Hiába a növekvő GDP és a globalizáció, ezek előnyei sem elegendőek a környezeti fenntarthatósághoz, sőt, a városiadás csak ront a helyzeten – állapítja meg a Budapesti Corvinus Egyetem és a HUN-REN KRTK új kutatása 149 ország adatai alapján.

Az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak (Sustainable Development Goals – SDG-k) teljesülését mérték fel a Corvinus Egyetem, illetve a HUN-REN KRTK kutatói. Fertő Imre és Harangozó Gábor 149 ország adatait elemezte a 2000-2023 közötti időszakból. A Scientific Reportsban márciusban közölt vizsgálat komplex módon tárta fel a GDP növekedése, a globalizáció különböző aspektusai, az urbanizáció és az ökológiai lábnyom közötti összefüggéseket.

Az eredmények szerint a számok komoly aggodalomra adnak okot az ENSZ-célok teljesítésére 2020-ban megszabott 2030-as határidő félidejénél. A célok mindössze 15%-a teljesíthető időben, míg közel felük esetében súlyos vagy közepes a lemaradás.

Az elemzés öt konvergáló és egy nem konvergáló országcsoportot azonosított a fenntarthatósági célok szerinti teljesítmény alapján. Magyarország a fenntartható fejlődés gyakorlatát hatékonyan végrehajtó 1-es csoportba került, 47 másik ország mellett, mint például Ausztria, Indonézia és Svájc. A 2. klaszterban a jelentős eredményeket elérő, de további erőfeszítéseket igénylő 39 ország között található például az Egyesült Államok, Bulgária és Jordánia. A további, mérsékelt előrehaladást mutató csoportokba 22, 12, illetve 4 országot soroltak be. A nem konvergáló csoportban 3 állam szerepel: Közép-afrikai Köztársaság, Csád és Libanon.

A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a nagyobb ökológiai lábnyomú országok általában rosszabbul teljesítenek az SDG-k terén. Ez világosan jelzi a jelenlegi globális fogyasztási minták fenntarthatatlanságát, és hangsúlyozza, hogy valódi előrelépés csak a fogyasztási szokások átalakításával érhető el.

A pénz nem minden, a globalizáció kétarcú 

A tanulmány megerősíti, hogy a magasabb egy főre jutó GDP pozitívan hat az ENSZ fenntartható fejlődési célok teljesítésére. A gazdagabb országok több erőforrást képesek a fenntarthatósági kezdeményezésekre fordítani, ami javítja SDG-teljesítményüket. Ezzel együtt a kutatók figyelmeztetnek: a gazdasági növekedés önmagában nem garantálja a környezeti és társadalmi fenntarthatóságot.

Az elemzés megállapítja, hogy a gazdasági, társadalmi és kulturális globalizáció elősegíti a tudás, technológia és erőforrások áramlását, ami általában jobb SDG-teljesítményt eredményez. A fejlődő országok különösen profitálhatnak az oktatási és egészségügyi fejlesztésekből. Ugyanakkor a kutatás arra is rámutat, hogy a pénzügyi globalizáció növelheti az egyenlőtlenségeket és a környezeti terhelést.

 Az urbanizációt irányítani kell, és személyre szabott megoldások szükségesek 

A kutatás szerint a nem megfelelően kezelt városi terjeszkedés negatívan befolyásolja a fenntartható fejlődést. A gyors urbanizáció fokozza az infrastrukturális és természeti erőforrásokra nehezedő nyomást, ami rontja a környezet állapotát. A nagyvárosok fenntartható fejlődése különösen nagy kihívást jelent a döntéshozóknak.

„Nincs univerzális recept a fenntartható fejlődésre, ez rendkívül összetett kérdés, a döntéshozóknak komplexen kell megközelíteniük a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok közötti egyensúlyozással”

– hangsúlyozzák a szerzők.

A kutatók ajánlása szerint a legjobban teljesítő országoknak a gazdasági stabilitás fenntartása mellett a környezeti és társadalmi fenntarthatóságra kell összpontosítaniuk. A gyengébben teljesítő országok esetében célzott intézkedésekre van szükség a gazdasági növekedés ösztönzésére, az urbanizáció kezelésére és az ökológiai lábnyom csökkentésére.

Forrás: Budapesti Corvinus Egyetem

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Digitális innováció, új budapesti projekt és globális rekorderedmények tették különlegessé a 2024-es évet.

Pénzügyi, működési és fenntarthatósági szempontból egyaránt kiemelkedő évet zárt 2024-ben nemzetközi piacain a Skanska. A vállalat minden korábbinál magasabb rendelésállománnyal és csökkenő karbonkibocsátással valósította meg hosszú távú stratégiáját – mindeközben tovább erősítette pozícióját Közép-Európában, köztük Magyarországon is. Budapesten 2024 végén elindult a H₂Offices irodakomplexum második fázisának építése, amely kézzelfogható példája a Skanska fenntartható és jövőorientált fejlesztési szemléletének.

Történelmi rekordok és stabil pénzügyi alapok

A Skanska 2024-ben globálisan közel 15,1 milliárd eurós árbevétellel (177 milliárd svéd korona) és 610 millió eurós működési eredménnyel (7,1 milliárd SEK) zárt, ezzel tovább erősítette pozícióját a nemzetközi építőipari és ingatlanfejlesztési szektorban. A vállalat rendelésállománya 24,4 milliárd euróra (285 milliárd SEK) emelkedett – ez minden korábbi rekordot megdöntött. Az építési üzletág eredményessége stabil maradt, a működési nyereség aránya elérte a 3,5%-ot, ami összhangban van a vállalat hosszú távú pénzügyi célkitűzéseivel. A fejlesztési portfólió értéke 700 millió euróra (8,2 milliárd SEK) nőtt, a Skanska pedig továbbra is megőrizte pénzügyi stabilitását: az év végén 1 milliárd eurós nettó készpénzállománnyal (12 milliárd SEK) zárt. Adósságmentes működése szilárd alapot nyújt a jövőbeli beruházások finanszírozásához.

Fókuszban a fenntarthatóság – kézzelfogható eredményekkel

A Skanska célja, hogy 2045-re nettó zéró kibocsátást érjen el teljes működésében és a fejlesztésekhez kapcsolódó folyamatokban. 2024-ben a vállalat saját működéséből származó karbonkibocsátását 61%-kal csökkentette a 2015-ös szinthez képest, míg a fejlesztési és kivitelezési tevékenységekhez köthető kibocsátás 37%-kal mérséklődött a 2020-as értékekhez viszonyítva.

H₂Offices – helyi mérföldkő a Skanska globális klímacéljai felé

A Skanska fenntarthatósági céljai helyi szinten is megvalósulnak: 2024 végén Budapesten elindult a H₂Offices projekt második fázisa. Az épület üzemeltetése karbonsemleges lesz – ez fontos mérföldkő a Skanska 2045-re kitűzött nettó zéró kibocsátási céljai felé. A fejlesztés megújuló energiára, erőforrás-hatékonyságra és a közösségi igényekre szabott terekre épül. A budapesti projekt jól mutatja, hogyan valósulnak meg a Skanska globális fenntarthatósági céljai a gyakorlatban.

AI-alapú megoldások a fenntartható kivitelezésben

Építési és fejlesztési folyamataiban a Skanska egyre nagyobb szerepet szán a digitális megoldásoknak – különösen a mesterséges intelligencián (AI) alapuló technológiáknak. 2024-ben olyan eszközöket használtak, amelyek pontosabbá tették a karbonlábnyom mérését, és elősegítették a kockázatok korai felismerését. Az Egyesült Államokban már széles körben használt EC3 platform (Embodied Carbon in Construction Calculator) eddig több ezer projekt fenntarthatósági céljainak elérését támogatta, és a Skanska fokozatosan más régiókban is bevezeti az eszközt.

A digitális megoldások nemcsak a környezeti hatások csökkentését segítik elő, hanem növelik a hatékonyságot, az átláthatóságot és a megbízhatóságot is a tervezési és kivitelezési folyamatok során.

A Skanska továbbra is elkötelezett a jövőorientált fejlesztések mellett, amelyek közösségeket építenek, támogatják a fenntartható városi környezet kialakítását, és hosszú távú értéket teremtenek a jövő generációi számára.

A 2024-es éves és fenntarthatósági jelentés teljes terjedelemben elérhető a Skanska hivatalos oldalán: https://group.skanska.com/investors/reports-publications/annual-reports/

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Több mint 17 millió színes tasakos vetőmag talál gazdára az idei szezonban.

A kedvező tavaszi időjárás miatt elindult a munka a kiskertekben. Az idei szezonban a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács előrejelzése szerint 1000 fajta zöldségből és 500 virágfajtából mintegy 17,3 millió színes tasakos vetőmagot vetnek el a hobbikertészek. A klasszikus sárgarépafajták, petrezselyemfélék és fűszernövények mellett élénk a kereslet a különféle paradicsomok és paprikák, valamint a kezdő kertészek számára is sikerélményekkel kecsegtető cukkinik és patisszonok iránt.

A kedvező tavaszi időjárás miatt március elején felpörgött a munka hobbikertekben. Ezzel párhuzamosan a főként gazda- és kertészeti boltokban, multinacionális élelmiszerláncokban, és barkácsáruházakban megvásárolható színes tasakos vetőmagok iránti kereslet is hatványozódott. A hazai hobbikerti vetőmagkínálat a piacon a világ minden részéről származó, de Európában regisztrált mintegy 1000 fajta zöldségből és 500 virágfajtából áll. Ezekből a becslések alapján mintegy 17,3 millió fogy az idei szezonban, amely az elmúlt évi 18 millió darabos forgalomhoz képest 4 százalékkal kisebb mennyiséget jelent. A piacon forgalmazott termékek tekintetében mintegy 5-7 százalékos drágulással kell számolniuk 2025-ben a vásárlóknak. Az átlagos fogyasztói kosár a becslések szerint 3000 forintot tesz ki, egy-egy kertész 10 színes tasakos vetőmagot vásárol átlagosan. A teljes hazai forgalom a hobbikerti vetőmagok területén mintegy 5,2 milliárd forintot tesz ki.

Magyarországon a konyhakerti termesztés visszaszorult az elmúlt két évtizedben, hazánk Európa középmezőnyében foglal helyet. Tőlünk keletebbre a házi növénytermesztés még jobban tartja magát, nyugatabbra viszont már vannak olyan országok, ahonnét teljesen eltűnt ez a fajta foglatosság. Európában kiemelkedő a hobbikertészkedés kedveltsége a zöldségtermesztés vezető országának tekintett Hollandiában és Olaszországban, ismertette Pavelka Árpád, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Zöldség Szekciójának tagja.

Mint Pavelka Árpád kifejtette: a hazai vásárlók leginkább a népszerű virágfajták mellett a klasszikus zöldségféléket – a gyökér petrezselymet, a sárgarépát, uborkaféléket teszik a kosarukba, de jelentős az érdeklődés a fűszernövények iránt is. Növekvő kereslet van paradicsomfélék mellett a chili paprikák iránt is. A cukkini és patisszonfajtákat a szakértők pedig a leginkább sikerrel kecsegtető növényeknek tartják a kezdő kertészek számára.

Magyarországon a klasszikus otthoni kertészkedés mellett megfigyelhető trend a kedvtelésből, rekreációs céllal történő növénytermesztés. Egyre több helyen találkozni emeltágyásokkal, balkonkertekkel és a városokban megjelentek közösségi kertek is. Ezek esetében a növények felnevelése mellett maga a kertészkedés, mint hasznos fizikai elfoglaltság nyújtja az élményt. A sikeres kertészkedést a hazánkban is tapasztalható klímaváltozás nehezíti, az elmúlt évben például a nagy meleg és légköri aszály az ország nagy részén komoly terméskiesést okozott, amelyen az öntözés sem segített, mondta Pavelka Árpád.

A tasakos vetőmag tisztaságát és minőségét a forgalmazó garantálja. A vetőmagválasztásnál érdemes megbízható forgalmazótól választani, mert a sikeres gazdálkodás a magas minőségű vetőmaggal kezdődik. A Magyarországon forgalmazott kiskerti vetőmagoknak az európai vetőmag szabványoknak megfelelő minőségben, jelöléssel kell rendelkezniük. Ezek a forgalomba hozatal előtt hivatalos minősítésen esnek át, majd évente minimum egyszer csíraellenőrzést végeznek rajtuk a cégek.

A tasakon jelölt vetési időben a talaj hőmérsékletét és állapotát érdemes figyelembe venni a vetésnél. A növények fejlődéséhez folyamatos nedvesség szükséges, a melegigényes növényeket  fóliatakarással, esetlegesen növényházban palántaneveléssel készíthetik fel a kertészek a későbbi kiültetésre. A megvásárolt, de a szezonban megmaradt vetőmagokat érdemes hűvös, száraz, direkt napfénytől védett helyen tárolni, ekkor akár több évig megmaradhat a csírázóképességük.

Fotókredit: KRQ

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!