Megjelent a Versenytükör-könyvsorozat legújabb, angol nyelvű kötete, melyet a nemzetközi versenyjogi konferencián mutat be a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal október 22-én rendezi meg az 50. Európai Versenynapot, melynek előkészületei már javában zajlanak. A Várkert Bazárban megrendezésre kerülő nemzetközi eseményen a versenyjog legkiválóbb európai és hazai szakemberei vitatják meg a versenyképesség és a fenntarthatóság kapcsolatát a versenypolitikával, a digitális piacokról szóló jogszabály alkalmazásának eddigi tapasztalatait, továbbá a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségeit, illetve kockázatait. A nemzeti versenyhatóság a rangos konferencián mutatja be a Versenytükör-könyvsorozat legújabb, angol nyelvű kötetét is „Twenty Years of EU Competition Law in Hungary” címmel. A könyv digitális formában már elérhető a GVH honlapján.

Az Európai Versenynapot 2000 óta félévente rendezik meg, hagyományosan az Európai Unió Tanácsának elnökségét betöltő ország versenyhatóságának szervezésében. Az európai versenyjog egyik legkiemelkedőbb szakmai eseményén a versenypolitika legaktuálisabb kérdésköreit vitatják meg hazai és külföldi szakemberek. A 2024. október 22-én, Budapesten megrendezésre kerülő 50. Európai Versenynap három fő témakört ölel majd fel.

A versenyképesség és a fenntarthatóság évek óta az európai gazdasági diskurzus középpontjában állnak, így elengedhetetlen a témakörök versenypolitikai vetületeinek vizsgálata is. Míg a stabil gazdasági növekedés és a nemzetgazdasági versenyképesség számára alapvető táptalajt biztosít a tisztességes piaci verseny, addig az olyan eszközökön keresztül, mint az ún. zöld mentesítés, a fenntarthatósági célokhoz is jelentősen hozzájárulhat a versenypolitika.

2023. május 2-án lépett hatályba a digitális piacokról szóló jogszabály (Digital Markets Act – DMA). Az Európai Uniós szabályozás célja, hogy a versenyjogi szabályozást kiegészítve biztosítsa, hogy a multinacionális óriásplatformok ne élhessenek vissza piaci helyzetükkel. A rendezvény keretében Európa versenyjogi jogalkalmazói megvitatják – közel másfél éves távlatból visszatekintve – a jogszabály alkalmazásának eddigi tapasztalatait és tanulságait.

A konferencia harmadik fő kérdéskörét a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása nyújtotta lehetőségek, illetve annak kockázatai alkotják. Az MI rohamos előretörésével elengedhetetlenné vált, hogy azon szakpolitikai területek, melyeket érinteni fog felkészüljenek terjedésének lehetséges következményire. A téma különösen aktuális, tekintettel arra, hogy 2024. augusztus 1-jén hatályba lépett az Európai Unió mesterséges intelligenciát szabályozó rendelete, az ún. AI Act. A Gazdasági Versenyhivatal különös figyelmet fordít az MI technológiára. Éppen ezért a nemzeti versenyhatóság 2024 elején piacelemzést indított, hogy feltárja a mesterséges intelligencia hatásait a piaci versenyre és a fogyasztók ügyleti döntésére. Az MI számos előnye mellett felvetheti az MI-alapú innováció koncentrációját a tőkeerős vállalkozások javára, és a fogyasztók döntéseire is hátrányosan hathat, ha nem kellően átlátható a működése. A nemzeti versenyhatóság két, egymásra épülő podcast epizódban is foglalkozott a témával (Dr. Tóth András, a GVH Versenytanácsának elnöke beszélt részletesen a MI-technológiával összefüggő dilemmákról), melyek meghallgathatóak a GVH Podcast csatornáján.

A Gazdasági Versenyhivatal a konferencia nyitó panelbeszélgetésének keretében bemutatja a Versenytükör könyvek szakkönyv-sorozatának legújabb, „Twenty Years of EU Competition Law in Hungary”című kötetét. Az angol nyelvű szakmai kiadvány bemutatja az uniós versenyjog hatásait a magyar versenypolitikára Magyarország két évtizedes Európai Uniós tagságának hazai és nemzetközi tapasztalatai alapján, de – többek között – kitér arra is, hogy a magyar versenyjog hogyan járult hozzá az EU versenyjogának fejlesztéséhez.

A Versenytükör-könyvsorozat célja, hogy lehetőséget teremtsen magyar szerzők – elsősorban a GVH műhelyében készülő – tanulmányainak kiadására. A könyvsorozat keretében eddig két kiadvány jelent meg „Közbeszerzés és versenyjog”, illetve „A hazai fogyasztóvédelmi jog áttekintése: alapok, kihívások, aktualitások” címekkel. A szakkönyv-sorozat legújabb része – a korábbi kötetekkel együtt – digitális formában elérhető a nemzeti versenyhatóság honlapján.

A „Twenty Years of EU Competition Law in Hungary” című kötet itt érhető el.

Forrás: Gazdasági Versenyhivatal

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Idén nyáron a hazai webshopok 4 százaléka kínált valamilyen terméket előfizetéses formában, azonban az adatok szerint ez az arány két-három éven belül várhatóan 23 százalékra nő.

Az, hogy közel ötszörösére nőhet az előfizetéses vásárlást kínáló webáruházak száma, jól mutatja a piacon zajló jelentős változásokat – ismertette a Visa támogatásával készült friss kutatásának(1) eredményeit a Shoprenter.

A felmérés során 998 hazai webáruház tulajdonosa osztotta meg véleményét és jövőbeli terveit. Jelenleg a magyar webáruházak mindössze 4 százaléka kínál előfizetéses vásárlási lehetőséget. Azonban a jövőbeli terveket vizsgálva kiderül, hogy 2024-ben 7 százalék tervezi bevezetni ezt a modellt, és további 12 százalék a következő 2-3 év során, így 2027-re az előfizetéses vásárlást kínáló webáruházak aránya elérheti a 23 százalékot.

„Ez közel ötszörös növekedési potenciál, ami első hallásra irreálisnak tűnhet, azonban egybevág a nemzetközi tapasztalatokkal(2). Ráadásul a magyarországi növekedés még ennél is intenzívebb lehet, mivel a kutatás szerint a webáruházak egy jelentős része még nem hozott döntést az előfizetéses modellek bevezetéséről. A megkérdezettek 29 százaléka nyitott lenne a lehetőségre, míg 15 százalék bizonytalan ebben a kérdésben”

– mondta Rab Máté, a Shoprenter ügyvezetője.

Innovátorok és lemaradók

„A Visa több kezdeményezése irányul arra, hogy a hazai mikro- és kisvállalkozásokat támogassa, valamint hozzáadott értékű szolgáltatásokat fejlesszen. Emellett folyamatosan innoválunk, hogy az online vásárlás élményét és biztonságát fokozzuk. A Vevőből előfizető programmal is ezt a célt tűztük ki, és a kutatás adatai jól mutatják, hogy az előfizetéses modell bevezetése jelentős növekedési potenciált hordoz a következő években a hazai kkv-k számára”

– mondta Sármay Bence, a Visa Magyarországért felelős vezetője.

A legnagyobb innovációs hajlandóságot az előfizetéses vagy visszatérő vásárlást támogató szolgáltatások bevezetésére az élelmiszer és ital, valamint az irodaszerek és taneszközök kategóriájában működő e-kereskedők mutatják az adatok szerint. Az élelmiszer és ital szektorban már a vállalkozások 11 százaléka alkalmaz előfizetést, és további 38 százalék nyitott rá. Hasonlóan magas az érdeklődés az irodaszerek és taneszközök piacán, ahol 10 százalék már használ előfizetéses modellt, és 36 százalék tervezi bevezetni 2024-ben.

Ugyanakkor a kutatás rávilágít arra is, hogy a webshopok 32 százaléka határozottan elutasítja az előfizetéses modellek alkalmazását. A bútor és régiség, valamint az otthon és design kategóriákban tevékenykedő e-kereskedők a legkevésbé nyitottak az ilyen típusú szolgáltatásokra: a bútor és régiség szektorban a vállalkozások 39 százaléka, míg az otthon és design területen 46 százalék nem tervezi az előfizetéses modellek alkalmazását.

„Pedig az otthon és design, valamint a bútor és régiség kategóriákban is komoly lehetőségek rejlenek az előfizetéses modellekben. Rendszeres lakberendezési tanácsadás, szezonális dekorációk, vagy exkluzív, limitált kiadású termékek révén a vállalkozások stabil, hosszú távú bevételi forrást érhetnek el, miközben növelik a vásárlói hűséget. Az ilyen innovációk kulcsfontosságúak lehetnek a piaci versenyképesség fenntartásában, mivel a fogyasztók egyre inkább értékelik a kényelmet és a személyre szabott ajánlatokat”

– mondta Stampf Attila, a Humanize ügyfélélmény-folyamat tervezője.

A tudás, mint versenyelőny

A webáruházak versenyképessége szempontjából ma már létkérdés, hogy kínálnak-e előfizetéses szolgáltatásokat. Nem az a kérdés, hogy a magyar fogyasztók hajlandóak-e előfizetni termékekre és szolgáltatásokra, hanem az, hogy hazai vagy külföldi webáruházban teszik ezt meg.

Az előfizetéses e-kereskedelem elterjedése ezért kulcsfontosságú a szektor növekedése és versenyképessége szempontjából, ahol az edukáció és a technológiai hozzáférhetőség meghatározó szerepet játszik. Ebben nyújt támogatást a Shoprenter és a Visa Vevőből Előfizető Programja(3), amelynek célja, hogy a vállalkozások számára megkönnyítse az előfizetéses modellek bevezetését és működtetését, mindezt gyakorlati útmutatásokkal, eseményekkel és szakértői támogatással segítve.

Ideális terjedési feltételek

Az előfizetéses e-kereskedelem terjedését egyre több innováció támogatja, amelyek alapját a kártyás fizetési megoldások és a tokenizáció széleskörű elterjedése adja. A kutatás adatai szerint az online bankkártyás fizetés a webáruházakban már a rendelési arányok 32 százalékát teszi ki, idén először megelőzve az utánvétet. Emellett a mentett kártyás fizetések (4 százalék) és az ismétlődő fizetések (9 százalék) tovább erősítik a vásárlói rugalmasságot, elősegítve az előfizetéses modellek elterjedését.

Az online fizetés mellett további peremfeltételek, az e-kereskedelem és a logisztikai rendszerek folyamatos fejlődése, egyre kedvezőbb feltételeket teremt az előfizetéses e-kereskedelem elterjedéséhez. Az automatizált rendeléskezelés, a gyors kiszállítás és a rugalmassá vált fizetési megoldások révén az e-kereskedők ma már jelentős beruházás nélkül indíthatják el előfizetéses szolgáltatásaikat. Magyarországon például a Shoprenter olyan technikai infrastruktúrát biztosít a webáruházak számára, amely lehetővé teszi számukra, hogy könnyedén bevezessék saját előfizetéses rendszereiket. Ezek a fejlesztések nemcsak a kereskedők, hanem a fogyasztók számára is kényelmesebb és gördülékenyebb vásárlási élményt biztosítanak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A tavalyi átlagnál egyelőre több időt töltenek a piacon az ingatlanok, de a forgási sebesség közelít az egy évvel ezelőttihez, a panellakások esetében pedig már meg is haladja azt.

Használt házat a legnehezebb eladni, de ebben a szegmensben is megállt az értékesítési idő növekedése, derült ki az Otthon Centrum országos összesítéséből.

Az idei év első nyolc hónapjában a korábbiakhoz hasonlóan a panellakásokat lehetett a leggyorsabban eladni, átlagosan 87 nap alatt, míg a téglalakások sikeres értékesítéséhez 109 napra, a házakéhoz pedig 184 napra volt szükség– ismertette az ingatlanpiac forgási sebességét összegző, országos felmérés számait Kosztolánczy György vezérigazgató.

„A jelenlegi adatok a téglalakások, valamint a házak esetében is magasabbak a tavalyi átlagnál, azonban fontos hangsúlyozni, hogy a második negyedévtől minden szegmensben megállt, a lakások esetében pedig csökkenésnek indult az értékesítési idő”

– árnyalta a folyamatokat a vezérigazgató.

A panellakások átlagos értékesítési ideje az első nyolc hónapban 87 nap volt, ami 2 nappal kevesebb, mint a 2023-as év átlaga. A II., illetve a III. negyedévben 80 nap köré süllyedt a szegmens értékesítési ideje, ami a téli időszakhoz képest bő két héttel jelent rövidebb értékesítést.

A legjobban a fővárosban pörög az ingatlanpiac panel részlege, ahol 80 napra, Budán és a belvárosban 75 napra csökkent az értékesítési idő. A hat régióközpont 80 napos értéke a pesti peremkerületekkel megegyező. Pest vármegye 91 napja átlagos.  Átlag feletti, 110 napos értékesítési idő a 100 ezer főnél kisebb megyei jogú városokra jellemző, míg az 50 ezer főnél kisebb városokban 120 nappal lehet számolni. A településméret csökkenésével tehát nő az értékesítéshez szükséges idő ebben a szegmensben.

A téglalakások átlagosan 109 napot töltenek a piacon, ami 9 nappal haladja meg az előző évi átlag értéket. Ugyanakkor a II., illetve III. negyedéves, 104 napos értékek itt is két héttel alacsonyabbak az I. negyedév átlagánál.

Az alacsonyabb értékek ennél az ingatlantípusnál is a nagyvárosokban, kiváltképp a fővárosban fordulnak elő. A budai térségben egyedüliként ment 100 nap alá a piacon töltött napok száma, de a belvárosi kerületek 102 napos értéke is kedvezőbb az átlagnál. A külső pesti kerületekben, valamint a régióközpontokban 115 nap az irányadó, a 100 ezer főnél kisebb településeken – beleértve az agglomerációt is – átlag feletti, 120-125 napos értékek a jellemzőek, míg a településtípusok között csak minimális a különbség.

A használt házak piacán átlagosan 184 nap a forgási idő, ami egy hónappal hosszabb, mint az előző év átlaga. Ugyanakkor a II. negyedévtől ebben a szegmensben is megállt a piacon töltött idő növekedése, a III. negyedévtől pedig egy hetes csökkenés mérhető a forgási időben. – jelezte Kosztolánczy György. A legkedvezőbb érték itt is a budai kerületek sajátja, 130 nappal. A községek átlaga 170 nap, amelyet elsősorban a nagyvárosokhoz közeli települések, valamint a népszerű üdülőhelyek vásárlásai húztak fel. A hat régióközpontban és az agglomerációban 180 nap az átlagérték, míg a 100 ezer főnél kisebb városokban és a külső pesti kerületekben kicsivel fél év felett alakult az értékesítési idő.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!