Gazdaság

Pénzügyi hullámvasúton navigál a vállalati treasury

Geopolitikai kockázatok, gazdasági szankciók és árfolyam ingadozások – nincsenek ma könnyű helyzetben a treasury szakértők. 96%-uk a cash- és likviditáskezelést, 80%-uk a pénzügyi kockázatok hatékony menedzselését tekinti a legfontosabb prioritásnak – derül ki a PwC Magyarország több mint 100 hazai treasury szakértő megkérdezésével 2024-ben végzett felméréséből.

A jelenlegi volatilis pénzügyi piacokon egy rugalmasan alkalmazkodni tudó treasury funkciónak stratégiai szerepe van a vállalati pénzügyek irányításában.

A treasury szerepe a pénzügyi stabilitásban

Az elmúlt években a treasury funkció szerepe jelentősen felértékelődött olyan világgazdaságot érintő események következtében, mint a Covid19-járvány, az orosz-ukrán háború és az energiaválság, melyek különösen a cash- és likviditásmenedzsment, valamint a pénzügyi kockázatok kezelése terén okoztak nehézséget világszerte. Ezért a vállalati pénzügyek új megközelítéseket igényeltek, és a kiszámíthatatlan gazdasági történésekre való sikeres reagálás stratégiai szemléletet követelt a treasury szakértőktől.

„Az energiaellátással kapcsolatos bizonytalanságok, a beszállítói láncok akadozása és az instabil üzleti környezet miatt a vállalatoknak fokozott figyelmet kellett fordítaniuk a likviditásra és a készpénzáramlásra. A treasury funkció kulcsszereplővé vált a pénzügyi stabilitás megőrzésében, a rövid távú finanszírozási igények kezelésében és a likviditási kockázatok minimalizálásában”

– hangsúlyozta Heronyányi Péter, a PwC Magyarország treasury tanácsadási csapatának vezetője.

Fizetésforgalmi kihívások

A cash- és likviditáskezelés az egyik legfontosabb prioritása és egyben egyik legjelentősebb kihívása a treasury szakértőknek 2025-ben. A legnagyobb nehézséget az okozza, hogy az előrejelzések pontosak legyenek, és a treasury csapat megfelelő módon lássa a felmerülő kitettségeket és a szabad pénzeszközállományt.

„Folyamatosan egyensúlyt kell tartani a fizetőképesség biztosítása és a hozamoptimalizálás között. Utóbbit prudenciális okokból a vállalat befektetési szabályzata is korlátozza, míg előbbit a piaci volatilitás, a kamatkörnyezet gyors változása, valamint a vevői számlák rapszodikus teljesítése miatt nehéz pontosan előre jelezni” – mutat rá Mosóczi György, a PwC szakértője. „Manapság számos megoldási lehetőség létezik cash menedzsment terén, ami hatékonyság növekedést eredményezhet, de hogy egy adott vállalatnak mi a legmegfelelőbb, az függ a vállalat igényeitől, a csoporttagok számától, a földrajzi elhelyezkedéstől vagy az alkalmazott devizáktól is”

– tette hozzá.

Pénzügyikockázat-kezelés: fókuszban a devizakockázat

A pénzügyikockázat-kezelés, beleértve az árfolyamkockázatot, a tőzsdei áruk árváltozásának kockázatát, a kamat- és hitelezési kockázatot, a treasury szakértők 80%-ánál a második leggyakoribb feladatként szerepel, de nehézséget csak a kitöltők 41%-ának okoz. Ez azért meglepő, mert a kapcsolódó folyamatok többnyire manuálisak, de a válaszadók szerint megfelelően kiszolgálják őket.

Az árfolyamkockázatokat a vállalatok többsége aktívan fedezi. A kitettségek meghatározása jellemzően manuálisan történik. A treasury csapatok többsége 1-3 deviza kezelésével foglalkozik, és a kitöltők 87%-a használ származékos ügyleteket (pl. forward, swap stb.) kockázatkezelési célokra. Az ilyen típusú ügyleteket 64% csoportszinten köti meg, és a vállalatok csupán 45%-a alkalmaz fedezeti számvitelt ezekre az ügyletekre, noha az adózási, kontrolling és számviteli szempontból is előnyös lehet.

Még mindig a kézi vezérlés jellemző

A digitális technológia – AI és gépi tanulási megoldások – nem csupán a napi treasury feladatok hatékonyabb elvégzését, de a jobb minőségű információk előállítását is támogatná, mégis sok helyen még mindig manuális folyamatokra hagyatkoznak. A kérdőívet kitöltők mindössze 28%-a használ Treasury Management Systemeket (TMS), de 40%-uk tervezi ilyen rendszerek bevezetését.

A treasury szakemberek jelenleg sokkal inkább API-kapcsolatok kialakításában, adatelemző szoftverekben és adatvizualizációban látják a lehetőséget hatékonyságnövelésre, amit a PwC Magyarország 14. Magyarországi Vezérigazgató felmérése is alátámaszt, hiszen az abban megkérdezett vállalatvezetők 80%-a egyértelműen hatékonyság növekedésről számolt be az AI-nak köszönhetően, emellett az érintett vállalatok több mint egytizedében a bevétel és a jövedelmezőség is nőtt a technológia jóvoltából.

Az AI és a gépi tanulási megoldások bevezetése nem csak a pontosabb előrejelzésekhez, hanem a hatékonyabb kockázatkezeléshez is hozzájárulhat, és megkönnyítheti a változó piaci környezetre való gyors reagálást.

Központosított bankkapcsolatok

A treasury IT-infrastruktúra jellemzője, hogy a banki kapcsolatok és tranzakciók menedzselése rendszerszinten támogatott, viszont a válaszadók kevesebb, mint fele rendelkezik direkt (end-to-end) kapcsolattal a belső rendszerei és a bankja között. A megkérdezettek közel fele képes ERP-ből indítani banki utalásait, de jellemző az elektronikus banki portálon manuálisan végzett utalási csomag rögzítése is. A szakemberek jelenleg leginkább a fizetési folyamatok automatizálásában látják a fejlesztési lehetőségeket, de sokan a valós idejű utalásoknak (instant payment) örülnének.

Szorosan a treasury területéhez kapcsolódik a bankszámlák kezelése, az egyéb banki adminisztrációs feladatok, valamint a követeléskezelés is, melyekkel összességében elégedettek a megkérdezettek. Azonban a banki kapcsolatra a kitöltők 79%-ának lokálisan kevés vagy semmilyen befolyása sincs, mivel a vállalatcsoporton belül kialakított központi treasury csapat foglalkozik ezzel a területtel. A központosított bankkapcsolatok lehetővé teszik a stratégiai szintű és transzparens együttműködést, ami jobb díjstruktúrákat eredményezhet (költség, mint döntő szempont), és hozzájárul az egységes pénzügyi infrastruktúra kialakításához.

A treasury terület felépítése

A felmérést kitöltők 66%-ánál működik külön treasury részleg, jellemzően az összes válaszadók figyelembevéve átlagosan 6 főből áll, de vállalatcsoportoknál tipikus a központosítottan működő treasury csapat, illetve még mindig sok szervezetnél a számvitel és kontrolling terület látja el a treasury feladatokat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:hullámvasút pénzügyi treasury vállalati

Up Next

A mesterséges intelligencia agráralkalmazásairól egyeztetett Palkovics László és Gyuricza Csaba

Don't Miss

Kihalás szélére kerülhet a középvezetői réteg, és ez nagy baj

Gazdaság

Szintet lép az adatközpontok és szuperszámítógépek folyadékhűtése a Motivair by Schneider Electric új megoldásaival

Két új, a folyadékhűtéses rendszereknél használható hűtőfolyadék-elosztó egységet mutatott be a Motivair by Schneider Electric.

Az új berendezéseket kimondottan a mesterséges intelligencia alkalmazásokat kiszolgáló adatközpontok és a szuperszámítógépek (HPC) hűtési igényeire tervezték.

A Motivair by Schneider Electric új hűtőfolyadék-elosztó egységei (CDU) a vállalat első, kifejezetten a szervizfolyosókba történő telepítésre tervezett CDU-i, amelyek nagyobb rugalmasságot, teljesítményt és integrálhatóságot kínálnak az adatközpontok üzemeltetői számára. Az új, MCDU-45 és MCDU-55 jelzésű berendezések már világszerte elérhetők, gyártásukat pedig 2026 elején futtatja fel a vállalat.

Mindkét készülék szélesebb hűtési kapacitást, funkciókat és tervezési lehetőségeket kínál, ezáltal a hűtőfolyadék tágabb hőmérsékleti tartományban lesz elérhető az üzemeltetők számára, ami lehetővé teszi a telepítés és a működtetés optimalizálását. A Motivair by Schneider Electric end-to-end hűtési portfóliója – amely most kiegészült az CDU-kkal – további, padlóra szerelhető, valamint rackekbe beépíthető CDU-kat is kínál, amelyet úgy alakítottak ki, hogy támogassák a különböző hűtési stratégiák megvalósítását a hiperméretű, mesterséges intelligencia (MI) alkalmazásokat kiszolgáló vagy éppen szerverelhelyezéses szolgáltatást nyújtó adatközpontokban, valamint az edge és felújított környezetekben egyaránt.

Az MCDU-45 és MCDU-55 főbb előnyei

Az új hűtőfolyadék-elosztó egységek fejlesztése során figyelembe vették azt a tendenciát, hogy egyre gyakrabban telepítenek CDU-kat az adatközpont kiszolgálóterületén kívül. Azáltal, hogy széleskörű lehetőségek állnak rendelkezésre a CDU-k telepítése kapcsán, az üzemeltetők az adott mesterséges intelligencia-infrastruktúrához, az adatközpont kialakításához, illetve a terhelési igényekhez igazíthatják hűtési stratégiájukat, biztosítva ezáltal az optimális hőfokot és a megfelelő rugalmasságot még a számítási sűrűség folyamatos növelése mellett is.

Az MCDU-45 és MCDU-55 legfontosabb előnyei a következők:

A rendelkezésre álló tér optimalizálása és rugalmasság: Az új és meglévő CDU-opcióknak köszönhetően az üzemeltetők nagyobb rugalmassággal választhatják ki a konkrét telepítési céljaiknak megfelelő modellt.
Energiamegtakarítás: Az új CDU-k tágabb működési tartománnyal rendelkeznek, így a hőelvezető rendszerek energiahatékonyságot biztosítanak és javítják a PUE (Power Usage Effectiveness) értéket.
Egyszerűsített karbantartás és hozzáférhetőség: A CDU-k sokféle elhelyezési lehetősége javítja a hozzáférést, így a mesterséges intelligencia alkalmazások vagy az IT műveletek zavarása nélkül valósítható meg a szervizelés.
Továbbfejlesztett integráció a hűtőberendezésekkel: A CDU-k teljes skálája (MCDU-25-től MCDU60-ig) pontos áramlásszabályozással, valós idejű felügyelettel és adaptív terheléselosztással támogatja a fejlett hőkezelési stratégiák megvalósítását az optimális berendezés teljesítmény és az alacsonyabb energiafogyasztás érdekében.

„Az adatközpontok folyadékhűtése esetében a rugalmasság kulcsfontosságú, mivel az ügyfelek egyre változatosabb és szélesebb körű end-to-end megoldásokat igényelnek. Az új hűtőfolyadék-elosztó egységeink lehetővé teszik számukra, hogy stratégiáikban a gyorsított számítási alkalmazások szélesebb köre jelenjen meg, miközben több évtizedes speciális hűtési tapasztalatunkat kihasználva biztosíthatják az optimális teljesítményt, megbízhatóságot és a felkészültséget a jövőbeli kihívásokra”

– mondta el Andrew Bradner, a Schneider Electric „Cooling Business” üzletágának alelnöke.

Bizonyított szakértelem és globális jelenlét

A Motivair by Schneider Electric CDU-k az első új termékek, amelyeket a Motivair bemutatott azóta, hogy a Schneider Electric 2025 februárjában felvásárolta a céget. Az új CDU-k kifejlesztését – amelyek hatékony és skálázható folyadékhűtési megoldást kínálnak a nagy sűrűségű számítási igények robbanásszerű növekedésének kiszolgálására – az AI-alkalmazások exponenciális bővülése indokolta.

„A Motivair megbízható partner a fejlett folyadékhűtési megoldások területén, és új technológiáink lehetővé teszik az adatközpontok üzemeltetői számára, hogy magabiztosan navigáljanak az AI-korszakban. A Schneider Electric-kel közösen célunk olyan, új generációs hűtési megoldások szállítása, amelyek bármilyen HPC, mesterséges intelligencia vagy fejlett adatközponti igényhez alkalmazkodnak, és zökkenőmentes skálázhatóságot, teljesítményt és megbízhatóságot nyújtanak, amikor az a legfontosabb”

– hangsúlyozta Rich Whitmore, a Motivair vezérigazgatója.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Hol vásároljunk élelmiszert idén karácsonyra, ha a Földnek is jót akarunk?

Szezonális kutatást végzett a Carbon.Crane online karbonlábnyom csökkentéssel foglalkozó magyar startup: megvizsgálta a nyolc legnépszerűbb ételrendelő weboldalt fenntarthatósági szempontból.

A mérésükből kiderül, hogy a közismert platformok milyen energia- és vízigénnyel rendelkeznek, a különbségek pedig szemmel láthatóak: míg az egyik weboldalon egy kattintás csupán pár csepp vizet igényel, a másikon mért vízigénnyel akár koccintani is lehet.

Az egyes cégek között akár ötszörös különbség is lehet

A karácsonyi készülődés idején minden perc számít, így nem meglepő, hogy az online bevásárlás népszerűsége ebben az időszakban még nagyobb. Bár természetesen nagy segítség, hogy akár több órát is megspórolhatunk a házhozszállítással, fontos kiemelni, hogy minden internetes tevékenység károsanyag-kibocsátással jár: a karbonlábnyom mellett a szerverek energia-, illetve vízigénye sem elhanyagolható. A Carbon.Crane csapatának célja, hogy mind a szolgáltatók, mind a fogyasztók figyelmét felhívja erre a jelenségre, ezzel elősegítve vállalati oldalról az optimalizálást, a felhasználók számára pedig a legkörnyezettudatosabb döntés meghozatalát.

A mérés során a nyolc legnépszerűbb platform főoldalát, szezonális terméklistáját, illetve tíz különböző termék oldalát vizsgálták. A termékek kiválasztásában a szezonalitás, illetve a változatosság is szerepet játszott: a kutatásba egyaránt bevonták az alapélelmiszereket, illetve a prémium kategóriás termékeket is. Minden esetben ugyanazt az útvonalat járták végig a mérés készítői, így a következő eredményt kapták a karbonlábnyom mértékéről:

Kifli: 15,75 gramm
Ecofamily: 20,81 gramm
Auchan: 20,95 gramm
Foodora: 30,77 gramm
Wolt: 33,76 gramm
GRoby Online: 34,36 gramm
Aldi: 34,55 gramm
Tesco: 73,00 gramm

A számokból kiolvasható, hogy a Kifli oldalán keresztül majdnem öt (4,63) mintabevásárlást megrendelhetnénk, mielőtt annyi karbont bocsátunk ki, mint a Tesco platformján egyetlen vásárlással.

(Nem) egy csepp a tengerben

Kevesen tudják, hogy a weboldalaknak vízre és energiára is szükségük van, hiszen az online térben látható tartalmak kivétel nélkül fizikai szerverparkokon futnak, az ott található számítógépeket pedig üzemeltetni és hűteni kell. Ezért fontos kihangsúlyozni, hogy bár van némi eltérés, a weboldalak karbon-, energia- és vízlábnyoma szinte kéz a kézben jár: a legszennyezőbb oldalak energiából és vízből is kiemelkedően sokat fogyasztanak, a legjobban optimalizáltak pedig mindkettőt minimálisra szorítják. Annak ellenére, hogy a kibocsátások terén grammokról és mililiterekről beszélünk, ezek nem elhanyagolható mennyiségek, hiszen például tavaly csak a Kifli oldalán közel hat tonna szaloncukrot vásároltak karácsony előttig. ¹

A számok igazolják többek között, hogy ugyanaz a bevásárlás a Tesco oldalán háromszoros vízigénnyel (38.38 mililiter) jár az Ecofamilyhez képest (11,51 ml). A hatalmas eltérések okai minden mutatónál az optimalizálásban, illetve a háttérrendszerekben keresendőek. A Tesconál a háttérben futó scriptek felelősek a karbonkibocsátás 80%-ért, illetve a fő- szezonális oldalakon ebben az időszakban nagyméretű GIF-eket használnak, ami többszörösére növeli a környezeti terhelést az amúgy viszonylag jól optimalizált termékoldalak mellett is. Pedig ha valami, a főoldalak optimalizálása igazán fontos lenne, hiszen szinte minden felhasználó innen indítja a vásárlást. Ezzel szemben a Kifli, a Wolt és az Auchan példaként járhatnak az iparági szereplők előtt, ugyanis az optimalizálás terén ez a három weboldal volt a legkiemelkedőbb. Érdekesség, hogy a Tesco többi oldala is jól optimalizált és viszonylag kis lábnyomú: a 73 grammos vásárlási útvonalból a fő- és a szezonális oldal felelős 52 gramm kibocsátásért.

Forrás:

1: https://www.kifli.hu/targy/kifli-toplistak-eddig-6-tonna-szaloncukrot-vittunk-ki-nektek

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Egyre jobban bíznak a vállalatok a karbonkreditekben a Schneider Electric tanácsadó üzletágának, az SE Advisory Servicesnek a felmérése szerint

Az üzleti vezetők és a fenntarthatósággal foglalkozó szakemberek egyre inkább a klímaváltozás elleni küzdelem megbízható eszközeként tekintenek a karbonkreditekre – derül ki a Schneider Electric új, globális tanácsadó üzletága, az „SE Advisory Services” felméréséből.

A kutatás során a megkérdezettek 40 százaléka jelezte, hogy a szabályozási bizonytalanság ellenére cégük már részt vesz a karbonkreditek kereskedelmében, több mint felük pedig arról számolt be, hogy 2030-ig kibővítik az ezzel kapcsolatos tevékenységüket.

A karbonkreditek korábban szkepticizmussal övezett piaca napjainkra egy strukturált és célorientált piaccá érett. A vállalatok ma már rendelkeznek a szükséges önbizalommal, motivációval és erőforrásokkal ahhoz, hogy bekapcsolódjanak a karbonkreditek kereskedelmébe, és egyre aktívabban meg is teszik ezt – ez az egyik fő megállapítása a Schneider Electric „SE Advisory Services” üzletága által készített „Carbon Credit Outlook 2025” jelentésének. Az ehhez készített felmérésből kiderült, hogy a megkérdezett vállalatok kétharmada ma már az ICROA (International Carbon Reduction and Offset Alliance) szabványait alkalmazza, 55 százalékuk pedig az „Integrity Council for the Voluntary Carbon Market” (ICVCM) által kidolgozott, a bolygónk és a társadalom szempontjából valóban értékes kezdeményezések és az azokból származó karbonkreditek beazonosítására alkalmas „Core Carbon Principles” (CCP) rendszer elveit használja a projektek minőségének értékeléséhez.

A kutatás során a válaszadók 40 százaléka jelezte, hogy a szervezet, ahol dolgozik aktív résztvevője a karbonkreditek piacának vásárlás, befektetés, vagy projektfejlesztés révén. Ezt a lehetőséget az éghajlati kockázatok kezelésére, az ellátási lánc rugalmasságának erősítésére és a hosszú távú értékteremtésre használják.

A felmérés egy másik fontos eredménye, hogy a válaszadók 55 százaléka arról számolt be, hogy 2030-ig az önkéntes karbonkredit-piacon való részvételének növelését tervezi. A megkérdezettek mindössze 12 százaléka jelezte azt, hogy stratégiájában nem foglalkozik a karbonkreditekkel. Ez a növekvő elkötelezettség szemléletmódbeli változást tükröz: a karbonkreditek stratégiai befektetésekké válnak, amelyeket a vállalatok az éghajlati kötelezettségvállalások és célok teljesítésére, valamint az érdekelt felek elvárásainak kielégítésére használnak – állapítja meg az SE Advisory Services jelentése.

„Mivel a globális dekarbonizációs törekvések példátlan beruházásokat igényelnek, és csak a fejlődő országokban 2030-ra évente ezermilliárd dollárra lenne szükség ezek megvalósításához, a karbonkredit-kereskedelem bevált mechanizmust kínál a vállalatoknak az elismert klímavédelmi intézkedések támogatására és a stratégiai érték építésére. Alapvető változás zajlik a vállalatok karbonkreditekhez való hozzáállásában. Abból, hogy a válaszadók közel egyötöde saját projekteket fejleszt, egyértelműen látszik, hogy a piac kezd lendületbe jönni. Ezek a vállalatok felismerik, hogy egy saját szén-dioxid-stratégia megalkotása egyben azt is jelenti, hogy a klímaváltozásra gyakorolt hatásukat is a saját kezükbe vehetik”

– mondta el Mathilde Mignot, az SE Advisory Services „Nature & Technology-Based Solutions” területért felelős igazgatója.

Egyensúly a rövid távú éghajlati hatások és a hosszú távú innováció között

A karbonkreditek piacán a természetalapú kezdeményezések – mint például az erdőtelepítés, az újraerdősítés és az ökoszisztéma-restauráció – továbbra is egyértelműen prioritást élveznek, a válaszadók 50 százaléka tartja ezeket portfóliójuk legfontosabb elemeinek. Az ilyen projektek azonnali éghajlati hatást gyakorolnak, miközben elősegítik a biológiai sokféleséget, és a közösségek számára is előnyöket nyújtanak.

A kibocsátáselkerülési és -csökkentési kreditek, beleértve az erdővédelmet, a megújuló energiát és az energiahatékonysági projekteket, a második helyen állnak, 34 százalék tartja ezeket prioritásnak. A válaszadók 16 százaléka viszont most már a technológiai alapú és hibrid szén-dioxid-kivonási módszerekből származó karbonkrediteket részesíti előnyben.

A kutatás során a problémákra is rákérdeztek. A válaszadók közel fele (46%) azt látja a legnagyobb akadálynak a karbonkreditek használatának elterjedése kapcsán, hogy egyelőre nincs megfelelő iránymutatás arra vonatkozóan, hogyan épülhet be ez a piac a klímavédelmi törekvésekbe. A második legnagyobb probléma – a megkérdezettek 40 százaléka emelte ezt ki –, hogy egyelőre bizonytalannak látják az ezzel kapcsolatos kormányzati politikákat. Az SE Advisory Services jelentésében megjegyzi, hogy ezek a hiányosságok a vállalatok erős cselekvési szándéka ellenére is lassíthatják a beruházásokat.

„A vállalatvezetők egyre jobban bíznak a napjainkra kialakult minőségi infrastruktúrában, azonban egyértelmű útmutatásra van szükségük azzal kapcsolatban, hogy az önkéntes karbonkredit jogok hogyan illeszthetők be a megfelelési követelmények közé. Az önkéntes kezdeményezések és a szervezetek vagy kormányok által támogatott szabályozások, keretrendszerek közötti transzparens átjárhatósági útvonalak létrehozása a következő állomás ahhoz, hogy nagyszabású vállalati lépéseket láthassunk”

– mutatott rá William Theisen, az SE Advisory Services „Nature & Technology-Based Solutions” részlegének kereskedelmi igazgatója.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!