Ipar

Az évtized végére 1800 milliárd dollárt kellene költeni energiahatékonysági beruházásokra

energiahatékonysági

Idén akár 624 milliárd dollárt is költhetnek energiahatékonysági beruházásokra világszerte a tavalyi 600 milliárd dollár után – derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzéséből.

A tanulmány szerint a tavalyi 2,2 százalékról 2030-ra 4 százalék fölé kellene emelni az energiahatékonyság növelésének ütemét, így a jelenlegi energiafogyasztás és a károsanyag kibocsátás is az egyharmadával eshetne vissza, sőt még 12 millió új munkahely is létrejöhetne. A Nemzetközi Energia Ügynökség 8. Éves Globális Energiahatékonysági Konferenciáját 2023-ban a Schneider Electric-kel közösen szervezte meg Versailles-ban.  

Az évtized végére a jelenlegi duplájára kellene javítani az energiafelhasználásunk hatékonyságát az energiaellátás biztonsága és a globális átlaghőmérséklet emelkedés Párizsi Klímaegyezményben megfogalmazott 1,5 °C-os szint alatt tartásának érdekében – többek között ez derül ki az IEA új elemzéséből. Június 6-8. között rendezte meg a Nemzetközi Energiaügynökség Franciaországban éves globális energiahatékonysági konferenciáját, melynek társrendezője a Schneider Electric volt, és amelyre a világ több mint 80 országából mintegy 700-an látogattak el, köztük 30-nál is több miniszter, illetve 50-nél is több nagyvállalat vezérigazgatója. Az esemény házigazdája Agnès Pannier-Runacher, Franciaország energiaátmenetért felelős minisztere és Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója voltak.

A rendezvényre időzítve adta ki az IEA az Energiahatékonyság: A cselekvés évtizede (Energy Efficiency: The Decade for Action) című jelentését, melyben kiemelték, hogy amennyiben sikerülne az energiahatékonyság növelésének ütemét a tavalyi 2,2 százalékról 2030-ra 4 százalék fölé emelni, azzal számottevő mértékben csökkenthetnénk az üvegházhatású gázok kibocsátását, többmillió új munkahely jönne létre és alacsonyabbak lehetnének az energiaszámlák. A tanulmány szerint a múlt évben elért 2,2 százalékos eredmény az elmúlt öt év átlagának kétszerese, azonban további jelentős javulásra van szükség abban, hogy milyen hatékonyan használjuk fel a megtermelt energiát. Az elemzés szerint, ha 2030-ra sikerülne elérni a 4 százalékos szintet, akkor a globális energiaigény éves szinten 190 exajoullal csökkenhetne, míg a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó CO2 kibocsátás 11 gigatonnával eshetne vissza. Ez a jelenlegi energiafogyasztás és károsanyagkibocsátás közel egyharmada. Az energiahatékonyság kétszeresére növelése az évtized végére 12 millió új munkahelyet teremthetne a tanulmány szerint.

Az elmúlt évben mintegy 600 milliárd dollárt költöttek világszerte energiahatékonysági beruházásokra, idén pedig ez az összeg várhatóan eléri a 624 milliárd dollárt. Az IEA elemzése szerint a 4 százalékos szint elérése érdekében a már létező kormányzati programokat még gyorsabban kell végrehajtani, illetve fel kell pörgetni a rendelkezésre álló, a hatékony energiafelhasználást támogató technológiák bevezetését. Az elemzés készítői arra is rámutattak, hogy lényegesen több anyagi forrást kellene fordítani erre a célra, a 4 százalékos szint eléréséhez az évtized végén már évente mintegy 1800 milliárd dollárt.

„Ma úgy látjuk, erős támogatottsága van az energiahatékonyság növelésének. A világ energiafogyasztásának több mint 70 százalékát képviselő országok a globális energiaválság kezdete óta új vagy továbbfejlesztett hatékonyságjavító kezdeményezéseket vezettek be. Most még nagyobb sebességbe kell kapcsolnunk, és az évtized végére meg kell dupláznunk az energiahatékonyság terén elért eredményeket. Úgy vélem, hogy ez a nagyszabású globális konferencia, amelynek örömmel vagyok társszervezője Pannier-Runacher francia miniszterrel, megadhatja a lendületet a törekvések és a cselekvés felgyorsításához”

– mondta el Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója.

„Az energiatakarékosság és az energiahatékonyság a legegyszerűbb és leginkább kézenfekvő válasz mind az energia-, mind az éghajlati válságra. A tiszta energiára való áttérés legfontosabb lépései közé tartoznak, és ezért megtiszteltetés számomra, hogy társszervezője lehetek ennek a fontos globális konferenciának. Örülök, hogy szorosan együttműködhetek a Nemzetközi Energiaügynökséggel annak érdekében, hogy világszerte nagyobb hangsúlyt fektessünk az energiahatékonyságra”

– tette hozzá Agnès Pannier-Runacher, Franciaország energiaátmenetért felelős minisztere.

„Az energiafogyasztás optimalizálásának prioritást kell élveznie az éghajlatváltozás és az energiaválság kezelésében. A jó hír, hogy minden szükséges eszközünk megvan ehhez. Amivel viszont nem rendelkezünk, az az idő: egyszerűen nem vesztegethetünk el több időt a villamos áram használatára történő átállásban és a digitális energiahatékonysági technológiákban rejlő lehetőségek kiaknázásába”

– hangsúlyozta Jean-Pascal Tricoire, a Schneider Electric elnöke.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Kiszervezett logisztika: a versenyelőny titka a vegyiparban

dachser

A logisztika pusztán költség a cégek életében, amely nem járul hozzá a nyereséghez? A DACHSER Chem Logistics üzletága igazolni tudja, hogy ez a feltevés nem igaz.

A vegyiparban különösen versenyelőnyt jelenthet, ha kiszervezik a logisztikát és az ehhez kapcsolódó feladatokat. Magyarországon a DACHSER öt telephelye foglalkozik veszélyes áruk szállításával, ezen belül kettő pedig ezek tárolásával. A vegyi gyárak üzemeltetésére szigorú szabályok és biztonsági előírások vonatkoznak, amelyek ugyanígy, sőt olykor fokozottabban érvényesek a termékek szállítására. Ha egy vegyipari cég kiszervezi a logisztikai tevékenységeket, akkor az ehhez szükséges speciális szakértelmet és feltételeket a szolgáltató biztosítja. A DACHSER kifejezetten a vegyipar számára fejlesztett iparági megoldása a teljes ellátási láncot kezelni tudja, jelentős terheket – és költségeket – levéve így az ügyfelek válláról.

A vegyipari termékek kategóriájába számtalan árut sorol a szakirodalom: a teljesség igénye nélkül például festékipari termékeket, különböző szintetikus anyagokat, ragasztókat, szigetelőanyagokat, vegyi nyersanyagokat és olajféléket, szinte minden építőipari alapanyagot, a kaucsuk és a gumifélék számos változatát, tisztítószereket, kozmetikumokat, epoxigyantát, növényvédőszereket és műtrágyákat. Közös jellemzőjük, hogy különböző mértékben, de speciális kezelést igényelnek a szállítás, raktározás során.

Egy a speciálisan vegyipari logisztikai szolgáltatók igénybevételéről nemrégiben készült jelentés rámutatott, hogy a vállalatok kevéssé ismerik a kiszervezett erőforrással járó versenyelőnyöket. A megkérdezettek közel 50%-a attól tart, hogy a logisztikai funkció kiszervezésével „elveszíti az irányítást”, és hasonló arányban – főként a kis- és középvállalkozások – a logisztikát pusztán egy újabb költséghelynek tekintik. Holott a tapasztalt szakértők által biztosított hatékony, átgondolt és rugalmas ellátásilánc-menedzsment előnyt jelenthet az árképzésben a vegyipari termékek piacán.

A DACHSER Európa egyik legnagyobb gyűjtőszállítmányozó és logisztikai szolgáltatója, amely kifejezetten a vegyipar számára fejlesztett ki egy egyedi ipari megoldást, a DACHSER Chem Logistics-et. Magyarországon a vállalat öt telephelyén – Pilisvörösváron, Tiszaújvárosban, Zalaegerszegen, Pécsen és Kecskeméten – foglalkoznak veszélyes anyagok szállításával, árukezelésével és átrakásával. Pilisvörösváron és Tiszaújvárosban, azaz a magyar vegyipar két „szívében” található DACHSER telephelyeken veszélyes anyagok tárolását, komissiózását és címkézését is ellátják. Ahogy világszerte, itthon is a vegyipari termékek teljes ellátási láncát menedzseli a szolgáltató, beszerzéstől az átmeneti tároláson és kezelésen át a végső elosztásig.

A veszélyes anyagok kezelésének kulcsa az emberi tényező: kizárólag képzett, tapasztalt szakemberek képesek gyorsan és rugalmasan szállítani az érzékeny árukat. Az ő feladatuk az is, hogy a folyamat megfeleljen a változó iparági szabályozásoknak, és hogy mindig érvényesüljenek a környezeti fenntarthatóság szempontjai. A DACHSER Magyarországon mintegy 200, a veszélyes áruk szállításához szükséges tudással (ADR 1.3 vizsgával) rendelkező munkatársat foglalkoztat, és két veszélyesáru-szállítási biztonsági tanácsadó segíti a mindennapi munkát. Világszerte a vállalat több évtizedes tapasztalatát összesen közel 15 000 képzett szakember erősíti ezen a területen.

Az emberi tudást a DACHSER esetében az informatikai háttér egészíti ki annak érdekében, hogy gyorsan, hatékonyan és biztonságosan érjenek célba a vegyi áruszállítmányok. Globálisan szabványosított informatikai rendszerek teremtenek átlátható és rugalmas keretet az árukezelésnek. A gyors tudás- és adatcsere érdekében a logisztikai szolgáltató éjjel-nappal hozzáféréssel rendelkezik egy világméretű veszélyesáru-adatbázishoz; ez magába foglalja az európai közúti szállítást, valamint a világszintű légi és tengeri fuvarozást.

Az ellátásilánc-menedzsment kulcsfontosságú elemei – az átláthatóság, a megbízhatóság, a rugalmasság és a biztonság – jelen vannak tehát a kiszervezett logisztikai szolgáltatások esetén is. Nem kell ezzel szemben figyelmet fordítania a gyártónak az informatikai háttér vagy akár a szállításhoz szükséges szakértelem megteremtésére, mivel ezek a szolgáltatónál rendelkezésre állnak. Így megváltozhat a logisztika hagyományos funkciója a vegyiparban: a nyereséghez nem hozzájáruló költséghelyből olyan elemmé válik, amelyből jelentős piaci versenyelőnyt lehet kovácsolni.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

DANU néven egy cégben egyesül az egyik legmeghatározóbb urbanisztikai és építőipari digitális csapat

Egy cégben egyesítette több évtizedes hazai és nemzetközi szakértelmét az építőipari digitalizációs eljárásokban és a stratégiai és urbanisztikai tervezésben egyedülálló szakemberek csapata.

Az alapítók az elmúlt években 21 országban, több mint 500 projekt keretében mintegy 1,5 millió m2 megvalósult beruházásban és 3,5 millió m2 épületfelmérésben és modellezésben vettek részt. Olyan meghatározó projekteken dolgoztak, mint a BudaPart BIM támogatása, az Országos Gyógyszerészeti- és Élelmezés-egészségügyi Intézet székházának tervezése, illetve Enying belvárosának megújulása. Közös céljuk, hogy munkájuk eredményeként fenntartható és értékteremtő fejlesztések szülessenek. A DANU Dávida Eszter, Erős Tamás, Kádár Bálint, Pál Attila és Szemerey Samu vezetésével ötvözi az építészeti, várostervezési és digitális megoldásokat, így teljes körű, integrált szolgáltatásokat nyújtva ügyfeleinek.

Az építőipari folyamatok digitalizációja és az átfogó stratégiai tervezés mára nélkülözhetetlenné vált a komplex építészeti és várostervezési projektek megvalósításánál. Ezt ismerték fel az alapítók, akik már számos korábbi nemzetközi díjnyertes projektnél sikerrel működtek együtt, megalapozva a most bejelentett közös munkát. A DANU mérnök, tervező és tanácsadó iroda márkanév tükrözi a friss együttműködés szakmai megközelítését: ahogy a Duna összeköti és egyesíti a partjai mentén élő népeket, úgy találkozik a DANU munkáiban a mérnöki, tervezői, analitikus és technológiai szemlélet. Az egymást kiegészítő szaktudások összekapcsolása mellett a cég missziójában meghatározó a kulturális értékteremtés és a jövő generációk környezete iránt érzett felelősség.

A DANU a piacon elérhető legkorszerűbb digitális technológiákat használja. Az épületinformációs és településléptékű modellezéssel (BIM, GIS és CIM) valamint a pontfelhős feltérképezésen alapuló Digital Twin technika felhasználásával idő- és költségtudatos, egyéni igényekre szabott projekteket képes megvalósítani. Az integrált munkafolyamatok segítségével a DANU egy fejlesztést végig tud vinni az ötlettől a megvalósításig, a kockázatelemzéstől és a programalkotástól kezdve a felmérésen, és az adatalapú modellezésen át egészen a tervezésig és az azt kísérő részvételi folyamatokig. Erre rezonál a cég mottója is: a pixelektől a városokig.

A csapat hazai és a régiós piacon is kivételes szakmai háttérrel és a teljes spektrumot lefedő szolgáltatási portfólióval rendelkezik. Eddig 21 országban összesen több mint 500 projekt és 1,5 millió m2 beruházás megvalósításában vettek részt, több mint 400 ha adatalapú városléptékű fejlesztésben és 3,5 millió m2 épületfelmérésben működtek közre. Többek között olyan meghatározó projektek kapcsolódtak korábban a nevükhöz, mint az Országos Gyógyszerészeti- és Élelmezés-egészségügyi Intézet székház és a KEF Központi Garázs és Szerelőműhely tervezése, a BudaPart és a Dél-budai Centrumkórház BIM menedzsmentje, a Puskás Ferenc Stadion BIM alapú koordinációja, a Budapesti Városháza és számos más műemlék épület felmérése és modellezése, Enying városközpontjának megújítása, a szicíliai Mazzarino barokk városközpontjának újratervezése vagy a Balaton-felvidék jövőjével foglalkozó Tájtéka kiadványai.

A DANU működése a közös gondolkodás és a csapatmunka erején alapul, ahol az alapítók külön szakterületeket lefedő tapasztalatai kiegészítik egymást. Dávida Eszter szakmai munkája mellett kiemelkedő tapasztalattal bír a részvételi folyamatok menedzselésében. Erős Tamás a BIM alkalmazásain és módszerein túl az üzletfejlesztéssel is nemzetközi környezetben foglalkozott. Kádár Bálint építészeti és urbanisztikai munkája mellett a szakmai közélet aktív szereplőjeként is közismert. Pál Attila szakterülete az építőipari digitalizáció és a projektmenedzsment. Szemerey Samu szakmai tevékenysége magában foglalja az okos városok fejlesztését, a stratégiai tervezést és kommunikációt és az építészet kulturális, közéleti megközelítéseit.

A DANU szakmai szemlélete a piac átfogó ismeretén alapszik, a beruházás tervezéstől és előkészítéstől a tervezésen és mérnöki feladatokon át a megvalósításig. A házon belül elérhető szakértelem és tapasztalat pedig lehetővé teszi, hogy a klasszikus tervezői és mérnöki megközelítésen túl széles körű szempontok is beépüljenek a munkába, a kiemelkedő minőség és a lehető legjobb eredmény érdekében.

További információ:

https://www.danu.eu/
https://www.instagram.com/danu_engineering?igsh=MTU3Ym41eXZoc3JpMw==
https://www.linkedin.com/company/danu-design-and-engineering/


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Űrtechnológiai gyártóközpontot épít a 4iG csoport és a Remred Magyarországon

remred

A 4iG Csoport, valamint a cégcsoporthoz tartozó REMRED Zrt. a Fejér vármegyei Martonvásáron tette le Magyarország első űripari gyártóközpontjának alapkövét.

A REMTECH gyártásra, összeszerelésre, integrációra és tesztelésre is alkalmas gyáregysége Európában egyedülálló moduláris technológiával, maximum négyszáz kilogramm tömegű műholdak gyártását, összeszerelését és tesztelését végzi majd. A zöldmezős beruházást az űripari szabványoknak megfelelő, innovatív és az elérhető legmodernebb technológiai megoldásokkal látják el, az üzem energiaellátását önálló napelempark is biztosítja az átadást követően. A 4000 négyzetméteres technológiai központban 1500 négyzetméteres speciális laboratóriumot hoznak létre, amely ISO8 és ISO5 minősítésű tisztatér technológiával rendelkezik. Az üzemben rezgés-, sokk-, mechanikai-, termo-vákuum, klimatikus-, EMC/EMI-, és akusztikus tesztekhez szükséges rendszerek is helyet kapnak.

A tervek szerint a hazai és a nemzetközi piaci igényeket is kielégítő űrtechnológiai gyártóközpont nem csupán a műholdtechnológia és az űripar kiemelkedő bázisa lesz. Az egyedülálló beruházásnak köszönhetően olyan innovációs központ jön létre, amelyben a nemzetközi kooperációk mellett, a hazai tudásipar is megjelenik majd, számos ponton kapcsolódva az oktatáshoz és K+F tevékenységekhez. Az űrtechnológiai gyártóközpont 2026-ban kezdheti meg működését, amely 85 új, magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a martonvásári ünnepségen elmondta, a magyar műholdgyártási képesség nem csak gazdasági és biztonsági, hanem szuverenitási kérdés is egyben. Az ágazat fényes jövő előtt áll, ugyanis az űripar a világ egyik legjobban növekedő, a nemzetközi felmérések szerint is válságálló iparága, melynek értéke a 2023-as 630 milliárd dollárról egyes becslések szerint 2035-re elérheti az 1.800 milliárd dollárt. Ráadásul az űripar, ami a technológiai fejlesztés csúcsát jelenti, rendkívül magas multiplikátor hatással rendelkezik, azaz az itt létrejövő innovációk, technológiai újítások sok más gazdasági szegmensben is megjelenhetnek. Ez a versenyképesség további megerősítése szempontjából kulcskérdés. Magyarországot gazdasági ökoszisztémája, infrastruktúrája és szellemi tőkéje egyaránt alkalmassá teszi arra, hogy meghatározó szereplővé váljon az űripar területén. Éppen ezért fontos a kormány stratégiai partnerének, azaz a 4iG-nak a beruházása, amely révén a társaság az IKT mellett az űriparban is régiós vezető szerepre törhet.

„A 4iG Csoport és a REMRED közös beruházásában megvalósuló űrtechnológiai gyártóközponttal, továbbá űripari és technológiai portfóliónk vertikális integrációjával vállalatcsoportunk egyedülálló képességekkel és infrastruktúrával rendelkezik majd Közép-Kelet-Európában. Az űripar, a technológiai és védelmi ipari holdingvállalatunk részeként, a 4iG Csoport hagyományos üzletágai – informatika, távközlés – mellett, a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező terület.”

–  hangsúlyozta az ünnepélyes alapkőletételen elmondott beszédében Jászai Gellérta 4iG vállalatcsoport elnöke.  

„Az űrtechnológiai gyártóközpont szolgáltatásai és műholdgyártási kapacitása tovább erősítik majd a 4iG Csoport nemzetközi jelenlétét, új hazai és nemzetközi partnerségek kialakítását. Olyan gyártói piacra léphetünk, amely a legmodernebb eszközöket a legújabb tudással ötvözve világszínvonalú technológiákat állít majd elő.”

Dr. Sárhegyi István a REMRED alapítója, a 4iG Csoport űripari és technológiai holdingvállalatának vezérigazgatója köszöntő beszédében kiemelte, hogy a Martonvásáron megvalósuló beruházásnak köszönhetően Magyarország rövid időn belül a globális űrpiac egyik meghatározó szereplőjévé válhat. A vezérigazgató elmondta, hogy már az űripari központ tervezésének fázisában a legnagyobb nemzetközi vállalatok és gyártó cégek ajánlották fel együttműködésüket, amely igazolja, hogy hatalmas a nemzetközi piaci igény az alacsony földkörüli pályán keringő műholdak, illetve a különféle űreszközök gyártása iránt. „Célunk az űripar területén, hogy saját mérnöki kapacitásainkra építve új és egyedi űreszközöket, illetve műholdakat fejlesszünk, továbbá, hogy a legnagyobb műholdgyártó és űripari cégek, illetve nemzeti és nemzetközi űrügynökségek stratégiai partnereivé váljunk” – hangsúlyozta Dr. Sárhegyi István.

A 21. században az űripar, és azon belül is a műholdakon keresztül érkező adatok, valamint az azokra épülő szolgáltatások a kritikus infrastruktúra részévé váltak. Az egyre gyakoribb természeti katasztrófák, valamint az európai geopolitikai és gazdasági helyzet hatására stratégiai fontosságú a pontos, adatalapú, azonnali tájékoztatást és kommunikációt lehetővé tevő technológia. Az elmúlt évtizedekben a nemzetközi konfliktusok rávilágítottak arra is, hogy az űrképességek hiánya milyen mértékben tehet kiszolgáltatottá egy-egy országot saját képességek – megfelelő infrastruktúra, és tudásbázis – hiányában. A 4iG Csoport és REMRED összefogásával elindított beruházás – amellett, hogy 2026-tól kulcsfontosságú szerepet játszhat a magyar és nemzetközi űriparban – a technológiai képességeivel a nemzeti szuverenitás és biztonságpolitika stratégiai eleme lehet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss