Ipar

Az évtized végére 1800 milliárd dollárt kellene költeni energiahatékonysági beruházásokra

energiahatékonysági

Idén akár 624 milliárd dollárt is költhetnek energiahatékonysági beruházásokra világszerte a tavalyi 600 milliárd dollár után – derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzéséből.

A tanulmány szerint a tavalyi 2,2 százalékról 2030-ra 4 százalék fölé kellene emelni az energiahatékonyság növelésének ütemét, így a jelenlegi energiafogyasztás és a károsanyag kibocsátás is az egyharmadával eshetne vissza, sőt még 12 millió új munkahely is létrejöhetne. A Nemzetközi Energia Ügynökség 8. Éves Globális Energiahatékonysági Konferenciáját 2023-ban a Schneider Electric-kel közösen szervezte meg Versailles-ban.  

Az évtized végére a jelenlegi duplájára kellene javítani az energiafelhasználásunk hatékonyságát az energiaellátás biztonsága és a globális átlaghőmérséklet emelkedés Párizsi Klímaegyezményben megfogalmazott 1,5 °C-os szint alatt tartásának érdekében – többek között ez derül ki az IEA új elemzéséből. Június 6-8. között rendezte meg a Nemzetközi Energiaügynökség Franciaországban éves globális energiahatékonysági konferenciáját, melynek társrendezője a Schneider Electric volt, és amelyre a világ több mint 80 országából mintegy 700-an látogattak el, köztük 30-nál is több miniszter, illetve 50-nél is több nagyvállalat vezérigazgatója. Az esemény házigazdája Agnès Pannier-Runacher, Franciaország energiaátmenetért felelős minisztere és Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója voltak.

A rendezvényre időzítve adta ki az IEA az Energiahatékonyság: A cselekvés évtizede (Energy Efficiency: The Decade for Action) című jelentését, melyben kiemelték, hogy amennyiben sikerülne az energiahatékonyság növelésének ütemét a tavalyi 2,2 százalékról 2030-ra 4 százalék fölé emelni, azzal számottevő mértékben csökkenthetnénk az üvegházhatású gázok kibocsátását, többmillió új munkahely jönne létre és alacsonyabbak lehetnének az energiaszámlák. A tanulmány szerint a múlt évben elért 2,2 százalékos eredmény az elmúlt öt év átlagának kétszerese, azonban további jelentős javulásra van szükség abban, hogy milyen hatékonyan használjuk fel a megtermelt energiát. Az elemzés szerint, ha 2030-ra sikerülne elérni a 4 százalékos szintet, akkor a globális energiaigény éves szinten 190 exajoullal csökkenhetne, míg a fosszilis energiahordozók elégetéséből származó CO2 kibocsátás 11 gigatonnával eshetne vissza. Ez a jelenlegi energiafogyasztás és károsanyagkibocsátás közel egyharmada. Az energiahatékonyság kétszeresére növelése az évtized végére 12 millió új munkahelyet teremthetne a tanulmány szerint.

Az elmúlt évben mintegy 600 milliárd dollárt költöttek világszerte energiahatékonysági beruházásokra, idén pedig ez az összeg várhatóan eléri a 624 milliárd dollárt. Az IEA elemzése szerint a 4 százalékos szint elérése érdekében a már létező kormányzati programokat még gyorsabban kell végrehajtani, illetve fel kell pörgetni a rendelkezésre álló, a hatékony energiafelhasználást támogató technológiák bevezetését. Az elemzés készítői arra is rámutattak, hogy lényegesen több anyagi forrást kellene fordítani erre a célra, a 4 százalékos szint eléréséhez az évtized végén már évente mintegy 1800 milliárd dollárt.

„Ma úgy látjuk, erős támogatottsága van az energiahatékonyság növelésének. A világ energiafogyasztásának több mint 70 százalékát képviselő országok a globális energiaválság kezdete óta új vagy továbbfejlesztett hatékonyságjavító kezdeményezéseket vezettek be. Most még nagyobb sebességbe kell kapcsolnunk, és az évtized végére meg kell dupláznunk az energiahatékonyság terén elért eredményeket. Úgy vélem, hogy ez a nagyszabású globális konferencia, amelynek örömmel vagyok társszervezője Pannier-Runacher francia miniszterrel, megadhatja a lendületet a törekvések és a cselekvés felgyorsításához”

– mondta el Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója.

„Az energiatakarékosság és az energiahatékonyság a legegyszerűbb és leginkább kézenfekvő válasz mind az energia-, mind az éghajlati válságra. A tiszta energiára való áttérés legfontosabb lépései közé tartoznak, és ezért megtiszteltetés számomra, hogy társszervezője lehetek ennek a fontos globális konferenciának. Örülök, hogy szorosan együttműködhetek a Nemzetközi Energiaügynökséggel annak érdekében, hogy világszerte nagyobb hangsúlyt fektessünk az energiahatékonyságra”

– tette hozzá Agnès Pannier-Runacher, Franciaország energiaátmenetért felelős minisztere.

„Az energiafogyasztás optimalizálásának prioritást kell élveznie az éghajlatváltozás és az energiaválság kezelésében. A jó hír, hogy minden szükséges eszközünk megvan ehhez. Amivel viszont nem rendelkezünk, az az idő: egyszerűen nem vesztegethetünk el több időt a villamos áram használatára történő átállásban és a digitális energiahatékonysági technológiákban rejlő lehetőségek kiaknázásába”

– hangsúlyozta Jean-Pascal Tricoire, a Schneider Electric elnöke.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Áttörést ért el a Siemens

siemens

Újabb akadály hárul el a nagy hatótávolságú e-kamionok elterjedése elől.

Sikeres tesztet teljesített a Siemens: töltési rendszere 1 MW teljesítményt adott le.

A német cég prototípusát egy nagy hatótávolságú e-kamionnal tesztelték. Az új készülék több Siemens SICHARGE UC150 töltőberendezésből, ezek kimeneti teljesítményét összefogó kapcsolási kialakításból (switching matrix) és a megawatt-töltésre speciálisan kialakított diszpenzerből állt.

Ezzel a teljesítménnyel az e-kamionokban általában használt akkumulátorokat körülbelül 30 perc alatt, 20 százalékról 80 százalékra lehet tölteni.

Növekvő igény a zéró emissziós távolsági fuvarozási megoldások iránt

A nehéz haszongépjárművek felelősek az EU közúti közlekedéshez köthető, üvegházhatású-gázkibocsátásának több mint 25 százalékáért. Így a klímacélok elérése és az európai országok fosszilis importenergia-függőségének csökkentése érdekében az árufuvarozás elektrifikációját az uniós előírások több fronton is sürgetik. A cél, hogy a nehéz tehergépkocsik és a buszok CO2-kibocsátását 2040-re 90 százalékkal csökkentsék, 2035-re pedig már minden új városi busz zéró kibocsátású legyen.

Az e-haszonjárművek elterjedéséhez ugyanakkor az infrastruktúra-fejlesztés számos eleme szükséges Németországban is, ezekről fehér könyvet jelentett meg közösen a Siemens és a MAN.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Közös fejlesztést jelentett be a Siemens és a Mercedes-Benz

mercedes

Az energiarendszerről készített digitális ikrek a gyártervezés jövőjére is kihatnak

Komoly mérnöki feladatot könnyít meg a két vállalat közös fejlesztése: a villamosenergia-rendszerről készített digitális másolat segítségével felgyorsíthatóvá válik az autógyárak energiarendszerének megtervezése, modernizálása.

A Digital Energy Twint a Mercedes sindelfingeni üzemében tesztelték, ahol olyan adatokat kötöttek össze a virtuális térben, mint például az épületek berendezései, az energiatermelés, az időjárási adatok, a terhelési profilok. A megoldás a fizikai energiarendszert szimulálva ellenőrzi a javasolt tervezést, energiafelhasználási forgatókönyveket, és ajánlásokat ad a kívánt eredmények optimalizálására, ideértve az energiahatékonyságot és a kapcsolódó költségmegtakarítást, valamint a CO2 kibocsátás csökkentését.

Az új fejlesztés a Mercedes-Benz azon törekvését támogatja, hogy a saját tulajdonú gyártóhelyeit 2039-re 100 százalékban megújuló energiával tudja üzemeltetni.

„A Digital Energy Twin a válaszunk a sikeres vizualizálásra, elemzésre és optimalizálásra az energiahatékony építési folyamatok terén. Ezzel jobban megértjük a meglévő gyárépületeket, és okosépületekké alakíthatjuk őket. A technológiának köszönhetően előremutató szabványok kialakítását segítjük elő”

– mondta Arno van der Merwe, a Mercedes Benz gépjárművek termelési tervezésért felelős alelnöke.

A Siemens és a Mercedes-Benz 2021-ben kötött stratégiai partnerséget a fenntartható autóipari gyártás és a termelési módszerek digitalizációjának elősegítésére. A mostani közös fejlesztés átláthatóbb döntéshozatalt tesz lehetővé az autógyárak tervezésének korai szakaszában.

A digitális ikrek technológiája a Siemens portfóliójának kulcsfontosságú része, mely felhasználható az új termékek megtervezéséhez, valamint a vállalatok fenntarthatósági céljainak eléréséhez is. A müncheni központú vállalat nemrég jelentette be a Heinekennel közös projektjét, melynek keretében segíti a sörgyártó dekaborbonizációs törekvését, és várhatóan telephelyenként 15-20 százalékkal mérséklik a felhasznált energia mennyiségét, illetve 50 százalékkal csökkentik a CO2-kibocsátást.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Járatindítási gyakoriság és átfutási idő – hogyan működik egy precíziós rendszer?

dachser

Rugalmas és megbízható – a DACHSER ezt a két jelzőt használja legtöbbet a saját működése viszonylatában.

De miből ered ez a magabiztosság? Milyen rendszert működtet a vállalat annak érdekében, hogy ez a két szó valóban fedje a tevékenységüket? Mit jelent pontosan az, hogy naponta indulnak járatok Európa minden területére? DACHSER Tudástár sorozatunk első részében a járatindítási gyakoriság és az ún. lead time, vagyis átfutási idő irányából vizsgáljuk meg, hogyan működik egy logisztikai cég.

Amikor egy küldemény útjára indul, a feladónak általában egyszerű igényei vannak: épségben érkezzen meg az áru a célállomásra, a megadott időben teljesülön a szállítás, és mindezt lehetőleg kedvező áron. A háttérfolyamatok érthető módon általában kevésbé érdeklik – ez már a logisztikai cégek feladata, akik nem egy-egy küldeményt, hanem szállítmányok millióit kezelik rendszeresen. A logisztikai szolgáltató működése mégis hatással van arra, hogy miként teljesülnek az ügyfelek igényei, ezért most bepillantást engedünk ezekbe.

Járatindulás mindennap

A DACHSER Magyarországról minden nap indít járatokat európai hálózatába, és ezen keresztül Európa valamennyi országába. A menetrend minden nap fix: csakúgy, mint a repülőgépek és a légi közlekedés esetében, a gyűjtőszállítmányozás során a DACHSER is előre meghatározott időpontokban indítja útnak járatait meghatározott irányokba. Ezek a menetrendek mind a vállalat, mind az ügyfelek számára a tervezhetőséget és a megbízhatóságot garantálják. Ugyanúgy, mint a repülőgépeknél, a DACHSER-nél is a járat indítása előtt fél órával zárják a „kapukat”, azaz a teherautókat. A küldemény a megadott időben, percre pontosan indul és érkezik. Ez segíti a DACHSER-raktárakban a rakodási feladatok ütemezését, illetve a címzett vállalatoknál az áruk fogadására való felkészülést. A háttérben a gyűjtőszállítmányokról rendszerszintű szolgáltatások intelligens kombinációja gondoskodik.

A DACHSER-nél a naplementével sem áll meg az élet, sőt éjszaka kezdődik igazán a munka, hiszen késő délután és este indulnak a járatok. Az áru nem vár az átrakóraktárban, hanem pár órán belül útra kel úticélja felé. Portugáliától Finnországig bárhol lehet a rendeltetési helye, a hálózat lefedi valamennyi európai országot, sőt, Tunéziát, Marokkót, valamint Törökországot is A logisztikai gyakorlatban sokszor egy célállomásra hetente egyszer indítanak csak kamiont – például ha Portugáliába csak csütörtökönként, akkor a pénteken beérkező áru közel egy hetet várakozik, és ez az idő hozzáadódik a szállítási időhöz. A DACHSER esetében ilyen késedelem nem történik – a futamidő, vagyis amíg az áru valóban mozgásban van, és a teljes szállítás ideje megegyezik.

Egyértelmű, hogy ez a szállítási intenzitás áldásos hatással bír a logisztikában transit time-nak vagy lead time-nak nevezett átfutási időre. A küldemények háztól házig eljuttatását a szervezés ebben az esetben gyorsítja, nem pedig lassítja. A rövidebb szállítási idővel a cégek is jobban járnak. Árujukat minden nap feladhatják a Dachser hálózatában, amely gyorsabban ér célba, így korábban tudnak számlázni a vevő felé.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss