Zöld
Kizöldíthető-e az energiaintenzív MI szerverek áramigénye?
A mesterséges intelligencia szolgáltatás áramigénye 2030-ra elérheti a globális összfogyasztás 3-4%-át is.
A mesterséges intelligencia (MI) szerverek áramigénye napjaink legdinamikusabban növekvő energiafogyasztási ágazatává teszik az MI fejlesztést és szolgáltatásokat, különösen a nagy nyelvi modellek (pl. GPT, Claude, Gemini) és más generatív MI rendszerek térnyerésének köszönhetően.
Jelenlegi áramigény egyetlen MI szerver-rendszer (OpenAI) 2024-es adataiból kiindulva úgy néz ki, hogy az OpenAI fejlesztése és adatokkal való folyamatos feltöltése 1-5 gigawattóra (GWh) áramot fogyaszt évente. Ezt nagyrészt a gyorsítókártyák áramfelvétele és a szerverrendszerek hűtése teszi ki. Az MI-szolgáltatások futtatása, az ún. inferencia (pl. csevegés, képgenerálás) szintén jelentős, több tíz–száz megawatt (MW), folyamatos terhelést jelent.
A fentiek alapján az OpenAI, a Microsoft Azure MI, a Google, vagy az Amazon regionális alközpontjai egyenként 100–500 MW-nyi beépített áramtermelő teljesítményt igényelnek, ezek pedig egyenként nagyerőműnyi áramtermelést.
Nem meglepő ezek után, hogy a globális MI-infrastruktúra (beleértve felhőszolgáltatókat) becsült áramtermelő kapacitásigénye 2024-ben elérte az 5 GW-ot. Összehasonlításképpen Magyarország csúcsidei áramfogyasztása 7,5 GW körül van.
Ez az áramigény növekedés szinte a semmiből jött pár év alatt, viszont nagyon is kézzelfogható és kalkulálható lesz a jövőben. A Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency) becslése szerint 2030-ban a szükséges új áramtermelő kapacitások elérik a 100 GW-ot is, ami hússzoros növekedés lenne a 2024-es helyzethez képest.
Hogyan biztosítható ez a többlet áramigény úgy, hogy a klímavédelmi törekvések se sérüljenek?
A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint 2030-ra a világ teljes villamosenergia-felhasználásának akár 3–4%-át is elérheti a digitális infrastruktúra fogyasztása. Az MI-szektor gyors áramigény-növekedése miatt nem csak a termelő kapacitásokat kell növelni és fejleszteni, hanem a villamosenergia hálózatok teljesítőképességét és rezilienciáját is.
Bár az MI fejlesztők és szolgáltatók általában a klímavédelem és a zöldítés gazdasági élharcosai közé tartoznak, az MI szervereinek áramellátását kizárólagosan megújuló forrásból jelenleg nem lehet biztosítani, mert a nap- és a szélerőművek termelése időjárásfüggő, és a vízerőműveké is egyre inkább azzá válik. Az áramtermelés egyenetlenségeinek ellensúlyozására pedig nem elég az akkumulátor kapacitás, fosszilis forrásokat is igénybe kell venni.
Ezért napjaink legelterjedtebb megoldása a hálózati vegyes forrásból való ellátás. Az MI-szerverek többsége országos vagy régiós energiahálózatra csatlakozik, amely kevert forrásokból (fosszilis, nukleáris, megújuló) látja el őket árammal. Ez a legmegbízhatóbb megoldás, mivel folyamatos, skálázható és kiszámítható. Hátránya, hogy a szén-dioxid-kibocsátás az energia mix összetételétől függ.
Vannak olyan MI-szolgáltatók is, melyek demonstratív céllal saját naperőművet, szélerőművet vagy vízerőművet üzemeltetnek (pl. Google, Microsoft) az adatközpontjaik mellett. Őszintén szólva ez egy kicsit zöldre mosás ízű egyelőre, hiszen az időjárásfüggő áramtermelés kiegyensúlyozására legtöbbször hagyományos erőműveket kell igénybe venni.
Talán a legoptimálisabb megoldás a nukleáris energia alkalmazásában rejlik, hiszen így nullára redukálható az üvegházgáz kibocsátás és az áramtermelés is folyamatos és kiszámítható. Egyre több techcég vizsgálja a kisméretű moduláris reaktorok (Small Modular Reactors) alkalmazásának a lehetőségét az adatközpontjaik ellátására (Microsoft, Google-Alphabet, Amazon Web Services, Oracle). Sajnos azonban nem minden országban élvez többségi támogatást az atomenergia alkalmazása, így az ilyen esetekben a nukleáris projektek jelentős politikai kockázatokat hordoznának.
Van-e hatása az orosz-ukrán háborúnak és a szankcióknak az EU MI szektorára?
Egyrészt az orosz földgáz rendelkezésre állásának van jelentősége az MI adatközpontok áramellátása szempontjából, másrészt az oroszok kis moduláris reaktorokkal kapcsolatos tudásának és technológiáinak, hiszen ne felejtsük, hogy globálisan egyelőre csak az oroszoknak van működő SMR-e. Az orosz gáz szabad elérhetősége ellátásbiztonságot növelő-, valamint gáz és áramár csökkentő hatású lehetne. Ez pedig csökkenthetné az MI-szolgáltatók költségeit, ami egy alacsonyabb szolgáltatási díjat eredményezhetne. A 18. szankciós csomag árnyékában jelenleg nagyon magas az európai tőzsdei gázár. Az EU kereskedelmi gáztározóiba 35 eur/MWh áron folyik a betárolás, ami több, mint duplája a háború előttinek. El kehet képzelni, mi lesz majd az ára az ilyen áron betárolt gáznak az olyan országokban, ahol a lakosság is piaci árat fizet. De a földgáztüzelésű erőművek földgáz felhasználásán keresztül és amiatt, hogy a földgáz és az áram árazása hagyományosan ma is kapcsolt a piacokon, az áram ára is lényegesen magasabb lenne, ami sok minden más mellett az MI szolgáltatásokat is megdrágítaná.
Végezetül térjünk vissza a címben feltett kérdésre: kizöldíthető-e a jövő kulcstechnológiája az egyébként energiafaló MI szolgáltatás?
Ahogy az előzőekben tárgyaltuk, klímavédelmi és áram ellátásbiztonsági szempontból is az atomenergia, ezen belül is a kis moduláris reaktorok alkalmazása lenne a legmegfelelőbb az MI-szerverrendszerek ellátására. Később, a 2050-es klímasemlegességi cél eléréséhez közeledve már a vegyes betáplálású hálózatoknak is dekarbonizáltá kell válniuk, tehát megfelelő kapacitások rendelkezésre állása esetén, akár simán a hálózatról is vételezhetnek majd teljesen zöld áramot az adatközpontok. Sőt, ha a dekarbonizálttá válik a villamosenergia rendszerek kiegyensúlyozása, és a rendszerszintű áramtárolás problematikája is megoldódik piacképes áron, akkor a nap- és a szélerőművek is megoldást jelenthetnek. A tervek és a stratégiák ezt a célt jelölik ki, remélhetőleg a megvalósítás is eszerint halad majd.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Lendületben a 2030-as célok felé – újabb lépéseket tett a Siemens a fenntarthatóságért
Ismét jelentős eredményeket ért el a Siemens a fenntarthatóság terén a 2025-ös üzleti évben.
A technológiai vállalat immár második egymást követő évben tette lehetővé, hogy ügyfelei több károsanyag-kibocsátást kerüljenek el, mint amennyi a Siemens teljes értékláncában keletkezett.
A vállalat robusztus ökodesign stratégiája, ami a környezeti hatásokat csökkentő tervezési döntéseket is meghatározza, már a releváns portfólió több mint 67 százalékára kiterjed, hozzájárulva a körforgásos gazdaság előmozdításához. Az elmúlt három év innovatív megoldásai – például a digitalizáció, az elektrifikáció, a megújuló erőforrások integrálása és az energiahatékonyság növelésének területén – összesen 694 millió tonna CO₂-kibocsátás elkerülését tették lehetővé a Siemens ügyfelei számára, ami Németország teljes 2024-es kibocsátásával egyenértékű.
A társadalmi hatás, illetve felelősségvállalás terén is komoly előrelépéseket tett a Siemens:
fenntarthatósági és digitalizációs tanulási programjaival világszerte több mint egymillió embert támogatott. Emellett a Siemensnél dolgozók évente képzéssel töltött ideje átlagosan 36,6 órára nőtt, különös hangsúlyt helyezve a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismeretekre.
Továbbá a kibervédelem és adatbiztonság terén is fontos mérföldköveket tudhat maga mögött a cég:
a Siemens szigorú azonosítási és jogosultsági ellenőrzéseket előíró Zero Trust megközelítése már a releváns alkalmazások 62 százalékában jelen van, ami jelentős növekedés a tavalyi 16 százalékhoz képest.
A vállalat elkötelezettségét az is mutatja, hogy jogosult bevételének több mint fele megfelel a klímaváltozás mérséklésére és a körforgásosságra vonatkozó, kiemelten magas uniós szabványoknak. A Siemens emellett idén első alkalommal publikálta auditált Fenntarthatósági Nyilatkozatát az EU vállalatainak fenntarthatósági erőfeszítéseit mérő és összehasonlító Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelvvel (CSRD) teljes összhangban, ami így a cég éves beszámolójának részét is képezi.
A Siemens fenntarthatósági jelentésének összefoglalója itt érhető el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Egyszerre három problémára kínál megoldást a Schneider Electric Go Green versenyének idei első helyezettje
Az energiahiány, a nemek közötti egyenlőtlenség és az alacsony mezőgazdasági termelékenység problémájára egyaránt megoldást kínál a Schneider Electric idei „Go Green Competition” versenyének első helyezett csapata.
A fiatalok megbízható energiaellátást és a közösségek jólétét elősegítő innovációit támogató kezdeményezés dobogósai közé az osztrák győztesek mellett egy japán és egy indiai csapat került be.
A Schneider Electric, a világ egyik vezető energia-technológiai vállalata által meghirdetett „2025 Go Green Competition” megmérettetésre több mint 50 országból érkeztek pályázatok. A „Youth Education & Entrepreneurship” és az „Access to Energy” programok támogatásával megvalósult versenyen nyertes csapatok finanszírozást, mentorálást és globális ismertséget kapnak, hogy bővíthessék szakmai hálózatukat.
Első helyezett: GH-Solar Equalizers – Ausztria
A GH-Solar Equalizers csapata „Innovation with Purpose” projektjével lenyűgözte a zsűrit. Ez a kezdeményezés a ghánai vidéki térségekben tapasztalható energiahiány, a nemek közötti egyenlőtlenség és az alacsony mezőgazdasági termelékenység problémáira egyaránt kínál megoldást. Az alacsony jövedelmű női gazdák napenergiával működő intelligens öntözőrendszerekkel való ellátásával a projekt skálázható, éghajlatbarát gazdálkodást tesz lehetővé, miközben hozzáférést biztosít a tiszta energiához, a digitális eszközökhöz, valamint a pénzügyi termékekhez és szolgáltatásokhoz. Megoldásuk jó példa a fiatalok által vezérelt innováció erejére, amely kontinensekre kiterjedő, jelentőségteljes változásokat hozhat létre.
Második hely: Knights of the Sun – Japán
A Knights of the Sun előremutató projektje a mezőgazdasági termelékenység növelését, valamint a fenntartható vízgazdálkodás és az energiahatékonyság előmozdítását célozza. BanyuSurya nevű megoldásuk egy napenergiával működő, moduláris öntözésoptimalizáló rendszer, amely három kulcsfontosságú technológiát integrál: légköri vízkivonás (AWG) a levegőből történő vízkinyeréshez, esővízgyűjtés a fenntartható vízkészletek biztosításához, valamint mesterséges intelligenciával működő öntözés és eszközkarbantartás a vízfelhasználás optimalizálása és a rendszer hatékonyságának biztosítása érdekében.
Harmadik hely: The Green Hornet – India
A The Green Hornet kezdeményezése Vidarbhára, India Maharashtra államának aszályra hajlamos régiójára irányítja a figyelmet, amely évtizedek óta súlyos agrárválsággal küzd, és ahol több ezer farmer öngyilkos lett. Megoldásuk középpontjában a napenergia áll, amelyet megbízhatósága és Vidarbha éghajlata miatt választottak az öntözéshez szükséges energiaforrásként.
„Minden évben lenyűgöz a fenntarthatóbb világ megvalósításáért elkötelezett fiatalok kreativitása, merészsége és elszántsága. Az idei „Go Green Competition” jól mutatja, mennyire fontos a fiatalok innovációja az energiával és a bolygóval való kapcsolatunk újragondolásában. A Schneider Electricnél szilárdan hisszük, hogy ennek a generációnak a támogatása egy igazságosabb és ellenállóbb jövő előkészítését jelenti. A Schneider Electric „Youth Impact Through Learning – Youth Education & Entrepreneurship” (YEE) programja keretében már több mint 60 országban egymilliónál is több fiatal kapott képzést az energia, a fenntarthatóság és a vállalkozói ismeretek kapcsán. Az „Access to Energy” kezdeményezéseinkkel tovább bővítjük ezt az elkötelezettségünket, új lehetőségeket teremtve a legkiszolgáltatottabb közösségek számára”
– mondta el Gilles Vermont Desroches, a Schneider Electric „Corporate Citizenship and Institutional Affairs” területért felelős alelnöke.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Zöld
Új módszerrel mutattak ki magasabb légszennyezést gáztűzhellyel főző magyar háztartásokban
A Greenpeace Research Laboratories magyar és horvát háztartásokban végzett kutatása megállapította, hogy jelentősen javíthatja a beltéri levegő minőségét, ha a gáztűzhelyeket elektromos készülékekkel váltják fel, mivel a nitrogén-dioxid (NO₂) és a rákkeltő benzol mennyisége jelentősen csökken.
Ezért többek között a Greenpeace azt követeli, hogy a kormány nyújtson állami támogatást a gázról elektromos főzésre átállásban azoknak a háztartásoknak, ahol különösen kiszolgáltatott emberek élnek.
A kutatás 12 otthonban (9 horvát és 3 magyar háztartásban) zajlott, ahol a lakók gáztűzhelyüket cserélték elektromosra. A Greenpeace kutatói az átállás előtt és után két héten keresztül figyelték az egyes otthonok beltéri és kültéri levegőminőségét különféle passzív mérőeszközökkel.
Az eredmények egyértelműek voltak.
A nitrogén-dioxid és a benzol szintje minden háztartásban alacsonyabb volt, miután gázról elektromos főzésre váltottak. Néhány háztartásban a benzol az átállás után már nem volt kimutatható. Az elektromos főzésre való áttérés után egyetlen háztartás sem haladta meg az Egészségügyi Világszervezet napi NO₂ irányadó határértékét, míg gáz használata esetén három háztartás is túllépte azt.
„Tudomásunk szerint ez a tanulmány az első, amely valódi háztartásokban méri a NO₂ és a benzol koncentrációjának változását a gázról az elektromos főzésre való átállás előtt és után”
– mondta dr. Aidan Farrow, a Greenpeace Research Laboratories vezető tudósa.
A beltéri levegőszennyezés egyre inkább elismert egészségügyi problémának számít.
Amikor a gáz elég többek között, nitrogén-dioxid (NO₂), szén-dioxid (CO₂) és illékony szerves vegyületek (VOC-k), például benzol szabadulnak fel, amelyeknek nincs meghatározható biztonságos határértéke. Az irritáló NO₂ károsítja a légutakat, súlyosbíthatja a légzési problémákat, asztmás rohamokat válthat ki és csökkentheti a tüdőfunkciót – különösen gyermekek és már meglévő egészségügyi problémákkal küzdő emberek esetében illetve szív és érrendszeri károsodást okoz –, míg a benzolt a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség ismert emberi rákkeltő anyagként sorolja be. Továbbá a gáz főként metánból, egy erősen üvegházhatású gázból áll, így jelentősen hozzájárul a klímaválság súlyosbodásához.
„Most már egyértelmű bizonyítékunk van arra, hogy a gáz nemcsak az éghajlatot, hanem az egészségünkre is veszélyes. Senkinek nem kellene választania a vacsora elkészítése és a biztonságos levegő belélegzése között”
– mondta dr. Mátyás Eszter, a Greenpeace Közép- és Kelet-Európa energiakampányának felelőse. „Ideje, hogy a döntéshozók felelősségteljesen cselekedjenek, és segítsék az embereket a tisztább, egészségesebb konyhákra való átállásban.”
A Greenpeace ezért sürgeti a kormányokat, hogy:
- nyújtsanak támogatást a gázról elektromos főzésre átállásban azoknak a háztartásoknak, ahol különösen kiszolgáltatottak élnek: krónikus légúti betegséggel küzdő személyek, gyermekek, illetve a rosszul szellőző lakásban élő, alacsony jövedelmű háztartásoknak.
- Tiltsák be 2027-től a gáztűzhelyek telepítését új lakóépületekben.
- Támogassák az egészségesebb, nulla kibocsátású otthonokat a szélesebb körű klíma- és közegészségügyi politika részeként.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Szórakozás1 hét ago
Pamkutya könyv – Osbáth Norbert: Amiről nem készült fotó
-
Gazdaság2 hét ago
A magyarok figyelik az árfolyamokat, de az utalások rejtett díjai még mindig sokakat meglepnek
-
Gazdaság2 hét ago
Nő a verseny, nőnek az elvárások: a technológiai felkészültség dönti el, ki marad talpon Black Friday alatt
-
Ipar2 hét ago
A mesterséges intelligencia nem elveszi, hanem felértékeli a mérnökök munkáját
-
Ipar2 hét ago
Új Tork PeakServe automata papír kéztörlő
-
Ipar2 hét ago
Modern tűzvédelmet kapott az ország legnagyobb gázerőműve
-
Ipar2 hét ago
A gyár, ahol 45 perc alatt készül el egy lakóház
-
Egészség2 hét ago
Videójáték-karakterek, akiknek mindenük fáj – díjazták a népszerű fájdalomcsillapító rendhagyó reklámkampányát.




