Connect with us
Hirdetés

Gazdaság

Határok nélkül: új szintre lépett a verseny a magyar e-kereskedelemben

A magyar e-kereskedelmi szektor tavaly újabb pozitív évet zárt: 2024-ben a magyar vásárlók által online rendelésekre költött bruttó forgalom elérte az 1945 milliárd forintot, amely 15%-os éves növekedést jelent – derül ki a PwC Digitális Kereskedelmi Körkép tavaszi kutatásából. A magyar vásárlók által generált online termékrendelések száma meghaladta a 114 millió darabot, amely 12%-os bővülés az előző évhez képest. Élénkülő online vásárlási kedv

Az impozánsnak tűnő növekedést mindenekelőtt az egyre nagyobb online vásárlási kedv magyarázza. Ugyanakkor egy átalakuló piacszerkezetnek vagyunk tanúi, mert már az import – és leginkább a Temu – pörgeti a hazai, fokozatosan polarizálódó e-kereskedelmet, amely egy kínai, EU-s és magyar mezőnyre szakad.

„Már rég nem az kérdés, hogy a magyar piacot komolyan vevő régiós és EU-s cégek elveszik-e a piacát a magyar kereskedőknek. Ez zajlik 15+ éve. Inkább csak gyorsul a folyamat, egyrészt mert nekik több eszközük és piacuk van ilyen időkben is ellenállóbbá válni, másrészt a magyar vásárlók is érettebbek”

emelte ki Madar Norbert, a PwC Digitális kereskedelmi csapatának vezető menedzsere.

A PwC lakossági költésekre és csomagvolumenre vonatkozó adatai alapján a kínai óriásplatform 120 milliárd forintos forgalmat ért el Magyarországon, mely jelentős hatással volt a belföldi piac alakulására is. Míg az e-kereskedelmi importból származó forgalom növekedése több mint 25% volt 2024-ben, addig a hazai és EU-n belüli e-kereskedőkből álló online piac forgalma együttesen csupán 9,8%-kal tudott bővülni, ráadásul utóbbi halmazon belül a növekedés főként az EU-s cégeknek köszönhető, nem pedig a magyar vállalatoknak. Ezek az unión belüli kereskedők a magyar piacot stratégiai országként kezelve, helyi jelenléttel is rendelkeznek, weboldaluk, szolgáltatásuk igazodik a magyar fogyasztók igényeihez, ugyanakkor a rendelések kiszolgálása és az árukészlet beszerzése sokszor más országból történik. E-kereskedelem terén a magyar vásárlókat kiszolgáló EU-s kereskedők leggyakoribb anyapiaca Csehország, Lengyelország, Németország, Románia és Szlovákia.

A határtalanná váló e-kereskedelem feladja a leckét a magyar piacnak

Madar Norbert, a PwC Digitális kereskedelmi csapatának vezető menedzsere

„Minél rutinosabbá válunk, annál kevesebb kereskedőtől rendelünk, ergo a piac polarizálódik, és az adott szegmens élmenője felé gravitál a vásárló, a beszállító, a hirdető és a szolgáltatók is. Az esetek többségében a nemzetközi cégek diktálják a tempót, a többieknek pedig csak a „maradék”, zsugorodó torta jut. Ami viszont most igazán nagy csapást jelent a hazai kereskedők számára, az a piac határtalanná válása. Korábban komoly visszatartó erővel bírt egy nemzetközi rendelésnél a lassú szállítási idő (egy kínai webshopos rendelés akár 6-8 hétig is utazott), a magasabb ár, a nyelvismeret hiánya, valamint az előre fizetési feltétel.”

Mostanra azonban ezek a korlátok eltűntek: az AI lebontotta a nyelvi és lokalizációs határokat, a logisztikai útvonalak átszervezése révén pedig már egy Temu-rendelés is egy héten belül megérkezik– miközben az átlag magyar kkv által üzemeltetett webshopoknál a „raktáron van” állapot sokszor azt jelenti, hogy a termék a gyártónál, külső helyen, akár más országban van, azaz 3-5 nap is kell a kézbesítéshez. A szolgáltatási szint, minőség terén óriási a lemaradása a hazai kis cégeknek, amit az import kereskedelem erősödése hozott igazán felszínre. Kereskedni tudunk, de az e-kereskedelemben ma már nem ez a készség a legfontosabb, hanem az ügyfélélmény és a termék árán túli szolgáltatások minősége. Sajnálkozni lehet, hogy a külföldiek elviszik a piacot, de az ár-érték arány egyértelműen feléjük hajtja a fogyasztókat.

Az online vásárlók számára már nincsenek országhatárok

A PwC kutatásából kiderül, hogy az aktív online vásárlók száma 2024-ben elérte a 4,3 millió főt, de a bázis erősen centralizált: a vásárlók több mint harmada (35%-a) Budapesten vagy Pest megyében él. A rendelések intenzitását tekintve is koncentrált a piac: a bázis harmadát adó „gyakori vásárlók” – akik legalább havonta rendelnek – felelnek a rendelések közel háromnegyedéért (73%).

Egyre vonzóbbak a külföldi kereskedők – az online vásárlók közel fele (48%-a) rendelt tavaly határon túlról is. 2024-ben a Temu volt Magyarország legismertebb és legtöbbek által használt webáruháza – a PwC Digitális Kereskedelmi Körkép kutatásában publikált adatok szerint több mint 1,8 millió magyar fogyasztó vásárolt az oldalon.

„Nem csak a Temu jelent vetélytársat a hazai kereskedőknek” – mutatott rá Cserjés-Kopándi Ildikó, a PwC Magyarország e-kereskedelmi szakértője.

„A legnagyobb, Magyarországon működő webáruházak 25%-a külföldi tulajdonban van. A magyar, mint lokális e-kereskedelmi piac gyakorlatilag megszűnt, és az ország egy, a globális és régiós kereskedők által meghatározott nemzetközi versenytérré vált”

– tette hozzá a szakember.

A Temu közel 300 ezer fővel bővítette a magyar online vásárlók számát, de emellett új szintre emelte a fogyasztói elvárásokat a kiszolgálási minőség tekintetében is. 2025-ben a kínai óriás tovább emeli a tétet – az olcsó árakat még gyorsabb szállítással tetézi, és Magyarországon is épülnek a fulfillment központok, ezáltal magasabb szolgáltatási szintet lehet biztosítani, ami még erősebb konkurenciát jelent a hazai és régiós kereskedőknek.

Tovább hódítanak a csomagautomaták

A kiszállítások terén folytatódik az átrendeződés. A PwC csomaglogisztikai adatszolgáltatásokon alapuló mérései szerint a házhoz szállítás szolgáltatási színvonala változatlanul nagyon magas, de az aránya folyamatosan csökken a kézbesített csomagok tekintetében és 2024-ben 61%-ra zsugorodott.  Mindeközben a csomagpontok és automaták részaránya elérte a 30%-ot – ezekből már több mint 8500 működik országszerte, és 10-ből 7 webáruház kínál fix pontos csomagátadást. A webáruház-rendelet hatására bővült az egyes webáruházakban elérhető logisztikai megoldások kínálata, és a vásárlók egyre több esetben választhatnak nem csak a szolgáltatások, de a szolgáltatók között is, amely szintén növeli a versenyt.

A vásárlók rugalmas és egyre gyorsabb kiszállítást várnak el, de továbbra is nagyon fontos az ár és a szolgáltatás ár-érték aránya – mivel a fixpontos megoldások jellemzően nem csak rugalmasabbak, de olcsóbbak is, így nem meglepő, hogy folyamatosan nő a népszerűségük: a vásárlók 38%-a preferálja a csomagautomatás átvételt.

10-ből 4 rendelést már előre fizetünk

A fizetési szokások terén 4 százalékpontot növekedett az online előrefizetés aránya, és mostanra már 10-ből 4 rendelést így fizetnek a vásárlók. Annak ellenére, hogy jellemzően feláras, még mindig népszerű az utánvét, de már többen fizetnek bankkártyával (30%) mint készpénzzel (25%). A bankszámla-alapú megoldások továbbra is csak lassan terjednek (az online rendelések mindössze 5%-át teszik ki), és egyelőre a qvik sem hozta meg az áttörést.

„A fizetési folyamat egyszerűsége, az egykattintásos megoldások, a mentett adatok, a digitális walletek, illetve a tokenizált tranzakciók támogatása ma már alapelvárás”

– hangsúlyozta Szetnics László, a kutatássorozat létrejöttét támogató Mastercard Magyarország digitális fizetésekért felelős igazgatója.

A magyar piacon legnépszerűbb Simple-ben a bankkártyás mellett a legnépszerűbb fizetési megoldások párhuzamosan érhetők el, ezek közül a vásárló szabadon választhat, és előrefizetés esetén a használati díjak sem térhetnek el.

2025-ös e-kereskedelmi trendek

A PwC felmérése 3 olyan irányt azonosít, melyek meghatározzák az idei online kereskedelem fejlődését.

  1. Marketplace megoldások terjedése

A marketplace szereplők közötti verseny új szintre lépett. Míg korábban az eMAG uralta a hazai terepet, ma már a Pepita, a Fizz, az Allegro és a Temu is aktívan jelen van különböző stratégiákkal. Az Allegro még visszafogottan terjeszkedik, a Temu-ra pedig egyelőre nem lehet kereskedőként belépni, ugyanakkor a kínai cég a magyar piacra készült hirdetéseiben egyre gyakrabban reklámozza a hazai kiszolgálást. A kiszállítás felgyorsul, gyakorlatilag ugyanannyi idő alatt érkezik meg a külföldi kereskedőktől rendelt csomag, mint a hazaitól – utóbbiaknak ezért azon kell dolgozniuk, hogy a garantált másnapi szállítást biztosítani tudják a raktáron lévő termékekre. A marketplace platformok olyan lehetőséget nyújtanak, mellyel egy új piacot jelentős beruházás nélkül lehet kipróbálni.

  1. Külföldre lépés kényszere

A hazai e-kereskedelem versenyképességének fenntartása érdekében egyre fontosabbá válik a külpiaci terjeszkedés. A magyar webáruházak számára elsősorban a kevésbé fejlett déli piacok jelenthetnek valós alternatívát.
A sikeres piacra lépéshez viszont lokalizált tartalomra, többnyelvű ügyfélszolgálatra, és a kinti piacok mélyebb ismeretére van szükség. A kereskedők jó részének a hazai piac mélyebb megismerése és magasabb szintű kiszolgálása is megoldandó feladat jelenleg, így nem meglepő, hogy csak kevesen állnak készen a külföldi terjeszkedésre, holott enélkül kérdéses lehet a fenntartható működés már középtávon is.

  1. Vásárlói élmény kimaxolása

A hazai szereplőkre még a vásárlói élmény újragondolása is vár. A nemzetközi kereskedők mind a weboldal, mind a teljes vásárlási és kiszolgálási folyamathoz kapcsolódó élmény tekintetében magasra tették a lécet, és mostanra a vásárlók elvárásai ehhez igazodnak. Egyre fontosabb szerepet kapnak az extra szolgáltatások – pl. kiterjesztett garancia, részletfizetés, könnyített visszáru megoldások biztosítása, ezáltal az online vásárlási élmény szintje is feljebb lépett. Ezzel egyidejűleg a hűségprogramok is átalakulnak: a pontgyűjtés helyett egyre nagyobb szerepet kapnak a korábbi vásárlásokra, valamint viselkedésre épülő, akár élményalapú megoldások: személyre szabott ajánlatok, gamifikáció, viselkedésalapú kedvezmények. Az AI és prediktív analitika lehetőséget ad a kereskedőknek arra, hogy valós időben reagáljanak a vásárlói igényekre, akár csatornaszinten eltérő ajánlatokat is kínálva.

„A jövő nyertesei azok lesznek, akik egyszerre tudnak kiváló vásárlói élményt, gyors logisztikát és nemzetközileg is versenyképes ajánlatokat kínálni. Bár a 2025-ös év gazdasági környezete nem kedvez a kereskedelemnek, de azok, akik a szolgáltatásaik fejlesztésével reagálnak a vásárlói igények – és a piaci környezet – folyamatos változására, képesek lesznek a globális szereplők diktálta tempó tartására. Nem érdemes a piaci környezet javulására várni, mert akkor már túl késő lesz ezt elkezdeni”

– foglalta össze a PwC felmérésének tanulságait Madar Norbert.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Gazdaság

Az átvilágítás első szakasza vezetési és kontrollhiányosságokat tárt fel az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt.-nél

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, mint az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. alapítója és a tulajdonosi jogok gyakorlója átvilágítást rendelt el a társaságnál a Demján Sándor Beruházási Magántőkealap kezelésével összefüggésben.

A külső ügyvédi iroda által végzett átvilágítás első szakasza lezárult, és a 2025 és 2026 közötti időszakot fogja át.

A Tőkealap-kezelő a magyar vállalkozások fejlesztését szolgáló források kezelésében tölt be fontos szerepet. Az MKIK tulajdonosként kiemelten fontosnak tartja, hogy ezek a források átlátható, szabályozott és ellenőrizhető keretek között jussanak el a vállalkozásokhoz. Az átvilágítás eddigi megállapításai szerint ez a vizsgált időszakban több ponton nem teljesült.

A jelentés a társaság vezetési és döntéshozatali rendjét érintő hiányosságokat állapított meg. A vizsgált időszakban mintegy hatvan megbízási szerződés jött létre igazgatósági jóváhagyás nélkül, ugyanakkor a társaság saját ügyrendje minden ilyen szerződéshez testületi döntést ír elő. A dokumentumokat az esetek döntő többségében a vezérigazgató írta alá.

Az átvilágítás megállapította, hogy nem készült beszerzési szabályzat, a társaság írásos beszerzési rend és versenyeztetés nélkül adott megbízásokat. Ezek között szerepel egy közel félmilliárd forint plusz áfa keretösszegű jogi keretszerződés is, amelynek keretét a megbízott nagyrészt lehívta. A feltártás jelentős értékű kötelezettségvállalásokat azonosított szabályozott beszerzési eljárás nélkül.

A pénzügyi és szerződéses kontrollok áttekintése a tanácsadói megbízások és az azokhoz kapcsolódó díjazási konstrukciók kapcsán is hiányosságokat azonosított. A társaság külső tanácsadó cégeket bízott meg a pályázó vállalkozások üzleti terveinek és értékeléseinek elkészítésével. A jelentés szerint nem tisztázott, miért a Tőkealap-kezelő fizette a pályázó cégek helyett e szolgáltatások díját, és felmerült, hogy ugyanazért a szolgáltatásért kétszer történt kifizetés.

Az integritási területen a jelentés családi és üzleti összefonódásokat tárt fel a Tőkealapkezelő vezetése és az egyik megbízott tanácsadó cég között. A szerződést az MKIK tulajdonos beavatkozására megszüntették, ez azonban az összeférhetetlenségi helyzetet nem rendezte megfelelően. A tanácsadó díjazása ugyanis ahhoz kapcsolódott, hogy az általa képviselt pályázó részesül-e az alap forrásából, így a szerződés megszűnését követően is anyagilag érdekelt maradt a befektetési döntések kimenetelében úgy, hogy közben a tanácsadó cég alakította ki az Alapkezelő kockázati minősítés szempontrendszerét.

A complaince és adatkezelési területen az átvilágítás megállapította, hogy az Alapkezelő a befektésre váró ügyfelek teljes adatbázisát átadta egy külső megbízottnak. Volt olyan pályázó vállalkozás, aki jelezte, hogy adatai a hozzájárulása nélkül jutottak el a tanácsadóhoz, amely ezt követően közvetlenül megkereste. A jelentés megállapítása szerint ezzel sérült az ügyfelek értékpapírtitka és üzleti titka.

Az első szakasz megállapításai összességében azt mutatják, hogy a társaság vezetési és döntéshozatali rendjének több alapvető eleme nem működött megfelelően. A döntések dokumentált nyomvonala hiányzott, a testületi kontroll nem érvényesült megfelelően, miközben a kötelezettségvállalások mögött több esetben nem állt dokumentált jóváhagyás. Egy magyar vállalkozások fejlesztési forrásairól döntő tőkealap-kezelő esetében ez a működési rend nem megengedhető.

A felelősség elsősorban a társaság napi operatív irányítását terheli, tekintettel arra, hogy a kifogásolt szerződések túlnyomó részét a vezérigazgató írta alá. Az MKIK tulajdonosként a feltárt folyamatokra tekintettel döntött az alapkezelő működést érintő intézkedésekről.

A kamara az azóta megjelent nyilvános közléseket nem kívánja minősíteni, és nem kíván személyeskedő vitába bocsátkozni. Rögzíti ugyanakkor, hogy az átvilágítás eddigi megállapításai dokumentumokon alapulnak, a vezetőváltástól függetlenül fennállnak, és azokat a nyilvánosságban elhangzottak nem érintik.

Az átvilágítás első szakaszának lezárása nem jelenti a folyamat végét. Az MKIK a munkát a prioritások kijelölésével és a szükséges szakértők bevonásával folytatja.

A kamara tulajdonosként kezdeményezi, hogy az Alapkezelő igazgatósága és felügyelőbizottsága haladéktalanul tűzze napirendre a jelentést, állítsa helyre a szabályszerű testületi működést, rendezze az összeférhetetlenségi helyzetet, alakítsa ki a jövőbeni megbízások átlátható és szabályozott beszerzési kereteit és szükség esetén tegye meg a megfelelő jogi lépéseket. Az MKIK e követelmények érvényesülését és a szükséges intézkedések végrehajtását tulajdonosként következetesen számon fogja kérni.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

Az LG kibővített AI-otthon ökoszisztémával érkezett az IFA 2026-ra

Az LG Electronics (LG) az idei berlini IFA 2026 kiállításon kibővített AI-otthon (AI Home) ökoszisztémáját mutatja be, amelyben a mesterséges intelligencia a készülékeket, tereket és szolgáltatásokat egyetlen, összekapcsolt rendszerbe szervezi.

Az „Innováció rád hangolva” („Innovation in tune with you”) tematika jegyében az LG azt szemlélteti, hogyan alkalmazkodhatnak a fejlett AI-technológiák a felhasználók életmódjához, és hogyan tehetik kényelmesebbé, személyre szabottabbá és energiahatékonyabbá a mindennapokat.

Az LG standjánál az AI-otthon megoldások és a robotika mellett az európai otthonokra optimalizált háztartásigépek, nagy energiahatékonyságú készülékek, valamint prémium televíziók és audiorendszerek is helyet kapnak. A különböző kiállítási zónák egy-egy konkrét élethelyzeten keresztül mutatják be, hogyan jelenik meg mindez a gyakorlatban – az alábbiakban bemutatjuk az LG idei IFA-kitelepülésének legfontosabb állomásait.

LG „AI-zenekar”: az összekapcsolt AI-ökoszisztéma látványos nyitánya

A stand bejáratánál a látogatókat az LG „AI-zenekar” (AI Orchestra) fogadja egy 16×4 méteres kinetikus LED-installációval, amelyben az LG CLOiD otthoni robot egy összekapcsolt AI-ökoszisztéma „karmestereként” hangolja össze a készülékeket, tereket és szolgáltatásokat.

A látványos installáció azt szemlélteti, hogyan működhetnek összhangban az LG különböző termékei, technológiái és szolgáltatásai – a háztartási készülékektől a televíziókon és klímákon át, egészen a robotikáig –, hogy egységes, összekapcsolt AI-otthon élményt hozzanak létre.

Az installáció egyúttal az LG „Zero Labor Home” vízióját is megjeleníti. Ennek középpontjában egy olyan otthon áll, ahol az intelligens készülékek és szolgáltatások egyre több hétköznapi feladatot képesek átvenni a felhasználóktól, csökkentve a házimunkára fordított időt és energiát.

A mindennapi élethez alkalmazkodó AI-otthon

Az LG „AI Home” zónájában az AI-otthon koncepció működés közben is megismerhető. A következő generációs AI-otthon hub, az LG ThinQ ON, valamint az LG ThinQ AI Home platform a készülékeket, a különböző helyiségeket és a szolgáltatásokat egyetlen rendszerbe kapcsolja össze. Az autentikusan kialakított otthoni környezetekben a látogatók közvetlenül is megtapasztalhatják, hogyan érti meg az LG mesterséges intelligenciája a felhasználók szokásait és az egyes terek sajátosságait, majd ezek alapján hogyan kínál releváns, személyre szabott funkciókat.

Az idei IFA-n debütál a ThinQ Claw is, a ThinQ ON-ba integrált, szöveges csevegésen alapuló AI-ügynök. A természetes nyelvi kommunikációt kontextusértelmezéssel kombinálva az otthoni körülmények, a felhasználói preferenciák és a napi rutin alapján képes releváns műveleteket javasolni.

Az LG ugyanakkor az AI-otthon kényelmét már nem kizárólag lakókörnyezetben képzeli el. Az LG ThinQ Pro integrált B2B menedzsmentmegoldás lehetővé teszi a készülékek és klímaberendezések központi vezérlését és felügyeletét, támogatva a kereskedelmi létesítmények hatékonyabb üzemeltetését.

Szintén a kiállításon látható a Homey által működtetett Home Energy Management System (HEMS), amely azt mutatja be, hogyan hangolható össze az otthoni energiatermelés, -tárolás és -felhasználás. A Homey okosotthon-platformot az Athom fejlesztette, amelyet az LG 2024-ben vásárolt fel.

Európai lakóterekre optimalizálva: Fit & Max

Az LG kibővített Fit & Max megoldása kifejezetten az európai lakóterek adottságaihoz igazodik. A koncepció olyan háztartási készülékeket fog össze, amelyek nagy kapacitást kínálnak, miközben kialakításuk révén hatékonyan illeszkednek a rendelkezésre álló térbe. A korábban csak bizonyos LG hűtőszekrény-modelleken alkalmazott Fit & Max kialakítás most már mosógépekre, szárítógépekre és mosogatógépekre is kiterjed.

A „Fit & Max Solution” zónában a látogatók olyan hűtőszekrényeket láthatnak, amelyeket letisztult, beépített dizájn és rugalmas tárolási lehetőségek jellemeznek, míg a mosógépek és szárítógépek úgy kínálnak nagyobb töltési kapacitást, hogy közben nem foglalnak nagyobb helyet[1]. A zónában új Fit & Max mosogatógépek is megtekinthetőek, köztük olyan modellek, amelyek mindössze egy óra alatt képesek a teljes mosogatási és edényszárítási ciklust végrehajtani[2].

Nagy energiahatékonyság még több felhasználó számára

Az „Energy Leadership” zóna az LG nagy energiahatékonyságú alaptechnológiáira épülő készülékeket helyezi középpontba, köztük a Dual Inverter Heat Pump™ technológiát és az inverteres kompresszormegoldásokat. A kiállított termékek között egy olyan LG mosógép is helyet kap, amely a jelenlegi európai energiahatékonysági előírások szerinti „A” energiaosztály minimumkövetelményénél akár 70 százalékkal kevesebb energiát használ[3]. Emellett nagy energiahatékonyságú hűtőszekrények, szárítógépek és mosogatógépek is megtekinthetők, amelyek kevesebb energia felhasználása mellett nyújtanak kiemelkedő teljesítményt.

Az LG célja, hogy a korábban elsősorban csúcsmodellekben alkalmazott energiatakarékos technológiákat egyre szélesebb termékportfólióban tegye elérhetővé, ezáltal pedig egyre több európai fogyasztó számára tegye hozzáférhetővé a nagy energiahatékonyságú háztartási készülékeket.

Prémium kép- és hangélmények

A „Media Entertainment” zóna egy prémium médiagaléria-koncepciót mutat be, amely az LG kijelzőtechnológiáit különböző tartalomélményekkel kapcsolja össze. A kiállítás középpontjában a valódi vezeték nélküli (True Wireless) technológiát alkalmazó LG OLED W6 Wallpaper TV áll, amelyet különböző méretű televíziók vesznek körül. A képernyők között zökkenőmentesen áramló tartalom egyetlen egységes médiagaléria-show-vá áll össze.

A kiállított modellek között továbbá megtalálható a 2026-os LG OLED evo AI és a Micro RGB evo AI is. Mindkét készüléket a díjnyertes α (Alpha) 11 3. generációs AI processzor hajtja, amely kiemelkedő fényerőt és pontos színmegjelenítést kínál. A Micro RGB evo „High Purity RGB Spectrum Display” technológiája emellett kivételes színélményt biztosít, a kiemelkedő színtisztaságát pedig a TÜV Rheinland tanúsította.

A gaming rajongók számára az LG a világ első olyan UltraGear monitorát is bemutatja[4], amely egyszerre támogatja az FHD felbontást és az 1000 Hz-es ultramagas képfrissítési frekvenciát. A média- és szórakoztatóelektronikai kínálatot a vállalat saját webOS smart TV platformjára épülő tartalomélmények, a StanbyME 2 Max számára kialakított lifestyle-zóna, valamint a Sound Suite otthoni audiorendszernek szentelt külön hallgatói tér egészíti ki.

LG SIGNATURE: prémium dizájn és AI a konyhában

Az „LG SIGNATURE” zóna az LG ultraprémium lifestyle márkájának időtálló formatervezését és fejlett AI-technológiáit mutatja be. Az LG SIGNATURE hűtőszekrény AI-alapú hangfelismerése érti a természetes, beszélgetésszerű megfogalmazást, és a különböző élelmiszerekhez megfelelő hűtési módokat tud ajánlani. Az LG SIGNATURE 30 hüvelykes beépíthető sütője belső AI-kamerát és AI Gourmet™ technológiát ötvöz. Ennek segítségével különféle ételeket képes felismerni, majd az adott fogáshoz megfelelő sütési módot javasol, még intuitívabb és prémiumabb otthoni gasztronómiai élményt kínálva.

„Az IFA 2026 kiállításon bemutatjuk, hogyan kapcsolhatja össze kibővített AI-otthon ökoszisztémánk zökkenőmentesen az AI-alapú háztartási készülékeket, otthoni hubokat és intelligens szolgáltatásokat, hogy kiemelkedően kényelmes és személyre szabott ügyfélélményt biztosítson”

– mondta Baek Seung-tae, az LG háztartási elektronikai üzletágának (Home Appliance Solution Company) elnöke.

„Az európai életmódhoz és lakókörnyezethez igazított termékekkel és megoldásokkal tovább erősítjük vezető szerepünket az európai prémium háztartásigép-piacon.”

 

Az IFA 2026 látogatói az LG Messe Berlin 18-as csarnokában található standján közvetlenül is megtapasztalhatják a vállalat kibővített AI-otthon ökoszisztémáját, Fit & Max megoldását és nagy energiahatékonyságú készülékeit, valamint a prémium média- és szórakoztatóelektronikai élményeket.

[1] Az azonos külső méretekkel rendelkező korábbi LG modellekhez képest. A kapacitás az F4J8J**** modellhez (600 mm mélység) képest 3 kg-mal, az F4J8V****** modellhez (550 mm mélység) képest pedig 2 kg-mal nőtt. A tényleges kapacitás modellenként eltérhet.

[2] Az egyórás időtartam algoritmusbeállításon alapul; a tényleges működési idő a környezeti feltételektől függően változhat. További opciók hozzáadásakor a teljes programidő megnő.

[3] Az Eco 40–60 program alapján az energiahatékonysági index (EEI) 70%-kal alacsonyabb az A energiaosztályhoz az EU 2019/2014 rendelete szerint előírt minimális EEI-követelménynél. A tényleges eredmények a töltettől, a kiválasztott programtól és a használati körülményektől függően eltérhetnek.

[4] A 2026. május 19-én nyilvánosan elérhető információk alapján, a fogyasztói márkák által bemutatott gaming monitorok között.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Gazdaság

A következő válságot még nem látjuk, de az AI már keresheti a nyomait

Geopolitikai konfliktusok, kibertámadások, ellátási láncokat érintő fennakadások és hirtelen gazdasági fordulatok jellemezték az elmúlt éveket.

Az EY nemzetközi kutatása szerint a mesterséges intelligencia segíthet a vállalatoknak hamarabb észrevenni az ilyen események előjeleit, a cégek többsége azonban még mindig csak kísérletezik a technológiával.

A közelmúlt eseményei jól mutatják, milyen gyorsan válhat egy akár évek óta ismert kockázat globális üzleti veszéllyé. A Hormuzi-szoros körüli feszültségek például nemcsak az energiapiacokat, hanem a szállítási útvonalakat, a beszerzési költségeket és az ellátási láncokat is befolyásolhatják. Az EY 1 200 kockázatkezelési vezető bevonásával készült nemzetközi kutatása szerint a vállalatoknak egyre gyakrabban kell olyan helyzetekkel számolniuk, amelyek egyszerre több területen és kontinensen is éreztetik a hatásukat.

A mesterséges intelligencia ebben is segítséget nyújthat. Nagy mennyiségű adat elemzésével hamarabb azonosíthatja a figyelmeztető jeleket, valamint feltárhatja az első látásra nem egyértelmű összefüggéseket a különböző területek között. A cégek többsége ugyanakkor még mindig elsősorban kísérletezik a technológiával, azt főként a hatékonyság növelésére használja, és még nem építette be a döntéshozatalába.

„A vállalatvezetőknek ma már nem elég évente néhányszor áttekinteni a legfontosabb kihívásokat. Folyamatosan változó helyzetekben kell azonosítaniuk a kockázatokat és ennek megfelelően döntéseket hozniuk. A mesterséges intelligencia abban segíthet, hogy korábban felismerjék a figyelmeztető jeleket és jobban megértsék az egymással összefüggő események várható hatásait”

– mondta Molnár Péter, az EY üzleti tanácsadással foglalkozó területének vezetője.

A kutatás szerint jelentősen különböznek azok a szervezetek, amelyek a kockázatkezelést a stratégiai döntések részének tekintik azoktól, amelyek továbbra is hagyományos támogató funkcióként kezelik azt. Az első csoportba tartozó vezetők 70%-a számít arra, hogy az AI alapjaiban alakítja át a kockázatkezelést, míg az utóbbi szemléletet követő társaságoknál ez az arány mindössze 40%.

„Sok vállalat ma még arra használja az AI-t, hogy gyorsabban végezze el ugyanazokat a feladatokat. A legnagyobb érték azonban nem feltétlenül ebben rejlik. Egy vezető európai autógyártó AI-ügynökalapú rendszere például előre jelezte a Hormuzi-szoros lezárása miatt kialakuló héliumhiány várható hatásait. Az ilyen korai előrejelzések milliós veszteségeket előzhetnek meg, miközben jelentős versenyelőnyt biztosíthatnak a cégek számára”

– mondta Erik Slooten,az EY AI Confidence partnere.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss