Ipar

Láthatatlan ellenség leselkedik a gyártósorokon dolgozókra

A hazai gyárak többségének meggyűlik a baja a klímaszabályozással, és a beltéri levegő optimalizálásával. Legalábbis erről árulkodik az Oxyma Systems legfrissebb kutatása, mely a gyártósorokon dolgozók munkakörülményeibe enged betekintést.

A hazai gyárak hadilábon állnak a beltéri légminőség témájával – derült ki az Oxyma Systems nyári felméréséből, melyben 500 gyári dolgozót kérdeztek meg arról, miként értékelik a munkakörülményeiket. A válaszadók 55 százaléka ugyan klimatizált helyen dolgozik, mégsem elégedettek a munkavégzés környezeti feltételeivel. Arra panaszkodnak, hogy a gyárak által alkalmazott hagyományos légkondicionálók túl szárazzá teszik a levegőt, amely a válaszadók 66 %-ánál szemszárazság, könnyezés, szemviszketés és szénanátha jellegű tünetek formájában is megmutatkozik. Ám ez mind semmi ahhoz képest, amit a klimatizálást nélkülöző dolgozók tapasztaltak a nyáron: 43,8 %-uk arról számolt be, hogy a nyári hónapokban 30-35 °C volt a munkahelyükön, 31,3 %-uknál pedig a 35 °C-ot is meghaladta a hőség. Nem meglepő hát, hogy a problémában érintettek 75 %-ával az is megesett már, hogy rosszul lettek munkavégzés közben.

Ami talán még ennél is aggasztóbb, hogy a válaszadók 35,1 %-a úgy véli, hogy a munkahelyén zavaróan nagy méreteket ölt a beltéri légszennyezettség – olyannyira, hogy a kitöltők csak nem felével előfordult már, hogy nem tudtak a munkájukra koncentrálni miatta, amely 10-ből 1 esetben munkahelyi balesethez vezetett. A legtöbben a felszálló por mennyiségét kifogásolják (a válaszadók 65,4 %-a) , de a gépekből származó káros anyagok (46,2 %) jelenléte is gyakran említett problémaforrásként jelenik meg a felmérésben. Szembetűnő, hogy a nagy mértékű beltéri légszennyezettség ellenére sem kap kellő figyelmet a szellőztetés: a kutatás résztvevőinek 54,1 %-a gondolja úgy, hogy a munkahelyén nem elégséges a légcsere mértéke, a válaszadók 32,4 %-a pedig a munkaterületek oxigénnel való ellátottságát is kevésnek találja.

“Egyre-másra jelennek meg olyan hírek a médiában, miszerint sok hazai gyárban nem megfelelőek a munkakörülmények. Tudtuk ugyan, hogy bizonyos gyárakban a beltéri levegő akár ötször szennyezettebb is lehet, mint a kültéri, de szerettünk volna utánajárni, mennyire minősülnek általánosnak a cikkekben megjelenő problémák. Sajnos azt látjuk, hogy nagyon is. Véleményem szerint azzal magyarázható ez a helyzet, hogy a legtöbb hazai gyár nem rendelkezik olyan korszerű légkezelő technológiával, amely költséghatékony, és környezetkímélő módon vezetné el a munkaterületeken felhalmozódott hőmennyiséget, és eltüntetné a gépek által kibocsátott káros anyagokat a levegőből. Erre ugyanis csak egy speciális rendszer képes, amely Magyarországon még nem terjedt el széles körben. Ez az innováció a kétkörös adiabatikus hűtőrendszer nevet viseli, és arról ismert, hogy a víz természetes elpárologtatásából állítja elő a hűtési teljesítmény 95 százalékát. A technológia úttörőnek bizonyul abból a szempontból, hogy a hűtésen kívül, az épületek szellőztetéséről, és páraszabályozásáról is gondoskodik – mondta Ádám Zsombor, az Oxyma Systems ügyvezetője, és épületenergetikai mérnöke.”

Hozzátette:

„Ezek a tulajdonságok a gyártócsarnokokban hasznosíthatóak a leginkább, mivel azok rendkívül intenzív hűtési és szellőztetési igénnyel bírnak. Ennek az az oka, hogy a termelési folyamatok során felszabaduló hő jelentős mértékben megemeli a belterek hőmérsékletét, melynek következtében akár 10-20 ℃-kal is melegebb lehet a munkaterületeken, mint odakint. Az ipari létesítmények hűtési igénye az ősz beköszöntével sem mérséklődik jelentősen, hisz a gépek télen-nyáron ontják magukból a hőt, melynek elvezetéséről folyamatosan gondoskodni kell. A gyárak üzemeltetőinek számolniuk kell azzal is, hogy a gyártás során rengeteg káros anyag kerül a levegőbe. Ezeket intenzív szellőztetéssel el lehet távolítani, de ez a legtöbb gyárban anyagi okokból nem valósul meg, hisz minél nagyobb légcserével szellőztetünk egy épületet, annál több energia szükséges az optimális belső légállapot fenntartásához.”

A szakértő szerint a kétkörös adiabatikus hűtőrendszerek alkalmazásával jelentős javulás érhető el a gyári dolgozók munkakörülményeiben. Méghozzá azért, mert ezek a berendezések óránként 6-8 alkalommal cserélik ki az épület teljes légmennyiségét oxigéndús friss-hűvös levegőre, eltüntetve a termelés során keletkezett füstöt, port, és olajködöt az épületből. Sajátosságuk, hogy 40% – 60% közötti optimális páratartalom szintet tartanak fenn, amely mellett elkerülhetőek a hagyományos légkondicionálók okozta szénanátha jellegű tünetek, a szemszárazság, valamint a tüsszögés.

“A tapasztalatok azt mutatják, hogy a légminőséget javító intézkedések nemcsak a munkavállalók, hanem a munkáltatók érdekeit is szolgálják. Ha nem megfelelő a levegő hőmérséklete, tisztasága, és páratartalma egy adott munkaterületen, az negatív hatást gyakorolhat a gyártás gyorsaságára, és a késztermékek minőségére, hisz ilyen körülmények között rohamosan csökken a dolgozók koncentrációs készsége. Ez pedig növeli a munkahelyi balesetek előfordulásának esélyét, a betegszabadságok számáról nem is beszélve. Ilyen körülmények között óriási kihívás megfelelő munkaerőt találni

– mondta Ádám Zsombor, az Oxyma Systems ügyvezetője, és épületenergetikai mérnöke.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:dolgozók felmérés gyártósorok veszély

Up Next

A helyi infrastruktúrát is fejleszti a Schneider Electric Dunavecsén

Don't Miss

Összefogott a Schneider Electric és a SUEZ

Ipar

Hatékonyabb és fenntarthatóbb működést hoz a repülőtereknek a Schneider Electric új megoldása

Egy új, kifejezetten a repülőterek számára kifejlesztett platformot mutatott be a Schneider Electric. Az „Integrated Platform Operations Center” (IPOC) nevű megoldás révén egyetlen felületen, valós időben lehet követni az energiaellátást, az eszközök állapotát és az üzemeltetést. A rendszer segíti a repterek üzemeltetőit a teljesítmény javításában, a rugalmasság növelésében és a dekarbonizáció felgyorsításában.

Bár az utasforgalom várhatóan több mint duplájára nő 2040-re, sok repülőtér még mindig akár 30-nál is több, egymástól elkülönülve, szigetszerűen működő rendszert üzemeltet a terminálokon, a földi és a légi kiszolgálásban. Az integráció hiánya amellett, hogy csökkenti a működési hatékonyságot, megnehezíti a valós idejű döntéshozatalt is. Emellett a repülőterekre egyre nagyobb nyomás nehezedik, többek között a nettó zéró kibocsátás elérésére kitűzött 2050-es határidő, valamint az emelkedő energiaköltségek kezelése miatt, amelyek a repülőtéri működési kiadások 10–15 százalékát adják.

A világ egyik vezető energia-technológiai vállalatához, a Schneider Electrichez tartozó AVEVA szoftverére épülő IPOC egyetlen platformban egyesíti az energiamenedzsment, automatizálási és ipari rendszereket. Így közvetlen kapcsolatot teremt a repülőtéri rendszerek, az üzemeltetésben dolgozó szakemberek és a kritikus folyamatok többsége között. Az IPOC átfogó képet nyújt a terminálokon működő, a légi és földi kiszolgáló rendszerekről, javítva a koordinációt és a valós idejű döntéshozatalt. A megfelelő kontextusba helyezett adatok támogatják a problémák korai felismerését és az incidensek gyorsabb osztályozását, ezáltal segítik az üzemeltetőket zavarok esetén a gyorsabb reagálásban.

Az IPOC integrálja a valós idejű energiafelhasználási adatokat és a kapcsolódó üzemeltetési információkat, így az utasélmény befolyásolása nélkül lehet jobban hozzáigazítani a fogyasztást a kereslethez. A sablonalapú, objektumorientált architektúra felgyorsítja a szabványosított eszközök bevezetését: a modelleket elég egyszer létrehozni, ezután több helyszínen is fel lehet használni őket. Ez lehetővé teszi a repülőterek számára, hogy többletköltségek nélkül szabványosítsák az egyes terminálokon az eszközök modellezését.

Már most is érezhető a pozitív hatás

A barcelonai El Prat repülőtéren az egymástól elkülönülve működő 20 rendszert az IPOC-hoz hasonló AVEVA System Platform-mal váltották le. A platformmal az üzemeltetők egyetlen, egységes felületen követhetik a terminál, a poggyászkezelés, a HVAC (fűtés, hűtés, szellőztetés) rendszerek és az erőmű működését. Így kevesebb az energia- és erőforrás-pazarlás, és hatékonyabbá válik a létesítmény működése. Az új platform kulcsszerepet játszott a jelentős fejlesztésekben, például az új terminál, a kifutópálya és a műholdas kapcsolatot biztosító épület megvalósításában. Emellett hozzájárult ahhoz is, hogy a repülőtér évente több mint 29 millió utasnak nyújtson jobb utazási élményt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

MEORGA MSR-szakkiállítás Bécsben

Április 15-én az Austria Center Vienna ad otthont a MEORGA MSR-szakkiállításnak, amely a mérés-, irányítás- és szabályozástechnika (MSR), a folyamatirányító rendszerek, valamint az ipari automatizálás területének meghatározó szakmai rendezvénye.

A kiállításon mintegy 120 vállalat – köztük a szektor vezető szereplői – mutatja be termékeit, rendszereit és szolgáltatásait. A látogatók átfogó képet kaphatnak a legújabb technológiai fejlesztésekről, mérő- és vezérlőeszközökről, valamint az automatizálási trendek aktuális irányairól. A kiállítói jelenlétet gyakorlatorientált szakmai előadások egészítik ki, amelyek betekintést nyújtanak az MSR-technika jelenlegi állásába és alkalmazási lehetőségeibe.

A standokon a kiállító cégek szakértő munkatársai várják az érdeklődőket, elősegítve a célzott, megoldásközpontú szakmai egyeztetéseket. A rendezvény nemcsak új üzleti kapcsolatok kialakítására kínál lehetőséget, hanem a meglévő partnerkapcsolatok ápolására is ideális fórumot biztosít. A szakkiállítás elsősorban olyan szakembereknek és döntéshozóknak szól, akik vállalatuknál a teljes értéklánc mentén felelősek a termelési és üzleti folyamatok hatékonyságának fejlesztéséért.

MEORGA MSR

Időpont: 2026. április 15.,

Helyszín: Austria Center Vienna (ACV), Bruno-Kreisky-Platz 1, AT-1220 Bécs

A részvételhez előzetes regisztráció szükséges, amely a szervező honlapján keresztül érhető el. A regisztrációt követően a látogatók QR-kóddal ellátott belépőkártyát kapnak, amely ingyenes belépést biztosít a rendezvényre.

www.meorga.de/wien

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Még gyorsabb és hatékonyabb lehet az MI-t kiszolgáló adatközpontok létrehozása a Schneider Electric új megoldásaival

A mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásokat kiszolgáló, újgenerációs adatközpontok tervezését, működésének szimulálását, megvalósítását és üzemeltetését új szintre emelő fejlesztéseket mutatott be a Schneider Electric, az NVIDIA és az AVEVA. Az újdonságok között megtalálható egy új referencia-terv az NVIDIA Vera Rubin architektúrájára, valamint egy speciális digitális iker megoldás is.

A San Jose-ban megrendezett NVIDIA GTC konferencián bejelentett újdonságok amellett, hogy tovább erősítik a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata, a Schneider Electric és az NVIDIA közötti együttműködést, átfogó alapot kínálnak a gigawattos teljesítményű MI-gyárak létrehozásához. Az eseményen mutatták be az egyik első, kifejezetten az NVIDIA Vera Rubin NVL72 rackek igényei alapján megalkotott MI-referencia tervet. A validált referencia terv lefedi az áramellátást és a hűtést, és integrálták a Schneider Electric vezérlő referencia terveivel. A referencia terv az NVIDIA legújabb rack-méretű rendszerei által támasztott infrastrukturális követelmények figyelembevételével készült. Ennek megfelelően lehetővé teszi többek között az új áramelosztást 480 voltos megnövelt tápfeszültséggel, valamint a nagyobb hatékonyság érdekében a magasabb, akár 45 fokos „TCS-hurok” hőmérsékletet.

Az új referencia terv támogatja egy olyan IT architektúra kialakítását, amelyben az MI-rackekből álló klaszterek osztoznak a hálózati, tároló, CPU és támogató infrastruktúrán. Emellett azáltal, hogy az adatközpontok tervezése során lehetőséget teremt arra, hogy több ponton üzemeljenek a GPU-rackek, maximalizálja a token-teljesítményt.

A referencia-tervet az elektromos rendszer tervezése kapcsán ETAP-modellekkel, míg az elrendezés és a légáramlás vonatkozásában ITD CFD-modellekkel validálták.

Új AVEVA digitális iker architektúra a gigawatt-méretű MI-gyárakhoz

Az NVIDIA GTC-n bemutatott újdonságok között van a Schneider Electric tulajdonában lévő, az ipari szoftvere területén meghatározó szereplőnek számító AVEVA új, teljes életciklusra kiterjedő digitális iker architektúrája. A megoldás maximalizálja a GPU-k hatékonyságát, és felgyorsítja az MI-gyárak létrehozását. A Schneider Electric elkötelezett amellett, hogy az AVEVA fejlett szoftvereinek támogatásával SimReady-kompatibilis eszközöket és digitális ikreket hozzon létre az NVIDIA Omniverse segítségével. Ezzel a bejelentéssel az AVEVA mérnöki és üzemeltetési szoftverei beépültek az NVIDIA Omniverse DSX Blueprintbe és ökoszisztémájába.

Miután a rendszerarchitektúra összeállt az NVIDIA Omniverse környezetben, az AVEVA több területre kiterjedő szimulációkat hajt végre, hogy ellenőrizze, hogyan működne valós körülmények között. Ez magában foglalja az áramelosztás, a termodinamika, a légáramlás és a vezérlés modelljeinek megalkotását. Ezek a szimulációk lehetővé teszik a tervezés optimalizálását, a különböző terhelési és környezeti feltételek közötti működés gyors értékelését, valamint a rendszer fizikai kiépítése előtti végső rendszerellenőrzést.

„Ahogy a mesterséges intelligencia jelentette terhelés mind méretében, mind összetettségében nő, az adatközpontok tervezésénél minimálisra kell csökkenteni a hibázás lehetőségét. Ahhoz, hogy nagy léptékben tudjuk hasznosítani az MI-t, szorosan integrált elektromos, hűtési és digitális architektúrákra van szükség, amelyek képesek kielégíteni a példátlan teljesítményigényeket, miközben fenntartják a maximális energiahatékonyságot. A fejlett szoftverek, a digitális ikrek és a validált referencia-tervek kombinálásával az üzemeltetők szimulálhatják és optimalizálhatják az infrastruktúrát, még mielőtt egyetlen racket is üzembe helyeznének. Ez a megközelítés csökkenti a kockázatot, felgyorsítja a telepítést, és biztosítja a következő generációs MI-gyárak működtetéséhez szükséges hatékonyságot és rugalmasságot”

– mondta el Manish Kumar, a Schneider Electric „Secure Power & Data Centers” üzletágának ügyvezető alelnöke.

„A gigawatt-méretű MI-gyárak alapvetően új típusú, energiahatékony és rendkívül kiszámítható infrastruktúrát igényelnek. Az NVIDIA és a Schneider Electric együttesen biztosítja azokat az energiaellátási, hűtési és digitális iker architektúrákat, amelyekre szükség van ahhoz, hogy ügyfeleink számára felgyorsítsuk ezek megvalósítását”

– mutatott rá Vladimir Troy, az NVIDIA MI-infrastruktúráért felelős alelnöke.

NVIDIA Nemotron Agentic MI modell tesztelése riasztáskezelési szolgáltatásokhoz

A Schneider Electric az eseményen bejelentette azt is, hogy sikeresen tesztelte az NVIDIA Nemotron modellt egy új, riasztáskezelési funkcióval rendelkező MI ügynök megvalósításához. Ez a szolgáltatás egy régóta fennálló kihívásra ad választ az adatközponti iparban: a riasztások rendszer szintű értelmezésére a kiváltó okok azonosítása és a megfelelő intézkedések meghatározása érdekében.

A Schneider Electric megoldása több rendszerből származó, valós idejű IoT-adatokat felhasználva, integrált eszközök segítségével önállóan elvégzi az elemzést, a diagnosztikát és javaslatokat tesz a szükséges intézkedésekre. A szakértő technikusokkal együttműködve a technológia gyorsabb és következetesebb hibaelhárítást biztosít, csökkenti a felesleges kiszállásokat, és javítja az üzemeltetési rugalmasságot.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!