Egészség
Az agyunk a felelős azért, hogy óvatlanok vagyunk a neten
Az emberi tényező, mint biztonsági kockázat kardinális kérdés a szervezetekben. Ám a virtuális tér veszélyeit teljesen máshogy érzékeljük, mint a fizikai valóságét, erről pedig nem mi tehetünk, hanem a bennünk futó több millió éves program.
Az emberek az élet sok területén nem azt teszik, ami jó lenne nekik, számos esetben még az ismert kockázatokat is figyelmen kívül hagyják. A növekvő mértékű online veszélyek miatt ráadásul nem csak a fizikai, de egy virtuális világ kockázataira is figyelnünk kell. Rengetegszer kerül szóba a „tudatos internethasználat”, hogy mennyire fontos a felhasználók edukálása, de a sikeres zsarolóvírus-támadások, adathalász-akciók is mutatják, rengetegen bedőlnek a kiberbűnözők olyan pszichológiai módszereinek, amik egyébként elkerülhetők lennének. A problémát nem egyszerű megoldani, és az is nehezíti, ahogyan emberként be lettünk huzalozva.
Amikor megfelelő reakciókat keresünk egyes fenyegetésekre, egy 200 millió éves agyra támaszkodunk. A védekezési mechanizmusaink kialakulását az agyunk fejlődése során olyan veszélyek befolyásolták, amelyeket láthattunk és érezhettünk. Amikor kiberbiztonsági kockázatról és incidensek következményeiről beszélünk, már nincs látható, érezhető veszély. Emiatt a megfelelő viselkedés kiválasztása is elakadt – magyarázta Peter Coroneos, a kiberbiztonsági tanácsadók hálózatának (CyAN) nemzetközi alelnöke az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) konferencián.
Coroneos szerint a tudatosság és a viselkedésbeli változás közötti kapcsolat a kockázati cselekvés és a kockázat következménye közötti közelség hiányának függvénye. Tényező tehát, hogy az evolúciós nyomás hogyan alakította ki a válaszunkat a különféle fenyegetésekre – ezért van, hogy az online térben kevésbé érzünk veszélyt. Sokkal nehezebben megfogható dologról van szó: míg például egy kanyarodó buszt egyértelműen elkerülünk, addig visszafogottabb reakciónk van egy vírust tartalmazó csatolmányra, ami a bankkártya-adataink ellopását teszi lehetővé.
Coroneos szerint ez is rávilágít arra, hogy amikor az online tudatosság fejlesztése kerül szóba, mélyebben mögé kell nézni a dolgoknak.A szakértő szerint ez megmagyarázza azt, hogy egyesek miért adnak meg érzékeny személyes adatokat a közösségi médiában, miért használnak gyenge jelszavakat, vagy kattintanak rá adathalász levekre.
Korábban Keleti Arthur, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) konferencia ötletgazdája és szervezője, kiberbiztonsági szakember is hasonlóan nyilatkozott erről lapunknak adott interjújában.
„Én nem hiszek abban, hogy az emberek alapvető gondolkodását át tudjuk programozni. Vannak, akik fogékonyabbak arra, hogy észrevegyék a biztonsági problémákat, míg mások kevésbé. A fizikai térben lévő veszélyt az emberek értik, de a logikai tér, az internet olyan absztrakció, ami nem kézzelfogható, és amit nehezen tudunk elképzelni. A kibertérben más magatartást kéne tanúsítanunk, ami még nem fejlődött ki”
– mondta el akkor Keleti.
A természetünk is ellenünk van
Az internetezőket nem szabad egy homogén csoportként kezelni, figyelmeztet Coroneos. Korábban több tanulmány is rávilágított, hogy tizenéves korban például olyan átrendeződések mennek végbe az agyban, ami felelős a túlzott kockázatvállalásért és az alkalmatlan válaszreakciókért. Mivel a kockázatkereső magatartás kvázi bele van programozva a serdülőkbe, fogékonyabbak a hirtelen impulzusokra, miközben felnőtt korban könnyebben old meg az agy egyes feladatokat. A dolgot nehezíti, hogy vannak olyan emberi adottságok, amik szintén kihasználható sérülékenységeknek számítanak, ezért a kiberbűnözők is építenek rájuk elsősorban pszichológiai vonatkozású csalásokat. Coroneos az alábbiakat sorolja:
- FOMO (a kimaradás félelme),
- az idő nyomása,
- a rövid figyelem,
- az információs túltöltöttség,
- a kíváncsiság,
- az unalom.
A tényezők közül kiemeli a kibertérrel kapcsolatos fáradtságot, túlterheltséget, mint a legsúlyosabb problémát. Mivel folyamatosan összeköttetésben élünk, sok időt töltünk a kijelzők előtt, így rengeteg információ és inger bombázza az agyunkat. A koronavírus-járvány alatti bezártság, a távmunka, a fokozott mentális stressz erre csak rátett egy lapáttal. Miután az agyunk ezek feldolgozásával küzd, könnyebben hozunk rossz döntéseket, és mivel már telítődtünk a rengeteg információval, nehezebben mérlegelünk a kibertérben is.
Az emberi tényező, mint biztonsági kockázat a szervezeteknél is kardinális kérdéssé vált, mivel a kibertámadások egyre nagyobb károkat okoznak és egyre költségesebbek, ami egyenes következménye annak, hogy rohamosan nő a digitalizáció, az adatokra és az IT-rendszerekre való támaszkodás. Az Allianz 2020-as kockázati barométere szerint világszinten a kiberbiztonsági események vezetik a legjelentősebb üzleti kockázatok rangsorát, csak utána jön az üzletmenet megszakadása.
Az FBI becslései szerint csak 2018-ban az amerikai vállalatok több mint 2,7 milliárd dollár veszteséget könyvelhettek el a kibertámadások miatt, ideértve az üzleti e-mailek feltöréséhez (BEC) és e-mail fiókok feltöréséhez (EAC) kapcsolódó jogosulatlan pénzátutalásokat is, amelyek önmagukban 1,2 milliárd dollárt tesznek ki.
Ahogy a zsarolóvírusok esete is mutatja, elég egy óvatlan felhasználó, aki láncreakciót indít el a cégen belül, ezzel veszélybe sodorva a szervezet hálózatát. A hackerek tisztában vannak azzal, hogy minden védelmi rendszer leggyengébb pontja az ember, erre építenek a social engineering (pszichológiai manipuláció) támadási módszerek. A módszerrel a kiberbűnözők a felhasználókat oly módon manipulálhatják, hogy az áldozatok ne tartsák be a biztonsági vagy egyéb üzleti folyamatok protokolljait, és így teret engedjenek a káros tevékenységeknek vagy érzékeny információk kiszivárogtatásának – írja az ESET biztonsági cég.
A pszichológiai befolyásolás az a fajta támadás, amikor a kiberbűnöző nem a technológia sebezhetőségeit használja ki egy-egy támadás során, hanem az emberi befolyásolhatóság a fő fegyvere. Ezek közé tartoznak azok a tömegesen kiküldött kéretlen üzenetek, amik szintén manipulatív jellegűek. Vagy az adathalász-levelek, amelyekben a bűnelkövető megbízható személynek vagy szervezetnek adja ki magát annak érdekében, hogy bizalmas információkat csaljon ki az áldozattól. Az ilyen típusú csalások egyik jellemző eleme a sürgetés, de akár ijesztő taktikákat is alkalmaznak, hogy az áldozatot rákényszerítsék a támadó kéréseinek teljesítésére. Az adathalászkampányok célpontjában egyaránt állhatnak nagyszámú, általános felhasználói csoportok, vagy egy konkrét áldozat, esetleg áldozatok.
Coroneos szerint, mivel az eddigi módszerek, belsős tréningek nem eléggé hatékonyak, erőteljes fordulatnak kellene jönnie a kiberkockázat menedzsmentben – vissza kell térni az emberi viselkedés alapjaihoz.
„Nem azt mondom, hogy minden internet-felhasználónak MRI-re kéne kötni az agyát. Inkább azt mondom, hogy ne nézzük homogén csoportnak a népességet, és egyes csoportokat olyan módszerekkel célozzunk meg, amik tudományos alapokon nyugodva hatékonyak. Sokkal több és alaposabb kutatásra van szükségünk a kiberkockázatban.”
A vállalatoknál természetesen emellett elengedhetetlen az alkalmazottak rendszeres kiberbiztonsági képzése, a gyenge jelszavak kiszűrése, a többrétegű végpontvédelem.
Forrás: 24.hu
Egészség
Erre a tartozékra fokozott figyelmet fordíts porszívózásnál
Az otthoni porszívók vásárlásánál célszerű figyelmet fordítani arra, hogy olyan fejlett szűrőrendszerrel legyenek felszerelve, amelyek megakadályozzák a leapróbb pollenek, baktériumok, vagy vírusok visszajutását a kitakarított helyiség levegőjébe.
Fontos azonban, hogy ne feledkezzünk meg a szűrő rendszeres takarításáról és cseréjéről sem!
A porszívóknál – kialakítástól függetlenül – a készülékből kiáramló levegő szűrésére van szükség. A Sencor SVC 1080TI esetében például a Multi Cyclone rendszer és a Clean Air HEPA H13-as szűrő biztosítja, hogy legapróbb porszemcsék, valamint allergizáló hatással bíró pollenek se jussanak vissza a helyiség levegőjébe.
Kevéssé ismert tény, de a HEPA H13-as szűrő 99,95%-os hatékonysággal távolítja el a PM10 méretű részecskéket a kibocsátott levegőből (a mérési pontnál – MPPS). Ezek közé tartoznak a poratkamaradványok, a fékpor, vagy a homokszemek. A PM 2,5 méretű szemcséket is képes megszűrni, amelyek gyakran korom- és koromrészecske, vagy különféle aeroszolok formájában vannak jelen a levegőben. A 2,5 nano mikrométernél kisebb szemcsék már le tudnak jutni a tüdő léghólyagocskáiba és onnan közvetlenül a véráramba is bekerülhetnek, növelve ezáltal bizonyos érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.
„Egy nappaliban, vagy hálószobában számtalan olyan apró részecske fedezhető fel, ami az emberi szem számára vagy láthatatlan, vagy nehezen észrevehető. Ilyen a por, a pollen, a penészspóra, a házi kedvencek szőrszálai, az esetlegesen előforduló bőrpikkelyek, vagy baktériumok”
– figyelmeztetett Lucza András, a Sencor SDA Divíziójának termékmenedzsere.
„Ahhoz, hogy a HEPA H13-as szűrő megőrizze a hatékonyságát, nem szabad megfeledkezni a rendszeres tisztításról. Amennyiben csak kis mértékben szennyezett, akkor elég, ha a szabad ég alatt kirázzuk belőle a port. Erősebb szennyezés esetén azonban érdemes a szűrőt gyenge vízárammal és langyos vízzel kiöblíteni úgy, hogy a hajlatokból a víz ki tudja mosni a szennyeződéseket. Ezt azonban csak akkor tegyük, ha a gyártó javasolja a szűrő vízzel történő öblítését a használati utasításban”
– hangsúlyozta a szakember. Ezt követően elegendő, ha hagyjuk szobahőmérsékleten megszáradni, majd miután ez megtörtént a szűrő visszahelyezhető a gépbe.
Fontos, hogy a HEPA H13-as tartozékra rendszeres használat esetén javasolt félévente cserélni. Az eltömődött szűrő miatt a készüléknek többet kell dolgoznia a kívánt légáramlás fenntartásához, ami hangosabb működést és nagyobb energiafelhasználást eredményezhet. Az elhanyagolt szűrőn idővel felhalmozódnak a por- és pollen szemek, a korom és egyéb részecskék, ami csökkentheti a szűrés hatékonyságát.
Mindezekre ügyelve biztosítható, hogy otthonunk levegője mindig friss és egészséges maradjon, hiszen „jobb félni, mint megijedni”, ha egészségünkről van szó.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
Közel 100 ember egészségügyi szűrését végezték el egy nap alatt a Prologis parkjában
A Prologis Park Budapest-Gyál parkba egy nap erejéig egészségügyi szűrőbusz költözött – a logisztikai ingatlanfejlesztő vállalat ugyanis ingyenes szűrővizsgálatot szervezett a parkban található ügyfelek alkalmazottai számára.
A dolgozók háromféle szűrésre jelentkezhettek: dermatoszkópos anyajegyszűrésre, InBody készülékkel végzett fittségi állapotfelmérésre, illetve szívstressz meghatározásra. A MediTeam orvosai által végzett vizsgálatokra majdnem 100-an regisztráltak, betöltve az összes szabad helyet a napra.
Több kutatás is igazolja, hogy Magyarországon rendkívül kevesen járnak egészségügyi szűrővizsgálatokra, pedig minél korábban ismernek fel egy betegséget, annál nagyobb a valószínűsége a hatékony kezelésnek. Két évtized alatt például megduplázódott a magyarországi bőrrákos esetek száma, és a betegek negyede még mindig későn fordul orvoshoz. A betegség kockázata az életkorral együtt nő, de 30 évnél fiatalabbaknál is előfordul, sőt ma már ez a fiatal nők és férfiak egyik leggyakoribb daganatos betegsége. Hazánkban a szív- és érrendszeri halálozás képezi a leggyakoribb halálokot, az erre irányuló rizikószűréseken azonban alacsony a lakossági részvétel, ezért az ilyen szűrésekben rejlő lehetőségek nincsenek kellően kiaknázva.
„A parkjainkban dolgozó munkatársak egészsége kiemelten fontos számunkra”
– mondta Gárdonyi Lóránd, a Prologis Magyarország ingatlangazdálkodási és ügyfélélmény igazgatója.
„Tudjuk, hogy egy-egy szűrővizsgálatra mennyire nehezen találnak időt az emberek, ezért házhoz hoztuk a lehetőséget ügyfeleink munkatársai számára. Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet az egészség megőrzésének fontosságára: szeretnénk, ha a mindennapi gondolkodásba is beépülne ezeknek a vizsgálatoknak az elvégzése. Nagyszerű volt látni, hogy ilyen sokan vettek részt a szűréseken, és szeretnénk köszönetet mondani az orvosi csapatnak az áldozatos munkájukért.”
Ez a különleges nap az egészségen és a közösségen kívül a segítségnyújtásról is szólt: az ingyenes egészségügyi szűrővizsgálatok mellett a Prologis gyűjtést is szervezett, minden résztvevő magával hozhatott egy új vagy jó állapotú plüssjátékot, amelyet a Máltai Szeretetszolgálat juttat el a rászoruló gyermekekhez.
„Nagyon szép kezdeményezésnek tartom ezt is”
– mondta Szegedi Réka, a CooperVision toborzási specialistája.
„A kollégák sok plüssállattal készültek, örülünk, hogy olyan gyerekekhez kerülnek, akik szívesen játszanak majd velük.”
A parkokban dolgozók vizsgálata zökkenőmentes volt, csupán egy gyors és egyszerű szünetet igényelt a munkanapjukban.
„Szeretném megköszönni a Prologisnak, hogy egészségmegőrző programokat szervez a parkunkban”
– mondta Szegedi.
„A mai napon én is részt vettem két vizsgálaton: a fittségi állapotfelmérésen és a melanómaszűrésen. Fontosnak tartom, hogy a dolgozóink könnyen részt tudjanak venni az ilyen jellegű egészségügyi szűrővizsgálatokon a munkaidő keretein belül is. A munkavállalóink nagyon hálásak az ilyen jellegű szűrésekért, sőt, külön jelezni is szokták, milyen vizsgálatokra kerüljön sor a jövőben.”
Az egészség és a jólét biztosítása is része a Prologis azon széles körű törekvésének, amellyel a parkok a munkavégzés kellemes terévé válhatnak.
„A PARKlife kezdeményezésünk lényege, hogy többet nyújtsunk, mint egy egyszerű munkahely, mint csak egy logisztikai park. Közösségeket szeretnénk építeni. Teret, időt és lehetőséget adunk a közösségeknek, hogy együtt tölthessenek időt a parkjainkban, akár szabadtéri rendezvényeken, akár sporteseményeken, vagy efféle egészségmegőrző programok keretein belül. Ezzel szeretnénk hozzájárulni partnereink és dolgozóik fizikai jólétéhez, és arra ösztönözni a parkokban dolgozókat, hogy sokat mozogjanak, és aktív közösségi életet éljenek”
– mondta Gárdonyi Lóránd.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
Friss kutatás: csak minden ötödik nyilvános mosdó tisztaságával elégedettek a vendégek
Minden második ember nagy eséllyel higiéniai problémákkal szembesül a nyilvános mosdókban – derül ki az Essity-hez tartozó Tork felméréséből1 .
A világ vezető professzionális higiéniai márkájának kutatásában a nyilvános mosdókban szerzett tapasztalataikról kérdeztek több mint tízezer válaszadót közel tucatnyi országban. A Tork célja, hogy a mosdóhelyiségekben lévő problémákat azonosítása és megoldást kínáljon a higiénia javítására.
A középületek és munkahelyek esetében gyakran előfordul, hogy csak fizikai állapotukban korlátozott lévő emberek, például kerekesszéket használók számára biztosítanak „akadálymentességet” – ugyanakkor akár a fizikai vagy a kognitív nehézségekkel élő emberek 95 százaléka nem kerekesszékesként kerül szembe a problémával. Számos speciális igény pedig nem kap kellő figyelmet a mosdók kialakítása során – derül ki a Tork Insight Survey című friss felméréséből.
Szenzoros túlérzékenység és vizelési szorongás: sokan inkább nem mennek mosdóba
A kutatás szerint minden második embernek gondot okozhat a nyilvános mosdók használata, mert sokszor nincs összhang az emberek igényei és a mosdókban található környezet között. Az olyan tényezők, mint a szorongás, a fokozott érzékenység a zajokra és szagokra, a „vizelési szorongás”, vagy akár a tisztasággal kapcsolatos aggodalom is oda vezethet, hogy valaki nehezen vagy egyáltalán ne tudja használni a nyilvános mosdót. Pedig léteznek olyan megoldások, amelyekkel ezen problémákkal élő emberek számára is megoldást kínálhat egy illemhely.
„Tízből nyolc ember aggódik a nyilvános mosdók állapota miatt – ez az arány még magasabb azok körében, akik valamilyen fizikai vagy kognitív nehézséggel élnek
– mondta el Nagy Géza, az Essity professzionális higiéniai üzletág igazgatója.
– Ha pedig egy mosdó nem képes megfelelni a különféle igénynek, az közvetlenül kihat az adott vállalkozás megítélésre, hosszabb távon hírnevére és így bevételére is. Ezért is alapvető eleme fenntarthatósági stratégiánknak a Higiénia mindenkinek elv. Az inkluzív higiénia előtérbe helyezésével olyan higiéniai élményt próbálunk teremteni, amely mindenki számára hozzáférhető – beleértve a takarítókat is, akik ezeket a fontos helyiségeket tisztán tartják.”
Higiénia mindenkinek – a Tork filozófiája.
A Tork szerint az inkluzív higiénia megvalósításához elengedhetetlen a csendes, érzékszervileg nem túlterhelő környezet kialakítása, a nagy kapacitású adagolók használata a higiéniai termékek folyamatos elérhetőségéért, valamint a mosdók állandó tisztán tartása. Fontos, hogy a papírtörlő-, WC-papír- és szappanadagolók csökkent kézerősséggel is könnyen használhatók legyenek, a szappan pedig bőrbarát, bőrgyógyászatilag tesztelt összetételű legyen.
Ha nem tiszta a mosdó, negatív értékelést ír a vendég: leginkább a szagokra vagyunk érzékenyek
A 11 országban 11 500 fős mintán elvégzett felmérés alapvető tanúsága, hogy az embereknek magas elvárásaik vannak a nyilvános mosdók tisztasága terén. A válaszadók 74 százaléka legalább közepes, de inkább magas szintű higiéniát vár el – ugyanakkor mindössze a mosdók 20 százaléka felel meg ennek. A lakosság 40 százaléka „nagyon aggódik” a közösségi terek higiéniája miatt, ez az arány 60 százalékra nő azok körében, akik kóros tisztaságmániával (germofóbiával) küzdenek.
A válaszadók a leggyakrabban azért kerülik a nyilvános mosdókat, mert azokat „higiéniailag kifogásolhatónak” tartják (ez az első számú ok), kellemetlen szagokat éreznek (a második leggyakoribb ok), hiányzik a szappan vagy a toalettpapír, illetve nem biztosított a megfelelő intimitás. A negatív mosdóélmény erős érzelmi reakciókat válthat ki, és konkrét üzleti következményekkel járhat. Ha a tisztaságra vonatkozó elvárások nem teljesülnek, a felhasználók undort (27%), kényelmetlenséget (26%) vagy frusztrációt (22%) éreznek – és ennek megfelelően cselekednek:
- a válaszadók 28%-a kevesebb időt töltött egy helyszínen a mosdó állapota miatt,
- 23% visszafogta az evést-ivást, hogy elkerülje a mosdóhasználatot – ez közvetlenül csökkenti a vállalkozás bevételét,
- 11% figyelmeztette ismerőseit, hogy kerüljék a helyet, 7% negatív online értékelést is írt,
- minden negyedik ember kevesebb időt töltött a munkahelyén a mosdó állapota miatt, ami rontja a dolgozói elégedettséget és a termelékenységet,
- 15% gyakrabban dolgozott otthonról, mint egyébként tette volna, mert a munkahelyi mosdókat nem találta megfelelőnek – ez hátráltatja az irodai visszatérési törekvéseket.
Fókuszban a takarítók: sokan kiégnek, nem érzik magukat megbecsültnek
A kutatás azokat a kihívásokat is vizsgálta, amelyekkel a takarítók szembesülnek3. A megkérdezett dolgozók 80 százaléka számolt be arról, hogy munkája mentális egészségügyi problémákat okozott számára; közülük 46 százalék gyakran érez stresszt, és tízből heten elégtelen munkáltatói támogatásról számoltak be.
Kiderült az is: a válaszadók 38 százaléka már hagyott ott takarítói állást amiatt, hogy nem érezte magát elég megbecsültnek, vagy pedig kiégett – tehát nem anyagi okokból. Az alkalmazottak jóllétének romlása és a fluktuáció befolyásolja a létesítmények tisztaságát, a mosdóhasználat élményét, a folytonos toborzás, betanítás pedig extra költségekhez vezethet. A takarító személyzet igényeinek figyelembevétele – például könnyen utántölthető adagolók biztosításával – nemcsak az inkluzív higiéniát segíti, hanem a vállalkozások eredményességét is javítja.
1 A Tork Insight Survey 2025 felmérést az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Franciaországban, Mexikóban, Kanadában, Ausztráliában, Spanyolországban, Svédországban, Hollandiában és Lengyelországban végezték, összesen 11 500 lakossági válaszadó és 1 000 takarító bevonásával.
2 A válaszadók különféle diagnosztizált vagy önállóan azonosított fizikai és kognitív állapotokról számoltak be, például ekcémáról, krónikus fájdalomról, általános szorongásról vagy klausztrofóbiáról.
3 A Tork Insight Survey 2025 felmérés 1 000 takarító megkérdezésével készült az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Franciaországban, Mexikóban, Kanadában, Spanyolországban, Svédországban, Hollandiában és Lengyelországban.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Ipar2 hét ago
Újra indul a verseny a Magyar Innovációs Nagydíjért
-
Mozgásban2 hét ago
Molnár Martin szárnyalt Spában: a rekordbajnokot szorongatta a brit F3 tesztjén
-
Ipar2 hét ago
Az újgenerációs adatközpontok igényeire optimalizálva fejleszt a Schneider Electric
-
Tippek2 hét ago
A Google már válaszol helyetted – de vajon hivatkozik rád?
-
Ipar2 hét ago
Új lendület a Bitgetnél: Ignacio Aguirre Franco lett a vállalat globális marketingigazgatója (CMO)
-
Okoseszközök2 hét ago
A magyar diákok megcsinálták: a Samsung nemzetközi kihívásának győztesei között a csapat
-
Ipar2 hét ago
Hidrogénmeghajtás a repülésben – magyar kutatók írják a légiközlekedés jövőjét
-
Ipar2 hét ago
Stratégiai előnnyé válhat a debreceni jelenlét







