Ipar

Láthatatlan ellenség leselkedik a gyártósorokon dolgozókra

A hazai gyárak többségének meggyűlik a baja a klímaszabályozással, és a beltéri levegő optimalizálásával. Legalábbis erről árulkodik az Oxyma Systems legfrissebb kutatása, mely a gyártósorokon dolgozók munkakörülményeibe enged betekintést.

A hazai gyárak hadilábon állnak a beltéri légminőség témájával – derült ki az Oxyma Systems nyári felméréséből, melyben 500 gyári dolgozót kérdeztek meg arról, miként értékelik a munkakörülményeiket. A válaszadók 55 százaléka ugyan klimatizált helyen dolgozik, mégsem elégedettek a munkavégzés környezeti feltételeivel. Arra panaszkodnak, hogy a gyárak által alkalmazott hagyományos légkondicionálók túl szárazzá teszik a levegőt, amely a válaszadók 66 %-ánál szemszárazság, könnyezés, szemviszketés és szénanátha jellegű tünetek formájában is megmutatkozik. Ám ez mind semmi ahhoz képest, amit a klimatizálást nélkülöző dolgozók tapasztaltak a nyáron: 43,8 %-uk arról számolt be, hogy a nyári hónapokban 30-35 °C volt a munkahelyükön, 31,3 %-uknál pedig a 35 °C-ot is meghaladta a hőség. Nem meglepő hát, hogy a problémában érintettek 75 %-ával az is megesett már, hogy rosszul lettek munkavégzés közben.

Ami talán még ennél is aggasztóbb, hogy a válaszadók 35,1 %-a úgy véli, hogy a munkahelyén zavaróan nagy méreteket ölt a beltéri légszennyezettség – olyannyira, hogy a kitöltők csak nem felével előfordult már, hogy nem tudtak a munkájukra koncentrálni miatta, amely 10-ből 1 esetben munkahelyi balesethez vezetett. A legtöbben a felszálló por mennyiségét kifogásolják (a válaszadók 65,4 %-a) , de a gépekből származó káros anyagok (46,2 %) jelenléte is gyakran említett problémaforrásként jelenik meg a felmérésben. Szembetűnő, hogy a nagy mértékű beltéri légszennyezettség ellenére sem kap kellő figyelmet a szellőztetés: a kutatás résztvevőinek 54,1 %-a gondolja úgy, hogy a munkahelyén nem elégséges a légcsere mértéke, a válaszadók 32,4 %-a pedig a munkaterületek oxigénnel való ellátottságát is kevésnek találja.

“Egyre-másra jelennek meg olyan hírek a médiában, miszerint sok hazai gyárban nem megfelelőek a munkakörülmények. Tudtuk ugyan, hogy bizonyos gyárakban a beltéri levegő akár ötször szennyezettebb is lehet, mint a kültéri, de szerettünk volna utánajárni, mennyire minősülnek általánosnak a cikkekben megjelenő problémák. Sajnos azt látjuk, hogy nagyon is. Véleményem szerint azzal magyarázható ez a helyzet, hogy a legtöbb hazai gyár nem rendelkezik olyan korszerű légkezelő technológiával, amely költséghatékony, és környezetkímélő módon vezetné el a munkaterületeken felhalmozódott hőmennyiséget, és eltüntetné a gépek által kibocsátott káros anyagokat a levegőből. Erre ugyanis csak egy speciális rendszer képes, amely Magyarországon még nem terjedt el széles körben. Ez az innováció a kétkörös adiabatikus hűtőrendszer nevet viseli, és arról ismert, hogy a víz természetes elpárologtatásából állítja elő a hűtési teljesítmény 95 százalékát. A technológia úttörőnek bizonyul abból a szempontból, hogy a hűtésen kívül, az épületek szellőztetéséről, és páraszabályozásáról is gondoskodik – mondta Ádám Zsombor, az Oxyma Systems ügyvezetője, és épületenergetikai mérnöke.”

Hozzátette:

„Ezek a tulajdonságok a gyártócsarnokokban hasznosíthatóak a leginkább, mivel azok rendkívül intenzív hűtési és szellőztetési igénnyel bírnak. Ennek az az oka, hogy a termelési folyamatok során felszabaduló hő jelentős mértékben megemeli a belterek hőmérsékletét, melynek következtében akár 10-20 ℃-kal is melegebb lehet a munkaterületeken, mint odakint. Az ipari létesítmények hűtési igénye az ősz beköszöntével sem mérséklődik jelentősen, hisz a gépek télen-nyáron ontják magukból a hőt, melynek elvezetéséről folyamatosan gondoskodni kell. A gyárak üzemeltetőinek számolniuk kell azzal is, hogy a gyártás során rengeteg káros anyag kerül a levegőbe. Ezeket intenzív szellőztetéssel el lehet távolítani, de ez a legtöbb gyárban anyagi okokból nem valósul meg, hisz minél nagyobb légcserével szellőztetünk egy épületet, annál több energia szükséges az optimális belső légállapot fenntartásához.”

A szakértő szerint a kétkörös adiabatikus hűtőrendszerek alkalmazásával jelentős javulás érhető el a gyári dolgozók munkakörülményeiben. Méghozzá azért, mert ezek a berendezések óránként 6-8 alkalommal cserélik ki az épület teljes légmennyiségét oxigéndús friss-hűvös levegőre, eltüntetve a termelés során keletkezett füstöt, port, és olajködöt az épületből. Sajátosságuk, hogy 40% – 60% közötti optimális páratartalom szintet tartanak fenn, amely mellett elkerülhetőek a hagyományos légkondicionálók okozta szénanátha jellegű tünetek, a szemszárazság, valamint a tüsszögés.

“A tapasztalatok azt mutatják, hogy a légminőséget javító intézkedések nemcsak a munkavállalók, hanem a munkáltatók érdekeit is szolgálják. Ha nem megfelelő a levegő hőmérséklete, tisztasága, és páratartalma egy adott munkaterületen, az negatív hatást gyakorolhat a gyártás gyorsaságára, és a késztermékek minőségére, hisz ilyen körülmények között rohamosan csökken a dolgozók koncentrációs készsége. Ez pedig növeli a munkahelyi balesetek előfordulásának esélyét, a betegszabadságok számáról nem is beszélve. Ilyen körülmények között óriási kihívás megfelelő munkaerőt találni

– mondta Ádám Zsombor, az Oxyma Systems ügyvezetője, és épületenergetikai mérnöke.”

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:dolgozók felmérés gyártósorok veszély

Up Next

A helyi infrastruktúrát is fejleszti a Schneider Electric Dunavecsén

Don't Miss

Összefogott a Schneider Electric és a SUEZ

Ipar

Bemutatkozik a Siemens Designcenter

Az NX és a Solid Edge jövője – magyarországi ősbemutató. Az idei esztendő egy olyan változást hozott a CAD/CAM/CAE/PLM világban, amire a 2D/3D áttérés óta nem volt példa. A Siemens bejelentette a Designcentert.

A Siemens gépészeti tervezőszoftver-portfóliójának történetében mérföldkőnek számító Designcenter létrejötte egy tudatosan felépített technológiai és piaci stratégia eredménye, amely hivatalosan a 2026. júniusi szoftverkiadással jelent meg a gépészeti CAD/CAM/CAE/PLM piacon.

A Designcenter nem egy teljesen új, a semmiből megírt program, hanem a Siemens korábbi, piacvezető tervezőmegoldásainak egy közös, modern márka alá vonása és szorosabb integrációja a legmodernebb technológiákat ötvözve.

NX… Solid Edge… Designcenter

A Siemens először a 2025-ös Realize Live felhasználói konferencián vetítette előre az új irányt. Itt mutatták be a Designcentert mint a gépészeti tervezőszoftverek új gyűjtőnevét. A cél az volt, hogy a piacon ne egymástól elszigetelt, silószerű megoldásokként (külön NX és külön Solid Edge) jelenjenek meg, hanem egyetlen skálázható, rugalmas ökoszisztémaként, amely a startupoktól kezdve a hatalmas autóipari vagy repülőgépipari OEM vállalatokig minden igényt kiszolgál.

A Siemens Designcenter egy olyan modern technológiai és innovációs platform, amely a digitális termékfejlesztést, a mérnöki tervezést és a gyártás-előkészítést támogatja a legújabb szoftveres megoldások segítségével.

A Designcenter megismerése fontos lehet a

ügyvezetők, cégvezetők és tulajdonosok számára, hogy megismerhessék, hogy egy modern tervező platform hogyan tud költséghatékony is lenni, és hogyan alakítja át radikálisan a ROI számítását a mérnöki tervezési projektek esetében
tervezési és fejlesztési vezetők számára, akiknek fontos, hogy a határidőre tervezésben és gyártásban hogyan segítenek a csúcskategóriás funkciók mellett az AI eszközök
digitális transzformációs és innovációs vezetők, akiknek ki kell jelölni a vállalat számára a következő évekre egy megbízható platformot és mérnöki innovációs irányt
CAD/CAM mérnökök és termékfejlesztők, akik kíváncsiak arra, hogy az iparág legszélesebb modulválasztéka hogyan nyújt minden mérnöki kihívásra hatékony megoldást
fenntarthatósági és minőségirányítási szakemberek, akik számára fontos, hogy már a tervezőasztalon monitorozzák a termék széndioxid lábnyomát és a közben biztosítsák a mérnöki projektek és adatok egységes kezelését

Magyarországon először élőben

A Siemens 2026. szeptember 10-én egy egész napos szakmai rendezvény keretében mutatja be a Designcentert a hazai mérnököknek, tervezőknek, gyártómérnököknek. A rendezvény helyszíne a Siemens Zrt. székháza.

A rendezvény fő témái:

Designcenter platform áttekintés
Mérnöki tervezés AI eszközökkel
Immerzív tervezési megoldások
Következő generációs végeselem
Integrált gyártási-megmunkálási portfolio
Magyarországi ügyfélpéldák és panelbeszélgetés a mérnöki tervezés jövőjéről

A rendezvény szakmai és értékesítési partnere graphIT Kft. (www.graphit.hu ) A graphIT Kft. a Siemens Digital Industry Software Expert Partnere, a Designcenter Solid Edge, NX, Teamcenter, Simcenter, Plant Simulation, Process Simulate, Opcenter, Mendix és egyéb Siemens termékek magyarországi forgalmazója és bevezető partnere.

A Designcenterrel kapcsolatos szakmai anyagokat a https://graphitblog.hu/designcenter/ címen lehet olvasni.

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. A rendezvény részletes programja és a regisztrációs űrlap az alábbi linken látható: https://resources.sw.siemens.com/hu-HU/nx-realize-club-budapest-september-10-2026/

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Okosabb védelem, tervezhetőbb üzembiztonság

Karbantartást előrejelző, kommunikációképes kompakt megszakítókat mutatott be a Siemens.

A kompakt megszakítók az energiaelosztó rendszerek megbízhatóságának fontos elemei, állapotuk azonban rendszeres ellenőrzések nélkül nehezen követhető. Egy elhasználódott vagy meghibásodó készülék ezért komoly üzembiztonsági és gazdasági kockázatot jelent.

Erre kínálnak megoldást a Siemens új SENTRON 3VA2 plus és SENTRON 3VA6 plus készülékei, amelyek a már bevált 3VA2 és 3VA6 modellek védelmi funkcióit integrált méréssel, intelligens állapotfelügyelettel és fejlett kommunikációs lehetőségekkel egészítik ki.

Kommunikáció, mérés és előrejelzés

Az új megszakítók folyamatosan monitorozzák kopási mutatóikat, ezzel valós időben, akár mobileszközről követhetővé téve állapotukat, illetve várható hátralévő élettartamukat. Így a karbantartás a tényleges műszaki állapothoz igazítható, egyszerre csökkentve a szükségtelen készülékcseréket és a váratlan leállások kockázatát.

A készülékek továbbá energia- és teljesítmény adatokat is mérnek. Az információk vezeték nélküli vagy Ethernet-kapcsolaton keresztül továbbíthatók az olyan magasabb szintű energiafelügyeleti rendszerekbe, mint a SENTRON Powercenter 3000 vagy a SENTRON Powermanager alkalmazások. Ez a betáplálástól a végpontokig átláthatóvá teszi az energiaáramlást, és segíti a nem hatékony fogyasztók azonosítását.

Meglévő rendszerek digitalizációja, egyszerűen

A digitális kapcsolódási lehetőségek révén az új kompakt megszakítók egyszerűen integrálhatók a meglévő rendszer- és szoftverkörnyezetbe is.

A korábbi 3VA2 és 3VA6 modellekkel tanúsítottan egyenértékűek, ennek köszönhetően további kapcsolószekrény-vizsgálatok nélkül cserélhetőek az új készülékekre. Emellett a vezeték nélküli adatátvitelhez nincs szükség új kommunikációs kábelek kiépítésére, így csökkenthető a korszerűsítés műszaki ráfordítása és költsége is.

Fokozott személyvédelem, feszültség alatti munkavégzésnél is

A 3VA plus kompakt megszakítók paramétereinek módosítása, a szoftverfrissítések vagy a készülékállapot ellenőrzése a kapcsolószekrények ajtajának kinyitása nélkül, külső kijelzőkön vagy vezeték nélküli kapcsolaton keresztül elvégezhető, ezzel is csökkentve a balesetek kockázatát.

Emellett az ún. DAS+ (Dynamic Arc-flash Sentry+) karbantartási üzemmód a berendezéseken végzett, feszültség alatti munkavégzés során is fokozott védelmet biztosít a dolgozóknak.

A kijelzőn vagy digitális bemeneten keresztül aktiválható funkció ideiglenesen minimális értékre csökkenti a megfelelő védelmi paramétereket, érzékenyebb kioldási beállításokat alkalmazva. Ezzel csökkenti az olyan kockázatokat, mint például az íves zárlat okozta sérülések.

Széleskörű alkalmazhatóság

A készülékek második paraméterkészlettel is elérhetőek, ami így tartalék energiaellátásra történő átkapcsoláskor automatikusan az új üzemállapothoz igazítja a védelmet. Ez különösen kórházakban, adatközpontokban vagy olyan termelőüzemekben lehet előny, ahol az energiaellátás folyamatossága különösen nagy jelentőséggel bír.

A fix és kocsizható, ill. dugaszolható kivitelekben egyaránt elérhető, IEC 60947 szabványnak megfelelő SENTRON 3VA2 plus és SENTRON 3VA6 plus készülékek megkapták a Siemens EcoTech minősítését is.

A SENTRON 3VA2 plus és SENTRON 3VA6 plus készülékek értékesítése várhatóan 2026 utolsó negyedévében indul a hazai piacon is. Első lépésben 630A-ig lesznek elérhetők az új típusok, a teljes paletta 2028 második felére válik elérhetővé.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

Erős félévet zárt a Schneider Electric új Impact 2030 fenntarthatósági programja

Hat hónappal az új fenntarthatósági útiterv, az Impact 2030 elindítása után a Schneider Electric Impact-pontszáma elérte a 3,69/10-es értéket, jó úton haladva a vállalatcsoport 2026-os éves, 4,20/10-es célkitűzése, illetve 2030-ig szóló 10/10 elérése felé. A vállalat hozzájárult több mint 50 millió tonna CO₂-kibocsátás megtakarításához vagy elkerüléséhez, valamint 2009 óta 67 millió ember jutott hozzá fenntartható villamos energiához, ebből egyedül az idei második negyedévben több mint 2,2 millió ember.

A pontszám több kulcsfontosságú program lendületét tükrözi, ötvözve a Schneider Electric saját működésében elért eredményeket az ügyfelek, beszállítók és közösségek számára biztosított, nagy léptékben is érezhető eredményekkel, négy stratégiai pillér mentén: a világ elektrifikálása, iparágunk újragondolása, az emberi képességek kibontatkozása, valamint a helyi közösségek megerősítése.

A Schneider Electric az első félévben is folytatta működésének dekarbonizációját: az 1. és 2. körbe tartozó CO₂-kibocsátása 82%-kal csökkent a 2017-es szinthez képest, a 3. körbe tartozó kibocsátás pedig 12%-kal csökkent a 2021-es szinthez képest. A Schneider Electric megoldásai lehetővé tették, hogy ügyfelei összesen 129,5 millió MWh energiát takarítsanak meg, illetve villamosítsanak. Ez az első félévben több mint 50 millió tonna megtakarított és elkerült kibocsátást eredményezett a vállalat az ügyfelei számára, így a 2018 óta felhalmozott összesített érték elérte a 913 millió tonnát. Az első félévben a Schneider Electric-szoftverek 29%-a nyújtott energia- és szén-dioxid-kibocsátási elemzéseket az ügyfelek döntéshozatalának támogatására.

Az év első félévében a Schneider Electric ajánlatainak 27%-a már a tervezési szakaszban megfelelt a körforgásos gazdaság és a környezeti kiválóság kritériumainak, a vállalat új, ún. Future-designed megközelítésének köszönhetően. Ez erős lendületet tükröz, amelyet elsősorban az energiagazdálkodási és ipari automatizálási kínálat hajt.

A Future-designed megközelítést az Impact 2030 új programjaként vezették be azzal a céllal, hogy tovább erősítse a vállalat azon törekvését, miszerint a fenntarthatóság az ajánlatok szerves részévé váljon. A program a Schneider Electric több mint 20 éves ökotervezési gyakorlatára épít, amelyet a korábbi fenntarthatósági programok keretében bevezetett EcoDesign Way, Green Premium és Environment Data Program is megalapozott.

A Schneider Electric korábbi beszállítói dekarbonizációs kezdeményezésének sikerére építve a Zero Carbon Pathway (TZCP) kezdeményezés immár 1500 beszállítóra terjeszti ki hatókörét, és a követelmények közé beemeli a Scope 3 kibocsátások, valamint a termékek karbonlábnyomának (PCF) mérését is. A második negyedévben 15 beszállító felelt meg a kritériumoknak: a működési kibocsátások (1. és 2. kör) számszerűsítése, kibocsátáscsökkentési célok elfogadása, valamint a közvetett kibocsátások (3. kör vagy termékszintű szén-lábnyom) kiszámítása. Mindezt kiterjedt beszállítói együttműködéssel sikerült elérni: az első félévben több mint 200 élő technikai konzultációt tartottak. A folyamat támogatására felgyorsították az új, mesterséges intelligenciával támogatott digitális eszközök, például a Supply Chain számára fejlesztett Resource Advisor+ bevezetését is, amelyeket az első félévben több mint 1000 beszállító számára tettek elérhetővé. Ezek az intézkedések együttesen erős alapot teremtenek ahhoz, hogy a következő negyedévekben a beszállítói dekarbonizáció még nagyobb léptékben valósulhasson meg.

A vállalat tapasztalt munkatársainak 16%-a vett részt strukturált fejlesztési vagy tudásátadási programokban 2026 első félévében. Az Impact 2030 keretében újonnan bevezetett program a Schneider Electric többéves gyakorlatára épít, amely a generációk és a karrier különböző szakaszaiban lévő munkatársak közötti együttműködést és befogadást támogatja. A program egységes keretbe foglalja az átképzést, a mentorálást, a belső mobilitást, valamint a tapasztalt szakemberek számára kialakított szakértői programokat. A Schneider innovatív megközelítését a második negyedévben a Világgazdasági Fórum a Future of Inclusion Lighthouse elismeréssel díjazta.

2009 óta 67 millió ember jutott hozzá fenntartható villamosenergiához a Schneider Electric támogatásának köszönhetően. Egyedül a 2026-os második negyedévben több mint 2,2 millió ember számára tette lehetővé a hozzáférést, elsősorban Afrikában és Indiában. 2009 óta a Schneider Electric 1,37 millió fiatalt segített hozzá az elektrifikációval és fenntarthatósággal kapcsolatos készségek elsajátításához.

Öt telephely felelt meg a vállalatcsoport Impact Workplaces többszempontú keretrendszerének. Az Impact 2030 keretében újonnan bevezetett Impact Workplaces program a Schneider Electric telephelyein az elmúlt két évtizedben megvalósított fenntarthatósági törekvésekre épít, többek között az energiahatékonyságra, a dekarbonizációra és a körforgásos gazdaságra vonatkozó ambiciózus kritériumokkal. A program tovább bővíti ezeket a célkitűzéseket a biodiverzitás, valamint a helyi közösségekre gyakorolt hatásra is.

„Az Impact 2030 program elindítását követő hat hónapban biztató előrelépést értünk el abban, hogy a kitűzött ambíciókat konkrét intézkedésekké alakítsuk. Megtiszteltetés, hogy immár harmadik éve elnyertük a világ legfenntarthatóbb vállalata címet. Ez tovább tükrözi az általunk elért kézzelfogható hatást és munkatársaink elkötelezettségét szerte a világon. A fenntarthatóság a folyamatos átalakulás útja. Az Impact 2030 programmal ismét megemeljük a lécet: erős alapokra építve gyorsítjuk a fenntarthatóság integrálását üzletünk minden területén, hogy mindenki számára előmozdítsuk a fejlődést”

– mondta el Esther Finidori, a Schneider Electric fenntarthatósági igazgatója.

A Schneider Electric fenntarthatóság területén betöltött vezető szerepe a második negyedévben is elismeréseket eredményezett. A vállalat immár harmadik egymást követő évben végzett az első helyen a TIME és a Statista “A világ legfenntarthatóbb Vállalatai 2026” listáján. A Schneider Electric emellett bővítette jelenlétét a Világgazdasági Fórum Global Lighthouse Network hálózatában is: El Paso-i (Egyesült Államok) és pekingi (Kína) gyártóüzemei új Lighthouse minősítést kaptak. Ezekkel az új telephelyekkel a Schneider Electricnek immár 11 Világgazdasági Fórum Global Lighthouse minősítésű telephelye van, ebből 6 fenntarthatósági teljesítményéért kapott elismerést. A Világgazdasági Fórum újabb elismerésben részesítette a Schneider Electricet: a vállalat Senior Talent Programja Future of Inclusion Lighthouse minősítést kapott. A program személyre szabott fejlesztési, átképzési, mentorálási és tudásmegosztási lehetőségekkel támogatja a karrierjük későbbi szakaszában járó munkatársakat abban, hogy tudatosan alakítsák pályafutásuk következő szakaszát. A vállalat 2026-ban a Gartner Top 25 Global Supply Chains rangsorába is bekerült, ami jól tükrözi a körülményekhez alkalmazkodni képes, összekapcsolt és fenntartható ellátásilánc-ökoszisztémák kiépítése iránti folyamatos elkötelezettségét.

Emellett a Schneider Electric elnyerte a zsűri különdíját („Coup de Cœur du Jury”) a francia belügy-, munkaügyi és szociális minisztérium, valamint az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) által odaítélt „Prix Entreprises avec les Réfugiés” díjat. Az elismerés a menekült nők társadalmi befogadását és megerősítését támogató elkötelezettségét ismeri el.

A negyedév során a Schneider Electric bejelentette a Schneider Electric Energy Access Asia Fund II (SEEAA Fund II) létrehozására irányuló partnerségét, amely egy vegyes finanszírozású eszköz a dél- és délkelet-ázsiai tiszta energiával foglalkozó vállalkozások korai szakaszú finanszírozási hiányának kezelésére. Az első alap sikerére építve – amely 13 vállalatba fektetett be – a SEEAA Fund II várhatóan mintegy 3 millió tonna CO₂-kibocsátás elkerüléséhez, 3,5 millió ember támogatásához és mintegy 5000 új munkahely létrehozásához járulhat hozzá, tovább erősítve a fenntartható energiához való hozzáférést és a befogadó gazdasági fejlődést a régióban. A Schneider Electric Impact Investing programon keresztül a befogadó és igazságos átmenet támogatása iránti elkötelezettségét az Environmental Finance Sustainable Investment Award „Social Fund of the Year” díjával is elismerték.

Ezek a szakmai megerősítések együttesen tovább erősítik a Schneider Electric vezető szerepét az energiatechnológia területén, valamint a fenntartható fejlődést elősegítő megoldádok széleskörű megvalósításában.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!