Gazdaság

Az LG vezérigazgatója és vezetői megosztották, hogyan tervezik elérni a Future Vision 2030 céljait

William Cho, az LG Electronics (LG) vezérigazgatója és a vállalat további vezetői Las Vegasban mutatták be, milyen stratégiák alkalmazásával tervezik elérni az LG az ún. Future Vision 2030 célt.

A vezérigazgató azzal kezdte az előadását, hogy elmondta, az LG három fontos kitörési pontot azonosított – az elektrifikációt, a szolgáltatások értékesítésére alapuló modell felé történő elmozdulást (servitization) és digitalizációt –, amelyek végső soron át fogják alakítani nem csak az üzleti működést, de a vásárlói élményt is. A vállalat célja, hogy egy teljesítmény- és eredményorientált, győztes szellemű szervezet kiépítésével gyorsítsa fel a növekedést, és küzdje le az olyan kihívásokat, mint a piacot és az ellátási láncot jellemző, tartósan fennálló bizonytalanságok.

„Ha 2023 volt az az év, amikor kijelöltük a változások irányvonalait, akkor 2024 lesz az, amikor valóban fel is gyorsítjuk ezeket”

– mondta William Cho.

„A Future Vision 2030 a piacnak és az ügyfeleinknek tett ígéretünk, és arra fogunk törekedni, hogy ezt az ígéretet be is tartsuk.”

A vezérigazgató által tavaly bejelentett Future Vision 2030 az LG hosszú távú célját takarja, amely szerint olyan intelligens életmód-megoldásokat kínáló vállalattá kíván válni, amely képes összekapcsolni és kiterjeszteni az ügyfélélményt a különböző életterekre, beleértve az otthoni, kereskedelmi, közlekedési és virtuális tereket.

Beruházások a jövőbeli versenyképességért

A vezérigazgató 2024-ben az Áttörni a korlátokat kifejezést jelölte meg a vállalat irányítási politikájának kulcsmondataként és alapfilozófiájaként. Miután a jövőbeni növekedés érdekében már három fókuszterületet – a nem hardveres üzleti modellt, a B2B irányú bővítést és az új üzletágak fejlesztését – már létrehozott, az LG most minden erejével azon lesz, hogy tovább finomítsa portfólióját.

Első lépésként a vállalat a jövőbeni növekedés motorjaiban rejlő potenciált az üzleti stratégiai prioritásokon alapuló beruházások bővítésével maximalizálja. Idén a vállalat több mint kétszeresére növeli beruházásainak értékét; 8 milliárd dollárt fordít a kutatás-fejlesztésre és más kritikus területekre a versenyképesség erősítése érdekében.

A nagy növekedési potenciálú és magas nyereséget hozó alaptevékenységekre vonatkozóan 2024-ben szintén nagyobb befektetéseket tervez a vállalat. Ezek közé tartoznak a B2B üzletágak, például a járműalkatrészek, a fűtés, szellőztetés, légkondicionálás területe (HVAC), a beépített készülékek és a digitális kijelzőrendszerek, valamint a webOS platform divízió. Az LG további beruházásokkal támogatja új üzletágait is, például az elektromosjármű-töltők és a robotikai megoldások területeit, továbbá bejelentette, hogy 2030-ig több mint 40 milliárd dollárt* kíván befektetni abba, hogy portfóliója átalakuljon a minőségi üzleti növekedés érdekében.

Ezen túlmenően az LG az idei évtől kezdve aktívan keresi a szervezetben rejlő olyan növekedési lehetőségeket, mint a fúziók, felvásárlások és partnerségek, illetve olyan stratégiákat adaptál, amelyek célja a belső növekedési motorok megerősítése. Hangsúlyt fektet továbbá az olyan áttörést jelentő és vásárlói értéket növelő technológiai területekre is, mint a mesterséges intelligencia (AI) és a kevert valóság (MR).

A vezérigazgató az újonnan létrehozott, ún. tengerentúli értékesítési és marketingdivíziót fontos egységként azonosította, amely segíthet az LG-nek „áttörni a korlátokat”. Az új szervezet már jelenleg is fontos szerepet játszik az LG globális sikerében, és a vállalat teljes értékesítésének mintegy kétharmadát adta. A divízió olyan speciális stratégiákat valósít meg, amelyek figyelembe veszik az egyes régiók és piacok egyedi jellemzőit. Erőfeszítései világszerte maximalizálták az üzletág teljesítményét, és jelentős szerepet játszottak az LG nemzetközi leányvállalatainak megerősítésében.

Növekedés, nyereség és érték a Tripla Hetes célok elérésével

A három fő növekedési motorral, vagyis a platformalapú szolgáltatási üzletágakkal, a B2B üzletággal és az új üzleti területekkel a vállalat célja a „Tripla Hetes” célok elérése: a legalább 7 százalékos átlagos növekedési ráta és üzemi nyereséghányad, valamint a 7 százalékos EBITDA-nak megfelelő vállalati érték.

Tavaly a piaci kereslet csökkenése ellenére a vállalat kiemelkedően teljesített, köszönhetően a B2B üzletág növekedésének. Az elmúlt öt évben az LG B2B üzletágának éves százalékos növekedési üteme könnyedén meghaladta a kétszámjegyű értéket, a teljes értékesítés átlagos éves növekedési üteme pedig 8 százalék körüli volt.

A járműalkatrészek üzletág szintén kulcsfontosságú területté vált, és fennállásának 10. évében 8 milliárd dolláros* éves forgalmat ért el. Az elektromos járművekre való globális átállás várhatóan növelni fogja a keresletet a nagy értékű elektromos járműalkatrészek iránt, ami az üzletág egyik fő szakterületének számít.

A járműalkatrészek üzletég három pillérre – járműfedélzeti infotainment (IVI) rendszerek, elektronikus meghajtás és járműlámpák – építve az előrejelzések szerint folyamatosan és gyorsan fog növekedni. 2024-től elsősorban a szoftveresen definiált járműképességek biztosítására, az elektromosjármű-alkatrészek ügyfélkörének bővítésére és az intelligens lámpák terén betöltött vezető szerepének megerősítésére összpontosít a vállalat. A növekvő mennyiségű megrendelésekre a vállalat beruházásokkal reagál, hogy bővíthesse közép-és dél-amerikai, illetve európai gyártókapacitásait.

Az LG B2B portfóliójának másik fontos területe, HVAC (fűtés, szellőztetés, légkondicionálás) üzletág gyorsan növekszik az olyan feltörekvő piacokon, mint Ázsia, illetve Közép- és Dél-Amerika, míg a fejlett piacokon, köztük Európában és Észak-Amerikában – ahol erős a kereslet a hatékony, környezetbarát termékek iránt – folytatja az új lehetőségek feltárását.

Az LG HVAC-üzletágának célja, hogy még inkább kihasználja a vállalat technológiailag fejlett alkatrészei, köztük a motorok és a kompresszorok versenyképességét, és bővítse termékkínálatát. Miután tavaly novemberben az egyesült államokbeli Alaszkában konzorciumot hozott létre a fejlett hőszivattyúk kutatására, az LG idén egy európai kutatás-fejlesztési bázis kiépítését tervezi. A vállalat emellett egyedülálló légkondicionáló termékek, például egy dedikáltan kültéri használatra tervezett légtechnikai eszköz bevezetésével bővíti üzleti tevékenységét.

Felismerve, hogy a B2B divíziókat a fogyasztói üzletágaknál kevésbé érintik közvetlenül a gazdasági folyamatok változásai, az LG aktívan támogatja a B2B területeket, hogy megőrizze az eladások és a nyereség stabilitását. A vállalat bejelentette a B2B üzletágak bővítésére vonatkozó terveit, és számos új megoldás bevezetésével 2030-ra több mint 32 milliárd dollárra*, vagyis a jelenlegi szint duplájára kívánja növelni az értékesítési volument.

Az LG felgyorsítja általános üzleti modelljének fejlesztését is, és a meglévő termékközpontú, háztartási készülékekkel és televíziókkal foglalkozó üzletágai mellett olyan, nem hardveres területekre is belép, mint a tartalom, a szolgáltatások és az előfizetéses megoldások. A világszerte már használatban lévő több százmillió LG-terméket „platformként” kihasználva a vállalat folyamatos értékesítésre és nyereségre számít.

Az üzleti irányváltással összhangban a szórakoztatóelektronikai divízió célja, hogy média- és szórakoztatóplatform-alapú vállalkozássá alakuljon át, és elősegítse a webOS platform üzletág növekedését. A szórakoztatóelektronikai üzletág kiterjeszti a webOS-ökoszisztémát az intelligens monitorokra, az IVI-rendszerekre és más tévégyártókra, ami gyorsan megerősíti a platformüzletág alapjait. Az LG arra számít, hogy a webOS platformüzletág a közeljövőben az egyik legnagyobb potenciálú növekedési motorrá válik.

A háztartásigép- és légkondicionáló üzletág, amelynek sikere kiemelkedő szerepet játszik az LG egész szervezetre kiterjedő átalakulásában, egy intelligens otthoni megoldásokat kínáló üzleti területet is fejleszt, amely egyesíti a szolgáltatásokat és az előfizetéses megoldásokat. Az üzletág végső célja, hogy megvalósítsa Nulla munkával töltött otthoni idő, a minőségi időtöltésért (Zero Labor Home, Makes Quality Time) vízióját, amely túlmutat a háztartási készülékek alapvető funkcióin, hogy az otthon töltött időt minden eddiginél kényelmesebbé tegye.

Az előfizetéses megoldások üzletág, amely az LG háztartási készülékeit kiegészítő napi szolgáltatásokért felel, gyors ütemben növekszik Dél-Koreában. Az üzletág külföldi terjeszkedése már folyamatban van, és Korea mellett a többi ázsiai stratégiai piac tapasztalhatja meg elsőként a megoldások előnyeit.

Az LG teljes forgalmában több mint kétszeresére nőtt az elmúlt öt év során a nem hardveres divíziók – például a webOS-platformon alapuló tartalom- és szolgáltatási üzletágának, valamint az otthoni készülékeken elérhető előfizetéses megoldások üzletágának – részesedése.

Az LG emellett erőteljesen előmozdítja majd az immateriális javak, például az alapvető szabadalmak kereskedelmi hasznosítását a technológia kritikus területein, beleértve a kommunikációt, a médiát, a mobilitást és az IoT-csatlakoztathatóságot. A közelmúltbeli átszervezés során a vállalat új üzleti egységeket is létrehozott az intelligens gyárak építésével kapcsolatos know-how-jának kereskedelmi hasznosítása érdekében.

Ezen túlmenően az LG nagy potenciállal rendelkező, az üzleti szinergiába illő fejlődési lehetőségekre is fókuszál. Erre kiváló példa, hogy az LG NOVA 2024 végéig több mint 100 millió dollárra növeli a startupok támogatására szolgáló alapját, amivel az LG még inkább segítheti az új technológiák és megoldások felfedezését és az innováció előmozdítását, illetve hozzájárulhat ahhoz, hogy a vállalat új üzleti szegmensek élére álljon.

Az LG nemrégiben létrehozott elektromosjármű-töltési üzletága átfogó megoldásokat kínál, többek között fejlett töltőegységeket és vezérlési megoldásokat, távdiagnosztikai és szervizelési szolgáltatásokat, valamint járműakkumulátor-diagnosztikát, mindezt jelentős gyártási és értékesítési infrastruktúrával. Az észak-amerikai piacra belépve a vállalat már egy töltőgyártósor építését is befejezte a texasi Fort Worthben.

A digitális egészségügyi szegmensben a vállalat az Amwell-lel együttműködve bővíti telemedicina-üzletágát, és olyan területeken vizsgálja a szolgáltatások életképességét, mint a megelőzés, a diagnózis, az utógondozás és a gyógyulás. A virtuális valóságban, egy másik ígéretes üzleti területen az LG az MR-eszközök kereskedelmi forgalomba hozására készül. A vállalat 2023 végén a szórakoztatóelektronikai divízion belül létrehozta az eXtended Reality üzletágat, és folytatja a különböző technológiai partnerekkel elkezdett munkát a kiterjesztettvalóság-alapú megoldások területén.

Emellett a vállalat vezető technológiai irodája (CTO), amely a jövőbeli technológiák fejlesztését irányítja, intenzív kutatás-fejlesztési programokat folytat az üzleti versenyképesség erősítéséért és az új alaptechnológiák felfedezése érdekében. A CTO elsősorban nyolc technológiai területre összpontosít: szoftver, system on chip, mesterséges intelligencia, robotika, anyagok és alkatrészek, szabványok, új generációs számítástechnika és felhő/adatok.

A digitális átalakulás felgyorsítása adatvezérelt gyakorlatokkal és következő generációs ERP-beruházással

A digitális átalakulás (DX) révén az LG ún. F.U.N. – First, Unique and New, azaz első, különleges és új – élményeket nyújt majd ügyfeleinek, és továbbfejleszti ügyfélközpontú vállalatvezetési rendszerét.

A vállalat a teljes szervezetben nagyszabású IT-beruházásokat hajt végre a digitális átalakulás érdekében. Kiépíti továbbá az N-ERP-t, vagyis a következő generációs vállalati erőforrás-tervezést, hogy a vállalat üzleti folyamatai és rendszerei integráltak és összehangoltak legyenek. Mindemellett az idei évtől kezdve az LG világszerte bevezeti az Intellytics Customer 360 ügyféladat-platformot, amely lehetővé teszi a különböző ügyfélkapcsolati pontokból gyűjtött adatok integrált kezelését.

Az LG digitális átalakulás érdekében tett erőfeszítései túlmutatnak az ügyfélélmény innovációján, hiszen az értékesítési lánc hatékonyságának javítására is kiterjednek, a beszerzéstől és a gyártástól a szállításig és az értékesítésig. Tavaly az így megvalósított digitális átalakulás révén az LG több mint 240 millió dollár értékben növelte a termelékenységet és a hatékonyságot.*

**Átalakulás egy kiemelkedően teljesítő szervezetté, valamint Az élet szép filozófia terjesztése**

Amikor a vezérigazgató az alkalmazottakkal beszélget, gyakran idézi Peter Drucker neves amerikai menedzsmenttudóst: „A kultúra megeszi a stratégiát reggelire”. A vezérigazgató valóban hisz abban, hogy az erős szervezeti kultúra elengedhetetlen ahhoz, hogy a stratégiát jó teljesítményre lehessen váltani.

Az alkalmazottakkal tavaly decemberben tartott CEO F.U.N. Talk című beszélgetésén William Cho felvázolta a vállalat 2024-re vonatkozó jövőképét, amelynek része, hogy a vállalat kiemelkedő teljesítményű szervezetté váljon. Kijelentette:

„ennek eléréséhez szorosan össze kell kapcsolnunk küldetésünket, jövőképünket és céljainkat, és fáradhatatlanul a végrehajtásra kell összpontosítanunk”.

Az Élet szép márkaígéret jegyében az idei évtől kezdve az LG számos integrált márkatevékenységet indít, amelyek a marketing, az ESG és a CSR területét is felölelik. A vállalat bátor optimista szemlélettel terjeszti majd a szlogen alapját képező értékeket és filozófiát, miközben fiatalos dinamizmussal tölti meg a márkát. A magát „bátor optimistának” valló LG olyan innovátor, amely bátran szembenéz a nehézségekkel, még a nehéz időkben is hisz a fejlődési lehetőségek keresésében, és úgy talál megoldásokat, hogy meghallgatja az ügyfeleit és odafigyel a piacra.

A látogatók január 9-12. között, a 2024-es CES kiállításon, az LG standján (#16008, Las Vegas Convention Center) ismerhetik meg a vállalat legújabb innovációit. Az újonnan bemutatott LG-termékekről további információ a https://www.lgnewsroom.com/tag/ces2024/ weboldalon érhető el.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:digitalizáció fusion jövő LG terv

Up Next

Hatékonyságnöveléssel erősíthetnek a napelemes kkv-k januártól

Don't Miss

A vezérigazgatók közel fele tart attól, hogy változtatás nélkül vállalata nem lesz életképes 10 év múlva

Gazdaság

Érték és közösség: ötven éve végzett szakembereket köszöntöttek a Széchenyi István Egyetemen

A győri Széchenyi István Egyetemen már hagyomány, hogy díszdiploma-adományozással ünneplik meg az intézményben ötven éve vagy régebben oklevelet szerzett egykori hallgatókat. A jogelőd Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán (KTMF) végzett mérnököket két ünnepségen köszöntötték június 4-én.

A Széchenyi István Egyetem felhívására több mint 210-en jelentkeztek, akik közül mintegy 160 ötven éve vagy régebben végzett hallgatónak személyesen adták át a díszdiplomát az intézmény győri campusán szervezett ünnepségeken. A délelőtti és a délutáni rendezvényen többek között távközlési, közlekedési, út-, híd- és vasútmérnöki területen oklevelet szerzett szakembereket köszöntöttek.

Dr. Friedler Ferenc professzor, az egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese az eseményen elmondta: a mára kilenc karral működő győri intézményben a multidiszciplinaritás olyan előnyt jelent, amiből nemcsak a hallgatók, de a vállalati partnerek és a térség gazdasága is profitál.

„Egyetemünk 17 ezer hallgatóval, köztük csaknem kilencven ország mintegy ezer külföldi hallgatójával, több mint 82 ezer végzettjével olyan különleges közösséget alkot, amelyre méltán lehetünk büszkék. Eredményeink sokat tesznek hozzá a hazai felsőoktatási és tudományos élethez, és olyan lehetőségeket teremtenek a fiataloknak, amelyek révén magasan képzett, naprakész tudással felvértezett szakemberekké válhatnak. A széchenyis diploma értékét jelzi a nálunk oklevelet szerzők gyors elhelyezkedése, az átlagosnál jelentősen magasabb jövedelme, és számos kitűnő karrierút, amely egyetemünk falai közül indult”

– emelte ki. Rámutatott, az intézmény alapvető célja a hallgatók sikeres szakmai pályára való felkészítése, aminek eredményét leghitelesebben az aranydiplomások sikerei igazolják.

Kuti József, a Széchenyi István Egyetem címzetes egyetemi tanára már a most díszdiplomát átvevő volt hallgatókat is tanította, ezért egykori oktatóként, de még inkább barátként szólt az ünnepeltekhez. Mint mondta, 1976 számára is emlékezetes év volt. Felidézte a győri campus megépítését, a Budapestről Győrbe költözést, valamint visszaemlékezett a Felvételi Bizottság elnökeként átélt kihívásokra és a képzések folyamatos bővítésére is.

„Számítottunk rátok, akik konzulensként és más módokon segítettétek az intézmény munkáját. Örömmel köszöntöm ma azokat, akik az elmúlt ötven évben hozzájárultak az egyetem fejlődéséhez”

– emelte ki. Rámutatott: a szakmaiakon túl szoros emberi kapcsolatok köttettek, és egy erős közösség alakult ki, aminek egyik kiemelkedő eseménye az aranydiplomák átadása.

Lessné Greff Aranka az akkor induló postaüzemi szak egykori hallgatójaként vehette át a díszoklevelet.

„Az első évet még Budapesten végeztük, és a másodikra érkeztünk Győrbe, vagyis részesei voltunk a campus megnyitásának. Húszan jártunk a szakra, és nagyon összetartó csapat voltunk, tizennégyen most is itt vagyunk”

– mondta el. Hozzátette, azóta rengeteget változott és fejlődött az intézmény.

„Akkoriban sok üres terület volt ott, ahol ma impozáns épületek állnak. Alig ismertünk rá egykori tanulmányaink helyére, ami alól talán csak a kollégium kivétel, hiszen ott éltük mindennapjainkat”

– jegyezte meg.

Szaktársa, Bors Erzsébet ugyancsak jó szívvel emlékezett vissza a Győrben töltött évekre.

„Életem legszebb időszaka volt ez, élveztük a szabadságot, és egy jó közösségbe tartozhattunk. A tanulás mellett rengeteg programot szerveztünk, és jól esett, hogy a város lakói már akkor azt mondták ránk: itt vannak az egyetemisták”

– idézte fel a fél évszázada történteket az egykori hallgató, aki férjét is itt ismerte meg. Sági Zoltánnak az ünnepségen posztumusz adták át az aranydiplomát.

„Nagyon jó visszagondolni, hiszen nekünk a fiatalságunkat jelenti az az időszak. Egykori szaktársaimmal ma is tartom a kapcsolatot, a 45 éves évfordulónkat is a győri campuson ünnepeltük. Most is egy nappal korábban érkeztünk, hogy legyen idő a baráti beszélgetésekre”

– árulta el Sneider Csaba, aki szintén ötven éve végzett a postaüzemi szakon. Úgy látja, aki itt tanult, jól tudta kamatoztatni a megszerzett tudást, akár a szakmájában, akár a következő generációk képzésében.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

MNB: már áprilisban átlépte az ezermilliárdos határt a hazai lakáshitelpiac

Áprilisban minden idők negyedik legerősebb havi eredményével zárt a magyarországi lakáshitelpiac – a szóban forgó időszak számait csak az idén márciusi, illetve a tavaly november-decemberi adatok tudták felülmúlni. A hazai lakáshitelpiac volumene már az év első egyharmadában meghaladta az 1 000 milliárd forintot – írja közleményében a Bank360.hu.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által ma publikált, 2026 áprilisára vonatkozó adatok szerint 262,4 milliárd forint volt az újonnan felvett lakáscélú hitelek szerződéses összege. Ez 95,7%-os bővülést jelent a tavalyi év azonos időszakában felvett 134,08 milliárd forinthoz képest. Ez mindenképpen impozáns eredmény, bár érdekességként megemlíthető, hogy idén január óta ez volt az első alkalom, hogy az év/év alapú bővülés nem érte el a 100%-ot – összegzi a jegybanki adatokat Meszlényi Tamás, a Bank360 szakértője.

Változatlanul elmondható, hogy a kihelyezés túlnyomó részét az Otthon Start Program keretein belül nyújtott lakáshitelek tették ki, igaz, márciushoz képest csökkent ezen ügyletek volumene és részaránya is. Míg márciusban 203 milliárd forintnyi új OSP-hitelre kötöttek szerződést a háztartások, addig áprilisban már csak 189 milliárd forint volt ez az összeg, ami 6,9%-os csökkenést jelent. Ennek megfelelően az OSP-hitelek részaránya minimálisan ugyan, de csökkent (72,2% 🡪 72%). Összegszerűen a piaci lakáshitelek kihelyezése is csökkent, a márciusi 56,21 milliárd forintról 52,73 milliárd forintra, ám az OSP-hitelek nagyobb mértékű csökkenése révén előbbiek részaránya még így is emelkedni tudott, igaz, minimálisan (20% 🡪 20,1%).

Ugyanakkor az Otthon Start Program térnyerését továbbra is jól jelzi, hogy a piaci lakáshitelek esetében az újonnan kihelyezett hitelösszeg 51%-kal maradt el a tavalyi év azonos időszakában kihelyezett 107,57 milliárd forintnyi piaci lakáshiteltől.

A támogatott lakáshitelek összesített részaránya egyébként 79,9% volt áprilisban, ami minimálisan maradt el az idén márciusi 80%-os részaránytól. Az OSP-n kívüli támogatott lakáshitelek szerződéses összege 20,67 milliárd forint volt áprilisban, ami ugyancsak elmaradt az idén márciusi értéktől (21,82 milliárd forint).

A fenti ábrán jól látható, hogy a piaci lakáshitelek aránya 2018 második felében még a 90%-ot is meghaladta, és bár a súlyuk később csökkent, a későbbiekben is jellemzően meghaladta a 70-80%-ot. Ez a helyzet gyökeresen megváltozott tavaly ősszel, amikor is az Otthon Start Program indulásával a piaci hitelek kihelyezésen belüli részaránya 20%-ra esett vissza, és azóta sem tudta elhagyni ezt a tartományt.

Márciushoz képest nem csak a volumen, hanem a szerződésszám is csökkent – az áprilisi 9 651 szerződés 5%-kal maradt el a márciusi 10 160-tól, ugyanakkor 40,1%-kal múlta felül az egy évvel korábbi 6 889 darabot. A szerződések darabszáma és az összesített hitelösszeg alapján elmondható, hogy idén áprilisban 27 188 703 forint volt az újonnan kötött lakáshitelek átlagos szerződéses összege, ami 39,7%-os emelkedést jelent a tavaly áprilisi 19 463 052 forintos átlagösszeghez képest.

Meglesz idén a 2 000 milliárd?

A tavalyi évben 1 967,36 milliárd forintot tett ki az új lakáshitelek szerződéses összege, ami 45,6%-kal múlta felül a 2024-es év 1 351,41 milliárd forintos eredményét. Ez a jelentős növekmény természetesen elsősorban az Otthon Start Program indulásával magyarázható, hiszen a tavalyi eredmény jelentős része, 40,5%-a (797,6 milliárd forint) az év utolsó három hónapjában realizálódott.

A fentiekhez képest az új kihelyezésnek 2026-ban már az év első négy hónapjában sikerült meghaladnia az ezermilliárd forintot – egészen pontosan 1 041,4 milliárd forintnyi szerződést kötöttek az igénylők 2026. január-áprilisban. Ez 104,4%-os emelkedést jelent a 2025. január-áprilisban kihelyezett 517,09 milliárd forinthoz képest. Bár a lakás- és hitelpiaci szereplők zöme az idei év egészére nézve inkább a kereslet mérséklődésére számít, a fenti számok tükrében mégiscsak könnyen elképzelhető, hogy idén először az új kihelyezések tekintetében a 2 000 milliárd forintot is sikerül meghaladnia a hazai lakáshitelpiacnak.

A személyi hiteleknél is visszaesést hozott az április

Idén áprilisban 116,07 milliárd forintot tett ki az új személyihitel-szerződések volumene, ami az idén márciusi 121,26 milliárd forinthoz képest ugyancsak némi visszaesést jelent. Ugyanakkor az is igaz, hogy év/év alapon kifejezetten jelentős, 28,3%-os bővülésről beszélhetünk, elvégre 2025 áprilisában 90,45 milliárd forint személyi hitel került kihelyezésre. Az idén márciusi eredményhez viszonyított visszaesés kapcsán azt is érdemes megemlíteni, hogy az akkor kihelyezett 121,26 milliárd forint minden idők legerősebb eredménye volt, míg az áprilisi eredmény a dobogó második helyét tudhatja magáénak.

A volumenen túl a darabszám is jelentősen emelkedett, hiszen a tavaly áprilisi 27 592 darab szerződést 14,8%-kal múlta felül az idén áprilisi 31 675 darab. Az áprilisi szerződésszám és a hitelösszeg alapján azt mondhatjuk, hogy az új személyi hitelek átlagos hitelösszege 3 664 435 forint volt, ami 11,8%-os emelkedést jelent a tavaly áprilisi 3 278 216 forintos átlagösszeghez viszonyítva.

Csökkenés a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél

A szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében áprilisban 8,12 milliárd forintot tett ki az újonnan kötött szerződések összege, ami 17,4%-os visszaesést jelent éves alapon. Ebből a hitelfajtából mindössze 422 darab szerződés született áprilisban, ami már 24,9%-os elmaradást jelez a tavalyi év azonos időszakához képest.

A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél idén áprilisban 19 233 775 forint volt az átlagos hitelösszeg, ami 9,9%-os emelkedést jelent az egy évvel korábbi 17 494 246 forintos átlagösszeghez képest.

A babaváró bővült, a munkáshitel gyengült

Áprilisban 21,32 milliárd forint összegben vettek fel babaváró hitelt a magyar házaspárok, ami 25,7%-os emelkedést jelent a tavaly áprilisi 16,96 milliárd forinthoz képest. Ugyanakkor az is igaz, hogy az idén márciusi, hosszú hónapok óta először bővülést jelentő 23,12 milliárd forinttól elmaradt az áprilisi eredmény (-7,8%).

A munkáshitel kihelyezése pedig éves alapon és az előző hónaphoz viszonyítva is visszaesett idén áprilisban. A tárgyalt időszak 8,91 milliárd forintos eredménye 49,5%-kal kisebb a tavaly áprilisi 17,65 milliárd forintnál, de az idén márciusi 11,34 milliárd forintnál is 21,4%-kal kisebb.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Vállalati adatokat lophatnak az AI-ügynökök?

A vállalatoknál egyre több folyamat során vesznek igénybe különféle AI- és GenAI-megoldásokat, a biztonsági kontrollok azonban sok helyen nem tartanak lépést a technológia térnyerésével. Ez a különbség különösen az AI-ügynökök terjedésénél válik kritikussá, mivel ezek a rendszerek már önálló működésre is képesek. Ennek kapcsán a döntéshozók több mint fele tart adatlopási kockázatoktól egy friss kutatás adatai szerint.

Az OpenText szakértői úgy vélik, hogy a technológiában rejlő üzleti érték akkor használható ki biztonságosan, ha a szervezetek az identitás- és hozzáféréskezelési alapokat is felkészítik erre az új működési modellre.

„Az AI egyre inkább a mindennapi működés részévé válik, és ezzel együtt a szervezeteknek biztonságos alapokra van szükségük az információkezelés terén. Elengedhetetlenek a világos irányítási keretek, a szabályzatokra épülő kontrollok és a folyamatos felügyelet ahhoz, hogy az AI-rendszerek megbízhatóan és az előírásoknak megfelelően működjenek.”

-mondta Muhi Majzoub, az OpenText termék- és fejlesztési területéért felelős ügyvezető alelnöke

A generatív mesterséges intelligencia gyors terjedése mellett egyre nagyobb figyelem irányul az AI-ügynökökre. Ezek a rendszerek már képesek arra, hogy önállóan hajtsanak végre feladatokat, amelyek elvégzése érdekében adatokhoz férnek hozzá és rendszerek között mozognak. Mindez komoly üzleti lehetőséget jelent, ugyanakkor új biztonsági kérdéseket is felvet. Az OpenText megbízásából, a Ponemon Institute által készített kutatás szerint a válaszadók 55 százaléka úgy látja, hogy az AI-ügynökök rosszindulatú használata jelentősen vagy mérsékelten növeli az adatlopás kockázatát. A vállalatok számára ezért kulcskérdéssé válik, hogy pontosan kontrollálják, ki vagy mi férhet hozzá az adatokhoz, milyen jogosultsággal, milyen céllal és mennyi ideig.

Az AI-ügynökök már a spájzban vannak

Az agentic AI, vagyis az önálló feladatvégzésre képes mesterséges intelligencia számos szervezetnél már most is jelen van. A Ponemon kutatása szerint a vállalatok 38 százaléka teljesen vagy részben bevezette a technológiát. A munkavállalók közül átlagosan 23 százalék használ olyan AI-ügynököket, amelyek önműködően hajtanak végre feladatokat, például kódolnak, e-maileket válaszolnak meg vagy adatokat kérdeznek le. Ez a változás új helyzet elé állítja a szervezeteket a hozzáférések kezelése terén is. A vállalatoknak régebben csupán az emberi felhasználók belépéseit és jogosultságait kellett ellenőrizniük, ma már azonban egyre több olyan digitális identitással is számolniuk kell, amely azt határozza meg, hogy egy adott rendszer, folyamat vagy AI-ügynök milyen adatokhoz és alkalmazásokhoz férhet hozzá, és milyen műveleteket végezhet. Az IAM, vagyis az identitás- és hozzáférés-kezelés feladata ennek központi felügyelete, a jogosultságok és feltételek menedzsmentje. A Gartner 2026-os kiberbiztonsági trendriportja is kiemeli, hogy az IAM-nek alkalmazkodnia kell az AI-ügynökök biztonságos kezeléséhez és támogatásához.

Tudják, csak nem sejtik

Az OpenTexthez kapcsolódó Dark Reading riport szerint a vezetők 70 százaléka érettnek tartja saját IAM-szolgáltatásait, miközben a szervezetek nagyjából fele még nem tud eltérő szabályokat alkalmazni a nem emberi identitásokra. Ez azért fontos, mert az AI-ügynökökkel járó kockázat különösen akkor nőhet meg, ha nem saját, egyedi identitással működnek, túl széles jogosultságokat kapnak, vagy a hozzáféréseiket nem vizsgálják felül rendszeresen. A riport szerint a szervezetek 93 százaléka már használ különálló identitást legalább néhány AI-ügynöknél, de csak 27 százalék alkalmazza azokat az összes vagy a legtöbb AI-ügynöknél. A hozzáférések felülvizsgálata sem mindenhol folyamatos: mindössze 13 százalék végzi rendszeresen, 11 százalék pedig csak valamilyen incidens esetén ellenőrzi ismételten azokat.

Még nem állnak készen

Fontos figyelembe venni, hogy az AI-ügynökök gyorsan változó környezetben működnek. Egy adott feladatra létrehozott ügynök idővel új rendszerekhez kapcsolódhat, több adatot érhet el, vagy más üzleti folyamatokban is szerepet kaphat. Ha a jogosultságai nem követik pontosan a feladatát, akkor könnyen túl széles hozzáféréssel rendelkezhet. A Dark Reading jelentése alapján a vezetők körében a leggyakoribb aggály a túl széles jogosultsági kör vagy a jogosultságszint emelkedése, amit a válaszadók 51 százaléka említett. Emellett 49 százalék komoly kihívásnak tartja, hogy a vállalatoknak egyre több rövid ideig élő vagy gyorsan változó identitást kell kezelniük, 41 százalék szerint pedig a jelenlegi eszközök még nem támogatják megfelelően az ehhez szükséges irányítást és kontrollt. A felkészültségi hézag is jól látszik: a válaszadók 82 százaléka úgy érzi, érti az AI-ügynökök potenciális biztonsági kockázatait, de csak 53 százalék szerint vannak felkészülve az IAM-eszközei az AI-ügynökök várható növekedésének kezelésére.

Központi kontroll

Az AI-ügynökök biztonságos vállalati használatához olyan identitás- és hozzáféréskezelési alapokra van szükség, amelyek segítenek szabályozni, hogy ki vagy milyen AI használhat AI-ügynököket milyen jogosultságokkal, milyen célból és milyen feltételek mellett. Ebben nyújt segítséget az OpenText Identity and Access Management portfóliója, amelynek megoldásai támogatják az identitások és jogosultságok életciklus-kezelését, a hozzáférések rendszeres felülvizsgálatát, valamint a központi és kockázatalapú hozzáférés-kezelést. Így a vállalatok átláthatóbban szabályozhatják, ki vagy milyen AI használhat AI-ügynököket, azok milyen rendszerekhez férhetnek hozzá, és milyen esetekben van szükség szigorúbb ellenőrzésre vagy a hozzáférések felülvizsgálatára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!