Gazdaság
Sokmillió dolláros hátrányt kerülhetnek el az ipari vállalatok a nyílt, szoftveralapú automatizálással
A közepes méretű ipari vállalatoknál átlagosan a bevétel 7,5 százalékát is elérheti a zárt ipari automatizálási rendszerek miatt elszenvedett versenyhátrányból adódó veszteség, míg a kisebb gyártóknál ez az arány akár 25 százalék is lehet – mutat rá a Schneider Electric új, globális kutatása.
A megoldást a nyílt, szoftveralapú automatizálás jelenti, ami skálázható, jövőbiztos választ jelent erre a kihívásra, erősítve a cégek versenyképességét és ellenállóképességét a gyors piaci változásokkal szemben.
Jelentős összegeket veszítenek az ipari vállalatok a zárt automatizálási rendszerek miatt – ez az egyik fő tanulsága a Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata új globális kutatásának. Az „Open vs. Closed: The $11.28M Question for Industrial Leaders.” című felmérés, amit az Omdia végzett el a Schneider Electric megbízásából rámutat, hogy a nagyvállalatok átlagosan éves szinten 45,18 millió dollárt veszítenek azért, mert a zárt automatizálási rendszerek csökkentik a versenyképességüket. A közepes méretű ipari cégek esetében a bevétel 7,5 százalékára tehető az ebből adódó veszteség, míg a kisebb gyártóknál jóval magasabb, akár 25 százalékos is lehet ez az érték. A veszteségek az alacsonyabb üzemeltetési hatékonyságból, a leállásokból, az előírásoknak történő megfelelés érdekében végrehajtott utólagos átalakításokból és a termelésben előforduló határidő-túllépésekből származnak. Ezeket a hatásokat ugyanakkor gyakran elfedi a régi automatizálási rendszerek látszólagos megbízhatósága.
A statikus környezetekre tervezett hagyományos, hardveralapú automatizálási rendszerek nehezen tudnak megfelelni a napjainkban dinamikusan változó ipari elvárásoknak. A rugalmasság hiánya miatt még a rutinszerű frissítések is költséges technikai projektekké válnak, míg a saját fejlesztésű architektúrák korlátozzák az adatokhoz való hozzáférést, csökkentve az átláthatóságot és a reagálóképességet.
A kihívás középpontjában a hardver komplexitása áll. A legtöbb vállalat 2–10 vagy akár ennél is több különböző platformot használ, amelyek mindegyike egyedi karbantartási igényekkel bír. Ez a fragmentáció azt eredményezi, hogy függővé válnak a beszállítóktól. A problémák 30 százalékának megoldása speciális támogatást igényel, ami jelentős kihívást okoz a munkaerő kapcsán, hiszen rendkívül speciális szaktudásra lenne szükség egy olyan helyzetben, amikor a vállalatok munkaerő- és szakértelemhiánnyal küzdenek. Az egymástól elszigetelt, silóként működő rendszerek emellett akadályozzák a prediktív karbantartást és a problémák gyors megoldását, ami költséges leállásokhoz és a termelékenység csökkenéséhez vezet. Ezek a hatékonysági hiányosságok az egész működésre kiterjednek, csökkentve ezáltal a vállalat alkalmazkodóképességét.
Sürgősen változtatni kell
A kutatás hangsúlyozza, hogy sürgős változtatásra van szükség. A nyílt, szoftveralapú automatizálás skálázható, jövőbiztos megoldást kínál, amely modernizálja a régi rendszereket, lehetővé teszi, hogy a befektetések gyorsabban megtérüljenek, és erősíti az ipari versenyképességet és az ellenállóképességet.
A szoftver és a hardver szétválasztásával az ipari cégek megkapják azt a rugalmasságot, ami ahhoz kell, hogy sikeresen integráljanak különböző gyártóktól származó rendszereket, gyorsan alkalmazkodjanak a piaci változásokhoz, képesek legyenek kisebb mennyiségeket is hatékonyan gyártani és kezeljék a mérnöki tudás hiányából adódó kihívásokat. Valós idejű adatok válnak elérhetővé, amelyekre támaszkodva jobb döntéseket tudnak hozni, ezáltal pedig javítják a termelékenységüket és jelentős mértékben csökkentik a költségeiket.
A Schneider Electric ügyfelei máris élvezik ezeket az előnyöket. Sok cég teszt projektekkel vagy az eszközök szintjén megvalósított kisebb projektekkel kezdi az átállást, majd kiterjeszti a teljes üzemre vagy akár több telephelyre is a nyílt, szoftveralapú automatizációt. Ezáltal ki tudják használni az adatok teljeskörű birtoklásával, a jobb minőség-ellenőrzéssel és az átláthatóbb költségstruktúrával járó előnyöket, miközben megóvják a meglévő beruházásaikat.
„Ez a kutatás megerősíti azt, amit ügyfeleink nap mint nap mondanak nekünk: az ipari rendszereknek ugyanolyan gyorsan kell alkalmazkodniuk, mint a piacoknak. Különösen biztató, hogy a gazdaság gerincét képező kisebb vállalkozások profitálhatják a legtöbbet, és ezáltal újra befektethetnek az innovációba és a növekedésbe. A nyílt, szoftveralapú automatizálás egy bevált megoldás, amely bármilyen méretű ipari szereplő számára lehetővé teszi a rugalmasság növelését, az innováció ösztönzését és azt, hogy eredményesen működjön a gyorsan változó fogyasztói igények, a szabályozási nyomás és a hektikusan változó piaci körülmények mellett is”
– mondta el Gwenaëlle Avice Huet, a Schneider Electric „Industrial Automation” területért felelős ügyvezető alelnöke.
Elkerülhető veszteségek
Az Omdia felmérése szerint csak az alacsony szintű működési rugalmasság és az ebből adódó gyengébb alkalmazkodóképesség éves szinten átlagosan 6,1 millió dolláros veszteséget okoz az ipari vállalkozásoknak. A merev hardverrendszerek akadályozzák a piaci változásokra való reagálást, mivel 77,4 százalékuk esetében a funkcionális frissítéshez fizikai módosításokra van szükség, miközben a több gyártótól származó platformok bonyolult integrációt eredményeznek. A módosítási költségek óránként 25 000–50 000 dollár között mozognak, míg az évente 1 milliárd dollár feletti árbevételű vállalatok esetében ez az összeg elérheti az óránként 250 000 dollárt is.
A karbantartás nehézségei, a nem tervezett állásidők és a szükséges szakértelem hiánya miatti csökkenő hatékonyság évente átlagosan 2,28 millió dolláros veszteséget okozhat. További 1,2 millió dollárnyi veszteség keletkezik a valós idejű adatokhoz való hozzáférés hiánya és az ebből adódó, egyébként megelőzhető minőségi hibák és költséges karbantartás miatt. A kutatás szerint a fenntarthatósági és egyéb jogszabályi előírásoknak való megfelelés miatti utólagos átalakítások a hardverben évente átlagosan 1,7 millió dolláros költséget jelentenek.
„A növekvő nyomásra reagálva az ipari vezetők taktikai megoldásokat alkalmaznak, hogy továbbra is érvényesíthessék az alapvető prioritásokat – a növekedést, a versenyképességet és a bizalmat. Egy olyan világban, ahol a termékek életciklusa rövidül, az ellátási láncok megszakadnak és egyre nagyobb a szakemberhiány, az agilitás és a rugalmasság már nem csupán opció, hanem ezek a túlélés feltételei. Minden negyedév, amellyel egy vállalkozás elhalasztja a zárt automatizálási ökoszisztémák költségeinek kezelését, további 1 millió dollár feletti értékvesztést jelent: ezt a pénzt pedig újra befektethetnék a növekedésbe és az innovációba”
– tette hozzá Anna Ahrens, az Omdia vezető elemzője.
A teljes kutatás itt érhető el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
A magyarok közel fele akciókkal spórol nyáron a Viber felmérése szerint
A nyár sokak számára a kikapcsolódás időszaka, a nyaralások, programok és egyéb szezonális kiadások azonban könnyen próbára tehetik a pénztárcát.
A Rakuten Viber Magyarország három egymást követő szavazásban kérdezte közösségét nyári költési szokásaikról. A közel 28 ezer leadott szavazatból kirajzolódik, mi befolyásolja leginkább a nyári kiadásokat, mire költünk a legkönnyebben a tervezettnél többet, és hogyan próbáljuk kordában tartani a költségeinket.
A válaszadók közel fele, 47 százaléka szerint elsősorban a nyári terveiktől függ, mennyit költenek az év többi részéhez képest. Több mint minden negyedik válaszadó, 27 százalék rendszerint többet költ nyáron, míg 21 százalék nagyjából ugyanannyit, mint máskor. Mindössze 5 százalék számolt be arról, hogy a nyári hónapokban kevesebbet költ.
A tervezett költségvetést leginkább a nyaralás és az utazás teszi próbára. A válaszadók 43 százaléka ezen a területen költ a legkönnyebben többet az előzetesen tervezettnél. Az online vásárlást 10 százalék, az éttermeket és kávézókat 7 százalék, a fesztiválokat, koncerteket és egyéb programokat pedig 6 százalék jelölte meg. Ugyanakkor a válaszadók több mint harmada, 34 százaléka úgy nyilatkozott, hogy általában sikerül tartania magát a költségvetéséhez.
A kiadások kordában tartásában a kedvezmények játsszák a legfontosabb szerepet. A válaszadók 47 százaléka akciókat és kedvezményeket keres, hogy kontroll alatt tartsa nyári költéseit. 23 százalék előre meghatározza, mennyit költhet, míg 12 százalék az árak összehasonlítására támaszkodik. Ezzel szemben közel minden ötödik válaszadó, 18 százalék azt mondta, hogy nem igazán követi a kiadásait.
Az eredmények a vállalkozások számára is hasznos fogyasztói insightokat mutatnak. Mivel a válaszadók közel fele aktívan keresi az akciókat és kedvezményeket, a jól látható, könnyen elérhető és egyértelműen kommunikált ajánlatok fontos szerepet játszhatnak a nyári vásárlási döntésekben. Az adatokból az is látszik, hogy a költés erősen függ az aktuális tervektől, így a megfelelő időben és releváns helyzetben elérhető ajánlatok különösen értékesek lehetnek a fogyasztók számára.
A Viber szavazás alapján tehát a nyári kiadások alakulását elsősorban az határozza meg, milyen programokat tervezünk, a költségvetést pedig legkönnyebben az utazás írja felül. Amikor viszont spórolásról van szó, a magyar Viber-közösség legnagyobb része az akciókra és kedvezményekre támaszkodik.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Újabb magyar szakember kapott régiós feladatot a Schneider Electricnél
A Schneider Electric a „Tendering and Transformation” terület közép- és kelet-európai régióért felelős vezetőjének nevezte ki Gondos Gabriellát.
A szakember feladata lesz a régió tendering csapatainak irányítása, az ajánlatkészítési folyamatok és a szervezet működésének fejlesztése, valamint a vállalat ügyfélközpontú szemléletének további erősítése.
Gondos Gabriella a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett építészmérnöki végzettséget. Szakmai pályafutása elején több cégnél is építészként, illetve projektmenedzserként dolgozott. 2012 és 2018 között a GE Lighting munkatársa volt, ahol elsősorban beszerzéssel és ahhoz kapcsolódó folyamatfejlesztéssel foglalkozott különböző pozíciókban, 2014-től csoportvezetőként, majd 2019 januárjától a vállalatcsoporton belül folytatta karrierjét, ahol „Sourcing Manager” pozícióban az ellátási lánccal kapcsolatos programok irányításáért és a folyamatfejlesztésért felelt.
A szakember 2020 márciusában csatlakozott a Schneider Electric magyarországi csapatához, ahol kezdetben beszerzéssel foglalkozott, majd 2022. júliusától projektvégrehajtási vezetőként dolgozott. Új pozíciójában feladatai közé tartozik a közép- és kelet-európai régió tendering szervezetének irányítása, valamint annak felkészítése a jövő kihívásaira, hogy a Schneider Electric az elektrifikáció és a digitalizáció területén komplex tanácsadó partnerként tudja támogatni ügyfeleit. Munkájának kiemelt célja, hogy a szervezet gyorsabban, rugalmasabban és még magasabb színvonalú ajánlatokkal, illetve vevőtámogatással tudjon alkalmazkodni a piac egyre gyorsabban változó elvárásaihoz.
„Nagy megtiszteltetés számomra a régiós kinevezés és eddigi vezetői, valamint projektmenedzsment tapasztalataimra építve bízom benne, hogy sikerül még hatékonyabbá tenni a tenderfolyamatok lebonyolítását a régióban. Vezetőként mindig a megoldásokra és a minőségre fókuszáltam, és kiemelten fontosnak tartom, hogy növeljem az ügyfélelégedettséget, a sebességet, a minőséget, valamint a versenyképességet, tovább erősítve Schneider Electric piacvezető szerepét a régióban. Kiemelt figyelmet szerenék fordítani a szervezeti kultúrára és az employer brandingre is”
– mondta el Gondos Gabriella.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Gazdaság
Ilyen sem volt még: már naponta kétezer személyi kölcsönt szórnak ki a bankok
Több mint 42 ezer személyi kölcsönt vettek fel a magyarokjúniusban, amihez még csak hasonlóra sem volt példa korábban – derül ki a BiztosDöntés.hu elemzéséből.
A rekordszámú szerződéshez eddig soha nem látott szerződéses összeg is társult, egy átlagos hitel összege már 3,6 millió forint fölé emelkedett. Az óriási kereslethez az egyre alacsonyabb, sok esetben már 10 százalék alatti kamatok mellett hozzájárul az online értékesítés térnyerése is.
A rekordösszegű, összesen 156,5 milliárd forintnyi új szerződés mellett az ügyletek számánál is nagy ugrást hozott június a személyi kölcsönöknél. A jegybank adatai szerint csak ebben a hónapban 42 483 szerződést kötöttek a pénzügyi szolgáltatók, ami hatalmas rekordnak számít. A 2026 júniusa előtt a legtöbb személyi kölcsönt 2025 júliusában vették fel az ügyfelek. Ám még az akkori 36 570 szerződés is jócskán elmarad a mostani csúcstól. A nyár első hónapjában már minden egyes munkanapra közel kétezer új hitel jutott átlagosan – szemlélteti a személyi kölcsönök iránti keresletet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Közeledünk a négymilliós átlaghoz
Az év első felében összesen 705,5 milliárd forint személyi kölcsönt vettek fel az igénylők, ami több mint harmadával nagyobb az egy évvel korábbi összegnél. Az első hat hónap adatait látva gyökeres negatív fordulat kellene a keresletben ahhoz, hogy ne dőljön meg a tavalyi egész évi, 1120 milliárd forintos szerződéskötési rekord.
A bankok hitelezésének kiugró növekedéséhez az is hozzájárult, hogy az egy szerződésre jutó átlagos összeg is megugrott. Az év első felének adatait figyelembe véve 3,63 millió forintot ért el, miközben egy évvel korábban még csak 3,17 millió forint volt.
Már ennyiért is hiteleznek a bankok
Gergely Péter szerint a személyi kölcsönök egyre erősödő keresletében kulcsszerepe lehet annak, hogy folyamatosan csökkennek a kamatok. A Magyar Nemzeti Bank által kimutatott, a szerződéses összeggel súlyozott átlagos, éves kamat 14,11 százalékra csökkent júniusban, amelynél alacsonyabbra legutóbb bő négy évvel korábban akadt példa, 2022 áprilisában. A Biztosdöntés.hu személyi kölcsön kalkulátorának adatai szerint a klasszikus személyi kölcsönöket kínáló pénzintézetek mindegyikénél elérhető már 10 százalék alatti, éves kamat. Több pénzintézet már 9,5 százalék alá is lement a legjobb ajánlatával.
Utóbbiak közé tartozik a Trive Bank, amelynél az eHitel Expressz nevű konstrukció 9,4 százalékos éves kamat mellett érhető el. A futamidő ennél 6 hónap, a hitel összege pedig 500 000 forint lehet. A kizárólag online csatornán értékesítő banknál eHitel Max néven elérhető 5 millió forintos összegű hitel is, itt a futamidő 60 hónap, az éves kamat pedig 14,9 százalék.
Az MBH Bank teljesen online igényelhető, 5 millió és 10 millió forint közötti összegű személyi kölcsönénél 9,39 százalék is lehet az éves kamat, ha az igénylőnek a banknál vezetett számlájára érkező, havi jövedelme eléri a 400 000 forintot.
Az Erste személyi kölcsönénél 9,39 százalék is lehet az éves kamat abban az esetben, ha a banknál vezetett számlára havi legalább 500 000 forint jóváírás érkezik, a kölcsön összege eléri a 10 millió forintot, és hitelfedezeti biztosítást is köt az ügyfél.
Az UniCredit Banknál akár 9,18 százalék is lehet a személyi kölcsön éves kamata: ehhez azonban az szükséges, hogy a hitel összege a 7 millió és 15 millió forint közötti sávba essen, az ügyfél jövedelme pedig érje el a havi 450 000 forintot. A megfelelő hitelfedezeti biztosítás megkötése szintén feltétel.
A MagNet Bank a zöld célokra fordítható személyi kölcsönénél kínálja a legkedvezőbb, akár évi 9,50 százalékos kamatot. Itt ugyanakkor az egyik feltétel az, hogy a hitel összege haladja meg a 8 millió forintot.
A CIB Banknál most 9,59 százalék az elérhető legalacsonyabb, éves kamat a személyi kölcsönnél. Itt feltétel a legalább 7 millió forintos kölcsönösszeg, a legkedvezőbb kategóriájú ügyfélminősítés, illetve a fióki vagy telefonos igénylés is.
Az OTP Bank az Otthon Személyi kölcsönnél kínál 9,99 százalékos, éves kamatot. Itt feltétel a legalább 400 000 forint havi jövedelem, és a 14 millió forint feletti hitelösszeg is. A konstrukció hitelkiváltásra nem használható fel, ám ettől eltekintve szabad felhasználású.
A Magyar Cofidis Bank akár 9,9 százalékos kamattal kínál személyi kölcsönt: itt 450 ezer forintot meghaladó, elsődleges havi nettó jövedelem és 60 hónapos futamidő a feltétel, illetve az, hogy az igényelt személyi kölcsön összege 3 millió és 4,99 millió forint közötti sávban legyen.
A K&H kiemelt személyi kölcsönénél 9,99 százalék az éves kamat abban az esetben, ha a hitel összege eléri a 3 millió forintot, az ügyfél pedig legalább havi 400 000 forintos havi jövedelemmel rendelkezik.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Újabb nagybank viszi 3 százalék alá az Otthon Start lakáshitel kamatát
-
Ipar2 hét ago
Bemutatkozik a Siemens Designcenter
-
Szórakozás2 hét ago
Barbie a legendás Whitney Houston előtt tiszteleg
-
Gazdaság2 hét ago
A hőhullám elmúlik, az energetikai kihívás velünk marad
-
Ipar2 hét ago
Okosabb védelem, tervezhetőbb üzembiztonság
-
Gazdaság2 hét ago
A kékgallérosok kora lejárt? Érkeznek az újgalléros munkavállalók
-
Tippek2 hét ago
A szemfüles szülők vagyonokat spórolhatnak az iskolakezdésen
-
Szórakozás2 hét ago
Húsz százalékkal nagyobb mobilhálózati kapacitással indult el a Sziget





