Szórakozás

Így képzeli a világ a jövőt – Beszámoló az Expo 2025-ről

Szerkesztőségünk július első felében látogatta meg a 2025-ös Oszakai Expót, és bár nem sikerült minden standot bejárnunk – ami nem is csoda, tekintve a hatalmas területet és a több mint 150 részt vevő országot – még így is egy életre szóló élményben volt részünk. A világkiállítás helyszíne az oszakai Yumeshima mesterséges sziget, amelyet teljes egészében erre a célra fejlesztettek. A téma: „Designing Future Society for Our Lives”, azaz „A jövő társadalmának formálása az életünkért”, és a cél, hogy az emberiség közös kihívásaira (pl. egészség, klímaváltozás, technológia) közös megoldásokat találjunk.

Az egész expo-t a Grand Ring nevű szerkezet öleli körbe, amely Guinness-rekorderként a világ legnagyobb faépítménye. Mintegy 61 ezer négyzetméteres lefedett területével, több mint 600 méter átmérőjével és 20 méteres magasságával monumentális, mégis barátságos, természet közeli benyomást kelt. Az építmény japán cédrusból, japán ciprusból és importált fenyőből készült, melyből 70%-át hazai, 30%-át külföldi faanyag teszi ki a környezettudatosság jegyében.

Japán Pavilon – A jövő biológiája

Kezdjük a sort a házigazdákkal! Ha van pavilon az Expo 2025 Oszakán, amely nem csupán bemutat valamit, hanem él és lélegzik – akkor az a japán pavilon, mely a természetes körforgás újraértelmezését állította középpontba, és ezt nemcsak látványos installációkkal, hanem egy lenyűgöző épülettel és valódi biológiai rendszerekkel tette átélhetővé.

Az épületet Oki Sato, a Nendo designstúdió vezetője álmodta meg, az építészeti terveket pedig a nemzetközileg is elismert Nikken Sekkei jegyzi. A Grand Ringhez hasonlóan ugyancsak fából épült, kör alakú hatalmas grandiózus épület, amely az „élet körforgását” nemcsak kiállítási témaként, hanem építészeti formanyelvként is megjeleníti. A pavilon közepén egy nagyjából 50 méter átmérőjű víztükör nyújt nyugalmat és tükrözi vissza az épület faszerkezetének finom részleteit.

A kiállítás három egymásba fonódó zónán keresztül mesél a körforgásról: az első rész, a lebomló élelmiszer-hulladékkal indul, amit biogázzá és tiszta vízzé alakítanak át. A másodikban az így nyert energiával algát tenyésztenek – konkrétan spirulinát és más mikroalgákat –, amelyek nemcsak élőben láthatók, de karakteres formákban is visszaköszönnek: például LED-csövekbe zárt Hello Kitty figurákban. Az utolsó zónában pedig bemutatják, hogyan válhat ezekből az algákból a jövő nyersanyaga: kozmetikum, bioüzemanyag vagy akár műanyag-alternatíva.

A japán pavilon nem a megszokott „kulturális látványosságot” kínálja. Nem idézi meg a teaszertartást, nem mutat be origamit vagy kimonókat – hanem egyértelmű üzenetet közvetít: a jövő nem látványosság, hanem felelősség. És ebben a felelősségben a természet nem partner, hanem alap.

Az épület különlegessége még, hogy a hagyományos japán faszerkezetekhez hasonlóan csapolásokkal készült, vagyis szétszerelhető és újrahasznosítható. Ahogy a kiállítás is a fenntarthatóságról szól, úgy maga az építmény is része ennek a gondolatiságnak.

A japán pavilon nem a leghivalkodóbb, nem is a legnagyobb a világkiállításon – de az egyik legkoherensebb. Minden részlete egy gondolat köré épül, és ezt nemcsak meséli, hanem működés közben mutatja be. Ez a fajta következetesség és mélység teszi igazán emlékezetessé.

USA Pavilon – „Képzeld el, mit hozhatunk létre együtt!”

Az Egyesült Államok pavilonja nem próbál mindenáron elkápráztatni. Nem harsány, nem túltolt, nem erőlködik. Ehelyett egy letisztult, mégis gondolatébresztő élményt kínál – olyat, ami elgondolkodtat, bevon és párbeszédre hív.

A pavilon épületét a Trahan Architects tervezte, az ES Global és a BRC Imagination Arts közreműködésével. Két háromszög alaprajzú épület határolja, középen egy látványos, lebegni látszó kockával, amelyet „Cube of Imagination”-ként emlegetnek. Ez az építészeti megoldás nemcsak vizuálisan erős, hanem szimbolikusan is: a kreativitás és az együttműködés tere.

Az épület jelentős részét újrahasznosított anyagokból – többek között a 2020-as tokiói olimpia szerkezeti elemeiből – alakították ki. A fa, az acél és a polikarbonát panelek egyszerre keltenek természetközeli és modern hatást. A dizájn és az anyaghasználat is azt üzeni: a jövő építéséhez felelősen kell gondolkodnunk.

A belső terek átgondoltan vezetnek végig az amerikai kultúra és technológia világán. Nagyméretű LED-falakon ismerős tájak és ikonikus városképek bukkannak fel, de nem pusztán látványként – közös értékek és lehetőségek szimbólumai is egyben. A kiállítás interaktív, mégsem tolakodó. A pavilon arra biztatja a látogatókat, hogy egy kicsit másként gondolkodjanak el arról, világunkban közösen mi minden lehetséges és elérhető – miközben öt látványos és elgondolkodtató installáción keresztül vezet végig és mutatja be, hogy miben járnak élen az amerikaiak: a technológia, az űrkutatás, az oktatás, a kultúra és a vállalkozás világában. A kiállítás talán egyik legizgalmasabb része egy igazi SpaceX felszállást szimulál, amely a központi „kocka” teremben kapott. helyet.

A pavilon csillag kabalafigurája, „Spark”, játékosan vezeti végig a látogatókat a kiállításon, és különösen a fiatalabbak számára teszi befogadhatóvá a tartalmat. A pavilon végében egy kis szabadtéri színpad és kávézó is helyet kapott, ahol zenei és gasztronómiai programokat tartanak – ízelítőt adva az amerikai kultúra sokszínűségéből.

A látogatottság magas – legnagyobb várakozó tömeget is itt tapasztaltuk – naponta több ezren keresik fel a pavilont, nem véletlenül. Az épület minden eleme, a tartalomtól a látványig a pavilon fő üzenetét közvetíti, a jövőt nem egyedül, hanem közösen érdemes elképzelnünk és megvalósítanunk. mely hűen tükrözi a pavilon szlogenjét is egyben: „Képzeld el, mit hozhatunk létre együtt!”

Német Pavilon – „Wa! Germany”: A körkörös jövő otthona

Az Expo fő témájához igazodva Németország pavilonja is a környezettudatosságról szól, a tárlat egy lehetséges tudatos jövőn vezet végig, amelyet a körforgásos gazdaság kínál.

A Wa! Germany pavilont a berlini LAVA – Laboratory for Visionary Architecture tervezte. A „wa” itt egyszerre jelent kört, harmóniát és a híres japán „Wow!” érzést.

Maga a pavilon is hat kör alakú, fa és bambusz szerkezetű épülettel érzékelteti a körforgást, mint alapelvet. Ahogy belépsz, azonnal érződik: itt minden átlagos felület, panel vagy tartószerkezet moduláris és újrahasznosítható – akár lebontva is újrahasznosítható az Expo végén. A padlótól a tetőig az anyagválasztás azt a gondolatot erősíti, hogy amit ma elhasználunk, az holnap ismét része lehet valami másnak.

Belül a látogatás körkörös útja több állomáson vezet keresztül, mindvégig zöld növények, természetes anyagok ölelik körbe a nézelődőt. A falakon felsorakoztatott oktató felületek egy olyan jövőt mutatnak be – ráadásul nem is akárhogyan – ahol a városok nem pazarlók, hanem újraépíthetők, erős biodiverzitással.

A látogatás egyik legszórakoztatóbb interaktív eleme, egy apró, több színben kommunikáló kisméretű audió-eszköz, melyből minden látogató kézhez kap egyet-egyet. A kis, cuki kabala-eszközök egymással is kommunikálnak, de legfontosabb szerepük az információk megszerzésében van. A falon elhelyezett információs pontokhoz érintve mesél és tanít nekünk egy lehetséges jövőről. Maga a kis kabala-figura nagyon eltalált forma, nemhogy a gyermekek, de a felnőttek is imádták. Mi magunk is nehezen váltunk meg tőle a pavilon végén, ahol egy csúszdára kellett ráhelyezni, ahol kerek testén végiggurulva intett nekünk búcsút. A tervek szerint az eszközök is új otthonra lelnek majd a kiállítás után, éjjeli lámpaként és iskolai programozókészletek részeként találják majd meg új feladatukat.

A zöld tetők, a bioszférát idéző parkosított udvar és a növények együttesen nemcsak esztétikusak voltak, de valós klímatámogatók is: a talaj elnyeli az esővizet, hűti a környező területet, miközben oxigént termel és egyben szép látványt kínál. A tető alatti cseppenkénti esővízgyűjtés, a talajon átfutó csatornák és kavicságyak mind erre a körforgáson alapuló működésre épülnek.

A Wa! Germany pavilon nem harsány építmény, hanem egy finoman megkomponált élmény, ami egyszerre tanít és inspirál, javasol és irányt mutat, hogyan is élhetünk együtt egy körforgásos társadalomban.

Kínai Pavilon – Az élő kalligráfia és zöld jövőkép találkozása

A Kínai Pavilon nem nosztalgiázik a múlton, mégis tisztelettel épít rá. Minta csak egy bambusztekercsbe lépne be az ember, úgy ölel körbe a pavilon természetes fából épített falai. A tér gyönyörűen mutatja be, hogy Kína miként érez elhivatottságot egyszerre a zöld fejlődés mellett, ugyanakkor hangsúlyozza a kultúrájuk fontosságát is egyben. A holdi talajminták, óriási led falak és látványos térszervezés közösen emelik reflektorfénybe az ország ősi gyökereit és technológiai ambícióit. Ha egy pavilon képes egyszerre mesélni a jövőről és gyönyörködtetni a szemünket – ez az.

A pavilont a China Architecture Design Group (CADG) tervezte, amelynek vezetője, Cui Kai akadémikus maga is a hazai építészeti akadémia tagja. A külső megjelenés egy hagyományos kínai bambusztekercset idéz, ahol az oldalfalakon 119 híres kínai vers olvasható öt különböző kalligráfia-stílusban, ami mintegy élő kulturális installációként jelenik meg a homlokzaton. A kiállítás a “közösség az életért és a természetért” motívum köré épül, hangsúlyozva a fenntartható társadalom elérésének fontosságát. Belépve egyszerre érezni a hagyományt és a jövőt: oszlop nélküli terek, természetes fény és folyamatos vizuális áramlás teremti meg a hangulatot és ad teret a szabad felfedezéshez.

A pavilon három egymást követő részre oszlik: először a hagyományos ökológiai bölcsesség jelenik meg – például mezőgazdaság, természet közeli életstílus –, ezt követi Kína zöld technológiai fejlesztéseinek bemutatása, majd zárásként a globális együttműködés lehetőségei jelennek meg modern formában.

A pavilon talán leghatásosabb eleme a holdi regolith (talaj), amelyet a kínai Chang’e-5 és Chang’e-6 missziók hoztak vissza. A világ első alkalommal bemutatott mintái – a Hold elő- és hátoldaláról származó anyagok vizuális összehasonlítása – egyszerre tudomány és emóció.

Magyar Pavilon – “One World, One Soul”: Zene, természet és jövő a dóm alatt

Az összefoglalónk végére hagytuk a magyar pavilont, ami az Expo egyik legizgalmasabb, legátélhetőbb és legőszintébb része volt számunkra: a természet, a népzene és a közösség jövője egyszerre jelent meg benne. A hagyomány nem múzeumba került, hanem élő előadásként szólalt meg és közvetítette fő üzenetét: “One World, One Soul”.

A pavilon megálmodója ZDA – Zoboki Design and Architecture, Gábor Zoboki tervei alapján készült. Minden elemén érezni lehet, hogy nem csak egy funkcionalista célt szolgál, hanem az ország értékeit, hagyományait és jövőbeli ambícióit szemlélteti. Az épület első pillanatban magához ölel: az egyik része egy erdőre emlékeztető tér, a másik egy szalmaszerű fa-dómtér, amely kívülről a hagyományos magyar boglyára hasonlít – az építészeti forma és a népi hagyomány érthető egységet alkot.

Belépés után egy sötét térben ezüstösen csillogó diorámák fogadtak minket, mintegy virágos tisztás, amely a magyar puszta hangulatát idézte, illatokkal és növényekkel. A diorámák a Tavasz szél vizet áraszt népdal első versszakának egy-egy sorát rejtette több nyelven is megjelenítve, mintegy bevezetője a pavilon fő motívumának. Az üvegtáblák között végigsétálva, már közvetlen a Zengő Dóm előterébe értünk, ahol igazán aprónak érezhettük magunkat. Kristály gyöngyvirágok hajoltak felénk, népzenei motívumokat suttogva a fülünkbe, amíg az ajtón a visszaszámlálás a nullára nem ért és beléphettünk az kör alakú immerzív színház terembe.

Ebben a letisztult és visszafogott térben élő népzenei előadások zajlanak, 15 perces váltásokkal. Nem csak hallgatni, de érezni is lehetett: a Kodály-módszer hitvallása szerint a zene mindenkié, nyelvtől, nemzettől függetlenül. A dóm mennyezete fekete éjszakai égboltra emlékeztetett, melyet csak a csillagok fényének pásztázása tört meg. Az népdalénekes hangja olyan kristálytisztán és áthatóan töltötte be a teret, hogy minden más szín, vagy képi világ csak megtörte volna ezt a varázslatot. A magyar népdalok alatt szinte látható lett a múlt és a jelen találkozása, a hagyomány és az élmény bensőséges összhangja. Az előadás olyan tiszta és őszinte, hogy a nyelv ismerete nélkül is mindenki magába zárta a közös nyelvünket: a zenét.

A pavilon a kiállítótér, színház mellett egyúttal társasági tér is: a első emeleten bistro és borbár várja a látogatókat, ahol hortobágyi palacsinta, gulyásleves, paprikás krumpli, túrógombóc és Somlói galuska ízét – plusz fröccs és házi szörpök – várják a vendégeket. A második szintet pedig üzleti és diplomáciai célokra alakították ki: konferenciatermek, networking-terek és bemutató standok kínálnak lehetőséget a magyar KKV-knak a kelet-ázsiai partnerkapcsolatok építésére.

A homlokzatot borító több mint 35 500 kézzel felrögzített lamella – textilcsíkok, amelyek szélben táncolnak – az árnyékolás, a hűtés és a vizuális hatás funkcióját egyaránt betöltik. Ahogy ringatóznak, mintha falevelek susognának – egyszerre működik természet-szimulációként és energetikai megoldásként.

Záró gondolatok

Ahogy végigsétáltunk a világ különböző pontjait képviselő pavilonokon, egyértelművé vált, milyen sokféleképpen lehet megszólítani az embereket ugyanazzal az üzenettel. Az Expo 2025 Osaka, Kansai vezérgondolata – Designing Future Society for Our Lives, vagyis a „Jövő társadalmának formálása az életünkért” – nemcsak inspiráló, de rendkívül aktuális is. Az országok lenyűgöző érzékenységgel és kreativitással reflektáltak erre a témára: volt, aki a természethez való visszatérés fontosságát emelte ki, mások a technológia és az ember kapcsolatáról meséltek, de mindegyik pavilonban közös volt a jövőbe vetett hit és a nemzeti identitás büszke, egyedi megjelenítése. Ez a sokszínűség és egyensúly teszi igazán felejthetetlenné az élményt – mert bár mindannyian máshonnan jövünk, a közös jövőnk ugyanaz.

További információ: https://www.expo2025.or.jp/en/

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Szórakozás

A szupererő, ami mindannyiunkban ott rejlik

A közös alkotás és a kreativitás fontosságára hívja fel a figyelmet őszi kampányában az Allee

A kreativitás ma már jóval többet jelent annál, mint hogy valaki ügyesen rajzol, fest, vagy ír, ez a különleges képesség a problémamegoldás, az alkalmazkodás és az együttműködés egyik alapja. Az alkotás pedig arra is lehetőséget ad, hogy időnként kiszakadjunk a képernyők és a folyamatos információáramlás világából. Szeptember 30-ig a kreativitásé a főszerep az Allee-ban, inspiráló kiállítások és hétvégi programok keretében bárki megtapasztalhatja, hogy mi történik, ha nemcsak nézője, hanem aktív résztvevője lesz egy közös kreatív folyamatnak.

A kreativitást sokáig hajlamosak voltunk adottságnak tekinteni, ami elsősorban művészekhez, tervezőkhöz, írókhoz vagy más alkotó szakmák képviselőihez tartozik. A 21. században azonban egyre inkább olyan képességként gondolunk rá, amely fejleszthető és a hétköznapi életben és a munkában is meghatározó. A közös alkotásban viszont az egyéni elképzelések mellett reagálnunk kell arra is, amit előttünk valaki már létrehozott. Erre a gondolatra épül az Allee szeptember 1. és 30. között látogatható őszi programsorozatának egyik központi eleme is. Az Átriumban egy nagyméretű kép készül, amelyhez minden látogató egy-egy színes, kör alakú matricával járulhat hozzá. A közös alkotás napról napra változik, és végül a sok apró pontból áll össze az a mű, amelyet több száz ember készít el közösen.

Miből születnek a jó ötletek? Hogyan maradhatsz kíváncsi, és hogyan hozhatsz ki még többet a kreativitásodból? Miért lehet szükség a semmittevésre ahhoz, hogy valami új jusson eszünkbe, és miért nem feltétlenül baj, ha elsőre elrontunk valamit? Az átriumban végigjárható installáció 10 állomásán ismert gondolkodók és alkotók, többek között Friedrich Nietzsche, Austin Kleon, John Cleese és Pablo Picasso gondolatai adnak más-más nézőpontot ahhoz, hogyan működik a kreativitás. A kíváncsiságtól és a megfigyeléstől a kísérletezésen és az inspiráción át egészen a hibázásig olyan hétköznapi helyzetek kerülnek elő, amelyekből akár a következő jó ötletünk is megszülethet.

De vajon te milyen kreatív típus vagy? Egy rövid interaktív teszt segítségével erre is választ kaphatsz. Az öt típus, Az Alkotó, Az Álmodozó, Az Együttalkotó, A Kísérletező és A Látnok nem képességek szerint rangsorol, inkább azt mutatja meg játékosan, mennyire különböző módokon lehetünk kreatívak. Az eredményhez személyre szabott javaslatokat is kaphatunk, hogy milyen programot vagy kreatív élményt érdemes kipróbálni az Allee-ban.

Csipes Antal festő, grafikus és a MOME oktatójának közreműködésével egy olyan installáció vár az aulában, ami egy autentikus művészeti műhely hangulatát idézi meg: fa asztallapon skiccek, próbanyomatok, színminták és alkotói eszközök mesélnek a kreatív folyamatról. Hétvégenként pedig ingyenes kreatív workshopokon különböző technikákat próbálhatnak ki az érdeklődők. Lesz kő- és bögrefestés, gyöngyfűzés és textildekor, kalligráfia, valamint személyre szabott szépségtanácsadás és kézkrém készítő workshop is. A hangsúly ezeken az alkalmakon sem a teljesítményen, hanem a kísérletezésen, az élményen és azon van, mi történik, amikor egyszerűen teret engedünk az inspirációnak és az alkotásnak.

Szeptemberben tehát érdemes időt adni a kreativitásnak, akkor is, ha utoljára talán gyerekként fogtunk ecsetet a kezünkbe. Kipróbálni valami újat az Allee őszi programjai keretében, hozzátenni egyetlen pontot egy közös képhez, és megtapasztalni, milyen érzés, amikor a saját ötletünk valami nálunk nagyobb dolog részévé válik.

További információ: https://allee.hu/kreativ-energia-mindenkinek

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Szórakozás

Dinamikus játékélményre tervezett, új Odyssey monitorokat mutatott be a Samsung a 2026-os Gamescomon

A Samsung Electronics a világ egyik legjelentősebb játékipari eseményén, a kölni Gamescom 2026-on mutatta be 2027-es Odyssey gaming monitor kínálatát.

Az új sorozat több egyedülálló innovációval érkező Odyssey modellt is tartalmaz, amelyek sokoldalú megoldást kínálnak a játékosoknak a sebesség, a képátló, a képminőség és a különböző megjelenítési módok terén. Az augusztus 26. és 30. között megrendezett kiállításon az új széria több modellje is megjelenik, mint például a 49 colos OLED G9, a 42 colos OLED G7, a 32 colos OLED G8 vagy az 1 100 Hz-es Odyssey G6.

„A játékosok azért jönnek el a Gamescomra, hogy megismerjék a legújabb trendeket, kipróbálják az új játékokat, és megtapasztalják azokat a technológiákat, amelyek segíthetnek nekik a koncentrációban és hogy a legjobb formájukat hozhassák a versenyeken

– mondta el Hun Lee, a Samsung Electronics Vizuális kijelzők üzletágának ügyvezető alelnöke. –

A 2027-es Odyssey-sorozat az új kialakítású modellekkel, a magasabb frissítési rátákkal és a fejlett kijelzőtechnológiákkal szélesebb választékot kínál a játékosoknak – legyen szó versenyszerű játékról, filmszerű élményekről vagy sokoldalú otthoni konfigurációkról.”

Fókuszban a Gamescomon: a 2027-es Odyssey széria

A Samsung a „#PlaySamsung: A gaming kijelzők új korszaka” című előadásán mutatta be a 2027-es Odyssey kínálatot a Gamescomon. Az eseményen a vállalat szakértői a különböző játékokhoz és felhasználói szokásokhoz legjobban illeszkedő méretopciókról, felbontásokról, frissítési rátákról és megjelenítési módokról is beszéltek.

A Gamescom színpadán mutatkozott be az Odyssey OLED G9 (G95SJ modell) és az Odyssey OLED G7 (G75SJ modell), az Odyssey OLED G8 (G80SJ modell) és az Odyssey G6 (G60H modell) modellek pedig a nyitóelőadás során jelentek meg a kivetítőn.

Az előadáson a Samsung bemutatta az Activision Blizzarddal kötött HDR10+ GAMING együttműködését is, amelynek keretében a Call of Duty®: Modern Warfare® 4 fejlesztési folyamatába is beépülhetett a gazdagabb HDR-játékélmény. A technológia segítségével a kompatibilis Odyssey monitorok és Samsung kijelzők olyan színeket és kontrasztot biztosítanak, amelyek pontosabban tükrözik a fejlesztők elképzeléseit. A Samsung a tervek szerint 2027 első felére több mint 20 AAA-kategóriás játékra bővíti a HDR10+ GAMING ökoszisztémát.

A vállalat emellett bemutatta az egyre bővülő Odyssey 3D megoldását is, amelyet a stúdiókkal való közvetlen együttműködés keretében folyamatosan fejleszt. Az új, támogatott játékok – köztük a Cyberpunk 2077 és a Cronos: The New Dawn – a színpadon is megjelentek, hogy bemutassák, hogyan ad az Odyssey 3D mélységet és térbeli megjelenést a részletgazdag játékbeli világokhoz.

Odyssey OLED G9: 49 colos OLED kijelző, ultraszéles tartalmakra hangolt sebességgel

Az Odyssey OLED G9 a Samsung első 49 colos, 360 Hz-es frissítési rátával érkező DQHD gaming monitora. Ötödik generációs QD-OLED panellel rendelkezik, amelyben a Penta Tandem™ technológia is megtalálható. Ötrétegű panelfelépítése akár 1,3-szor hatékonyabb, és az előző generációhoz képest akár kétszer hosszabb élettartamot biztosíthat. Az RGB Stripe pixelstruktúra csökkenti a szegélyek torzulását és élesebb szövegmegjelenítést biztosít, míg a kijelző 4K felbontás mellett, 3 százalékos ablakméretnél akár 1 300 nit fényerőt[i] is elérhet.

Az Odyssey OLED G9-et azoknak a játékosoknak tervezték, akik szélesebb látómezőt szeretnének anélkül, hogy a sebesség terén kompromisszumot kötnének. A készülék Dual QHD felbontással (5120 x 1440), 360 Hz-es frissítési rátával, 0,03 ms-os GtG[ii] válaszidővel és Dual mód támogatással érkezik. A játékosok használhatják a DQHD felbontást 360 Hz-es képfrissítés mellett a széles, nagy felbontású kép érdekében, vagy átválthatnak Dual HD (2560 x 720) módra, akár 720 Hz-es képfrissítéssel, ha a sebesség a legfontosabb számukra.

Odyssey OLED G8: 4K OLED minőség és Triple mód sebesség

Az Odyssey OLED G8 egy 32 colos UHD OLED gaming monitor, amely a QD-OLED képminőséget 360 Hz-es maximális képfrissítéssel ötvözi a gyors, folyamatos játékélmény érdekében, mindezt Triple-mód támogatás mellett. Az eszköz egy ötödik generációs QD-OLED panellel érkezik, amely Penta Tandem™ technológiát és RGB Stripe pixelstruktúrát alkalmaz, a játékosok pedig könnyedén válthatnak az UHD 360 Hz, a QHD 520 Hz és az FHD 680 Hz módok között, hogy a játék, a hardver és a beállítások figyelembe vételével egyensúlyt találjanak a felbontás és a sebesség között. A monitor a Samsung Tükröződésmentes technológiájával érkezik, egy olyan fóliával, amely 54 százalékkal kevésbé fényes, mint a hagyományos tükröződésmentes fóliák, így csökkenti a tükröződéseket, és nappali játék közben is tisztább képet biztosít[iii].

A monitor 0,03 ms-os GtG válaszidővel és VESA DisplayHDR TrueBlack 600 támogatással[iv] is rendelkezik. Támogatja az AMD FreeSync Premium Pro technológiát, valamint az NVIDIA G-SYNC Compatible funkciót[v] is, amelyek részletgazdag HDR-képeket és zökkenőmentes játékélményt biztosíthatnak. A csatlakoztatási lehetőségek között megtalálható egy DisplayPort 2.1 UHBR20, két HDMI-port, egy 98 W-os Power Delivery-t támogató USB-C-port, egy két lefelé irányuló porttal rendelkező USB-elosztó, valamint KVM-támogatás.

Odyssey OLED G7: 42 colos hajlított OLED Gaming

Az Odyssey OLED G7 a vállalat első 42 colos, 16:9-es képarányú, ívelt OLED gaming monitora, amelynek kijelzője közel 72 százalékkal nagyobb, mint az előző, 32 colos modellé[vi]. A szegmensben újdonságnak számító konfigurációban ötvözi az 1000R íveltséget, a 4K OLED képminőséget, a 165 Hz-es frissítési rátát és a 0,03 ms-os GtG válaszidőt. Az 1000 mm sugarú ívelt képernyő közelebb hozza a kép széleit a játékosok látómezőjéhez, így különleges, moziszerű látványt biztosít, amelyet az RPG- és nyílt világú játékokhoz optimalizáltak. A Tükröződésmentes technológia csökkenti a külső fényforrásokból származó tükröződéseket, így egész nap tisztább képet biztosíthat a játékhoz.

Odyssey G6: 1 100 Hz-es versenyszerű játék

A 27 colos Odyssey G6 a Samsung első 1 100 Hz-es gaming monitora, amelyet azoknak az FPS-játékosoknak fejlesztettek ki, akiknek a sebesség és a mozgás letisztultsága az elsődleges szempont. Az új monitor a CES 2026-on bemutatott modellre épül, és a Dual mód segítségével HD felbontásban akár 1 100 Hz-es, QHD felbontásban pedig akár 600 Hz-es képfrissítést is képes biztosítani. A Fast IPS panellel és 1 ms-os válaszidővel rendelkező Odyssey G6 lehetővé teszi a versenyszerű játékosok számára, hogy válasszanak az élesebb QHD-részletek és a magasabb frissítési ráta között.

Elérhetőség

A 2027-es Odyssey gaming kínálat a Samsung több mint hétéves, az iparág élvonalában betöltött szerepére[vii] épít. Az új modellek elérhetősége országonként eltérő lehet, ennek részleteiről a vállalat később ad tájékoztatást[viii].

[i] A DisplayHDR TrueBlack500 alapján, 4K felbontás mellett. A fényerő a tartalomtól és a használat körülményeitől függően változhat.

[ii] Szürkétől szürkéig mért válaszidő.

[iii] A hagyományos tükröződésmentes fóliákhoz képest.

[iv] A VESA DisplayHDR tanúsítási folyamat várhatóan a termék megjelenésekor zárul le.

[v] Az AMD FreeSync Premium Pro és az NVIDIA G-SYNC Compatible tanúsítási folyamatok várhatóan a termék megjelenésekor zárulnak le.

[vi] A korábbi 32 colos Odyssey modellhez képest, a képernyőterület alapján.

[vii] Szerepvállalás a gaming monitorok piacán 2019-től 2025-ig. Forrás: IDC Quarterly PC Monitor Tracker 2025, 4. negyedév (érték alapján)

[viii] Az új Odyssey modellek Magyarországon még nem elérhetők, a megjelenésről a Samsung Electronics később ad tájékoztatást.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Szórakozás

Kiderült, mennyi mindent jelenthet: itt az első országos mémkutatás

A magyarok többsége már találkozott a neten a rollerest megtámadó nyúllal vagy a hátsó ülésen csodálkozó kislánnyal, mégsem biztos, hogy ezek ugyanazt jelentették mindenki számára.

A Yettel friss kutatása rámutatott, hogy bár tízből nyolcan rendszeresen látnak internetes mémeket, a különböző generációk számára ezek eltérő üzenetet hordozhatnak és más elvárt protokollal járhatnak. Dr. Guld Ádám médiakutató szerint a mém több egyszerű internetes viccnél, ugyanis fontos szerepet játszik a digitális közösségek összetartozásában.

A Yettel legújabb kampányában azt mutatja meg, hogyan használják valójában az emberek az internetet a mindennapokban. Ehhez kapcsolódóan a szolgáltató egy országos, reprezentatív kutatást készített az online tér egyik leggyakoribb, mégis nehezen kategorizálható jelenségéről, a mémekről. Kiderült ugyanis, hogy tízből nyolc magyar rendszeresen találkozik mémekkel az online beszélgetései során. Ez abból is adódhat, hogy a válaszadók több mint fele szerint egy emojival, GIF-fel vagy mémmel néha sokkal könnyebb kifejezni az érzéseket, mint szavakkal.

A kitöltők több mint fele szerint a mémek az internetes kultúra szerves részét képezik, kétharmaduk viszont úgy véli, vannak köztük olyanok, amelyeket csak bizonyos közösségek értenek meg. Ugyanakkor a többség megegyezik abban, hogy a belsős poénokra épülő mémek közelebb hozhatják egymáshoz a közösség tagjait. Dr. Guld Ádám médiakutató szerint ahogy régen a közös beszélgetések és történetek erősítették a társas kapcsolatokat, ma egy jól időzített vicc vagy mém is ugyanazt az üzenetet közvetíti: „egy csapatba tartozunk”. A mémek ezért sokkal többek egyszerű internetes vicceknél: a digitális közösségek összetartozását és közös identitását is folyamatosan újratermelik.

Mémet küldök, ha rád gondolok

Tízből hét magyar legalább hetente küld mémeket az ismerőseinek. Legtöbbször azért, hogy megnevettessenek valakit (56%), ezt követi, hogy reagáljanak egy helyzetre (36%), belsős poént osszanak meg (36%) vagy csak mert megtetszett nekik (33%). Viszont nem mindegy, ki kapja: tízből hat válaszadónak van olyan ismerőse, akinek nem küldene mémet, mert úgysem értené meg, 28% szerint pedig kifejezetten kínos, ha valaki elcsépelt mémeket oszt meg.

„A mémek tulajdonképpen kulturális gyorsírásként működnek: néhány másodperc alatt képesek olyan közös élményeket, médiatartalmakat vagy belső poénokat felidézni, amelyeket más eszközökkel sokkal hosszabban kellene elmagyarázni. Minél inkább ugyanabban a digitális közegben mozognak az emberek, annál hatékonyabban működik ez a közös nyelv. Ahhoz azonban, hogy valaki értse a digitális kultúrát, ismernie kell azokat a kulturális utalásokat is, amelyekre a mémek épülnek. A mémek értése egyre inkább digitális kulturális kompetenciává válik”

– tette hozzá Dr. Guld Ádám.

Sértés nem reagálni? Az illem nem tűnik el, csak átalakul…

Ahogy korábban az volt a természetes, hogy telefonhívásra vagy e-mailre mindenképp válaszolunk, úgy ma már a fiatalabb generációk számára egy elküldött mém is társas gesztusnak számít, amelyre reakciót várunk. A kutatás is rámutatott: tízből négy magyar szerint igenis illik reagálni egy kapott mémre, függetlenül attól, hogy tetszik-e vagy sem. Guld Ádám szerint ez jól mutatja, hogy az illem nem tűnik el a digitális térben, csak átalakul.

„A kutatás tulajdonképpen egy új online etikett formálódását dokumentálja, amelyben már nemcsak a szavaknak, hanem az emojiknak, GIF-eknek és mémeknek is megvannak a maguk társas szabályai.”

Amennyiben a kapott mém tetszik, a legtöbben emojival válaszolnak rá (59%), harmaduk szöveges üzenetet küld, negyedük pedig egy másik mémmel reagál. A 18-35 évesek az átlagnál nagyobb arányban viszonozzák a gesztust egy újabb mémmel, mentik el a képet későbbre, vagy írnak hozzá valamit. Ezzel szemben az 54 év felettiek 15%-a egyáltalán nem tesz semmit – ami azért is érdekes, mert a fiatalok többsége szerint a reakció hiánya kimondottan udvariatlanság.

És mi történik akkor, ha nem tetszik a kapott tartalom? Tízből négyen egyszerűen figyelmen kívül hagyják, ugyanakkor a fiatalabbakra ez kevésbé jellemző, ők ilyenkor is inkább egy emojival reagálnak (42%). A nyílt elutasítás viszont ritka: mindössze a válaszadók 15%-a írná meg őszintén, hogy nem tetszett neki a mém.

A reakciót jelentősen befolyásolja a küldő személye (41%), valamint az is, ha a fogadó nem érti a mémet (45%). A megkérdezettek negyedével fordult már elő, hogy másképp értelmezett egy mémet, mint aki küldte. Ilyen helyzetben a legtöbben rákérdeztek a jelentésre, rákerestek az interneten, vagy egyszerűen nem foglalkoztak vele. Érdekesség, hogy tízből egy válaszadó ilyenkor is úgy tesz, mintha értené. A 18–35 évesek körében különösen jellemző, hogy ilyenkor a neten keresnek rá a háttérinfókra, vagy csak megjátsszák, hogy értik.

A jó mém receptje

De mitől lesz jó egy mém? A többség szerint egyértelműen attól, ha vicces. Ezt követi lényegesen lemaradva az aktualitás, a kreativitás, valamint az, ha tudnak vele azonosulni. Az már kevésbé lényeges, hogy egy mém eredeti vagy meglepő legyen, esetleg „örökzöld” maradjon – ennek ellenére tízből négy ember úgy véli, a legtöbb mém csak rövid ideig érdekes.

A kutatás konkrét mémek jelentését is vizsgálta, hogy kiderüljön, mennyire ismerik őket a magyarok. A felsoroltak közül a legtöbben (73%) a több mint tíz éves „Side Eyeing Chloe” mémet ismerik. Ezt a mémet ismerők 70%-a találja viccesnek, függetlenül attól, hogy mindössze 26%-uk tartja még mindig aktuálisnak. Szintén sokan (66%) ismerik a világot is bejáró hazai klasszikust, a „roller vs. nyulat”: 70% tartja szórakoztatónak, és a megkérdezettek fele szerint a mai napig megállja a helyét. Ezzel szemben bár hiába nemrég ért véget a világbajnokság, a „Marc Cucurella cat” mémet csupán 41% ismerte és 37% érezte időszerűnek.

„A Side Eyeing Chloe vagy a rolleres esete a nyúllal mára kulturális referenciákká váltak: akkor is működnek, ha a felhasználók már nem emlékeznek az eredeti történetre. A konkrét eseményekhez vagy hírekhez kötődő mémek ezzel szemben gyorsabban elveszítik aktualitásukat, mert velük együtt kopik ki az a közös tudás is, amely életre hívta őket. A jó mém tehát nem egyszerűen vicces, hanem kreatív módon újrahasznosítható is. Amikor egy közösség ugyanazzal a képpel évek múltán is képes új jelentéseket létrehozni, a mém már nem pusztán internetes tartalom, hanem a digitális kultúra közös nyelvének a részéve is”

– magyarázza Dr. Guld Ádám.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!