Connect with us
Hirdetés

Egészség

Az agyunk a felelős azért, hogy óvatlanok vagyunk a neten

agyunk
Kép: BIELIK ISTVÁN / 24.HU

Az emberi tényező, mint biztonsági kockázat kardinális kérdés a szervezetekben. Ám a virtuális tér veszélyeit teljesen máshogy érzékeljük, mint a fizikai valóságét, erről pedig nem mi tehetünk, hanem a bennünk futó több millió éves program.

Az emberek az élet sok területén nem azt teszik, ami jó lenne nekik, számos esetben még az ismert kockázatokat is figyelmen kívül hagyják. A növekvő mértékű online veszélyek miatt ráadásul nem csak a fizikai, de egy virtuális világ kockázataira is figyelnünk kell. Rengetegszer kerül szóba a „tudatos internethasználat”, hogy mennyire fontos a felhasználók edukálása, de a sikeres zsarolóvírus-támadások, adathalász-akciók is mutatják, rengetegen bedőlnek a kiberbűnözők olyan pszichológiai módszereinek, amik egyébként elkerülhetők lennének. A problémát nem egyszerű megoldani, és az is nehezíti, ahogyan emberként be lettünk huzalozva.

Amikor megfelelő reakciókat keresünk egyes fenyegetésekre, egy 200 millió éves agyra támaszkodunk. A védekezési mechanizmusaink kialakulását az agyunk fejlődése során olyan veszélyek befolyásolták, amelyeket láthattunk és érezhettünk. Amikor kiberbiztonsági kockázatról és incidensek következményeiről beszélünk, már nincs látható, érezhető veszély. Emiatt a megfelelő viselkedés kiválasztása is elakadt – magyarázta Peter Coroneos, a kiberbiztonsági tanácsadók hálózatának (CyAN) nemzetközi alelnöke az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) konferencián.

Coroneos szerint a tudatosság és a viselkedésbeli változás közötti kapcsolat a kockázati cselekvés és a kockázat következménye közötti közelség hiányának függvénye. Tényező tehát, hogy az evolúciós nyomás hogyan alakította ki a válaszunkat a különféle fenyegetésekre – ezért van, hogy az online térben kevésbé érzünk veszélyt. Sokkal nehezebben megfogható dologról van szó: míg például egy kanyarodó buszt egyértelműen elkerülünk, addig visszafogottabb reakciónk van egy vírust tartalmazó csatolmányra, ami a bankkártya-adataink ellopását teszi lehetővé.

Coroneos szerint ez is rávilágít arra, hogy amikor az online tudatosság fejlesztése kerül szóba, mélyebben mögé kell nézni a dolgoknak.A kibervilág a valódi világ analógiája, de jóval szegényesebb változatban, mivel nem érvényesül benne a kockázat/következmény dinamika, ha baj történik, az nem látható és nem egyértelmű.A szakértő szerint ez megmagyarázza azt, hogy egyesek miért adnak meg érzékeny személyes adatokat a közösségi médiában, miért használnak gyenge jelszavakat, vagy kattintanak rá adathalász levekre.

Korábban Keleti Arthur, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) konferencia ötletgazdája és szervezője, kiberbiztonsági szakember is hasonlóan nyilatkozott erről lapunknak adott interjújában.

„Én nem hiszek abban, hogy az emberek alapvető gondolkodását át tudjuk programozni. Vannak, akik fogékonyabbak arra, hogy észrevegyék a biztonsági problémákat, míg mások kevésbé. A fizikai térben lévő veszélyt az emberek értik, de a logikai tér, az internet olyan absztrakció, ami nem kézzelfogható, és amit nehezen tudunk elképzelni. A kibertérben más magatartást kéne tanúsítanunk, ami még nem fejlődött ki”

– mondta el akkor Keleti.

A természetünk is ellenünk van

Az internetezőket nem szabad egy homogén csoportként kezelni, figyelmeztet Coroneos. Korábban több tanulmány is rávilágított, hogy tizenéves korban például olyan átrendeződések mennek végbe az agyban, ami felelős a túlzott kockázatvállalásért és az alkalmatlan válaszreakciókért. Mivel a kockázatkereső magatartás kvázi bele van programozva a serdülőkbe, fogékonyabbak a hirtelen impulzusokra, miközben felnőtt korban könnyebben old meg az agy egyes feladatokat. A dolgot nehezíti, hogy vannak olyan emberi adottságok, amik szintén kihasználható sérülékenységeknek számítanak, ezért a kiberbűnözők is építenek rájuk elsősorban pszichológiai vonatkozású csalásokat. Coroneos az alábbiakat sorolja:

  • FOMO (a kimaradás félelme),
  • az idő nyomása,
  • a rövid figyelem,
  • az információs túltöltöttség,
  • a kíváncsiság,
  • az unalom.

A tényezők közül kiemeli a kibertérrel kapcsolatos fáradtságot, túlterheltséget, mint a legsúlyosabb problémát. Mivel folyamatosan összeköttetésben élünk, sok időt töltünk a kijelzők előtt, így rengeteg információ és inger bombázza az agyunkat. A koronavírus-járvány alatti bezártság, a távmunka, a fokozott mentális stressz erre csak rátett egy lapáttal. Miután az agyunk ezek feldolgozásával küzd, könnyebben hozunk rossz döntéseket, és mivel már telítődtünk a rengeteg információval, nehezebben mérlegelünk a kibertérben is.

Az emberi tényező, mint biztonsági kockázat a szervezeteknél is kardinális kérdéssé vált, mivel a kibertámadások egyre nagyobb károkat okoznak és egyre költségesebbek, ami egyenes következménye annak, hogy rohamosan nő a digitalizáció, az adatokra és az IT-rendszerekre való támaszkodás. Az Allianz 2020-as kockázati barométere szerint világszinten a kiberbiztonsági események vezetik a legjelentősebb üzleti kockázatok rangsorát, csak utána jön az üzletmenet megszakadása.

Az FBI becslései szerint csak 2018-ban az amerikai vállalatok több mint 2,7 milliárd dollár veszteséget könyvelhettek el a kibertámadások miatt, ideértve az üzleti e-mailek feltöréséhez (BEC) és e-mail fiókok feltöréséhez (EAC) kapcsolódó jogosulatlan pénzátutalásokat is, amelyek önmagukban 1,2 milliárd dollárt tesznek ki.

Ahogy a zsarolóvírusok esete is mutatja, elég egy óvatlan felhasználó, aki láncreakciót indít el a cégen belül, ezzel veszélybe sodorva a szervezet hálózatát. A hackerek tisztában vannak azzal, hogy minden védelmi rendszer leggyengébb pontja az ember, erre építenek a social engineering (pszichológiai manipuláció) támadási módszerek. A módszerrel a kiberbűnözők a felhasználókat oly módon manipulálhatják, hogy az áldozatok ne tartsák be a biztonsági vagy egyéb üzleti folyamatok protokolljait, és így teret engedjenek a káros tevékenységeknek vagy érzékeny információk kiszivárogtatásának – írja az ESET biztonsági cég.

A pszichológiai befolyásolás az a fajta támadás, amikor a kiberbűnöző nem a technológia sebezhetőségeit használja ki egy-egy támadás során, hanem az emberi befolyásolhatóság a fő fegyvere. Ezek közé tartoznak azok a tömegesen kiküldött kéretlen üzenetek, amik szintén manipulatív jellegűek. Vagy az adathalász-levelek, amelyekben a bűnelkövető megbízható személynek vagy szervezetnek adja ki magát annak érdekében, hogy bizalmas információkat csaljon ki az áldozattól. Az ilyen típusú csalások egyik jellemző eleme a sürgetés, de akár ijesztő taktikákat is alkalmaznak, hogy az áldozatot rákényszerítsék a támadó kéréseinek teljesítésére. Az adathalászkampányok célpontjában egyaránt állhatnak nagyszámú, általános felhasználói csoportok, vagy egy konkrét áldozat, esetleg áldozatok.

Coroneos szerint, mivel az eddigi módszerek, belsős tréningek nem eléggé hatékonyak, erőteljes fordulatnak kellene jönnie a kiberkockázat menedzsmentben – vissza kell térni az emberi viselkedés alapjaihoz.

„Nem azt mondom, hogy minden internet-felhasználónak MRI-re kéne kötni az agyát. Inkább azt mondom, hogy ne nézzük homogén csoportnak a népességet, és egyes csoportokat olyan módszerekkel célozzunk meg, amik tudományos alapokon nyugodva hatékonyak. Sokkal több és alaposabb kutatásra van szükségünk a kiberkockázatban.”

A vállalatoknál természetesen emellett elengedhetetlen az alkalmazottak rendszeres kiberbiztonsági képzése, a gyenge jelszavak kiszűrése, a többrétegű végpontvédelem.

Forrás: 24.hu

Egészség

Modern boszorkányok laborleteket értelmeznek és életmódváltást javasolnak

Halloween közeledtével előkerülnek a boszorkánykalapok, a varázsitalok és a titokzatos főzetek. De vajon mit jelent boszorkánynak lenni a 21. században? Lehet valaki egyszerre a tudomány embere, a természet ismerője és a női test működésének szakértője?

Dr. Hámori Lilla biológus (PhD), táplálkozási és életmód-tanácsadó szerint nagyon is. Ő modern boszorkányként tekint magára, akinek a legfontosabb eszközei nem a varázspálca és a kristálygömb, hanem a biológiai ismeretek, a gyógynövények és a holisztikus szemlélet.

Nem minden hormonális panaszra varázsital a megoldás

Puffadás, rendszertelen menstruáció, fájdalmas ciklus, állandó fáradtság, hangulatingadozás vagy visszatérő emésztési problémák. Sok nő él együtt olyan panaszokkal, amelyeket idővel egyszerűen természetesnek fogad el. Pedig a tünetek hátterében gyakran több, egymással összefüggő tényező is állhat. A táplálkozás, az alvás, a stressz, a bélmikrobiom és a hormonrendszer működése mind befolyásolhatják a közérzetünket.

„Sokszor úgy kezeljük a szervezetünket, mintha különálló alkatrészekből állna. A puffadással foglalkozunk, de nem nézzük az alvást. A menstruációs panaszokat vizsgáljuk, de nem beszélünk a stresszről. Pedig a testünk egy összetett rendszer, amelyben minden mindennel kapcsolatban állhat.”

– magyarázza Dr. Hámori Lilla.

A szakemberhez ezért nemcsak azok fordulhatnak, akik konkrét emésztési vagy hormonális panaszokkal küzdenek. Azokat is támogatja, akik szeretnének tudatosabban táplálkozni, jobban megérteni a menstruációs ciklusukat, változtatni az életmódjukon, vagy egyszerűen elvesztették az egyensúlyt a mindennapokban.

Gyógynövények, tudomány és egy csipetnyi boszorkányság

A modern fitoterápia sok szempontból a hagyományos növényismeret és a tudomány találkozása. A gyógynövények hatóanyagai valódi élettani hatásokkal rendelkezhetnek, ezért alkalmazásuk szakértelmet is igényel.

„A gyógynövények nem attól működnek, hogy természetesek, hanem mert hatóanyagokat tartalmaznak. Éppen ezért mellékhatásaik és gyógyszerkölcsönhatásaik is lehetnek. A természet tisztelete számomra nem azt jelenti, hogy mindent kritikátlanul elfogadunk, hanem hogy megtanuljuk felelősen használni a lehetőségeit.”

A szakértő munkájában a modern biológiai ismeretek mellett helyet kap a fitoterápia, a ciklustudatosság és az önismeret is. A különböző megközelítések azonban nem helyettesítik egymást: a tudományosan igazolt módszerek, a hagyományos tapasztalatok és a lelki támogatás eltérő szerepet töltenek be.

Mi van akkor, ha nem is az étrendünkkel kell kezdeni?

Az egészségünkkel kapcsolatos nehézségek nem mindig egy konkrét betegségből indulnak. Előfordul, hogy valaki folyamatosan mások elvárásaihoz alkalmazkodik, túlterhelt, elveszítette a kapcsolatot a saját szükségleteivel, vagy egyszerűen szeretne új irányt találni az életében.

Dr. Hámori Lilla szerint ilyenkor sem feltétlenül egy újabb szigorú étrend vagy tökéletes napirend jelenti a megoldást.

„Van, aki azért érkezik hozzám, mert szeretne változtatni a táplálkozásán. Más a ciklusát szeretné jobban megérteni, vagy a stressz és a mindennapi szokások összefüggéseire kíváncsi. És olyan is van, akinek elsősorban arra van szüksége, hogy végre saját magára figyeljen. Nem mindenkinek ugyanott kezdődik az életmódváltás.”

A tanácsadás során ezért az étkezési szokások mellett az élethelyzet, a lelki terhelés, az alvás, a mozgás és az egyéni célok is szerepet kapnak. Amennyiben a panaszok orvosi vagy pszichológiai ellátást igényelnek, a megfelelő szakember bevonása is fontos része a felelős megközelítésnek.

Az igazi varázslat talán a szemléletváltás

A modern világban szinte végtelen mennyiségű egészségügyi tanács érhető el. Egyik nap egy élelmiszer számít csodaszernek, másnap már kerülendőként emlegetik. Nem csoda, hogy sokan elvesznek az egymásnak ellentmondó információk között. A szakértő szerint a cél nem az, hogy újabb szabályokat adjunk az emberek kezébe, hanem hogy megtanulják megérteni a saját testük működését.

„Számomra az alkímia a változás jelképe. Amikor a tudást, a tapasztalatainkat és az önismeretet valami új minőséggé alakítjuk. Nem az a célom, hogy valaki élete végéig tanácsokra szoruljon, hanem hogy megtanuljon önállóan, tudatosan dönteni a saját egészségéről.”

És hogy szükség van-e ehhez boszorkánykalapra?

Valószínűleg nem. Egy kis kíváncsiság, nyitottság és némi tudományos gondolkodás azonban biztosan nem árt.

A személyre szabott konzultációkról és életmódprogramokról további információ Dr. Hámori Lilla weboldalán érhető el.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Megbízható mesterséges intelligenciát fejleszt az egészségügy és az ipar számára a HUN-REN SZTAKI új nemzeti laboratóriuma

Az egészségügyi ellátás és az ipari termelés hatékonyságát egyaránt javíthatják azok a mesterségesintelligencia-alapú megoldások, amelyeket a HUN-REN SZTAKI vezetésével induló, Egészségügyi és ipari MI-alkalmazások című Misszióvezérelt Nemzeti Laboratóriumban fejlesztenek.

A hároméves kutatási program célja olyan megbízható, ellenőrizhető, emberi felügyelettel működő intelligens rendszerek létrehozása, amelyek támogatják az orvosi és mérnöki döntéshozatalt, és a gyakorlatban is alkalmazható válaszokat adnak az egészségügy és az ipar legfontosabb kihívásaira. A laboratóriumot Dr. Benczúr András, a HUN-REN SZTAKI kutatója vezeti.

Az egészségügyi és ipari rendszerekben egyre nagyobb mennyiségű adat keletkezik, ezek hasznosítása azonban sok esetben továbbra is széttagolt. Az orvoshiány, a népbetegségek terjedése, az energiaköltségek növekedése és a fenntarthatósági követelmények olyan rendszerszintű kihívások, amelyek új megoldásokat igényelnek. A mesterséges intelligencia ezen a két területen különösen jelentős gazdasági és társadalmi hatást érhet el, összhangban a Neumann János Program és a Magyar Mesterséges Intelligencia Stratégia célkitűzéseivel. Az orvosi és gyártási MI-alkalmazások emellett szorosan illeszkednek Magyarország intelligens szakosodási stratégiájához (S3 – Smart Specialisation Strategy), különösen az egészségipar, a gyógyszeripar, a fejlett gyártástechnológiák és a digitális gazdaság fejlesztési prioritásaihoz.

A mesterséges intelligencia fejlődését jelenleg elsősorban a nagyméretű, általános célú modellek határozzák meg. Ezek kiemelkedő képességekkel rendelkeznek a szöveges, képi és más típusú információk értelmezésében, ugyanakkor önmagukban korlátozottan alkalmazhatók olyan kritikus területeken, ahol az átláthatóság, az ellenőrizhetőség és a döntésekért viselt felelősség alapvető követelmény. Az egészségügyi ellátás és az ipari gyártás éppen ilyen környezet: itt nem elegendő, hogy egy mesterségesintelligencia-modell képes legyen javaslatokat megfogalmazni, működésének megbízhatónak, ellenőrizhetőnek és a szakértői munkafolyamatokhoz illeszthetőnek is kell lennie.

A HUN-REN SZTAKI által vezetett misszió központi kutatási kérdése az, hogyan szervezhetők a különböző feladatokra specializált MI-komponensek egységes, megbízható rendszerré. A kutatók egy modulárisan bővíthető, ágensalapú mesterségesintelligencia-keretrendszer elméleti és módszertani alapjait dolgozzák ki, amelyben a nagy nyelvi (LLM) és multimodális (MLLM) modellek és a szabályozott döntési mechanizmusok összehangoltan működnek. A rendszerben a kritikus döntések ellenőrizhető módon, meghatározott szabályok és emberi felügyelet mellett születhetnek meg.

Az új misszió szervesen épít a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB, 2020–2026) tudományos eredményeire, ugyanakkor az eddigieknél erőteljesebb alkalmazásközpontú fókuszt képvisel. A MILAB keretében kialakított tudományos és technológiai alapokra, valamint a nagy alapmodellek, a transzformeralapú és ágensalapú mesterséges intelligencia legújabb eredményeire támaszkodva a program célja olyan prototípusok és módszertanok kidolgozása, amelyek hosszabb távon hozzájárulhatnak az egészségügyi ellátás minőségének javításához, az ipari termelés hatékonyabbá és fenntarthatóbbá tételéhez, valamint a hazai mesterségesintelligencia-fejlesztések nemzetközi versenyképességének erősítéséhez.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Hogyan válasszunk valóban bio barát termékeket a mindennapokhoz?

bio barát termék élelmiszer választása

A „bio” és a „környezetbarát” kifejezések ma már szinte minden termékkategóriában felbukkannak, de a címkék sokszor félrevezetők. Nem könnyű eldönteni, hogy amit megveszünk, valóban kisebb terhelést jelent-e a bolygóra, vagy csupán ügyes csomagolás és hangzatos állítás áll mögötte. Érdemes ezért olyan kapaszkodókat keresni, amelyek segítenek a mindennapi döntésekben: milyen jelölések hitelesek, mit mond el a címke és a csomagolás, illetve hogyan gondolkodjunk a teljes életciklusról.

A tudatos választás nem a tökéletességről, hanem a jobb opciók következetes preferálásáról szól. Apró lépések összeadódnak: ha többnyire olyan alternatívát választunk, amely igazoltan környezetkímélőbb, idővel látványosan csökkenhet a háztartásunk ökológiai lábnyoma. Ehhez ad iránytűt ez az útmutató: gyakorlati szempontokat, példákat és zöldre mosást leleplező tippeket is találsz benne.

Mit jelent, hogy egy termék valóban bio barát?

A hétköznapi nyelvben a „bio” gyakran minden „zöld”-nek ható dolog gyűjtőfogalma. Valójában a bio (ökológiai) jelölés szűkebb: elsősorban élelmiszerekre és mezőgazdasági termékekre vonatkozik, ahol a gazdálkodás során kémiai növényvédő szerek és műtrágyák használata korlátozott, az állattartás és a földhasználat pedig szigorú előírásokhoz kötött. A „környezetbarát” ezzel szemben tágabb: ide tartozik a gyártás energia- és vízigénye, a felhasznált anyagok, a tartósság, a javíthatóság és a hulladékkezelhetőség is.

Egy valóban bio barát termék tehát nemcsak „természetesebb” összetevőket tartalmaz, hanem a teljes életciklusán át igyekszik mérsékelni a környezeti hatásokat. Ez lehet kevesebb és egyszerűbb csomagolás, újratölthetőség, megújuló nyersanyag, energiatakarékos gyártás vagy hosszabb élettartam. Fontos megérteni, hogy a „vegán”, a „állatkísérlet-mentes” és a „hipoallergén” címkék más kérdésekre válaszolnak, és önmagukban nem tesznek egy terméket környezetkímélővé.

Tanúsítványok és jelölések, amelyekben megbízhatunk

A hiteles tanúsítvány olyan, független szervezet által ellenőrzött igazolás, amely világosan megadott feltételekhez köti a címke használatát. Élelmiszereknél az EU bio levele a legismertebb; a csomagoláson az ellenőrző hatóság kódja (például HU-ÖKO-xxx) is szerepel. Ez garantálja, hogy az alapanyagok ökológiai gazdálkodásból származnak és a teljes ellátási lánc megfelel a jogszabályoknak.

Nem élelmiszer kategóriákban érdemes figyelni többek között az EU Ecolabel környezetbarát védjegyre (tisztítószerek, papíráruk, egyes kozmetikumok), a FSC vagy PEFC jelölésre (felelős erdőgazdálkodásból származó fa- és papírtermékek), valamint textíliáknál a GOTS (Global Organic Textile Standard) és az OCS (Organic Content Standard) megjelölésekre. A GOTS egyszerre szabályozza a szálak eredetét és a feldolgozás környezeti és társadalmi feltételeit, míg az OEKO-TEX Standard 100 inkább azt igazolja, hogy a kész termék nem tartalmaz bizonyos, az emberre káros anyagokat – ez utóbbi tehát nem „bio”, de a használat közbeni egészségügyi kockázatokra ad választ.

Kozmetikumoknál a COSMOS (COSMOS Organic, COSMOS Natural) és a NATRUE széles körben ismert, míg pálmaolaj esetén az RSPO (fenntartható pálmaolaj) jelölés adhat támpontot. Elektronikai eszközöknél – bár nem „bio” – érdemes keresni az energiacímkéket, illetve olyan minősítéseket, amelyek a tartósságot, javíthatóságot vagy a veszélyes anyagok csökkentését vizsgálják.

Anyagok, összetevők és csomagolás: mire figyeljünk a címkén?

A címke elemzése sok mindent elárul. Tisztítószereknél előny a koncentrátum (kisebb vízszállítás, kevesebb csomagolás), a foszfát- és klórmentesség, az illatanyagok visszafogott használata és a bőrbarát pH. Kozmetikumoknál az INCI-listában érdemes kiszúrni a mikroműanyagokat jelző összetevőket (például Polyethylene, Polypropylene, Nylon-12, acrylát kopolimerek) és a fölösleges színezékeket; előny a bizonyítottan lebomló, megújuló eredetű alapanyag.

Az anyaghasználatnál nemcsak a „természetes” hangzás számít. A bambusz például gyorsan megújul, de a belőle készült viszkóz előállítása vegyszerigényes lehet. A biopamut jobb választás, de vízigénye magas, így a tartósság és a hosszú használhatóság legalább ilyen lényeges. A „lebomló” és a „komposztálható” sem ugyanaz: ipari körülmények között komposztálható műanyagok (OK compost) a házi komposztban nem feltétlen bomlanak le; a „HOME” megjelölés utal az otthoni komposztálhatóságra.

A csomagolásnál az egyszerűség a nyerő. Előny a monomateriál (könnyebben újrahasznosítható), a magas újrahasznosított tartalom feltüntetése, a betétdíjas vagy újratölthető rendszer, valamint a felesleges fóliák, bevonatok mellőzése. A „biológiailag lebomló” csomagolás akkor hasznos, ha ténylegesen lesz belőle komposzt – ellenkező esetben a vegyes hulladékban nem feltétlen előnyösebb, mint egy jól újrahasznosítható műanyag.

Életciklus-szemlélet: ne csak a vásárlás pillanatát nézd

A környezetterhelés nagy része sokszor nem a polcon látszik. Egy tartós, javítható eszköz, amelyet évekig használsz, összességében fenntarthatóbb lehet, mint egy „zöldnek” címkézett, de rövid életű alternatíva. Érdemes a teljes élettartam-költséget (pénzben és környezeti hatásban) nézni: mennyire időtálló, kapható-e hozzá alkatrész, könnyű-e tisztítani, újratölthető-e?

Jó példa a szatyorkérdés: egy pamuttáska gyártása erőforrásigényesebb lehet, mint egy egyszer használatos műanyag zacskóé, viszont sokszori használat után behozza a környezeti „befektetést”. A lényeg a valódi helyettesítés és a magas kihasználtság: hordd magaddal, használd rendszeresen, javítsd meg, ha elszakad.

Szállítás kontra gyártás is gyakori dilemma. Rövidebb útvonal előnyös, de ha a gyártás módja sokkal hatékonyabb, előfordulhat, hogy a távolabbról érkező termék összességében kedvezőbb. A döntéshez keress átlátható információt a gyártásról, az anyagokról és a csomagolásról – és mindig számítson a tartósság.

Gyakori zöldre mosás taktikák és hogyan kerüld el őket

A homályos állítás a zöldre mosás első jele. Ha a címkén csak annyi áll, hogy „környezetbarát”, „természetes”, „öko” vagy „kíméletes”, de nincs mögötte tanúsítvány, részletes indoklás vagy átlátható kritérium, érdemes fenntartással kezelni. A „CFC-mentes” például semmitmondó, mert a legtöbb kategóriában régóta tiltott ezek használata.

Gyanús, ha a kommunikáció a dobozról, a színekről és a természetes tájképekről szól, miközben az alapanyagokról vagy a gyártásról nincs adat. A „100% lebomló” ígéret is félrevezető lehet, ha nem derül ki, milyen körülmények között és mennyi idő alatt. Keresd a konkrétumokat: százalékos újrahasznosított arányt, független tanúsítványt, pontos anyagneveket, részletes használati és ártalmatlanítási útmutatót.

Óvakodj az „egy tulajdonságot kiemelő” marketingtől. Lehet valami „vegán”, de közben eldobható és túlcsomagolt; vagy „natúr”, miközben mikroműanyagot tartalmaz. A környezeti szempontok rendszerszinten mérlegelendők, nem egyetlen címkén múlnak.

Döntési helyzetek a mindennapokban: gyors iránytű

A következő kategóriákban különösen sokat nyom a latban a jó választás. Rövid, gyakorlati irányelvek következnek.

  • Élelmiszer: keresd az EU bio jelölést és a HU-ÖKO kódot; előny a szezonális, helyi termék. Csökkentsd az élelmiszerpazarlást: tervezz menüt, vásárolj kisebb kiszerelést, ha ritkán használod.
  • Tisztítószer: részesítsd előnyben a koncentrátumokat és az újratölthető megoldásokat; kerüld a felesleges fertőtlenítést a hétköznapi takarításban; nézd az EU Ecolabel vagy hasonló tanúsítványt.
  • Kozmetikum: ellenőrizd a mikroműanyagot jelző összetevőket; keresd a COSMOS/NATRUE jelölést; az erős illatanyag és a túlzó csomagolás többnyire fölösleges.
  • Textil: GOTS vagy OCS jelölés; előny a tartós, javítható, időtálló fazon; másodkéz és felújítás sokszor a legzöldebb.
  • Papír- és faáruk: FSC vagy PEFC; magas újrahasznosított tartalom; fehérítésnél klórmentes eljárás.
  • Konyhai és háztartási eszköz: időtálló anyag (például rozsdamentes acél, üveg), cserélhető alkatrészek, könnyen tisztítható felületek.

Ezek nem kőbe vésett szabályok, hanem segédpontok. Ha két termék hasonló, dönthetsz a kevesebb csomagolás, az újratöltés, a helyi beszerzés vagy a hosszabb garancia alapján. Gyakran a legegyszerűbb megoldás a legfenntarthatóbb: ami van, azt használd tovább; amit veszel, ahhoz keress pótalkatrészt és javítási útmutatót.

Hol és hogyan vásároljunk tudatosan?

Megbízható forrásból könnyebb jól választani. Előny, ha a bolt vagy a webáruház részletes terméklapokat kínál: feltünteti a tanúsítványokat, az összetevőket, a csomagolás típusát, az újratöltési lehetőségeket és az ártalmatlanítás módját. Az is hasznos, ha kategóriák vagy szűrők segítik a keresést – például külön listában láthatók a tanúsított bio, környezetbarát, újratölthető vagy komposztálható termékek.

Léteznek olyan tematikus kínálatok, ahol a bio és környezetbarát szempontok kiemelt szerepet kapnak; ilyen esetben könnyebb egymás mellett látni az alternatívákat és szempontok szerint szűrni. Példaként említhető a bio barát, ahol a bio barát megközelítés külön figyelmet kap, és a választásnál a termékinformáció a lényeg.

Rendelésnél gondolj a logisztikára is: csoportosítsd a beszerzéseket, válaszd a fenntartható csomagolást és a töltőanyagok újrahasználatát. Ha van helyi bolt, amely hiteles kínálatot tart, az utazás és a szállítás környezetterhét is mérsékelheted. Változó lehet, hogy a „szén-dioxid-kompenzáció” mennyire megbízható; önmagában ne ez legyen a fő döntési szempont, hanem a tényleges csökkentés és a tartósság.

Fenntartható szokások: beillesztés a hétköznapokba

A legzöldebb termék az, amit nem kell megvenni. Kezdj a csökkentéssel: leltár a háztartásban, valós igények felmérése, duplikátumok megszüntetése. A kölcsönzés, csere és közösségi megosztás sok esetben jobb, mint egy új tárgy beszerzése. Ha vásárolsz, adj időt a döntésnek: aludj rá egyet, nézd meg a tanúsítványt, olvasd el a címkét és a használati útmutatót.

Építs be rutinokat: legyen nálad kulacs és bevásárlótáska; állíts be emlékeztetőt az újratöltésre; tarts otthon alap tisztítószer-koncentrátumot és vízálló címkével ellátott, többször használható flakonokat. A javításra készülj tudatosan: egy egyszerű varrókészlet, univerzális tömítés vagy csavarhúzókészlet meglepően sok tárgy életét hosszabbítja meg.

Végül gondolkodj rendszerszinten: a háztartás energiahatékonysága, a víztakarékosság, a tudatos közlekedés és a szelektív gyűjtés egyenként is számít, együtt pedig sokszorosan erősítik egymás hatását. Így a bio barát termékek nem „külön projektként”, hanem természetes módon illeszkednek a mindennapokba.

A tudatosság nem tiltólista, hanem tájékozott választás. Ha megismered a hiteles jelöléseket, megtanulod értelmezni a címkéket és a csomagolást, és a teljes életciklust tartod szem előtt, magabiztosabban igazodsz el a polcok között. A jobb döntésekhez elég egy következetes irány: a tartós, átlátható, javítható és igazoltan környezetkímélő megoldások felé.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement

Friss