Ipar
Az alumínium mindig is értékes volt és az is lesz!
Mi a közös az 1969-ben Holdon hagyott zászlórúdban, III. Napóleon étkészletében, egy farmer gombjában és egy italos dobozban? Meglepő vagy sem, de az anyaga.
Az alumíniumot már évezredek óta ismerjük, de kinyerése és feldolgozása hosszú időn át nehézségekbe ütközött, ezért értéke az aranyéval vetekedett. Napjainkban az egyik legértékesebb és legsokoldalúbb nyersanyagként tekinthetünk rá, de ma már elsősorban nem a gazdasági értéke miatt, hanem azért, mert végtelenszer újrahasznosítható, ez pedig a fenntarthatóság miatt kiemelten hasznos tulajdonsága.
Az alumínium a leggyakrabban előforduló fém a Földön, de előállítása igen energiaigényes és költséges folyamat, éppen ezért közös feladatunk vigyázni arra a mennyiségre, amit már korábban előállítottak. Érdekesség, hogy a valaha kibányászott alumínium mintegy 75 százaléka még mindig használatban van. Engedjük szabadjára a fantáziánkat, mit jelent ez. Lehetséges, hogy éppen az az aludoboz, amiből ma megittuk a reggeli kávénkat korábban alkotóeleme volt egy régi pénzérmének, egy autóipari alkatrésznek vagy éppen egy 1800-as években élt nemes asszony nyakláncának.
A kezdetek
Ma már természetes, hogy a háztartásokban mindig kéznél van egy tekercs alufólia vagy a spájzban néhány konzervdoboz, és az is, hogy reggel a buszmegállóban várakozás közben alumínium dobozos italt fogyasztunk, de felhasználása nem volt mindig ennyire kézenfekvő.
Bár az alumínium létezése korábban is ismert volt, csak az ipari forradalom és az 19. században bekövetkezett hatalmas technológiai fejlődés és felfedezés tette lehetővé a tömegtermelését. Az 1800-as években olyannyira értékes anyagként tekintettek rá, hogy csak a leggazdagabb uralkodók használták, értéke az aranyét is túlszárnyalta. Kezdetben ékszerek és dísztárgyak készítésére használták, a könnyűsége és fényessége rendkívül vonzóvá tette az úri rétegek számára, a művészeket pedig lenyűgözte formálhatósága. Régi források szerint III. Napóleon francia császár annyira elkötelezett volt az alumínium termelése iránt, hogy szinte végtelen anyagi támogatást nyújtott kémikusoknak a kutatásához. A hiedelmek szerint egy alumínium étkészletet is készítettet, amelyből kizárólag a legbefolyásosabb vendégei étkezhettek, mindenki másnak az arany étkészlettel kellett „beérnie”.
Az ipari áttörés után igen hamar egyértelművé vált, hogy egy olyan nyersanyag került az emberek birtokába, amely széles körben felhasználható könnyedsége, tartóssága és ellenálló képessége miatt: az esztétikai tárgyakon túl például pénzérme, egyre több háztartási eszköz, később építőipari- és autóipari eszköz készült belőle, valamint csomagolóanyagként is remekül hasznosította az élelmiszeripar.
Előnye, hogy nagyon könnyű, ugyanakkor törhetetlen, jól formázható és végtelenszer újrahasznosítható, úgy, hogy az anyag nem veszít tulajdonságaiból. Az alumínium alapjául szolgáló bauxit bányászata igen költséges, ellenben magának az alumíniumnak az újrahasznosítási folyamata rendkívül egyszerű és energiahatékony. Amennyiben élünk ezzel a lehetőséggel és tudásunkkal, vigyázunk az alumíniumra, az újrahasznosításával módunk van csökkenti a hulladéktermelést és a környezeti terhelést is.
Alumínium mindenhol
Nehéz lenne felsorolni mennyi területen találkozhatunk az alumíniummal a hétköznapokban. Említhetnénk akár a közlekedési eszközöket, a háztartási- vagy az elektronikai eszközöket, de hogy még hétköznapibb példát említsünk, nézzünk szét az élelmiszerüzletek polcain. Az alumínium, mint csomagolóanyag egyre elterjedtebb. Gondoljunk csak az egyre szélesedő aludobozos italok kínálatára: ma már üdítő, sör, jegeskávé és energiaital is kapható aludobozos csomagolásban, kihasználva ezzel az alumínium előnyeit és támogatva a fenntartható kereskedelem működtetését.
A Minden Doboz Visszajár kezdeményezés 2010 óta működik Magyarországon azzal a céllal, hogy a lehető legtöbb emberhez eljusson az üzenet, miszerint az alumínium értékes nyersanyag, amelyre vigyáznunk kell!
„Szeretnénk, ha mindenki tudná, hogy az alumíniumdobozoknak nem a háztartási hulladékok között a helye. Az egyik legértékesebb és legsokoldalúbban felhasználható nyersanyagok egyike. Az újrahasznosítása nagyon egyszerű, alig 60 nap alatt megtörténik és egy új eszköz, tárgy vagy akár csomagolóanyag is készülhet belőle. Az alumíniumban, mint nyersanyagban benne van a lehetőség, hogy a jövő generációit is kiszolgálja, ezért közös célnak kell tekintenünk a megóvást és ezt a legegyszerűbben a szelektív gyűjtésével tehetjük meg”
– mondta Vida Péter, az Every Can Counts kezdeményezés magyarországi tagjának, a Minden Doboz Visszajárnak képviselője, a Returpack Kft. operatív vezetője.
Az Every Can Counts szervezésében idén már harmadik alkalommal megrendezésre kerülő International Recycle Tour eseménysorozat is erre a célra irányult. 2023. június 5-én, a Környezetvédelmi világnapon, több európai nagyvárosban egy időben hívták fel a járókelők figyelmét az alumínium italos dobozok újrahasznosításának előnyeire. Az idei figyelemfelhívó kampány során, Budapest bevárosában, a Fővám térnél, a járókelők és a szervezők közösen egy tigrist ábrázoló installációt is felállítottak a Szabadság-híd lábánál, amely egyszerre jelképezi az újrahasznosíthatóságot, a sokszínűséget és a művészetet.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Hankook Dynapro AT2 Xtreme: sokoldalú és tartós
A Hankook bemutatja új, nagyteljesítményű gumiabroncsát, a Dynapro AT2 Xtreme-et, amely minden terepre alkalmas, és amelyet kifejezetten a lakóautók, a klasszikus terepjárók és az építőipari szállítók sokoldalú használatára terveztek.
A négyévszakos gumiabroncs ötvözi a megbízható tapadást a vezetési kényelemmel és tartóssággal, évszaktól és útfelülettől függetlenül. Összesen 15 méretet kínálnak 15 és 17 col között, amelyek a klasszikus 4×4-es tartományt is lefedik. A Dynapro termékcsaládban továbbra is megtalálható a Dynapro AT2, amely 20 colig terjedő méretekben kapható, és így számos terepjáróhoz tökéletes.
„A Dynapro AT2 Xtreme termékkel megerősítjük pozíciónkat a növekvő terepjáró szegmensben azzal, hogy megbízható, tartós és kényelmes megoldást kínálunk a terep- és az országúti használat közötti váltáshoz”
– nyilatkozta Jongho Park, a Hankook Tire Europe elnöke.
A Dynapro AT2 Xtreme univerzális modellként egészíti ki a Dynapro termékcsaládot, az úttestre specializálódott Dynapro HPX és az off-road Dynapro MT2 között. Megfelel a modern terepabroncsokkal szemben támasztott elvárásoknak, miközben kiválóan alkalmas mindennapi használatra. Ezt az innovatív futófelületi kialakítás és modern anyagkeverék kombinációja teszi lehetővé.
Megbízható és kényelmes
A gumiabroncs különleges vállidom-kialakítása mély oldalfalú blokkokkal megvédi a terepen a vágások és egyéb sérülések ellen. Ugyanakkor a kifinomult futófelületi alakzatok többirányú lamellákkal és barázdákkal biztosítják a lehető legjobb súrlódást – akár havon is. A Dynapro AT2 Xtreme 3PMSF-minősítéssel rendelkezik, így az abroncson megtalálható alpesi/hópehely szimbólum, ami azt jelenti, hogy kihívást jelentő téli időjárási körülmények között is használható. A különlegesen kialakított blokkszélek és az extra barázdák a futófelületi blokkok között csökkentik a menetzajt, valamint stabilizálják a futófelületet a kényelmes és biztonságos utazás érdekében.
Az újonnan kifejlesztett futófelületi keverék erőssége abban rejlik, hogy funkcionalizált polimereket tartalmaz, amelyek biztosítják az optimális szilikaelosztást, továbbá olyan integrált részecskéket, amelyek ellenállnak a deformációnak és a szélsőséges hőmérsékletnek, ezáltal javítva a tapadást. Az eredmény egy, még az elődjénél is hosszabb élettartam. A “Max Mileage” technológiának köszönhetően a Dynapro AT2 Xtreme rendkívül magas futásteljesítményt ér el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Microsoft és Siemens összefogás
A nagyobb épületek – például kereskedelmi létesítmények, adatközpontok vagy felsőoktatási intézmények, – IoT-alapú működtetését könnyíti meg és optimalizálja a Microsoft és a Siemens új együttműködése.
A megállapodás lehetővé teszi a Siemens digitális épületfelügyeleti platformja, a Building X és a Microsoft Azure IoT Operations szolgáltatások közötti átjárhatóságot.
A Microsoft Azure felhőalapú szolgáltatásaihoz csatlakoztatott Siemens Building X platform és annak különböző, például energiagazdálkodást vagy karbantartást támogató alkalmazásai lehetővé teszik a jelenleg elkülönülten működő IoT-eszközök adatainak egységes kezelését. Ennek eredményeként az épületüzemeltetés különböző rendszerei egy közös, átlátható felületen integrálódnak, és válhatnak hatékonyabban irányíthatóvá.
Ezáltal olyan adatok integrálhatóak, mint például a fűtési, szellőzési és légkondicionáló (HVAC) rendszerekből érkező információk, a szelepek hőmérsékletének, nyomásának adatai vagy a beltéri levegőminőség különböző jellemzői. Így az ügyfelek saját épületeikre szabott energiafelügyeleti és optimalizálási beállításokat és karbantartási terveket alakíthatnak ki.
Az együttműködésnek köszönhetően az épületekben elhelyezett eszközök gyártófüggetlenül, egyetlen kattintással csatlakoztathatóak lesznek a felhőalapú rendszerekhez. A mostani az egyik első olyan integráció, amely tisztán nyílt ipari szabványokon – World Wide Web Consortium (W3C), Web of Things (WoT) és Open Platform Communications Unified Architecture (OPC UA) protokollokon – alapul a szolgáltatók között.
Így az integráció a korábbi, hasonló összehangolási megoldásokhoz képest a szükséges erőforrások akár 80 százalékának megspórolásával valósulhat meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Ipar
Már nem elég beszélni róla: hét kiemelt fenntarthatósági téma szerepel a magyar vállalatok napirendjén
A jelentéstétel nemcsak jogi kötelezettséggel, hanem stratégiai előnnyel is jár – derül ki az EY friss tanulmányából, amely több mint 200 – köztük 16 magyar – vállalat első, uniós irányelvek (CSRD) szerint készült fenntarthatósági beszámolóját elemezte.
Az érintett cégek döntő többségének már van ESG felelőse és stratégiája. A társaságok átlagosan hét kritikus területet azonosítottak a működésük szempontjából.
A vizsgált jelentések terjedelme jelentős eltérést mutatott: a legrövidebb 33, a leghosszabb 412 oldalas volt, míg átlagosan 120 oldalt tettek ki. A legátfogóbb dokumentumok a pénzügyi szektorhoz köthetők, ahol a befektetői elvárások és a szabályozói megfelelés egyaránt részletes tartalmat követelnek meg. Az elemzett vállalatok közel fele, míg idehaza a cégek többsége (58%) már rendelkezik olyan belső jelentéstételi politikával, amely rögzíti, hogy a társaság miként készíti el a fenntarthatósági jelentéseit. Szinte az összes jelentéstevőnek (88%) van fenntarthatósági stratégiája, míg tízből nyolc cég rendelkezik dedikált ESG-felelőssel.
A társaságok átlagosan hét kiemelt területet határoztak meg a kettős lényegességi felmérés (Double Materiality Assessment, DMA) során, ami azt vizsgálja, hogy mely fenntarthatósági hatások jelentősek a vállalat, és annak értéklánca szempontjából, illetve milyen pénzügyi kockázatok és lehetőségek merülhetnek fel. Ezek közül az éghajlatváltozás jellemzően minden iparágban releváns volt, csak nagyon alapos indoklással hagyható ki, továbbá a saját munkaerőre és vállalatirányításra vonatkozó közzétételek is iparágtól függetlenül relevánsak. A körforgásos gazdaság, az értékláncban dolgozók, a fogyasztók és végfelhasználók, illetve a biológiai sokféleség és ökoszisztémák szintén lényeges témaként szerepeltek a 216 vállalat napirendjén.
„A CSRD-jelentések első alkalommal adnak képet az érintett vállalatok fenntarthatósági érettségéről. A következő lépés, hogy az adatalapú, stratégiai megközelítés a napi működés részévé váljon és a cégek kialakítsák az ehhez szükséges tartalmi és formai keretrendszert”
– emelte ki Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági üzletágának partnere.
„Ehhez elengedhetetlen a fenntarthatóság szervezeti integrációja, amihez a kulcs a közös célrendszer, az egyértelmű felelősségi körök és a világos ösztönzési folyamatok kialakítása”
– tette hozzá az EY szakértője.
A cégeknek a jelentéstételt üzleti szempontból is érdemes kiértékelniük, különös tekintettel a kettős lényegességi felmérésre. A sikeres adatszolgáltatáshoz elengedhetetlen a szervezeti és informatikai háttér megerősítése, a megfelelő belső kontrollkörnyezet kialakítása, valamint a komplex adatforrások – például az átállási tervek és klímakockázatok – hatékony kezelése. A cél a megfelelésen túl a fenntarthatósági teljesítmény javítása és az üzleti értékteremtés. Ezt az ESG-minősítések javításával, a zöld finanszírozási lehetőségek kiaknázásával és a kockázatok tudatos elhárításával érhetik el a döntéshozók.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás2 hét ago
A Balaton Park Circuit készen áll a MotoGP-re és a World Superbike-ra
-
Ipar2 hét ago
Rangos elismerést kapott a Hankook a dunaújvárosi Semmelweis-napi ünnepségen
-
Okoseszközök2 hét ago
Indul a Real-Time Text, vagyis a valós idejű szöveg a Telekom hálózatán belül
-
Gazdaság1 hét ago
70 ezres drágulás egy hónap alatt, és más érdekességek a KSH és Használtautó.hu első közös statisztikájából
-
Mozgásban1 hét ago
A Forma–1-es Brit Nagydíjon versenyez Molnár Martin a hétvégén
-
Mozgásban2 nap ago
A Kia EV5 az elektromos mobilitást az európai vezetők igényeihez szabja
-
Gazdaság1 hét ago
TIME100: a Huawei a világ legbefolyásosabb vállalatai között
-
Gazdaság2 hét ago
Másodpercek alatt csap le a mesterséges intelligencia