A „bio” és a „környezetbarát” kifejezések ma már szinte minden termékkategóriában felbukkannak, de a címkék sokszor félrevezetők. Nem könnyű eldönteni, hogy amit megveszünk, valóban kisebb terhelést jelent-e a bolygóra, vagy csupán ügyes csomagolás és hangzatos állítás áll mögötte. Érdemes ezért olyan kapaszkodókat keresni, amelyek segítenek a mindennapi döntésekben: milyen jelölések hitelesek, mit mond el a címke és a csomagolás, illetve hogyan gondolkodjunk a teljes életciklusról.

A tudatos választás nem a tökéletességről, hanem a jobb opciók következetes preferálásáról szól. Apró lépések összeadódnak: ha többnyire olyan alternatívát választunk, amely igazoltan környezetkímélőbb, idővel látványosan csökkenhet a háztartásunk ökológiai lábnyoma. Ehhez ad iránytűt ez az útmutató: gyakorlati szempontokat, példákat és zöldre mosást leleplező tippeket is találsz benne.

Mit jelent, hogy egy termék valóban bio barát?

A hétköznapi nyelvben a „bio” gyakran minden „zöld”-nek ható dolog gyűjtőfogalma. Valójában a bio (ökológiai) jelölés szűkebb: elsősorban élelmiszerekre és mezőgazdasági termékekre vonatkozik, ahol a gazdálkodás során kémiai növényvédő szerek és műtrágyák használata korlátozott, az állattartás és a földhasználat pedig szigorú előírásokhoz kötött. A „környezetbarát” ezzel szemben tágabb: ide tartozik a gyártás energia- és vízigénye, a felhasznált anyagok, a tartósság, a javíthatóság és a hulladékkezelhetőség is.

Egy valóban bio barát termék tehát nemcsak „természetesebb” összetevőket tartalmaz, hanem a teljes életciklusán át igyekszik mérsékelni a környezeti hatásokat. Ez lehet kevesebb és egyszerűbb csomagolás, újratölthetőség, megújuló nyersanyag, energiatakarékos gyártás vagy hosszabb élettartam. Fontos megérteni, hogy a „vegán”, a „állatkísérlet-mentes” és a „hipoallergén” címkék más kérdésekre válaszolnak, és önmagukban nem tesznek egy terméket környezetkímélővé.

Tanúsítványok és jelölések, amelyekben megbízhatunk

A hiteles tanúsítvány olyan, független szervezet által ellenőrzött igazolás, amely világosan megadott feltételekhez köti a címke használatát. Élelmiszereknél az EU bio levele a legismertebb; a csomagoláson az ellenőrző hatóság kódja (például HU-ÖKO-xxx) is szerepel. Ez garantálja, hogy az alapanyagok ökológiai gazdálkodásból származnak és a teljes ellátási lánc megfelel a jogszabályoknak.

Nem élelmiszer kategóriákban érdemes figyelni többek között az EU Ecolabel környezetbarát védjegyre (tisztítószerek, papíráruk, egyes kozmetikumok), a FSC vagy PEFC jelölésre (felelős erdőgazdálkodásból származó fa- és papírtermékek), valamint textíliáknál a GOTS (Global Organic Textile Standard) és az OCS (Organic Content Standard) megjelölésekre. A GOTS egyszerre szabályozza a szálak eredetét és a feldolgozás környezeti és társadalmi feltételeit, míg az OEKO-TEX Standard 100 inkább azt igazolja, hogy a kész termék nem tartalmaz bizonyos, az emberre káros anyagokat – ez utóbbi tehát nem „bio”, de a használat közbeni egészségügyi kockázatokra ad választ.

Kozmetikumoknál a COSMOS (COSMOS Organic, COSMOS Natural) és a NATRUE széles körben ismert, míg pálmaolaj esetén az RSPO (fenntartható pálmaolaj) jelölés adhat támpontot. Elektronikai eszközöknél – bár nem „bio” – érdemes keresni az energiacímkéket, illetve olyan minősítéseket, amelyek a tartósságot, javíthatóságot vagy a veszélyes anyagok csökkentését vizsgálják.

Anyagok, összetevők és csomagolás: mire figyeljünk a címkén?

A címke elemzése sok mindent elárul. Tisztítószereknél előny a koncentrátum (kisebb vízszállítás, kevesebb csomagolás), a foszfát- és klórmentesség, az illatanyagok visszafogott használata és a bőrbarát pH. Kozmetikumoknál az INCI-listában érdemes kiszúrni a mikroműanyagokat jelző összetevőket (például Polyethylene, Polypropylene, Nylon-12, acrylát kopolimerek) és a fölösleges színezékeket; előny a bizonyítottan lebomló, megújuló eredetű alapanyag.

Az anyaghasználatnál nemcsak a „természetes” hangzás számít. A bambusz például gyorsan megújul, de a belőle készült viszkóz előállítása vegyszerigényes lehet. A biopamut jobb választás, de vízigénye magas, így a tartósság és a hosszú használhatóság legalább ilyen lényeges. A „lebomló” és a „komposztálható” sem ugyanaz: ipari körülmények között komposztálható műanyagok (OK compost) a házi komposztban nem feltétlen bomlanak le; a „HOME” megjelölés utal az otthoni komposztálhatóságra.

A csomagolásnál az egyszerűség a nyerő. Előny a monomateriál (könnyebben újrahasznosítható), a magas újrahasznosított tartalom feltüntetése, a betétdíjas vagy újratölthető rendszer, valamint a felesleges fóliák, bevonatok mellőzése. A „biológiailag lebomló” csomagolás akkor hasznos, ha ténylegesen lesz belőle komposzt – ellenkező esetben a vegyes hulladékban nem feltétlen előnyösebb, mint egy jól újrahasznosítható műanyag.

Életciklus-szemlélet: ne csak a vásárlás pillanatát nézd

A környezetterhelés nagy része sokszor nem a polcon látszik. Egy tartós, javítható eszköz, amelyet évekig használsz, összességében fenntarthatóbb lehet, mint egy „zöldnek” címkézett, de rövid életű alternatíva. Érdemes a teljes élettartam-költséget (pénzben és környezeti hatásban) nézni: mennyire időtálló, kapható-e hozzá alkatrész, könnyű-e tisztítani, újratölthető-e?

Jó példa a szatyorkérdés: egy pamuttáska gyártása erőforrásigényesebb lehet, mint egy egyszer használatos műanyag zacskóé, viszont sokszori használat után behozza a környezeti „befektetést”. A lényeg a valódi helyettesítés és a magas kihasználtság: hordd magaddal, használd rendszeresen, javítsd meg, ha elszakad.

Szállítás kontra gyártás is gyakori dilemma. Rövidebb útvonal előnyös, de ha a gyártás módja sokkal hatékonyabb, előfordulhat, hogy a távolabbról érkező termék összességében kedvezőbb. A döntéshez keress átlátható információt a gyártásról, az anyagokról és a csomagolásról – és mindig számítson a tartósság.

Gyakori zöldre mosás taktikák és hogyan kerüld el őket

A homályos állítás a zöldre mosás első jele. Ha a címkén csak annyi áll, hogy „környezetbarát”, „természetes”, „öko” vagy „kíméletes”, de nincs mögötte tanúsítvány, részletes indoklás vagy átlátható kritérium, érdemes fenntartással kezelni. A „CFC-mentes” például semmitmondó, mert a legtöbb kategóriában régóta tiltott ezek használata.

Gyanús, ha a kommunikáció a dobozról, a színekről és a természetes tájképekről szól, miközben az alapanyagokról vagy a gyártásról nincs adat. A „100% lebomló” ígéret is félrevezető lehet, ha nem derül ki, milyen körülmények között és mennyi idő alatt. Keresd a konkrétumokat: százalékos újrahasznosított arányt, független tanúsítványt, pontos anyagneveket, részletes használati és ártalmatlanítási útmutatót.

Óvakodj az „egy tulajdonságot kiemelő” marketingtől. Lehet valami „vegán”, de közben eldobható és túlcsomagolt; vagy „natúr”, miközben mikroműanyagot tartalmaz. A környezeti szempontok rendszerszinten mérlegelendők, nem egyetlen címkén múlnak.

Döntési helyzetek a mindennapokban: gyors iránytű

A következő kategóriákban különösen sokat nyom a latban a jó választás. Rövid, gyakorlati irányelvek következnek.

• Élelmiszer: keresd az EU bio jelölést és a HU-ÖKO kódot; előny a szezonális, helyi termék. Csökkentsd az élelmiszerpazarlást: tervezz menüt, vásárolj kisebb kiszerelést, ha ritkán használod.
• Tisztítószer: részesítsd előnyben a koncentrátumokat és az újratölthető megoldásokat; kerüld a felesleges fertőtlenítést a hétköznapi takarításban; nézd az EU Ecolabel vagy hasonló tanúsítványt.
• Kozmetikum: ellenőrizd a mikroműanyagot jelző összetevőket; keresd a COSMOS/NATRUE jelölést; az erős illatanyag és a túlzó csomagolás többnyire fölösleges.
• Textil: GOTS vagy OCS jelölés; előny a tartós, javítható, időtálló fazon; másodkéz és felújítás sokszor a legzöldebb.
• Papír- és faáruk: FSC vagy PEFC; magas újrahasznosított tartalom; fehérítésnél klórmentes eljárás.
• Konyhai és háztartási eszköz: időtálló anyag (például rozsdamentes acél, üveg), cserélhető alkatrészek, könnyen tisztítható felületek.

Ezek nem kőbe vésett szabályok, hanem segédpontok. Ha két termék hasonló, dönthetsz a kevesebb csomagolás, az újratöltés, a helyi beszerzés vagy a hosszabb garancia alapján. Gyakran a legegyszerűbb megoldás a legfenntarthatóbb: ami van, azt használd tovább; amit veszel, ahhoz keress pótalkatrészt és javítási útmutatót.

Hol és hogyan vásároljunk tudatosan?

Megbízható forrásból könnyebb jól választani. Előny, ha a bolt vagy a webáruház részletes terméklapokat kínál: feltünteti a tanúsítványokat, az összetevőket, a csomagolás típusát, az újratöltési lehetőségeket és az ártalmatlanítás módját. Az is hasznos, ha kategóriák vagy szűrők segítik a keresést – például külön listában láthatók a tanúsított bio, környezetbarát, újratölthető vagy komposztálható termékek.

Léteznek olyan tematikus kínálatok, ahol a bio és környezetbarát szempontok kiemelt szerepet kapnak; ilyen esetben könnyebb egymás mellett látni az alternatívákat és szempontok szerint szűrni. Példaként említhető a bio barát, ahol a bio barát megközelítés külön figyelmet kap, és a választásnál a termékinformáció a lényeg.

Rendelésnél gondolj a logisztikára is: csoportosítsd a beszerzéseket, válaszd a fenntartható csomagolást és a töltőanyagok újrahasználatát. Ha van helyi bolt, amely hiteles kínálatot tart, az utazás és a szállítás környezetterhét is mérsékelheted. Változó lehet, hogy a „szén-dioxid-kompenzáció” mennyire megbízható; önmagában ne ez legyen a fő döntési szempont, hanem a tényleges csökkentés és a tartósság.

Fenntartható szokások: beillesztés a hétköznapokba

A legzöldebb termék az, amit nem kell megvenni. Kezdj a csökkentéssel: leltár a háztartásban, valós igények felmérése, duplikátumok megszüntetése. A kölcsönzés, csere és közösségi megosztás sok esetben jobb, mint egy új tárgy beszerzése. Ha vásárolsz, adj időt a döntésnek: aludj rá egyet, nézd meg a tanúsítványt, olvasd el a címkét és a használati útmutatót.

Építs be rutinokat: legyen nálad kulacs és bevásárlótáska; állíts be emlékeztetőt az újratöltésre; tarts otthon alap tisztítószer-koncentrátumot és vízálló címkével ellátott, többször használható flakonokat. A javításra készülj tudatosan: egy egyszerű varrókészlet, univerzális tömítés vagy csavarhúzókészlet meglepően sok tárgy életét hosszabbítja meg.

Végül gondolkodj rendszerszinten: a háztartás energiahatékonysága, a víztakarékosság, a tudatos közlekedés és a szelektív gyűjtés egyenként is számít, együtt pedig sokszorosan erősítik egymás hatását. Így a bio barát termékek nem „külön projektként”, hanem természetes módon illeszkednek a mindennapokba.

A tudatosság nem tiltólista, hanem tájékozott választás. Ha megismered a hiteles jelöléseket, megtanulod értelmezni a címkéket és a csomagolást, és a teljes életciklust tartod szem előtt, magabiztosabban igazodsz el a polcok között. A jobb döntésekhez elég egy következetes irány: a tartós, átlátható, javítható és igazoltan környezetkímélő megoldások felé.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A digitális eszközök intenzív használata és a lakosság korfájának átalakulása miatt hazánkban is folyamatosan nő a szemészeti ellátásra és látásjavító segédeszközökre szorulók száma.

A felmérések szerint a 15 éves és idősebb hazai lakosság mintegy 60%-a használ szemüveget vagy kontaktlencsét, miközben a szakellátásban rendszeresen gondozott járóbetegek száma a 2021-es 1,54 millióról 2024-re meghaladta az 1,85 milliót, ami közel 20%-os növekedést jelent. A Látás Világnapja alkalmából a nemzetközi szervezetek és az optikai szakma képviselői, köztük az Alensa szakértői hívják fel a figyelmet az időben elvégzett szűrések látásmentő szerepére.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint világszerte legalább 2,2 milliárd ember él látásromlással, ezen esetek közel felénél az állapot megelőzhető lett volna, vagy még kezelésre szorul. Ez a növekvő globális teher pedig a magyarországi ellátórendszerben is tisztán megmutatkozik.  A hazai szemészeti szakrendeléseken rendszeresen gondozott páciensek száma a 2021-es 1 544 578 főről 2024-re 1 852 395 főre nőtt, és 2025-ben is stabilan 1,8 millió felett (1 809 836 fő) maradt.

A legnagyobb ugrás 2022-ben történt, amikor egyetlen év alatt 13,6%-kal emelkedett az esetszám. A KSH statisztikái szerint rendszeresen gondozottnak azok a meghatározott szembetegséggel élő páciensek minősülnek, akik folyamatos szakorvosi felügyelet alatt állnak, és az adott évben legalább egyszer megjelentek kontrollvizsgálaton (az egyszeri ellátások ebben a körben nem szerepelnek).

„A rendszeres szakellátást igénylő páciensek növekvő aránya egyértelműen jelzi, hogy a látás egészségére még azelőtt kiemelt figyelmet kell fordítani, mielőtt súlyosabb tünetek vagy visszafordíthatatlan látásromlás lépne fel. Az évenkénti szűrővizsgálat lehetővé teszi a szembetegségek korai stádiumban történő felismerését, megóvva az éleslátást”

– emeli ki Boros Mária, az Alensa Optika és webáruház optometristája.

A látáshibák egyre fiatalabb korban jelentkeznek?

A hivatalos 2025-ös KSH-felmérés kiemeli, hogy a lakosság egészét tekintve a mindennapi életvitelt érintő egészségi korlátozottságok közül a látási panaszok fordulnak elő a leggyakrabban: a 15 éves és idősebb népesség körében a látási nehézségek aránya eléri a 22–23%-ot (amelyből 2,5% súlyos, mintegy 20% pedig mérsékelt korlátozottságot jelent). Ez a nem megfelelő dioptriaértékekre vagy a kontrollvizsgálatok halogatására utal. A látásproblémák ráadásul egyre korábbi életszakaszban jelentkeznek: a szemészeti ellátásban részesülők közel 15%-át már a 19 év alatti gyermek- és fiatalkorúak teszik ki.

„A megnövekedett képernyőidő, a zárttéri tartózkodás és a természetes fény hiánya nagymértékben hozzájárul a digitális szemfáradtság és a korai rövidlátás terjedéséhez a gyermekek és fiatal felnőttek körében”

– figyelmeztet Boros Mária, az Alensa optometristája.

A „valami nem stimmel”-érzéstől a tökéletes szemüvegig

A történet sokszor azzal indul, hogy az ember megérzi: valami nem stimmel, de az is gyakori eset, hogy a látásromlás annyira észrevétlenül kúszik be a hétköznapokba, hogy fel sem tűnik az állandó hunyorgás vagy a szem fáradtsága. Éppen ezért kulcsfontosságú a rendszeres, évenkénti szűrés, ahol a szakember még azelőtt kiszúrhatja az eltéréseket, hogy komolyabb gond alakulna ki. A szakszerű, modern diagnosztikai eszközökkel végzett vizsgálat nemcsak a pontos dioptriát állapítja meg, hanem átfogó képet ad a szem általános állapotáról és a mindennapi életmódból, képernyőhasználatból adódó terhelésről is. Ezt követően a megfelelő szemüvegkeret kiválasztása jön, ami sokaknál dilemmát okoz, hiszen ma már a szemüveg nemcsak orvostechnikai eszköz, hanem az identitásunk és megjelenésünk része, így a döntésnél az aktuális trendek mellett az arcforma és a személyes stílus egyaránt főszerepet kap. A mai technológiáknak köszönhetően az online elérhető, valósághű virtuális próbák megkönnyítik a választás terhét. Végül pedig elengedhetetlen a megfelelő lencsék és bevonatok kiválasztása, a tükröződésmentesítéstől a digitális terhelést enyhítő kékfényszűrőig, ahol már az anyagiak is szóba kerülnek. Ezen a ponton érdemes igazán résen lenni, hiszen az optikai piacon könnyű elcsábulni a hangzatos leárazások láttán, ám mindig a teljes végösszeget kell nézni: egy mesterségesen felduzzasztott alapárból adott óriási engedmény sokszor még az akció után is drágább marad, mint egy olyan megoldás, amely eleve reális, korrekt árakkal számol.

A Látás Világnapja

A minden év októberének második csütörtökén megtartott Látás Világnapja alkalmából a nemzetközi és hazai szakmai testületek egyaránt a prevenció halaszthatatlanságára hívják fel a figyelmet. Az Alensa optometristákból álló csapata éppen ezért az évenkénti kontroll fontosságát hangsúlyozza, amihez ideális esetben vásárlási tudatosság is társul.

„Mindig a teljes végösszeget figyeljük, ne csak a kedvezmény mértékét. Egy mesterségesen magasról leárazott termék sokszor még az óriási akció után is drágább maradhat, mint egy olyan konstrukció, amely eleve reális, korrekt alapárakkal indul”

– emeli ki Boros Mária, az Alensa optometristája.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Kelet-Európában a megkérdezettek kevesebb mint kétharmada (63,6%) nyilatkozott úgy, hogy sokat mosolygott vagy nevetett a felmérést megelőző napon, míg Nyugat-Európában ez az arány 75,7% volt[1].

A Gallup 2025-ös adataiból készült Haleon-elemzés így 12,1 százalékpontos különbséget mutat ki a két régió között. A Mosoly Világnapja előtt ezek az eredmények egy tágabb kérdést is felvetnek: mi készteti az embereket arra, hogy visszafogják a mosolyukat, és vajon a szájegészségükbe vetett bizalom hiánya lehet az egyik ilyen gát?

A Gallup globális kutatása során azt kérdezték az emberektől, hogy sokat mosolyogtak vagy nevettek-e a felmérést megelőző napon. A 2025-ös adatokból készült Haleon-elemzés szerint ez az arány Kelet-Európában átlagosan 63,6% volt, szemben a Nyugat-Európában mért 75,7%-kal.

Az adatok nem magyarázzák meg a különbség okát. A 12,1 százalékpontos eltérés ugyanakkor megteremti a megfelelő alkalmat arra, hogy megvizsgáljuk azokat a gátakat, amelyek miatt az emberek visszafogják a mosolyukat. Ezek közül az egyik lehetséges tényező a saját szájegészségükbe vetett bizalom.

Miért fogják vissza az emberek a mosolyukat?

A mosolygás az egyik legtermészetesebb módja annak, hogy az emberek kapcsolódjanak egymáshoz, kommunikáljanak és kifejezzék az érzelmeiket. A fogakkal és a fogínnyel kapcsolatos aggodalmak azonban befolyásolhatják, hogy az emberek kényelmesen érzik-e magukat, amikor megmutatják a mosolyukat.

Sokak számára a fogak fizikai állapota közvetlenül befolyásolja az önbecsülést, ami ahhoz vezet, hogy takargatják a szájukat, vagy kerülgetik a mosolygást és a nevetést nyilvánosan. A fogérzékenység, a fogíny kellemetlen érzése és más szájüregi egészségügyi aggodalmak miatt az emberek visszafoghatják az érzelmeik kifejezését, és kevésbé érezhetik magukat magabiztosnak a mindennapi helyzetekben.

Bár a magyarok 1–10-es skálán átlagosan 9,0-ra értékelik a rendszeres és alapos szájápolás fontosságát, 33% csak naponta egyszer mos fogat, 6% pedig nem minden nap. A leggyakoribb fogmosási idő 2–3 perc, ugyanakkor a lakosság közel ötöde egy percnél rövidebb ideig mos fogat.[1]

„A Gallup eredményei nem magyarázzák meg, miért számolnak be a Kelet-Európában élők arról, hogy ritkábban mosolyognak és nevetnek, mint a nyugat-európaiak, de fontos párbeszédet indítanak el azokról a gátakról, amelyek megakadályozhatják az embereket a szabad mosolygásban. A Mosoly Világnapja kiváló alkalom arra, hogy emlékeztessük az embereket: a szájegészség a mindennapi jólét és az önbizalom elengedhetetlen része. A Haleonnál tudományos szakértelmünket és márkáink erejét felhasználva szeretnénk támogatni a megelőző ápolást, és segíteni az embereknek abban, hogy fájdalom, kellemetlen érzés vagy a tökéletesség nyomása nélkül mosolyoghassanak”

– mondta Lember Szilvia, a Haleon magyrországi Country Managere

Egy egészséges mosolynak nem kell tökéletesnek lennie

Ezen a Mosoly Világnapján, amelyet október 2-án ünnepelünk, a Haleon az „Egy egészséges mosoly mindent elmond arról, amit érzel” kampánnyal emlékeztet mindenkit arra, hogy az „egészséges” nem feltétlenül jelent „tökéleteset”, és hogy a hangsúlyt a tökéletesre csiszolt elvárásokról a természetes, egészséges és hiteles mosolyokra kell helyezni.

Egy olyan időszakban, amikor a közösségi média gyakran közvetít elrugaszkodott elvárásokat a tökéletességről, a kampány arra emlékeztet: nem kell megvárnunk, amíg hibátlan lesz a mosolyunk ahhoz, hogy felvállaljuk az érzéseinket. A hangsúlynak sokkal inkább a megelőzésen, a mindennapi komfortérzeten és azon a szakszerű ápoláson kell lennie, amely segít megőrizni a szájüreg egészségét.

„A mosoly világnapja lehetőséget ad arra, hogy túllépjünk a kizárólag egyes szájegészségügyi problémákra összpontosító kommunikáción, és a Sensodyne-t, valamint a parodontaxot olyan márkákként mutassuk be, amelyek a mindennapi megelőző ápolást támogatják. Az aktivációt úgy terveztük meg, hogy a kiskereskedelemben, a digitális csatornákon és a PR-ban egyaránt végigkísérje a fogyasztókat az ötlettel való első találkozástól, annak megértésén át, egészen a termékválasztásig. Így az egészséges, hiteles mosoly üzenete pontosan ott éri el az embereket, ahol a mindennapi döntéseiket hozzák”

– magyarázza Katarzyna Krucan, a Haleon közép-kelet-európai szájápolási vásárlói aktivációkért felelős vezetője.

Ahelyett, hogy a szájápolást csupán egy-egy felmerülő problémára adott reakcióként mutatná be, a kampány a mindennapi megelőző ápolás fontosságára helyezi a hangsúlyt, amely segít megőrizni a hosszú távú szájüregi egészséget és a magabiztosságot.

Mindennapi ápolás az egészséges mosoly mögött

A Sensodyne és a parodontax egymást kiegészítő szaktudást hoz a kampányba: a fogérzékenység és a fogíny egészségének területéről. A Sensodyne klinikailag igazolt enyhülést és mindennapos védelmet nyújt a fogérzékenységre, amivel segít megelőzni, hogy a kellemetlen érzés beleszóljon a mindennapi pillanatokba. A parodontax pedig a fogínyproblémák gyökerét célozza meg, és segít megelőzni a fogínyvérzést.

A kampány életre keltése érdekében a Haleon egy integrált, a kiskereskedelemre, a digitális csatornákra és a PR-ra egyaránt kiterjedő aktivációt indít.

[1] Haleon Omnibus Research (2025)

[1] https://www.gallup.com/analytics/349280/state-of-worlds-emotional-health.aspx

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!