Egészség

Az agyunk a felelős azért, hogy óvatlanok vagyunk a neten

Kép: BIELIK ISTVÁN / 24.HU

Az emberi tényező, mint biztonsági kockázat kardinális kérdés a szervezetekben. Ám a virtuális tér veszélyeit teljesen máshogy érzékeljük, mint a fizikai valóságét, erről pedig nem mi tehetünk, hanem a bennünk futó több millió éves program.

Az emberek az élet sok területén nem azt teszik, ami jó lenne nekik, számos esetben még az ismert kockázatokat is figyelmen kívül hagyják. A növekvő mértékű online veszélyek miatt ráadásul nem csak a fizikai, de egy virtuális világ kockázataira is figyelnünk kell. Rengetegszer kerül szóba a „tudatos internethasználat”, hogy mennyire fontos a felhasználók edukálása, de a sikeres zsarolóvírus-támadások, adathalász-akciók is mutatják, rengetegen bedőlnek a kiberbűnözők olyan pszichológiai módszereinek, amik egyébként elkerülhetők lennének. A problémát nem egyszerű megoldani, és az is nehezíti, ahogyan emberként be lettünk huzalozva.

Amikor megfelelő reakciókat keresünk egyes fenyegetésekre, egy 200 millió éves agyra támaszkodunk. A védekezési mechanizmusaink kialakulását az agyunk fejlődése során olyan veszélyek befolyásolták, amelyeket láthattunk és érezhettünk. Amikor kiberbiztonsági kockázatról és incidensek következményeiről beszélünk, már nincs látható, érezhető veszély. Emiatt a megfelelő viselkedés kiválasztása is elakadt – magyarázta Peter Coroneos, a kiberbiztonsági tanácsadók hálózatának (CyAN) nemzetközi alelnöke az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) konferencián.

Coroneos szerint a tudatosság és a viselkedésbeli változás közötti kapcsolat a kockázati cselekvés és a kockázat következménye közötti közelség hiányának függvénye. Tényező tehát, hogy az evolúciós nyomás hogyan alakította ki a válaszunkat a különféle fenyegetésekre – ezért van, hogy az online térben kevésbé érzünk veszélyt. Sokkal nehezebben megfogható dologról van szó: míg például egy kanyarodó buszt egyértelműen elkerülünk, addig visszafogottabb reakciónk van egy vírust tartalmazó csatolmányra, ami a bankkártya-adataink ellopását teszi lehetővé.

Coroneos szerint ez is rávilágít arra, hogy amikor az online tudatosság fejlesztése kerül szóba, mélyebben mögé kell nézni a dolgoknak.A kibervilág a valódi világ analógiája, de jóval szegényesebb változatban, mivel nem érvényesül benne a kockázat/következmény dinamika, ha baj történik, az nem látható és nem egyértelmű.A szakértő szerint ez megmagyarázza azt, hogy egyesek miért adnak meg érzékeny személyes adatokat a közösségi médiában, miért használnak gyenge jelszavakat, vagy kattintanak rá adathalász levekre.

Korábban Keleti Arthur, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) konferencia ötletgazdája és szervezője, kiberbiztonsági szakember is hasonlóan nyilatkozott erről lapunknak adott interjújában.

„Én nem hiszek abban, hogy az emberek alapvető gondolkodását át tudjuk programozni. Vannak, akik fogékonyabbak arra, hogy észrevegyék a biztonsági problémákat, míg mások kevésbé. A fizikai térben lévő veszélyt az emberek értik, de a logikai tér, az internet olyan absztrakció, ami nem kézzelfogható, és amit nehezen tudunk elképzelni. A kibertérben más magatartást kéne tanúsítanunk, ami még nem fejlődött ki”

– mondta el akkor Keleti.

A természetünk is ellenünk van

Az internetezőket nem szabad egy homogén csoportként kezelni, figyelmeztet Coroneos. Korábban több tanulmány is rávilágított, hogy tizenéves korban például olyan átrendeződések mennek végbe az agyban, ami felelős a túlzott kockázatvállalásért és az alkalmatlan válaszreakciókért. Mivel a kockázatkereső magatartás kvázi bele van programozva a serdülőkbe, fogékonyabbak a hirtelen impulzusokra, miközben felnőtt korban könnyebben old meg az agy egyes feladatokat. A dolgot nehezíti, hogy vannak olyan emberi adottságok, amik szintén kihasználható sérülékenységeknek számítanak, ezért a kiberbűnözők is építenek rájuk elsősorban pszichológiai vonatkozású csalásokat. Coroneos az alábbiakat sorolja:

FOMO (a kimaradás félelme),
az idő nyomása,
a rövid figyelem,
az információs túltöltöttség,
a kíváncsiság,
az unalom.

A tényezők közül kiemeli a kibertérrel kapcsolatos fáradtságot, túlterheltséget, mint a legsúlyosabb problémát. Mivel folyamatosan összeköttetésben élünk, sok időt töltünk a kijelzők előtt, így rengeteg információ és inger bombázza az agyunkat. A koronavírus-járvány alatti bezártság, a távmunka, a fokozott mentális stressz erre csak rátett egy lapáttal. Miután az agyunk ezek feldolgozásával küzd, könnyebben hozunk rossz döntéseket, és mivel már telítődtünk a rengeteg információval, nehezebben mérlegelünk a kibertérben is.

Az emberi tényező, mint biztonsági kockázat a szervezeteknél is kardinális kérdéssé vált, mivel a kibertámadások egyre nagyobb károkat okoznak és egyre költségesebbek, ami egyenes következménye annak, hogy rohamosan nő a digitalizáció, az adatokra és az IT-rendszerekre való támaszkodás. Az Allianz 2020-as kockázati barométere szerint világszinten a kiberbiztonsági események vezetik a legjelentősebb üzleti kockázatok rangsorát, csak utána jön az üzletmenet megszakadása.

Az FBI becslései szerint csak 2018-ban az amerikai vállalatok több mint 2,7 milliárd dollár veszteséget könyvelhettek el a kibertámadások miatt, ideértve az üzleti e-mailek feltöréséhez (BEC) és e-mail fiókok feltöréséhez (EAC) kapcsolódó jogosulatlan pénzátutalásokat is, amelyek önmagukban 1,2 milliárd dollárt tesznek ki.

Ahogy a zsarolóvírusok esete is mutatja, elég egy óvatlan felhasználó, aki láncreakciót indít el a cégen belül, ezzel veszélybe sodorva a szervezet hálózatát. A hackerek tisztában vannak azzal, hogy minden védelmi rendszer leggyengébb pontja az ember, erre építenek a social engineering (pszichológiai manipuláció) támadási módszerek. A módszerrel a kiberbűnözők a felhasználókat oly módon manipulálhatják, hogy az áldozatok ne tartsák be a biztonsági vagy egyéb üzleti folyamatok protokolljait, és így teret engedjenek a káros tevékenységeknek vagy érzékeny információk kiszivárogtatásának – írja az ESET biztonsági cég.

A pszichológiai befolyásolás az a fajta támadás, amikor a kiberbűnöző nem a technológia sebezhetőségeit használja ki egy-egy támadás során, hanem az emberi befolyásolhatóság a fő fegyvere. Ezek közé tartoznak azok a tömegesen kiküldött kéretlen üzenetek, amik szintén manipulatív jellegűek. Vagy az adathalász-levelek, amelyekben a bűnelkövető megbízható személynek vagy szervezetnek adja ki magát annak érdekében, hogy bizalmas információkat csaljon ki az áldozattól. Az ilyen típusú csalások egyik jellemző eleme a sürgetés, de akár ijesztő taktikákat is alkalmaznak, hogy az áldozatot rákényszerítsék a támadó kéréseinek teljesítésére. Az adathalászkampányok célpontjában egyaránt állhatnak nagyszámú, általános felhasználói csoportok, vagy egy konkrét áldozat, esetleg áldozatok.

Coroneos szerint, mivel az eddigi módszerek, belsős tréningek nem eléggé hatékonyak, erőteljes fordulatnak kellene jönnie a kiberkockázat menedzsmentben – vissza kell térni az emberi viselkedés alapjaihoz.

„Nem azt mondom, hogy minden internet-felhasználónak MRI-re kéne kötni az agyát. Inkább azt mondom, hogy ne nézzük homogén csoportnak a népességet, és egyes csoportokat olyan módszerekkel célozzunk meg, amik tudományos alapokon nyugodva hatékonyak. Sokkal több és alaposabb kutatásra van szükségünk a kiberkockázatban.”

A vállalatoknál természetesen emellett elengedhetetlen az alkalmazottak rendszeres kiberbiztonsági képzése, a gyenge jelszavak kiszűrése, a többrétegű végpontvédelem.

Forrás: 24.hu

Related Topics:agy agyunk befolyásolás coroneos felelősség internet keleti arthur óvatlanság

Up Next

Áttörés a Lyme-kór diagnosztikájában

Don't Miss

A SOTE szájon át szedhető koronavírus elleni gyógyszert vizsgál

Egészség

Hol tartunk az evolúcióban? – Alkalmazkodik a testünk a modern technológiához?

Kép forrása: Freepik

Az emberi test folyamatosan változik, és az evolúció még napjainkban is zajlik. Az elmúlt néhány évezredben a modern technológia és életmód gyökeresen megváltoztatta mindennapjainkat, és ezzel együtt új kihívások elé állította testünket. De vajon tényleg alkalmazkodik a testünk a technológiai forradalomhoz, vagy az evolúciós folyamatok lassúsága miatt a modern környezet káros hatásainak vagyunk kitéve?

Követi a testünk a technológia változásait?

Az evolúció kutatói szerint bizonyos változások már most megfigyelhetők az emberi testben. Például egyeseknél megjelent a csuklóban található kis artéria, amely korábban csak a magzati fejlődés során volt jelen. Ez arra utalhat, hogy a finomabb kézmozgásokat igénylő modern tevékenységek, mint a gépelés vagy a mobiltelefon-használat, hatással vannak az emberi anatómia fejlődésére. Azonban az is egyértelmű, hogy a mai életmód sok olyan terhet ró ránk, amelyhez testünk nem tudott még megfelelően igazodni. A mozgásszervi problémák, mint a hát- és derékfájás, egyre gyakoribbak, különösen a hosszú ülőmunkát végzők körében. Ezek megelőzéséhez és kezeléséhez fontos lehet szakértői segítség igénybevétele, például gyógytorna alkalmazása. Ha érdekel, hogyan segíthet a gyógytorna ezekben az esetekben, itt található további információ.

Hogyan hat a modern életmód az emberi testre?

Az ülő életmód gyökeresen eltér attól az aktív életformától, amelyre az emberi test eredetileg kialakult. Az izmok és ízületek nem a hosszú órákig tartó ülésre vannak tervezve, ezért gyakoriak a rossz testtartásból és az inaktivitásból eredő problémák. Emellett a képernyők túlzott használata a szem izmait is megterheli, ami a látás romlásához vezethet.

Az olyan technológiai újítások, mint az okostelefonok, megváltoztatták a kézhasználati szokásainkat is. Az állandó görnyedt testtartás, amit a készülékek használata közben felveszünk, a nyak és váll körüli izmok túlterhelését eredményezi. Ezek a problémák hosszú távon komoly egészségügyi következményekkel járhatnak, ezért fontos, hogy már most tudatosan foglalkozzunk testünk karbantartásával, és például gyógytornára járjunk.

Az evolúció és a mozgásszervi egészség kapcsolata

Bár az evolúció idővel alkalmazkodik a környezet változásaihoz, a modern életmód által generált problémák gyorsabban jelentkeznek, mint ahogyan a testünk képes lenne alkalmazkodni hozzájuk. Ezért van szükség tudatos beavatkozásra, például rendszeres testmozgásra és célzott gyógytornára. A mozgásmintáink optimalizálása segíthet megelőzni a krónikus mozgásszervi panaszokat, és hozzájárulhat az általános közérzet javításához.

Fontos, hogy proaktívan tegyünk a testi egészségünkért, és olyan módszereket alkalmazzunk, amelyek segítenek az új helyzetekhez való alkalmazkodásban. A testünk tehát fejlődik, de az evolúció lassúsága miatt nekünk kell tenni annak érdekében, hogy egészségesek maradjunk ebben a gyorsan változó világban. Az önmagunkkal való törődés, a rendszeres mozgás és a megfelelő szakértői támogatás segíthet abban, hogy ne csak túléljük, hanem élvezzük is a technológia nyújtotta lehetőségeket.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

Az olimpiai bajnokok lassabban öregszenek

Az olimpiai bajnokok biológiai öregedése lassabb tempót diktál azoknál, akik nem élsportolók – derült ki abból a Springer Nature Link folyóiratban publikált tanulmányból, amin a HUN-REN SZTAKI öregedéskutatással foglalkozó kutatói is dolgoztak.

A „Slowed epigenetic aging in Olympic champions compared to non-champions” című tanulmányban a mesterséges intelligencia eljárásokon alapuló epigenetikai óráknak is fontos szerep jutott.

Az élsportolók életmódja rendkívül fegyelmezett, szigorú edzésprogramokkal, táplálkozási tervekkel és mentális felkészüléssel jellemezhető, és gyakran már fiatal korban elkezdődik. Korábban kimutatták, hogy a fizikailag aktív egyének lassabb epigenetikai öregedést mutatnak. A tanulmányban, melyet Prof. Radák Zsolt (TF) vezetett és amelyben Dr. Kerepesi Csaba (HUN-REN SZTAKI) és Fejes Iván (HUN-REN SZTAKI) végezte a bioinformatikai adatelemzést, azt vizsgálták, hogy az olimpiai bajnokok extrém intenzitású fizikai aktivitása vajon még mindig jótékony hatással van-e az epigenetikai öregedésre

A hipotézis tesztelésére 59 magyar olimpiai bajnok és 332 kontrollszemély (azaz nem olimpiai bajnok) epigenetikai öregedését vizsgálták. Megfigyelték, hogy az olimpiai bajnokok lassabb epigenetikai öregedést mutatnak a mesterséges intelligencia-alapú öregedés óra modellek szerint. Továbbá, azok a férfi olimpiai bajnokok, akik az elmúlt 10 évben bármilyen érmet nyertek, lassabb epigenetikai öregedést mutattak, mint a többi férfi bajnok. A női bajnokoknál ezzel ellentétes tendencia volt megfigyelhető.

Azt is találták, hogy a birkózóknál nagyobb volt az öregedés gyorsulása a tornászokhoz, vívókhoz és vízilabdázókhoz képest. Azonosították továbbá azt a 20 gént, amelyek a legjelentősebb különbséget mutatták a promóter-metilációban az olimpiai bajnokok és a nem bajnokok között. Ezek között találhatóak olyan gének, amelyek összefüggésbe hozhatók a szinaptikus egészséggel, az erőkifejtéssel és rákos megbetegedésekkel.

Összefoglalva, az adatok arra utalnak, hogy a serdülőkortól a felnőttkorig tartó szigorú és hosszú távú testmozgás jótékony hatással van az epigenetikai öregedésre. A tanulmány ide kattintva olvasható.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

Mi történik hajbeültetés után?

A kopaszság és a hajhullás számos okra visszavezethető, így nem feltétlenül csak az idősebb korosztály problémája. Számos megoldás létezik a dús hajkorona visszanyerésére, de az utóbbi időben egyre kíméletesebb módok kerültek kifejlesztésre.

A technológiai újítások ezt a területet sem hagyták ki, így a lézeres kezelések mellett számos precíziós műszerrel végzett beavatkozásra is vállalkozhatunk a tartós siker érdekében. Sokan választják a forradalmi FUE hajbeültetést, mely speciális mikrosebészeti eszközökkel végzett fájdalommentes megoldás. A Hair Up Clinic a kezelés menetét részletesen leírja, így bárki előre tájékozódhat mi vár rá a beavatkozás során. És hogy mi történik az eljárást követően? Ezt mutatjuk be cikkünkben.

Miért a FUE technika?

A FUE technika egy olyan módszer, mely során speciális gépi graft eltávolítást alkalmaznak, amihez punch tű nyújt segítséget a sebésznek. Az átlagosan 0,7 és 1 mm átmérővel rendelkező, hengeres kialakítású tű használatával egyenként veszik ki a donor területről a graftokat, vagyis az átültetésre kerülő hajhagymákat és azokat körülölelő szövetdarabokat. Mivel igen aprólékos és miniatűr elemekről van szó, így a biztos sebész kéz mellett lupe (nagyítós) szemüveget is használnak az orvosok.

Bár a beavatkozás elég hosszadalmas, hiszen mondhatjuk, hogy több órán át tart, mégis megéri a fáradtságot. Több előnye is van ugyanis a FUE technikával történő hajpótlásnak. Az egyik, hogy apró, pontszerű sebeket ejtenek csak a fejbőrön, nem szükséges vágni, így látványos hegesedés nélkül gyógyul a kezelt terület. Másrészt jóval természetesebb hatás érhető el az egyenkénti beültetéssel. A gyorsabb gyógyulási idő mellett óriási előny, hogy a műtét fájdalommentes.

A beavatkozás után

Ahhoz, hogy az eredmény tartós legyen, bizony be kell tartanunk az orvosi utasításokat, melyeket a beavatkozást követően kapunk. A műtét után sebtisztítás történik, majd a donor területet bekötik, amely kötést hazaérve el kell távolítania a páciensnek. Otthon a fejbőr ápolására a klinikán kapott steril fiziológiás sóoldatot kell alkalmazni, továbbá antibiotikumot kell szedni adott időn át.

Az alvás egy ideig kényelmetlen lehet, hiszen a párnára nedvszívó lepedő kerül és függően a beültetés helyétől hason, vagy félig ülő helyzetben szükséges az éjszakát tölteni.

A tartós eredmény érdekében

Mint minden műtét ez a beavatkozás is hozhat váratlan helyzeteket, így szükséges minden rendellenesség tapasztalásakor a kezelőorvoshoz fordulni. Ritkán előfordulhat, hogy a beavatkozást követően erőteljes duzzanat, utóvérzés, magas láz, erős fájdalom alakulhat ki, melyek kezelésre szorulnak.

A beavatkozást után 10 nappal minden esetben kontroll vizsgálat történik, melyen ellenőrzik a gyógyulás mértékét. Amennyiben a páciensek betartják az ápolási útmutatóban foglaltakat, biztos siker vár rájuk, így hamarosan és hosszú távon ismét dús frizurával élhetik mindennapjaikat.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!