Egészség

Az agyunk a felelős azért, hogy óvatlanok vagyunk a neten

Kép: BIELIK ISTVÁN / 24.HU

Az emberi tényező, mint biztonsági kockázat kardinális kérdés a szervezetekben. Ám a virtuális tér veszélyeit teljesen máshogy érzékeljük, mint a fizikai valóságét, erről pedig nem mi tehetünk, hanem a bennünk futó több millió éves program.

Az emberek az élet sok területén nem azt teszik, ami jó lenne nekik, számos esetben még az ismert kockázatokat is figyelmen kívül hagyják. A növekvő mértékű online veszélyek miatt ráadásul nem csak a fizikai, de egy virtuális világ kockázataira is figyelnünk kell. Rengetegszer kerül szóba a „tudatos internethasználat”, hogy mennyire fontos a felhasználók edukálása, de a sikeres zsarolóvírus-támadások, adathalász-akciók is mutatják, rengetegen bedőlnek a kiberbűnözők olyan pszichológiai módszereinek, amik egyébként elkerülhetők lennének. A problémát nem egyszerű megoldani, és az is nehezíti, ahogyan emberként be lettünk huzalozva.

Amikor megfelelő reakciókat keresünk egyes fenyegetésekre, egy 200 millió éves agyra támaszkodunk. A védekezési mechanizmusaink kialakulását az agyunk fejlődése során olyan veszélyek befolyásolták, amelyeket láthattunk és érezhettünk. Amikor kiberbiztonsági kockázatról és incidensek következményeiről beszélünk, már nincs látható, érezhető veszély. Emiatt a megfelelő viselkedés kiválasztása is elakadt – magyarázta Peter Coroneos, a kiberbiztonsági tanácsadók hálózatának (CyAN) nemzetközi alelnöke az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) konferencián.

Coroneos szerint a tudatosság és a viselkedésbeli változás közötti kapcsolat a kockázati cselekvés és a kockázat következménye közötti közelség hiányának függvénye. Tényező tehát, hogy az evolúciós nyomás hogyan alakította ki a válaszunkat a különféle fenyegetésekre – ezért van, hogy az online térben kevésbé érzünk veszélyt. Sokkal nehezebben megfogható dologról van szó: míg például egy kanyarodó buszt egyértelműen elkerülünk, addig visszafogottabb reakciónk van egy vírust tartalmazó csatolmányra, ami a bankkártya-adataink ellopását teszi lehetővé.

Coroneos szerint ez is rávilágít arra, hogy amikor az online tudatosság fejlesztése kerül szóba, mélyebben mögé kell nézni a dolgoknak.A kibervilág a valódi világ analógiája, de jóval szegényesebb változatban, mivel nem érvényesül benne a kockázat/következmény dinamika, ha baj történik, az nem látható és nem egyértelmű.A szakértő szerint ez megmagyarázza azt, hogy egyesek miért adnak meg érzékeny személyes adatokat a közösségi médiában, miért használnak gyenge jelszavakat, vagy kattintanak rá adathalász levekre.

Korábban Keleti Arthur, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) konferencia ötletgazdája és szervezője, kiberbiztonsági szakember is hasonlóan nyilatkozott erről lapunknak adott interjújában.

„Én nem hiszek abban, hogy az emberek alapvető gondolkodását át tudjuk programozni. Vannak, akik fogékonyabbak arra, hogy észrevegyék a biztonsági problémákat, míg mások kevésbé. A fizikai térben lévő veszélyt az emberek értik, de a logikai tér, az internet olyan absztrakció, ami nem kézzelfogható, és amit nehezen tudunk elképzelni. A kibertérben más magatartást kéne tanúsítanunk, ami még nem fejlődött ki”

– mondta el akkor Keleti.

A természetünk is ellenünk van

Az internetezőket nem szabad egy homogén csoportként kezelni, figyelmeztet Coroneos. Korábban több tanulmány is rávilágított, hogy tizenéves korban például olyan átrendeződések mennek végbe az agyban, ami felelős a túlzott kockázatvállalásért és az alkalmatlan válaszreakciókért. Mivel a kockázatkereső magatartás kvázi bele van programozva a serdülőkbe, fogékonyabbak a hirtelen impulzusokra, miközben felnőtt korban könnyebben old meg az agy egyes feladatokat. A dolgot nehezíti, hogy vannak olyan emberi adottságok, amik szintén kihasználható sérülékenységeknek számítanak, ezért a kiberbűnözők is építenek rájuk elsősorban pszichológiai vonatkozású csalásokat. Coroneos az alábbiakat sorolja:

FOMO (a kimaradás félelme),
az idő nyomása,
a rövid figyelem,
az információs túltöltöttség,
a kíváncsiság,
az unalom.

A tényezők közül kiemeli a kibertérrel kapcsolatos fáradtságot, túlterheltséget, mint a legsúlyosabb problémát. Mivel folyamatosan összeköttetésben élünk, sok időt töltünk a kijelzők előtt, így rengeteg információ és inger bombázza az agyunkat. A koronavírus-járvány alatti bezártság, a távmunka, a fokozott mentális stressz erre csak rátett egy lapáttal. Miután az agyunk ezek feldolgozásával küzd, könnyebben hozunk rossz döntéseket, és mivel már telítődtünk a rengeteg információval, nehezebben mérlegelünk a kibertérben is.

Az emberi tényező, mint biztonsági kockázat a szervezeteknél is kardinális kérdéssé vált, mivel a kibertámadások egyre nagyobb károkat okoznak és egyre költségesebbek, ami egyenes következménye annak, hogy rohamosan nő a digitalizáció, az adatokra és az IT-rendszerekre való támaszkodás. Az Allianz 2020-as kockázati barométere szerint világszinten a kiberbiztonsági események vezetik a legjelentősebb üzleti kockázatok rangsorát, csak utána jön az üzletmenet megszakadása.

Az FBI becslései szerint csak 2018-ban az amerikai vállalatok több mint 2,7 milliárd dollár veszteséget könyvelhettek el a kibertámadások miatt, ideértve az üzleti e-mailek feltöréséhez (BEC) és e-mail fiókok feltöréséhez (EAC) kapcsolódó jogosulatlan pénzátutalásokat is, amelyek önmagukban 1,2 milliárd dollárt tesznek ki.

Ahogy a zsarolóvírusok esete is mutatja, elég egy óvatlan felhasználó, aki láncreakciót indít el a cégen belül, ezzel veszélybe sodorva a szervezet hálózatát. A hackerek tisztában vannak azzal, hogy minden védelmi rendszer leggyengébb pontja az ember, erre építenek a social engineering (pszichológiai manipuláció) támadási módszerek. A módszerrel a kiberbűnözők a felhasználókat oly módon manipulálhatják, hogy az áldozatok ne tartsák be a biztonsági vagy egyéb üzleti folyamatok protokolljait, és így teret engedjenek a káros tevékenységeknek vagy érzékeny információk kiszivárogtatásának – írja az ESET biztonsági cég.

A pszichológiai befolyásolás az a fajta támadás, amikor a kiberbűnöző nem a technológia sebezhetőségeit használja ki egy-egy támadás során, hanem az emberi befolyásolhatóság a fő fegyvere. Ezek közé tartoznak azok a tömegesen kiküldött kéretlen üzenetek, amik szintén manipulatív jellegűek. Vagy az adathalász-levelek, amelyekben a bűnelkövető megbízható személynek vagy szervezetnek adja ki magát annak érdekében, hogy bizalmas információkat csaljon ki az áldozattól. Az ilyen típusú csalások egyik jellemző eleme a sürgetés, de akár ijesztő taktikákat is alkalmaznak, hogy az áldozatot rákényszerítsék a támadó kéréseinek teljesítésére. Az adathalászkampányok célpontjában egyaránt állhatnak nagyszámú, általános felhasználói csoportok, vagy egy konkrét áldozat, esetleg áldozatok.

Coroneos szerint, mivel az eddigi módszerek, belsős tréningek nem eléggé hatékonyak, erőteljes fordulatnak kellene jönnie a kiberkockázat menedzsmentben – vissza kell térni az emberi viselkedés alapjaihoz.

„Nem azt mondom, hogy minden internet-felhasználónak MRI-re kéne kötni az agyát. Inkább azt mondom, hogy ne nézzük homogén csoportnak a népességet, és egyes csoportokat olyan módszerekkel célozzunk meg, amik tudományos alapokon nyugodva hatékonyak. Sokkal több és alaposabb kutatásra van szükségünk a kiberkockázatban.”

A vállalatoknál természetesen emellett elengedhetetlen az alkalmazottak rendszeres kiberbiztonsági képzése, a gyenge jelszavak kiszűrése, a többrétegű végpontvédelem.

Forrás: 24.hu

Related Topics:agy agyunk befolyásolás coroneos felelősség internet keleti arthur óvatlanság

Up Next

Áttörés a Lyme-kór diagnosztikájában

Don't Miss

A SOTE szájon át szedhető koronavírus elleni gyógyszert vizsgál

Egészség

Nem lusták a magyarok, csak biokémiailag kimerültek

Öt hazai és nemzetközi adat bizonyítja, a magyarok többsége biokémiai értelemben nincs jó állapotban. Goda Gábor vegyészmérnök szerint a mentális működést is a test biokémiája határozza meg.

Az utóbbi években a közbeszéd szinte teljesen a mentális egészség körül forog. Mindenki arról beszél, hogyan „javulhat a mentális állapotunk”, hogyan „erősödjünk fejben”, hogyan „dől el minden a lélekben”. A Draconic Technology szellemi vezetője és a Synbiotic Laboratory alapítója, Goda Gábor vegyészmérnök szerint azonban ez a szemlélet félrevisz. Nem azért, mert a mentális egészség nem fontos, hanem mert nem ott kezdődik, ahol ma keressük. Az egészséges mentális állapot nem alapja a fizikai egészségnek, annak pusztán következménye. A gondolkodás, a hangulat, a motiváció és a teljesítmény mögött nem pszichológiai, hanem biokémiai folyamatok állnak.

„Túlzásba estünk azzal, hogy mindent a mentális egészségre vezetünk vissza. A mentális működés nem a lélek misztikus terepe. A mentális működés biokémiai és mikrobiális talajon áll.”

– mondja Goda Gábor.

„Mindegy, mit gondolsz magadról, ha a tested biokémiai értelemben kimerült, a motiváció, a fókusz és a teljesítmény nem tud megjelenni.”

A szakember szerint a magyar lakosság jelentős része nem lelki okokból fáradt, hanem biológiai értelemben túlterhelt, alul vagy túldozírozott.

Ezt az alábbi kutatások eredményei is alátámasztják.

- A Semmelweis Egyetem szerint a lakosság akár egyharmada alváshiányos.
- A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara felmérése szerint a magyarok több mint 60%-a krónikusan stresszes.
- Az OGYÉI (ma már NNGYK) adatai alapján a lakosság 40%-a D-vitamin-hiányos, ami hormonális és idegrendszeri működést is befolyásol.
- Az OTÁP2014 ásványianyag-vizsgálata alapján a magyar lakosságnál mindkét nemet érinti az alacsony kálium-, mangán- és krómbevitel, míg nőknél gyakrabban elégtelen a kalcium-, vas-, réz- és cinkbevitel.
- Egy több mint 1100 embert vizsgáló nemzetközi kutatás (Flemish Gut Flora Project) szerint a bélflóra egyensúlyát több mint 60 különböző tényező befolyásolja, és a lakosság jelentős részénél jelen van legalább egy olyan hatás (például helytelen étrend, túlsúly vagy gyógyszerszedés), ami felboríthatja a bélrendszer egyensúlyát.

Ezek együtt olyan biokémiai környezetet hoznak létre, amelyben a motiváció, a fókusz és a mentális stabilitás nem tud optimálisan működni, függetlenül attól, hogy valaki éppen mennyire érzi magát lelkesnek vagy pozitívnak.

A szakember szerint a mentális állapot mögött biokémia van, nem akaraterő

A modern életmód folyamatos terhelést jelent a szervezet számára: stressz, alváshiány, rendszertelen étkezés, túl sok inger, kevés regeneráció. A test erre egy olyan biokémiai visszavonulással reagál, amelynek célja a túlélés. Ezt könnyen keverhetjük össze azzal, hogy valakit lustának, motiválatlannak, depresszívnek titulálunk. A mentális egészségét okoljuk a viselkedéséért, holott a szakember szerint nem ez áll a jellenség mögött.

„A rendszer nem erősebb lesz, ha túlterheljük, hanem áthangolódik egy túlélő üzemmódba.”

– magyarázza Goda Gábor.

„Ilyenkor nem arról van szó, hogy valaki nem akarja eléggé. A test egyszerűen nem képes ugyanazt a működést fenntartani. A motiváció nem tűnik el, csak nem tud megjelenni.”

Ez a felismerés alapjaiban írja át azt, ahogyan a motivációról, a teljesítményről és a mentális erőről gondolkodunk.

A hangulat gyorsan változik, a mögötte rejlő biokémia lassan

A szakember szerint az emberek gyakran összekeverik a hangulatot a mentális működéssel. A hangulat lehet pozitív, lelkes, energikus, de ez nem jelenti azt, hogy a test biokémiai rendszerei is optimálisan működnek.

„A test nem a pillanatnyi hangulat alapján működik. A biokémiai háttér sokkal lassabban változik, mint a lelkiállapot. A mikrobiom, vagyis a bélrendszerünkben élő flóra nemcsak bennünk él, velünk együtt fejlődik, reagál, és folyamatosan alakítja a működésünket.”

– mondja Goda Gábor.

Ez azt jelenti, hogy hiába érzi magát valaki időnként motiváltnak, ha a biokémiai háttér kimerült, a teljesítmény és a fókusz nem lesz tartós.

A modern életmód biokémiai túlterhelést okoz

A stressz, az alváshiány, a rendszertelen étkezés, a túl sok inger és a kevés regeneráció olyan állapotot hoz létre, amelyben a test nem tud optimálisan működni. A hormonrendszer és az idegrendszer ilyenkor nem a fejlődést, hanem a túlélést helyezi előtérbe.

„A szervezet ilyenkor lejjebb veszi az alapjáratot, finoman visszafogja az anyagcserét, átírja a hormonális környezetet. Az agy és a test közötti kommunikáció nem egyirányú. A bolygóidegen keresztül érkező jelek döntő többsége a testből halad az agy felé. Vagyis nemcsak az agy irányít, a test folyamatosan ‘beszél’ az agyhoz”

– mondja Goda Gábor.

Ez a folyamat nem lelki, hanem biokémiai. Ez az oka annak, hogy sokan úgy érzik: „nem megy”.

A „kalória be – kalória ki” modell is megdőlt

A Draconic Technology kutatásai szerint a táplálkozás területén is ideje újragondolni a régi dogmákat. A kalória ugyanis csak egy szám, nem írja le, hogy a szervezet biokémiailag mit tud kezdeni az adott tápanyaggal és energiamennyiséggel.

„A szervezet nem pusztán a bevitt mennyiséget számolja, hanem azt is, hogy az aktuális állapotában mit tud hasznosítani, átalakítani vagy éppen raktározni. A vastagbél például nem egyszerűen egy emésztőszerv, hanem a test egyik legaktívabb biokémiai laborja, ahol a mikrobiom folyamatosan bioaktív anyagokat, vitaminokat, hormon-előanyagokat és jelzőmolekulákat állít elő, amelyek közvetlen hatással vannak az idegrendszer működésére.”

– mondja Goda Gábor.

Ez azt jelenti, hogy ugyanannyi kalória teljesen más hatást vált ki attól függően, milyen hormonális és idegrendszeri állapotban kapja a test.

Új narratívára van szükség az egészséges életmódról

Goda Gábor szerint ideje szakítani azzal a szemlélettel, amely a motivációt, a fegyelmet vagy a mentális erőt teszi felelőssé a teljesítményért. A test működését biokémiai folyamatok határozzák meg, és ezek gyakran fontosabbak, mint a szándék.

„A test nem ellenünk dolgozik. A test jelez.”

– foglalja össze Goda Gábor.

Goda Gáborról

Goda Gábor vegyészmérnök, fejlesztő, a Draconic Technology Kft szellemi vezetője, valamint a Synbiotic Laboratory Kft alapítója. Kutatási területe az emberi test biokémiai működése, a terheléshez való alkalmazkodás és a hosszú távú biológiai egyensúly. Nem edző és nem motivációs szakember: rendszerszinten érti a test működését, és közérthetően magyarázza el, mi történik bennünk stressz, túlhajszolás vagy életmódváltás hatására.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

Megfelelő kézmosással akár 50%-kal csökkenthető a kórokozók terjedése az egészségügyi intézményekben

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a kézfertőtlenítési rutin javítása akár 50%-kal² is visszavetheti a kórokozók terjedését az egészségügyi intézményekben, ugyanakkor gyakori tapasztalat, hogy még a legelkötelezettebb szakembereknek is kihívást jelenthet a „a helyes kézfertőtlenítés öt pontjaként” ismert ajánlás következetes betartása.

Ez az egyik fő oka annak, hogy az Essityhez tartozó Tork támogatja a WHO éves „Ments életet: mosd meg a kezedet!” kampányát a Kézhigiénia Világnapján. Idén a kampány témája: „A cselekvés életeket ment.”

A két kezünkön lévő 5-5 ujjra tekintettel május 5-én megtartott világnap alkalmával a világ vezető professzionális higiéniai márkája ingyenes képzéseket tart, tájékoztató posztereket tesz közzé és bizonyítottan könnyen használható termékeit ajánlja a szakemberek figyelmébe, hogy hangsúlyozza az egészségügyi dolgozók iránti elkötelezettségét, segítse a a kézfertőtlenítési szabályok következetes betartását, és hozzájáruljon a higiéniai körülmények javításához.

„Ha legalább évenként átgondolják megszokott kézfertőtlenítési rutinjukat, az egészségügyi szakemberek olyan apró, de fontos változtatásokat vezethetnek be, amelyek hosszú távon életeket menthetnek. Büszkék vagyunk rá, hogy az általunk kínált tisztító eszközök és rendszerek nap mint nap hatékonyan segítik a gyógyítókat a higiéniai szabályok betartásában, és így közvetve a kórokozók megfékezésében is”

– mondta el agy Géza, az Essity professzionális higiéniai üzletág igazgatója. –

„A Kézhigiénia Világnapján felhívjuk az egészségügyi vezetők figyelmét arra, hogy a megfelelő eszközök és képzések elengedhetetlenek egy olyan kézfertőtlenítési kultúra kialakításához, amely hatékonyan védi a betegeket, a személyzetet és a látogatókat egyaránt.”

Öt pont, amikor mindenképp kezet kell mosni

WHO öt kulcsfontosságú pillanatban javasolja a kézfertőtlenítést az egészségügyi intézményekben: a beteg megérintése előtt; az aszeptikus beavatkozások előtt; a testnedvekkel való érintkezés kockázata után; a beteg megérintése után; valamint a beteg környezetének megérintése után. Annak érdekében, hogy az egészségügyi dolgozók ezeket a gyakorlatokat hatékonyan bevezethessék napi munkájukba, a Tork ingyenesen rendelkezésre bocsátja a következőket:

A Tork Kézhigiéniai képzési program megtanítja a résztvevőket a WHO öt kézfertőtlenítési pontjának helyes kivitelezésére. A képzés virtuális valóság változatban is elérhető, amely interaktív módon segít fejleszteni a kézfertőtlenítéssel kapcsolatos ismereteket és készségeket.
A Tork Healthy Hands eszköz lehetővé teszi az egészségügyi intézmények számára, hogy egyedi posztereket és emlékeztetőket készítsenek. A posztereket a Tork higiéniai készülékre is elhelyezhetik, hogy a felhasználókat a használat helyszínén emlékeztessék a hatékony kézfertőtlenítésre. Amikor a betegek látják a kézfertőtlenítésre vonatkozó posztereket, nagyobb bizalmat éreznek az intézmény tisztasága iránt.³
A Tork professzionális higiéniai termékeit úgy alakították ki, hogy csökkentsék a kézfertőtlenítés előtt álló esetleges akadályokat: tanúsított, könnyen használható adagolókkal, amelyek segítenek csökkenteni a káros baktériumok terjedésének kockázatát, valamint nagy kapacitású kiszerelésekkel, amelyek biztosítják, hogy kézfertőtlenítő, szappan és papírtörlő mindig rendelkezésre álljon, amikor szükség van rá.

További információkért látogasson el a következő weboldalra: https://www.torkglobal.com/hu/hu/az-on-vallalkozasa-szamara/eszkozok-es-kepzesi-utmutatok/kepzes-es-utmutatok/clean-care-program/world-hand-hygiene-day.

¹ A Svéd Reumatológiai Társaság (SRA) által tanúsított „Easy to use” minősítés

² Egészségügyi Világszervezet 2021, legfontosabb tényekről szóló dokumentum

³ Tork Healthcare kézfertőtlenítési felmérés, 2018. Az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Svédországban, Németországban és Lengyelországban 1017 egészségügyi szakember körében végzett kutatás alapján

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

Megfelelő kézmosással akár 50%-kal csökkenthető a kórokozók terjedése az egészségügyi intézményekben

Ingyenes képzésekkel, poszterekkel és könnyen használható⁽¹⁾ termékekkel segíti a leterhelt szakembereket a Tork a Kézhigiénia Világnapja alkalmából

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a kézfertőtlenítési rutin javítása akár 50%-kal⁽²⁾ is visszavetheti a kórokozók terjedését az egészségügyi intézményekben, ugyanakkor gyakori tapasztalat, hogy még a legelkötelezettebb szakembereknek is kihívást jelenthet a „a helyes kézfertőtlenítés öt pontjaként” ismert ajánlás következetes betartása. Ez az egyik fő oka annak, hogy az Essityhez tartozó Tork támogatja a WHO éves „Ments életet: mosd meg a kezedet!” kampányát a Kézhigiénia Világnapján.

Idén a kampány témája: „A cselekvés életeket ment.”

„Ha legalább évenként átgondolják megszokott kézfertőtlenítési rutinjukat, az egészségügyi szakemberek olyan apró, de fontos változtatásokat vezethetnek be, amelyek hosszú távon életeket menthetnek. Büszkék vagyunk rá, hogy az általunk kínált tisztító eszközök és rendszerek nap mint nap hatékonyan segítik a gyógyítókat a higiéniai szabályok betartásában, és így közvetve a kórokozók megfékezésében is” – mondta el Nagy Géza, az Essity professzionális higiéniai üzletág igazgatója. – „A Kézhigiénia Világnapján felhívjuk az egészségügyi vezetők figyelmét arra, hogy a megfelelő eszközök és képzések elengedhetetlenek egy olyan kézfertőtlenítési kultúra kialakításához, amely hatékonyan védi a betegeket, a személyzetet és a látogatókat egyaránt.”

Öt pont, amikor mindenképp kezet kell mosni

A Tork Kézhigiéniai képzési program megtanítja a résztvevőket a WHO öt kézfertőtlenítési pontjának helyes kivitelezésére. A képzés virtuális valóság változatban is elérhető, amely interaktív módon segít fejleszteni a kézfertőtlenítéssel kapcsolatos ismereteket és készségeket.
A Tork Healthy Hands eszköz lehetővé teszi az egészségügyi intézmények számára, hogy egyedi posztereket és emlékeztetőket készítsenek. A posztereket a Tork higiéniai készülékre is elhelyezhetik, hogy a felhasználókat a használat helyszínén emlékeztessék a hatékony kézfertőtlenítésre. Amikor a betegek látják a kézfertőtlenítésre vonatkozó posztereket, nagyobb bizalmat éreznek az intézmény tisztasága iránt. ⁽³⁾
A Tork professzionális higiéniai termékeit úgy alakították ki, hogy csökkentsék a kézfertőtlenítés előtt álló esetleges akadályokat: tanúsított, könnyen használható adagolókkal, amelyek segítenek csökkenteni a káros baktériumok terjedésének kockázatát, valamint nagy kapacitású kiszerelésekkel, amelyek biztosítják, hogy kézfertőtlenítő, szappan és papírtörlő mindig rendelkezésre álljon, amikor szükség van rá.