Okoseszközök

2030-ra majd ötmillió okosmérő lehet hazánkban

Az új, digitalizált energiatárolási technológiákkal a magyar kisfogyasztók akár 70 százalékra tudják növelni a saját energiafogyasztásuk arányát a következő évtizedben – derül ki a Huawei Technologies által készített, a magyarországi energiapiac kihívásait és lehetőségeit vizsgáló Fehér könyvből.

Az okos megoldások elterjedése elengedhetetlen az energiafogyasztás és -termelés vezérléséhez, illetve az elektrifikáció és decentralizált termelés támogatásához. Az intelligens hálózatok lehetőséget teremtenek a saját energiájukat használó fogyasztók számára, hogy valós időben reagáljanak az árakra és a felesleget értékesítsék a hálózat felé.

Átalakuló energiapiac 2023-2030 között címmel mutatott be Fehér könyvet a Huawei Technologies Hungary, amelyet a PwC Magyarországgal készíttetett. A Fehér könyv hazánk legfontosabb energetikai kihívásait és lehetőségeit vizsgálja háztartások, kis- és nagyfogyasztók, illetve a villamos átviteli- és elosztói hálózatot irányítók szempontjából. A dokumentum szerint a tiszta energiára való átállás felgyorsítása és az ellátásbiztonság fenntartása érdekében az energiaszektorra kritikus szerep hárul a következő évtizedben. Ez azért is sürgető, mert jelenleg az 5,2 millió hazai kisfogyasztó esetében a földgáz aránya eléri az 50 százalékot, amely jóval magasabb az EU-s átlagnál.

A Fehér könyvet bemutató rendezvényen Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára kiemelte: „A villamosenergia tárolásnak lesz a legfontosabb szerepe abban, hogy tovább tudjuk növelni a napelemes kapacitást, illetve erősítsük a villamosenergia-hálózatot. Ehhez szoros együttműködésre lesz szükség az állami szféra, a szabályozási oldal és a piaci szereplők között. Sok olyan technológia megoldást láttunk a Huaweitől, amelyekkel a kitűzött célokhoz hozzá tud járulni – mondta Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára. Kiemelte: már több mint 17 ezer kérelem futott be a hétfőn megnyílt energiatárolóval szerelt napelemes rendszerek kialakítását segítő Napenergia Plusz pályázatra, már most látszik, hogy nagyon népszerű program lesz, amely érdemben segíti a lakosság öngondoskodását. Hozzátette: versenyképességi kérdés lesz a jövőben nemzetgazdasági, vállalati és a háztartások szintjén is, hogy mennyi energiát tudunk saját magunk számára előállítani és eltárolni.

Elmondta, hogy az ipari méretű villamosenergiatárolás egyelőre gyerekcipőben jár Magyarországon, jelenleg mintegy 20-30 MW kapacitás van a hálózathoz csatlakoztatva, ezt egy szintén hétfőn megnyílt 62 milliárd forint összértékű támogatás segítségével a hússzorosára szeretnék emelni. Ennek célja, hogy kiegyenlítő energia szolgáltatást nyújtson a hálózatnak akkor, amikor nagy szükség van arra, hogy tárolókból használjunk fel energiát.”

A tanulmány szerzői szerint az energiaszektor transzformációja során a villamosenergia-hálózat, a háztartások és a nagyfogyasztók esetében is az energiatárolás, valamint a digitalizáció lesznek a legfontosabb meghatározó trendek a következő években.

Aggregátorok és energiaközösségek

Iparági becslés szerint 2030-ig mintegy 400 milliárd euró beruházás szükséges az elosztóhálózat-üzemeltetők részéről, hogy az európai rendszer zavartalanul üzemelhessen a megváltozott fogyasztási és termelési szokások között is. A változások komoly kihívást jelentenek a magyar villamosenergia-hálózat üzemeltetői számára is. Az egyik legfontosabb feladat a megújulók rendszerintegrációja és a hálózati rugalmasság megteremtése. Ebben meghatározó lesz az akkumulátoros energiatárolás, illetve a fogyasztói rugalmasság. A kapacitások a következő években várhatóan jelentősen bővülni fognak, többek között a kormányzati tárolótámogatási pályázatoknak köszönhetően, amelyek a hálózati és kereskedelmi célú energiatárolókra egyaránt vonatkoznak. Előbbi esetében a MAVIR és az elosztótársaságok 110 MW/246 MWh tároló kiépítését vállalták 2022-2025 között. A MAVIR emellett lehetőséget biztosít a nagyfogyasztók számára is, hogy rugalmassági képességet ajánljanak fel.

Ennél azonban több rugalmasságra lesz szüksége a hazai villamosenergia-rendszernek, mert a nem időjárásfüggő erőművek nem tudják kielégíteni az időjárásfüggő termelők okozta kiegyenlítetlenség felfutását. A MAVIR ezért belépési lehetőséget teremt a fogyasztók számára a rendszerszintű szabályozási piacon. Emellett új piaci szereplők megjelenése is segítheti az energiaszektor átalakulását: új szerepet kapnak az aggregátorok, akik összegyűjtik a szereplők kisebb szabályozási képességeit és azt aggregálva értékesítik a hálózati engedélyesek felé. Ide kell sorolni az energiaközösségeket is, amelyek azzal a céllal jönnek létre, hogy saját költségükre, kockázatukra és energiaigényeik fedezetére energiatermelő, tároló egységeket hozzanak létre.

2026 közepéig többszáz milliárd forintot szán a kormány új hálózati elemek és a meglévők bővítésére, a hálózat digitalizációja is központba kerül, mérési központ fejlesztése, elosztói szabályozási képességhez kapcsolódó IT rendszerek és digitális hálózatmenedzsment bevezetése szerepel a tervekben. 2026 közepére mintegy 600 ezer okosmérőt szerelhetnek fel.

„A Huawei fejlett szoftveres és hardveres megoldásokkal is segíti az erőművek tulajdonosait és a hálózatüzemeltetőket rugalmassági képességeik fejlesztésében. A vállalat virtuális erőművi generátora egy olyan, az energiatárolóval rendelkező naperőművekhez kapcsolódó megoldás, amely a hagyományos erőművek generátoraihoz hasonló tulajdonságokkal vértezi fel az energiatárolós rendszereket”

– mondta Xu Xiaobo, a Huawei Digital Power regionális kormányzati kapcsolatok igazgatója.

Az elektromos autók lehetnek a jövő energiatárolói

Európában a lakossági energiatárolók kapacitása 2025-ig várhatóan eléri a majdnem 13 GWh-t. Ehhez képest a hazai lakossági tárolókapacitás még marginális, terjedésének egyik akadálya a magas beruházási költség. Ezért elsősorban az állami ösztönzőkön (például a most induló Napenergia Plusz Programhoz hasonló támogatásokon) múlik, milyen ütemben bővül a lakossági energiatárolók száma, de a PwC becslése szerint 2032-re akár 106 ezer akkumulátorral felszerelt háztartás (lakossági napelemes rendszerek 21-22 százaléka) is lehet hazánkban. Ennek köszönhetően a saját termelés aránya is nő: az EUROBAT becslése szerint a háztartási méretű naperőművek az akkumulátoros rendszerekkel kombinálva – méretezéstől függően – átlagosan 25 százalékról akár 60-70 százalékra tudják növelni a háztartás önfogyasztását.

További ösztönző lehetne, ha a háztartások értékesíthetnék a megtermelt energiát, így a napelem-rendszer megtérülése gyorsabbá válna. Az európai uniós szinten elterjedt ún. prosumer üzleti modellben a háztartások aktív felhasználóként hozzájárulnak a szolgáltatók energiatermeléséhez, így az egyéni fogyasztáson túl mások számára is értéket tudnak teremteni, amelyekért ellenértéket kaphatnak. Az üzleti potenciál ebben az esetben hatalmas: egy 2019-es számítás szerint 680 TWh villamosenergiát, azaz az EU éves átlagfogyasztásának negyedét lehetne megtermelni tetőre szerelt napelemekkel, csak a jelenlegi épületállományt figyelembe véve.

További potenciális lehetőséget jelentenek a jövőben az elektromos autók, amelyek hozzájárulhatnak az otthoni áramellátáshoz. Ehhez olyan kétirányú töltési megoldásra van szükség, amely nemcsak feltölti az autó akkumulátorát, hanem vissza is tud táplálni a hálózatba (vehicle-to-grid, vehicle-to-home). Hazánkban a napelemekkel termelt áram mennyisége (1310 MW, átlagosan 40 kWh akkumulátor kapacitással) nagyjából megegyezik az elektromos autók akkumulátorainak tárolókapacitásával (közel 1300 MW), így teoretikusan szinte a teljes háztartási méretű napelemes termelést el tudná tárolni az elektromos autó állomány. Jelenleg azonban egyelőre kevés járműtípus rendelkezik ezzel a technológiával, illetve a villamosenergia szabályozási környezete sem áll készen a megoldás integrálására.

Okoseszközökkel akár 15 százalékot takaríthatnak meg a háztartások

A zöld átállás másik kulcsa a digitalizáció. A kisfogyasztók szintjén az okos mérők és különböző IoT eszközök jelentősen hozzájárulhatnak a fogyasztás optimalizálásához, és akár 15 százalékot is megtakaríthatnak a háztartások számára. Ezek az eszközök monitorozzák a fogyasztási mintázatokat, amelyek alapján képesek testreszabott javaslatokat is adni a változtatásokra: például lekapcsolhatják a felesleges lámpákat, vagy alacsonyabb fokozatra állíthatják a fűtést. Becslések szerint jelenleg 150-180 ezer okosmérővel felszerelt fogyasztó lehet az országban, amely akár 4,7 millióra is nőhet 2030-ig, amennyiben a magyar piac követi a nyugat-európai trendeket.

Az energiaellátásnak vállalati stratégiai szintre kell emelkednie

A nagy energiafogyasztó vállalatoknak napjaink piaci környezetében „energetikai trilemma” mentén kell optimalizálniuk energiaszükségleteiket; figyelembe kell venniük az energia megfizethetőségét, az ellátásbiztonságot és a fenntarthatóságot is. A napelemes rendszerek, az energiatárolók és a digitalizációs megoldások a vállalkozások esetében is nagyban segíthetik az hatékonyabb energiamenedzsmentet. Okosmérők és almérők használatával a vállalatok pontosan nyomon követhetik és testre szabhatják energiafelhasználásukat. A fogyasztás jobb, mélyebb, részletesebb ismerete segíti az energiamegtakarítási lehetőségek azonosítását. Emellett az energetikai fókuszú digitalizáció, és az ennek részét képező, fejlett adatgyűjtési, akár valós idejű adatelemzési és beavatkozási képességek bonyolultabb kereskedelmi stratégiák követését is lehetővé teszik. Segítségükkel a fogyasztás a napi energiaárakhoz vagy a saját naperőmű termeléséhez igazítható, vagy optimalizálhatók a lekötött hálózati kapacitások a fogyasztási csúcsok „levágásával”.

Bár az akkumulátorok telepítése még viszonylag magas költségtételt jelent, tudatos energiamenedzsmenttel, megfelelő méretezéssel és különösen állami ösztönzők segítségével megtérülő beruházás lehet. Az energiatároló képesség javítása pedig nem csupán fogyasztói, hanem hálózati szemszögből is előnyös. A megújuló erőmű mellé telepített energiatárolóval, hálózati csatlakozási díjkedvezmény érvényesíthető, illetve arbitrázs ügyletek kötésére is lehetőséget teremt. Emellett nagy jelentősége van az energia tárolásának a „csúcskiegyenlítés” során is. Ehhez hasonlóan az energiafogyasztás menetrendezésében is megjelenhet az energiatárolás. A fogyasztó saját maga által meghatározott menetrendtől való eltérés esetén alapvetően a szolgáltatónak és/vagy a rendszerirányítónak kell gyorsan biztosítania a különbözetet, amely magas költséggel jár. Megfelelő energiatároló berendezésekkel a menetrendi eltérés lecsökkenthető vagy megszüntethető, így ez a jelentős költségelem is – részben vagy egészben – megspórolható.

Az akkumulátoros energiatárolóknak rendszerszintű szolgáltatások piacán – a rendszeregyensúly fenntartásában -– is fontos szerepük van, és az ipari nagyfogyasztók saját felhasználásra telepített eszközei sincsenek ezekről kizárva. A tárolók rendelkezésre bocsátásáért cserébe a vállalatok bevételre számíthatnak, hozzájárulva a tárolói beruházás megtérülésének javításához.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Kapcsolódó cikkek:digitalizáció Energetika jövő okosmérő

Következő hírünk

Az AI új horizontjai 2024-ben – megerősítéses tanulás, vállalati forradalom, etikai kihívások

Előző hírünk

Bemutatkozik a vadonatúj HONOR X7b

Tovább

Hirdetés

Okoseszközök

Protechtor Future Summit: Az AI exponenciálisan fejlődik, amire az emberi agy egyszerűen nincs felkészülve

Egy technológiai forradalomhoz nagyjából tíz év alatt tud alkalmazkodni a társadalom.

Két borzasztóan aktuális és forró témáról beszélgettek neves és elismert hazai gondolkodók a Protechtor Future Summit üzleti és tech vezetőknek szóló inspirációs eseménysorozat tavaszi alkalmán. A mások mellett Király Júlia, Dr. Oszkó Péter vagy Dr. Tilesch György MI-szakértő nevével fémjelzett panelbeszélgetéseken a szakértők egyrészt a mesterséges intelligencia társadalmi igazságoságra és kultúrára gyakorolt hatását, másrészt az örök élet és a biológiai óra visszafordíthatóságának kérdését vizsgálták.

A mesterséges intelligencia a piacra kerülő nagy nyelvi modelleknek köszönhetően alig több mint fél éve robbant be világszerte a köztudatba és a téma körül azóta is óriási a hájp a közbeszédben, médiában és szakmai körökben egyaránt. A Protechtor Future Summit szervezői tavaszi eseményük alkalmából egy eddig hazánkban talán kevésbé vizsgált aspektusból, a társadalmi igazságosság felől közelítették meg a témát, és olyan neves és elismert, különböző szakterületeket képviselő gondolkodókat ültettek egy asztalhoz, hogy osszák meg gondolataikat a témában, mint Király Júlia közgazdász, az MNB volt alelnöke; Megyeri Jonatán ortodox rabbi, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség kommunikációs vezetője; Dr. Oszkó Péter Magyarország volt pénzügyminisztere, az OXO Technologies Holding alapító vezérigazgatója, illetve Dr. Tilesch György Szilícium-völgyben dolgozó MI-szakértő és -tanácsadó, a PHI INSTITUTE alapító-elnöke.

Az AI fejlődése exponenciális, amire az emberi agy nincs felkészülve

A beszélgetést Dr. Tilesch György indította, aki kifejtette, hogy a technológiai és társadalmi fejlődésnek többféle mintázata lehet, a jelenleg zajló negyedik ipari forradalomról pedig sok szakértő azt véli, hogy ciklikus jellegű. Az USA-ban dolgozó MI tanácsadó szerint viszont a mesterséges intelligencia területén zajló fejlődés sokkal inkább exponenciális természetű, éppen azért lehet ijesztő és kelthet bizonytalanságot a társadalomban, mert az emberi agy huzalozása nincs felkészülve ilyen léptékű fejlődésre. Talán a legnagyobb kérdés ezzel kapcsolatban, hogy milyen gyorsan sikerül az emberiségnek alkalmazkodnia a szélsebesen fejlődő technológiához. A történelmi tapasztalatok eddig azt mutatták, hogy technológiai forradalom esetén nagyjából 10 évre van szükség, hogy a társadalom megfelelően adaptálódjon. Szerinte léteznek pozitív forgatókönyvek, és nem feltétlenül a legrosszabb szcenáriók fognak bekövetkezni (például, hogy rengeteg ember válik munkanélkülivé az MI miatt). Az AI az élet rengeteg területén tud optimalizáló, döntéstámogató eszközként működni. Viszont hatalmas a politikai vezetők felelőssége, hogy mit kezdenek a technológiával és a kapcsolódó szabályozással, illetve nagy szükség lenne arra, hogy a társadalom széles rétegeit felvilágosítsuk, edukáljuk, hogy minél inkább tudatában legyenek az MI okozta változásoknak és lehetőségeknek.

Király Júlia szerint jelenleg nagy a bizonytalanság a világban, és nemcsak az AI előretörése miatt, viszont az elmúlt 200 évben az emberiség egyértelműen fejlődött, előrelépett mind az általános életminőséget, mind a várható élettartamot, vagy az egészségi állapotunkat tekintve. Ami a társadalmi igazságosságot illeti, szerinte a méltányosság lehet a járható út, hiszen az egyenlőtlenségek óhatatlanul nőnek, a tőke koncentrálódik, viszont amíg a legalsó rétegek fejlődnek, és nem visszacsúsznak, addig van esély egy világszinten méltányos társadalomra.

Megyeri Jonatán egyetértett abban, hogy az emberiség fejlődik és az ipari forradalmaknak köszönhetően jobban élünk mint 200 éve, vagy a középkorban. Azonban ennek a fejlődésnek átmenetileg mindig volt ára, amit az emberiség megfizetett – elég csak a világháborúkra gondolni. A rabbi szerint is kulcskérdés, hogy olyan politikai vezetőink legyenek világszinten, akik tanultak a történelmi tapasztalatokból és kellő felelősséggel tudnak döntéseket hozni a technológia kapcsán. Ez kulcskérdés lesz, hiszen jelenleg a profitorientált techcégek vezetői „fújják a passzátszelet” a témában. A rabbi szerint a társadalmi igazságosságban nem mindenki egyformán érdekelt, viszont szerinte az ember eredendően jó és jóra törekszik, ezért sok múlik az egyéni felelősségen is.

Dr. Oszkó Péter úgy gondolja, a jelenlegi hatalmas érdeklődés az AI körül részben mesterséges, üzleti érdekből fakad. Az emberiség pedig általánosságban tényleg jobban él, mint 100-200 éve. A jövedelmi különbségek és a társadalmi egyenlőtlenség viszont ezzel együtt nő a világban, nem volt kellően inkluzív a gazdasági növekedés. Ugyanez igaz a technológiára is: szűkül az igazi nyertesek köre, az AI boom-nak is egyelőre a nagy globális techcégek az elsőszámú haszonélvezői. Az üzletember szerint is nagyon lényeges kérdés a széleskörű tájékoztatás és az edukáció (awareness növelése), mert a mesterséges intelligencia az eddigi technológiáknál is jobban teszteli az ember alkalmazkodóképességét. A szakember ezzel együtt optimista, hiszen a technológia nagyon jó dolgokra képes, csak megfelelő tudatossággal kell használni és szabályozni.

Akarunk-e 1000 évig élni?

A mesterséges intelligencia mellett az élettudományok terén is szélsebes fejlődés zajlik napjainkban, a Protechtor közösségi tudásmegosztó és a Stylers Group információtechnológiai cégcsoport által szervezett Protechtor Future Summit második felvonása is ezt vizsgálta. Az életmeghosszabításra és az örök élet lehetőségére fókuszáló beszélgetésen Rab Árpád jövőkutató aláhúzta, hogy az elmúlt száz évben sikerült a duplájára (90 évre) növelnünk az elérhető életkort, jelenleg pedig az a cél, hogy 100-120 évre toljuk ki. Sőt a kutatások valódi célja ma az, hogy az egyre hosszabb elérhető életkor során minél tovább legyünk egészségesek, tehát, hogy lassítsuk az öregedést. A szakértő szerint a tudomány már ma is sok mindenre képes: tűpontosan tudunk DNS láncot vágni és beilleszteni is, vannak gyógymódok, amik a sejtek erodálódását csökkentik, vagy őssejtkutatás és klónozás. Kérdés azonban, hogy a jövőben ezek mennyire széleskörűen lesznek elérhetőek. Rab Árpád szerint továbbá amellett, hogy a jövő kihívása az életkor nagyságrendi meghosszabbítása, a következő évtized fontos trendje ezeknek a kutatásoknak az élhető időslét, a már meghosszabbított élet egészségben, vitálisabb testben való leélése.

Kerepesi Csaba, AI szakértő és öregedéskutató kifejtette, hogy a jelenlegi cél az lenne, hogy az ember egészséges életszakaszát minél inkább toljuk ki. Viszont kétféle öregedéskutató létezik: az egyik azon dolgozik, hogy éljünk 120 évig, de egészégesen, míg a másik azon, hogy éljünk minél tovább, akár 1000 évig. A szakértő kifejtette, hogy a Szilícium-völgyben jelenleg óriási érdeklődés van a téma körül, rengeteg tőke áramlik a megfiatalodást kutató cégekbe. A kutató szerint a jövőben az élethosszító kezeléseket előbb-utóbb a kormányok is finanszírozni fogják, hiszen az elöregedő társadalmakban ez gazdasági érdek.

A két szakértő egyetértett abban, hogy a tudomány lehetőségeitől függetlenül a jövőben is meghatározó szerepe lesz a környezeti hatásoknak az életminőségre. Hiszen nem mindegy, hogy valaki milyen demográfiai és szociokulturális környezetben él, hogyan táplálkozik, milyen életmódot folytat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Okoseszközök

Nem kell sok a digitális személyi realitásához

Ősztől már okostelefonnal is igazolhatják magukat azok, akik csatlakoznak a Digitális állampolgárság programhoz.

Egyre közelebb a Digitális állampolgárság program megvalósulása, melynek célja, hogy az államigazgatási ügyintézést jóval egyszerűbbé tegye, emellett teljesen újfajta, mobilalapú azonosítási rendszert vezessen be, kiváltva ezzel a ma még kötelező plasztik személyi igazolványokat. Rogán Antal miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszter tavaly ősszel osztotta meg, hogy a program valamikor 2024 júliusa és szeptembere között indulhat majd, a rajtig pedig elérhetővé válik majd a Digitális állampolgár mobilalkalmazás is.

Május 10-én elérhetővé vált és már látogatható a Digitális Állampolgárság Programot (DÁP) és annak ütemezését, valamint a készülő mobilalkalmazást bemutató portál, a dap.gov.hu – számolt be a kormány.hu. A DÁP központi mobilapplikáció tesztüzeme idén nyáron indul, a honlapon olvasható tájékoztatás szerint május 18-tól tölthetik le az érdeklődők, míg szeptembertől pedig használatba is vehetők az első funkciók.

Az applikáció első alapfunkciói között a felhasználók megtekinthetik és továbbíthatják alapvető személyes adataikat, valamint a tulajdonukban vagy üzemeltetésükben lévő gépjárműveikét. A kiválasztott adatok másokkal megoszthatók és hitelesítve továbbküldhetők e-mailben, hogy a hivatalos iratokat többé ne kelljen szkennelni.

A digitális erkölcsi bizonyítvány lesz Magyarország első digitális okmánya, amelyet egy gombnyomással igényelhetnek az állampolgárok. A DÁP mobilalkalmazás ezek mellett biztosítja majd minden felhasználónak a minősített elektronikus aláírást.

Május közepétől a kormányablakokban elindulhat az előregisztráció a DÁP mobilalkalmazáshoz, így a felhasználóknak a szeptemberi éles induláskor már csak egy frissítésre lesz szükségük, hogy elsők között kezdhessék el használni a mobilalkalmazást.

Az alkalmazás letöltését első körben azoknak fogja felajánlani a rendszer, akik egyébként is rendelkeznek Ügyfélkapu-eléréssel – a projektet koordináló Digitális Magyarország Ügynökség azzal számol, hogy 2024-ben „kevesebb mint egymillió”, 2025-ben viszont már 3-5 millió felhasználója lehet majd a programnak – azaz effektíve minden felnőttkorú, okostelefonnal rendelkező állampolgárral számolnak a koordinátorok.

További várakozások szerint 2025-ben már minden 10 ezer feletti esetszámú ügy digitálisan intézhető lesz, ahogy az életesemények közül a születéssel és az autóátírással összefüggő ügyek is, illetve megkezdődik a piaci szereplők bevonását is megkezdik, így az alkalmazás a tervek alapján akár banki vagy biztosítási ügyintézésre is használható lesz majd.

Forrás: HWSW

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Okoseszközök

Az EIT InnoEnergy a kritikus ásványkincseket mesterséges intelligenciával kutató Beholder befektetője lett

Közel 1 millió amerikai dollárral zárta az újabb befektetési körét a Beholder.

Ennek köszönhetően lett az AI-alapú, kritikus ásványkincsek feltárásában élenjáró ukrán startup finanszírozója az EIT InnoEnergy, a Rockstart Energy és az STRT. A friss források bevonásával a vállalat felgyorsíthatja a kutatómunkáját és a mesterséges intelligencia-eszközeire alapozva segítheti a zöld energiaátmenethez szükséges kritikus nyersanyagok kitermelését.

A Beholder a nagy koncentrációjú nyersanyaglelőhelyek előfordulási helyeit térképezi fel és ezekről üzleti szolgáltatási platformként globális geológiai adatbázist működtet. Elsősorban az európai, afrikai és amerikai piacokra összpontosítanak, de a szolgáltatásuk globálisan is elérhető.

„Az újabb sikeres, lezárt befektetési kör megerősíti a technológiánkban rejlő potenciált és a Beholder pozícióját a nemzetközi nyersanyagpiacon. A mostani tőkebevonással készen állunk rá, hogy kulcsszerepet játsszunk a folyamatban lévő energiapiaci átalakulásban, biztosítva a kritikus nyersanyagok stabil ellátását.”

– mondta Andrii Sevriukov, a Beholder vezérigazgatója.

A vállalatban új befektetőként megjelenő EIT InnoEnergy szintén úgy látja, hogy az új nyersanyaglelőhelyek felkutatása alapvető fontosságú lesz az energetikai átmenet sikerében, az akkumulátorágazat értéklánc megerősítésében.

„Célunk az európai akkumulátorpiac hatékonyságának, függetlenségének folyamatos fejlesztése a nyersanyag-ellátási források diverzifikálásával, ezek uniós elérhetőségének növelésével. A Beholder csapata rendelkezik minden szükséges eszközzel ahhoz, hogy globális sikereket érjen el ezen a területen”

– emelte ki Marcin Wasilewski, az EIT InnoEnergy közép-európai vezérigazgatója.

Hozzátette, hogy a Beholder által kifejlesztett, a geofizikai, geokémiai, szerkezeti és távérzékelési adatok elemzésére szolgáló egyedülálló megoldásokat az energiapiacon világszerte elismerik. Ugyanakkor ki kell emelni azt is, hogy rendkívül költséges területről van szó. A Világbank számításai szerint a nettó nulla kibocsátás elérése érdekében, 2050-ig 12 billió (ezer milliárd) dolláros ráfordítást igényel a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférések fejlesztése.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább