Gazdaság

Határok nélkül: új szintre lépett a verseny a magyar e-kereskedelemben

A magyar e-kereskedelmi szektor tavaly újabb pozitív évet zárt: 2024-ben a magyar vásárlók által online rendelésekre költött bruttó forgalom elérte az 1945 milliárd forintot, amely 15%-os éves növekedést jelent – derül ki a PwC Digitális Kereskedelmi Körkép tavaszi kutatásából. A magyar vásárlók által generált online termékrendelések száma meghaladta a 114 millió darabot, amely 12%-os bővülés az előző évhez képest. Élénkülő online vásárlási kedv

Az impozánsnak tűnő növekedést mindenekelőtt az egyre nagyobb online vásárlási kedv magyarázza. Ugyanakkor egy átalakuló piacszerkezetnek vagyunk tanúi, mert már az import – és leginkább a Temu – pörgeti a hazai, fokozatosan polarizálódó e-kereskedelmet, amely egy kínai, EU-s és magyar mezőnyre szakad.

„Már rég nem az kérdés, hogy a magyar piacot komolyan vevő régiós és EU-s cégek elveszik-e a piacát a magyar kereskedőknek. Ez zajlik 15+ éve. Inkább csak gyorsul a folyamat, egyrészt mert nekik több eszközük és piacuk van ilyen időkben is ellenállóbbá válni, másrészt a magyar vásárlók is érettebbek”

– emelte ki Madar Norbert, a PwC Digitális kereskedelmi csapatának vezető menedzsere.

A PwC lakossági költésekre és csomagvolumenre vonatkozó adatai alapján a kínai óriásplatform 120 milliárd forintos forgalmat ért el Magyarországon, mely jelentős hatással volt a belföldi piac alakulására is. Míg az e-kereskedelmi importból származó forgalom növekedése több mint 25% volt 2024-ben, addig a hazai és EU-n belüli e-kereskedőkből álló online piac forgalma együttesen csupán 9,8%-kal tudott bővülni, ráadásul utóbbi halmazon belül a növekedés főként az EU-s cégeknek köszönhető, nem pedig a magyar vállalatoknak. Ezek az unión belüli kereskedők a magyar piacot stratégiai országként kezelve, helyi jelenléttel is rendelkeznek, weboldaluk, szolgáltatásuk igazodik a magyar fogyasztók igényeihez, ugyanakkor a rendelések kiszolgálása és az árukészlet beszerzése sokszor más országból történik. E-kereskedelem terén a magyar vásárlókat kiszolgáló EU-s kereskedők leggyakoribb anyapiaca Csehország, Lengyelország, Németország, Románia és Szlovákia.

A határtalanná váló e-kereskedelem feladja a leckét a magyar piacnak

Madar Norbert, a PwC Digitális kereskedelmi csapatának vezető menedzsere

„Minél rutinosabbá válunk, annál kevesebb kereskedőtől rendelünk, ergo a piac polarizálódik, és az adott szegmens élmenője felé gravitál a vásárló, a beszállító, a hirdető és a szolgáltatók is. Az esetek többségében a nemzetközi cégek diktálják a tempót, a többieknek pedig csak a „maradék”, zsugorodó torta jut. Ami viszont most igazán nagy csapást jelent a hazai kereskedők számára, az a piac határtalanná válása. Korábban komoly visszatartó erővel bírt egy nemzetközi rendelésnél a lassú szállítási idő (egy kínai webshopos rendelés akár 6-8 hétig is utazott), a magasabb ár, a nyelvismeret hiánya, valamint az előre fizetési feltétel.”

Mostanra azonban ezek a korlátok eltűntek: az AI lebontotta a nyelvi és lokalizációs határokat, a logisztikai útvonalak átszervezése révén pedig már egy Temu-rendelés is egy héten belül megérkezik– miközben az átlag magyar kkv által üzemeltetett webshopoknál a „raktáron van” állapot sokszor azt jelenti, hogy a termék a gyártónál, külső helyen, akár más országban van, azaz 3-5 nap is kell a kézbesítéshez. A szolgáltatási szint, minőség terén óriási a lemaradása a hazai kis cégeknek, amit az import kereskedelem erősödése hozott igazán felszínre. Kereskedni tudunk, de az e-kereskedelemben ma már nem ez a készség a legfontosabb, hanem az ügyfélélmény és a termék árán túli szolgáltatások minősége. Sajnálkozni lehet, hogy a külföldiek elviszik a piacot, de az ár-érték arány egyértelműen feléjük hajtja a fogyasztókat.

Az online vásárlók számára már nincsenek országhatárok

A PwC kutatásából kiderül, hogy az aktív online vásárlók száma 2024-ben elérte a 4,3 millió főt, de a bázis erősen centralizált: a vásárlók több mint harmada (35%-a) Budapesten vagy Pest megyében él. A rendelések intenzitását tekintve is koncentrált a piac: a bázis harmadát adó „gyakori vásárlók” – akik legalább havonta rendelnek – felelnek a rendelések közel háromnegyedéért (73%).

Egyre vonzóbbak a külföldi kereskedők – az online vásárlók közel fele (48%-a) rendelt tavaly határon túlról is. 2024-ben a Temu volt Magyarország legismertebb és legtöbbek által használt webáruháza – a PwC Digitális Kereskedelmi Körkép kutatásában publikált adatok szerint több mint 1,8 millió magyar fogyasztó vásárolt az oldalon.

„Nem csak a Temu jelent vetélytársat a hazai kereskedőknek” – mutatott rá Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország e-kereskedelmi szakértője.

„A legnagyobb, Magyarországon működő webáruházak 25%-a külföldi tulajdonban van. A magyar, mint lokális e-kereskedelmi piac gyakorlatilag megszűnt, és az ország egy, a globális és régiós kereskedők által meghatározott nemzetközi versenytérré vált”

– tette hozzá a szakember.

A Temu közel 300 ezer fővel bővítette a magyar online vásárlók számát, de emellett új szintre emelte a fogyasztói elvárásokat a kiszolgálási minőség tekintetében is. 2025-ben a kínai óriás tovább emeli a tétet – az olcsó árakat még gyorsabb szállítással tetézi, és Magyarországon is épülnek a fulfillment központok, ezáltal magasabb szolgáltatási szintet lehet biztosítani, ami még erősebb konkurenciát jelent a hazai és régiós kereskedőknek.

Tovább hódítanak a csomagautomaták

A kiszállítások terén folytatódik az átrendeződés. A PwC csomaglogisztikai adatszolgáltatásokon alapuló mérései szerint a házhoz szállítás szolgáltatási színvonala változatlanul nagyon magas, de az aránya folyamatosan csökken a kézbesített csomagok tekintetében és 2024-ben 61%-ra zsugorodott. Mindeközben a csomagpontok és automaták részaránya elérte a 30%-ot – ezekből már több mint 8500 működik országszerte, és 10-ből 7 webáruház kínál fix pontos csomagátadást. A webáruház-rendelet hatására bővült az egyes webáruházakban elérhető logisztikai megoldások kínálata, és a vásárlók egyre több esetben választhatnak nem csak a szolgáltatások, de a szolgáltatók között is, amely szintén növeli a versenyt.

A vásárlók rugalmas és egyre gyorsabb kiszállítást várnak el, de továbbra is nagyon fontos az ár és a szolgáltatás ár-érték aránya – mivel a fixpontos megoldások jellemzően nem csak rugalmasabbak, de olcsóbbak is, így nem meglepő, hogy folyamatosan nő a népszerűségük: a vásárlók 38%-a preferálja a csomagautomatás átvételt.

10-ből 4 rendelést már előre fizetünk

A fizetési szokások terén 4 százalékpontot növekedett az online előrefizetés aránya, és mostanra már 10-ből 4 rendelést így fizetnek a vásárlók. Annak ellenére, hogy jellemzően feláras, még mindig népszerű az utánvét, de már többen fizetnek bankkártyával (30%) mint készpénzzel (25%). A bankszámla-alapú megoldások továbbra is csak lassan terjednek (az online rendelések mindössze 5%-át teszik ki), és egyelőre a qvik sem hozta meg az áttörést.

„A fizetési folyamat egyszerűsége, az egykattintásos megoldások, a mentett adatok, a digitális walletek, illetve a tokenizált tranzakciók támogatása ma már alapelvárás”

– hangsúlyozta Szetnics László, a kutatássorozat létrejöttét támogató Mastercard Magyarország digitális fizetésekért felelős igazgatója.

A magyar piacon legnépszerűbb Simple-ben a bankkártyás mellett a legnépszerűbb fizetési megoldások párhuzamosan érhetők el, ezek közül a vásárló szabadon választhat, és előrefizetés esetén a használati díjak sem térhetnek el.

2025-ös e-kereskedelmi trendek

A PwC felmérése 3 olyan irányt azonosít, melyek meghatározzák az idei online kereskedelem fejlődését.

Marketplace megoldások terjedése

A marketplace szereplők közötti verseny új szintre lépett. Míg korábban az eMAG uralta a hazai terepet, ma már a Pepita, a Fizz, az Allegro és a Temu is aktívan jelen van különböző stratégiákkal. Az Allegro még visszafogottan terjeszkedik, a Temu-ra pedig egyelőre nem lehet kereskedőként belépni, ugyanakkor a kínai cég a magyar piacra készült hirdetéseiben egyre gyakrabban reklámozza a hazai kiszolgálást. A kiszállítás felgyorsul, gyakorlatilag ugyanannyi idő alatt érkezik meg a külföldi kereskedőktől rendelt csomag, mint a hazaitól – utóbbiaknak ezért azon kell dolgozniuk, hogy a garantált másnapi szállítást biztosítani tudják a raktáron lévő termékekre. A marketplace platformok olyan lehetőséget nyújtanak, mellyel egy új piacot jelentős beruházás nélkül lehet kipróbálni.

Külföldre lépés kényszere

A hazai e-kereskedelem versenyképességének fenntartása érdekében egyre fontosabbá válik a külpiaci terjeszkedés. A magyar webáruházak számára elsősorban a kevésbé fejlett déli piacok jelenthetnek valós alternatívát.
A sikeres piacra lépéshez viszont lokalizált tartalomra, többnyelvű ügyfélszolgálatra, és a kinti piacok mélyebb ismeretére van szükség. A kereskedők jó részének a hazai piac mélyebb megismerése és magasabb szintű kiszolgálása is megoldandó feladat jelenleg, így nem meglepő, hogy csak kevesen állnak készen a külföldi terjeszkedésre, holott enélkül kérdéses lehet a fenntartható működés már középtávon is.

Vásárlói élmény kimaxolása

A hazai szereplőkre még a vásárlói élmény újragondolása is vár. A nemzetközi kereskedők mind a weboldal, mind a teljes vásárlási és kiszolgálási folyamathoz kapcsolódó élmény tekintetében magasra tették a lécet, és mostanra a vásárlók elvárásai ehhez igazodnak. Egyre fontosabb szerepet kapnak az extra szolgáltatások – pl. kiterjesztett garancia, részletfizetés, könnyített visszáru megoldások biztosítása, ezáltal az online vásárlási élmény szintje is feljebb lépett. Ezzel egyidejűleg a hűségprogramok is átalakulnak: a pontgyűjtés helyett egyre nagyobb szerepet kapnak a korábbi vásárlásokra, valamint viselkedésre épülő, akár élményalapú megoldások: személyre szabott ajánlatok, gamifikáció, viselkedésalapú kedvezmények. Az AI és prediktív analitika lehetőséget ad a kereskedőknek arra, hogy valós időben reagáljanak a vásárlói igényekre, akár csatornaszinten eltérő ajánlatokat is kínálva.

„A jövő nyertesei azok lesznek, akik egyszerre tudnak kiváló vásárlói élményt, gyors logisztikát és nemzetközileg is versenyképes ajánlatokat kínálni. Bár a 2025-ös év gazdasági környezete nem kedvez a kereskedelemnek, de azok, akik a szolgáltatásaik fejlesztésével reagálnak a vásárlói igények – és a piaci környezet – folyamatos változására, képesek lesznek a globális szereplők diktálta tempó tartására. Nem érdemes a piaci környezet javulására várni, mert akkor már túl késő lesz ezt elkezdeni”

– foglalta össze a PwC felmérésének tanulságait Madar Norbert.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Related Topics:e-kereskedelem határok magyar nélkül pwc

Up Next

Rekordon létszám az egészségpénztáraknál

Don't Miss

Precíziós gazdálkodás: oktatási együttműködést kötött a Széchenyi István Egyetem és a Livestocker Solutions

Gazdaság

Jelentős megtakarítás az önkormányzatoknál ‒ a tudatos településeknek áll a zászló

A nemzeti lobogó használata nemcsak hagyomány, de az önkormányzatok számára kötelezettség és költség is, ami még a falvakban is százezres kiadást jelent, a városokban pedig milliókról van szó.

Egy friss technológia segítségével a települések a zászlóhasználat költségein akár 50%-os megtakarítást is elérhetnek.

Sok olyan költség terheli a hazai önkormányzatok mindig forráshiányos kasszáját, amire a lakosság zöme nem is gondol. Ezek egyike, hogy Magyarországon nemcsak a hagyomány, hanem a törvény is kötelezi az önkormányzatokat a középületek fellobogózására az év minden napján, de bizonyos alkalmakkor is — mint például nemzeti ünnepek és egyéb helyi események ‒ szintén emelik az ünnep hangulatát. A nemzeti jelképekről szóló jogszabály nemcsak a zászlók használatát írja elő, de azt is, hogy ezeket megfelelő állapotban szabad csak kitűzni, hiszen egy megfakult, szakadt vagy koszos zászló nyilvánvalóan méltatlan az eredeti küldetésére. Ennek ellenére ‒ nyilván forráshiány miatt ‒ országszerte sok rossz példát látni. A helyzet oka, hogy a területenként változó erősségű szél, a hazánkban jellemző, magas UV-sugárzás idő előtt tönkreteszi a kültéri zászlókat. Egy itthon újdonságnak számító, friss technológia azonban érdemben tud javítani ezen a helyzeten, akár kétszeresére emelve azok hasznos élettartamát.

Nyári időszakban egy folyamatosan kihelyezett zászló funkcionális élettartama mindössze néhány hónap lehet, különösen például az Észak-Dunántúlhoz hasonló, erősen széljárta helyeken. Ha figyelembe vesszük, hogy egy kültéri zászlónak hosszú ideig színhelyesnek, élénknek, kontrasztosnak kell lennie, ez gyakran ennél is kevesebb lehet ‒ mutatott rá Papp János, az egyik legnagyobb múltú magyar gyártó, a Poliform vezetője.

Ezt az élettartamot emeli nagyjából duplájára a speciálisan kezelt, erősített kivitelű anyagok használata és egy új, ehhez illeszkedő, hazánkban unikálisnak számító nyomtatási technológia. Ez akár kevesebb, mint a felére csökkentheti a magyar települések vonatkozó éves költségét. Ez a teljes büdzsében nyilván nem domináns tétel, de plusz néhány százezer vagy millió forintnak minden önkormányzatnál van helye, miközben ez nemcsak pénz kérdése. Ugyanilyen fontos, hogy az önkormányzatok a zászlókultúrával is példát mutassanak a települések lakosainak, vállalkozásainak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

További adócsökkentéseket javasol a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara

A Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közötti stratégiai megállapodás keretében múlt héten lezajlott egyeztetésen Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Nagy Elek, az MKIK elnöke elvekben állapodtak meg a vállalkozások működését támogató intézkedésekről.

Ennek folyományaként a Kamara első körben a KKV-k adóterheinek a csökkentésére és az adóegyszerűsítésre tesz javaslatokat a kormánynak.

Az MKIK múlt csütörtökön bejelentette az áfa alanyi adómentességi határ többlépcsős emelésére tett javaslatát, amely szerint a következő három évben 20, 22, majd 24 millió forintra nőne a határ. A legkisebb vállalkozások érdekében a kamara most újabb intézkedéseket is javasol:

az átalányadózók költséghányadának 40-ről 50 százalékra emelését, valamint
a szociális hozzájárulási adó 112,5 százalékos szorzójának eltörlését.

Ezek a javaslatok összességében mintegy 5 százalékpontos adócsökkentést jelentenének az érintett vállalkozások számára.

A Kamara a különböző nagyságú KKV-kat érintő adórendszer könnyítésén dolgozik. Míg az előző intézkedések a legkisebbeknek áfa- és átalányadó-könnyítéseket tartalmaztak, addig a növekedésnek indult vállalkozások részére a kisvállalati adó (KIVA) bővítése hozhat tehercsökkentést. Jelenleg a KIVA-ba legfeljebb 50 fő létszám és 3 milliárd forintos árbevétel mellett lehet belépni, bennmaradási korlátként pedig 100 fő és 6 milliárd forint érvényes. Ezek a határok évek óta változatlanok.

Az MKIK javaslata szerint a mutatókat célszerű megduplázni – így 100 főig és 6 milliárd forint árbevételig lehetne belépni, illetve 200 főig és 12 milliárd forint árbevételig maradni a rendszerben. Ez lehetőséget teremtene arra, hogy több ezer, növekedni szándékozó kis- és középvállalkozás is élhessen ezzel az egyszerűbb és kedvezőbb adózási formával. Az intézkedés a kamara számításai szerint mintegy 3–5 ezer vállalkozást és nagyjából 150 ezer munkavállalót érinthet.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Otthon Start hitel: ezért lehet életveszélyes már most lefoglalózni bizonyos ingatlanokat

Az Otthon Start esetében fontos kérdés, hogy egy ingatlan lakás vagy ház. Igen ám, de ezt nem is olyan könnyű sokszor eldönteni.

Ezért a BiztosDöntés.hu szakértői szerint semmiképpen nem szabad lefoglalózni egy ingatlant addig, amíg ebben bizonytalanság van. Ugyanis, ha végül mégsem sikerül a hiteligénylés, a kifizetett foglaló összegét a vevő akár el is veszítheti.

A mindössze másfél hét múlva induló Otthon Start hitel kapcsán számos olyan ellentmondás, tisztázandó kérdés van még, amin akár az is múlhat, hogy valaki megkapja-e vagy sem a 3 százalékos hitelt. Például nem feltétlenül egyértelmű, hogy egy ingatlant lakásként vagy lakóházként vesz majd figyelembe a bank, miközben ezen múlik, hogy mekkora lehet a maximális vételár. Ezért a BiztosDöntés.hu szakértői szerint semmiképpen nem szabad lefoglalózni egy ingatlant addig, amíg van hasonló bizonytalanság. Ugyanis, ha végül mégsem sikerül a hiteligénylés, a kifizetett foglaló összegét a vevő akár el is veszítheti.

Miért fontos egyáltalán, hogy lakás vagy lakóház egy ingatlan?

Az Otthon Start hitel esetében a maximális vételár lakások esetében 100 millió forint, míg házaknál 150 millió forint a felső határ. Emiatt nagyon nem mindegy, hogy a bank lakásként vagy házként számol-e egy ingatlannal, már csak azért sem, mert Budapest és a nagyvárosok agglomerációjában bizony a fentebb említett háznak „látszó” lakások többnyire 100 millió forint feletti áron keresnek vevőt.

Miért nehéz eldönteni, hogy egy ingatlan lakás vagy ház?

Elsőre talán furcsának tűnhet, de nem minden esetben egyértelmű, hogy egy ingatlan lakás vagy lakóház. Főleg az újépítésű ingatlanoknál találkozhatunk azzal a megoldással, hogy például egy sorházi ingatlanban több külön bejáratú, saját kerttel rendelkező ingatlan van, de ikerházakból is van bőven az országban. Az ilyen megoldások előnye rendszerint az, hogy így az építési telek jobban beépíthető, ami csökkenti a költségeket.

Hiába azonban a „saját ház” élménye, amennyiben ezeket korábban társasházakká nyilvánították, akkor az úgynevezett albetétesítést követően mindegyik ingatlan külön tulajdoni lapot kapott, amelyen lakásként szerepelnek. Maga a társasházzá nyilvánítás egyébként nem volt hiba, hiszen a tulajdonviszonyokat a lehető legkorrektebb módon ez rendezi, nem véletlen, hogy a társasházi ingatlanok könnyebben eladhatók és hitelezhetők.

Amennyiben egy ugyanilyen ingatlan nem lett társasházzá alakítva, akkor osztatlan közös tulajdonú lakóházként szerepel a tulajdoni lapon. Alapvetően ez sem jelent komoly problémát, amennyiben készült a tulajdonosok által aláírt, vázrajzot is mellékelő használati megállapodás, amelyben a felek lefektették a közös tulajdonú ingatlan használatának szabályait, elsősorban a területet illetően.

A tulajdoni lap alapján azok az ingatlanok is háznak számíthatnak majd az Otthon Start hitelnél, ahol úgynevezett épületkiemelés, amire az új Ptk. ad lehetőséget. Ez azt jelenti, hogy a földterület és a rajta álló épület vagy épületek külön ingatlanként kerülnek nyilvántartásba. Ennek köszöngetően a tulajdoni lapon lakóház szerepel majd.

A közös telken álló egyes épületek ebben az esetben önálló ingatlanként saját tulajdoni lapon, lakóházként kerülnek nyilvántartásra, a tulajdonosok pedig használati joggal rendelkeznek a közös, ugyancsak külön tulajdoni lappal rendelkező telken.

Van még egy csavar, ami tovább bonyolítja a helyzetet

Egy dolog a tulajdoni lap, az ugyanis a családok otthonteremtését támogató kedvezményes CSOK Plusz hitelprogramról szóló 518/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet maga is definiálja a lakás és az egylakásos lakóház fogalmát, ami nem minden esetben egyezik a tulajdoni lap tartalmával.

Egylakásos lakóépület: a tulajdoni formájától függetlenül olyan a) szabadon álló, oldalhatáron álló, zártsorú beépítési móddal vagy a telken meglévő épülethez csatlakozó módon épített egy lakást magába foglaló lakóépület, amely önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik, vagy b) ikerház, sorház vagy láncház, amelyben a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakás önálló tető- és épületszerkezettel és a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik.

Ez azt jelenti, hogy akár egy társasházzá nyilvánított, saját tulajdoni lappal rendelkező lakás is lehet egylakásos lakóépület, amennyiben például a terepszintről saját bejárattal rendelkezik, valamint önálló tető- és épületszerkezete van.

Kérdés ugyanakkor, hogy a bankok végül a tulajdoni lap, vagy a CSOK Plusz rendelet alapján határozzák majd meg, hogy egy ingatlan lakás vagy lakóház? Nagy ezzel kapcsolatban a bizonytalanság, pedig a CSOK Plusz kapcsán is felmerült már a probléma. Csak itt nem a maximális vételár miatt volt lényeges, hogy lakás vagy ház egy ingatlan, hanem az elvárt minimális alapterület miatt.

Mindenesetre, amíg nem tisztázódik a helyzet, addig életveszélyes hamarjában lefoglalózni egy 100 millió forint feletti vételárú ingatlant, ahol kérdéses, hogy végül lakásként vagy házként számolnak vele a bankok. Persze jó esély van arra, hogy a bankok végül a CSOK Pluszhoz hasonlóan, a rendeletben található definíció alapján döntenek majd, ám az óvatosság nem árt.

Még akkor is érdemes kivárni, ha valaki attól tart, hogy szeptemberben ugrásszerűen megemelkedhetnek esetleg az árak. Amennyiben ugyanis a vevő végül nem kapja meg rá az Otthon Start hitelt, emiatt pedig meghiúsul a szerződéskötés, akkor akár el is veszítheti a kifizetett foglaló összegét.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!