Gazdaság

EasyTicket többplatformos, online értékesítési rendszer dinamikus kapacitáskezeléssel

A BEKS Kommunikációs Technika Kft. több mint 20 éve foglalkozik a Welcome3 Komplex néven jegyzett integrált beléptető- és értékesítőrendszer fejlesztésével, telepítésével és üzemeltetésével. A Welcome3 Komplex rendszer több, országosan ismert fürdőben, gyógyfürdőben, stadionban és más létesítményben működik országszerte.

Ahol tömeget kell szabályozottan ki- és beengedni ott a beléptetőrendszernek szorosan együtt kell működnie a jegyértékesítéssel is. A jegyértékesítésnek számos módja van, kezdve a hagyományos pénztári eladástól az online értékesítésen át, az automatából történő értékesítésig. Szemtanúi lehettünk a jegyértékesítésben lezajlott változásoknak is: a jegyértékesítés súlypontja fokozatosan átbillent az online és gépi eladások felé. Az egyes létesítmények vagy rendezvények belépőjegyei egyszerre több értékesítő platformon is eladásra kerülnek.

A BEKS Kft mindig jelentős fejlesztői kapacitást fordít az integrált jegyértékesítő- és beléptetőrendszer továbbfejlesztésére, tökéletesítésére. A mai többplatformos online értékesítési technológia hátrányait megtapasztalva a BEKS Kft. kifejlesztette az EasyTicket értékesítő rendszert, ami egy modern, dinamikus értékesítési metódus a korlátozottan rendelkezésre álló létesítményi kapacitások értékesítésére.

Jelenleg alkalmazott többplatformos jegyértékesítés problémái

A létesítménybe való bejutáskor hosszasan a vendégek a pénztárnál, mert a legoptimálisabb kedvezmény és a felkínált szolgáltatások kiválasztása sok időt igényel. A nyári kánikulai reggeleken alkalmanként kígyózó sorok alakulnak ki, néhány órás csúcsforgalom jelentkezik a pénztáraknál. Több értékesítőhely megnyitására nincs lehetőség, nem áll rendelkezésre sem terület, sem emberi erőforrás.

Megoldást jelentett az online jegyértékesítés bevezetése. A vendégeknek ez kényelmes, hiszen elkerülhetik a sorban állást és a fotelben ülve a nap 24 órájában vásárolhatnak belépőjegyet.

A létesítmények jutalékos rendszerű, online jegyértékesítő felületeken keresztül kezdtek el belépőjegyeket árusítani, ezzel elkerülve a korai időszakban meglehetősen drága online webfejlesztési költségeket. Később több online értékesítőrendszert is használtak egyidejűleg, növelve ezzel az online térben való megjelenésüket. Megjelentek a jegyértékesítő automaták is. A helyszíni, jegypénztári értékesítés továbbra is megmaradt, hiszen jelentős számú vendég ragaszkodik a megszokott vásárlási formához. Az online technológia széleskörű terjedésével a létesítmények az elmúlt években saját fejlesztésű webshopot kezdtek üzemeltetni.

Kialakult az általunk többplatformos jegyértékesítő rendszernek nevezett informatikai rendszer.

A többplatformos rendszernél a különböző jegyértékesítő rendszerek szigetszerű együttműködéséről beszélünk, ahol:

az egyes rendszerek a többi rendszertől függetlenül végzik a jegyértékesítést,
ad hoc jelleggel kialakított kommunikációs interfészek kerültek bevezetésre,
az egyes rendszerek más-más fejlesztő cégekhez tartoznak,
a rendszerek üzemeltetését is különböző cégek végzik.

A különböző értékesítési rendszerek korlátozottan rendelkezésre álló kapacitásokat értékesítenek. Vagyis csak adott számú öltözőszekrény, wellness szolgáltatás vagy gyógyászati időpont, napozóágy, ülőhely stb. létezik.

Ebből adódóan szükség van az értékesítendő kapacitások elosztására.

A rendszerek között a kapacitások elosztása statikusan történik. Vagyis előre meghatározásra kerül, hogy az egyik rendszer például 100 db, a másik rendszer 200 db belépőjegyet értékesíthet.

Egy többplatformos rendszerben a statikus kapacitáselosztásból két nagy problémahalmaz adódhat:

Alulértékesítés:

Nem mindegyik rendszer tudja a neki kiosztott kapacitást értékesíteni, annak ellenére sem, hogy kereslet jelentkezik. Például egyes jegykiadó automatákból nem fogyott el minden belépőjegy. Ez a létesítménynek bevételkiesést jelent, hiszen nem sikerült a 100%-os eladást elérnie.

Túlértékesítés:

A statikus kapacitáselosztás hibája miatt – ami lehet felhasználói hiba, rendszer üzemzavar vagy szoftverhiba – több belépőjegy kerül értékesítésre.

Ez vendégpanaszt jelent, a kialakult helyzetek kezelése további erőforrást igényel, ami többletkiadást jelent. A létesítmény negatív megítélése nem is számszerűsíthető.

Az ilyen jellegű hibák visszavezethetők az értékesítőrendszerek közötti nem megfelelő kapacitáskezelésre, az elosztott rendszerek helytelen hibakezelésére és alacsony hibatűrésére.

Összességében megállapítható, hogy egy többplatformos értékesítőrendszerben a dinamikusan és gyorsan változó környezethez jobban alkalmazkodó, robusztus és hatékony szoftvertechnológiát kell használni.

Többplatformos értékesítési rendszer dinamikus kapacitáskezeléssel

A fenti problémák elkerülése érdekében az értékesítőrendszerek közötti kapacitáskezelést intelligenssé és dinamikussá kell tenni:

meg kell szüntetni a statikus kapacitáselosztást.
a vendégmozgásokat is követni kell, hogy a jogszabályi előírások miatti létszámkorlátozások (pl.: egy fürdőzőre jutó vízfelület járványügyi alsó korlátja, vagy adott zónában tartózkodó személyek megengedett maximális száma) is érvényesüljenek a dinamikus kapacitáselosztás során.

A többplatformos értékesítő rendszerek hibatűrését nagymértékben növelni kell. A hibákat, üzemzavarokat detektálni szükséges, a fellépő hibák következményeit pedig önjavító algoritmusokkal kell megszüntetni.

Bármilyen informatikai hiba miatt „beragadó” vásárlási folyamat okozhat látszólag eladott (foglalt) vagy látszólag még eladható (szabad) állapotot.
A hiba oka lehet a hibás felhasználói művelet, de akár szándékos, a rendszert félrevezető magatartás is.
A versenyhelyzet túlértékesítést okozhat. Versenyhelyzetnek nevezzük például azt, amikor az utolsó 10 belépőjegyért 15 – 20 vásárló egyidőben indít vásárlási folyamatot.
Az online térben terjedő szándékos, rosszindulatú csalások miatt előálló üzemzavarokat minimalizálni kell.

Figyelembe kell venni, hogy a fenti szempontokhoz tartozó állapotok percről percre változnak:

A létesítményből távozó vendég öltözőszekrényét ismét el lehet adni.
A lemondás miatt felszabaduló időpontot újra ki lehet osztani.
A hibákból és azok megszüntetéséből fakadó állapotváltozásokat gyorsan kell követni.

A fenti elveket a következő három, egymással szorosan együttműködő központi szoftvermodullal célszerű megvalósítani.

Intelligens kapacitáselosztó modul a különböző értékesítőrendszerek között.

A létesítménnyel szerződéses viszonyban álló partnerek, – egy központi intelligencia vezérletével, saját online felületükön árusítják a rendelkezésre álló kapacitásokat.

A központi intelligencia gondoskodik arról, hogy ne forduljon elő alulértékesítés, vagy túlértékesítés. Vagyis az egyes partnereknél ne ragadjanak bent eladatlan kapacitások, illetve ne értékesítsenek már eladott belépőjegyeket.

Az értékesítés során előforduló versenyhelyzeteket is a központi intelligencia kezeli. A maradék kapacitásokat a létesítmény szempontjából legelőnyösebb értékesítő felé dedikálja a rendszer, az előre meghatározott prioritások alapján:

például a legnagyobb árbevételt hozó rendszer számára,
vagy a helyi pénztárban, személyesen jelenlévő vendégek részére.

Ezáltal a központi intelligencia a dinamikus elosztás révén gondoskodik a bevételek optimalizálásról is.

Fontos megjegyezni, hogy a létesítményen belüli saját pénztári és automatás értékesítéseknek is a dinamikus kapacitáselosztás felügyelete alá kell kerülniük.

Anomália detektáló modul

A különböző értékesítőrendszerek, mint elosztott rendszerek működése során hibák, üzemzavarok léphetnek fel. Szükséges egy olyan központi hibadetektáló bevezetése, ami a hibás helyzetek felismerésekor befolyásolja a teljes értékesítőrendszer működését, minimalizálva a rendszerhibákból fakadó téves értékesítéseket.

Kiemelt fontosságú a különböző eredetű csalások kiszűrése. Ez történhet valós időben, vagy utólagos elemzések elvégzésével.

A „visszaélési anomáliák” detektálásával az egyes értékesítő rendszerek korlátozhatóak.

Az utólagos csalásdetektálás az adatbázisban tárolt tranzakciók vizsgálatával lehetséges. Az esetleges visszaélésekről a rendszer riportokat generál, ami a további, humán intelligencia bevonásával történő vizsgálatokat, döntéseket segíti.

A csalásdetektálás már a kezdeti állapotban gyorsítja a felgöngyölítést. A gyors felderítéssel jelentősen csökkenthető a károkozások mértéke.

Központi vezérlő modul

A teljes rendszer működését felügyelő és a működéseket összehangoló szoftver modul.

EasyTicket rendszer — dinamikus kapacitáskezeléssel

A BEKS Kft. 2021 októberében kezdte el az EasyTicket fantázianevű, a fentebb megfogalmazott elvek szerint működő szoftver és hardver architektúra kifejlesztését.

Egyetemi partner segítségével olyan mesterséges intelligencia algoritmusok kerültek kifejlesztésre, amelyek az anomáliadetektáló és dinamikus kapacitáselosztó modulok alapjait képezték.

A 2024 szeptemberében záruló fejlesztés eredményeként az alábbi ábrán látható, EasyTicket fantázianevű értékesítő- és beléptetőrendszer jött létre.

Az EasyTicket rendszer központi magját az internetes felhőszolgáltatásként elérhető EasyTicket Core, EasyTicket anomáliadetektáló és EasyTicket kapacitáselosztó modulok alkotják. Ezek felelősek a fentebb megfogalmazott működési elvek megvalósításáért. A három, szorosan együttműködő modul végzi a teljes rendszer vezérlését.

Az EasyTicket webes jegyértékesítés a vendégeknek nyújt vásárlási lehetőséget. Az értékesítés bankkártyás fizetéssel történik, a rendszer elektronikus számlát állít ki a tranzakcióról. A teljes folyamat már a dinamikus kapacitáselosztás hatálya alatt működik.

Egyéb online értékesítőrendszerek az EasyTicket szoftverinterfészen keresztül kapcsolódhatnak a rendszerhez. Az interfész szintén a dinamikus kapacitáselosztás elve szerint osztja el az értékesíthető kapacitásokat.

A létesítményen belül az EasyTicket létesítményi szerver vezérli az jegypénztári és jegykiadó automatás értékesítéseket, és kiszolgálja a beléptetési folyamatokat.

Az EasyTicket forgóvilla-vezérlők a belépőjegyek ellenőrzését végzik. Az ellenőrzés eredményétől függően döntenek a forgóvillák nyitásáról, vagy a zárva tartásáról. Ezek a vezérlők a vendégmozgásokról adatokat szolgáltatnak az EasyTicket Core modul felé, így a dinamikus kapacitáskezelés figyelembe tudja venni az aktuális zónában megengedett vendéglétszámot is.

A létesítményben telepíthető EasyTicket jegykiadó automata szintén a dinamikus kapacitáselosztás elve szerint végzi a belépőjegyek értékesítését. Az automata másik nagyon fontos újdonsága, hogy RFID chipes belépőjegyek, karszalagok kiadására alkalmas. A hazai piacon ez ritkaságnak számít, hiszen a legtöbb jegykiadó automata csak vonalkódos jegyek kiadására képes. Természetesen ez a készülék is alkalmas az RFID chip nélküli, vonalkóddal nyomtatott jegyek kiadására is.

A jegykiadó automata főbb jellemzői:

Vandálbiztos monitor

19″-os képernyőméret, aktív mátrix TFT LCD kijelző technológia, LED háttérvilágítással
Felbontás: 1280×1024 px
Látószög 170° vízszintes, 160°függőleges
1000 nit fényerő
6mm vastag vandálbiztos előtét üveg
Kapacitív érintőképernyő 10 pontos érintéssel
Beépített hűtésszabályozás
Beépített fényerőszabályzás

Bankkártyás fizetés

Nagy felbontású, színes kijelzős bankkártyaterminál
Csipes, mágneses és érintés nélküli, „pay-pass” kártyák elfogadása mobil telefonos fizetéssel is
Rozsdamentes acél gombok a PIN kód megadására
Biztos kártyaolvasás és gyors működés
A jelenlegi biztonsági szabványok szerint hitelesített kommunikáció
Kártyazár, vészkioldás
Vandálbiztos

Távfelügyelet

Belső hőmérséklet mérése
Belső páratartalom mérése
Áramfelvételek mérése
Beépített akkumulátorok felügyelete
Távoli lekapcsolás és újraindítás
Mérési adatok és állapotjelző adatok küldése a Zabbix monitoring felé

A pénztári jegyértékesítés a Welcome3 Komplex értékesítő kliens szoftverrel történhet, ami a dinamikus jegyértékesítés felügyelete alatt tud működni. Harmadik fél jegyértékesítő szoftverének illesztésére is van lehetőség.

Az EasyTicket kifejlesztésével egy olyan rendszerstruktúra jött létre, amely nem csak napjaink gyorsan változó igényeit elégíti ki, hanem folyamatos tanulás és fejlődés mellett képes a jövőbeni kihívásokra is reagálni. Ezzel a felhasználói élmény és a létesítmények jegyértékesítési hatékonysága tartósan optimális szinten tartható.

További információ: marketing.easy-ticket.hu

A rendszer fejlesztője: BEKS Kommunikációs Technika Kft. www.beks.hu

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:szoftver szoftverfejlesztés

Up Next

Felhasználónként évente akár 250 dollárjába is kerülhet az ügyfélszolgálatoknak a jelszóvisszaállítás

Don't Miss

Alig egy hónap múlva Budapestre figyel majd az európai versenyjogi közösség

Gazdaság

Az intelligens energiarendszerek megvalósítása mellett állt ki a VivaTech-en a Schneider Electric

Az innováció új útjai, hogyan támogatja az energiatechnológia a mesterséges intelligencia (MI) gyors térhódításával ugrásszerűen növekvő energiaigény kiszolgálását – többek között ezekről a témákról beszéltek a Schneider Electric vezető menedzserei a múlt héten megrendezett VivaTech 2026-on. Európa legnagyobb startup és technológiai eseménye arra is jó alkalom volt, hogy a cég képviselői megosszák tapasztalataikat a technológiai szektor más vezetőivel és erősítsék az együttműködést az intelligens energetikai megoldások kialakítása érdekében.

A „Bloomberg New Economy Energy Technology Coalition” nevű szervezet nyilvánosságra hozott egy esettanulmányt a Credit Humanról, amely bemutatja, hogyan alakított ki a texasi székhelyű hitelszövetkezet egy rugalmas, nagy teljesítményű központot az energiaigény és a hosszú távú értékteremtés újragondolásával.

A Schneider Electric, a világ egyik vezető energiatechnológiai vállalata kutatási eredményeivel és szakértelmével támogatott esettanulmány útmutatást nyújt ahhoz, hogy milyen energiatechnológiai megoldások segítik hatékonyan az alkalmazkodást az új energiakorszakhoz.

„A változás egyik legnagyobb akadálya a gondolkodásmód. Az emberek túl gyakran feltételezik, hogy a „nincs elég energia” probléma megoldása egyszerűen az, hogy többet termelünk. A valóságban azonban a keresleti oldali hatékonyságot is figyelembe kell vennünk. A költségekkel, a bonyolultsággal és a megtérüléssel kapcsolatos tévhitek gátolják az előrelépést a rugalmas, mesterséges intelligenciával támogatott infrastruktúra és az elektrifikáció felé. Az „Energy Technology Coalition” keretében bebizonyítjuk, hogy az intelligens, rugalmas, hatékony és fenntartható energiarendszerek kiépítéséhez szükséges technológiák már léteznek. Ma a kihívás az, hogy újragondoljuk az energiaigény kezelésének módját. A VivaTech rendezvényen a technológiai szektorból érkező vezetőkkel és startupokkal működünk együtt annak érdekében, hogy a már most rendelkezésre álló megoldások gyorsabban elterjedhessenek szélesebb körben, elősegítve ezzel a mesterséges intelligencia fenntartható módon történő fejlődését és azt, hogy megfizethetőbb legyen az energia”

– mondta el Frédéric Godemel, a Schneider Electric „Energy Management” üzletágért felelős ügyvezető alelnöke.

Közvetlenül a VivaTech előtt a Schneider Electric két fontos bejelentést is tett a mesterséges intelligencia használatát támogató újgenerációs adatközpontok kapcsán. A vállalat a közelmúltban jelentette be, hogy stratégiai technológiai és ipari partnerként részt vesz a SoftBank befektetésében, amelynek célja a mesterséges intelligencia-infrastruktúra fejlesztésének felgyorsítása Franciaországban. Emellett a cég bejelentette együttműködését a Foxconn-nal is, amelynek keretében integrált, azonnal bevethető megoldásokat kínálnak, amelyek lehetővé teszik az ügyfelek számára, hogy gyorsabban, hatékonyabban és kiszámíthatóbban építsék ki és üzemeltessék a mesterséges intelligencia-infrastruktúrát a különböző régiókban.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A Web3 jövője veszélyben? A tehetségek megvannak, az állások hiányoznak

A Bitget Blockchain4Youth (B4Y) kezdeményezése keretében elkészített Web3 Next-Gen Talent Intelligence Report jelentés szerint az iparág egyik legnagyobb munkaerőpiaci kihívása nem a tehetségek hiánya, hanem a felvételi akadályok jelenléte. A kutatás több régióból származó pályakezdő és karrierjük elején járó szakembereket kérdezett meg, és arra jutott, hogy bár a Web3 továbbra is magasan képzett tehetségeket vonz, sok jelentkező mégsem tudja megszerezni első állását a szektorban.

A válaszadók több mint 54%-a szerint a junior pozíciók esetében elvárt korábbi tapasztalat jelenti a legnagyobb akadályt az iparágba való belépéshez, míg 52%-uk úgy vélte, hogy oktatásuk ugyan megfelelő elméleti tudást adott, de nem biztosított olyan gyakorlati készségeket, amelyekkel azonnal munkába állhatnának. Az eredmények arra utalnak, hogy miközben a blokklánc-oktatás világszerte egyre szélesebb körben elérhető, a foglalkoztatási lehetőségek nem fejlődtek ugyanilyen ütemben, ami egyre nagyobb szakadékot eredményez a tanulás és a munkaerőpiaci részvétel között.

A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy a szektor nem tehetséghiánnyal, hanem a tehetségek hozzáférhetőségének problémájával küzd: sok megfelelően képzett jelölt nem tudja megszerezni azt a tapasztalatot, amely szükséges lenne az iparágba való belépéshez.

A jelentés azt is kiemeli, hogy a feltörekvő piacok egyre fontosabb szerepet játszanak a Web3 munkaerőpiacának jövőjében. Nigéria, Indonézia és Kína adta a válaszadók közel felét, ami jól mutatja, hogy a blokklánc-technológia iránti érdeklődés és az ehhez kapcsolódó oktatás már messze túlmutat a hagyományos technológiai központokon. A résztvevők közel 46%-a 23 és 30 év közötti volt, míg több mint 58%-uk rendelkezett alap-, mester- vagy doktori diplomával.

„Az iparágnak sikerült globális szinten tehetségeket vonzania. A kihívás most az, hogy a tehetségeket foglalkoztatássá alakítsuk. Az eredmények azt mutatják, hogy hatalmas számú motivált és képzett jelölt áll rendelkezésre, azonban sokan közülük nehezen tudják megtenni az első lépést az iparág felé. Ennek az akadálynak a felszámolása kulcsfontosságú lesz az ágazat következő növekedési szakaszában”

– mondta Gracy Chen, a Bitget vezérigazgatója.

A jelentés szerint a szakemberek érdeklődése is az iparági igényekkel párhuzamosan változik. A mesterséges intelligencia és a blokklánc-technológia összekapcsolódása bizonyult a legvonzóbb karrierútnak: a válaszadók 61%-a ezt jelölte meg elsődleges érdeklődési területként.

Annak ellenére, hogy a szektor iránti lelkesedés továbbra is erős, a résztvevők következetesen a gyakorlati iparági tapasztalat hiányát nevezték meg karrierjük fejlődésének egyik fő akadályaként. A válaszadók 62%-a szerint a tapasztalt szakemberek által nyújtott mentorálás lenne az a támogatási forma, amely a leginkább felgyorsíthatná szakmai előrehaladásukat.

A jelentés a Blockchain4Youth program folyamatos bővülését követően készült. A Bitget globális kezdeményezése a blokklánc-oktatásra és a munkaerő-fejlesztésre összpontosít. Az eredmények megerősítik annak fontosságát, hogy strukturált tanulási útvonalak jöjjenek létre, amelyek a technikai oktatást gyakorlati iparági tapasztalatszerzéssel kombinálják. Ezt a szemléletet tükrözi a Blockchain4Youth Learning Hub tananyaga is, amely a blokklánc-alapismereteket, a DeFi-oktatást, az iparági betekintéseket és a feltörekvő technológiai trendeket egyaránt magában foglalja.

A Blockchain4Youth Learning Hub nemrégiben átlépte a 10 000 regisztrált tanuló mérföldkövet világszerte. Azok a résztvevők, akik sikeresen teljesítik a programot, tanúsítványt kapnak, amely előnyt biztosít számukra bizonyos Bitget- és Blockchain4Youth Talent Alliance-lehetőségek elbírálásánál, ezzel is segítve az oktatás és a valós karrierlehetőségek összekapcsolását.

A Blockchain4Youth olyan kezdeményezéseken keresztül, mint a Boxed for Opportunity program, az oktatási partnerségek, a karrierorientált képzések és a Blockchain4Youth Talent Alliance, továbbra is összekapcsolja a tanulási, mentorálási és karrierfejlesztési lehetőségeket a feltörekvő Web3-tehetségek számára.

A jelentés végkövetkeztetése szerint az oktatási intézmények, a munkáltatók, a tanulási platformok és az iparági szereplők közötti szorosabb együttműködésre lesz szükség ahhoz, hogy áthidalják az oktatás és a foglalkoztatás közötti szakadékot, és támogassák a Web3 munkaerőpiacának következő növekedési szakaszát.

További információkért olvassa el a teljes jelentést.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

A Széchenyi István Egyetem oktatója nyerte az idei Scharle Péter Kultúrmérnöki Díjat

Chappon Máténak, a győri Széchenyi István Egyetem Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszéke oktatójának ítélték oda a Scharle Péter Kultúrmérnöki Díjat, amely a műszaki tudás mellett a társadalmi felelősségvállalást, a széles látókört és a közösség iránti elkötelezettséget is elismeri.

A Scharle Péter Kultúrmérnöki Díjat a Magyar Mérnöki Kamara, a Budapesti és Pest Vármegyei Mérnöki Kamara, a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság, valamint a Széchenyi István Egyetem alapította a néhai professzor emlékére. A díj névadója a magyar műszaki értelmiség meghatározó alakja volt, aki mérnökként, kutatóként és oktatóként egyaránt a szakmai tudás és a társadalmi felelősség összekapcsolását képviselte. Dr. Scharle Péter a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanáraként hosszú éveken át vett részt az építőmérnök-képzésben, így különös jelentőséggel bír, hogy a díjátadóra az intézmény által szervezett XVI. Nemzetközi Közlekedéstudományi Konferencia gálavacsoráján került sor Győrben.

Az évente odaítélt elismeréssel olyan, negyven év alatti építőmérnököket jutalmaznak, akik szakmai teljesítményük mellett társadalmi szerepvállalásukkal, széles látókörükkel és komplex szemléletükkel is példát mutatnak. A díjat az alapító szervezetek képviselőiből álló kuratórium döntése alapján idén Chappon Máté, a Széchenyi István Egyetem Közlekedésépítési és Vízmérnöki Tanszékének oktatója vehette át. Az elismerés odaítélésében szerepet játszott sokrétű szakmai tevékenysége, amelyben az oktatás, a kutatás, a gyakorlati mérnöki munka és a társadalmi szerepvállalás egyaránt meghatározó helyet kap.

A vízépítő mérnök végzettségű szakember pályafutása során tervezőként, kutatóként és oktatóként is jelentős tapasztalatot szerzett. A Széchenyi István Egyetemen folytatott munkája mellett számos hazai és nemzetközi kutatási projektben vett részt, többek között a vízgazdálkodáshoz, a fenntartható fejlesztéshez és a Duna vízgyűjtő területéhez kapcsolódó programokban. Kutatói tevékenységét nemzetközi tapasztalatok is gazdagítják: 2023-ban öt hónapot töltött vendégkutatóként a hollandiai Delfti Műszaki Egyetemen.

A díjazott fontosnak tartja a tudományos és mérnöki közösségekben való szerepvállalást. Tagja több szakmai szervezetnek, közreműködik a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottságának munkájában, emellett a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Mérnöki Kamara tevékenységében is részt vesz. A közösségek iránti elkötelezettségét civil kezdeményezésekben végzett aktivitása is jelzi, amelyek Győrhöz és környezetének fejlesztéséhez kapcsolódnak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!