Egészség
Nem lusták a magyarok, csak biokémiailag kimerültek
Öt hazai és nemzetközi adat bizonyítja, a magyarok többsége biokémiai értelemben nincs jó állapotban. Goda Gábor vegyészmérnök szerint a mentális működést is a test biokémiája határozza meg.
Az utóbbi években a közbeszéd szinte teljesen a mentális egészség körül forog. Mindenki arról beszél, hogyan „javulhat a mentális állapotunk”, hogyan „erősödjünk fejben”, hogyan „dől el minden a lélekben”. A Draconic Technology szellemi vezetője és a Synbiotic Laboratory alapítója, Goda Gábor vegyészmérnök szerint azonban ez a szemlélet félrevisz. Nem azért, mert a mentális egészség nem fontos, hanem mert nem ott kezdődik, ahol ma keressük. Az egészséges mentális állapot nem alapja a fizikai egészségnek, annak pusztán következménye. A gondolkodás, a hangulat, a motiváció és a teljesítmény mögött nem pszichológiai, hanem biokémiai folyamatok állnak.
„Túlzásba estünk azzal, hogy mindent a mentális egészségre vezetünk vissza. A mentális működés nem a lélek misztikus terepe. A mentális működés biokémiai és mikrobiális talajon áll.”
– mondja Goda Gábor.
„Mindegy, mit gondolsz magadról, ha a tested biokémiai értelemben kimerült, a motiváció, a fókusz és a teljesítmény nem tud megjelenni.”
A szakember szerint a magyar lakosság jelentős része nem lelki okokból fáradt, hanem biológiai értelemben túlterhelt, alul vagy túldozírozott.
Ezt az alábbi kutatások eredményei is alátámasztják.
-
- A Semmelweis Egyetem szerint a lakosság akár egyharmada alváshiányos.
- A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara felmérése szerint a magyarok több mint 60%-a krónikusan stresszes.
- Az OGYÉI (ma már NNGYK) adatai alapján a lakosság 40%-a D-vitamin-hiányos, ami hormonális és idegrendszeri működést is befolyásol.
- Az OTÁP2014 ásványianyag-vizsgálata alapján a magyar lakosságnál mindkét nemet érinti az alacsony kálium-, mangán- és krómbevitel, míg nőknél gyakrabban elégtelen a kalcium-, vas-, réz- és cinkbevitel.
- Egy több mint 1100 embert vizsgáló nemzetközi kutatás (Flemish Gut Flora Project) szerint a bélflóra egyensúlyát több mint 60 különböző tényező befolyásolja, és a lakosság jelentős részénél jelen van legalább egy olyan hatás (például helytelen étrend, túlsúly vagy gyógyszerszedés), ami felboríthatja a bélrendszer egyensúlyát.
Ezek együtt olyan biokémiai környezetet hoznak létre, amelyben a motiváció, a fókusz és a mentális stabilitás nem tud optimálisan működni, függetlenül attól, hogy valaki éppen mennyire érzi magát lelkesnek vagy pozitívnak.
A szakember szerint a mentális állapot mögött biokémia van, nem akaraterő
A modern életmód folyamatos terhelést jelent a szervezet számára: stressz, alváshiány, rendszertelen étkezés, túl sok inger, kevés regeneráció. A test erre egy olyan biokémiai visszavonulással reagál, amelynek célja a túlélés. Ezt könnyen keverhetjük össze azzal, hogy valakit lustának, motiválatlannak, depresszívnek titulálunk. A mentális egészségét okoljuk a viselkedéséért, holott a szakember szerint nem ez áll a jellenség mögött.
„A rendszer nem erősebb lesz, ha túlterheljük, hanem áthangolódik egy túlélő üzemmódba.”
– magyarázza Goda Gábor.
„Ilyenkor nem arról van szó, hogy valaki nem akarja eléggé. A test egyszerűen nem képes ugyanazt a működést fenntartani. A motiváció nem tűnik el, csak nem tud megjelenni.”
Ez a felismerés alapjaiban írja át azt, ahogyan a motivációról, a teljesítményről és a mentális erőről gondolkodunk.
A hangulat gyorsan változik, a mögötte rejlő biokémia lassan
A szakember szerint az emberek gyakran összekeverik a hangulatot a mentális működéssel. A hangulat lehet pozitív, lelkes, energikus, de ez nem jelenti azt, hogy a test biokémiai rendszerei is optimálisan működnek.
„A test nem a pillanatnyi hangulat alapján működik. A biokémiai háttér sokkal lassabban változik, mint a lelkiállapot. A mikrobiom, vagyis a bélrendszerünkben élő flóra nemcsak bennünk él, velünk együtt fejlődik, reagál, és folyamatosan alakítja a működésünket.”
– mondja Goda Gábor.
Ez azt jelenti, hogy hiába érzi magát valaki időnként motiváltnak, ha a biokémiai háttér kimerült, a teljesítmény és a fókusz nem lesz tartós.
A modern életmód biokémiai túlterhelést okoz
A stressz, az alváshiány, a rendszertelen étkezés, a túl sok inger és a kevés regeneráció olyan állapotot hoz létre, amelyben a test nem tud optimálisan működni. A hormonrendszer és az idegrendszer ilyenkor nem a fejlődést, hanem a túlélést helyezi előtérbe.
„A szervezet ilyenkor lejjebb veszi az alapjáratot, finoman visszafogja az anyagcserét, átírja a hormonális környezetet. Az agy és a test közötti kommunikáció nem egyirányú. A bolygóidegen keresztül érkező jelek döntő többsége a testből halad az agy felé. Vagyis nemcsak az agy irányít, a test folyamatosan ‘beszél’ az agyhoz”
– mondja Goda Gábor.
Ez a folyamat nem lelki, hanem biokémiai. Ez az oka annak, hogy sokan úgy érzik: „nem megy”.
A „kalória be – kalória ki” modell is megdőlt
A Draconic Technology kutatásai szerint a táplálkozás területén is ideje újragondolni a régi dogmákat. A kalória ugyanis csak egy szám, nem írja le, hogy a szervezet biokémiailag mit tud kezdeni az adott tápanyaggal és energiamennyiséggel.
„A szervezet nem pusztán a bevitt mennyiséget számolja, hanem azt is, hogy az aktuális állapotában mit tud hasznosítani, átalakítani vagy éppen raktározni. A vastagbél például nem egyszerűen egy emésztőszerv, hanem a test egyik legaktívabb biokémiai laborja, ahol a mikrobiom folyamatosan bioaktív anyagokat, vitaminokat, hormon-előanyagokat és jelzőmolekulákat állít elő, amelyek közvetlen hatással vannak az idegrendszer működésére.”
– mondja Goda Gábor.
Ez azt jelenti, hogy ugyanannyi kalória teljesen más hatást vált ki attól függően, milyen hormonális és idegrendszeri állapotban kapja a test.
Új narratívára van szükség az egészséges életmódról
Goda Gábor szerint ideje szakítani azzal a szemlélettel, amely a motivációt, a fegyelmet vagy a mentális erőt teszi felelőssé a teljesítményért. A test működését biokémiai folyamatok határozzák meg, és ezek gyakran fontosabbak, mint a szándék.
„A test nem ellenünk dolgozik. A test jelez.”
– foglalja össze Goda Gábor.
Goda Gáborról
Goda Gábor vegyészmérnök, fejlesztő, a Draconic Technology Kft szellemi vezetője, valamint a Synbiotic Laboratory Kft alapítója. Kutatási területe az emberi test biokémiai működése, a terheléshez való alkalmazkodás és a hosszú távú biológiai egyensúly. Nem edző és nem motivációs szakember: rendszerszinten érti a test működését, és közérthetően magyarázza el, mi történik bennünk stressz, túlhajszolás vagy életmódváltás hatására.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
Magzatkárósítóként besorolt oldószert találtak helyi civilek a Greenpeace-szel a komáromi ipari park víztározójában
Az “ÉBRESZTŐ KOMÁROM!” civil csoport számolt be arról, hogy a komáromi ipari park területén található esővízgyűjtő tóban – melyből vizet eresztenek a Dunába – több nagytestű hal pusztult el. Emiatt a civil csoport tagjai mintát vettek a tó vizéből és a Greenpeace segítségével akkreditált laboratóriumban vizsgáltatták be azt.
A vizsgálat során az akkumulátorgyártás során használt oldószert, N-Metil-pirrolidont (NMP-t) találtak a mintákban. Az ipari park területén található többek között a JWH NMP-feldolgozó üzeme, az Enchem Hungary Kft. elektrolitgyára, illetve az SK On és az SK Battery akkumulátorgyárak, melyekről korábban is jelentek meg olyan információk, melyek szerint működésük a dolgozókra is a környezetre is veszélyes lehet.
Az “ÉBRESZTŐ KOMÁROM!” civil csoport tagjai június elején keresték meg a Greenpeace-t amiatt, hogy a komáromi ipari park víztározójában körülbelül egy tucat nagytestű haltetemet láttak a vízfelszínen és a nádas mellett. A helyiek elmondása szerint ha a tó megtelik, innen a Dunába emelik át a vizet. A szokatlan jelenség miatt június 8-án mintát vettek a víztározóból, majd ezt a mintát többféle anyagra bevizsgáltatták. A vizsgálati jegyzőköny szerint a mintában 5 mg/l nagyságban találtak NMP-t (1), amely anyagot hazánkban leggyakrabban az akkumulátorgyártás során használnak.
Korábban pont a Greenpeace bejelentéseit követően csökkentette le a hatóság – a zöld szervezet szerint szabálytalanul engedélyezett – 150 mg/m3-es levegőbe való kibocsátási határértékét 1mg/m3-re a komáromi SK akkumulátorgyárakból. A szervezet szerint a jelenlegi szabályozás hiányosságát mutatja, hogy az NMP-nek nincs vizekre (sem felszíni, sem felszín alattiakra) vonatkoztatható határértéke.
A Greenpeace hangsúlyozza, hogy nem zárható ki, hogy más oldószerek is kerülhettek a vízgyűjtőbe, melyekre vizsgálatuk ez alkalommal nem terjedt ki. A mostani mintavételben az NMP mellett vizsgált fluorid, szerves karbonátok, illetve kobalt, lítium, nikkel szintje nem haladta meg a határértéket. Annak kiderítése, hogy az NMP valamelyik akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó üzemből kerülhetett-e a környezetbe, a hatóságok feladata. A Greenpeace ezért bejelentést tett az esetről és kéri az eset kivizsgálását Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivataltól.
Emlékezhetünk, korábban a gödi Samsung-gyárról derült ki, hogy 88 tonna NMP-t bocsátott ki a gödiek levegőjébe, illetve a Greenpeace mért ki ugyanezen üzem mellett a termőföldre kiömlött szennyvízben NMP-t. A komáromi SK akkugyár pedig húsz határozatot kapott az elmúlt két évben a hatóságtól, mert a cég mulasztásai súlyos balesetekhez vezettek, jelentős részük emberi életeket is veszélyeztetett.
Legutóbb a Greenpeace márciusban vett mintát Komáromban, akkor a helyi lakosok kútjaiban a szervezet nem talált NMP-t. Az erről, illetve az ezzel egy időben zajló gödi és tárnoki mintavételeikről szóló beszámolójukat több szerkesztőség és a korábbi szennyezéses ügyekért akkor politikai felelősséggel tartozó, jelenleg már ellenzéki politikusok is kiforgatták. A Greenpeace az első pillanattól kezdve élesen visszautasította, hogy szakmai méréseit bárki manipulatív módon, a környezet- és egészségvédelmi célokkal szemben használja fel.
Ennek ellenére több mint 110 olyan újságcikk, influencer videó, televízió- vagy rádió interjú született, amelyben a Greenpeace szakmai méréseivel kapcsolatban valótlanságokat állítottak. Ezek közül a szervezet – jogi mérlegelés után – 28 esetben jutott arra, hogy helyreigazítási kérelmeket nyújt be, vagy ha kell, a bíróságon védi meg az igazát. A Greenpeace szerint erre azért volt szükség, mert mérési eredményeik kiforgatása alkalmas lehet a közbizalom megrendítésére az esetleges későbbi vizsgálatok vagy nyilvánosságra kerülő információk hitelességében, ezt a felelőtlen és megtévesztő fellépést a Greenpeace határozottan visszautasítja.
A Greenpeace felszólítására egy kivétellel az összes érintett lap helyreigazításokat tett közzé, elismerve, hogy valótlanságokat állítottak a szervezet méréseiről. A helyreigazítási kérelmet egyedül nem végrehajtó Demokrata ellen pedig jogi eljárást is indítottak. A szervezet szerint ahhoz, hogy elkerülhessük a hasonló lejárató kampányokat, elengedhetetlenül szükség van a független hatóságok működésére, akik saját, hiteles méréseikkel tudják megerősíteni egyes szennyezések tényét, vagy szennyezések hiányában eloszlatni a lakosság nyugtalanságát.
“Ez a komáromi mérés is azt bizonyítja, hogy az akkumulátorüzemeknek folyamatos hatósági kontroll mellett kell működniük. Előfordulhat, hogy ugyanaz a gyár, amelyik pár hónappal ezelőtt nem bocsátott ki szennyező anyagokat, egy másik ellenőrzés idején megteszi ezt. A Tisza-kormány konkrét ígéreteket tett a szennyezések megfékezéséért. Ezért azt várjuk, hogy járjanak el a hatóságok és vizsgálják ki, hogyan kerülhetett NMP a komáromi víztározóba, illetve hogy került-e oda más szennyező anyag is”
– nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.
1: A Greenpeace nem állítja, hogy ez okozta a halpusztulást, de más vegyszer is juthatott a víztározóba. Ezt csak teljes körű, hatósági vizsgálat tudja megállapítani.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
Európa egészségesebb és fenntarthatóbb étrendet keres – Nyilvánossá váltak a PLAN’EAT projekt eredményei
Négy év kutatómunka, több ezer résztvevő és számos szakmai szervezet együttműködése után jelentős tanulságokkal zárult a PLAN’EAT projekt, amely azt vizsgálta, hogyan lehet egészségesebbé, fenntarthatóbbá és társadalmilag igazságosabbá tenni az európai élelmiszerrendszereket.
Az adatok megmutatták:
- valóban annyiba kerül-e az élelmiszer, amennyit a boltban fizetünk érte?
- mely intézkedések javíthatnák a leghatékonyabban az európai emberek étkezését?
- hogyan lehetne összehangolt Európa élelmiszerpolitikája?
A PLAN’EAT az Európai Unió Horizon Europe programja által finanszírozott kutatási és innovációs projekt, amely korunk egyik legsürgetőbb globális kihívására keresi a választ. Arra, hogyan alakíthatók át az élelmiszerrendszerek egészségesebbé, fenntarthatóbbá és társadalmilag igazságosabbá.
A 2022 szeptemberétől 2026-ig tartó projekt a klímaválságra és az egyre súlyosbodó népegészségügyi problémákra reagálva vizsgálta azokat a környezeti, társadalmi és kulturális tényezőket, amelyek Európa-szerte befolyásolják az emberek étkezési szokásait – azaz a magyarokét is.
A kutatás során a PLAN’EAT összesen 2468 állampolgárt, valamint 592 élelmiszerrendszeri szereplőt és érintettet vont be Európa-szerte élő laboratóriumokon (Living Labs), konzultációs csoportokon, kérdőíves felméréseken, workshopokon és közös tervezési folyamatokon keresztül.
Valós körülmények között tesztelték a legjobb megoldásokat
A projekt egyik fontos tanulsága, hogy az egészségesebb és fenntarthatóbb étrendre való átállás nem feltétlenül igényel radikális diétákat, változtatásokat: már kisebb, mindennapi döntések is jelentős pozitív hatást gyakorolhatnak mind az egyének egészségére, mind a környezet állapotára.
Ilyen például:
- a növényi alapú élelmiszerek (például hüvelyesek és olajos magvak) fogyasztásának növelése,
- a vörös- és feldolgozott húsok fogyasztásának csökkentése,
- a teljes kiőrlésű gabonafélék előnyben részesítése a finomított gabonákkal szemben,
- a gyümölcs- és zöldségfogyasztás növelése (például napi öt adag elfogyasztása),
- a magas cukor-, só- és ultra-feldolgozott élelmiszerek fogyasztásának mérséklése,
- a cukrozott italok helyett a víz választása,
- az otthoni főzés gyakoribbá tétele és a tudatos ételkészítési készségek fejlesztése.
Többe kerül az élelmiszer, mint amit a kasszánál fizetünk
A PLAN’EAT másik kiemelkedő hozadéka a True Cost Accounting (TCA), vagyis a valódi költségszámítás módszertanának továbbfejlesztése. A megközelítés arra hívja fel a figyelmet, hogy az élelmiszerek ára nem tükrözi teljes mértékben azok egészségügyi és környezeti következményeit.
A kutatók számításai szerint az európai élelmiszer-értéklánc évente mintegy 800 milliárd euró hozzáadott értéket termel, miközben további 966 milliárd eurónyi rejtett költséget is okoz. Ennek 82 százaléka egészségügyi, 18 százaléka pedig környezeti terhelésből származik.
Ilyenek például:
- a környezeti terhelések (üvegházhatású gázkibocsátás, vízhasználat, biodiverzitás-csökkenés),
- az egészségügyi következmények,
- valamint a társadalmi hatások.
A projekt keretében létrehozott adatbázis több mint 2000 élelmiszertermék adatait teszi ebből a szempontból összehasonlíthatóvá.
Új európai élelmiszerpolitikai együttműködés jöhet létre
A kezdeményezés szakpolitikai szempontból jelentős eredménye az Európai Élelmiszerpolitikai Tanács (European Food Policy Council – EFPC) létrehozására kidolgozott ütemterv.
A javaslat célja, hogy szorosabb kapcsolatot teremtsen a kutatók, a döntéshozók, a gazdasági szereplők és a civilek között, valamint átláthatóbbá és összehangolttá tegye az európai élelmiszerpolitikát. Az elképzelés szerint a jövőben nagyobb hangsúlyt kapna a tudományos bizonyítékokra épülő döntéshozatal és a társadalmi részvétel.
A nagy szabású vállalkozás során a szakértők és az érintettek bevonásával összesen húsz szakpolitikai javaslatot dolgoztak ki, ezeket az Európa kilenc országában működő Living Labekben – vagyis valós környezetben zajló, gyakorlati kísérleti programokban – különböző korosztályok és társadalmi csoportok részvételével „élesben” is tesztelték.
A projekt során azonosított legfontosabb szakpolitikai intézkedések közé tartoznak:
- az egészséges és fenntartható közétkeztetési beszerzési rendszerek támogatása,
- a magas zsír-, cukor- és sótartalmú élelmiszerek reklámozásának korlátozása,
- pénzügyi ösztönzők alkalmazása, például az egészséges élelmiszerek áfájának csökkentése vagy az egészségtelen termékeket érintő adók bevezetése,
- a veszélyes növényvédő szerek használatának visszaszorítása,
- átállási támogatások biztosítása a gazdálkodók számára a fenntarthatóbb termelési rendszerekre való áttéréshez,
- a növénytermesztés diverzifikációját és a növényi fehérjeforrások előállítását ösztönző intézkedések.
Magyar szereplők is részt vettek a munkában
A projektben Magyarországot a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ) és az Environmental Social Science Research Group (ESSRG) képviselte.
A VIMOSZ aktívan részt vett a közétkeztetési és vendéglátóipari szereplők tapasztalatainak összegyűjtésében, nemzetközi jó gyakorlatok azonosításában, valamint a projekt eredményeinek hazai és nemzetközi terjesztésében.
Az ESSRG budapesti Living Labje alacsony jövedelmű egyszülős családokkal dolgozott együtt annak érdekében, hogy a résztvevők számára elérhetőbbé váljanak az egészségesebb és fenntarthatóbb étkezési lehetőségek.
Gyakorlatban alkalmazható eredmények születtek
A PLAN’EAT egyik komoly újítása, szemléletváltása, hogy az étkezési döntéseket nem elszigetelt, egyéni választásokként kezelte, hanem azt vizsgálta, hogyan befolyásolják az élelmiszerekkel kapcsolatos viselkedésünket az egymással összefüggő rendszerek, és miként lehet ezeket a rendszereket megváltoztatni. Kiderült, hogy az árak, a hozzáférhetőség, a helyi közétkeztetés, a hagyományaink és a társadalmi környezet egyaránt befolyásolja, mi kerül a tányérunkra.
A program különlegessége az is, hogy nem kizárólag kutatói szempontból közelítette meg a problémát. Az európai élelmiszerpolitika jelenleg több intézmény, szakterület és döntéshozói szint között oszlik meg, ami gyakran megnehezíti az összehangolt fellépést.
A PLAN’EAT alulról építkező megközelítést alkalmazott: a kutatók gyakorlati tapasztalatokból, helyi kezdeményezésekből és konkrét visszajelzésekből indultak ki. A szakértő partnerek ezekre az eredményekre építve vonták le magas szintű tudományos következtetéseiket, majd a résztvevőkkel közösen, úgynevezett co-design folyamatban dolgozták ki a szakpolitikai javaslatokat. A részvételi kutatási módszernek köszönhetően a javaslatok nemcsak tudományosan megalapozottá, hanem a gyakorlatban is jól alkalmazhatóvá váltak.
Még több izgalmas részlet a projektről itt olvasható. Amennyiben az adatokat, megállapításokat további cikkek készítéséhez használja, tegye ezt bátran, de kérjük, tüntesse fel a forrást!
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
Az egészségügy kilép az intézmények falai közül
Nem a kórházakban dől el az egészségügy jövője: az ellátás egyre inkább az emberek mindennapi életébe költözik. A PwC Global Health Report kutatásában a válaszadók 70%-a havonta használ valamilyen egészségügyi technológiát – viselhető eszközt, alkalmazást vagy virtuális szolgáltatást.
Az elemzés szerint az egészségügyi rendszerek alapvető átalakulás előtt állnak: működésüket az adat, a mesterséges intelligencia (MI) és az újraszervezett betegutak formálják át, a fókusz pedig a várható élettartam növeléséről az egészségben töltött évek meghosszabbítására helyeződik át.
Az egészségügy új logikája: előrejelzés és megelőzés
A sikeres egészségügyi szereplők nem egyszerűen digitális eszközöket illesztenek a meglévő működésbe, hanem újratervezik a teljes ellátási logikát. Az epizodikus működést integrált betegutak válthatják fel, ahol a megelőzéstől a diagnózison és kezelésen át az utánkövetésig egy összefüggő rendszer működik. A fogyasztói oldali elvárások is ezt erősítik: a PwC Global Health Report felmérése szerint 65% a kezelésre fókuszáló rendszer helyett megelőzésközpontút szeretne, és csak 26% érzi úgy, hogy a digitális egészségügy alapszolgáltatásai rendben vannak. A jelenlegi betegút-szervezés korlátait ezért fel kell oldani.
„Az egészségügy jövője nem a rendelőben kezdődik, hanem az otthonban, a munkahelyen, a viselhető eszközökben és az adatok világában formálódik. Az ellátás az intézményközpontú logikától az emberközpontú, folyamatos és előrejelző működés irányába mozdul el”
– mondta dr. Remete Gergő, a PwC Magyarország egészségügyi szakértője.
A mesterséges intelligencia mint működési infrastruktúra
A mesterséges intelligencia (MI) értékét az egészségügyben egyre inkább a betegeredményekre és a rendszer teljesítményére gyakorolt hatása alapján mérik. Szerepe túlmutat az adminisztráción, és a kockázatok felismerésében, az állapotromlás korai jelzésében, a betegutak priorizálásában és a megelőző beavatkozások támogatásában válik hangsúlyosabbá. Ehhez azonban megfelelő adat- és biztonsági háttér kell, amely ma még sok helyen hiányos.
A rutin- és adminisztratív feladatok egy része automatizálható, miközben az orvosi munka a komplex döntéshozatalra, szakmai validációra és betegkommunikációra koncentrál. A kapacitás fogalma is átalakul: a rendszer teljesítményét nemcsak az orvosok, ápolók vagy kórházi ágyak száma határozza meg, hanem az adatok gyors feldolgozásának képessége, az úgynevezett algoritmikus kapacitás.
„A jövőben nem a legtöbb adatot gyűjtő rendszer lesz a legerősebb, hanem az, amelyik ezeket a leggyorsabban és legbiztonságosabban alakítja jobb döntésekké. Az adatok stratégiai erőforrássá válnak, de csak akkor teremtenek valódi értéket, ha átláthatóan és biztonságosan kezelik őket – a digitális egészségügy sikere így nem csupán technológiai, hanem bizalmi kérdés is”
– emelte ki a szakember.
Új ellátási helyszínek
A páciensek az egészségügyben is ugyanazt az egyszerű, gyors, átlátható és személyre szabott hozzáférést várják el, amelyet más szolgáltatási szektorokban már megszoktak. A felmérés hangsúlyozza, hogy a rendelő és a kórház már nem az ellátás kizárólagos belépési pontja. Bár az elmúlt évben a válaszadók 72%-a még orvosi rendelőben kapott ellátást, csak 34% választaná ezt a jövőben is elsődleges ellátási helyszínként. A rutinszerű, kontroll-, krónikus és megelőző ellátások egyre inkább otthonközeli, közösségi, virtuális vagy hibrid formában szerveződhetnek, míg a kórházak a komplex, akut és nagy erőforrás-igényű beavatkozásokra specializálódnak.
A betegút lesz az új szervezési egység
A jövő egészségügyi rendszerei a teljes betegút mentén szerveződnek, vagyis a megelőzéstől a diagnózison át az utánkövetésig egyetlen, összefüggő folyamatként kezelik a betegellátást. Ez különösen fontos az idősödő társadalmak, a krónikus betegségek és a több betegséggel egyszerre élő páciensek számának növekedése miatt. Ez pedig finanszírozási változást is igényel. A jelentés szerint az értékalapú ellátási modellek térnyerése elkerülhetetlen: a hangsúly a beavatkozások számáról a beteg szempontjából releváns eredményekre helyeződik. Nem az lesz a legfontosabb kérdés, hogy hány vizit, vizsgálat vagy kórházi nap történt, hanem az, hogy javult-e a beteg állapota, megelőzhető volt-e az állapotromlás, és fenntartható-e az elért egészségnyereség.
Adatból döntés
A PwC Global Health Report szerint a megelőzésközpontú és MI-alapú működés alapfeltétele az úgynevezett adatlikviditás, az egészségügyi adatok biztonságos és értelmezhető áramlása. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a klinikai dokumentációkban, képalkotó rendszerekben, biztosítói adatbázisokban, viselhető eszközökben vagy otthoni monitorozó rendszerekben keletkező információk összekapcsolhatóak és beépíthetők az ellátási folyamatokba.
Az egészségügy és a jólléti szolgáltatások közötti határ egyre inkább elmosódik: a digitális eszközök és otthoni megoldások révén az emberek az ellátórendszeren kívül is aktívan követik és alakítják saját egészségüket.
Évek helyett életminőség
A PwC szakértői szerint a globális trendek a hazai egészségügyi ökoszisztéma számára is egyértelmű irányt jelölnek ki. Az adatalapú ellátásszervezés, a digitális betegutak, az otthonközeli modellek és a prevenció szerepe Magyarországon is erősödni fog. A következő évek kulcskérdése az lesz, hogyan lehet a rendelkezésre álló erőforrásokat úgy szervezni, hogy a betegek gyorsabban, egyszerűbben és személyre szabottabb módon jussanak megfelelő ellátáshoz.
Az egészségügy célja a jövőben nem csupán a várható élettartam növelése, hanem az egészségben töltött évek meghosszabbítása. A JAMA Network WHO-adatokon alapuló elemzése szerint az emberek átlagosan közel egy évtizedet (9,6 év) élnek betegség vagy funkcionális korlátozottság mellett, ezért a fókusz az önállóság, a funkcionalitás, a társadalmi részvétel és a munkaképesség hosszabb megőrzésére helyeződik. Ebben az otthoni és közösségi ellátás, az asszisztív technológiák, a rehabilitáció, a digitális monitorozás és a többgenerációs közösségi modellek is fontos szerepet kapnak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Új megoldások a mesterséges intelligenciát kiszolgáló adatközpontok hűtéséhez
-
Egészség2 hét ago
Európa egészségesebb és fenntarthatóbb étrendet keres – Nyilvánossá váltak a PLAN’EAT projekt eredményei
-
Szórakozás2 hét ago
Jön a BeerUP Tech Fest: ingyen sör, technológiai mélységek és fesztiválhangulat
-
Gazdaság2 hét ago
Kkv-körkép: visszafogott bér- és juttatási tervek
-
Mozgásban2 hét ago
Nyári autós útikalauz: különleges célpontok, ahol még a zsúfolt autópályákat is elkerülhetjük
-
Szórakozás1 hét ago
Szabadtéri fotókiállítás nyílt a Millenárison a negyvenéves a Hungaroringről
-
Gazdaság2 hét ago
Bemutatta első autóját a SZEngine: hibrid hajtással versenyez a Széchenyi István Egyetem hallgatói csapata
-
Okoseszközök2 hét ago
Kevesebb ajtónyitás, hosszabb frissesség: betekintőablakkal érkezik a Hisense új hűtője








