A tanévkezdéssel rengeteg iskola környékére visszatért a félórás reggeli közlekedési káosz. A szülő elsősorban a biztonság miatt viszi autóval a gyerekét egészen az iskola kapujáig, de ha ugyanezt több száz másik szülő is megteszi, éppen az iskola előtti 100 méteres szakasz válik a reggeli út legveszélyesebb részévé. A probléma kezeléséhez az önkormányzati szándék mellett inkább szervezésre és kommunikációra van szükség, mint komoly beruházásra.

A jelenséget mindenki ismeri, aki iskola közelében lakik vagy reggelente gyereket visz. Fél nyolctól sorban érkeznek az autók, mindenki a bejárathoz lehető legközelebb szeretne megállni. A gyerek kiszáll, előkerül a táska, néha a szülő is kiszáll, közben mások érkeznek, valaki tolat, a zebrán pedig folyamatos a gyalogosforgalom. Akár egyetlen rossz helyen várakozó autó elég ahhoz, hogy percek alatt az egész utca beduguljon, egy alsó tagozatos pedig elég könnyen eltűnik egy jármű holtterében.

A probléma korántsem magyar sajátosság, bár a MUNIPOLIS rendszerét használó hazai településeken is egyre több, a jelenséggel kapcsolatos észrevétel és panasz érkezik‒ mutatott rá Czinger Erik, az önkormányzati kommunikációs hálózatokat működtető MUNIPOLIS magyarországi vezetője. Az ADAC Stiftung idei, ezer szülő bevonásával készült kutatása szerint a német általános iskolások negyedét rendszeresen autóval viszik vagy hozzák. A válaszadók 61 százaléka túl nagynak tartja az iskolák körüli autóforgalmat, 58 százalék pedig kifejezetten veszélyesnek látja a gyereket szállító autók miatt kialakuló helyzeteket. Pozsonyban a Nevädzová utcai iskola előtt korábban autók tucatjai próbáltak minél közelebb jutni a bejárathoz, majd a gyerekek között fordultak és tolattak vissza. A város ezért hétköznap 7.30 és 8.00 között lezárta az iskola előtti szakaszt, a közelben pedig gyors kiszállásra alkalmas zónát alakított ki. Az átalakítást a megkérdezett szülők 78 százaléka támogatta.

A „Puszi és pá” rendszer jó irány lehet, ha valóban gyors kiszállást jelent, és a helyét is jól választják meg, de egy tábla önmagában kevés, ahogy arra egy bécsi példa is rámutatott. Egy iskolautcán egy hónapig csak táblával jelezték a reggeli korlátozást, majd fizikai akadállyal is lezárták az utat. Utóbbi volt hatékonyabb. Budapesten is sikerrel próbáltak kihasonló megoldást: a XVII. kerületi Gregor József Általános Iskola környezetében például 2025 szeptemberében reggel 7 és 8.30 között korlátozták az autóforgalmat. Sok más európai városban is inkább részben vagy egészben lezárják az autóforgalom elől a közvetlenül az iskola előtt lévő szakaszt a reggeli csúcs idején, a gyereket szállítók pedig valamivel távolabb állhatnak meg ‒ mutatott rá a szakértő.

Fontos látni, hogy az ilyen problémák megoldása elsősorban nem pénzkérdés. Először azt kell megérteni, honnan érkeznek a gyerekek, hol alakulnak ki a veszélyes pontok, hol lehetne néhány perces kiszállóhelyet kialakítani, és mit fogadnának el a szülők, illetve a környéken élők. Ehhez érdemes már térképes bejelentéseket, célzott kérdőíveket és közvetlen lakossági kommunikációt is használni. A saját önkormányzati hálózatainkból is azt látjuk, hogy az ilyen helyi változtatások elfogadottságát alapvetően meghatározza, bevonták-e előtte az érintetteket, és tudják-e, pontosan mi és miért változik – mondta Czinger Erik. Az is tapasztalat, hogy egy akár szakmailag jó döntést is nehéz betartatni, ha a szülők feje felett születik és nem értik, miért van rá szükség.

Az iskolák előtti reggeli dugó nyilván nem szüntethető meg mindenhol ugyanazzal a módszerrel, mert a forgalom mértéke és a környék adottságai is különböznek. Van, ahol néhány parkolóhely áthelyezése segít, máshol a zebra, az egyirányúsítás vagy a forgalmi rend átgondolása, és akad olyan utca, ahol a félórás behajtási korlátozás lehet a legegyszerűbb megoldás. Azt kellene minden autóval érkező szülőnek tudomásul vennie, hogy a helyzet biztonsága csak romlik azzal, ha mindenki megpróbálja kocsival a küszöbön kitenni a gyerekét. Sok helyen száz-kétszáz méterrel távolabb lehet kialakítani olyan pontot, ahonnan a gyerek biztonságosan, gyalog folytathatja az útját. Ehhez elsősorban jól előkészített, érthetően kommunikált helyi megoldás kell, amiben az érintett szülők és az önkormányzat akár viszonylag gyorsan is meg tudnak egyezni.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Aki nyáron külföldre indul autóval, általában előre tájékozódik a sebességhatárokról, az útdíjakról és a parkolási díjakról, a helyi vezetési etikett sajátosságaira azonban már kevesebben gondolnak. Az autósok országonként más-más íratlan szabályokat követnek, amelyekkel veszélyre figyelmeztetnek, köszönetet mondanak, bocsánatot kérnek vagy jelzik elsőbbségi szándékukat. Bár sok ilyen szabály egyetemesnek tűnik, a jelentésük országonként eltérhet.

Magyarországnak is megvannak a maga jellegzetes közlekedési szokásai: a kamionosok például irányjelzővel segítik az előzésre készülőket, a cipzárelv pedig erősen megosztja az autósokat. A magyar autósok számára mindez természetes lehet, de vajon hogyan értelmezik a hasonló helyi szokásokat külföldön?

Az autóipari adatokkal foglalkozó carVertical kutatása szerint a járművezetők 47%-a úgy gondolja, hogy a helyi vezetési kultúra ismeretének hiánya veszélyes helyzeteket teremthet az utakon, 33%-uk szerint pedig időnként kockázatos szituációkhoz vezethet. Mindössze 10,9% véli úgy, hogy ez egyáltalán nem jelent veszélyt, 8,5% pedig bizonytalan a kérdésben. De milyen különbségek vannak a vezetési etikettben és a közlekedési kultúrában Európa-szerte, és mit érdemes tudni indulás előtt?

Ugyanaz a jelzés országonként mást fejezhet ki

Bár az európai autósok mindenütt fényszóróval, vészvillogóval, kézmozdulatokkal és dudálással kommunikálnak egymással, ezek jelentése országonként eltérhet. Egy jelzés az egyik helyen udvarias gesztusnak, máshol viszont agresszív megnyilvánulásnak számíthat.

Romániában például a fényszóró felvillantása szinte önálló nyelvnek számít. A szokásos figyelmeztetéseken vagy a félrehúzódásra való felszólításon túl a villogtatás a szakmabeliek üdvözlése is lehet, például ha két kamionos vagy taxis halad el egymás mellett. Egy ritka vagy különleges autó láttán akár az elismerés kifejezésére is szolgálhat. Ugyanakkor a hosszan tartó, agresszív villogás a káromkodást is helyettesítheti, ha valaki épp udvariatlanul bevágott a másik autós elé.

Egészen más a helyzet az Egyesült Királyságban, ahol a távolsági fényszóró felvillantása szinte kizárólag az előzékenység és az együttműködés jele. Finnországban ugyanez a jelzés Európa más részein ritkán tapasztalható jelentést kapott: Lappföldön a szemből érkező autó villogása többnyire arra figyelmeztet, hogy rénszarvas van az úton.

Egy másik gyakori jelzés Európa-szerte a kürt, amelyet általában a közvetlen veszély esetén alkalmaznak. Sok országban akkor is dudálnak, amikor elfogy a türelem – így próbálják nyomatékosan indulásra ösztönözni a másik autóst. Horvátország, Románia és Franciaország vidéki területein azonban egy rövid dudaszó azt is jelentheti: „Szia, szomszéd!” Spanyolországban az autósok gyakran a kürttel jelzik, ha ismerőst vagy családtagot látnak az úton. Franciaországban és Portugáliában teljesen megszokott, hogy valaki a barátja házához érve csengetés helyett dudál. Ezzel szemben a brit autósok az indokolatlan dudálást többnyire agresszív és udvariatlan közlekedési magatartásnak tartják.

Általánosságban elmondható, hogy Észak-Európában a közúti kommunikáció többnyire visszafogott és célratörő, míg a dél-európai és balkáni országok autósai jóval kifejezőbben kommunikálnak: a fényjelzéseket, a dudát és a kézmozdulatokat is gyakran használják.

Jelzések, amelyeket minden európai autós megért

Bár ugyanazokat a gesztusokat és jelzéseket országonként eltérően értelmezhetik, vannak Európa-szerte ismert és elfogadott szokások is. Litvániában, Lengyelországban, Szlovákiában, Csehországban, Romániában, Horvátországban és több más közép- és kelet-európai országban például a vészvillogó rövid felkapcsolásával mondanak köszönetet egymásnak az autósok.

A kézmozdulatok jelentősége is attól függ, melyik országban vezetünk. Míg a felemelt kéz Európa-szerte a köszönet általánosan elfogadott jele, Németországban jogi következményei is lehetnek annak, ha valaki a középső ujját mutatja egy másik autósnak: feljelentés esetén pénzbírságot is kiszabhatnak rá.

A kürt használata sem mindig a veszélyre való figyelmeztetést vagy a türelmetlenséget fejezi ki. Ha feldíszített autókból álló konvoj halad végig a városon hosszan tartó, hangos dudálás közepette, az csak egyet jelenthet: esküvő van. Csehországban, Szlovákiában, Szerbiában, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában, Litvániában és Lettországban ez teljesen elfogadott, és nem számít agresszív viselkedésnek. Szerbiában viszont balszerencsésnek tartják, ha valaki netán besorol a nászmenetbe.

Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában és Romániában a nagyobb sportesemények után vagy tüntetéseken gyakran dudálással fejezik ki az örömüket és a támogatásukat.

„A távolsági fényszóró felvillantása a legelterjedtebb és legegyértelműbb »néma« figyelmeztetés, amellyel rendőri ellenőrzésre, sebességmérő kamerára, balesetre vagy az úton található akadályra hívják fel egymás figyelmét az autósok. Szinte egész Európában széles körben alkalmazzák. Olaszországban azonban a rendőri ellenőrzésre való ilyen figyelmeztetést szigorúan tiltja a törvény”

– árulja el Matas Buzelis, a carVertical autópiaci szakértője.

Az autósok otthon magabiztosak, külföldön már kevésbé

A carVertical felmérése szerint az autósok jól ismerik saját országuk vezetési etikettjét: a válaszadók 60%-a állította, hogy tisztában van a helyi közlekedés íratlan szabályaival. A határokat átlépve azonban már kevésbé biztosak a tudásukban. Bár viszonylag kevesen találkoznak rendszeresen számukra ismeretlen vezetési szokásokkal, az autósok mintegy kétharmada alkalmanként tapasztal ilyet.

Mindez azt mutatja, hogy aki stresszmentesen szeretne utazni a szabadsága alatt, és elkerülné a kellemetlen közúti helyzeteket, annak nemcsak az autópályadíjaknak, hanem az adott ország vezetési szokásainak is érdemes utánanéznie. Az autósok országonként nemcsak másképp kommunikálnak az utakon, hanem a közlekedési szabályokat is eltérően értelmezik.

„Az alacsony bírságok és a sebességmérők tűréshatára miatt Belgiumban, Csehországban, Szlovákiában, Litvániában és Lettországban kialakult egy íratlan szabály, amely szerint elfogadható a megengedett sebességnél valamivel gyorsabban haladni. A skandináv országokban azonban már egy kisebb gyorshajtásért is jelentős bírság járhat, így sok autós csak utólag kap értesítést a büntetésről”

– magyarázza Buzelis.

A helyi vezetési hagyományok túlmutatnak a szabályokon

A helyi közlekedési kultúrát nemcsak a szabályok és a jelzések alakítják, hanem a hiedelmek és az apró szokások is. Olaszországban, Csehországban és Horvátországban egyes autósok még mindig úgy tartják, hogy balszerencsét hoz, ha fekete macska szalad át előttük az úton. Romániában, Szerbiában és Portugáliában pedig gyakran tartanak rózsafüzért, keresztet vagy szentképet az autóban, hogy védelmet nyújtson. Más szokások inkább gyakorlati célokat szolgálnak.

A helyi hagyományok máshol egyszerűen a mindennapi autózás részévé váltak. Litvániában a juharlevelet ábrázoló matrica arra kéri a közlekedőket, hogy legyenek türelmesek a kezdő sofőrökkel. A britek előszeretettel adnak nevet az autójuknak, míg Csehországban és Szlovákiában az utasok még mindig gyakran versenyeznek, hogy ki vesz észre előbb egy sárga autót. Olaszországban egyes autósok kedden és pénteken inkább nem indulnak útnak, és az új autójukat sem ezeken a napokon veszik át. Spanyolországban és az Egyesült Királyságban pedig vannak, akik visszatartják a lélegzetüket, amikor alagúton haladnak át vagy temető mellett mennek el, hogy elkerüljék a balszerencsét.

Autós utazás előtt talán kevésbé tűnik fontosnak megismerni a helyi szokásokat, mint ellenőrizni a sebességhatárokat vagy megvenni az autópálya-matricát, pedig ez is sokat segíthet abban, hogy az út gördülékenyebb és stresszmentesebb legyen.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Oktatási, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységével mutatkozik be a Széchenyi István Egyetem az idei Forma–1-es Magyar Nagydíjon. A Hungaroring Sport Zrt.-vel fennálló stratégiai együttműködésnek köszönhetően a győri intézmény – egyetlen magyar egyetemként – önálló kiállítóként lesz jelen a világ egyik legjelentősebb autósport-eseményén.

A Széchenyi István Egyetem a Hungaroring Sport Zrt. stratégiai partnereként tavaly először saját standdal képviseltette magát a Forma–1-es Magyar Nagydíjon. A látogatók a FanZone területén ismerkedhettek meg az intézmény innovatív motorsport- és járműipari tevékenységeivel. Az együttműködés keretében a győri egyetemmel az idei, július 23–26. között megrendezendő nagydíjon is találkozhatnak a sportág szerelmesei.

Az érdeklődők megismerhetik az intézmény nemzetközi sikereket elérő hallgatói versenycsapatait, köztük az Arrabona Racing Teamet és az Európa legnagyobb energiahatékonysági versenyét ötödször is világcsúccsal megnyerő SZEnergy Teamet. Emellett versenyautó-szimulátort is kipróbálhatnak, valamint betekintést nyerhetnek a kapcsolódó képzésekbe, kutatásokba és fejlesztésekbe. A megjelenés azt a széles körű tudásbázist és innovációs környezetet helyezi fókuszba, amely a Széchenyi István Egyetemet a hazai műszaki felsőoktatás meghatározó szereplőjévé teszi.

„Intézményünk egyedülálló motorsport- és járműkutatási portfólióval rendelkezik. Hallgatói versenycsapataink, képzéseink, kutatásaink és ipari kapcsolataink egymásra épülő rendszert alkotnak, amely közvetlenül kapcsolódik az ágazat szereplőihez. A Hungaroring Sport Zrt.-vel kialakított stratégiai partnerségünk ezt a szakmai hátteret tovább erősíti. Ennek fontos eleme a Hungaroring Autó-Motorsport Külső Tanszékünk, amely közelebb hozza egymáshoz az oktatást, a kutatást és a versenysport világát, egyben lehetőséget ad arra, hogy hallgatóink betekintést nyerjenek a Hungaroring kulisszái mögé. Kivételes lehetőség számunkra, hogy ezt a gazdag kínálatot egy ekkora léptékű sportesemény közönségének is megmutathatjuk”

– fogalmazott dr. Kolossváry Tamás, a Széchenyi István Egyetem Győri Innovációs Parkjának vezetője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!