Egyéb kategória

IP Day 2024 – a nap fókuszában a fenntarthatóság, valamint az egyetemek, kutatóintézetek tudáshasznosítása állt és átadták a Millenniumi Díjakat is

Április 26-a a Szellemi Tulajdon Világnapja, amit a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a hagyományoknak megfelelően a Milleniumi Díjak átadásával és idén szakmai rendezvénnyel is ünnepelt.

Az IP Day jelmondata, a „Tudáshasznosítás felsőfokon”, tükrözi a programuk idei fókuszát: a szakmai előadások és kerekasztal-beszélgetések az egyetemi innovációra és a hasznosításra koncentráltak az eddig elért eredmények és a jövőbeni teendők fényében.  A Milleniumi Díjjal pedig a szellemitulajdon-védelemben tudatos szervezeteket ismerik el, amit 2024-ben a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME), a BioTech USA Kft., a HELL ENERGY Magyarország Kft. és a Stilianos Kft. nyert el.

Az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) 2000-ben döntött arról, hogy április 26-át a szellemi tulajdon világnapjává nyilvánítja. Ezen a napon a világ iparjogvédelmi és szerzői jogi hatóságai – Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) – változatos programokkal, rendezvényekkel és kezdeményezésekkel hívják fel a figyelmet az IP, vagyis a szellemi tulajdon fontosságára, 2024-ben a fenntarthatóság üzenete köré szervezve.

Az SZTNH számos módon támogatja a hazai felsőoktatási intézményeket saját IP-stratégiáik kialakításában és az innovatív, általuk kifejlesztett technológiák gazdasági hasznosításában. A Hivatal az irányvonalak meghatározásával, bevált gyakorlatok és esettanulmányok bemutatásával, valamint a kormányzat kapcsolódó stratégiái végrehajtásának támogatásával segíti ezt a folyamatot. A hatás már érzékelhető: már az első negyedévben biztatóak az egyetemek szabadalmi bejelentési számai. Az egyetemekkel való szoros együttműködés nemcsak a hazai szabadalmi bejelentések számának növekedését segíti elő, hanem hatékonyabbá teszi a technológia- és tudástranszfer folyamatokat is. A szakmai előmenetelben mostantól a gyakorlati eredményeket, például a szabadalmakat is elismerik, ami tovább ösztönzi az innovációk megszületését.

Több előadó, többek között Szmollár Katalin, a KIM Innovációért és Startupokért Felelős főosztályvezetője és dr. Szabó István, a HUN-REN stratégiai és innovációs igazgatóhelyettese is érintették a Neumann János Programot, melynek egyik fontos célkitűzése, hogy Magyarországon az évtized végéig megduplázódjon a szabadalmak száma. A tudatosság ezen a téren egyértelműen kifizetődik, hiszen az oltalomszerzés valós versenyelőnyt jelent a piacon. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnak a napokban nyílik meg újra az Iparjog pályázata, melynek révén az ilyen eljárások költségei 100%-ban finanszírozhatók, de a szemléletformálást is ösztönzik azzal, hogy az oltalomszerzés egyre több innovációs pályázatuknál alapvető elvárás lesz.

Az előadások keretében Dr. Gonda Imre, a Richter Gedeon Nyrt. jogi és szellemi tulajdon-védelmi igazgatója a feltalálók díjazásáról beszélt egy hazai nagyvállalat szemszögéből, míg Dr. Stadler Johanna, a Visegrádi Szabadalmi Intézet igazgatója a szabadalmi intézet szerepét és szolgáltatásait ismertette. Dr. Grad-Gyenge Anikó, a Budapesti Műszaki Egyetem tudományos és innovációs dékánhelyettese a szellemi tulajdon egyetemi szférában való hasznosításának, az ehhez kapcsolódó külföldi példáknak és jógyakorlatoknak a jelentőségét emelte ki.

A délutáni szekcióban Barabás Réka, a Nemzeti Innovációs Ügynökség tudáshasznosítási igazgatója bemutatta a Technológia Transzfer az Egyetemeken (TTC) projektet, amely az egyetemek technológiatranszferben és innovációban betöltött szerepét erősíti. Ez a pilotprojekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium kezdeményezésére és támogatásával indult, célja egy olyan technológiatranszfer-modell kialakítása, amely egyetemekre alkalmazható. A program keretében teljes egészében egyetemi tulajdonban lévő technológiatranszfer cégeket alapítanak. Öt hazai egyetemen már elindult a munka, minisztériumi forrásokkal és a NIÜ szakmai irányításával. Az IP Day zárásaként panelbeszélgetést tartottak a tudáshasznosítás felsőfokon témakörben, ahol a téma szakértői, és a TTC projektben résztvevő egyetemek képviselői osztották meg tapasztalataikat és elképzeléseiket.

A nap zárásaként a Szellemi Tulajdon Világnapja alkalmából átadták a 2024-es Millenniumi Díjakat is. A Millenniumi Díj olyan intézményeket, vállalkozásokat, szellemi műhelyeket ismer el, amelyek kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a szellemi tulajdon védelme és a magyar innováció előmozdítása terén. A 2024-es év díjazottjai a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME), a BioTech USA Kft., a HELL ENERGY Magyarország Kft., és a Stilianos Kft.

A MOME elkötelezett az értékalapú művészeti- és design ökoszisztéma kialakítása mellett Kelet-Közép-Európában. Az Egyetem különös figyelmet fordít az IP területeire, és tudatosan foglalkozik a szellemitulajdon-védelemmel. IP Pontjuk segíti a hallgatókat, oktatókat és kutatókat a szellemi termékeikhez kapcsolódó jogosultsággal kapcsolatos tudatosság növelésében és az oltalom megszerzésében.  A folyamatban lévő védjegybejelentések mellett már 7 hazai és 1 Európai Uniós védjegy köthető a nevükhöz, emellett több EU-s és hazai formatervezési-minta oltalommal is rendelkeznek. A BioTech Kft. anyacége, a BioTechUSA-cégcsoport Európa egyik legnagyobb étrend-kiegészítő, funkcionális élelmiszer és sportruházat gyártója. Több, mint száz védjeggyel rendelkezik Magyarországtól kezdve az Egyesült Királyságon át egészen Peruig. Hisznek abban, hogy az oltalmak megszerzése kulcsfontosságú a jól felépített és megtervezett üzleti sikerben. A HELL ENERGY Magyarország Kft. 100%-ban magyar cégként az egyik legdinamikusabban fejlődő FMCG márka a világon. Hazánkban több mint 40 bejegyzett védjegyet szereztek, ezzel is tudatosan védve és megkülönböztetve a márkát a versenytársaktól. A Stilianos Hálózat 15 év alatt piacvezető céggé vált Magyarországon a hagyományos babaúszás megújításával, és az első olyan uszodaként működik, amelyet kifejezetten csecsemők és kisgyermekek számára terveztek.  Jelenleg 4 érvényes védjeggyel és 6 önkéntes műnyilvántartással rendelkeznek, mindez stabil alapot ad a biztos üzleti modell és a folyamatos innovációik sikeres franchise rendszerben való értékesítéséhez.

Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke kiemelte, hogy a díjazottak elkötelezettsége példaértékű más szervezetek számára is, különös tekintettel a szellemi tulajdon tudatos használatára és védelmére.  A díjazottak IP-tudatossága is jól szemlélteti, hogy a szellemi tulajdon ereje, az innováció és kreativitás ösztönzésére gyakorolt hatása hogyan járulhat hozzá a fenntartható gazdasági növekedéshez és az innovációs ökoszisztéma fellendítéséhez.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egyéb kategória

Együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá a Széchenyi István Egyetem és a Hszücsoui Műszaki Egyetem

Oktatási, kutatási és kulturális területen tervez együttműködést kialakítani a győri Széchenyi István Egyetem és a kínai Hszücsoui Műszaki Egyetem. A két intézmény képviselői szándéknyilatkozatban kötelezték el magukat a partnerség mellett.

A Széchenyi István Egyetem számára kiemelten fontosak a nemzetközi kapcsolatok, s azon belül is szoros együttműködést igyekszik kialakítani az ázsiai országokkal, ahonnan jelentős számú fiatal érkezett az elmúlt években a győri campusra. A Hszücsoui Műszaki Egyetem delegációjának napokban tett látogatása egy újabb kapcsolat elmélyítését szolgálta.

A kínai intézmény elnöke, Zhang Nong gazdag történelmi és kulturális örökséggel rendelkező városként mutatta be a mintegy 10 millió lakosú Hszücsout (angol átírással: Xuzhou), amelynek gazdasága a berendezések gyártására, az élelmiszeriparra, az energetikára, a logisztikára és a turizmusra épül. Kifejtette: multidiszciplináris egyetemük több mint 22 ezer hallgatóval és mintegy 1800 oktatóval, munkatárssal rendelkezik. Az intézménynek 39 külföldi egyetemmel van együttműködése, többek között az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Oroszországban és Dél-Koreában. Az elnök hozzátette: elkötelezettek aziránt, hogy közös projekteket alakítsanak ki a Széchenyi István Egyetemmel például informatikai, építőmérnöki, logisztikai mérnöki, környezetmérnöki és mesterséges intelligenciával kapcsolatos területeken.

„A két egyetem együttműködésében még több potenciál rejlik a magyarországi kínai befektetésekre és a két ország jó kapcsolatára alapozva”

– hangsúlyozta. Kiemelte: a kooperáció oktatók és hallgatók cseréjére, közös kutatásokra és kulturális programokra terjedhet ki.

A Széchenyi István Egyetemet dr. Lukács Eszter nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettes mutatta be a vendégeknek. Elmondta: az élhető és Európában az egyik legbiztonságosabb város Budapest, Bécs és Pozsony közelében helyezkedik el. Aláhúzta, hogy a technológiai és mérnöki területeken nagy hagyományokkal és jelentős tudással rendelkező intézmény Győrön kívül Mosonmagyaróváron, Budapesten és Zalaegerszegen is jelen van, s az utóbbi megyeszékhelyen a Széchenyi Egyetemi Csoporthoz tartozik a világ egyik legkorszerűbb járműipari tesztpályája, a ZalaZone. A fontos adatok között említette, hogy a 14 ezer hallgató ma már a világ csaknem nyolcvan országából érkezik, az angol nyelvű képzések száma pedig meghaladja a negyvenet. A két legnagyobb nemzetközi felsőoktatási minősítő szervezet, a Quacquarelli Symonds és a Times Higher Education összesen hét ranglistáján szereplő egyetem öt külföldi partnerrel kínál kettős képzéseket, köztük építőmérnöki területen a kínai Jiaxing Egyetemmel. Dr. Lukács Eszter beszélt arról is, hogy az intézmény szorosan kapcsolódik a gazdasághoz: összesen háromezer vállalattal működik együtt, amelyek között megtalálható a kínai Huawei is.

Prof. dr. Horváth Zoltán, a Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar dékánja azon véleményének adott hangot, hogy a tudományos kutatások terén számos lehetőség nyílhat a kooperációra. Részletesen beszélt az angol nyelvű programtervező informatikus mesterképzésről, amely nemzetközi kutatásokra is felkészíti a hallgatókat. E szak kapcsán német, francia és görög egyetemekkel működnek együtt.

Prof. dr. Dogossy Gábor, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar dékánja és dr. Németh Péter, a Logisztikai és Szállítmányozási Tanszék egyetemi docense az angol nyelvű logisztikai mérnök képzést ismertette.

„Nálunk működik Közép-Európa legnagyobb csomagolás és környezetállósági vizsgálólaboratóriuma, így hallgatóink a legmagasabb szintű tudásra tesznek szert a tesztelések terén is”

– hangzott el.

A látogatás során a két egyetem nevében dr. Lukács Eszter és Zhang Nong együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá, amely a szorosabb kapcsolat alapja lehet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egyéb kategória

Gyorsabb mobilinternet öt nagyvárosban a Vodafone folyamatos hálózatfejlesztésének köszönhetően

vodafone

A szolgáltató országos hálózatfejlesztési programja újabb mérföldkőhöz érkezett.

A Vodafone Magyarország hálózatfejlesztési stratégiájának részeként 2024 végéig országosan az állomások 40 százalékán végez kapacitásbővítést, ami a hívásminőséget és a letöltési sebességet is jelentősen javítja. A hálózatfejlesztési programnak köszönhetően többek között Debrecenben, Miskolcon, Veszprémben, Székesfehérváron és Nyíregyházán élvezhetik a szolgáltató ügyfelei a gyorsabb mobilinternetet.

A Vodafone Magyarország hálózatfejlesztési projektjének első szakasza lezárult, melynek eredményeképp elsőként Debrecenben, majd további négy vidéki nagyvárosban, Miskolcon, Nyíregyházán, Veszprémben és Székesfehérváron bővítette a vállalat a meglévő tornyok kapacitását. A közel 150 bázisállomás fejlesztésével ezekben a városokban már 800 Mbit/s maximális elméleti letöltési sebességet érhetnek el mobilinternetezés során a Vodafone Magyarország ügyfelei.

Az országos hálózatfejlesztési programrészeként 2024 december végéig a Vodafone Magyarország összesen több, mint 1500 telephelyen létesít hálózatbővítést és új bázisállomásokat.

„Miközben a digitális eszközök és szolgáltatások használata továbbra is gyorsan növekszik, a hálózatunk fejlesztése kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy ne csak kiszolgáljuk a fogyasztói igényeket, de továbbra is élen járjunk, és jövőbe mutató megoldásokat kínáljunk előfizetőink számára. A jelenleg is zajló kapacitásbővítéssel a Vodafone jelentősen hozzájárul az ország digitalizációjához, és további lépéseket tesz afelé, hogy mindenkihez eljusson a nagy sebességű, stabil internetezés élménye”

– mondta Bányai Tamás, a Vodafone Magyarország vezérigazgatója.

A Vodafone Magyarország számára stratégiai fontosságú a hálózat folyamatos fejlesztése és az országos szintű digitalizáció, ezért a következő években a kisebb településeken is kiemelt figyelmet fordít a hálózat és a bázisállomások fejlesztésére. 2024. decemberig a szolgáltató országszerte több száz bázisállomás építését, valamint bővítését tűzte ki célul – a hálózatfejlesztési projekt a kisebb és nagyobb településeket egyaránt érinti.

Az elkövetkező négy évben felgyorsulnak a beruházások

A fejlődés az elkövetkező években sem áll meg, 2028-ig a 4iG csoport jelentős beruházásokat tervez a hazai optikai és 5G hálózatok területén. Ezek eredményeként 2023 novemberétől 2028 decemberéig a cégcsoport további 1,1 millió háztartásban teszi majd elérhetővé a gigabit képes hálózatot vezetékes vagy nagykapacitású 5G vezeték nélküli technológiák használatával, továbbá közel a teljes lakosság számára elérhetővé válik a szélessávú internet és nagy felbontású televíziós szolgáltatások használata. Budapesten és vonzáskörzetében, a vármegyeszékhelyeken, továbbá a főbb közlekedési útvonalak mentén folytatódik az 5G hálózat kiépítése, amelynek eredményeként legalább 1000 bázisállomáson telepítik az 5G technológiát.

5.5G mobiladat átvitel 6 GHz-es frekvenciasávon

A Vodafone Magyarország a 4iG Csoport tagjaként kiemelten fontosnak tartja, hogy a hálózatfejlesztés tekintetében is megismerje az új technológiai spektrumok adta lehetőségeket, valamint, hogy készen álljon ezek gyakorlati alkalmazására is. 2024 áprilisában a 4iG Csoport és a Vodafone Magyarország munkatársai a kelet-közép európai régióban elsőként mutatták be működés közben a mobilhálózati sebességben új távlatokat nyitó, 6 GHz-es frekvenciát használó 5.5G technológiát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karával közösen. Az új antenna technológia legnagyobb előnye, hogy a jelenlegi bázisállomásokra épülve akár tízszeres letöltési sebességet kínálhat a jelenleg használatos leggyorsabb, 3,5 GHz-es megoldáshoz képest.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egyéb kategória

Az Alba Regia Műszaki Felsőoktatásért Alapítvány kiberbiztonsági készségek és kiber ellenállóképesség fejlesztés céljára elnyerte a Kyndryl Alapítvány támogatását

A Kyndryl Alapítvány, a Kyndryl (NYSE: KD) filantróp ága bejelentette, hogy a magyarországi Alba Regia Műszaki Felsőoktatásért Alapítvány egyike annak a hét országból származó 11 nonprofit szervezetnek, amelyek a Kyndryl Alapítvány első támogatási körében adományban részesülnek.

A 2023 szeptemberében indult Kyndryl Alapítvány egy olyan nonprofit szervezet, amelyet a Kyndryl, a világ legnagyobb IT infrastruktúra-szolgáltatója hozott létre. Az alapítvány bizalomalapú közösségfejlesztési programokhoz nyújt támogatásokat.

A Kyndryl Alapítvány által első alkalommal nyújtott támogatásokat olyan szervezeteknek ítélték oda, amelyek a képzett kiberbiztonsági szakemberek hiányának kezelésére szolgálnak azáltal, hogy készségfejlesztő és munkahelyteremtő programokat biztosítanak a tanulók és álláskeresők számára alulreprezentált csoportokból. Az idei támogatások a nonprofit szervezetek kiberbiztonságát is támogatják oktatás és tanácsadás révén.

„A Kyndryl Alapítvány célja egy igazságosabb világ megteremtése a technológiához való hozzáférés lehetővé tételével és a közösségek és szervezetek készségeinek fejlesztésével. Mivel egyre növekvő kiberbiztonsági fenyegetéseknek vagyunk tanúi, a támogatott szervezetekkel való partnerségünk segíti bővíteni a sokszínű és jól képzett tehetségek körét, miközben felkészíti a szervezeteket arra, hogy ellenállóbbá váljanak a kiberbiztonsági fenyegetésekkel szemben.”

– mondta Una Pulizzi, a Kyndryl Alapítvány elnöke és a Kyndryl globális vállalati ügyekért felelős vezetője.

“Izgatottan várjuk, hogy együtt dolgozhassunk a nonprofit szervezetek idei csoportjával, akik osztoznak elkötelezettségünkben, hogy innovatív programokat indítsunk fontos társadalmi problémák megoldása érdekében.”

Az Alba Regia Műszaki Felsőoktatásért Alapítvány célja a székesfehérvári műszaki képzések, elsősorban az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar kutatási, oktatási és kulturális tevékenységének támogatása.

Budavári Csabáné, az Alba Regia Műszaki Felsőoktatásért Alapítvány elnöke hozzátette:

„A támogatás jelentősen segíti azon törekvéseinket, hogy felkészítsük az oktatásban résztvevőket a jelenkori digitális világ kiberfenyegetéseire. A projekt megvalósítása nem csupán a technikai ismeretek átadására törekszik, hanem a soft skillek és a reziliencia fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet. Ezek a készségek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a fiatalok magabiztosan navigáljanak az online térben és megvédjék magukat a kibertámadásoktól, és azok esetleges hatásaitól. A projekt célja, hogy a jövő munkavállalói képesek legyenek az online kihívások magasabb szintű kezelésére, és hozzájáruljanak a kiberbiztonsági tudatosság minél szélesebb körű elterjesztéséhez.”

A támogatásról és a támogatott nonprofit szervezetekről további információkért látogasson el a www.kyndryl.org weboldalra.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Ajánljuk

Friss