Egyéb kategória

IP Day 2024 – a nap fókuszában a fenntarthatóság, valamint az egyetemek, kutatóintézetek tudáshasznosítása állt és átadták a Millenniumi Díjakat is

Április 26-a a Szellemi Tulajdon Világnapja, amit a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a hagyományoknak megfelelően a Milleniumi Díjak átadásával és idén szakmai rendezvénnyel is ünnepelt.

Az IP Day jelmondata, a „Tudáshasznosítás felsőfokon”, tükrözi a programuk idei fókuszát: a szakmai előadások és kerekasztal-beszélgetések az egyetemi innovációra és a hasznosításra koncentráltak az eddig elért eredmények és a jövőbeni teendők fényében. A Milleniumi Díjjal pedig a szellemitulajdon-védelemben tudatos szervezeteket ismerik el, amit 2024-ben a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME), a BioTech USA Kft., a HELL ENERGY Magyarország Kft. és a Stilianos Kft. nyert el.

Az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) 2000-ben döntött arról, hogy április 26-át a szellemi tulajdon világnapjává nyilvánítja. Ezen a napon a világ iparjogvédelmi és szerzői jogi hatóságai – Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) – változatos programokkal, rendezvényekkel és kezdeményezésekkel hívják fel a figyelmet az IP, vagyis a szellemi tulajdon fontosságára, 2024-ben a fenntarthatóság üzenete köré szervezve.

Az SZTNH számos módon támogatja a hazai felsőoktatási intézményeket saját IP-stratégiáik kialakításában és az innovatív, általuk kifejlesztett technológiák gazdasági hasznosításában. A Hivatal az irányvonalak meghatározásával, bevált gyakorlatok és esettanulmányok bemutatásával, valamint a kormányzat kapcsolódó stratégiái végrehajtásának támogatásával segíti ezt a folyamatot. A hatás már érzékelhető: már az első negyedévben biztatóak az egyetemek szabadalmi bejelentési számai. Az egyetemekkel való szoros együttműködés nemcsak a hazai szabadalmi bejelentések számának növekedését segíti elő, hanem hatékonyabbá teszi a technológia- és tudástranszfer folyamatokat is. A szakmai előmenetelben mostantól a gyakorlati eredményeket, például a szabadalmakat is elismerik, ami tovább ösztönzi az innovációk megszületését.

Több előadó, többek között Szmollár Katalin, a KIM Innovációért és Startupokért Felelős főosztályvezetője és dr. Szabó István, a HUN-REN stratégiai és innovációs igazgatóhelyettese is érintették a Neumann János Programot, melynek egyik fontos célkitűzése, hogy Magyarországon az évtized végéig megduplázódjon a szabadalmak száma. A tudatosság ezen a téren egyértelműen kifizetődik, hiszen az oltalomszerzés valós versenyelőnyt jelent a piacon. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnak a napokban nyílik meg újra az Iparjog pályázata, melynek révén az ilyen eljárások költségei 100%-ban finanszírozhatók, de a szemléletformálást is ösztönzik azzal, hogy az oltalomszerzés egyre több innovációs pályázatuknál alapvető elvárás lesz.

Az előadások keretében Dr. Gonda Imre, a Richter Gedeon Nyrt. jogi és szellemi tulajdon-védelmi igazgatója a feltalálók díjazásáról beszélt egy hazai nagyvállalat szemszögéből, míg Dr. Stadler Johanna, a Visegrádi Szabadalmi Intézet igazgatója a szabadalmi intézet szerepét és szolgáltatásait ismertette. Dr. Grad-Gyenge Anikó, a Budapesti Műszaki Egyetem tudományos és innovációs dékánhelyettese a szellemi tulajdon egyetemi szférában való hasznosításának, az ehhez kapcsolódó külföldi példáknak és jógyakorlatoknak a jelentőségét emelte ki.

A délutáni szekcióban Barabás Réka, a Nemzeti Innovációs Ügynökség tudáshasznosítási igazgatója bemutatta a Technológia Transzfer az Egyetemeken (TTC) projektet, amely az egyetemek technológiatranszferben és innovációban betöltött szerepét erősíti. Ez a pilotprojekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium kezdeményezésére és támogatásával indult, célja egy olyan technológiatranszfer-modell kialakítása, amely egyetemekre alkalmazható. A program keretében teljes egészében egyetemi tulajdonban lévő technológiatranszfer cégeket alapítanak. Öt hazai egyetemen már elindult a munka, minisztériumi forrásokkal és a NIÜ szakmai irányításával. Az IP Day zárásaként panelbeszélgetést tartottak a tudáshasznosítás felsőfokon témakörben, ahol a téma szakértői, és a TTC projektben résztvevő egyetemek képviselői osztották meg tapasztalataikat és elképzeléseiket.

A nap zárásaként a Szellemi Tulajdon Világnapja alkalmából átadták a 2024-es Millenniumi Díjakat is. A Millenniumi Díj olyan intézményeket, vállalkozásokat, szellemi műhelyeket ismer el, amelyek kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a szellemi tulajdon védelme és a magyar innováció előmozdítása terén. A 2024-es év díjazottjai a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME), a BioTech USA Kft., a HELL ENERGY Magyarország Kft., és a Stilianos Kft.

A MOME elkötelezett az értékalapú művészeti- és design ökoszisztéma kialakítása mellett Kelet-Közép-Európában. Az Egyetem különös figyelmet fordít az IP területeire, és tudatosan foglalkozik a szellemitulajdon-védelemmel. IP Pontjuk segíti a hallgatókat, oktatókat és kutatókat a szellemi termékeikhez kapcsolódó jogosultsággal kapcsolatos tudatosság növelésében és az oltalom megszerzésében. A folyamatban lévő védjegybejelentések mellett már 7 hazai és 1 Európai Uniós védjegy köthető a nevükhöz, emellett több EU-s és hazai formatervezési-minta oltalommal is rendelkeznek. A BioTech Kft. anyacége, a BioTechUSA-cégcsoport Európa egyik legnagyobb étrend-kiegészítő, funkcionális élelmiszer és sportruházat gyártója. Több, mint száz védjeggyel rendelkezik Magyarországtól kezdve az Egyesült Királyságon át egészen Peruig. Hisznek abban, hogy az oltalmak megszerzése kulcsfontosságú a jól felépített és megtervezett üzleti sikerben. A HELL ENERGY Magyarország Kft. 100%-ban magyar cégként az egyik legdinamikusabban fejlődő FMCG márka a világon. Hazánkban több mint 40 bejegyzett védjegyet szereztek, ezzel is tudatosan védve és megkülönböztetve a márkát a versenytársaktól. A Stilianos Hálózat 15 év alatt piacvezető céggé vált Magyarországon a hagyományos babaúszás megújításával, és az első olyan uszodaként működik, amelyet kifejezetten csecsemők és kisgyermekek számára terveztek. Jelenleg 4 érvényes védjeggyel és 6 önkéntes műnyilvántartással rendelkeznek, mindez stabil alapot ad a biztos üzleti modell és a folyamatos innovációik sikeres franchise rendszerben való értékesítéséhez.

Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke kiemelte, hogy a díjazottak elkötelezettsége példaértékű más szervezetek számára is, különös tekintettel a szellemi tulajdon tudatos használatára és védelmére. A díjazottak IP-tudatossága is jól szemlélteti, hogy a szellemi tulajdon ereje, az innováció és kreativitás ösztönzésére gyakorolt hatása hogyan járulhat hozzá a fenntartható gazdasági növekedéshez és az innovációs ökoszisztéma fellendítéséhez.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egyéb kategória

Egy arany- és három ezüstérmet nyert a magyar csapat a szakmák világbajnokságán

A Gutai Dénes, Papp Mátyás mechatronika duó aranyérmet nyert a világ egyik legjelentősebb szakmai megmérettetésén, a WorldSkills világbajnokságon, amelyre a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szervezésében utazott ki a magyar küldöttség.

Albrecht Martin autószerelő, Czimmer Zoltán festő, díszítőfestő, Györfi Marcell webfejlesztő pedig ezüstérmet szerzett és emellett tíz kiválósági érmet hozott haza a 25 versenyszámban induló 29 fős magyar csapat Shanghaiból. Ez a valaha elért legjobb eredményünk a WorldSkills világbajnokságon, amelyen 2007 óta vesz részt Magyarország.

Balogh Milán ács, Sipos Bence bútorasztalos, Hidvégi János felhőtechnológia, Nagypál Dóra fodrász, Téringer Gergő informatikai rendszerüzemeltető, a Kis Károly Árpád Vígh Dániel ipari robotika duó, Horváth Berta pincér, Gróf Evelin szépségápoló, Horváth Dávid szoftverfejlesztő, Vadnay Tamás pedig víz-, gáz- és fűtésszerelő számban nyert kiválósági érmet.

Az elért arany- és ezüstérmek, valamint a kiválósági elismerések azt mutatják, hogy a magyar szakképzés és duális képzés globális szinten is versenyképes, és képes olyan szakembereket nevelni, akik a jövő gazdaságának meghatározó szereplőivé válhatnak.

A magyar fiatalok sikeres szereplése mögött széleskörű összefogás áll. A kiemelkedően eredményes részvételt szakértők, szakmai támogatók, szakképző intézmények és egyetemek segítették. A felkészülést koordináló Kamara a hazai versenyrendszer működtetésével, valamint a gazdaság és a szakképzés hatékony összekapcsolásával vállal meghatározó szerepet a jövő szakembereinek nevelésében és a WorldSkills-mozgalomban való eredményes jelenlét biztosításában.

A távol-keleti metropoliszban megrendezett szakmai világbajnokságon 68 nemzet 1385 fiatal tehetsége csapott össze 64 különböző versenyszámban. A rangos nemzetközi megmérettetésen a résztvevőknek a kiemelkedő szakmai felkészültség mellett a kreativitásukat, a precizitásukat, a problémamegoldó és alkalmazkodóképességüket, valamint a kitartásukat is bizonyítaniuk kellett. A WorldSkills mozgalom célja, hogy a szakmai kiválóságot, a fiatalok tehetségét, a korszerű szakképzést és a gazdaság igényeihez igazodó szakmai tudást nemzetközi szinten is bemutassa és elismerje.

A Kamara koordinálásával felkészült magyar csapat tavaly a negyedik legsikeresebb nemzet lett a szakmák Európa-bajnokságán, az EuroSkills Herning 2025 versenyen Svájc, Németország és Franciaország mögött. Egy szoftverfejlesztő, egy webfejlesztő, egy informatikai rendszerüzemeltető duó és egy ipar 4.0 páros nyert aranyérmet. A magyar csapat további két ezüst és öt bronzérmet gyűjtött be, emellett öt versenyző nyert kiválósági érmet.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egyéb kategória

Ismét magyar díjazott a nemzetközi médiaversenyen

Rádi Balázs (Index.hu) második helyezést ért el a Siemens Media Award régiós versenyén.

A program fennállása óta először Budapesten rendezték meg a Siemens Media Award nemzetközi díjátadóját. Az előző évekhez hasonlóan, idén is magyar sikert ünnepelhettünk: a szakmai zsűri kilenc ország pályázóit és pályaműveit értékelve a második díjat Rádi Balázsnak, az Index.hu újságírójának ítélte, az „Index a műtőben: először operáltak gerincsebészeti robottal Magyarországon” című írásáért.

A helyszíni riport egyedülálló betekintést nyújt abba, hogyan használnak itthon egy vadonatúj, a betegbiztonságot maximalizáló, és az orvosokat jelentős sugárterhelés alól mentesítő robottechnológiát, és miként képezi le a mesterséges intelligencia „videójáték-szerűen” az emberi testet, miközben minden eddiginél precízebbé teszi a műtéti beavatkozást.

A technológiai területén kiemelkedőt alkotó újságírókat és tartalomgyártókat elismerő, nemzetközi versenyen a zsűri legjobbnak Roko Kalafatic horvát újságíró, Lider üzleti portálon megjelent, „Miért értjük egyre kevésbé az általunk létrehozott világot?” című podcast epizódját választotta. Az adás elméleti és gyakorlati szempontból is reflektál a technológiai fejlődésre, miközben azt vizsgálja, hogyan formálja egyre inkább a világ megértését a gyors digitális átalakulás, az algoritmusok működése és az információs túlterheltség.

Kalafatic ezzel egy kétszemélyes utazást is nyert a Salzburgi Ünnepi Játékokra, ahol a művészi tartalom mellett a kulisszák mögé is bepillanthatnak, és közelebbről megismerhetik a színpad mögött rejlő technológiákat.

A harmadik helyezést az osztrák tudományos újságíró, Tanja Traxler nyerte el a Der Standard médiumban megjelent „Közeleg a Q-Nap?” című cikkével, ami Ausztria kvantuminternet-technológiákban betöltött szerepét, valamint a kvantumtitkosítás jövőbeli kiberbiztonsági és digitális kommunikációs hatásait vizsgálja.

A pályázat első, hazai fordulójára ezúttal is a „Célszerű technológia” jelmondattal, olyan médiatartalmakkal lehetett nevezni, amelyek bemutatják a technológia mindennapi életben betöltött szerepét. A magyarországi első három helyezett pedig egyúttal tovább is jutott a nemzetközi versenybe. Itt kilenc közép- és kelet-európai országból (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) választotta ki a legjobbakat a nemzetközi zsűri, amelynek tagja volt Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu magyar alapítója és főszerkesztője is.

A korábbi években szintén kiemelkedően szerepeltek a magyar pályázók a nemzetközi versenyen: 2025-ben Kis Judit, a Forbes újságírója fődíjat nyert a Magyar siker mutatja, mit adhat az AI a mezőgazdaságnak című cikkével. 2023-ban a második helyezettnek járó, nemzetközi díjat Bagi László, szintén a Forbes munkatársa hozhatta haza, „A zöld rendszámos kukásautók nem ébresztenek fel” című cikkével, 2024-ben pedig Zákányi Virág került shortlistre a GyártásTrend honlapján publikált, „Terápia VR-szemüvegben” című cikkével.

Rádi Balázs újságíró, szakterületét a technológiai, gazdasági és egészségügyi témák jelentik. A kecskeméti Neumann János Egyetemen szerzett diplomát, 2019-ben elnyerte a Magyar Nemzeti Bank Kiválósági Ösztöndíját. 2022 óta az Index.hu főmunkatársa, a Közélet rovat egyik szerzője.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egyéb kategória

Megerősített kibervédelem a kritikus infrastruktúráknak

Új NIS2-kompatibilis szolgáltatást kínál a Siemens.

Az energiaszolgáltatók, az energiaigényes iparágak üzemeltetői, valamint a kritikus infrastruktúrák – így adatközpontok és repülőterek – kibervédelmi ellenálló képességét kívánja segíteni a Siemens új szolgáltatása.

A megoldás választ ad a vállalati információtechnológia (IT) és az operatív technológia (OT) összeolvadására, a növekvő számú biztonsági riasztások kezelésére akkor, amikor gyakran hiányzik a megfelelő szaktudással rendelkező, éjjel-nappal elérhető személyzet.

A szolgáltatás folyamatos, 0–24 órás monitorozással nyújt védelmet, miközben elemzi az esetleges incidenseket, és konkrét intézkedéseket javasol a kockázatok csökkentésére és a problémák megoldására. Ennek köszönhetően akár 90 százalékkal gyorsabban tudnak a vállalatok reagálni a kibertámadásokkal szemben.

Az IT- és OT-rendszerekből összegyűjtött biztonsági adatokat a központi, Siemens Security Operations Center (SOC) kezeli. Itt zajlik az események elemzése, elkülönítik a téves riasztásokat, kezelik a kritikus incidenseket, miközben az új fenyegetésekre proaktívan reagálva folyamatosan frissítik az észlelési szabályokat.

Ezzel a kiszámítható és skálázható, NIS2-kompatibilis szolgáltatási modellel a kritikus infrastruktúrák üzemeltetői az alaptevékenységükre tudnak koncentrálni. Egy hasonló, saját operatív biztonsági központ kiépítéséhez képest akár 80 százalékkal alacsonyabb beruházási költséggel biztosíthatják védelmüket, melynek üzemeltetési költségei akár a felére is csökkenhetnek.

Az új MDR szolgáltatás első referenciaügyfele a németországi Hertener Stadtwerke közüzemi szolgáltató, mely üzemi rendszereinek védelmére alkalmazza e technológiát.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!