Segura. „A képességek további fejlődésével a robotok egyre nagyobb számban és a hagyományos gyártási és forgalmazási környezeten kívüli alkalmazásokban, például az elektronika, az egészségügy, az e-kereskedelem, a gyógyszeripar és a vendéglátás területén is megjelennek majd.”

A közeljövőben a nyílt platformokat használó, összekapcsolt digitális hálózatok létrehozása is várható, amely lehetővé teszi a különböző gyártók robotjainak, vezérlőinek és szoftverének gyors és egyszerű, egymáshoz történő integrációját. Az ABB OmniCore vezérlőit azzal a céllal alkották, hogy a robotok nyitottabbá és összekapcsoltabbá váljanak, ami a robotokat elérhetőbbé teszi, és lehetővé teszi a kisebb vállalatok és a startup cégek számára is az automatizálás bevezetését.

Trend – Az ipar és az oktatási intézmények közötti, növekvő számú, szakirányú együttműködés segíteni fog abban, hogy a jelenlegi és jövőbeli munkavállalók olyan készségekkel rendelkezzenek, amelyekkel az automatizálás új korszakában is boldogulnak.

Mivel egyre több vállalat vezet be robotokat, egyre nagyobb szükség van arra, hogy a munkavállalók olyan új készségeket sajátítsanak el, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy boldoguljanak az automatizált környezetben. Ennek eléréséhez összehangolt, többgenerációs megközelítésre lesz szükség, az iskoláktól, a főiskoláktól és az egyetemektől kezdve a kkv-kon át a képzést támogató szövetségekig.

„A jövő gyáraiban olyan dolgozókra lesz szükség, akik tudják, hogyan kell alkalmazni az automatizált technológiákat a feladatok elvégzésére”

– mondta Segura.

„Ahogy a robotok egyre elterjedtebbé válnak a gyárakban, raktárakban és más környezetekben, a robotgyártók, a gyártók és az oktatók közötti partnerségek száma növekedni fog, így biztosítva, hogy az emberek az automatizált jövőnek megfelelő készségekkel rendelkezzenek. Már több mint 200 példa van arra, hogy az ABB világszerte együttműködik oktatási létesítményekkel, ahol robotjainkat, a RobotStudio® szimulációs és programozó szoftverünket, valamint az AR és VR eszközeinket használják, hogy a diákok minden korosztályának megtanítsák a robotalapú automatizálás programozásához és használatához szükséges készségeket.”

A lehetőség éve

Ez a három felsorolt tendencia fog érvényesülni 2023-ban, mivel egyre több vállalat fordul az automatizálás felé, hogy segítségével növelje termelékenységét, hatékonyságát és rugalmasságát.

„A piaci zavarok és a bizonytalanság arra kényszeríti a vállalatokat, hogy másképp gondolkodjanak a működésükről. A skálázható, rugalmas és a feladatok egyre szélesebb körének megoldására alkalmas robotok ideális módot nyújtanak a bizonytalansággal való megbirkózásra, és ezáltal a vállalkozások rugalmasabbá válnak”

– mondta Segura.

„Ugyanakkor, a legjobb eredmények elérése érdekében, a sikeres robotalapú automatizálás a robotokban és az emberekben rejlő lehetőségek ötvözésén alapul. Mivel az új technológiák tovább könnyítik a robotok használatát és alkalmazását, 2023-at a lehetőségek évének tekintjük, amelyben a vállalatok és munkaerejük a termelékenység, a hatékonyság és a rugalmasság új szintjeit érhetik el.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:ABB előrejelzés ipar munkaerőhiány robotika

Up Next

A digitalizációhoz szükséges iparágnak is digitalizálnia kell

Don't Miss

A régi épületek felújításával Magyarországon akár 3,9 milliárd eurót lehetne megtakarítani 2050-ig bezárólag

Ipar

Már a virtuális térben növelik beruházásaikat a vállalatok

Átfogó nemzetközi kutatás készült a vállalatok iparimetaverzum-használatának üzleti és technológiai jellemzőiről.

Bár az ipari metaverzum megvalósulása még nem a mindennapok gyakorlata, már most egyre több vállalat számára válik valós üzleti előnyöket biztosító technológiai platformmá – mutat rá a Siemens, az S&P Global Market Intelligence és a 451 Research közös, több mint 900 vállalati döntéshozóval készült nemzetközi kutatása. Eszerint a vállalatok 81 százaléka már aktívan használja, teszteli, illetve tervezi a különböző kapcsolódó technológiák alkalmazását, és a globális ipari szektorban is egyre többen választják a termelési folyamatok optimalizálására, a fenntarthatósági célok elérésére, vagy akár a munkavállalói biztonság növelésére.

Az ipari metaverzum alaptechnológiái – mint a digitális ikrek, a mesterséges intelligencia és az IoT – gyorsan fejlődnek, és szorosan integrálódnak a gyártóvállalatok napi működésébe. Ezeknek a metaverzumban összekapcsolódó technológiáknak a használatával a vállalatok leképezhetik működésüket, illetve gyártási folyamataikat a digitális térben, és azok minden részletét optimalizálhatják, illetve egyaránt segíthet épületek, városok, valamint villamosinfrastruktúra-rendszerek tervezésében és üzemeltetésében.

2024 az ipari metaverzum bővülésének éve

Az ipari metaverzum alkalmazása jelentős bővülést mutat: 2024-re a vállalatok 62 százaléka növelte a metaverzum-technológiákra szánt költségvetését. Az ötezer főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégeknél ez az arány 58 százalékra nőtt, miközben az éves 10 millió dollárt meghaladó beruházások aránya 30 százalékra emelkedett. A közepes méretű vállalatok is aktívan léptek előre, 68 százalékuk számolt be növekvő beruházásokról. Sok nagyvállalat emellett nem csupán kísérletezik ezekkel a technológiákkal, hanem már konkrét felhasználási eseteket valósít meg, skálázva az eredményeit.

Az innovációba fektetnek

A termékfejlesztési, valamint a kutatás-fejlesztési innovációs projektek során a vállalatok 47 százaléka használja aktívan az ipari metaverzum elemeit. Emellett a munkavállalói biztonság és jólét javítását, valamint a gyártási folyamatok tervezését említették a vezető alkalmazási területek között.

Az ipari metaverzum elemeit alkalmazó vezető vállalatok 93 százaléka például a virtuális- és kiterjesztettvalóság-technológiákat biztonsági tréningek lebonyolítására, illetve veszélyes ipari környezetek szimulálására használja, így kímélve meg a dolgozókat a potenciális fizikai veszélytől. A gyártási folyamatok optimalizálásában pedig a mesterségesintelligencia-alapú platformok segítenek, hozzájárulva a termelési kapacitás növeléséhez, valamint az üzemek leállási idejének csökkentéséhez.

Az új technológiák integrációjának mélysége azonban iparáganként eltér. A legnagyobb arányban az ipari termékek előállítói (38%), az elektromos járműtöltő infrastruktúra (38%), az autóipar (29%), az adatközpontok (28%), az elektronikai (26%), illetve az élelmiszer- és italipar (26%) alkalmazza ezeket.

Befektetési indokok: a megtérülés szintjei

A felmérés a technológia korai adaptációja és a folyamatos fejlesztése mögött álló befektetési indokokra és üzleti előnyökre is kitér. A válaszadók 55 százaléka az árbevétel növekedését említette a technológia egyik jelentős eredményeként, 39 százalékuk az operatív költségek csökkentését, míg 32 százalékuk a fenntarthatósági törekvések előmozdítását tartotta kiemelkedő hatásnak.

Számos részleg munkáját tudják a vállalatok az ipari metaverzum segítségével támogatni a termékek és szolgáltatások teljes életciklusa során. A műszaki területen az alkalmazások elősegítik az innovációt a kutatás-fejlesztésben, és javítják a tervezési-mérnöki folyamatokat. A gyártásban hozzájárulnak a műveletek rugalmasságának és hatékonyságának optimalizálásához. A humán feladatoknál pedig a munkaerő termelékenységének növelésében, valamint a dolgozók képességeinek és önállóságának bővítésében (empowerment) játszanak szerepet, míg az ügyfélszolgálati tevékenységeknél az ügyféltámogatás és a szolgáltatások javítására kínálnak lehetőséget (43%).

Az elfogadottság a bővülés kulcsa

Ez a növekedés jól mutatja, hogy az ipari metaverzum milyen gyorsan válik elterjedt és iparágakon átívelő technológiai megoldássá. Azonban fontos látni, hogy jelenleg az ipari metaverzum alkalmazásának elfogadottsága jelentős eltéréseket mutat a vállalatok körében.

Az ipari metaverzumot nem alkalmazó cégek átlagosan hét kritikus akadályt – köztük 64 százalék a munkaerő-, illetve a szakértelemhiányt, 63 százalékuk pedig pénzügyi problémákat – említenek, amelyek hátráltatják működésüket. Ezzel szemben a metaverzumot használó cégek átlagosan csak öt ilyen problémát azonosítanak. Ezek közül 48 százalékuk a szoftverek rugalmasságának és testreszabhatóságának hiányát, 44 százalékuk pedig a munkaerő ellenállását az új technológiai megoldásokkal szemben. A kutatás arra is rávilágított, hogy azok a cégek, akik már sikeresen túljutottak az ipari metaverzum bevezetésének kezdeti nehézségein, kevésbé tartanak az újabb kihívásoktól. Ellenállóbbak, ha az alkalmazás érettebb szakaszaiban új, esetleg több kihívás is felmerül.

A metaverzum tehát nemcsak egy kezdeti innovációt jelent, hanem egy folyamatosan fejlődő, vállalaton belüli integrált megoldás is lehet, amely erősíti a kihívásokkal szembeni sikeres fellépés képességét.

A teljes tanulmány erre a linkre kattintva érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

3D-s szkennelés érkezik a Siemens épületmenedzsment szoftverébe

Az AI-alapú okostelefonos szkenneléssel részletes térbeli rekonstrukciók készíthetőek az épületekről.

A modern épületüzemeltetés ma már olyan jövőbemutató eszközökre épül, mint az adatalapú karbantartás és energiamenedzsment, valamint a digitális iker technológiák. E térén kínál a Siemens megoldást az épületmenedzsment rendszerével, amely most újabb funkcióval bővül.

Ahhoz ugyanis, hogy az új eszközöket alkalmazni lehessen, a meglévő épületeket előbb digitalizálni kell, ami eddig egy speciális szakértelmet és hardvert igénylő, időigényes feladat volt. Az Amrax Metaroom 3D szkennelési technológia integrálása a Siemens Building X Lifecycle Twin rendszerébe ezt a folyamatot egyszerűsíti le, és teszi költséghatékonyabbá.

Az eszköz mesterséges intelligencián alapuló, okostelefonos szkenneléssel részletes 3D térbeli rekonstrukciókat hoz létre az épületekről. Így felhasználóbarát módon, minimális képzettséggel és speciális eszközök nélkül digitalizálhatóak a terek, a megbízható eredményt pedig fejlett AI-algoritmusok biztosítják, még komplex környezet esetén is.

Az új funkció könnyen integrálható a meglévő Siemens-szoftverkörnyezetbe. Ezekkel a megoldásokkal, a nyers adatokat hasznos információkká alakítva, optimalizálható az épületek energiafelhasználása, az esetleges anomáliák érzékelésével előrejelezhető és tervezhetőbbé tehető a karbantartás, valamint környezeti és pénzügyi szempontból is fenntarthatóbbá válik az üzemeltetés. A leegyszerűsített szkennelési folyamat révén pedig mindez még szélesebb kör számára válik elérhetővé.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Európa úttörő technológiáit mutatták be Budapesten

Az EIT Jumpstarter versenye 24 ígéretes startupnak, köztük két magyar csapatnak adta meg a kezdőlökést.

November 28-án, a budapesti Millenáris Parkban rendezték meg az EIT Jumpstarter startup-versenyének döntőjét. Az Európai Unió által támogatott, az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) által létrehozott, feltörekvő vállalkozásoknak szervezett tehetségkutató program idei etapja is segít abban, hogy a fiatal innovátorok versenyképes üzleti tevékenységet építsenek ötleteikből. A versenyen 21 ország 49 csapata mérte össze innovációját, a kilenc kategória győztesei közt pedig 150 ezer euró értékű jutalmat osztottak ki – két magyar csapat is az élvonalban végzett.

Két magyar csapat is helyet kapott a 2024-es EIT Jumpstarter versenyének döntőjében, ahol bemutathatták újító ötleteiket. A Gyártás kategóriában a VeridianIQ a kockázatfigyelés és -kezelés automatizálásával segíti a vállalkozásokat ESG-stratégiájuk fejlesztésében, míg a Városi Közlekedés kategória versenyzője, az ARport egy beltéri navigációs alkalmazás segítségével támogatja az embereket abban, hogy eligazodjanak a legnagyobb köztereken, vasútállomásokon, repülőtereken és közlekedési csomópontokon a kiterjesztett valóság (AR) segítségével. Mindkét kezdeményezés a kategóriájának dobogóján, egészen pontosan 2. helyén végzett, így támogatást kaptak a szervezőktől ötleteik fejlesztésére.

Az EIT Jumpstarter döntője egy napra esett az EIT konferenciájával is, amelyet a startup-versenyt követően tartottak meg az EIT regionális innovációs programjának tizedik évfordulója alkalmából „Az innováció következő évtizede Európa jövőjéért” címmel.

„A nem nyugati országokban az EIT Jumpstarterhez hasonló programokon keresztül létrehozott startupok száma évről évre növekszik, a korábbi évek eseményeiről számos vállalkozás már több milliós értékelést ért el. Ez különösen fontos a közép-, kelet- és dél-európai régiók számára, ahol az induló vállalkozások új munkahelyeket teremtenek, új készségeket hoznak, és ösztönzik a vállalkozói szellemet a régióban”

– mondta Piotr Boulange az EIT Jumpstarter program képviseletében.

„Mivel minden egyes, a programba befektetett euró 30 eurót generál külső finanszírozásban az újonnan létrehozott startupoknak, kijelenthetjük, hogy az EIT Jumpstarter valóban ugródeszkaként szolgál a tehetséges alapítók számára.”

A hét hónapos program során a résztvevők meghatározták a legjobb üzleti modellt innovatív, tudományos alapokon nyugvó ötleteik számára, mely alapján létrehozhatják versenyképes startupjaikat. A 600 jelentkezőből mindössze 180 innovátort válogattak be a képzésbe, és a legjobb 49 csapat mérkőzhetett meg élőben Budapesten. A versenyzők nyolc kategóriában mutathatták be üzleti tervüket a szakmai zsűriknek. Minden egyes kategóriában – az élelmiszertől az energiáig – három helyezettet választottak ki, akik összesen 150 ezer eurónyi pénzdíjban részesültek. A korábbi évek legsikeresebb résztvevői is beszámolhattak a program óta elért fejlődésükről, és még meg is mérkőzhettek a kilencedik, speciális kategóriában.

Az EIT Jumpstarter 2025-ös programja januárban veszi kezdetét, azonban már most megnyitották az előregisztrációt. Jövőre előreláthatólag még több támogatásban részesülnek a nyugat-balkáni országok és az ukrán tehetségek, valamint egy új díjjal ismerik majd el a legjobb új alapítású startupot a mediterrán térségből és az Európai Unió legkülső régióiból.

2017 óta az EIT Jumpstarter 1180 résztvevőt képzett ki, 124 új startup megalapítását eredményezte, és 2100 új munkahely létrehozásához járult hozzá. A több mint 22 ország és régió számára elérhető és a program által felkarolt vállalkozások összesen 150 millió eurónyi befektetést vonzottak. Ezek az induló vállalkozások eddig együttesen 150 millió euró külső befektetést vonzottak. Az EIT Jumpstarter több mint 22 ország és régió előtt nyitott az egészségügy, az élelmiszer, az energia, a gyártás, a nyersanyagok, városi mobilitás, vagy a kultúra és a kreativitás területén érkező új ötletekre és vállalkozásokra.

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) erősíti Európa innovációs képességét azáltal, hogy megoldásokat kínál a sürgető globális kihívásokra, és a vállalkozó tehetségeket is támogatja a fenntartható növekedés és a szakképzett munkahelyek megteremtése érdekében szerte a kontinensen. Az EIT uniós kezdeményezés, és szerves része a Horizont Európa, az Európai Unió kutatási és innovációs (K+I) keretprogramjának.