Egészség

Az agyunk a felelős azért, hogy óvatlanok vagyunk a neten

Kép: BIELIK ISTVÁN / 24.HU

Az emberi tényező, mint biztonsági kockázat kardinális kérdés a szervezetekben. Ám a virtuális tér veszélyeit teljesen máshogy érzékeljük, mint a fizikai valóságét, erről pedig nem mi tehetünk, hanem a bennünk futó több millió éves program.

Az emberek az élet sok területén nem azt teszik, ami jó lenne nekik, számos esetben még az ismert kockázatokat is figyelmen kívül hagyják. A növekvő mértékű online veszélyek miatt ráadásul nem csak a fizikai, de egy virtuális világ kockázataira is figyelnünk kell. Rengetegszer kerül szóba a „tudatos internethasználat”, hogy mennyire fontos a felhasználók edukálása, de a sikeres zsarolóvírus-támadások, adathalász-akciók is mutatják, rengetegen bedőlnek a kiberbűnözők olyan pszichológiai módszereinek, amik egyébként elkerülhetők lennének. A problémát nem egyszerű megoldani, és az is nehezíti, ahogyan emberként be lettünk huzalozva.

Amikor megfelelő reakciókat keresünk egyes fenyegetésekre, egy 200 millió éves agyra támaszkodunk. A védekezési mechanizmusaink kialakulását az agyunk fejlődése során olyan veszélyek befolyásolták, amelyeket láthattunk és érezhettünk. Amikor kiberbiztonsági kockázatról és incidensek következményeiről beszélünk, már nincs látható, érezhető veszély. Emiatt a megfelelő viselkedés kiválasztása is elakadt – magyarázta Peter Coroneos, a kiberbiztonsági tanácsadók hálózatának (CyAN) nemzetközi alelnöke az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) konferencián.

Coroneos szerint a tudatosság és a viselkedésbeli változás közötti kapcsolat a kockázati cselekvés és a kockázat következménye közötti közelség hiányának függvénye. Tényező tehát, hogy az evolúciós nyomás hogyan alakította ki a válaszunkat a különféle fenyegetésekre – ezért van, hogy az online térben kevésbé érzünk veszélyt. Sokkal nehezebben megfogható dologról van szó: míg például egy kanyarodó buszt egyértelműen elkerülünk, addig visszafogottabb reakciónk van egy vírust tartalmazó csatolmányra, ami a bankkártya-adataink ellopását teszi lehetővé.

Coroneos szerint ez is rávilágít arra, hogy amikor az online tudatosság fejlesztése kerül szóba, mélyebben mögé kell nézni a dolgoknak.A kibervilág a valódi világ analógiája, de jóval szegényesebb változatban, mivel nem érvényesül benne a kockázat/következmény dinamika, ha baj történik, az nem látható és nem egyértelmű.A szakértő szerint ez megmagyarázza azt, hogy egyesek miért adnak meg érzékeny személyes adatokat a közösségi médiában, miért használnak gyenge jelszavakat, vagy kattintanak rá adathalász levekre.

Korábban Keleti Arthur, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) konferencia ötletgazdája és szervezője, kiberbiztonsági szakember is hasonlóan nyilatkozott erről lapunknak adott interjújában.

„Én nem hiszek abban, hogy az emberek alapvető gondolkodását át tudjuk programozni. Vannak, akik fogékonyabbak arra, hogy észrevegyék a biztonsági problémákat, míg mások kevésbé. A fizikai térben lévő veszélyt az emberek értik, de a logikai tér, az internet olyan absztrakció, ami nem kézzelfogható, és amit nehezen tudunk elképzelni. A kibertérben más magatartást kéne tanúsítanunk, ami még nem fejlődött ki”

– mondta el akkor Keleti.

A természetünk is ellenünk van

Az internetezőket nem szabad egy homogén csoportként kezelni, figyelmeztet Coroneos. Korábban több tanulmány is rávilágított, hogy tizenéves korban például olyan átrendeződések mennek végbe az agyban, ami felelős a túlzott kockázatvállalásért és az alkalmatlan válaszreakciókért. Mivel a kockázatkereső magatartás kvázi bele van programozva a serdülőkbe, fogékonyabbak a hirtelen impulzusokra, miközben felnőtt korban könnyebben old meg az agy egyes feladatokat. A dolgot nehezíti, hogy vannak olyan emberi adottságok, amik szintén kihasználható sérülékenységeknek számítanak, ezért a kiberbűnözők is építenek rájuk elsősorban pszichológiai vonatkozású csalásokat. Coroneos az alábbiakat sorolja:

FOMO (a kimaradás félelme),
az idő nyomása,
a rövid figyelem,
az információs túltöltöttség,
a kíváncsiság,
az unalom.

A tényezők közül kiemeli a kibertérrel kapcsolatos fáradtságot, túlterheltséget, mint a legsúlyosabb problémát. Mivel folyamatosan összeköttetésben élünk, sok időt töltünk a kijelzők előtt, így rengeteg információ és inger bombázza az agyunkat. A koronavírus-járvány alatti bezártság, a távmunka, a fokozott mentális stressz erre csak rátett egy lapáttal. Miután az agyunk ezek feldolgozásával küzd, könnyebben hozunk rossz döntéseket, és mivel már telítődtünk a rengeteg információval, nehezebben mérlegelünk a kibertérben is.

Az emberi tényező, mint biztonsági kockázat a szervezeteknél is kardinális kérdéssé vált, mivel a kibertámadások egyre nagyobb károkat okoznak és egyre költségesebbek, ami egyenes következménye annak, hogy rohamosan nő a digitalizáció, az adatokra és az IT-rendszerekre való támaszkodás. Az Allianz 2020-as kockázati barométere szerint világszinten a kiberbiztonsági események vezetik a legjelentősebb üzleti kockázatok rangsorát, csak utána jön az üzletmenet megszakadása.

Az FBI becslései szerint csak 2018-ban az amerikai vállalatok több mint 2,7 milliárd dollár veszteséget könyvelhettek el a kibertámadások miatt, ideértve az üzleti e-mailek feltöréséhez (BEC) és e-mail fiókok feltöréséhez (EAC) kapcsolódó jogosulatlan pénzátutalásokat is, amelyek önmagukban 1,2 milliárd dollárt tesznek ki.

Ahogy a zsarolóvírusok esete is mutatja, elég egy óvatlan felhasználó, aki láncreakciót indít el a cégen belül, ezzel veszélybe sodorva a szervezet hálózatát. A hackerek tisztában vannak azzal, hogy minden védelmi rendszer leggyengébb pontja az ember, erre építenek a social engineering (pszichológiai manipuláció) támadási módszerek. A módszerrel a kiberbűnözők a felhasználókat oly módon manipulálhatják, hogy az áldozatok ne tartsák be a biztonsági vagy egyéb üzleti folyamatok protokolljait, és így teret engedjenek a káros tevékenységeknek vagy érzékeny információk kiszivárogtatásának – írja az ESET biztonsági cég.

A pszichológiai befolyásolás az a fajta támadás, amikor a kiberbűnöző nem a technológia sebezhetőségeit használja ki egy-egy támadás során, hanem az emberi befolyásolhatóság a fő fegyvere. Ezek közé tartoznak azok a tömegesen kiküldött kéretlen üzenetek, amik szintén manipulatív jellegűek. Vagy az adathalász-levelek, amelyekben a bűnelkövető megbízható személynek vagy szervezetnek adja ki magát annak érdekében, hogy bizalmas információkat csaljon ki az áldozattól. Az ilyen típusú csalások egyik jellemző eleme a sürgetés, de akár ijesztő taktikákat is alkalmaznak, hogy az áldozatot rákényszerítsék a támadó kéréseinek teljesítésére. Az adathalászkampányok célpontjában egyaránt állhatnak nagyszámú, általános felhasználói csoportok, vagy egy konkrét áldozat, esetleg áldozatok.

Coroneos szerint, mivel az eddigi módszerek, belsős tréningek nem eléggé hatékonyak, erőteljes fordulatnak kellene jönnie a kiberkockázat menedzsmentben – vissza kell térni az emberi viselkedés alapjaihoz.

„Nem azt mondom, hogy minden internet-felhasználónak MRI-re kéne kötni az agyát. Inkább azt mondom, hogy ne nézzük homogén csoportnak a népességet, és egyes csoportokat olyan módszerekkel célozzunk meg, amik tudományos alapokon nyugodva hatékonyak. Sokkal több és alaposabb kutatásra van szükségünk a kiberkockázatban.”

A vállalatoknál természetesen emellett elengedhetetlen az alkalmazottak rendszeres kiberbiztonsági képzése, a gyenge jelszavak kiszűrése, a többrétegű végpontvédelem.

Forrás: 24.hu

Related Topics:agy agyunk befolyásolás coroneos felelősség internet keleti arthur óvatlanság

Up Next

Áttörés a Lyme-kór diagnosztikájában

Don't Miss

A SOTE szájon át szedhető koronavírus elleni gyógyszert vizsgál

Egészség

Hűs menedék vagy látszatmegoldás? – Az irodai munkavégzés láthatatlan nyári veszélyei

A WHO adatai szerint a munkahelyi hőstressznek gyakran kitett dolgozók 30%-a számol be produktivitásvesztésről, a szervezet pedig arra is felhívja a figyelmet, hogy a beltéri munkavállalók sincsenek automatikusan biztonságban, ha a munkahelyi környezet nem biztosít megfelelő hűtést vagy szellőzést.¹

A magas hőmérséklet nemcsak kellemetlen közérzetet okozhat: ronthatja a koncentrációt, fokozhatja az álmosságot, csökkentheti a döntéshozatali képességet, és hosszabb távon hozzájárulhat a munkavállalók kimerüléséhez is.

A hűs iroda sem menedék?

Sokan a mai napig úgy gondolnak az irodára, mint a nyári hőség elől teljes mértékben védett térre: a légkondicionált, zárt, kényelmes székekkel teli munkakörnyezet sokak szemében valódi menedék a hőségben. Egy rosszul hűtött, túlmelegedő vagy éppen túl hidegre klimatizált iroda azonban ugyanúgy megterhelheti a szervezetet, mint a folyamatos digitális készenlét vagy az alváshiány. Ráadásul a rosszul légkondicionált irodákban a fejfájás, fáradtság, szem-, torok- és légúti panaszok előfordulása 30–200%-kal magasabb lehetett, mint természetes szellőzés, vagy helyesen beállított, tisztított klíma mellett.²

Egy 2024-ben megjelent Ergonomics-kutatás kontrollált irodai környezetben vizsgálta, hogy hogyan hat a beltéri hőmérséklet az irodai dolgozók teljesítményére.³A résztvevők teszteket végeztek, miközben a kutatók többek között a testhőmérsékletüket, vérnyomásukat, pulzusukat és szubjektív hőérzetüket is mérték. Az eredmények szerint a munkateljesítmény szorosan összefüggött a hőkomforttal, miközben az álmosság intenzitása negatív kapcsolatot mutatott a teljesítménnyel. Vagyis a nem megfelelő beltéri hőmérséklet nem látványos összeomlást okoz, hanem sokszor csendesebb tüneteken keresztül hat: fáradtabbak, lassabbak, szétszórtabbak leszünk.

„A hőség nem csak kényelmi kérdés, hanem mérhető egészségi, biztonsági és gazdasági kockázat. Az a vállalat, amely nem méri a hőterhelés hatását a teljesítményre, a hibákra, a kieső munkaidőre és a balesetekre, valójában nem tudja, mennyit veszít, csak utólag szembesül a következményekkel.”

– emelte ki Nagy Márta wellbeing szakértő.

A hőség nem csak a testet terheli, hanem a figyelmet is

A nyári kimerülés sokszor nem egyik napról a másikra jelenik meg. Először csak nehezebben indul el a nap, lassabban megy a fókuszált munka, több hibát vétünk, gyakrabban nyúlunk kávé vagy cukros ital után, délutánra pedig szinte teljesen elfogy a mentális energiánk. A hőség azért különösen alattomos, mert nem mindig fájdalom vagy betegség formájában jelentkezik, hanem teljesítményromlást, ingerlékenységet, tompaságot vagy motivációvesztést okoz. A munkahelyi sérülés és a baleseti kockázat ráadásul hőhullám idején 17,4%-al nő, ami szintén veszélyforrást jelenthet az irodai munkát végzőkre is.⁴

Ez a szellemi munkát végzőknél különösen aggasztó, hiszen az irodai teljesítmény sokszor nem fizikai erőkifejtésen, hanem koncentráción, memórián, döntéshozatalon, kommunikáción és problémamegoldáson múlik. Ha ezek a funkciók romlanak, annak következménye nem feltétlenül azonnal látványos: elcsúsznak a határidők, romlik a meetingek minősége, több lesz a félreértés, csökken a kreativitás, és nő az apró, de költséges hibák esélye.

A nyári kihívásokhoz való alkalmazkodás stratégiai kérdés is

A hőhullámok egyre gyakoribbá válásával a nyári munkavégzést is újra kell gondolni. A munkavállalói energia, koncentráció és regeneráció ma már nem egy másodlagos vállalati téma, hanem a teljesítőképesség alapfeltétele. Egy szervezet akkor tud jól működni a nyári időszakban is, ha nem ugyanazt a tempót és terhelést várja el változatlan körülmények között, hanem figyelembe veszi, hogy a hőség önmagában is stresszfaktor. Ez jelenthet rugalmasabb munkakezdést, home office lehetőséget a legmelegebb napokon, jobb árnyékolást és szellőzést, tudatosabb folyadékpótlást, rövidebb, fókuszáltabb meetingeket, valamint olyan munkaszervezést, amely a legnagyobb koncentrációt igénylő feladatokat nem automatikusan a délutáni hőcsúcs idejére teszi. A hőségre tehát nemcsak munkavédelmi, hanem wellbeing- és teljesítménystratégiai kérdésként is érdemes tekinteni. Annak ellenére, hogy az irodai dolgozó látszólag csak ül, a szervezete közben folyamatosan alkalmazkodik. Ha pedig ezt a láthatatlan terhelést nem vesszük komolyan, annak ára előbb-utóbb megjelenik: fáradtságban, hibázásban, motivációvesztésben és csökkenő mentális kapacitásban.

Források:

1: https://www.who.int/news-room/questions-and-answers/item/workplace-heat-stress

2: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12216473/

3: https://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1080/00140139.2023.2231181

4: https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/33472088/

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

Mit (t)egyek, hogy jól (l)egyek? – Egészséges étkezés a táplálkozási trendek bűvkörében

Ma már szinte lehetetlen úgy végigmenni egy üzlet sorain, hogy ne találkozzunk „fehérjedús”, „rostban gazdag” vagy „támogatja az emésztést” feliratú, hívogató termékekkel. Fehérjével dúsított pudingok, proteinszeletek, rostos kekszek és bélflórát támogató italok sorakoznak a polcokon, miközben a közösségi médiában is egyre többet hallunk arról, mit kellene ennünk ahhoz, hogy energikusabbak, fittebbek és egészségesebbek legyünk.

A rost és a fehérje valóban alapvető részei a tudatos táplálkozásnak, de nem a trendek miatt; elengedhetetlen, hogy a testünk egyéni igényeit figyelembe véve építsük be őket az étkezésünkbe. A WHO ajánlásai is megerősítik, az egészséges étrend nem egyetlen kiemelt tápanyagon múlik: a megfelelő mennyiség, az egyensúly, a mértékletesség és a változatosság együtt határozzák meg, mennyire támogatja az étrendünk az egészségünket.¹

A cikk tartalmából:

Az átlagos felnőtt fehérjeigénye 0.83 g/testsúlykilogram/nap, ez az érték az európai társadalomban divatos címkék nélkül is bevihető.
Napi 400 gramm zöldség elfogyasztása nagyban hozzájárulhat az egészségünk megtartásához.
Ha egészségesebben szeretnénk étkezni, tartsuk szem előtt a fokozatosságot! A hirtelen jött változás sokszor többet árt, mint használ.

A fehérjedús az új cukormentes

Az elmúlt években a fehérje népszerűsége látványosan nőni kezdett. Míg korábban erről a tápanyagról automatikusan a sportolókra asszociáltunk, ma már azok számára is prioritássá vált akik fogyni szeretnének, tudatosabban étkeznének, vagy egyszerűen csak érzékenyek a trendekre. Ipsits Anita, a Szafi tulajdonos ügyvezetője szerint ez önmagában nem probléma, hiszen a fehérje valóban nélkülözhetetlen tápanyag: részt vesz az izmok, a szervek, a hormonok, az enzimek és az immunrendszer működésében is. A gond sokkal inkább abban rejlik, hogy a fehérje egyfajta fogyasztói varázsszóvá vált. Fontos kiemelni azonban, hogy nem kizárólag a magasabb fehérjefogyasztás dönti el, hogy valaki egészségesen étkezik-e, hanem az, hogy az étrend egészében mennyire kiegyensúlyozott, milyen forrásokból visszük be a tápanyagokat, és közben megjelennek-e a rostok, a jó minőségű szénhidrátok és az egészséges zsiradékok is. Érdekesség, hogy az EFSA adatai szerint már tíz évvel ezelőtt, azaz a jelenlegi táplálkozási divatok megjelenése előtt is megfelelő mennyiségű volt az európai lakosság fehérjebevitele, amely egy átlagos felnőttnél 0.83 g/testsúlykilogram/nap.²

Valóban a rost az egészség forrása?

A rostok tudatos fogyasztása sokaknak a mai napig csak akkor jut eszükbe, amikor puffadást, lassú emésztést vagy rendszertelen bélműködést tapasztalnak. A rost azonban sokkal több, mint egy emésztést támogató eszköz, hiszen a bélrendszerben élő hasznos baktériumok is ebből táplálkoznak, emellett segítheti a jóllakottságérzetet és támogathatja a kiegyensúlyozottabb vércukorválaszt is. 10 éves kor felett legalább 25 gramm természetes élelmi rostra és 400 gramm zöldségre, valamint gyümölcsre van szükségünk, a WHO ajánlása pedig egyértelművé teszi a valódi tápanyagok fontosságát.¹ Ha több rostot szeretnénk bevinni, nincs szükség csodadiétákra: együnk minél többféle zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyest, olajos magvakat, teljes értékű gabonát! Mielőtt olyan termékeket vásárolunk, amik azt ígérik, hogy varázsütésre egészségesebbé teszik az emésztésünket, nézzük meg, hogy kerül-e elég színes zöldség és gyümölcs a tányérunkra! Ha pedig úgy ítéljük meg, hogy nem, mindenképpen fokozatosan változtassunk az életmódunkon: a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége hangsúlyozza, hogy rostszegény életmód után egy éles váltás még egészséges embereknél is panaszokat okozhat.³

„A fehérje és a rost fontos tápanyagok, de önmagukban nem tesznek kiegyensúlyozottá egy étrendet. A vásárló ma rengeteg ígérettel találkozik a boltok polcain, ezért különösen fontos, hogy ne csak a címkéket nézze, hanem azt is, hogyan illeszkedik az adott termék a mindennapi étkezéseibe. A tudatosabb táplálkozás nálam nem szigorú szabályokkal kezdődik, hanem apró, tartható döntésekkel: több zöldség, változatos fehérjeforrások, megfelelő rostbevitel, és olyan alternatívák, amelyeket valóban be tudunk építeni a hétköznapokba. A Szafinál mi is ebben gondolkodunk: nem trendeket szeretnénk kiszolgálni, hanem valódi élethelyzetekre adni használható megoldásokat.”

– emelte ki Ipsits Anita, a Szafi tulajdonos ügyvezetője.

Értsük meg a testünket!

A mai táplálkozási trendek egyik veszélye, hogy könnyen felesleges megfelelési kényszert teremtenek. Az egyik héten a fehérje kerül fókuszba, a következőn a rost, aztán a vércukorszint, a bélflóra vagy éppen valamelyik ételcsoport, allergén indokolatlan elhagyása. Az egészségesebb étkezés valójában szinte soha nem gyökeres változással kezdődik, hanem azzal, hogy a reggeli mellé kerül gyümölcs vagy mag, az ebédben van zöldség, a vacsora nem csak gyors szénhidrátból áll, és a fehérjeforrások változatosan jelennek meg. Nincs egyetlen mindenkire érvényes tökéletes recept, hiszen az életkor, az aktivitás, az egészségi állapot és az életmód is befolyásolja, kinek mire van szüksége. Az egészséges táplálkozás kulcsa nem az, hogy minden trendet és szakértői tanácsot kövessünk, hanem hogy a rostot, a fehérjét és a többi tápanyagot a mindennapi élet részeként kezeljük.

Források:

1: https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/healthy-diet

2: https://www.efsa.europa.eu/en/press/news/120209

3: https://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2021/11/mdosz-taplalkozasi-akademia-hirlevel-2021-11-elelmirostok.pdf

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

A puffadás nem normális állapot – különösen nyáron érdemes odafigyelni rá

A nyári időszak több okból is kedvezhet az emésztőrendszeri panaszoknak. Gyakrabban fogyasztunk fagylaltot, cukros italokat, alkoholt, több nyers zöldséget és gyümölcsöt, miközben a folyadékbevitel és a napi rutin is megváltozik.

A hőség önmagában is lassíthatja az emésztést, ezért ilyenkor sokaknál jelentkezik fokozott teltségérzet vagy puffadás. Dr. Hámori Lillával, biológussal (PhD), táplálkozási és életmód-tanácsadóval beszélgettünk a puffadásról, melyről sokan azt gondolják, hogy természetes folyamat.

,,Az alkalmi puffadás előfordulhat bárkinél, de ha rendszeresen visszatér, fájdalommal, fokozott gázképződéssel vagy hasi feszüléssel jár, akkor érdemes utánajárni az okának”

– mondja a szakértő.

,,A puffadás egy tünet, amely mögött nagyon sokféle eltérés állhat – az étrendi hibáktól kezdve az ételintoleranciákon, a bélflóra egyensúlyának felborulásán és a stresszen át egészen hormonális vagy emésztőrendszeri betegségekig”

– teszi hozzá.

Az első lépés tehát mindig az okok felderítése. Emellett néhány egyszerű szokás is sokat segíthet:

lassabb étkezés és alapos rágás,
megfelelő folyadékbevitel,
a cukros üdítők és szénsavas italok mérséklése,
rendszeres séta étkezések után,
az egyéni érzékenységet kiváltó élelmiszerek felismerése,
valamint a bélmikrobiom támogatása rostokban gazdag, változatos étrenddel.

A szakértő azt is elárulja, hogy nem mindenkinél ugyanaz az élelmiszer okoz panaszt, ezért a személyre szabott megközelítés kiemelten fontos.

Mikor érdemes szakemberhez fordulni?

,,Ha a puffadás hetek óta fennáll, rendszeresen visszatér, jelentősen rontja az életminőséget, vagy más tünetek – például hasi fájdalom, hasmenés, székrekedés, indokolatlan fogyás vagy vérszegénység – is társulnak hozzá, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni. A cél nem a tünetek elfedése, hanem a kiváltó ok megtalálása.”

Dr. Hámori Lilla elmondja, hogy a konzultáció során nem csupán azt vizsgála meg, hogy mit eszik valaki, hanem azt is, hogyan működik az emésztése, milyen életmódbeli tényezők befolyásolják a panaszait, illetve szükség lehet-e további kivizsgálásra.

,,A legtöbb esetben apró, de jól célzott változtatásokkal jelentős javulás érhető el.”

–teszi hozzá a szakértő.

Dr. Hámori Lilla

Dr. Hámori Lilla biológusként (PhD), fitoterapeutaként és táplálkozási, valamint életmód-tanácsadóként tudományos szemlélettel segíti a hozzá fordulókat. Kiemelt szakterülete az emésztőrendszer egészsége, a bélmikrobiom támogatása, a hormonális egyensúly és a női egészség. Célja, hogy a tünetek mögött meghúzódó okokat feltárva, személyre szabott, hosszú távon is fenntartható megoldásokat nyújtson a hozzá fordulóknak. További információk itt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!