Szórakozás
Pamkutya könyv – Osbáth Norbert: Amiről nem készült fotó
Osbáth Norbert könyve: Amiről nem készült fotó új dimenziót nyit a történetmesélésben.
Pamkutya könyv – amikor egy YouTube-ikon könyvet ír.
A hazai YouTube-világ egyik legnagyobb neve, Osbáth Norbert, a Pamkutya csatorna alapító tagja most egészen új területre lépett: megírta első könyvét, amely már most nagy érdeklődést vált ki a rajongók és a történelem iránt nyitott olvasók körében.
A Pamkutya könyv kifejezés eddig elsősorban humoros és kreatív videókra emlékeztetett, de mostantól egy rendkívül igényes, gondolatébresztő kötetet is jelent. Az Osbáth Norbert: Amiről nem készült fotó könyv nem csupán a szerző eddigi munkásságából ismert vizuális játékosságot hozza, hanem egy mélyebb, érettebb történetmesélési formát is.
Amiről nem készült fotó könyv – A történelem, ahogy még sosem láttuk
A könyv koncepciója már első pillantásra is különleges: hetven mesterséges intelligenciával generált fotó segítségével idézi meg a magyar történelem olyan pillanatait, amelyekről bár soha nem készült felvétel, mégis meghatározták az ország sorsát.
A szerző olyan intim, emberi jeleneteket mutat meg, amelyek mindig is a történelem árnyékos oldalán maradtak:
-
Széchenyi István utolsó pesti pillanata, mielőtt végleg visszavonult,
-
Kádár János privát filmes élménye a Csillagok háborúja vetítése előtt,
-
és több tucat olyan sorsdöntő momentum, amelyben egyszerre sűrűsödik a dráma, a feszültség és az emberi esendőség.
Osbáth Norbert nem hagyományos történetíró, és nem is akar az lenni. A tények helyett a megélhető történelemre, a személyes drámákra és az érzelmi azonosulásra helyezi a hangsúlyt. Ez az, ami igazán megkülönbözteti az Amiről nem készült fotó kötetet más történelmi könyvektől.
Osbáth Norbert könyve – amikor a kreativitás találkozik a történelemmel
A Pamkutya csatorna videóiból már jól ismert, hogy Osbáth Norbert kiváló érzékkel nyúl a vizuális történetmeséléshez. Most azonban a képek nem humoros jeleneteket, hanem komoly, sokszor megrázó történelmi kompozíciókat mutatnak be.
Miért különleges Osbáth Norbi könyve?
-
Új nézőpontot ad a történelemhez: nem lecseréli a tananyagokat, hanem kiegészíti őket egy emberi dimenzióval.
-
Képi világon keresztül mesél: a több tucat AI-kép nem a valóság rekonstrukciója, hanem gondolatindító vizuális esszé.
-
Bevonja az olvasót: a história nem külső szemlélőként, hanem résztvevőként jelenik meg.
A YouTube-bemutatóban Osbáth hangsúlyozza: a cél nem a pontosság illúziója, hanem a képzelet mozgásba hozása. És ez sikerül is: a kötet lapjain a történelem váratlanul személyessé válik.
Kinek szól ez a Pamkutya könyv?
Az Amiről nem készült fotó nemcsak a csatorna követőinek készült. Ajánlott mindenkinek, aki:
-
szeretné új szemszögből látni a magyar múltat,
-
értékeli a vizuális kultúra modern formáit,
-
nyitott a kreatív, gondolatébresztő megközelítésekre,
-
kíváncsi egy alkotóra, akit ugyan eddig főként humoristaként ismertünk, de most egy komolyabb oldalát mutatja meg.
Történelem fotók nélkül, mégis élményszerűen
Ritka az olyan könyv, amely egyszerre modern, vizuálisan izgalmas és történelmileg elgondolkodtató. Osbáth Norbert könyve ezek közé tartozik. Az Amiről nem készült fotó nem csupán album vagy illusztrált történelem, hanem egy érzelmi térkép, amely végigvezet azoknak a sorsfordító pillanatoknak a világán, amelyekről mindannyian tanultunk – csak soha nem láttuk őket így.
Ez a Pamkutya könyv egyszerre tisztelgés a történelem előtt és kreatív kísérlet arra, hogyan lehet a múltat a digitális korszak eszközeivel újraértelmezni. Egyedi, látványos és mély – pontosan az a fajta kötet, amelyre sokáig emlékezni fogunk.
Az Amiről nem készült fotó könyv a magyar történelmet nem a tankönyvek száraz adathalmazain keresztül, hanem emberi sorsokon, drámai pillanatokon és vizuálisan megragadható jeleneteken keresztül mutatja be hetven, mesterséges intelligenciával generált fotó segítségével.
Az olyan bejegyzések, mint “Széchenyi utoljára látja Pestet, mielőtt elmegyógyintézetbe vonul” vagy “Kádár János premier előtt nézi a Csillagok háborúját”, egyedi látásmódot és stílust tükröznek, amelyek a személyes drámát helyezik a középpontba, és a történelmet emberközelivé teszik. Ez a megközelítés kerüli a hagyományos történetírást, helyette az olvasó érzelmi és intellektuális bevonódására épít.
A bemutatott történetek sorsfordító, elgondolkodtató és gyakran kevéssé ismert pillanatokra fókuszálnak, amelyekben a történelem nagy erői egyetlen emberi döntésben vagy sorsban sűrűsödnek össze. A cél egy olyan történeti mozaik létrehozása volt, amely egy még teljesebb és árnyaltabb képet fest a magyar múlt összetettségéről – bár nem valódi képekkel, de hetven igazi és különleges történettel.
Osbáth Norbi könyve nem átírja, hanem átérzékelteti a magyar történelmet.
Ha valaki azt hinné, hogy a történelem csak évszámok, csaták és iskolai memoriterek gyűjteménye, Osbáth Norbert új kötete villámgyorsan cáfol rá. Az Amiről nem készült fotó nem egyszerűen könyv: vizuális időutazás, érzelmi hullámvasút és egy rendhagyó történelemszemlélet elegye, amelyet hetven, mesterséges intelligenciával generált képre épített fel a szerző. És ahogy a YouTube-bemutatóban is hangsúlyozza: a cél nem a múlt “lefényképezése”, hanem annak újraértelmezése – úgy, ahogy még sosem láttuk.
A magyar történelem nagyjai és kevésbé ismert alakjai itt nem patinás portrékról néznek ránk, hanem élő, hús-vér emberekként. Olyan pillanatokban látjuk őket, amelyek ugyan nem öröklődtek ránk fotókon, mégis sorsdöntők lehettek. Mit érezhetett Széchenyi István, amikor utoljára pillantott Pest felé, mielőtt elvonult a döblingi intézetbe? Mi játszódhatott le Kádár János fejében, amikor premier előtt nézte a Csillagok háborúját? Osbáth Norbert mer nagyot álmodni – és ezeket az álomszerű jeleneteket a történelem hitelességével ötvözni.
A könyv legnagyobb erénye, hogy emberközelbe hozza mindazt, amit a tankönyvek hajlamosak elrejteni: az embert a történelem mögött. Nem a „mi történt” a hangsúlyos, hanem a „hogyan élhette meg az, akivel történt”. A szerző tehát nem alternatív történelmet ír, hanem érzelmi lenyomatot készít arról, amit nem láthattunk – de talán így közelebb kerülhetünk hozzá.
A hetven történet apró mozaikdarabokból áll össze, és ezekből egy sokkal árnyaltabb, sokszor megrendítő, máskor játékos vagy épp provokatív kép rajzolódik ki a magyar múltról. A drámai pillanatok, a sorsfordító döntések és a látszólag mellékes, mégis fontos részletek egyszerre adnak új perspektívát és mélyebb megértést. Az MI által generált képek pedig nem a valóságot rekonstruálják, hanem a gondolkodásunkat stimulálják – mintha vizuális kapuk nyílnának múltunk kevéssé ismert zugai felé.
Az Amiről nem készült fotó azoknak szól, akik szeretik a történelmet, de nem ragaszkodnak a kötelező sablonokhoz. Akik értékelik a kreativitást, és kíváncsiak arra, hogyan lehet a múltat úgy bemutatni, hogy az egyszerre legyen drámai, személyes és modern. Osbáth Norbert kötete frissítő, újszerű és kifejezetten lendületes – pontosan az a fajta történetmesélés, amelynek helye van a 21. század digitális világában.
Egy könyv, amely nem dokumentál, hanem elgondolkodtat.
Nem rekonstruál, hanem megmutat.
Nem fotókat ad – hanem történeteket, amelyekre emlékezni fogunk.
Minden történelemrajongónak, vizuális gondolkodónak és a magyar múlt iránt érdeklődő olvasónak ajánlott – különösen azoknak, akik szeretnék más szemmel látni azt, amihez eddig csak évszámokat társítottunk.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Szórakozás
A szupererő, ami mindannyiunkban ott rejlik
A közös alkotás és a kreativitás fontosságára hívja fel a figyelmet őszi kampányában az Allee
A kreativitás ma már jóval többet jelent annál, mint hogy valaki ügyesen rajzol, fest, vagy ír, ez a különleges képesség a problémamegoldás, az alkalmazkodás és az együttműködés egyik alapja. Az alkotás pedig arra is lehetőséget ad, hogy időnként kiszakadjunk a képernyők és a folyamatos információáramlás világából. Szeptember 30-ig a kreativitásé a főszerep az Allee-ban, inspiráló kiállítások és hétvégi programok keretében bárki megtapasztalhatja, hogy mi történik, ha nemcsak nézője, hanem aktív résztvevője lesz egy közös kreatív folyamatnak.
A kreativitást sokáig hajlamosak voltunk adottságnak tekinteni, ami elsősorban művészekhez, tervezőkhöz, írókhoz vagy más alkotó szakmák képviselőihez tartozik. A 21. században azonban egyre inkább olyan képességként gondolunk rá, amely fejleszthető és a hétköznapi életben és a munkában is meghatározó. A közös alkotásban viszont az egyéni elképzelések mellett reagálnunk kell arra is, amit előttünk valaki már létrehozott. Erre a gondolatra épül az Allee szeptember 1. és 30. között látogatható őszi programsorozatának egyik központi eleme is. Az Átriumban egy nagyméretű kép készül, amelyhez minden látogató egy-egy színes, kör alakú matricával járulhat hozzá. A közös alkotás napról napra változik, és végül a sok apró pontból áll össze az a mű, amelyet több száz ember készít el közösen.
Miből születnek a jó ötletek? Hogyan maradhatsz kíváncsi, és hogyan hozhatsz ki még többet a kreativitásodból? Miért lehet szükség a semmittevésre ahhoz, hogy valami új jusson eszünkbe, és miért nem feltétlenül baj, ha elsőre elrontunk valamit? Az átriumban végigjárható installáció 10 állomásán ismert gondolkodók és alkotók, többek között Friedrich Nietzsche, Austin Kleon, John Cleese és Pablo Picasso gondolatai adnak más-más nézőpontot ahhoz, hogyan működik a kreativitás. A kíváncsiságtól és a megfigyeléstől a kísérletezésen és az inspiráción át egészen a hibázásig olyan hétköznapi helyzetek kerülnek elő, amelyekből akár a következő jó ötletünk is megszülethet.
De vajon te milyen kreatív típus vagy? Egy rövid interaktív teszt segítségével erre is választ kaphatsz. Az öt típus, Az Alkotó, Az Álmodozó, Az Együttalkotó, A Kísérletező és A Látnok nem képességek szerint rangsorol, inkább azt mutatja meg játékosan, mennyire különböző módokon lehetünk kreatívak. Az eredményhez személyre szabott javaslatokat is kaphatunk, hogy milyen programot vagy kreatív élményt érdemes kipróbálni az Allee-ban.
Csipes Antal festő, grafikus és a MOME oktatójának közreműködésével egy olyan installáció vár az aulában, ami egy autentikus művészeti műhely hangulatát idézi meg: fa asztallapon skiccek, próbanyomatok, színminták és alkotói eszközök mesélnek a kreatív folyamatról. Hétvégenként pedig ingyenes kreatív workshopokon különböző technikákat próbálhatnak ki az érdeklődők. Lesz kő- és bögrefestés, gyöngyfűzés és textildekor, kalligráfia, valamint személyre szabott szépségtanácsadás és kézkrém készítő workshop is. A hangsúly ezeken az alkalmakon sem a teljesítményen, hanem a kísérletezésen, az élményen és azon van, mi történik, amikor egyszerűen teret engedünk az inspirációnak és az alkotásnak.
Szeptemberben tehát érdemes időt adni a kreativitásnak, akkor is, ha utoljára talán gyerekként fogtunk ecsetet a kezünkbe. Kipróbálni valami újat az Allee őszi programjai keretében, hozzátenni egyetlen pontot egy közös képhez, és megtapasztalni, milyen érzés, amikor a saját ötletünk valami nálunk nagyobb dolog részévé válik.
További információ: https://allee.hu/kreativ-energia-mindenkinek
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Szórakozás
Dinamikus játékélményre tervezett, új Odyssey monitorokat mutatott be a Samsung a 2026-os Gamescomon
A Samsung Electronics a világ egyik legjelentősebb játékipari eseményén, a kölni Gamescom 2026-on mutatta be 2027-es Odyssey gaming monitor kínálatát.
Az új sorozat több egyedülálló innovációval érkező Odyssey modellt is tartalmaz, amelyek sokoldalú megoldást kínálnak a játékosoknak a sebesség, a képátló, a képminőség és a különböző megjelenítési módok terén. Az augusztus 26. és 30. között megrendezett kiállításon az új széria több modellje is megjelenik, mint például a 49 colos OLED G9, a 42 colos OLED G7, a 32 colos OLED G8 vagy az 1 100 Hz-es Odyssey G6.
„A játékosok azért jönnek el a Gamescomra, hogy megismerjék a legújabb trendeket, kipróbálják az új játékokat, és megtapasztalják azokat a technológiákat, amelyek segíthetnek nekik a koncentrációban és hogy a legjobb formájukat hozhassák a versenyeken
– mondta el Hun Lee, a Samsung Electronics Vizuális kijelzők üzletágának ügyvezető alelnöke. –
A 2027-es Odyssey-sorozat az új kialakítású modellekkel, a magasabb frissítési rátákkal és a fejlett kijelzőtechnológiákkal szélesebb választékot kínál a játékosoknak – legyen szó versenyszerű játékról, filmszerű élményekről vagy sokoldalú otthoni konfigurációkról.”
Fókuszban a Gamescomon: a 2027-es Odyssey széria
A Samsung a „#PlaySamsung: A gaming kijelzők új korszaka” című előadásán mutatta be a 2027-es Odyssey kínálatot a Gamescomon. Az eseményen a vállalat szakértői a különböző játékokhoz és felhasználói szokásokhoz legjobban illeszkedő méretopciókról, felbontásokról, frissítési rátákról és megjelenítési módokról is beszéltek.
A Gamescom színpadán mutatkozott be az Odyssey OLED G9 (G95SJ modell) és az Odyssey OLED G7 (G75SJ modell), az Odyssey OLED G8 (G80SJ modell) és az Odyssey G6 (G60H modell) modellek pedig a nyitóelőadás során jelentek meg a kivetítőn.
Az előadáson a Samsung bemutatta az Activision Blizzarddal kötött HDR10+ GAMING együttműködését is, amelynek keretében a Call of Duty®: Modern Warfare® 4 fejlesztési folyamatába is beépülhetett a gazdagabb HDR-játékélmény. A technológia segítségével a kompatibilis Odyssey monitorok és Samsung kijelzők olyan színeket és kontrasztot biztosítanak, amelyek pontosabban tükrözik a fejlesztők elképzeléseit. A Samsung a tervek szerint 2027 első felére több mint 20 AAA-kategóriás játékra bővíti a HDR10+ GAMING ökoszisztémát.
A vállalat emellett bemutatta az egyre bővülő Odyssey 3D megoldását is, amelyet a stúdiókkal való közvetlen együttműködés keretében folyamatosan fejleszt. Az új, támogatott játékok – köztük a Cyberpunk 2077 és a Cronos: The New Dawn – a színpadon is megjelentek, hogy bemutassák, hogyan ad az Odyssey 3D mélységet és térbeli megjelenést a részletgazdag játékbeli világokhoz.
Odyssey OLED G9: 49 colos OLED kijelző, ultraszéles tartalmakra hangolt sebességgel
Az Odyssey OLED G9 a Samsung első 49 colos, 360 Hz-es frissítési rátával érkező DQHD gaming monitora. Ötödik generációs QD-OLED panellel rendelkezik, amelyben a Penta Tandem™ technológia is megtalálható. Ötrétegű panelfelépítése akár 1,3-szor hatékonyabb, és az előző generációhoz képest akár kétszer hosszabb élettartamot biztosíthat. Az RGB Stripe pixelstruktúra csökkenti a szegélyek torzulását és élesebb szövegmegjelenítést biztosít, míg a kijelző 4K felbontás mellett, 3 százalékos ablakméretnél akár 1 300 nit fényerőt[i] is elérhet.
Az Odyssey OLED G9-et azoknak a játékosoknak tervezték, akik szélesebb látómezőt szeretnének anélkül, hogy a sebesség terén kompromisszumot kötnének. A készülék Dual QHD felbontással (5120 x 1440), 360 Hz-es frissítési rátával, 0,03 ms-os GtG[ii] válaszidővel és Dual mód támogatással érkezik. A játékosok használhatják a DQHD felbontást 360 Hz-es képfrissítés mellett a széles, nagy felbontású kép érdekében, vagy átválthatnak Dual HD (2560 x 720) módra, akár 720 Hz-es képfrissítéssel, ha a sebesség a legfontosabb számukra.
Odyssey OLED G8: 4K OLED minőség és Triple mód sebesség
Az Odyssey OLED G8 egy 32 colos UHD OLED gaming monitor, amely a QD-OLED képminőséget 360 Hz-es maximális képfrissítéssel ötvözi a gyors, folyamatos játékélmény érdekében, mindezt Triple-mód támogatás mellett. Az eszköz egy ötödik generációs QD-OLED panellel érkezik, amely Penta Tandem™ technológiát és RGB Stripe pixelstruktúrát alkalmaz, a játékosok pedig könnyedén válthatnak az UHD 360 Hz, a QHD 520 Hz és az FHD 680 Hz módok között, hogy a játék, a hardver és a beállítások figyelembe vételével egyensúlyt találjanak a felbontás és a sebesség között. A monitor a Samsung Tükröződésmentes technológiájával érkezik, egy olyan fóliával, amely 54 százalékkal kevésbé fényes, mint a hagyományos tükröződésmentes fóliák, így csökkenti a tükröződéseket, és nappali játék közben is tisztább képet biztosít[iii].
A monitor 0,03 ms-os GtG válaszidővel és VESA DisplayHDR TrueBlack 600 támogatással[iv] is rendelkezik. Támogatja az AMD FreeSync Premium Pro technológiát, valamint az NVIDIA G-SYNC Compatible funkciót[v] is, amelyek részletgazdag HDR-képeket és zökkenőmentes játékélményt biztosíthatnak. A csatlakoztatási lehetőségek között megtalálható egy DisplayPort 2.1 UHBR20, két HDMI-port, egy 98 W-os Power Delivery-t támogató USB-C-port, egy két lefelé irányuló porttal rendelkező USB-elosztó, valamint KVM-támogatás.
Odyssey OLED G7: 42 colos hajlított OLED Gaming
Az Odyssey OLED G7 a vállalat első 42 colos, 16:9-es képarányú, ívelt OLED gaming monitora, amelynek kijelzője közel 72 százalékkal nagyobb, mint az előző, 32 colos modellé[vi]. A szegmensben újdonságnak számító konfigurációban ötvözi az 1000R íveltséget, a 4K OLED képminőséget, a 165 Hz-es frissítési rátát és a 0,03 ms-os GtG válaszidőt. Az 1000 mm sugarú ívelt képernyő közelebb hozza a kép széleit a játékosok látómezőjéhez, így különleges, moziszerű látványt biztosít, amelyet az RPG- és nyílt világú játékokhoz optimalizáltak. A Tükröződésmentes technológia csökkenti a külső fényforrásokból származó tükröződéseket, így egész nap tisztább képet biztosíthat a játékhoz.
Odyssey G6: 1 100 Hz-es versenyszerű játék
A 27 colos Odyssey G6 a Samsung első 1 100 Hz-es gaming monitora, amelyet azoknak az FPS-játékosoknak fejlesztettek ki, akiknek a sebesség és a mozgás letisztultsága az elsődleges szempont. Az új monitor a CES 2026-on bemutatott modellre épül, és a Dual mód segítségével HD felbontásban akár 1 100 Hz-es, QHD felbontásban pedig akár 600 Hz-es képfrissítést is képes biztosítani. A Fast IPS panellel és 1 ms-os válaszidővel rendelkező Odyssey G6 lehetővé teszi a versenyszerű játékosok számára, hogy válasszanak az élesebb QHD-részletek és a magasabb frissítési ráta között.
Elérhetőség
A 2027-es Odyssey gaming kínálat a Samsung több mint hétéves, az iparág élvonalában betöltött szerepére[vii] épít. Az új modellek elérhetősége országonként eltérő lehet, ennek részleteiről a vállalat később ad tájékoztatást[viii].
[i] A DisplayHDR TrueBlack500 alapján, 4K felbontás mellett. A fényerő a tartalomtól és a használat körülményeitől függően változhat.
[ii] Szürkétől szürkéig mért válaszidő.
[iii] A hagyományos tükröződésmentes fóliákhoz képest.
[iv] A VESA DisplayHDR tanúsítási folyamat várhatóan a termék megjelenésekor zárul le.
[v] Az AMD FreeSync Premium Pro és az NVIDIA G-SYNC Compatible tanúsítási folyamatok várhatóan a termék megjelenésekor zárulnak le.
[vi] A korábbi 32 colos Odyssey modellhez képest, a képernyőterület alapján.
[vii] Szerepvállalás a gaming monitorok piacán 2019-től 2025-ig. Forrás: IDC Quarterly PC Monitor Tracker 2025, 4. negyedév (érték alapján)
[viii] Az új Odyssey modellek Magyarországon még nem elérhetők, a megjelenésről a Samsung Electronics később ad tájékoztatást.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Szórakozás
Kiderült, mennyi mindent jelenthet: itt az első országos mémkutatás
A magyarok többsége már találkozott a neten a rollerest megtámadó nyúllal vagy a hátsó ülésen csodálkozó kislánnyal, mégsem biztos, hogy ezek ugyanazt jelentették mindenki számára.
A Yettel friss kutatása rámutatott, hogy bár tízből nyolcan rendszeresen látnak internetes mémeket, a különböző generációk számára ezek eltérő üzenetet hordozhatnak és más elvárt protokollal járhatnak. Dr. Guld Ádám médiakutató szerint a mém több egyszerű internetes viccnél, ugyanis fontos szerepet játszik a digitális közösségek összetartozásában.
A Yettel legújabb kampányában azt mutatja meg, hogyan használják valójában az emberek az internetet a mindennapokban. Ehhez kapcsolódóan a szolgáltató egy országos, reprezentatív kutatást készített az online tér egyik leggyakoribb, mégis nehezen kategorizálható jelenségéről, a mémekről. Kiderült ugyanis, hogy tízből nyolc magyar rendszeresen találkozik mémekkel az online beszélgetései során. Ez abból is adódhat, hogy a válaszadók több mint fele szerint egy emojival, GIF-fel vagy mémmel néha sokkal könnyebb kifejezni az érzéseket, mint szavakkal.
A kitöltők több mint fele szerint a mémek az internetes kultúra szerves részét képezik, kétharmaduk viszont úgy véli, vannak köztük olyanok, amelyeket csak bizonyos közösségek értenek meg. Ugyanakkor a többség megegyezik abban, hogy a belsős poénokra épülő mémek közelebb hozhatják egymáshoz a közösség tagjait. Dr. Guld Ádám médiakutató szerint ahogy régen a közös beszélgetések és történetek erősítették a társas kapcsolatokat, ma egy jól időzített vicc vagy mém is ugyanazt az üzenetet közvetíti: „egy csapatba tartozunk”. A mémek ezért sokkal többek egyszerű internetes vicceknél: a digitális közösségek összetartozását és közös identitását is folyamatosan újratermelik.
Mémet küldök, ha rád gondolok
Tízből hét magyar legalább hetente küld mémeket az ismerőseinek. Legtöbbször azért, hogy megnevettessenek valakit (56%), ezt követi, hogy reagáljanak egy helyzetre (36%), belsős poént osszanak meg (36%) vagy csak mert megtetszett nekik (33%). Viszont nem mindegy, ki kapja: tízből hat válaszadónak van olyan ismerőse, akinek nem küldene mémet, mert úgysem értené meg, 28% szerint pedig kifejezetten kínos, ha valaki elcsépelt mémeket oszt meg.
„A mémek tulajdonképpen kulturális gyorsírásként működnek: néhány másodperc alatt képesek olyan közös élményeket, médiatartalmakat vagy belső poénokat felidézni, amelyeket más eszközökkel sokkal hosszabban kellene elmagyarázni. Minél inkább ugyanabban a digitális közegben mozognak az emberek, annál hatékonyabban működik ez a közös nyelv. Ahhoz azonban, hogy valaki értse a digitális kultúrát, ismernie kell azokat a kulturális utalásokat is, amelyekre a mémek épülnek. A mémek értése egyre inkább digitális kulturális kompetenciává válik”
– tette hozzá Dr. Guld Ádám.
Sértés nem reagálni? Az illem nem tűnik el, csak átalakul…
Ahogy korábban az volt a természetes, hogy telefonhívásra vagy e-mailre mindenképp válaszolunk, úgy ma már a fiatalabb generációk számára egy elküldött mém is társas gesztusnak számít, amelyre reakciót várunk. A kutatás is rámutatott: tízből négy magyar szerint igenis illik reagálni egy kapott mémre, függetlenül attól, hogy tetszik-e vagy sem. Guld Ádám szerint ez jól mutatja, hogy az illem nem tűnik el a digitális térben, csak átalakul.
„A kutatás tulajdonképpen egy új online etikett formálódását dokumentálja, amelyben már nemcsak a szavaknak, hanem az emojiknak, GIF-eknek és mémeknek is megvannak a maguk társas szabályai.”
Amennyiben a kapott mém tetszik, a legtöbben emojival válaszolnak rá (59%), harmaduk szöveges üzenetet küld, negyedük pedig egy másik mémmel reagál. A 18-35 évesek az átlagnál nagyobb arányban viszonozzák a gesztust egy újabb mémmel, mentik el a képet későbbre, vagy írnak hozzá valamit. Ezzel szemben az 54 év felettiek 15%-a egyáltalán nem tesz semmit – ami azért is érdekes, mert a fiatalok többsége szerint a reakció hiánya kimondottan udvariatlanság.
És mi történik akkor, ha nem tetszik a kapott tartalom? Tízből négyen egyszerűen figyelmen kívül hagyják, ugyanakkor a fiatalabbakra ez kevésbé jellemző, ők ilyenkor is inkább egy emojival reagálnak (42%). A nyílt elutasítás viszont ritka: mindössze a válaszadók 15%-a írná meg őszintén, hogy nem tetszett neki a mém.
A reakciót jelentősen befolyásolja a küldő személye (41%), valamint az is, ha a fogadó nem érti a mémet (45%). A megkérdezettek negyedével fordult már elő, hogy másképp értelmezett egy mémet, mint aki küldte. Ilyen helyzetben a legtöbben rákérdeztek a jelentésre, rákerestek az interneten, vagy egyszerűen nem foglalkoztak vele. Érdekesség, hogy tízből egy válaszadó ilyenkor is úgy tesz, mintha értené. A 18–35 évesek körében különösen jellemző, hogy ilyenkor a neten keresnek rá a háttérinfókra, vagy csak megjátsszák, hogy értik.
A jó mém receptje
De mitől lesz jó egy mém? A többség szerint egyértelműen attól, ha vicces. Ezt követi lényegesen lemaradva az aktualitás, a kreativitás, valamint az, ha tudnak vele azonosulni. Az már kevésbé lényeges, hogy egy mém eredeti vagy meglepő legyen, esetleg „örökzöld” maradjon – ennek ellenére tízből négy ember úgy véli, a legtöbb mém csak rövid ideig érdekes.
A kutatás konkrét mémek jelentését is vizsgálta, hogy kiderüljön, mennyire ismerik őket a magyarok. A felsoroltak közül a legtöbben (73%) a több mint tíz éves „Side Eyeing Chloe” mémet ismerik. Ezt a mémet ismerők 70%-a találja viccesnek, függetlenül attól, hogy mindössze 26%-uk tartja még mindig aktuálisnak. Szintén sokan (66%) ismerik a világot is bejáró hazai klasszikust, a „roller vs. nyulat”: 70% tartja szórakoztatónak, és a megkérdezettek fele szerint a mai napig megállja a helyét. Ezzel szemben bár hiába nemrég ért véget a világbajnokság, a „Marc Cucurella cat” mémet csupán 41% ismerte és 37% érezte időszerűnek.
„A Side Eyeing Chloe vagy a rolleres esete a nyúllal mára kulturális referenciákká váltak: akkor is működnek, ha a felhasználók már nem emlékeznek az eredeti történetre. A konkrét eseményekhez vagy hírekhez kötődő mémek ezzel szemben gyorsabban elveszítik aktualitásukat, mert velük együtt kopik ki az a közös tudás is, amely életre hívta őket. A jó mém tehát nem egyszerűen vicces, hanem kreatív módon újrahasznosítható is. Amikor egy közösség ugyanazzal a képpel évek múltán is képes új jelentéseket létrehozni, a mém már nem pusztán internetes tartalom, hanem a digitális kultúra közös nyelvének a részéve is”
– magyarázza Dr. Guld Ádám.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság2 hét ago
Pénzügyminisztérium: A valóság költségvetése
-
Okoseszközök2 hét ago
Nem ugyanaz a jó képernyő tízévesen és húszévesen
-
Ipar2 hét ago
A vállalatoknak újabb szerver helyett több szakértelemre van szükségük
-
Ipar2 hét ago
Ahány telephely, annyi valóság – így szakad szét a belső kommunikáció
-
Gazdaság2 hét ago
Húsz éve tette le a voksát Budapest mellett a Morgan Stanley
-
Tippek2 hét ago
Ingyenes AI- és felhőképzést indít az AWS diákoknak
-
Gazdaság1 hét ago
Folytatódhat a Demján Sándor Tőkeprogram
-
Okoseszközök2 hét ago
Lehet még egyszerűbb az élet a DÁP eAláírással








