Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Az LG vezérigazgatója és vezetői megosztották, hogyan tervezik elérni a Future Vision 2030 céljait

William Cho, az LG Electronics (LG) vezérigazgatója és a vállalat további vezetői Las Vegasban mutatták be, milyen stratégiák alkalmazásával tervezik elérni az LG az ún. Future Vision 2030 célt.

A vezérigazgató azzal kezdte az előadását, hogy elmondta, az LG három fontos kitörési pontot azonosított – az elektrifikációt, a szolgáltatások értékesítésére alapuló modell felé történő elmozdulást (servitization) és digitalizációt –, amelyek végső soron át fogják alakítani nem csak az üzleti működést, de a vásárlói élményt is. A vállalat célja, hogy egy teljesítmény- és eredményorientált, győztes szellemű szervezet kiépítésével gyorsítsa fel a növekedést, és küzdje le az olyan kihívásokat, mint a piacot és az ellátási láncot jellemző, tartósan fennálló bizonytalanságok.

„Ha 2023 volt az az év, amikor kijelöltük a változások irányvonalait, akkor 2024 lesz az, amikor valóban fel is gyorsítjuk ezeket”

– mondta William Cho.

„A Future Vision 2030 a piacnak és az ügyfeleinknek tett ígéretünk, és arra fogunk törekedni, hogy ezt az ígéretet be is tartsuk.”

A vezérigazgató által tavaly bejelentett Future Vision 2030 az LG hosszú távú célját takarja, amely szerint olyan intelligens életmód-megoldásokat kínáló vállalattá kíván válni, amely képes összekapcsolni és kiterjeszteni az ügyfélélményt a különböző életterekre, beleértve az otthoni, kereskedelmi, közlekedési és virtuális tereket.

Beruházások a jövőbeli versenyképességért

A vezérigazgató 2024-ben az Áttörni a korlátokat kifejezést jelölte meg a vállalat irányítási politikájának kulcsmondataként és alapfilozófiájaként. Miután a jövőbeni növekedés érdekében már három fókuszterületet – a nem hardveres üzleti modellt, a B2B irányú bővítést és az új üzletágak fejlesztését – már létrehozott, az LG most minden erejével azon lesz, hogy tovább finomítsa portfólióját.

Első lépésként a vállalat a jövőbeni növekedés motorjaiban rejlő potenciált az üzleti stratégiai prioritásokon alapuló beruházások bővítésével maximalizálja. Idén a vállalat több mint kétszeresére növeli beruházásainak értékét; 8 milliárd dollárt fordít a kutatás-fejlesztésre és más kritikus területekre a versenyképesség erősítése érdekében.

A nagy növekedési potenciálú és magas nyereséget hozó alaptevékenységekre vonatkozóan 2024-ben szintén nagyobb befektetéseket tervez a vállalat. Ezek közé tartoznak a B2B üzletágak, például a járműalkatrészek, a fűtés, szellőztetés, légkondicionálás területe (HVAC), a beépített készülékek és a digitális kijelzőrendszerek, valamint a webOS platform divízió. Az LG további beruházásokkal támogatja új üzletágait is, például az elektromosjármű-töltők és a robotikai megoldások területeit, továbbá bejelentette, hogy 2030-ig több mint 40 milliárd dollárt* kíván befektetni abba, hogy portfóliója átalakuljon a minőségi üzleti növekedés érdekében.

Ezen túlmenően az LG az idei évtől kezdve aktívan keresi a szervezetben rejlő olyan növekedési lehetőségeket, mint a fúziók, felvásárlások és partnerségek, illetve olyan stratégiákat adaptál, amelyek célja a belső növekedési motorok megerősítése. Hangsúlyt fektet továbbá az olyan áttörést jelentő és vásárlói értéket növelő technológiai területekre is, mint a mesterséges intelligencia (AI) és a kevert valóság (MR).

A vezérigazgató az újonnan létrehozott, ún. tengerentúli értékesítési és marketingdivíziót fontos egységként azonosította, amely segíthet az LG-nek „áttörni a korlátokat”. Az új szervezet már jelenleg is fontos szerepet játszik az LG globális sikerében, és a vállalat teljes értékesítésének mintegy kétharmadát adta. A divízió olyan speciális stratégiákat valósít meg, amelyek figyelembe veszik az egyes régiók és piacok egyedi jellemzőit. Erőfeszítései világszerte maximalizálták az üzletág teljesítményét, és jelentős szerepet játszottak az LG nemzetközi leányvállalatainak megerősítésében.

Növekedés, nyereség és érték a Tripla Hetes célok elérésével

A három fő növekedési motorral, vagyis a platformalapú szolgáltatási üzletágakkal, a B2B üzletággal és az új üzleti területekkel a vállalat célja a „Tripla Hetes” célok elérése: a legalább 7 százalékos átlagos növekedési ráta és üzemi nyereséghányad, valamint a 7 százalékos EBITDA-nak megfelelő vállalati érték.

Tavaly a piaci kereslet csökkenése ellenére a vállalat kiemelkedően teljesített, köszönhetően a B2B üzletág növekedésének. Az elmúlt öt évben az LG B2B üzletágának éves százalékos növekedési üteme könnyedén meghaladta a kétszámjegyű értéket, a teljes értékesítés átlagos éves növekedési üteme pedig 8 százalék körüli volt.

A járműalkatrészek üzletág szintén kulcsfontosságú területté vált, és fennállásának 10. évében 8 milliárd dolláros* éves forgalmat ért el. Az elektromos járművekre való globális átállás várhatóan növelni fogja a keresletet a nagy értékű elektromos járműalkatrészek iránt, ami az üzletág egyik fő szakterületének számít.

A járműalkatrészek üzletég három pillérre – járműfedélzeti infotainment (IVI) rendszerek, elektronikus meghajtás és járműlámpák – építve az előrejelzések szerint folyamatosan és gyorsan fog növekedni. 2024-től elsősorban a szoftveresen definiált járműképességek biztosítására, az elektromosjármű-alkatrészek ügyfélkörének bővítésére és az intelligens lámpák terén betöltött vezető szerepének megerősítésére összpontosít a vállalat. A növekvő mennyiségű megrendelésekre a vállalat beruházásokkal reagál, hogy bővíthesse közép-és dél-amerikai, illetve európai gyártókapacitásait.

Az LG B2B portfóliójának másik fontos területe, HVAC (fűtés, szellőztetés, légkondicionálás) üzletág gyorsan növekszik az olyan feltörekvő piacokon, mint Ázsia, illetve Közép- és Dél-Amerika, míg a fejlett piacokon, köztük Európában és Észak-Amerikában – ahol erős a kereslet a hatékony, környezetbarát termékek iránt – folytatja az új lehetőségek feltárását.

Az LG HVAC-üzletágának célja, hogy még inkább kihasználja a vállalat technológiailag fejlett alkatrészei, köztük a motorok és a kompresszorok versenyképességét, és bővítse termékkínálatát. Miután tavaly novemberben az egyesült államokbeli Alaszkában konzorciumot hozott létre a fejlett hőszivattyúk kutatására, az LG idén egy európai kutatás-fejlesztési bázis kiépítését tervezi. A vállalat emellett egyedülálló légkondicionáló termékek, például egy dedikáltan kültéri használatra tervezett légtechnikai eszköz bevezetésével bővíti üzleti tevékenységét.

Felismerve, hogy a B2B divíziókat a fogyasztói üzletágaknál kevésbé érintik közvetlenül a gazdasági folyamatok változásai, az LG aktívan támogatja a B2B területeket, hogy megőrizze az eladások és a nyereség stabilitását. A vállalat bejelentette a B2B üzletágak bővítésére vonatkozó terveit, és számos új megoldás bevezetésével 2030-ra több mint 32 milliárd dollárra*, vagyis a jelenlegi szint duplájára kívánja növelni az értékesítési volument.

Az LG felgyorsítja általános üzleti modelljének fejlesztését is, és a meglévő termékközpontú, háztartási készülékekkel és televíziókkal foglalkozó üzletágai mellett olyan, nem hardveres területekre is belép, mint a tartalom, a szolgáltatások és az előfizetéses megoldások. A világszerte már használatban lévő több százmillió LG-terméket „platformként” kihasználva a vállalat folyamatos értékesítésre és nyereségre számít.

Az üzleti irányváltással összhangban a szórakoztatóelektronikai divízió célja, hogy média- és szórakoztatóplatform-alapú vállalkozássá alakuljon át, és elősegítse a webOS platform üzletág növekedését. A szórakoztatóelektronikai üzletág kiterjeszti a webOS-ökoszisztémát az intelligens monitorokra, az IVI-rendszerekre és más tévégyártókra, ami gyorsan megerősíti a platformüzletág alapjait. Az LG arra számít, hogy a webOS platformüzletág a közeljövőben az egyik legnagyobb potenciálú növekedési motorrá válik.

A háztartásigép- és légkondicionáló üzletág, amelynek sikere kiemelkedő szerepet játszik az LG egész szervezetre kiterjedő átalakulásában, egy intelligens otthoni megoldásokat kínáló üzleti területet is fejleszt, amely egyesíti a szolgáltatásokat és az előfizetéses megoldásokat. Az üzletág végső célja, hogy megvalósítsa Nulla munkával töltött otthoni idő, a minőségi időtöltésért (Zero Labor Home, Makes Quality Time) vízióját, amely túlmutat a háztartási készülékek alapvető funkcióin, hogy az otthon töltött időt minden eddiginél kényelmesebbé tegye.

Az előfizetéses megoldások üzletág, amely az LG háztartási készülékeit kiegészítő napi szolgáltatásokért felel, gyors ütemben növekszik Dél-Koreában. Az üzletág külföldi terjeszkedése már folyamatban van, és Korea mellett a többi ázsiai stratégiai piac tapasztalhatja meg elsőként a megoldások előnyeit.

Az LG teljes forgalmában több mint kétszeresére nőtt az elmúlt öt év során a nem hardveres divíziók – például a webOS-platformon alapuló tartalom- és szolgáltatási üzletágának, valamint az otthoni készülékeken elérhető előfizetéses megoldások üzletágának – részesedése.

Az LG emellett erőteljesen előmozdítja majd az immateriális javak, például az alapvető szabadalmak kereskedelmi hasznosítását a technológia kritikus területein, beleértve a kommunikációt, a médiát, a mobilitást és az IoT-csatlakoztathatóságot. A közelmúltbeli átszervezés során a vállalat új üzleti egységeket is létrehozott az intelligens gyárak építésével kapcsolatos know-how-jának kereskedelmi hasznosítása érdekében.

Ezen túlmenően az LG nagy potenciállal rendelkező, az üzleti szinergiába illő fejlődési lehetőségekre is fókuszál. Erre kiváló példa, hogy az LG NOVA 2024 végéig több mint 100 millió dollárra növeli a startupok támogatására szolgáló alapját, amivel az LG még inkább segítheti az új technológiák és megoldások felfedezését és az innováció előmozdítását, illetve hozzájárulhat ahhoz, hogy a vállalat új üzleti szegmensek élére álljon.

Az LG nemrégiben létrehozott elektromosjármű-töltési üzletága átfogó megoldásokat kínál, többek között fejlett töltőegységeket és vezérlési megoldásokat, távdiagnosztikai és szervizelési szolgáltatásokat, valamint járműakkumulátor-diagnosztikát, mindezt jelentős gyártási és értékesítési infrastruktúrával. Az észak-amerikai piacra belépve a vállalat már egy töltőgyártósor építését is befejezte a texasi Fort Worthben.

A digitális egészségügyi szegmensben a vállalat az Amwell-lel együttműködve bővíti telemedicina-üzletágát, és olyan területeken vizsgálja a szolgáltatások életképességét, mint a megelőzés, a diagnózis, az utógondozás és a gyógyulás. A virtuális valóságban, egy másik ígéretes üzleti területen az LG az MR-eszközök kereskedelmi forgalomba hozására készül. A vállalat 2023 végén a szórakoztatóelektronikai divízion belül létrehozta az eXtended Reality üzletágat, és folytatja a különböző technológiai partnerekkel elkezdett munkát a kiterjesztettvalóság-alapú megoldások területén.

Emellett a vállalat vezető technológiai irodája (CTO), amely a jövőbeli technológiák fejlesztését irányítja, intenzív kutatás-fejlesztési programokat folytat az üzleti versenyképesség erősítéséért és az új alaptechnológiák felfedezése érdekében. A CTO elsősorban nyolc technológiai területre összpontosít: szoftver, system on chip, mesterséges intelligencia, robotika, anyagok és alkatrészek, szabványok, új generációs számítástechnika és felhő/adatok.

A digitális átalakulás felgyorsítása adatvezérelt gyakorlatokkal és következő generációs ERP-beruházással

A digitális átalakulás (DX) révén az LG ún. F.U.N. – First, Unique and New, azaz első, különleges és új – élményeket nyújt majd ügyfeleinek, és továbbfejleszti ügyfélközpontú vállalatvezetési rendszerét.

A vállalat a teljes szervezetben nagyszabású IT-beruházásokat hajt végre a digitális átalakulás érdekében. Kiépíti továbbá az N-ERP-t, vagyis a következő generációs vállalati erőforrás-tervezést, hogy a vállalat üzleti folyamatai és rendszerei integráltak és összehangoltak legyenek. Mindemellett az idei évtől kezdve az LG világszerte bevezeti az Intellytics Customer 360 ügyféladat-platformot, amely lehetővé teszi a különböző ügyfélkapcsolati pontokból gyűjtött adatok integrált kezelését.

Az LG digitális átalakulás érdekében tett erőfeszítései túlmutatnak az ügyfélélmény innovációján, hiszen az értékesítési lánc hatékonyságának javítására is kiterjednek, a beszerzéstől és a gyártástól a szállításig és az értékesítésig. Tavaly az így megvalósított digitális átalakulás révén az LG több mint 240 millió dollár értékben növelte a termelékenységet és a hatékonyságot.*

Átalakulás egy kiemelkedően teljesítő szervezetté, valamint Az élet szép filozófia terjesztése

Amikor a vezérigazgató az alkalmazottakkal beszélget, gyakran idézi Peter Drucker neves amerikai menedzsmenttudóst: „A kultúra megeszi a stratégiát reggelire”. A vezérigazgató valóban hisz abban, hogy az erős szervezeti kultúra elengedhetetlen ahhoz, hogy a stratégiát jó teljesítményre lehessen váltani.

Az alkalmazottakkal tavaly decemberben tartott CEO F.U.N. Talk című beszélgetésén William Cho felvázolta a vállalat 2024-re vonatkozó jövőképét, amelynek része, hogy a vállalat kiemelkedő teljesítményű szervezetté váljon. Kijelentette:

„ennek eléréséhez szorosan össze kell kapcsolnunk küldetésünket, jövőképünket és céljainkat, és fáradhatatlanul a végrehajtásra kell összpontosítanunk”.

Az Élet szép márkaígéret jegyében az idei évtől kezdve az LG számos integrált márkatevékenységet indít, amelyek a marketing, az ESG és a CSR területét is felölelik. A vállalat bátor optimista szemlélettel terjeszti majd a szlogen alapját képező értékeket és filozófiát, miközben fiatalos dinamizmussal tölti meg a márkát. A magát „bátor optimistának” valló LG olyan innovátor, amely bátran szembenéz a nehézségekkel, még a nehéz időkben is hisz a fejlődési lehetőségek keresésében, és úgy talál megoldásokat, hogy meghallgatja az ügyfeleit és odafigyel a piacra.

A látogatók január 9-12. között, a 2024-es CES kiállításon, az LG standján (#16008, Las Vegas Convention Center) ismerhetik meg a vállalat legújabb innovációit. Az újonnan bemutatott LG-termékekről további információ a https://www.lgnewsroom.com/tag/ces2024/ weboldalon érhető el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Magyarország legnagyobb HR-szolgáltatója az oktatásba fektet: segítik a vállalatokat a munkaerő képzésében, fejlesztésében

A digitalizáció, a robotika és a mesterséges intelligencia egyre gyorsabban alakítja át a munka világát, és folyamatosan új tudást követel a munkavállalóktól.

A munkaerőhiány miatt egyre több vállalat szembesül a kihívással, hogy a folyamatos működés biztosítása érdekében képzéssel is tennie kell azért, hogy megfelelő minőségű emberek álljanak rendelkezésére. Erre a kihívásra reagálva hajtott végre újabb stratégiai akvizíciókat a Prohuman Csoport: a piacvezető HR-szolgáltató két hazai és egy erdélyi oktatási vállalat felvásárlásával hozza létre új oktatási és kompetenciafejlesztési üzletágát, Prohuman Learning Solutions néven.

A Prohuman csoport kizárólagos tulajdont szerzett két jelentős hazai és egy erdélyi oktatási vállalatban, melyeket összeolvasztva a jövőben Prohuman Learning Solutions néven működtet.

  • A Prohuman tulajdonába került a Maker’s Red Box pedagógiai programcsomagot fejlesztő vállalat. Termékük számos nemzetközi oktatástechnológiai elismerésben részesült az elmúlt években, fejlett és fejlődő országokban egyaránt használják iskolák, felzárkóztató vagy tehetséggondozó programok kompetencia fejlesztő eszközként vagy természettudományos tananyagként.
  • A felvásárlásban érintett másik két vállalat, a korábban EdTech brand alatt működő Modern Oktatási Eszközök Kft. és EdTech Transsylvania Srl. széles termék- és szolgáltatásportfolióval közel 400 magyar nyelven oktatató intézményben aktív a robotika, alkotópedagógia és STEAM (természettudományok, informatika, műszaki tudományok, művészetek, matematika) területen.

Ha képzés terén lemarad Magyarország és a magyar munkaerőpiac a gazdasági versenyben is le fog

„A munka világa annyira gyorsan változik a digitalizációnak, robotikának és AI-nak köszönhetően, hogy az oktatási intézmények nem tudják ezt teljes mértékben lekövetni. Emiatt a piaci szereplőknek is komoly felelőssége van a munkaerő képzésében, hiszen ők látják testközelből, milyen tudásra lehet, van szükség ma. Különösen igaz ez a humán szolgáltatókra, hiszen egyrészről számos szegmensben jelen vannak, másrészről alapvető üzleti érdekünk, hogy évek, évtizedek múlva is megfelelő számban és megfelelő minőségben, azaz megfelelő készségekkel és tudással felvértezve biztosítsunk a vállalkozásoknak embereket a folyamatos működés biztosításához”

– mondta el Zakor Sándor, a Prohuman csoport elnöke.

Hozzátette:

„A Prohuman csoport nem most kezdett el foglalkozni az oktatással. Hosszú évek óta szorosan együttműködtünk a most felvásárolt vállalatokkal, és mivel stratégiai célunk az oktatásfejlesztés, logikus lépés volt az akvizíció. Ha képzés terén lemarad Magyarország és a magyar munkaerőpiac, a gazdasági versenyben is le fog. Ezzel a lépéssel még aktívabb szerepet szeretnénk vállalni a hazai munkaerő fejlesztésében, a reskilling és upskilling területen.  Mostantól konkrét oktatási és fejlesztési programok biztosításával is tudjuk támogatni ügyfeleinket, a legkülönbözőbb területeken működő vállalatokat. Olyan programokkal, melyek a munkaerőpiac legfontosabb kihívását, a kompetenciamérést és az dolgozók fejlesztését helyezik a középpontba.”

Munkaerőkölcsönzőből üzleti szolgáltatóvá fejlődött a Prohuman

A Prohuman Csoport az elmúlt években tudatos akvizíciós stratégiával építette fel széles körű HR-szolgáltatói portfóliót, amivel számos területen segíti az ügyfeleit. A nemzetközi terjeszkedés mellett a vállalat idehaza is több szegmensben hajtott végre felvásárlásokat, elsősorban az outsourcing és az üzleti szolgáltatások piacán, hogy a hagyományos HR-szolgáltatásokon túl magasabb hozzáadott értékű megoldásokat kínálhasson ügyfeleinek. A tavalyi létesítménygazdálkodási és contact center akvizíciókat követően a mostani bővülés újabb mérföldkő a cégcsoport növekedési stratégiájában.

„A Prohuman Csoport növekedési stratégiájának kulcseleme, hogy teljes körű szolgálatatásportfólióval üzleti szolgáltatóként tudja segíteni ügyfelei folyamatos működését, a munkaerő biztosítását. Ez azt jelenti, hogy nem csupán munkaerőt biztosítunk, de ehhez kötődően HR-szolgáltatásokat nyújtunk, oktatási és képzési programokat biztosítunk, illetve olyan kulcsterületeken is segíteni tudjuk az ügyfeleinket, mint a létesítményüzemeltetés vagy éppen call center szolgáltatások biztosítása. Mindezt pedig már nemcsak itthon, hiszen a régió 6 másik országában is jelen vagyunk”

– mondta el Zakor Sándor.

„A vállalatok versenyképessége a jövőben a munkaerő terén dől majd el. Azok lesznek az élen, akik rendelkeznek a megfelelő számú és képzettségű kollégával, olyan szakemberekkel, akik értik és képesek alkalmazkodni a digitális robbanás korához. Ezért is fektettünk az oktatás és kompetenciafejlesztési portfóliónkba. Az akvizíció révén a Prohuman Csoport termékei és szolgáltatásai immár a világ 30 országában jelennek meg, az európai régión túl a Közel-Keleten, Délkelet-Ázsiában és Afrikában is”

– tette hozzá a Prohuman csoport elnöke.

Az oktatási portfolió cégei a jövőben integráltan működnek, 2026. február 1-től a Prohuman Csoport leányvállalataként.  A Prohumannak immár 10 éves kortól a nyugdíjas foglalkoztatásig a társadalom szinte minden csoportja számára van az egyéni és vállalati kompetenciafejlesztéshez, pályaorientációhoz, karriertervezéshez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó értékajánlata.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Látványosan drágultak a panellakások Budapesten egy év alatt

A fővárosi használt lakáspiacon az előző évben a panellakásoknál mérte a legnagyobb drágulást az Otthon Centrum, a házgyári technológiával épült ingatlanok átlagosan mintegy 35 százalékkal értek többet, mint egy évvel korábban.

A téglalakások átlagos árszintje is emelkedett, miközben a használt házak iránt Budapesten visszafogottabb volt kereslet.

Az elmúlt évben Budapesten a használt téglalakások átlagos négyzetméterára 1,38 millió forint volt, a panellakásoké 1,12 millió, míg a használt házaké 797 ezer forint. A 2024-es évhez viszonyítva 2025-ben mindhárom szegmensben emelkedtek a fajlagos árak – ismertette a fővárosi lakáspiaci változásokat Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. A szakember szerint a lakásoknál az áremelkedés üteme meghaladta az előző évben tapasztaltat, ami elsősorban az államilag garantált, kedvezményes hitelfelvételi lehetőség keresletélénkítő hatásának tudható be. Ennek köszönhetően az olcsóbb lakások iránt érezhetően nőtt a kereslet, miközben a használt házak iránti érdeklődés mérséklődött.

Tavaly a budapesti téglalakások négyzetméterára kerületenként 800 ezer és 1,8 millió forint közötti sávban mozgott.

Az I. kerület volt a legdrágább négyzetméterenként 1,84 millió forintos átlagárral, ezt az V. kerület 1,74 millió és a XIII. kerület 1,7 millió forintos átlaggal követte. A budai kerületek többsége árszintben megelőzte a belső városrészeket, ugyanis a XXII. kerület kivételével 1,5-1,6 millió forint között alakult az átlagos négyzetméterár. Ezzel szemben a belvárosi kerületek közül csupán az V. és XIII. kerület haladta meg ezt a szintet, míg a többi kerületben 1,1-1,3 millió forintos ársáv volt irányadó.

A külső pesti kerületekben a téglalakások átlagos négyzetméterára 1 millió forint körül alakult az előző évben. A legdrágább kerületnek a XIV. kerület bizonyult 1,26 millió forinttal, míg a legolcsóbbnak a XVIII. kerület, ahol 836 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár.

Ezek az árak 22,6 százalékkal haladták meg a 2024-es értéket. A legnagyobb áremelkedés az I. kerületben volt, ebben a városrészben 55 százalékkal drágultak a lakások. A legkisebb mértékben a XVIII. kerületben emelkedtek a lakásárak mindössze 2 százalékkal. A kerületek többségében 20-30 százalék közötti áremelkedést mért az Otthon Centrum a téglalakások szegmensében.

A panellakások fajlagos átlagára 1,12 millió forint volt az elmúlt évben, kerületenként 900 ezer – 1,3 millió forint közötti sávban mozgott. A csúsztatott zsalus épületek esetében ennél magasabb ár is előfordult, különösen a II. kerületben, ahol a négyzetméterár megközelítette az 1,5 millió forintot.

A nagyblokkos panellakásokért a XI. kerületekben kellett a legtöbbet fizetni átlagosan 1,28 millió forintot, amelytől a XIII. kerület alig maradt el 1,23 millió forintos átlag értékkel. Buda és a belvárosi kerületek többi lakótelepén ennél valamivel alacsonyabb árszint volt a jellemző: az átlagos négyzetméterár 1,1-1,2 millió forint között alakult, így például a III. és XIV. kerületben 1,16 millió forint volt az irányadó ár.

A külső pesti kerületekben a panellakások átlagos négyzetméterára megközelítette az egymillió forintot.

Ebben a városrészben a XVII. kerület számított a legdrágábbnak 1,13 millió forinttal, míg a XIX. kerületben már 987 ezer forintért is elérhetők voltak egyes ingatlanok.

A panellakások négyzetméterára egy év alatt átlagosan 36 százalékkal nőtt, ami a legtöbb kerületet esetében 30-45 százalék közötti áremelkedést jelentett. A növekedés mértéke ugyanakkor jelentős a szórást mutatott: a XX. kerületben 50 százalékkal emelkedtek az árak, az ellenpólus pedig a VIII. kerület, ahol csak 5,5 százalékos volt a drágulás mértéke.

Használt házak fajlagos ára kerületenként 570-1 200 ezer forint között alakult. A budai és pesti városrészeket ezúttal sem csak a Duna, hanem az árszint is markánsan elválasztotta egymástól: amíg a budai oldalon az átlagos négyzetméterár meghaladta az egymillió forintot (1,01 millió forint), addig a pesti oldalon 715 ezer forintos átlag érték volt a jellemző.

A legdrágább kerületnek a III. kerület bizonyult, ahol a használt házak átlagos négyzetméterára elérte az 1,2 millió forintot, de a II., XI. és XII. kerületben mért árak is csak minimálisan maradtak el ettől. A budai oldalon egyetlen kivétel akadt, a hagyományosan olcsóbb XXII. kerület a maga 910 ezer forintos fajlagos átlagárával.

A pesti oldalon a XV. kerület számított a legdrágábbnak 900 ezer forintos négyzetméterárral, amelyet a XIV. kerület követett. A külső pesti kerületek többségére azonban tavaly 6-700 ezer forint körüli átlagár volt jellemző.

A használt házak négyzetméterára 2025-ben összességében 5,5 százalékkal emelkedett. A drágulás elsősorban a pesti oldalt érintette, ahol átlagosan 17,5 százalékos áremelkedést mért az Otthon Centrum, míg a budai oldalon nem tapasztalt érdemi változást a cég.

Soóki-Tóth Gábor ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az adatok értelmezésénél fontos kiemelni az összetételhatás szerepét, ugyanis a felújításra szoruló házak négyzetméterára jellemzően kisebb mértékben emelkedett, míg a jó állapotú, felújítást, átalakítást legfeljebb csekély mértékben igénylő ingatlanok a budai oldalon is néhány százalékkal drágultak. A szakember várakozásai szerint az áremelkedés az idei lakáspiacon is folytatódik, csupán annak mértéke lesz kérdéses.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Több ezer milliárd forintot égetnek el a magyarok a párna alatt

Bár a 2023-as sokk után az infláció 2024-ben és 2025-ben is egyszámjegyűre mérséklődött, a készpénzben tartott megtakarítások csendes értékvesztése nem állt meg.

A biztonságérzet hamis illúziója miatt – a digitális megoldások térnyerése ellenére – a magyar háztartások a legfrissebb adatok szerint még mindig több mint 7300 milliárd forintot tartanak készpénzben1. Ez az ország éves GDP-jének jelentős hányadát kitevő összeg2 azonban a fiókok mélyén pihenve nem termel hasznot, sőt: a Lightyear elemzése rámutat, hogy aki 2021 óta nem lépett, annak a “matracban” tartott pénze mára reálértéken közel a felét éri.

A számok nem hazudnak: a készpénz csendes halála

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a KSH friss, 2025-ös évet összegző adatai kijózanítóak. Bár az éves átlagos infláció 2025-ben 4,4%-ra csökkent (a 2023-as rekorder 17,6% után)3, ez még mindig azt jelenti, hogy a fiókban tartott pénz vásárlóereje folyamatosan olvad.

„Ha valaki 2021 elején eltett 1 millió forintot a “matracba” nehezebb időkre, az ma már – a halmozott inflációt figyelembe véve – alig ér többet 600 ezer forintnál reálértéken. Ez olyan, mintha a megtakarításunk harmadát egyszerűen kidobtuk volna az ablakon”

– hívja fel a figyelmet a Lightyear elemzése. Ez a jelenség különösen az idősebb generációt érinti érzékenyen, akiknél a készpénzbe vetett bizalom történelmileg erősebb, ám ők azok, akik a legkevésbé engedhetik meg maguknak megtakarításaik elértéktelenedését.

Andres Kitter, a Lightyear vezérigazgatója szerint a probléma nem a megtakarítási szándék hiánya, hanem az eszközök ismeretének hiánya:

„Magyarországon hatalmas igény van a biztonságra, amit sokan tévesen a fizikai készpénzzel azonosítanak. Pedig a modern pénzügyi világban a legnagyobb kockázatot éppen a kockázatkerülés jelenti: a 0%-os kamatozás. A Lightyearnél azt látjuk, hogy a magyar felhasználók egyre tudatosabbak: keresik azokat a lehetőségeket, ahol a pénzük nem lekötve, mégis kamatozva, akár dollárban vagy euróban védve van a hazai inflációs hatásoktól. A pénznek dolgoznia kell, nem aludnia.”

A szemléletváltás elkerülhetetlen

A helyzetet súlyosbítja, hogy sokan úgy vélik, a befektetés csak a gazdagok kiváltsága, vagy komoly szakértelmet igényel. Balogh Petya, angyalbefektető és a Cápák között cápája, aki maga is a pénzügyi tudatosság szószólója, határozottan fogalmaz a készpénztartással kapcsolatban:

„A matracpénz nem biztonsági tartalék, hanem egy lyukas vödör. Sokan félnek a tőzsdétől vagy a bankoktól, de az inflációtól nem rettegnek eléggé, pedig az az egyetlen biztos veszteség. Nem kell tőzsdecápának lenni ahhoz, hogy ezt elkerüljük. Ma már pár kattintással, alacsony költségek mellett el lehet érni, hogy a pénzünk megőrizze az értékét. Aki ma nem fektet be, az nem óvatos, hanem felelőtlen a saját jövőjével szemben.”

Mi a megoldás 2026-ban?

A szakértők egyetértenek abban, hogy a legrosszabb stratégia a semmittevés. A 2026-os évben a reálkamatok visszatérésével (amikor a banki vagy befektetési kamatok meghaladják az inflációt) újra van lehetőség érdemi gyarapodásra. Legyen szó állampapírról, alacsony kockázatú pénzpiaci eszközökről vagy a Lightyearhez hasonló platformok által kínált, le nem kötött tőkére fizetett kamatokról – a lényeg, hogy a tőke mozgásban legyen.

1 Forrás: MNB Pénzügyi Számlák (2025 Q3-Q4)

2 Forrás: KSH Gyorstájékoztató – GDP 2025

3 Forrás: MNB Inflációs Jelentés – 2025. december  


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss