A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara országos programot indít „Adminisztráció könnyebben” címmel annak érdekében, hogy érdemi segítséget nyújtson a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak az adminisztrációs terhek csökkentésében.

A kezdeményezés azoknak a vállalkozóknak szól, akik nap mint nap érzik, hogy az egyre növekvő papírmunka, adatszolgáltatási kötelezettségek és a digitális állami rendszerek használata elvonja az időt és az energiát a valódi termeléstől és üzletfejlesztéstől. A Komárom-Esztergom Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara közreműködésével kidolgozott program gyakorlati támogatást kínál ahhoz, hogy a cégek kevesebb időt töltsenek bürokráciával és hatékonyabban tudják megszervezni mindennapi működésüket. A vállalkozások két fő területen kapnak kézzelfogható segítséget.

Egyrészt a program a vállalkozáson belüli adminisztrációs folyamatok egyszerűsítését és hatékonyságának növelését támogatja, különös tekintettel a mesterséges intelligencia alapú megoldások gyakorlati alkalmazására. A képzések és mentorálások célja, hogy a kkv-k megismerjék és saját működésükbe beépíthessék azokat az MI-eszközöket, amelyek segíthetik az ismétlődő adminisztratív feladatok egyszerűsítését, a dokumentumkezelést, a szöveg- és adatelőkészítést, a belső nyilvántartások rendszerezését, valamint az ügyviteli folyamatok gyorsabb és pontosabb elvégzését. A belső adminisztráció csökkentését emellett a Vállalkozói Iratsablontár jelentős bővítése is támogatja, amely 150 új, azonnal használható dokumentummintával gazdagodik. Ezek a sablonok közvetlenül segítik a vállalkozók mindennapi munkáját, legyen szó szerződésekről, nyilvántartásokról vagy egyéb belső dokumentumokról

Másrészt a digitális közigazgatási ügyintézés hatékonyabbá tételét szolgálják a gyakorlati oktatások és személyes tanácsadások, ahol a vállalkozók lépésről lépésre megtanulhatják a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Ügyfélkapu, a Cégkapu, a Magyarország.hu, az e-Papír, az Ügyfélportál, az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás és az e-Önkormányzat rendszereinek zökkenőmentes használatát.

Online előadások, személyes tanácsadások és egyéni mentorálások várják a vállalkozókat országszerte. Az első esemény, a „Digitális közigazgatás egyszerűbben” című online előadás 2026. május 28-án, csütörtökön 13:00 órakor kezdődik, ahol a résztvevők gyakorlati útmutatást kapnak a legfontosabb digitális ügyintézési felületek használatához. Jelentkezni egy online űrlap kitöltésével lehet. A személyes tanácsadások Győrben kezdődőnek június 11-én, majd Pécsett folytatódnak június 24-én, Szegeden pedig június 25-én várják a vállalkozókat. A további események időpontjai hamarosan elérhetők lesznek a területi kamarák honlapjain.

A program során összegyűjtött vállalkozói tapasztalatok és javaslatok alapján országos szakmai javaslatcsomag is készül a döntéshozók számára az adminisztrációs terhek további csökkentése érdekében. A Vállalkozásfejlesztési Projekt részeként megvalósuló „Adminisztráció könnyebben – Adminisztrációs hatékonyságnövelés a KKV-k versenyképességéért” programmal a kkv-k egyszerűbben, gyorsabban és költséghatékonyabban intézhetik ügyeiket, miközben a mesterséges intelligencia és a digitális megoldások alkalmazásával belső működésük is hatékonyabbá válhat. Így több idejük és energiájuk marad a legfontosabb feladatra: az üzletfejlesztésre és a versenyképesség növelésére.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Idén várhatóan 24 százalékkal emelkednek a globális energiaárak – ez a legnagyobb mértékű drágulás 2022 óta -, és Európa különösen nehéz helyzetben van, mivel a kontinensen az energiaköltségek jellemzően kétszer-négyszer magasabbak, mint más jelentős régiókban. Ennek fényében a Schneider Electric sürgeti az európai uniós döntéshozókat, hogy az energiahatékonyságot és az elektrifikációt ne csupán az éghajlatváltozás elleni küzdelem „kiegészítő elemeiként” kezeljék, hanem Európa egyetlen skálázható, belső energiaforrásaként.

Az energiahatékonysági fejlesztések és az elektromos áram használatára való átállás felgyorsítása 2040-re éves szinten legalább 250 milliárd eurós megtakarítást hozhatna az Európai Unióban (EU), csökkentené az energiaigényt, mérsékelné a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget és erősítené a versenyképességet.

Európa strukturálisan továbbra is kiszolgáltatott helyzetben van: az EU energiaigényének közel 60 százalékát még mindig importból fedezi, ami 2025-ben 336,7 milliárd euróba került. Ez sebezhetővé teszi a háztartásokat, az ipart és a közszolgáltatásokat a globális fosszilis tüzelőanyag-piac volatilis változásaival és a geopolitikai sokkokkal szemben. A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata arra hívja fel a figyelmet, hogy a hatékonyság és az elektrifikáció viszonylag gyorsan megvalósítható a végfelhasználás területén, gyors megtérülést és azonnali javulást hoz, miközben felgyorsítja az átállást egy erősebb, függetlenebb energiarendszerre.

A Schneider Electric felszólítja az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy a következő öt politikai intézkedést tegyék prioritássá:

1. Rövid megtérülési idejű energiahatékonysági megoldások bevezetése

Támogatásra és ösztönzőkre van szükség ahhoz, hogy a vállalkozások bevezethessék azokat a már bizonyított, gyors megtérülést hozó energiahatékonysági megoldásokat, amelyek hónapok alatt csökkentik az energiaigényt.

Épületek: kamatmentes hitelek a hálózati kapcsolattal rendelkező vezérlő- és az épület-energiagazdálkodási rendszerek kiterjesztésére, a fűtés, hűtés, szellőzés és világítás valós idejű optimalizálása érdekében – ez azonnal csökkenti a számlákat, és felkészíti az épületeket az elektromos fűtésre és a keresletoldali reagálásra. Ezzel a lépéssel az EU teljes energiafogyasztása 5–6 százalékkal csökkenthető.

Ipar: célzott támogatás, különösen a kkv-k számára, az energiagazdálkodási rendszerek és az alacsony/zéró költségű intézkedések széleskörű bevezetésére, amelyek idővel akár 30 százalékos megtakarításokat eredményezhetnek, és megteremtik a digitalizált termelés alapjait.

2. A meglévő uniós energiahatékonysági és épületekkel kapcsolatos jogszabályok gyors és szigorú végrehajtása

Az energiahatékonysági irányelv (EED) és az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv (EPBD) teljes körű végrehajtása a rövid távú „válságkezelési” előnyök kiaknázása érdekében. Különösen:

• Az EPBD keretében az épületautomatizációs és -vezérlő rendszerek (BACS) gyors bevezetése, amelyek éves szinten 450 TWh végső energiamegtakarítást, 64 Mt CO2-kibocsátás elkerülését és 36 milliárd euróval alacsonyabb energiaszámlákat eredményezhetnek.
• Az EED szerinti energiaauditok megerősítése az ajánlások végrehajtásának előírásával – kezdve a kkv-kkal, lízinggel és „energia mint szolgáltatás” konstrukcióval támogatva őket.

3. Az elektrifikáció felgyorsítása célzott ösztönzőkkel

Bár egyre több megújuló energiából származó villamos energiát termelnek, az energiafelhasználásunk nagy része – azaz a keresleti oldal – még nem állt át a villamos energiára. Amíg az emberek benzinüzemű járműveket vezetnek és gázzal fűtik otthonaikat, Európa az importált energiától és az ingadozó áraktól függ majd.

A gyorsabb elektrifikáció hatékonyabban integrálja a megújuló energiaforrásokat, csökkentve a fosszilis tüzelőanyagok áringadozásainak való kitettséget. Ezzel előre lehetne lépni az évtizede tartó stagnálásban, melynek eredményeként Európában még most is csak 21 százalék az energiamixben az elektromos áram részesedése (az elektrifikáció szintje), 10 százalékponttal elmaradva Kínától, ahol gyors elektrifikáció zajlik. A Schneider Electric a következő lépéseket szorgalmazza:

A hőszivattyúk (amelyek 3-5-ször hatékonyabbak a gázkazánoknál) széleskörű elterjesztését, 2030-ra évente egymillió berendezés telepítésével. Ehhez olyan támogató intézkedésekre van szükség, amelyek csökkentik a kezdeti akadályokat, beleértve olyan lehetőségeket is, mint a szociális alapú lízing.

A közlekedés gyorsabb elektrifikációját célzott intézkedések révén, beleértve az olyan ösztönzőket, amelyek felgyorsítják a vállalati járműpark elektrifikációját, és segítik a használt elektromos járművek piacának bővülését.

4. Adóztatás és finanszírozás felhasználása a fosszilis tüzelőanyagokról a tiszta villamos energiára való átállás ösztönzésére

A Schneider Electric sürgeti a döntéshozókat, hogy tegyék az elektrifikációt gazdaságilag vonzóvá az alábbiak révén:

• A villamos energia adóinak csökkentése (beleértve az áfa és a jövedéki adók csökkentését, amennyiben lehetséges) a kiskereskedelmi villamosenergia- és gázárak közötti különbség megszüntetése érdekében.
• Az állami finanszírozáshoz való hozzáférés átirányítása és egyszerűsítése a hatékonyság és az elektromos áram használatára való átállás előmozdítása érdekében – ideértve a „Recovery and Resilience Facility”, valamint az ETS bevételeket is.
• Európai szinten a gázárak ideiglenes támogatásának vagy szubvencionálásának minimálisra csökkentése és időbeli korlátozása, mivel ez késlelteti a tiszta energiaforrásokba történő beruházásokat.

5. A saját célra történő termelés, a rugalmasság és az intelligens hálózatok kínálta lehetőségek kiaknázása a számlák csökkentése érdekében

Szükség van az akadályok eltávolítására és ösztönzők létrehozására a rugalmasság, a tárolás és a digitalizáció területén a csúcsigények és a rendszerköltségek csökkentése érdekében. A prioritások a következők:

• Az épületek és az ipar alkalmazkodóképességének biztosítása tetőre szerelt napelemek, tárolókapacitás és digitális vezérlés révén, valamint a keresletoldali válaszintézkedések támogatása.
• A funkcionalitásra, a valós idejű hozzáférésre és az interoperabilitásra összpontosító, gyorsabb és jobb minőségű intelligens mérőórák bevezetése – elsőbbséget biztosítva a nagy kereskedelmi épületeknek, az iparnak és az elektromos járművek töltésének.
• A digitális technológiákra jobban támaszkodó hálózat és okosabb hálózattervezés, beleértve a hálózatbővítési technológiák támogatását, az eredményalapú KPI-ket és olyan díjszabási struktúrákat, amelyek jutalmazzák a csúcsigény csökkentését és a hálózatbarát fogyasztást.

„A döntéshozóknak szóló felhívásunk, hogy az energiahatékonyságot és az elektrifikációt tegyék prioritássá, ma éppoly aktuális, mint négy évvel ezelőtt. A megoldások nem változtak. Ez idő alatt azonban Európa egyik energiaválságból a másikba sodródott – anélkül, hogy olyan előrelépést tett volna, amely megvédhette volna az áremelkedésektől és az egekbe szökő költségektől, amelyek vállalkozásait, háztartásait és iparát oly sebezhetővé teszik. Az önelégültség jelenti Európa legnagyobb energetikai kockázatát. Az energiaköltségek támogatására irányuló tervek csak tüneti kezelést jelentenek, és hosszú távon nem megfelelőek. Európának strukturális változásra van szüksége – olyanra, amely ösztönzi a tiszta technológiai megoldások bevezetését, hogy a vállalkozások és a háztartások véglegesen megváltoztassák az energiafelhasználásukat. Olyan intézkedésekre van szükségünk, amelyek elősegítik egy Európában, Európáért épített energiarendszer kialakítását – csökkentve az ingadozásoknak való kitettséget, lehetővé téve a tiszta, megbízható ellátást, és biztosítva, hogy Európa versenyképes maradjon”

– hangsúlyozta Laurent Bataille, a Schneider Electric „European Operations” területért felelős ügyvezető alelnöke.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Víziközmű-hálózat modernizáció – A hazai víziközmű-infrastruktúra modernizációja az elmúlt években egyre sürgetőbbé vált, különösen a nagyvárosi rendszerek esetében, ahol az üzembiztonság és a folyamatos szolgáltatás alapkövetelmény.

A Dél-pesti térség egyik jelentős vízellátó rendszerében megvalósult vezérléstechnikai retrofit/PLC-csere projekt jól példázza, hogyan lehet egy kritikus infrastruktúrát korszerűsíteni anélkül, hogy a fogyasztók ebből bármit is érzékelnének. A projekt részleteiről Papp Géza Bálint, a PGB Engineering ügyvezetője adott átfogó képet.

MM: Milyen kihívásokat jelent egy ilyen rendszer korszerűsítése?

PGB: A vízellátás sajátossága, hogy a rendszer működése nem állhat le, még rövid időre sem. A Dél-Pest Megyei Víziközműnél mintegy 80–100 ezer ember vízellátását kellett biztosítani úgy, hogy közben a vezérlőrendszerek teljes megújítása zajlott. Ez azt jelentette, hogy a kivitelezés során minden beavatkozást úgy kellett megtervezni, hogy az a meglévő rendszerrel párhuzamosan, folyamatos üzemben valósuljon meg. A projekt egyik legnagyobb kihívása az volt, hogy az új és a régi rendszer közötti kommunikációt ideiglenesen is biztosítani kellett, miközben az átállás lépésről lépésre zajlott. 

Gyál, 2023. június 22.
A gyáli vízmű telephelye a megújult víziközműrendszer átadóünnepsége napján, 2023. június 22-én. Innovatív magyar technológiafejlesztéssel, 400 milliós beruházással újult meg a város víziközműrendszere.
MTI/Lakatos Péter

A korszerűsítés központi eleme 15 darab elavult PLC cseréje volt, amelyek korábban Festo és Möller gyártmányú vezérlők voltak. Ezeket Siemens S7-1200 GEN II azaz második generációs PLC-kre cseréltük, amelyek számos olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amelyek jelentősen megkönnyítették a kivitelezést és a későbbi üzemeltetést. A modern vezérlők többek között két Ethernet porttal rendelkeznek, lehetővé téve a rugalmas hálózati kialakítást és a láncolt kommunikációt, emellett fejlett és biztonságos távelérési lehetőségeket is kínálnak NIS2 minősítéssel. A fizikai kialakításuk sem okozott problémát, hiszen a meglévő szekrényekbe is könnyen beilleszthetők voltak, sőt a PLC-csatoló felületein a rugós sorkapcsok alkalmazása jelentősen egyszerűsítette a szerelési munkákat, különösen a nehezen hozzáférhető helyeken.

MM: Hogyan zajlott a projekt előkészítése és kivitelezése?

PGB: A projekt előkészítése a szerződéskötést követően indult meg, amely a tavalyi év utolsó negyedévére tehető. Ezt követően részletes igényfelmérés és koncepcióalkotás zajlott, amely során ki kellett dolgozni azt a kommunikációs és vezérlési struktúrát, amely egyszerre képes kiszolgálni a régi és az új rendszert. A tervek elfogadása után kezdődött meg a tényleges kivitelezés, amelyet szigorú határidők és időablakok határoztak meg. Egy-egy állomás esetében gyakran csak néhány órás időintervallum állt rendelkezésre a cserére, így a munkavégzés precíz szervezést igényelt. A PLC-csere csak az első lépcsője volt a fejlesztésnek, amelyet a SCADA rendszer megújítása követ. Az új rendszer célja, hogy egységes felületen jelenítse meg a víz- és szennyvízrendszereket, és lehetővé tegye azok integrált kezelését. Ez nemcsak az üzemeltetést teszi átláthatóbbá, hanem a hibakezelést és a karbantartást is hatékonyabbá teszi. A jövőben további fejlesztések várhatók, beleértve a szennyvízoldali rendszerek korszerűsítését és az új ipari létesítmények integrációját is.

MM: Hogyan biztosították a folyamatos vízellátást az átállás idején?

PGB: A folyamatos vízellátás biztosítása érdekében az átállás idejére ideiglenes kézi vezérlési lehetőségeket alakítottunk ki. Ez azt jelentette, hogy a szivattyúk és egyéb berendezések közvetlenül is működtethetők voltak, így a PLC-k cseréje alatt sem állt le a rendszer. A kivitelezés során az automata vezérlésről ideiglenesen kézi üzemmódra állt át a rendszer, majd a csere befejezése után visszatért az automatizált működéshez. Ez a megoldás kulcsfontosságú volt a zavartalan üzem fenntartásában. 

A vezérlőrendszer három fő funkcionális területet szolgál ki. Az első a vízkitermelés, amely mélyfúrású kutakból történik, és ahol a szivattyúk vezérlése alapvető feladat. A második a nyomásfokozás, amely biztosítja, hogy a víz megfelelő nyomáson jusson el a fogyasztókhoz. A harmadik terület a tárolás és elosztás, amely magában foglalja a víztározókat és a víztornyokat is, amelyek a rendszer stabilitását és üzembiztonságát garantálják.

MM: Mit lehet tudni a rendszer karbantartásáról és élettartamáról?

PGB: A korszerű vezérlőrendszerek hosszú élettartamra készülnek, a PLC-k esetében akár 15–20 éves működési ciklus is reális. A gyakorlatban azonban nem ezek az eszközök jelentenek kockázatot, hanem a hozzájuk kapcsolódó elektromechanikus elemek, például a mágneskapcsolók és frekvenciaváltók. A rendszer képes ezek működését monitorozni, így a karbantartás előre tervezhetővé válik. A SCADA rendszerek esetében ugyanakkor a szoftverkörnyezet, különösen az operációs rendszerek fejlődése határozza meg az élettartamot. A modern PLC-k egyik fontos előnye, hogy megfelelnek a NIS2 kiberbiztonsági követelményeknek, így lehetővé teszik a biztonságos távelérést. Ez különösen nagy jelentőséggel bír olyan üzemeltetők esetében, akik nem rendelkeznek saját automatizálási szakembergárdával. A távelérés révén a rendszerhibák gyorsan diagnosztizálhatók, és sok esetben a beavatkozás is távolról elvégezhető, ami jelentősen csökkenti az állásidőt.

MM: Hogyan illeszkedik a projekt a digitalizációs trendekbe?

PGB: A Siemens eszközeivel megvalósult projekt túlmutat egy egyszerű vezérlőcserén: jól jelzi azt az irányt, amely felé a hazai víziközmű-szektor tart. A digitalizáció, a távoli elérés, az adatvezérelt üzemeltetés és a kiberbiztonság ma már nem opcionális fejlesztések, hanem alapvető követelmények egy ilyen kritikus infrastruktúra esetében. A Dél-pesti rendszer korszerűsítése egy olyan skálázható alapot teremtett, amelyre a jövő intelligens vízgazdálkodási megoldásai – például prediktív karbantartás, energiaoptimalizálás vagy akár hálózati veszteségek valós idejű elemzése – is ráépíthetők. Ez a szemlélet nemcsak az üzemeltetési hatékonyságot növeli, hanem hosszú távon a fenntartható és biztonságos vízellátás egyik kulcselemévé is válik. A megfelelő tervezéssel, korszerű technológiák alkalmazásával és precíz kivitelezéssel olyan rendszerek hozhatók létre, amelyek hosszú távon is biztosítják a megbízható és biztonságos működést. A projekt egyben azt is bizonyítja, hogy a digitalizáció és az automatizálás a víziközmű-szektorban is kulcsszerepet játszik a jövőben.

A Dél-pesti víziközmű PLC-csere projekt jól mutatja, hogy a kritikus infrastruktúrák modernizációja összetett, de jó szervezéssel könnyen megvalósítható feladat. 

szöveg: Mészáros Zsolt, MM főszerkesztő

www.pgbengineering.hu, www.siemens.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!