Az ABB megnyitotta első globális egészségügyi kutatóközpontját a texasi Houstonban található Texas Medical Center (TMC) kampuszán.
A vállalat itt mutatja be számos technológiai koncepciója mellett azt a YuMi® robotot, amelyet arra terveztek, hogy a kórházakban az egészségügyi és laborszemélyzetet segítse a laboratóriumi és logisztikai feladatok elvégzésében.
A kétkarú laborrobot YuMi® érzékeli környezetét, és önállóan tud közlekedni emberi munkatársai között, miközben új útvonalakat is feltérképez egyik helyszíntől a másikig. Számos ismétlődő és időigényes feladat ellátására képes, ideértve a gyógyszerek előkészítését, a centrifugák ki- és bepakolását, a pipettázást, és a folyadékok kezelését, továbbá a kémcsövek rendszerezését.
A mobilis YuMi® széleskörű logisztikai feladatok ellátására is felhasználható a kórházakban. Ki tudja adagolni és kórházon belüli kiszállítani a gyógyszereket, el tudja juttatni a szükséges orvosi eszközöket a személyzetnek, vagy akár a betegek ágyneműjét a szobákba.
A TMC Innovation Institute-ban az ABB olyan robotokat fog fejleszteni, melyek képesek ismétlődő, nagy odafigyelést igénylő és az emberi munkaerő számára egyhangú feladatokat ellátni, hogy a magasan képzett egészségügyi és laborszemélyzet értékesebb feladatokra koncentrálhasson, és ezáltal több pácienst tudjanak ellátni. Az ABB elemzése azt mutatja, hogy a rutinszerű feladatok automatizálásával a feladatok a manuális folyamatokhoz képest akár 50%-kal gyorsabban elvégezhetők. Ezen felül a robotok akár napi 24 órán át tudnak dolgozni.
„Az egészségügyi szektor jelentős átalakuláson megy át, ahogy a betegségek diagnosztizálása és kezelése egyre fejlődik. Közben azonban szembe kell néznünk az elöregedő népesség, a megnövekedett költségek és a világszintű egészségügyi dolgozói létszámhiány okozta nehézségekkel. Az új egészségügyi és kutatásfejlesztési központunkkal a TMC-ben ezekre a kihívásokra kívánunk válaszokat találni a tudomány és az egészségügy legnagyszerűbb elméivel közösen.”
– mondta Sami Atiya, az ABB Robotika és Gyártásautomatizálás divíziójának elnöke.
„Az ipari- és a kollaboratív robotok terén szerzett tapasztalataink szilárd alapot nyújtanak ahhoz, hogy a rugalmas automatizálás elérhetővé váljon az egészségügy számára is. A TMC-ben működő partnereinkkel együtt élvonalbeli robotikai megoldásokat fogunk fejleszteni. Azon fáradozunk, hogy csökkentsük a szakemberek által végzett manuális folyamatokat, növeljük a laboratóriumi munka pontosságát, és hogy elősegítsük a páciensek elégedettségét és alapvető biztonságát.”
Az ABB olyan további technológiákat is bemutat egészségügyi kutatóközpontjában, mint a laboratóriumi centrifuga rakodására és kémcsövek kezelésére alkalmas YuMi®, továbbá egy IRB 1200-as robot, mely pipettázással képes folyadéktovábbításra. Ezek mind olyan gyakori laborfeladatok, melyeket a robotautomatizálás állandó teljesítményével, rugalmasságával és folyamatos működésével tud segíteni a teljesítmény növelése és a költségek minimalizálása mellett.
A TMC a világ legnagyobb klinikai központja, világszintű kollaboratív kutatási erőforrásokkal, ideértve vezető nagyvállalatokat és kórházakat is. Az ABB új, 500 m2-es egészségügyi központjának a TMC fejlesztőintézménye, az Innovation Institute ad helyet. Ez egy olyan modern központ, mely segíti az egészségügy és a fejlett technológia együttműködését, összekapcsolja a startupokat a tudományos élet innovátoraival és a vezető technológiai vállalatokkal, hogy felgyorsítsa a fejlődést és az áttörést jelentő orvosi technológiák prototípusfejlesztését.
„A Texas Medical Center, a TMC Innovation és az TMC hálózat minden társintézménye örömmel köszönti az ABB-t annak alkalmából, hogy ezzel a hihetetlen és példa nélküli új robotikai központtal veti meg lábát az egészségügy területén.”
– hangsúlyozta Bill McKeon, a Texas Medical Center elnök vezérigazgatója, majd hozzátette:
„A TMC-nél, mely a világ legnagyobb klinikai központja, elsődleges célunk elérni, hogy a kutatás gyorsabb ütemben, csökkenő költségek mellett történhessen. Mindezt azért, hogy gyors és költséghatékony megoldások születhessenek a kezelésre szoruló betegek számára. Azzal, hogy az ABB új egészségügyi robotikai K+F központjával beköltözik a Texas Medical Centerbe, új pályára állítja az orvostudomány fejlődését. A TMC pedig olyan új típusú együttműködő partnereket kapcsol össze, melyek jövőformáló megoldásokat nyújthatnak a klinikai orvosok, a kutatók és páciensek számára egyaránt.”
A robotokkal történő automatizálás az egészségügyben komoly jövőbeni növekedési lehetőségeket rejt. Az ABB belső felmérése szerint a globális piac akár 60.000 nem sebészeti jellegű robot értékesítését érheti el 2025-re, amely négyszeres növekedést jelentene 2018-hoz képest.
Egészségünk és gazdaságunk jövőképe: berobbant a bionika mérnöki tudománya
A globális gazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő tudományága a bionika, a legfrissebb adatok szerint piaca 2024 és 2034 között évente átlagosan 10 %-kal fog növekedni.
Jelentőségét mutatja, hogy idén a fizikai és a kémiai Nobel–díjat is a területhez kapcsolódó szakembereknek ítélték oda. Magyarország oktatási szempontból alakítja a trendeket a bionikában. Európában ugyanis legrégebb óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen hallgatható külön mérnöki szakként a molekuláris bionika, ahol a hallgatók olyan kutatásokban és fejlesztésekben vehetnek részt, amelyek világszerte előremutatónak számítanak. Többek között látássérültek mindennapi életvitelét segítő applikációt, intelligens protéziseket, érzékelő robotikai és orvosdiagnosztikai eszközöket is fejlesztenek.
A bionika az egyik leggyorsabban növekvő mérnöki tudományterület, a szektor a befektetők szerint is kiemelt profitábilitással rendelkezik. A The Business Research Company 2024. októberében publikált elemzése szerint piaca a 2023-as 12,39 milliárd dollárról 2024-re várhatóan 13,62 milliárd dollárra, míg 2028-ra 19,93 millió dollárra emelkedik, évenkénti átlagos 10 %-os növekedés mellett. Az egyik leginnovatívabbnak számító tudományterületen dolgozó szakemberek az emberek egészségéért és életminőségének javításáért dolgoznak. Idén a fizikai Nobel-díjat John J. Hopfield, a Princeton Egyetem kutatója és Geoffrey Hinton, a Torontói Egyetem kutatója nyerte el a mesterséges intelligencia kutatásában kulcsszerepet játszó gépi tanulásos kutatásaikért, míg a kémiait megosztva David Baker az új fehérjék tervezéséért, Demis Hassabis és John Jumper a fehérjék háromdimenziós szerkezetének mesterséges intelligencia alapú meghatározásáért kapták.
„A mesterséges intelligencia és a neurális hálózatok alapjairól nálunk már első évfolyamon tanulnak a hallgatók, később pedig olyan kutatásba is bekapcsolódhatnak, amelyben már két éve azon dolgozunk, hogy az AlphaFold elnevezésű, mesterséges intelligencia alapú rendszer segítségével a fehérjék minél pontosabb neurális hálózatrendszerét építsük föl. Az idei eredmények tükrében már kimondhatom, nálunk a diákok nemcsak az emberek életminőségét javító ismeretekre tehetnek szert, hanem már több mint 20 éve tanítjuk azt, amiért idén két Nobel-díjat is adtak”
– emeli ki Dr. Cserey György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának dékánja.
Az egyetemen Európában elsőként 2008-ban kezdték meg a molekuláris bionika alapképzést a Semmelweis Egyetemmel közösen, ahol a hallgatók már az első évfolyamon bekapcsolódhatnak fejlesztésekbe, kutatásokba. Mivel az oktatók külföldi tapasztalattal rendelkeznek – van, aki a Harvardon, a Müncheni Egyetemen vagy éppen Oxfordban tanult –, valóban nemzetközileg jegyzett kutatásokban vesznek részt. Mindvégig támogatják az egyedi ötletek megvalósítását, akár cégalapításig eljuttatva a diákokat. Ezzel a képzés a külföldi egyetemekkel összevetve is kivételesnek számít. A tanulmányok során olyan tudományterületekkel találkozhatnak, mint a számítógéppel segített gyógyszeripar, az orvosi biotechnológia, bioinformatika, bioprotézis-fejlesztés vagy a nanotechnológia.
A biológiai és műszaki tudományokat ötvöző bionika az egyik legfiatalabb, ám leggyorsabban fejlődő tudományterület nagyon erős ipari háttérrel, hiszen a legnagyobb orvosi képalkotó, gyógyszer- és rehabilitációs eszközöket fejlesztő cégek és a robotika is hasznosítják a terület innovációit. A szakemberek olyan eszközöket képesek fejleszteni, amelyek korábban a science fiction filmekben voltak láthatók. A PPKE-ITK hallgatói folyamatosan fejlesztik a már több tízezer ember által használt LetSee applikációt, amely a látássérültek mindennapos problémáira ad hatékony megoldásokat, a kutató-fejlesztői csapat már több nemzetközi technológiai versenyen bizonyította, hogy fejlesztésük a legjobb eszközként javítja a látássérültek életminőségét. Intelligens protéziseken dolgoznak; egykori hallgatójuk, Tasi Benedek például az egyetemi évei alatt kezdte el fejleszteni azt az anatómiailag pontos robotkezet, amely nem a gép, hanem az ember oldaláról közelíti meg a művégtagok kérdéskörét. Saját vállalkozásában mai napig együttműködik az egyetemmel, hallgatónak is gyakorlati helyet adva, és olyan kérdéseken dolgoznak, hogy a robotkéz vezérléséhez hogyan lehet bionikus ember-gép interfészt fejleszteni, milyen szenzorokat lehetséges integrálni a bőrbe, vagy hogyan lehet érzékeny, ám mégis tartós borítást készíteni a protézisre.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Mini LED kijelzőtechnológiás sebészeti monitort dobott a piacra az LG az endoszkópos és laparoszkópos beavatkozásokhoz
Az LG Electronics (LG) megkezdte új, 31,5 hüvelykes sebészeti monitorjának (32HR734S modell) piaci bevezetését.
A sebészeti endoszkópok, laparoszkópos kamerák és más kompatibilis orvosi képalkotó rendszerek képeinek színes megjelenítésére tervezett LG monitor megkapta az 510(k) engedélyt az amerikai FDA-tól, azaz már az Egyesült Államokban is forgalmazható. A Mini LED technológiájú kijelző pontos színszabályozást garantál széles színtartománnyal és optimalizált tisztaságú képpel.
A 32HR734S monitor egy 31,5 hüvelykes, 4K felbontású (3840 x 2160) Mini-LED kijelző, amely több ezer apró LED-diódát használ háttérvilágításként. Az LG orvosi monitora 2 000 cd/m² csúcsfényerőt és 1 000 000:1 értékű dinamikus kontrasztarányt biztosít, a tiszta, részletes képek és az erős kontraszt érdekében pedig 1536 külön háttérvilágítási zónát kezel. A kijelző megbízható színkonzisztenciát garantál az egész képernyőn, a DCI-P3 színtér 98 százalékos lefedettségével.
A lenyűgöző képi teljesítmény mellett a 32HR734S a sebészeti környezetben szükséges tartósságot és megbízhatóságot is garantálja. Az optikai ragasztás (a kijelző és az előlap közötti közvetlen kötés), és az előlap csillogás-, tükröződés-, valamint ujjlenyomat-gátló bevonatai miatt az LG 32HR734S 4K sebészeti monitoron mindig tökéletesen jól láthatóak a képek, még az erősen megvilágított műtőkben is. A termék elülső és hátsó oldala is víz- és porálló (IP45-, illetve IP32-besorolás), így a monitor a műtétek során esetlegesen a készüléket érő környezeti hatások között is zavartalanul működik.
A 32HR734S az első olyan LG sebészeti monitor, amely tartalmazza az innovatív, ún. Clone Screen funkciót. A Clone Screen-el a felhasználók a 32HR734S-en megjelenő képet megkettőzhetik egy második monitoron (HDMI-n keresztül csatlakoztatva), ami jelentősen megkönnyítheti a műtéti folyamatok hatékonyságát és a kommunikációt olyan helyzetekben, amikor több egészségügyi szakembernek kell ugyanazt a képet látnia.
A kijelző ún. Mirror üzemmódja a képernyőn megjelenő képet vízszintesen tükrözi, míg a Rotation üzemmód 180 fokkal elforgatja a képet a műtéti kamera tájolásának megfelelően. A monitor Picture-in-Picture (PIP) és Picture-by-Picture (PBP) funkciót is biztosít, ez utóbbi akár négy különböző képforrás egyidejű megjelenítését is lehetővé teszi. Az orvosok és egészségügyi szakemberek így egyszerre több – például laparoszkópos és fluoroszkópos – képet nézhetnek, miközben még a beteg életjeleit is figyelemmel kísérhetik ugyanazon a kijelzőn.
„A fejlett Mini LED technológiával rendelkező 32HR734S a sebészeti környezetben szükséges kiváló képminőséget és kényelmi funkciókat kínálja”
– mondta YS Lee, az LG üzleti megoldások divíziójának alelnöke és IT termékekért felelős vezetője.
„Úgy véljük, hogy új modellünk jelentősen hozzájárul majd a műtéteket végző és a műtéteknél segédkező egészségügyi szakemberek munkájának hatékonyságához.”
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
A fogászati technológia elképesztő sebességgel fejlődik, ami számtalan előnnyel jár a páciensek és a fogorvosok számára is. A csúcstechnológiás képalkotó rendszerektől az innovatív kezelésekig az új fejlesztések teljes mértékben átalakítják a fogászati ellátást, amit ma már a precizitás, a hatékonyság és a betegközpontú megközelítés jellemez. Milyen újdonságok teszik egyre kényelmesebbé és pontosabbá a szájsebészeti eljárásokat?
Digitális képalkotás a diagnosztika precizitásáért
A modern szájsebészet egyik alappillére a digitális képalkotó technológiák integrálása, amelyek forradalmasították a diagnosztikai pontosságot. A kúpnyalábos komputertomográfia (CBCT) kiemelkedik az újítások közül, mivel háromdimenziós, nagy felbontású képeket nyújt a szájüreg, az állkapocs és az arcüreg struktúráiról. Ez a technológia lehetővé teszi a szájsebészek számára, hogy eddig nem látott precizitással állítsanak fel diagnózisokat, ami elősegíti a korábbinál célzottabb kezelési tervek elkészítését.
A digitális képalkotás emellett hozzájárul ahhoz is, hogy a szájsebész más egészségügyi szakemberekkel is hatékonyan együtt tudjon működni a páciens gyógyulásának érdekében. A digitális adatok zökkenőmentes megosztása megkönnyíti a különböző szakterületek közötti konzultációkat, biztosítva ezáltal az összetett fogászati és orvosi igényű betegek átfogó ellátását.
Számítógépes tervezés és gyártás (CAD/CAM)
A számítógépes tervezés során a speciális szoftverek 3D modelleket hoznak létre többek között a protézisekről és az implantátumokról, majd a digitálisan megtervezett fogpótlásokat speciális gépekkel, például 3D nyomtatókkal vagy CNC (számítógépes numerikus vezérlésű) marógépekkel készítik el.
A szájsebészek így ma már személyre szabott megoldásokat hozhatnak létre, optimalizálva mind a formát, mind a funkciót. Az intraorális szkennelés és a digitális lenyomatok pedig felváltják a hagyományos fogászati lenyomatokat, kényelmesebb élményt nyújtva a pácienseknek, miközben a sebészeket rendkívül pontos adatokkal látják el.
Lézeres kezelések és minimál invazív eljárások
A lézertechnológia megjelenése a minimál invazív szájsebészet új korszakát nyitotta meg. A lézeres kezelések precizitást biztosítanak a lágy- és keményszöveti eljárásoknál, lehetővé téve a sebészek számára, hogy az összetett eljárásokat csökkentett vérzés, kisebb fájdalom és gyorsabb gyógyulási idő mellett végezzék el.
A minimál invazív technikák hozzájárulnak az egészséges szövetek megőrzéséhez is, ami összhangban van a betegellátás holisztikus megközelítésével, ahol nemcsak a meglévő problémák kezelésére helyeznek hangsúlyt, hanem a szájüreg általános egészségének megőrzésére is.
Uniklinik Fogászat: professzionális szolgáltatást nyújtó fogászat Budapesten
Az Uniklinik Fogászat és Implantációs Központ egy profi fogászat Budapest szívében. Elkötelezett orvoscsapatunk tagjai között a fogászat összes ágazatának szakértője megtalálható! Szakorvosaink nemcsak a konzerváló fogászat, valamint a fogpótlástan kiváló szakértői, de az esztétikai fogászat és a fogszabályozás területén is az élen járnak. Nap mint nap azért dolgozunk, hogy ön és családja a lehető legmagasabb színvonalú fogászati szolgáltatásban részesüljön. Keressen fel bennünket, hiszen online bejelentkező rendszerünkkel gyorsan és kényelmesen foglalhat időpontot, így haladéktalanul elkezdhetjük a munkát, hogy javítsunk életminőségén.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!