Ipar

Láthatatlan ellenség leselkedik a gyártósorokon dolgozókra

gyártósorokon

A hazai gyárak többségének meggyűlik a baja a klímaszabályozással, és a beltéri levegő optimalizálásával. Legalábbis erről árulkodik az Oxyma Systems legfrissebb kutatása, mely a gyártósorokon dolgozók munkakörülményeibe enged betekintést.

A hazai gyárak hadilábon állnak a beltéri légminőség témájával – derült ki az Oxyma Systems nyári felméréséből, melyben 500 gyári dolgozót kérdeztek meg arról, miként értékelik a munkakörülményeiket. A válaszadók 55 százaléka ugyan klimatizált helyen dolgozik, mégsem elégedettek a munkavégzés környezeti feltételeivel. Arra panaszkodnak, hogy a gyárak által alkalmazott hagyományos légkondicionálók túl szárazzá teszik a levegőt, amely a válaszadók 66 %-ánál szemszárazság, könnyezés, szemviszketés és szénanátha jellegű tünetek formájában is megmutatkozik. Ám ez mind semmi ahhoz képest, amit a klimatizálást nélkülöző dolgozók tapasztaltak a nyáron: 43,8 %-uk arról számolt be, hogy a nyári hónapokban 30-35 °C volt a munkahelyükön, 31,3 %-uknál pedig a 35 °C-ot is meghaladta a hőség. Nem meglepő hát, hogy a problémában érintettek 75 %-ával az is megesett már, hogy rosszul lettek munkavégzés közben.

Ami talán még ennél is aggasztóbb, hogy a válaszadók 35,1 %-a úgy véli, hogy a munkahelyén zavaróan nagy méreteket ölt a beltéri légszennyezettség – olyannyira, hogy a kitöltők csak nem felével előfordult már, hogy nem tudtak a munkájukra koncentrálni miatta, amely 10-ből 1 esetben munkahelyi balesethez vezetett. A legtöbben a felszálló por mennyiségét kifogásolják (a válaszadók 65,4 %-a) , de a gépekből származó káros anyagok (46,2 %) jelenléte is gyakran említett problémaforrásként jelenik meg a felmérésben. Szembetűnő, hogy a nagy mértékű beltéri légszennyezettség ellenére sem kap kellő figyelmet a szellőztetés: a kutatás résztvevőinek 54,1 %-a gondolja úgy, hogy a munkahelyén nem elégséges a légcsere mértéke, a válaszadók 32,4 %-a pedig a munkaterületek oxigénnel való ellátottságát is kevésnek találja.

“Egyre-másra jelennek meg olyan hírek a médiában, miszerint sok hazai gyárban nem megfelelőek a munkakörülmények. Tudtuk ugyan, hogy bizonyos gyárakban a beltéri levegő akár ötször szennyezettebb is lehet, mint a kültéri, de szerettünk volna utánajárni, mennyire minősülnek általánosnak a cikkekben megjelenő problémák. Sajnos azt látjuk, hogy nagyon is. Véleményem szerint azzal magyarázható ez a helyzet, hogy a legtöbb hazai gyár nem rendelkezik olyan korszerű légkezelő technológiával, amely költséghatékony, és környezetkímélő módon vezetné el a munkaterületeken felhalmozódott hőmennyiséget, és eltüntetné a gépek által kibocsátott káros anyagokat a levegőből. Erre ugyanis csak egy speciális rendszer képes, amely Magyarországon még nem terjedt el széles körben. Ez az innováció a kétkörös adiabatikus hűtőrendszer nevet viseli, és arról ismert, hogy a víz természetes elpárologtatásából állítja elő a hűtési teljesítmény 95 százalékát. A technológia úttörőnek bizonyul abból a szempontból, hogy a hűtésen kívül, az épületek szellőztetéséről, és páraszabályozásáról is gondoskodik – mondta Ádám Zsombor, az Oxyma Systems ügyvezetője, és épületenergetikai mérnöke.”

Hozzátette:

„Ezek a tulajdonságok a gyártócsarnokokban hasznosíthatóak a leginkább, mivel azok rendkívül intenzív hűtési és szellőztetési igénnyel bírnak. Ennek az az oka, hogy a termelési folyamatok során felszabaduló hő jelentős mértékben megemeli a belterek hőmérsékletét, melynek következtében akár 10-20 ℃-kal is melegebb lehet a munkaterületeken, mint odakint. Az ipari létesítmények hűtési igénye az ősz beköszöntével sem mérséklődik jelentősen, hisz a gépek télen-nyáron ontják magukból a hőt, melynek elvezetéséről folyamatosan gondoskodni kell. A gyárak üzemeltetőinek számolniuk kell azzal is, hogy a gyártás során rengeteg káros anyag kerül a levegőbe. Ezeket intenzív szellőztetéssel el lehet távolítani, de ez a legtöbb gyárban anyagi okokból nem valósul meg, hisz minél nagyobb légcserével szellőztetünk egy épületet, annál több energia szükséges az optimális belső légállapot fenntartásához.”

A szakértő szerint a kétkörös adiabatikus hűtőrendszerek alkalmazásával jelentős javulás érhető el a gyári dolgozók munkakörülményeiben. Méghozzá azért, mert ezek a berendezések óránként 6-8 alkalommal cserélik ki az épület teljes légmennyiségét oxigéndús friss-hűvös levegőre, eltüntetve a termelés során keletkezett füstöt, port, és olajködöt az épületből. Sajátosságuk, hogy 40% – 60% közötti optimális páratartalom szintet tartanak fenn, amely mellett elkerülhetőek a hagyományos légkondicionálók okozta szénanátha jellegű tünetek, a szemszárazság, valamint a tüsszögés.

“A tapasztalatok azt mutatják, hogy a légminőséget javító intézkedések nemcsak a munkavállalók, hanem a munkáltatók érdekeit is szolgálják. Ha nem megfelelő a levegő hőmérséklete, tisztasága, és páratartalma egy adott munkaterületen, az negatív hatást gyakorolhat a gyártás gyorsaságára, és a késztermékek minőségére, hisz ilyen körülmények között rohamosan csökken a dolgozók koncentrációs készsége. Ez pedig növeli a munkahelyi balesetek előfordulásának esélyét, a betegszabadságok számáról nem is beszélve. Ilyen körülmények között óriási kihívás megfelelő munkaerőt találni

– mondta Ádám Zsombor, az Oxyma Systems ügyvezetője, és épületenergetikai mérnöke.”


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Ipar

A Continental budapesti gyára „Megbízható Munkaadó” díjat kapott

continental

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) idén többek között a Continental budapesti telephelyét, a Continental Automotive Hungary Kft.-t díjazta a „Megbízható Munkaadó” címmel – melyet 2022-ben a teljes magyarországi Continental csoport nyert el.

A rangos díjat az újonnan bevezetett szabályok értelmében a győztes az eddigi kettő helyett, immáron három évig tudhatja magáénak. Az elismeréssel azon cégeket tüntetik ki, amelyek példaértékű módon gondoskodnak dolgozóik munka-, valamint életkörülményeiről.

„Rendkívül büszkék vagyunk, hogy a magyarországi Continental csoport 2022-es sikere után budapesti gyárunk is elnyerhette ezt a nívós díjat. Hisszük, hogy innovatív, csúcstechnológiákat alkalmazó gyárunk kiváló karrier és fejlődési lehetőségeket kínál dolgozóink részére. A munkavállalók mindennapi jólétének támogatása mellett cégünk kiemelt fókuszt helyez a jövő generációjára is, mivel a további sikerek elérése érdekében elengedhetetlen az ő felkészítésük és támogatásuk”

– mondta Tomkó Szabolcs, a Continental budapesti gyárának HR vezetője.

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) 2017 óta díjazza rangos elismerésével hazánk megbízható munkaadóit. Kezdeményezésük célja, hogy kiemelje a jó munkahelyi körülmények fontosságát, illetve, hogy vonzóvá tegye a cégeket nemcsak a jelenlegi, de a jövőbeli munkatársak részére egyaránt. A pályázóknak egy részletes kritériumrendszer alapján kell ismertetniük gyakorlati megoldásaikat, vállalati irányelveiket – úgy, mint a javadalmazás, szociális-jóléti juttatások, egészségmegőrzés, munkakörülmények, illetve fejlődési-, képzési és karrierlehetőségek – melyeket egy szakmai zsűri bírál el.

A budapesti gyár számára rendkívül fontos munkavállalóinak jóléte. Ennek támogatására olyan kiegészítő szociális-jóléti juttatásokat kínál, mint például a vállalati egészségbiztosítási csomag, kedvezményes sportbérlet, sportesemények részvételi díjának támogatása, valamint ingyenes pszichológiai és coach szolgáltatás.

A Continental budapesti ipar 4.0 mintagyára világszinten az egyik legnagyobb és leginnovatívabb a Continental AG berkein belül. Tevékenysége lefedi a globális autóipar aktuálisan legfontosabb három megatrendjét: az elektromobilitást, az automatizált vezetést és az internetre kapcsolódó járműveket. A cég a fővárosban elektromos vezérlőegységeket, meghajtó és mechatronikai rendszereket, kijelzőket és infotainment rendszereket gyárt meghatározó autómárkák számára, a legmodernebb és leginnovatívabb technológiák alkalmazásával.

Ahhoz, hogy mindez meg tudjon valósulni, a vállalat számos oktatási és képzési lehetőséget kínál mind szellemi, mind fizikai munkavállalóinak, már egészen a belépéstől kezdve. Ezek közé tartozik immáron hetedik éve egy tanműhely is, mely a Budapesti Szakképzési Centrumokkal karöltve gyakorlati és elméleti képzést is biztosít. A telephely rendkívül nagy figyelmet szentel a társadalmi felelősségvállalásra, a pályaválasztás előtt álló diákok megszólítására: együttműködik a budapesti Eötvös József Gimnáziummal az additív gyártástechnológia népszerűsítésében. A Tanítsunk Magyarországért Program keretein belül pedig hátrányos helyzetű általános iskolás tanulók nyerhetnek betekintést a gyár működésébe, ismerkedhetnek meg a szakmákkal és munkakörökkel, ezzel is motiválva őket a továbbtanulásra.

Az idei díjazottakról, valamint a díjátadóról további információ a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara weboldalán érhető el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Teljes mértékben napenergiával működtethető a Lenovo üllői gyárának innovációs központja

Bővíti a napenergia-kapacitást üllői gyártóüzemében a Lenovo: az új panelek 3 MW-os kapacitást biztosítanak, ami elég ahhoz, hogy egy elektromos autó 17 280 kilométeres utat tegyen meg.

Új, a nagy teljesítményű számítástechnikai (HPC) innovációkat ellátó napelemeket telepített a Lenovo üllői gyártóüzeme. A vállalat 2023 októberében átadott létesítményében működő globális innovációs központja ezáltal azt is biztosítja, hogy az ügyfelek 100%-ban napenergiával tesztelhessék a HPC-munkaterhelést.

A Lenovo fenntarthatósági szempontok szerint épült üllői gyártóüzemében az új napelemek révén a teljes napenergia-kapacitás 3 megawattra (MW) nőtt, ami akár ahhoz is elegendő lenne, hogy egy elektromos autó 17 280 kilométeres utat tegyen meg. A két épületben összesen már 5072 napelemet működtető létesítmény része a Lenovo ambiciózus, a második hatókörű kibocsátásának csökkentésére irányuló globális tervének. Ennek részeként a vállalat jelenleg 17 megawattnyi napelemes kollektort működtet és további létesítmények létrehozását vizsgálja Brazíliában, Mexikóban és Kínában.

„A vállalat fenntarthatósági törekvései kiemelt fontosságúak. Mindemellett azt látjuk, hogy az ügyfelek vásárlói magatartása is jelentősen változik a fenntarthatóság érdekében. A Lenovonál a beszállítói láncunktól kezdve a szolgáltatásainkig támogatjuk ügyfeleink fenntarthatósági törekvéseit. Európai ügyfeleink például HPC koncepciókat is tesztelhetnek a 100%-ban megújuló energiával működtethető innovációs központunkban. Ezt követően rendszereiket egy fenntarthatóbb létesítményben gyárthatják le, és a régión belül fenntarthatóbb szállítási módok és csomagolási szolgáltatások segítségével szállíthatják el, ami a szállítási kilométerek és a kibocsátások minimalizálását is támogatja”

– mondta Stefan Brechling Larsen, a Lenovo globális fenntarthatósági szolgáltatásokért felelős vezetője.

„Ügyfeleinknek emellett lehetőségük van szén-dioxid-kompenzációs kreditek vásárlására is, amellyel ellensúlyozhatják a technológiai vásárlásaik átlagos életciklusához kapcsolódó becsült CO2-kibocsátást. A vásárolt kreditekkel az ellenőrzött Climate Action Projectet támogatják, a Lenovo Premier Support Plus-szal, illetve az eszköz- és értékvisszaszerzési szolgáltatásainkkal pedig meghosszabbíthatják az eszközök élettartamát, valamint felelősségteljesebben kezelhetik az elavult technológiákat.”

 

Fenntarthatóság az innovációban és a szolgáltatásokban

A Lenovo technológiákat úgy tervezték, hogy az ügyfelek fenntarthatósági céljait a telepítést követően is támogassák. A Lenovo Neptune™ közvetlen folyadékhűtési technológiája például 95%-os hőelvezetési hatékonyságot és akár 40%-kal alacsonyabb energiafogyasztást biztosít. A HPC-re és mesterséges intelligenciára (AI) szakosodott üllői innovációs központban található a fenntartható folyadékhűtési technológiának az első európai teszt- és bemutatóközpontja, így az ügyfelek még a vásárlás előtt megtapasztalhatják a hatékonyságát.

Szintén Magyarországon található a Lenovo Value Recovery Service európai létesítménye, ahol a visszaküldött Lenovo berendezéseket felújítják és a fenntarthatósági szolgáltatás keretein belül új tanúsítványt kapnak, ezzel támogatva a körforgásos gazdaságot, amely segít csökkenteni az elektromos hulladékot, és lehetővé teszi a vállalati hardverek megfizethető árú beszerzését is.

Fenntartható gyártás Európában

Az üllői létesítményben számos fenntarthatósági intézkedést hajtottak végre, többek között fejlesztették a fűtésszigetelést, új világításérzékelőket építettek be és újrahasznosítják a légkompresszorok hőjét. A gyártóházból származó hőt a gyártóterek melegen tartására, míg télen a hideg külső levegőt hűtésre használják, ami csökkenti az energiaköltségeket.

A Lenovo megoldásainak fizikai gyártása során a helyszínen a Lenovo által 2017-ben kifejlesztett, szabadalmaztatott alacsony hőmérsékletű forrasztási (LTS) eljárását használják. Az LTS eljárással a forrasztási hő legfeljebb 180 Celsius-fokos, ami 70 fokkal alacsonyabb a korábbi módszerhez képest, így csökken a gyártás során keletkező szén-dioxid-kibocsátás. A Lenovo a dolgozói környezeti terhelését is csökkenti a gyár dolgozóinak biztosított ingyenes buszjárattal.

„Az üllői telepehely létrehozása óta fáradhatatlanul dolgozunk fenntarthatósági törekvéseinken, így a napenergia-termelő kapacitás növelésén is, amely eredményeképp most már 100%-ban napenergiával tudjuk üzemeltetni innovációs központunkat”

– mondta Zólyomi Szabolcs, a Lenovo GSC (Global Supply Chain) gyári telephelyének vezetője.

„Az új napelemek hozzájárulnak ahhoz, hogy elérjük a 4 MW napenergia-kapacitást a telephelyen, ami 12 tartálykocsiban lévő földgáz által termelt energiának felel meg. Mivel a telephelyünk Európában található, a szállítási kilométerek csökkentésének lehetőségével és a további napenergia-kapacitással kézzelfogható módon támogatjuk a Lenovo fenntarthatósági céljait. Az európai gyár jelentősége a Lenovo világméretű ellátási láncának részeként csak növekedni fog.”

Az üllői gyár a létesítmény átadása óta 1,5 millió munkaállomást és szervert szállított több mint 2500 ügyfélnek 70 piacon az EMEA-régióban.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Ipar

Közvetlenül is bekapcsolta gyűjtőszállítmányozási hálózatába Tunéziát és Törökországot a DACHSER

DACHSER

Két új elosztási pontot (gateway-t) nyitott év elején a DACHSER Tunézia és Törökország felé, mindkettőn elérhető a gyűjtőszállítmányozás, az FTL (full truckload – komplett rakomány) és LTL (less than truckload – részrakomány) szállítás. A DACHSER ennek révén bővíti szolgáltatási portfólióját, valamint gyorsabb és hatékonyabb közúti szállítást kínál ügyfeleinek a két országba oda-vissza. Heti öt járat indul Marokkóba és Tunéziába, heti négy Törökországba – ezekbe a gyűjtőszállítmányokba a magyar ügyfelek küldeményei is becsatlakozhatnak.

A DACHSER a két elosztási pont – a Strasbourgból és a dél-németországi Ungerhausenből Tunéziába, illetve a szintén Ungerhausenből Törökországba tartó – révén  Európa egész területéről érkező gyűjtőszállítmányokat hetente többször is közvetlenül továbbítja a tunéziai Rades és Bennane városokba, valamint a török Isztambulba és Izmirbe.

A DACHSER Tunéziában 35 éves tapasztalattal rendelkezik és mintegy 15 éve van jelen helyi leányvállalattal, Törökországban pedig kilenc éve hozta létre saját vállalatát. Törökország 2015 óta közvetlenül kapcsolódik a DACHSER európai szárazföldi szállítási hálózatához az észak-közép-európai (North Central Europe) régión keresztül. A strasbourgi és az ungerhauseni elosztási pontoknak köszönhetően Tunézia most még közelebb kerül az európai piacokhoz. A DACHSER távoli piacok elérésére szakosodott Cargoplus részlegével megbízható import- és exportkapcsolatokat teremt Európa, Észak-Afrika és a Közel-Kelet között. A következő lépés várhatóan a Kaukázus felé történő terjeszkedés lesz.

A DACHSER már 2023 elején bekapcsolta gyűjtőszállítmányozási hálózatába Marokkót a strasbourgi útvonalon keresztül, és azóta napi rendszerességgel indulnak menetrend szerinti kamionok az észak-afrikai országba. A fix és szinkronizált tranzitidők megbízható és hatékony szállítási tervezést biztosítanak. A Magreb-országokban (Marokkó, Algéria, Tunézia) és Törökországban sokéves logisztikai tapasztalattal rendelkező DACHSER-csapatok gondoskodnak a hatékony folyamatokról és a gyakorlott vámkezelésről is.

A dél-németországi Ungerhausenből és a francia Strasbourgból összesen heti ötször indul kamion a marokkói és tunéziai, illetve szintén Ungerhausenből heti négyszer a törökországi elosztási pontra. A gyűjtőszállítmányozás révén ezekbe a magyar ügyfelek küldeményei is be tudnak csatlakozni – a strasbourgi telephelyre például közvetlen, napi kapcsolattal is rendelkezik a hazai DACHSER.

„Az új elosztási pontok révén 5-6 munkanap (amihez még hozzá kell számolnunk a vámkezelést) alatt eljutnak a küldemények Magyarországról Marokkóba vagy Tunéziába”

– mondta el Szontágné Hajnal Zsuzsanna a DACHSER magyarországi sales managere.

„A vámkezelésben is tudunk természetesen segíteni, szakértő csapat áll rendelkezésünkre, akikkel 25 éve dolgozunk együtt. További fejlesztések is várhatók: a Törökországból érkező küldemények most a DACHSER Pozsony melletti, lozornoi eurohubjába, elosztóközpontjába érkeznek először, és a vállalat azt tervezi, hogy innen is indítanak exportot a jövőben. Ez a magyarországi ügyfelek számára is rövidebb futamidőt, kedvezőbb díjszabást jelent majd.”

Egységes minőségi szabványok Európában és Európán kívül

A DACHSER szabványosított folyamatok és rendszerek révén biztosítja a küldemények követését ügyfelei számára. A vállalat Törökországban már saját szállításirányítási rendszerével, a Dominoval dolgozik, amelyet Tunéziában is hamarosan bevezetnek. Az egységesített folyamatok és szabványok biztosítják a szolgáltatás magas minőségét.

„Nagy örömünkre szolgál, hogy bővíthetjük a Cargoplus szolgáltatásunk kínálatát, és hogy Marokkó mellett mostantól heti több alkalommal menetrend szerinti kamionjáratok is indulnak Európából Tunéziába, Törökországba és vissza – természetesen magas és egységes szolgáltatási és minőségi szabványaink szerint”

– mondta Renata Gayer, a DACHSER Cargoplus részlegvezetője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss