Gazdaság

Kvantumbiztos ePénztárgépet fejlesztett a CMO

Nagy érdeklődés mellett zajlott az innovatív megoldásaival a piacot forradalmasítani kívánó CMO24 Hungary Zrt. partnertalálkozója. A cég partnerei és a sajtó elsőként láthatta és próbálhatta ki a teljes egészében magyar tulajdonú technológiai vállalkozásnak a NAV koncepciójára épülő új ePénztárgépeit, amelyek további támogatást adnak a gazdaság fehérítésében, az eNyugta integrációjával együtt. Bemutatták továbbá újszerű, akár teljesen díjmentes konstrukcióban elérhető, a vendéglátók részére fejlesztett, egyszerűen kezelhető, NTAK adatküldéssel összehangolt megoldásaikat is.

Mint az egy ideje ismert, a jelenleg hatályos jogszabályok alapján minden, Magyarországon működő vendéglátó üzlet üzemeltetőjének regisztrálnia kell vendéglátó üzletét az NTAK rendszerébe. Az ide érkező adatok alapján 2023. július 1-től kezdődően pontosan láthatóvá és mérhetővé válik egy-egy adott település, térség, de akár a komplett idegenforgalmi szektor teljesítménye, ráadásul különböző bontásban.

Rengeteg időt, ezáltal pedig pénzt spórolhatnak meg a vendéglátó egységek üzemeltetői

„A közelmúlt válsághelyzetei, akár a koronavírus-járvány, akár az inflációs helyzet megmutatta, hogy noha a magyar kkv-k sok technológiai fejlesztést kényszer hatására lépnek meg, a jövőben a pénzügyeink intézése egyre inkább az online térbe terelődik, ami pedig előrevetíti, hogy minél előbb szükséges rálépniük a digitális fejlődés útjára. Ezek az innovatív megoldások nemcsak rendkívül hasznosak, de hatékonyak, gyorsak, biztonságosak, ráadásul esetenként még ingyenesek is” – mondja Várkonyi Gábor, a CMO24 Zrt. vezérigazgatója, aki hozzátette, hogy törekednek arra, hogy lehetőség szerint minél több terhet levegyenek a vendéglátósok válláról, ezért a meglévő, számos kényelmi szolgáltatással kiegészített, fizetős konstrukciójuk mellett kínálnak ingyenes bank-terminállal egybekötött megoldást is. A kapott adatokban a felhasználók könnyedén szűrhetnek, naprakészen láthatják az egyes termékek, árucikkek fogyásának mértékét is. A CMO szakemberei gyakorlatilag egy komplett kereskedelmi rendszert építettek fel a vendéglátó egységek üzemeltetői számukra, amivel már rövidtávon is rengeteg időt, ezáltal pedig pénzt spórolhatnak meg.

ePénztárgép – megérkezett a NAV új csodafegyvere

Az online pénztárgépeket 2024-től kezdődően az ePénztárgépek fogják váltani, amelyek már eNyugta adásra is alkalmasak lesznek. A CMO eszközei szoftveres alapokra épülve már most illeszthetőek a kereskedelmi rendszerekhez, valamint biztosítják az eNyugta, az NTAK adatküldés és a felhő alapú cikkek csatlakozását is. A jövőben az eszközökben a mesterséges intelligencia és a kvantum számítógépek megjelenésével megjelenő új veszélyforrások ellen kvantum biztonsági megoldás is beépítésre kerül, hogy a vállalkozó adatai ne kerülhessenek illetéktelen kezekbe. Mindezeken túlmenően az ePénztárgépekből egyszerűen kinyerhetőek lesznek – akár egy gombnyomással – a nyugta és forgalmi adatok, ezzel is támogatva a NAV fejlesztési irányvonalát – hangzott el a teljes egészében magyar tulajdonú CMO technológiai vállalkozás találkozóján, ahol elsőként mutatták be a NAV koncepciójára épülő forradalmian új innovációjukat, az ePénztárgépet, amely a NAV új csodafegyvere lesz a gazdaság fehérítésében.

„Olyan eszközöket szerettünk volna alkotni, amelyekben az NTAK, a pénztárgép és az elektronikus fizetés összeér”

„A több hónapos fejlesztésünknek köszönhetően sikerült egy olyan megoldást bemutatnunk, amely Android operációs rendszerrel, érintőképernyővel, két méretben (a kisebb 6, a nagyobb 10 colos) biztosítja a jövő pénzügyi eszközét a magyar vállalkozások széles rétege számára” – mondja Várkonyi Gábor. „Nem túlzás kijelenteni, hogy egyszerre három nagy lépést tettünk előre, hiszen nemcsak az új pénztárgép rendeletnek, valamint az eNyugtának megfelelő eszközöket mutattunk be, hanem egy kiskassza árban kapható, ám szoftveres megoldást is. A negyedik generációs, felhőszolgáltatással összekötött pénztárgépeinket pedig már úgy alkottuk meg, hogy a bankkártyát közvetlenül ehhez az eszközhöz szükséges érinteni, tehát nincs szükség semmilyen más gépre” – teszi hozzá.

Rendkívül magas kvantumvédelemmel bíró eszközök

Kutatók, szakértők – köztük olyan neves személyiségek, mint a Twitter, a Tesla és a SpaceX tulajdonosa, Elon Musk, vagy az Apple társalapítója, Steve Wozniak – nyílt levélben fejtették ki a közelmúltban, hogy ugyan a mesterséges intelligenciának jelentős haszna lehet a jövőben, de ha a jelenlegi módszerekkel folytatódik az új modellek programozása, akkor az emberi intelligenciával versengő MI-rendszerek komoly kockázatot jelenthetnek a társadalomra és az emberiségre.

Az Országgyűlés 2013-ban alkotta meg az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvényt (Ibtv.), amely 2013. július 1-én lépett hatályba. Ebben célként fogalmazzák meg a nemzeti elektronikus adatvagyon, valamint az állami- és önkormányzati szervek elektronikus információs rendszereinek, illetve a létfontosságú információs rendszerek és rendszerelemek biztonságának erősítését, továbbá deklarálja, hogy az elektronikus információs rendszerek biztonságáért az üzemeltető, működtető állami szerv a felelős. Ezzel együtt létrehozták a hazai kibervédelmi szervezetrendszert, amelynek alapvető rendeltetése, hogy az állami szervek információbiztonsági feladatainak végrehajtását biztonsági szolgáltatásokkal támogassa, ellenőrizze, az állami szervezetrendszer egésze tekintetében a biztonságtudatosságot fejlessze.

„Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy rendkívül magas kvantumvédelemmel bíró eszközöket szükséges fejlesztenünk, amelyek hatásosan fogják kivédeni a támadásokat. Mi, a CMO-nál azt valljuk, hogy egy innovatív vállalkozásnak nem a múltat, hanem a jövőt kell képviselnie, amely egyre több kihívást tartogat, de számos lehetőséget is teremt arra, hogy pozitív irányba befolyásoljuk a világot” –

zárja gondolatait a CMO24 Zrt. vezérigazgatója, Várkonyi Gábor.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:(NTAK)CMO CMO24 enyugta epénztárgép pos terminál

Up Next

Félünk az MI-tól, pedig az emberektől kellene

Don't Miss

Új e-kereskedelmi partnerprogramot indított a Schneider Electric

Advertisement Booking.com

Gazdaság

Új vezető a Yettel Márka- és Marketingkommunikációs Igazgatóság élén

2025. szeptember 1-től Hamza Kata csatlakozik a Yettel Magyarországhoz a Márka- és marketingkommunikációs Igazgatóság vezetőjeként.

Hamza Kata pályafutása kezdetén fiatalokat célzó élmény- és fesztiválszervezésben szerzett szakmai tapasztalatot, majd a bankszektorban többek között az OTP Junior márka marketingkommunikációján és a bank social media jelenlétén dolgozott. 2017-től az OTP Bank újonnan létrejött Márkamenedzsment csapatát vezette, 2019-től pedig már Márkamenedzsment vezetőként dolgozott 11 országra – Magyarországot is beleértve – kiterjedő csoportszintű márkastratégiai és arculati keretrendszerek kialakításán és implementálásán. A nemzetközi stratégiai támogatás mellett, a magyar piacon teljeskörűen felelt a márkakommunikáció tervezéséért és megvalósításáért.

Kata közel 20 éve foglalkozik marketingkommunikációval, és elkötelezetten hisz a márkaépítés erejében.

„A márka építése számomra sokkal többről szól, mint kommunikáció, hiszen minden egyes interakció formálja azt, legyen szó az ügyfélszolgálattól a digitális felületekig. A márkastratégia számomra az iránytű, ami összhangot teremt, vezet és összeköt bennünket.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Új adónem bevezetését javasolja az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására.

A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.

Az Európai Bizottság július 16-án közzétette a 2028-tól kezdődő 7 éves költségvetési időszakra vonatkozó javaslatát. Az új, közel 2 billió euró összegű költségvetési tervezet, más néven többéves pénzügyi keretrendszer, célja egy olyan keret létrehozása, amely hozzájárul egy független, biztonságos, és gördülékenyen működő európai gazdasághoz.

A Bizottság javaslatának célja az eddigi uniós költségvetés megreformálása, egyik fő pontja pedig az uniós bevételi rendszer modernizálása. Ennek érdekében egyrészt bizonyos, már meglévő bevételi forrásokat csoportosítanának át, másrészt pedig további saját forrásokat vezetnének be, amelyek diverzifikálnák és stabilabbá tennék az uniós költségvetés bevételi oldalát.

A Bizottság 5 fő saját forrás alkalmazására tett javaslatot, amelyek várhatóan évente 58,5 milliárd euró bevételt jelentenének az uniós költségvetés szempontjából. Az 5 fő saját forrás egyike az úgynevezett „Vállalati forrás Európáért” (Corporate Resource for Europe azaz CORE) nevű hozzájárulás.

A Bizottság javaslata alapján a CORE éves hozzájárulásként kerülne kialakításra, a fizetendő összeg pedig a jövedelemadóktól eltérően a nettó forgalom mértékén fog alapulni egy progresszív sávos rendszer alkalmazásával, amely biztosítaná a nagyobb nettó forgalommal rendelkező vállalatok többlethozzájárulását. Például, egy 100 millió eurónál nagyobb, de 250 millió eurónál kisebb bevételt elérő társaság adóterhe 100 ezer euró lenne – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere.

A CORE fókuszába a multinacionális cégcsoportok kerültek, mivel a hozzájárulás megfizetésére azok az EU piacán működő társaságok lesznek kötelezettek, amelyeknek az éves forgalma eléri a 100 millió eurót. Az értékhatárból adódóan a kis-és középvállalkozásokat a kötelezettség nem érintené. A Bizottság ezzel arra is törekszik, hogy az egységes közös piacból nagyobb előnyt élvezők nagyobb mértékben járuljanak hozzá annak finanszírozáshoz.

Az új adónem, amennyiben bevezetik, mint az EU saját forrása hozzájárulna az EU bevételi forrásainak stabilizálásához és a költségvetési autonómiához. A tervezet pontos részletei még nem ismertek, és még számos vita és módosítás is várható a javaslat kapcsán. Mindazonáltal érdemes folyamatosan tájékozódni a különböző fejleményekről, mivel azok jelentősen befolyásolhatják a nagyobb vállalatcsoportok jövőbeli adókötelezettségeit – összegezte Bujtor Alex, a Deloitte adóosztályának menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Öt markáns trend alakítja a globális üzleti szolgáltatóközpontok jövőjét

A világ vezető üzleti szolgáltató vállalatai átfogó digitális stratégiákkal, generatív mesterséges intelligencia használatával (GenAI) és globális tehetséggondozással reagálnak a gyorsan változó üzleti környezet kihívásaira – derült ki a Deloitte friss felmérésből.

A kutatás öt kulcsterületre fókuszál – a technológiai fejlesztésektől és vezetői hatékonyságtól kezdve a működésre legalkalmasabb országok feltérképezésén át, a képzett munkaerő megtartásáig – bemutatva, hogyan válhatnak ezen szolgáltatóközpontok a vállalatokban az üzleti transzformáció és hatékonyság hajtóerejévé.

A Deloitte 2025-ös Global Business Services (GBS) felmérésben vizsgált vállalatok működésüket tekintve globális és többfunkciós megközelítést alkalmaznak. Stratégiai prioritásként kezelik a mesterséges intelligencia felhasználását és a digitális fejlesztéseket a működési folyamatok hatékonyságának javítása, a költségcsökkentés és a jobb ügyfélélmény elérése érdekében. Működésükben és a hagyományos üzleti szolgáltatásokon túlmutató tevékenység-portfóliójuk bővítésében pedig egyre meghatározóbb szerephez jut a specializált kompetencia központok felépítése, valamint a világ minden tájáról toborzott tehetségek bevonzása és fejlesztése.

A 2025-ös GBS felmérés öt markáns trendet elemez:

Az új generációs képességek (next-gen skills) és a kiemelkedő ügyfélélmény növekvő jelentősége

A kutatás eredménye szerint a szervezetek a következő három évben egyre nagyobb figyelmet fordítanak új generációs kompetenciáik fejlesztésére, és digitális képességeik továbbfejlesztésére. A digitalizációt prioritásként kezelő vállalatok csaknem fele működtet GBS-központokat a jelentős digitális és adatkezelési kompetenciákat kínáló Indiában. Mindemellett az ügyfélélmény javítása azért válik még inkább jelentőssé, mert a szervezetek az ügyfelek hűségének növelése mellett így tudják megkülönböztetni magukat versenytársaiktól.

Egységes vezetés, növekvő megtakarítások

A globális üzleti szolgáltatásokban jellemzően a stratégia meghatározása globálisan történik, míg az ügyfélélményt javító és a napi működést befolyásoló döntések meghozatala a helyi GBS és szakterületi vezetők feladata. A kutatás szerint a globális GBS-vezető pozíciót működtető és hatékony, központi döntéshozatali rendszert kiépítő vállalatok 55 százaléka átlagosan 20 százalékot meghaladó megtakarítást ért el.

Befektetés a generatív mesterséges intelligenciába (GenAI) és az adatbiztonságba

A globális szolgáltató cégek elsősorban technológiai fejlesztésekkel és üzleti folyamataik fejlesztésével igyekeznek elérni hatékonyságnövelési és költségcsökkentési céljaikat, melyek magukban foglalják például a GenAI technológia alkalmazását, különféle automatizációs megoldások bevezetését vagy adatelemzési képességeik javítását. A kutatásban részt vevő vállalatok 58 százaléka már elindult (vagy tervezi az indulást) a generatív mesterséges intelligencia világába. Elsősorban a pénzügyek és az informatika területén alkalmaznak a cégek AI megoldásokat jellemzően a számlakezelésben, chatbotok alkalmazásában és az adatelemzés területén.

A legvonzóbb országok a globális üzleti szolgáltatók szemszögéből

A mezőnyből kiemelkedő India, az Egyesült Államok és Lengyelország 2019 óta minden alkalommal szerepelt a kedveltségi lista első öt helyezettje között. Mexikó a munkaerő és a technológia elérhetősége és a versenyképes költségszint miatt tartja a két éve megszerzett harmadik pozícióját. Feljövőben van és idén bekerült Portugália is a Top 10-be, ahol Magyarország, Malajzia és Spanyolország évek óta stabil szereplők.

Nagy a kereslet a jól képzett munkaerőre

Szolgáltató tevékenységük bővüléséhez igazodva a globális üzleti szolgáltató szervezetek fele tervez létszámbővítést új feladataik ellátására, de a tehetségek felkutatása és megtartása komoly kihívást jelent. A jelentkezők egy részénél a képességek és a képzettség hiánya jelent gondot, míg egyes országokban a magas fluktuáció és a megnövekedett munkaerőköltségek állítják kihívás elé a cégeket. A vállalatok erős és vonzó vállalati kultúra kialakításával, a helyi munkaerőpiaci viszonyokhoz igazított javadalmazási rendszerrel és az ahhoz kapcsolódó, a munkavállók jólétét támogató intézkedésekkel, például a hibrid munkavégzési modell bevezetésével igyekeznek kezelni a problémát.

A Deloitte a globális üzleti szolgáltatások piacát áttekintő, sorrendben a 14. Global Business Services (GBS) Survey című felmérését (korábbi nevén Global Shared Services and Outsourcing Survey) 2024 harmadik és negyedik negyedévében állította össze. A kutatásban több mint 30 ország kétezer iparági szereplőjének válaszait használta fel a Deloitte, amelyeket az elmúlt 8 évben gyűjtött.

A teljes tanulmány ide kattintva érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!