Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Az LG vezérigazgatója és vezetői megosztották, hogyan tervezik elérni a Future Vision 2030 céljait

William Cho, az LG Electronics (LG) vezérigazgatója és a vállalat további vezetői Las Vegasban mutatták be, milyen stratégiák alkalmazásával tervezik elérni az LG az ún. Future Vision 2030 célt.

A vezérigazgató azzal kezdte az előadását, hogy elmondta, az LG három fontos kitörési pontot azonosított – az elektrifikációt, a szolgáltatások értékesítésére alapuló modell felé történő elmozdulást (servitization) és digitalizációt –, amelyek végső soron át fogják alakítani nem csak az üzleti működést, de a vásárlói élményt is. A vállalat célja, hogy egy teljesítmény- és eredményorientált, győztes szellemű szervezet kiépítésével gyorsítsa fel a növekedést, és küzdje le az olyan kihívásokat, mint a piacot és az ellátási láncot jellemző, tartósan fennálló bizonytalanságok.

„Ha 2023 volt az az év, amikor kijelöltük a változások irányvonalait, akkor 2024 lesz az, amikor valóban fel is gyorsítjuk ezeket”

– mondta William Cho.

„A Future Vision 2030 a piacnak és az ügyfeleinknek tett ígéretünk, és arra fogunk törekedni, hogy ezt az ígéretet be is tartsuk.”

A vezérigazgató által tavaly bejelentett Future Vision 2030 az LG hosszú távú célját takarja, amely szerint olyan intelligens életmód-megoldásokat kínáló vállalattá kíván válni, amely képes összekapcsolni és kiterjeszteni az ügyfélélményt a különböző életterekre, beleértve az otthoni, kereskedelmi, közlekedési és virtuális tereket.

Beruházások a jövőbeli versenyképességért

A vezérigazgató 2024-ben az Áttörni a korlátokat kifejezést jelölte meg a vállalat irányítási politikájának kulcsmondataként és alapfilozófiájaként. Miután a jövőbeni növekedés érdekében már három fókuszterületet – a nem hardveres üzleti modellt, a B2B irányú bővítést és az új üzletágak fejlesztését – már létrehozott, az LG most minden erejével azon lesz, hogy tovább finomítsa portfólióját.

Első lépésként a vállalat a jövőbeni növekedés motorjaiban rejlő potenciált az üzleti stratégiai prioritásokon alapuló beruházások bővítésével maximalizálja. Idén a vállalat több mint kétszeresére növeli beruházásainak értékét; 8 milliárd dollárt fordít a kutatás-fejlesztésre és más kritikus területekre a versenyképesség erősítése érdekében.

A nagy növekedési potenciálú és magas nyereséget hozó alaptevékenységekre vonatkozóan 2024-ben szintén nagyobb befektetéseket tervez a vállalat. Ezek közé tartoznak a B2B üzletágak, például a járműalkatrészek, a fűtés, szellőztetés, légkondicionálás területe (HVAC), a beépített készülékek és a digitális kijelzőrendszerek, valamint a webOS platform divízió. Az LG további beruházásokkal támogatja új üzletágait is, például az elektromosjármű-töltők és a robotikai megoldások területeit, továbbá bejelentette, hogy 2030-ig több mint 40 milliárd dollárt* kíván befektetni abba, hogy portfóliója átalakuljon a minőségi üzleti növekedés érdekében.

Ezen túlmenően az LG az idei évtől kezdve aktívan keresi a szervezetben rejlő olyan növekedési lehetőségeket, mint a fúziók, felvásárlások és partnerségek, illetve olyan stratégiákat adaptál, amelyek célja a belső növekedési motorok megerősítése. Hangsúlyt fektet továbbá az olyan áttörést jelentő és vásárlói értéket növelő technológiai területekre is, mint a mesterséges intelligencia (AI) és a kevert valóság (MR).

A vezérigazgató az újonnan létrehozott, ún. tengerentúli értékesítési és marketingdivíziót fontos egységként azonosította, amely segíthet az LG-nek „áttörni a korlátokat”. Az új szervezet már jelenleg is fontos szerepet játszik az LG globális sikerében, és a vállalat teljes értékesítésének mintegy kétharmadát adta. A divízió olyan speciális stratégiákat valósít meg, amelyek figyelembe veszik az egyes régiók és piacok egyedi jellemzőit. Erőfeszítései világszerte maximalizálták az üzletág teljesítményét, és jelentős szerepet játszottak az LG nemzetközi leányvállalatainak megerősítésében.

Növekedés, nyereség és érték a Tripla Hetes célok elérésével

A három fő növekedési motorral, vagyis a platformalapú szolgáltatási üzletágakkal, a B2B üzletággal és az új üzleti területekkel a vállalat célja a „Tripla Hetes” célok elérése: a legalább 7 százalékos átlagos növekedési ráta és üzemi nyereséghányad, valamint a 7 százalékos EBITDA-nak megfelelő vállalati érték.

Tavaly a piaci kereslet csökkenése ellenére a vállalat kiemelkedően teljesített, köszönhetően a B2B üzletág növekedésének. Az elmúlt öt évben az LG B2B üzletágának éves százalékos növekedési üteme könnyedén meghaladta a kétszámjegyű értéket, a teljes értékesítés átlagos éves növekedési üteme pedig 8 százalék körüli volt.

A járműalkatrészek üzletág szintén kulcsfontosságú területté vált, és fennállásának 10. évében 8 milliárd dolláros* éves forgalmat ért el. Az elektromos járművekre való globális átállás várhatóan növelni fogja a keresletet a nagy értékű elektromos járműalkatrészek iránt, ami az üzletág egyik fő szakterületének számít.

A járműalkatrészek üzletég három pillérre – járműfedélzeti infotainment (IVI) rendszerek, elektronikus meghajtás és járműlámpák – építve az előrejelzések szerint folyamatosan és gyorsan fog növekedni. 2024-től elsősorban a szoftveresen definiált járműképességek biztosítására, az elektromosjármű-alkatrészek ügyfélkörének bővítésére és az intelligens lámpák terén betöltött vezető szerepének megerősítésére összpontosít a vállalat. A növekvő mennyiségű megrendelésekre a vállalat beruházásokkal reagál, hogy bővíthesse közép-és dél-amerikai, illetve európai gyártókapacitásait.

Az LG B2B portfóliójának másik fontos területe, HVAC (fűtés, szellőztetés, légkondicionálás) üzletág gyorsan növekszik az olyan feltörekvő piacokon, mint Ázsia, illetve Közép- és Dél-Amerika, míg a fejlett piacokon, köztük Európában és Észak-Amerikában – ahol erős a kereslet a hatékony, környezetbarát termékek iránt – folytatja az új lehetőségek feltárását.

Az LG HVAC-üzletágának célja, hogy még inkább kihasználja a vállalat technológiailag fejlett alkatrészei, köztük a motorok és a kompresszorok versenyképességét, és bővítse termékkínálatát. Miután tavaly novemberben az egyesült államokbeli Alaszkában konzorciumot hozott létre a fejlett hőszivattyúk kutatására, az LG idén egy európai kutatás-fejlesztési bázis kiépítését tervezi. A vállalat emellett egyedülálló légkondicionáló termékek, például egy dedikáltan kültéri használatra tervezett légtechnikai eszköz bevezetésével bővíti üzleti tevékenységét.

Felismerve, hogy a B2B divíziókat a fogyasztói üzletágaknál kevésbé érintik közvetlenül a gazdasági folyamatok változásai, az LG aktívan támogatja a B2B területeket, hogy megőrizze az eladások és a nyereség stabilitását. A vállalat bejelentette a B2B üzletágak bővítésére vonatkozó terveit, és számos új megoldás bevezetésével 2030-ra több mint 32 milliárd dollárra*, vagyis a jelenlegi szint duplájára kívánja növelni az értékesítési volument.

Az LG felgyorsítja általános üzleti modelljének fejlesztését is, és a meglévő termékközpontú, háztartási készülékekkel és televíziókkal foglalkozó üzletágai mellett olyan, nem hardveres területekre is belép, mint a tartalom, a szolgáltatások és az előfizetéses megoldások. A világszerte már használatban lévő több százmillió LG-terméket „platformként” kihasználva a vállalat folyamatos értékesítésre és nyereségre számít.

Az üzleti irányváltással összhangban a szórakoztatóelektronikai divízió célja, hogy média- és szórakoztatóplatform-alapú vállalkozássá alakuljon át, és elősegítse a webOS platform üzletág növekedését. A szórakoztatóelektronikai üzletág kiterjeszti a webOS-ökoszisztémát az intelligens monitorokra, az IVI-rendszerekre és más tévégyártókra, ami gyorsan megerősíti a platformüzletág alapjait. Az LG arra számít, hogy a webOS platformüzletág a közeljövőben az egyik legnagyobb potenciálú növekedési motorrá válik.

A háztartásigép- és légkondicionáló üzletág, amelynek sikere kiemelkedő szerepet játszik az LG egész szervezetre kiterjedő átalakulásában, egy intelligens otthoni megoldásokat kínáló üzleti területet is fejleszt, amely egyesíti a szolgáltatásokat és az előfizetéses megoldásokat. Az üzletág végső célja, hogy megvalósítsa Nulla munkával töltött otthoni idő, a minőségi időtöltésért (Zero Labor Home, Makes Quality Time) vízióját, amely túlmutat a háztartási készülékek alapvető funkcióin, hogy az otthon töltött időt minden eddiginél kényelmesebbé tegye.

Az előfizetéses megoldások üzletág, amely az LG háztartási készülékeit kiegészítő napi szolgáltatásokért felel, gyors ütemben növekszik Dél-Koreában. Az üzletág külföldi terjeszkedése már folyamatban van, és Korea mellett a többi ázsiai stratégiai piac tapasztalhatja meg elsőként a megoldások előnyeit.

Az LG teljes forgalmában több mint kétszeresére nőtt az elmúlt öt év során a nem hardveres divíziók – például a webOS-platformon alapuló tartalom- és szolgáltatási üzletágának, valamint az otthoni készülékeken elérhető előfizetéses megoldások üzletágának – részesedése.

Az LG emellett erőteljesen előmozdítja majd az immateriális javak, például az alapvető szabadalmak kereskedelmi hasznosítását a technológia kritikus területein, beleértve a kommunikációt, a médiát, a mobilitást és az IoT-csatlakoztathatóságot. A közelmúltbeli átszervezés során a vállalat új üzleti egységeket is létrehozott az intelligens gyárak építésével kapcsolatos know-how-jának kereskedelmi hasznosítása érdekében.

Ezen túlmenően az LG nagy potenciállal rendelkező, az üzleti szinergiába illő fejlődési lehetőségekre is fókuszál. Erre kiváló példa, hogy az LG NOVA 2024 végéig több mint 100 millió dollárra növeli a startupok támogatására szolgáló alapját, amivel az LG még inkább segítheti az új technológiák és megoldások felfedezését és az innováció előmozdítását, illetve hozzájárulhat ahhoz, hogy a vállalat új üzleti szegmensek élére álljon.

Az LG nemrégiben létrehozott elektromosjármű-töltési üzletága átfogó megoldásokat kínál, többek között fejlett töltőegységeket és vezérlési megoldásokat, távdiagnosztikai és szervizelési szolgáltatásokat, valamint járműakkumulátor-diagnosztikát, mindezt jelentős gyártási és értékesítési infrastruktúrával. Az észak-amerikai piacra belépve a vállalat már egy töltőgyártósor építését is befejezte a texasi Fort Worthben.

A digitális egészségügyi szegmensben a vállalat az Amwell-lel együttműködve bővíti telemedicina-üzletágát, és olyan területeken vizsgálja a szolgáltatások életképességét, mint a megelőzés, a diagnózis, az utógondozás és a gyógyulás. A virtuális valóságban, egy másik ígéretes üzleti területen az LG az MR-eszközök kereskedelmi forgalomba hozására készül. A vállalat 2023 végén a szórakoztatóelektronikai divízion belül létrehozta az eXtended Reality üzletágat, és folytatja a különböző technológiai partnerekkel elkezdett munkát a kiterjesztettvalóság-alapú megoldások területén.

Emellett a vállalat vezető technológiai irodája (CTO), amely a jövőbeli technológiák fejlesztését irányítja, intenzív kutatás-fejlesztési programokat folytat az üzleti versenyképesség erősítéséért és az új alaptechnológiák felfedezése érdekében. A CTO elsősorban nyolc technológiai területre összpontosít: szoftver, system on chip, mesterséges intelligencia, robotika, anyagok és alkatrészek, szabványok, új generációs számítástechnika és felhő/adatok.

A digitális átalakulás felgyorsítása adatvezérelt gyakorlatokkal és következő generációs ERP-beruházással

A digitális átalakulás (DX) révén az LG ún. F.U.N. – First, Unique and New, azaz első, különleges és új – élményeket nyújt majd ügyfeleinek, és továbbfejleszti ügyfélközpontú vállalatvezetési rendszerét.

A vállalat a teljes szervezetben nagyszabású IT-beruházásokat hajt végre a digitális átalakulás érdekében. Kiépíti továbbá az N-ERP-t, vagyis a következő generációs vállalati erőforrás-tervezést, hogy a vállalat üzleti folyamatai és rendszerei integráltak és összehangoltak legyenek. Mindemellett az idei évtől kezdve az LG világszerte bevezeti az Intellytics Customer 360 ügyféladat-platformot, amely lehetővé teszi a különböző ügyfélkapcsolati pontokból gyűjtött adatok integrált kezelését.

Az LG digitális átalakulás érdekében tett erőfeszítései túlmutatnak az ügyfélélmény innovációján, hiszen az értékesítési lánc hatékonyságának javítására is kiterjednek, a beszerzéstől és a gyártástól a szállításig és az értékesítésig. Tavaly az így megvalósított digitális átalakulás révén az LG több mint 240 millió dollár értékben növelte a termelékenységet és a hatékonyságot.*

Átalakulás egy kiemelkedően teljesítő szervezetté, valamint Az élet szép filozófia terjesztése

Amikor a vezérigazgató az alkalmazottakkal beszélget, gyakran idézi Peter Drucker neves amerikai menedzsmenttudóst: „A kultúra megeszi a stratégiát reggelire”. A vezérigazgató valóban hisz abban, hogy az erős szervezeti kultúra elengedhetetlen ahhoz, hogy a stratégiát jó teljesítményre lehessen váltani.

Az alkalmazottakkal tavaly decemberben tartott CEO F.U.N. Talk című beszélgetésén William Cho felvázolta a vállalat 2024-re vonatkozó jövőképét, amelynek része, hogy a vállalat kiemelkedő teljesítményű szervezetté váljon. Kijelentette:

„ennek eléréséhez szorosan össze kell kapcsolnunk küldetésünket, jövőképünket és céljainkat, és fáradhatatlanul a végrehajtásra kell összpontosítanunk”.

Az Élet szép márkaígéret jegyében az idei évtől kezdve az LG számos integrált márkatevékenységet indít, amelyek a marketing, az ESG és a CSR területét is felölelik. A vállalat bátor optimista szemlélettel terjeszti majd a szlogen alapját képező értékeket és filozófiát, miközben fiatalos dinamizmussal tölti meg a márkát. A magát „bátor optimistának” valló LG olyan innovátor, amely bátran szembenéz a nehézségekkel, még a nehéz időkben is hisz a fejlődési lehetőségek keresésében, és úgy talál megoldásokat, hogy meghallgatja az ügyfeleit és odafigyel a piacra.

A látogatók január 9-12. között, a 2024-es CES kiállításon, az LG standján (#16008, Las Vegas Convention Center) ismerhetik meg a vállalat legújabb innovációit. Az újonnan bemutatott LG-termékekről további információ a https://www.lgnewsroom.com/tag/ces2024/ weboldalon érhető el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Már minden negyedik csomag külföldről érkezik

Nemzetközi piacterek diktálták a tempót a magyar csomaglogisztikai piac szereplőinek 2025-ben.

A PwC Magyarország által publikált legfrissebb adatok szerint 195,27 millió kezelt küldemény volt a tavalyi évben. Az export ugyan visszaesett, de az import forgalma 39%-kal bővült, ami 52,66 millió külföldi csomagot jelentett. Ezzel már minden negyedik küldemény importforrásból származik. A szerkezeti változás pedig egy olyan tartós irányváltást jelez, mely hosszabb távon is meghatározza a magyar piacon működő logisztikai szereplők fejlődési irányait.

2025-ben 52,66 millió importküldemény érkezett Magyarországra, ami 39%-os éves növekedés, és ezzel az összes kezelt csomag 27%-a, vagyis már minden negyedik csomag külföldről jön. A nagy nemzetközi platformokból – elsősorban az EU-n belüli és azon kívüli piacterekről – érkező csomagvolumen nagy, ám sok esetben kevésbé kiszámítható terhelést jelent, mint a hazai kereskedők szezonalitásnak megfelelően ingadozó forgalma. Mivel az exportvolumen ugyanebben az időszakban 30,2%-kal visszaesett, az import súlya még tovább nőtt a teljes szállítmányozási láncon belül, és ma már a kapacitástervezés legfontosabb kiindulópontjának számít. A szolgáltatók számára ez nemcsak volumenben, hanem működési elvárásokban is minőségi váltást hoz, különösen a csúcsidőszaki teljesítmény, a hálózati sűrűség és az automatizációs fejlesztések terén.

Az importvezérelt működés a teljes logisztikai kapacitásgazdálkodás alappillére, amely újraértelmezi a szolgáltatók napi operációját és hosszabb távú beruházási döntéseit. A képet árnyalja, hogy 2026. július 1-től az EU megszünteti a 150 euró alatti küldemények vámmentességét, amely a szakértői várakozások szerint nem okoz drasztikus visszaesést a volumenben, de átrajzolhatja a piacot.

„A vámmentesség helyett bevezetésre kerülő 3 euró/tétel összegű vámfizetéssel együtt az uniós jogalkotás célja az is, hogy a szorosabb vámhatósági felügyelet mellett biztosítsa a termékbiztonsági kritériumok teljesítését, valamint a különböző tiltó- és korlátozó rendelkezések betartását az unióba érkező kis értékű küldemények esetén is. A jogszabályváltozás miatt érdemes lehet a gazdálkodóknak felülvizsgálniuk az értékesítési struktúráikat és olyan optimalizációs lehetőségeket keresni, mellyel fenntartható lehet az ügyfeleik magas szintű kiszolgálása”

– hívta fel a figyelmet dr. Mák Dorottya Virág, a PwC Magyarország szakértője.

2025-ben a csomagautomaták használata kiemelkedő ütemben, 50,2%-kal nőtt, elérve a 47,57 millió küldeményt, miközben a házhozszállítás gyakorlatilag stagnált, mindössze 0,9%-os bővüléssel. A fix pontos átvételi csatorna így már 32,3%-kal bővült, a magyar vásárlók ugyanis egyre inkább a gyors, önkiszolgáló és kiszámítható átvételi élményt preferálják. A szolgáltatók számára a lefedettség és a gyors hozzáférhetőség ma már közvetlen versenytényező, amit jól mutat, hogy a csomagautomata-hálózat mérete 2026 januárjára elérte a 10 888 darabot, ami közel 30%-os növekedést jelent egyetlen év alatt. A locker-first megoldás a fogyasztói élmény alapfeltétele lett.

A lakossági C2C (magánszemélyek közötti) küldemények száma 43,3%-os bővüléssel 6,9 millió darabra nőtt tavaly, és egy teljesen új működési mintát hozott létre a magyar logisztikai piacon. A növekedést főként a nemzetközi másodpiaci platformok, például a Vinted terjedése mozgatja, amelyek új feladói és címzettoldali igényeket generálnak. A C2C platformok terjedése tovább erősíti a fix pontos átvétel iránti keresletet, hiszen ezek a felhasználók kiemelten értékelik a kedvező árú, kényelmes, az időablakoktól független átvételi rugalmasságot. Emellett a másodpiaci kereskedelem a hazai eladóknak új exportlehetőségeket is nyit, ami tovább szélesíti a csomagáramlás irányait és komplexitását. Ez a szegmens tehát nem kiegészítő eleme, hanem aktív alakítója a magyar csomaglogisztikai ökoszisztémának.

A 2024-2025 közötti időszakban több jelentős piaci átalakulás zajlott, kezdve a Sprinter és a Sameday integrációjával, valamint a Packeta és a Foxpost közös tulajdonba kerülésével. 2026-ban a konszolidáció tovább folytatódik, mivel az Express One tulajdonába kerül a Sameday. Ezek a lépések egy koncentráltabb, ugyanakkor nagyobb hálózati kapacitással bíró szolgáltatói kör kialakulását eredményezték, amely stabilabban kezeli a szezonális kilengéseket és a csúcsidőszakok terhelését. Mindemellett olyan új partnerségek is létrejöttek, mint a DPD-GLS együttműködés, amely az erőforrás- és költségmegosztást tette hatékonyabbá. A kevesebb szereplő azonban nem jelent gyengébb versenyt, inkább fókuszáltabb beruházásokat, jobb fejlesztési képességet és átláthatóbb működést eredményez.

„A konszolidáció nem a verseny csökkenését, hanem a beruházások hatékonyságának növekedését jelenti, amelyből mind az ügyfelek, mind a kereskedők profitálnak. A kevesebb, de erősebb szereplőre épülő struktúra egy stabilabb, fejlesztésorientált logisztikai ökoszisztémát hoz létre, amelyben a digitális élmény és a szolgáltatási minőség kerül a középpontba”

– mutatott rá Madar Norbert, a PwC Magyarország digitális kereskedelmi csapatának vezetője.
A fejlesztési irányokat 2026-ban elsősorban a digitalizáció és a mesterséges intelligencia határozza meg, különös tekintettel az útvonaltervezésre, a futárterhelés optimalizálására és az ügyfélszolgálati automatizációra. A vásárlói elégedettség továbbra is kiemelkedően magas a PwC által gyűjtött adatok szerint: a házhozszállítás közel 9 pontos, a fix pontos megoldások pedig ennél is jobb értékelést kaptak. A raktári robotizáció egyre fontosabb szerepet játszik, hiszen a teljes kézbesítési lánc egyik legköltségesebb elemét teszi hatékonyabbá. A visszáru kezelése ugyanakkor stratégiai kérdéssé lépett elő. A fogyasztók ugyanis elvárják, hogy ugyanolyan egyszerű legyen a visszaküldés, mint maga a rendelés; ez pedig közvetlenül hat a kereskedők konverziójára és az újravásárlási arányokra.

„A gördülékeny és kiszámítható visszárufolyamat ma már a vásárlói lojalitás egyik legerősebb mozgatórugója: azok a fogyasztók, akik problémamentes visszaküldési élményt kapnak, nagyobb arányban térnek vissza ugyanahhoz a kereskedőhöz, és hosszabb távon is megbízhatóbb ügyfélértéket teremtenek”

– érvelt Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország vezető menedzsere, a kutatás projektvezetője.
Az idei év további optimalizációt, automatizációt és nagyobb ügyfélélményfókuszt hoz majd – vélik a PwC szakértői.
„A magyar kiscsomaglogisztika 2026-ra olyan komplex, importvezérelt és digitális rendszer lett, ahol a hálózati sűrűség, a robusztus automatainfrastruktúra és a mesterséges intelligenciával támogatott működés dönti el, ki marad versenyben. A szolgáltatók egyre nagyobb mértékben építenek olyan megoldásokra, amelyek csökkentik a működési kockázatokat és javítják a tervezhetőséget, különösen a csúcsidőszakokban. A fogyasztók elvárásai is változnak: a gyorsaság és megbízhatóság mellett egyre fontosabb a rugalmas átvételi mód és az átlátható kommunikáció. A piacterek erősödése miatt a logisztikai szereplők olyan stabil csomagáramlást kapnak, amely korábban csak saját, kiterjedt hálózati infrastruktúrával lett volna elérhető”
– mondta Timár Szabolcs, a PwC Magyarország vezető menedzsere.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Lakásbiztosítás: sokan hagyták a kampány végére a váltást

Véget ért a 2026-os lakásbiztosítási kampány, amely ideje alatt a lakásbiztosítással rendelkező ügyfelek a meglévő szerződésük évfordulójától függetlenül mondhattak fel a biztosítójuknak.

A korábbi évekhez hasonlóan az idei évben is megfigyelhető volt, hogy a kampány végén megnőtt a keresések és a szerződéskötések száma is, sokan az utolsó napokra hagyták a váltással kapcsolatos teendőket. Az előző évhez képest viszont úgy tűnik, megkopott a kampány vonzereje, legalábbis erre utal, hogy 2025-höz képest a keresések és a szerződéskötések száma is megcsappant.

A Bank360 oldalán 2026. március 16-31. között elvégzett lakásbiztosítási kalkulációk mennyisége 32,4%-kal múlta felül a hónap első felében végrehajtott kalkulációk mennyiségét. Érdekesség, hogy a tavalyi kampány alatt is megfigyelhető volt, hogy a kalkulációk többsége március második felében történt, igaz, 2025-ben ez az emelkedés csupán 7,4% volt. Hasonló folyamat ment végbe a megkötött szerződések számát illetően is. A március második felében megkötött lakásbiztosítási szerződések száma 59,1%-kal múlta felül a múlt hónap első két felében megkötött szerződések számát.

A tavalyi évben a „hó végi torlódás” még hangsúlyosabb volt – a 2025. március második felében megkötött lakásbiztosítási szerződések száma 72,6%-kal múlta felül a hónap első felében megkötött szerződések számát.

A 2026-os kampány egésze alatt megkötött szerződések 61,4%-a március második, 38,6%-a pedig március első felében köttetett. A tavalyi évben ez az arány 63,3% volt március második, illetve 36,7% március első felére vetítve. Az idei kampányban a megkötött szerződések 11,7%-a az utolsó napon született, igaz, ez az arány tavaly még magasabb, 14,4%-os volt.

A tavalyi évben a kampány ideje alatt elvégzett kalkulációknak csupán a 15,9%-a jutott el a szerződéskötésig, ellenben az idei évben ez az arány már 18,6% volt.

Csökkent a kampány népszerűsége

Az idei év márciusában végrehajtott kalkulációk mennyisége 47,2%-kal csökkent a 2025 márciusában elvégzett kalkulációk számához képest. A szerződések száma ennél kisebb mértékben, 38,3%-kal csökkent ugyanezen időszakban.

Ugyancsak a kampány iránti érdeklődés csökkenésére utalhat, hogy a tavaly márciusban megkötött lakásbiztosítási szerződések 44,1%-ánál jelölték meg a márciusi kampány a korábbi szerződés felmondásának okaként, míg ez az arány az idei évben már csak 39,1% volt. Érdekesség, hogy ez az arány az idei kampány során az idő előrehaladtával folyamatosan emelkedett – az első héten kötött szerződések esetében még csak 31,3% volt, ami a kampány végére közel 8 százalékponttal emelkedett.

Így néztek ki az idei szerződések

A 2026-os lakásbiztosítási kampány során megkötött biztosítási szerződések átlagos éves díja 38 724 forint volt, ami 551 forinttal haladta meg a 2025 azonos időszakában kötött szerződések 38 173 forintos átlagos éves díját (+1,2%). A szerződők elsöprő többsége, 89,7%-a éves díjfizetési gyakoriságot választott, míg a féléves ütem részaránya 2,3% volt. Negyedéves ütemet a szerződők 5,6%-a, havi ütemet pedig a szerződők 2,4%-a választott az idei kampány alatt.

Az idei kampány alatt megkötött biztosítási szerződések közül 3 091 forint volt a legolcsóbb éves díja, míg a legdrágább szerződés esetében ez az összeg 202 031 forint volt. Előbbi egy közel 100 éves budapesti társasházi lakás volt, utóbbi pedig egy 46 éves balatonlellei családi ház. A vizsgált időszakban megkötött szerződések 53,7%-a családi házra, 38%-a társasházi lakásra, 5%-a sorházra, 3,3%-a pedig ikerházra kötött biztosítás volt.

A vizsgált időszakban biztosított ingatlanok 72,4%-a kőből vagy téglából épült, míg a panellakások aránya 11,4% volt. A beton részaránya 5,4%, a könnyűszerkezetes ingatlanoké 2,3%, a tisztán vályogé 0,8% volt az újonnan kötött szerződéseken belül. A vegyes falazat vályoggal a szerződések 6,4%-ában, míg a vegyes falazat vályog nélkül a szerződések 1%-ában fordult elő. A maradék 0,3%-ot (rönk)fából készült ingatlanok tették ki.

Az ügyfelek által az ingatlanokra kért biztosítási összegek átlagos értéke 58 273 145 forint volt az idei kampány idején, valamint a szerződések 20,4%-ában az újjáépítési érték lett meghatározva konkrét összeghatár helyett. Az ügyfelek által az ingóságokra kért biztosítási összegek átlaga 8 955 605 forint volt, míg az újrabeszerzési érték a szerződések 13,7%-ában lett megjelölve az ingóságokra vonatkozó biztosítási összegként.

A márciusi adatok alapján elmondható, hogy a szerződők döntő többsége saját használatban lévő ingatlanra kötött lakásbiztosítást (92%), míg a bérbe adott (5,2%) és a bérelt (2,8%) ingatlanok aránya még együttesen is 10% alatt maradt.

A kampány ideje alatt biztosított ingatlanok átlagos hasznos alapterülete 91,8 négyzetméter volt, míg az ingatlanok átlagos életkora 47,1 év volt.

Bár a márciusi lakásbiztosítási kampány lezárult, ez nem jelenti azt, hogy áprilisban már ne lenne érdemes foglalkozni a biztosításkötéssel annak, aki teheti. Az év közbeni szerződéskötés továbbra is lehetséges, illetve ha valaki márciusban felmondott, de még nem kötött újat, annak is érdemes azt május 1-ig pótolnia, hogy egyetlen napig se maradjon biztosítás nélkül az ingatlana. A márciusban felmondott szerződések ugyanis egységesen április 30-án szűnnek meg.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

BMW-dominancia a használt motorpiacon 2026 elején

A Használtautó.hu adatai alapján 2026 első negyedévében a hazai használtmotor-piac stabil, jól látható trendeket mutatott: a kereslet egyértelműen néhány jól ismert modellcsalád köré koncentrálódik és a BMW toronymagasan vezet a többi márka előtt. A kínálat jelentős része már nem számít fiatalnak, és a futásteljesítmények is kifejezetten magasak, még motorokhoz képest is.

Az érdeklődések* alapján összeállított népszerűségi toplista élén a BMW R-sorozat végzett. Ezt a modellt majdnem kétszer annyian keresték, mint a második helyezett Suzuki GSX-et. A bajor gyártó ráadásul nemcsak az első helyet szerezte meg, hanem a BMW F modellel a tizedikként is felkerült a listára.

A lista további helyein japán márkák dominálnak: a Suzuki, a Honda, a Yamaha és a Kawasaki modelljei adják a mezőny gerincét. A Suzuki (GSX, DL, AN) három modellel is szerepel a top 10-ben, míg a Honda (CB, CBR) és a Yamaha (MT, FZ) két-két típussal van jelen. A vásárlók elsősorban a jól ismert, megbízható típusok között keresnek, és még kevésbé jelennek meg új szereplők a legnépszerűbbek között.

A toplista egyik legfeltűnőbb sajátossága az életkor és a futásteljesítmény alakulása. A tíz legnépszerűbb modell többsége 10 év feletti átlagéletkorral szerepel, több esetben pedig jóval efölött. A Yamaha FZ különösen kiemelkedik: közel 20 éves átlagéletkorával a lista legidősebb modellje, miközben még mindig a legkeresettebbek között szerepel.

Hasonlóan idősnek számít a Honda CBR és a Suzuki AN is, amelyek 16 év feletti átlagéletkorral vannak jelen. Ezzel szemben a Yamaha MT jelent kivételt: 6 éves átlagával messze a legfiatalabb modell a listán.

A futásteljesítmények szintén magasak, még motoros viszonylatban is. Több modell átlépi a 40-50 ezer kilométeres szintet, a Suzuki AN esetében pedig 84 ezer kilométer feletti átlag látható, a BMW R modellek pedig több mint 70 ezer kilométeres átlaggal szerepelnek az első helyen.

Az árak jelentős szórást mutatnak a toplistán belül. A BMW R modellek közel 4,5 millió forintos átlagárral a mezőny felső részébe tartoznak, míg a Yamaha MT és a Suzuki GSX is 3 millió forint körüli szinten mozog. A lista legolcsóbb modellje a Suzuki AN, amely 1 millió forint alatti átlagárral képviseli a belépő szintet.

A listából látszik, hogy az alacsonyabb árú, idősebb modellek – például a Yamaha FZ vagy a Suzuki AN – továbbra is jelentős érdeklődést generálnak. Ez arra utal, hogy a használtmotor-piacon az árérzékenység továbbra is meghatározó tényező, és a vevők jelentős része a kedvezőbb árú, de idősebb modellek között keres.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss