Egészség

Az agyunk a felelős azért, hogy óvatlanok vagyunk a neten

Kép: BIELIK ISTVÁN / 24.HU

Az emberi tényező, mint biztonsági kockázat kardinális kérdés a szervezetekben. Ám a virtuális tér veszélyeit teljesen máshogy érzékeljük, mint a fizikai valóságét, erről pedig nem mi tehetünk, hanem a bennünk futó több millió éves program.

Az emberek az élet sok területén nem azt teszik, ami jó lenne nekik, számos esetben még az ismert kockázatokat is figyelmen kívül hagyják. A növekvő mértékű online veszélyek miatt ráadásul nem csak a fizikai, de egy virtuális világ kockázataira is figyelnünk kell. Rengetegszer kerül szóba a „tudatos internethasználat”, hogy mennyire fontos a felhasználók edukálása, de a sikeres zsarolóvírus-támadások, adathalász-akciók is mutatják, rengetegen bedőlnek a kiberbűnözők olyan pszichológiai módszereinek, amik egyébként elkerülhetők lennének. A problémát nem egyszerű megoldani, és az is nehezíti, ahogyan emberként be lettünk huzalozva.

Amikor megfelelő reakciókat keresünk egyes fenyegetésekre, egy 200 millió éves agyra támaszkodunk. A védekezési mechanizmusaink kialakulását az agyunk fejlődése során olyan veszélyek befolyásolták, amelyeket láthattunk és érezhettünk. Amikor kiberbiztonsági kockázatról és incidensek következményeiről beszélünk, már nincs látható, érezhető veszély. Emiatt a megfelelő viselkedés kiválasztása is elakadt – magyarázta Peter Coroneos, a kiberbiztonsági tanácsadók hálózatának (CyAN) nemzetközi alelnöke az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) konferencián.

Coroneos szerint a tudatosság és a viselkedésbeli változás közötti kapcsolat a kockázati cselekvés és a kockázat következménye közötti közelség hiányának függvénye. Tényező tehát, hogy az evolúciós nyomás hogyan alakította ki a válaszunkat a különféle fenyegetésekre – ezért van, hogy az online térben kevésbé érzünk veszélyt. Sokkal nehezebben megfogható dologról van szó: míg például egy kanyarodó buszt egyértelműen elkerülünk, addig visszafogottabb reakciónk van egy vírust tartalmazó csatolmányra, ami a bankkártya-adataink ellopását teszi lehetővé.

Coroneos szerint ez is rávilágít arra, hogy amikor az online tudatosság fejlesztése kerül szóba, mélyebben mögé kell nézni a dolgoknak.A kibervilág a valódi világ analógiája, de jóval szegényesebb változatban, mivel nem érvényesül benne a kockázat/következmény dinamika, ha baj történik, az nem látható és nem egyértelmű.A szakértő szerint ez megmagyarázza azt, hogy egyesek miért adnak meg érzékeny személyes adatokat a közösségi médiában, miért használnak gyenge jelszavakat, vagy kattintanak rá adathalász levekre.

Korábban Keleti Arthur, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) konferencia ötletgazdája és szervezője, kiberbiztonsági szakember is hasonlóan nyilatkozott erről lapunknak adott interjújában.

„Én nem hiszek abban, hogy az emberek alapvető gondolkodását át tudjuk programozni. Vannak, akik fogékonyabbak arra, hogy észrevegyék a biztonsági problémákat, míg mások kevésbé. A fizikai térben lévő veszélyt az emberek értik, de a logikai tér, az internet olyan absztrakció, ami nem kézzelfogható, és amit nehezen tudunk elképzelni. A kibertérben más magatartást kéne tanúsítanunk, ami még nem fejlődött ki”

– mondta el akkor Keleti.

A természetünk is ellenünk van

Az internetezőket nem szabad egy homogén csoportként kezelni, figyelmeztet Coroneos. Korábban több tanulmány is rávilágított, hogy tizenéves korban például olyan átrendeződések mennek végbe az agyban, ami felelős a túlzott kockázatvállalásért és az alkalmatlan válaszreakciókért. Mivel a kockázatkereső magatartás kvázi bele van programozva a serdülőkbe, fogékonyabbak a hirtelen impulzusokra, miközben felnőtt korban könnyebben old meg az agy egyes feladatokat. A dolgot nehezíti, hogy vannak olyan emberi adottságok, amik szintén kihasználható sérülékenységeknek számítanak, ezért a kiberbűnözők is építenek rájuk elsősorban pszichológiai vonatkozású csalásokat. Coroneos az alábbiakat sorolja:

FOMO (a kimaradás félelme),
az idő nyomása,
a rövid figyelem,
az információs túltöltöttség,
a kíváncsiság,
az unalom.

A tényezők közül kiemeli a kibertérrel kapcsolatos fáradtságot, túlterheltséget, mint a legsúlyosabb problémát. Mivel folyamatosan összeköttetésben élünk, sok időt töltünk a kijelzők előtt, így rengeteg információ és inger bombázza az agyunkat. A koronavírus-járvány alatti bezártság, a távmunka, a fokozott mentális stressz erre csak rátett egy lapáttal. Miután az agyunk ezek feldolgozásával küzd, könnyebben hozunk rossz döntéseket, és mivel már telítődtünk a rengeteg információval, nehezebben mérlegelünk a kibertérben is.

Az emberi tényező, mint biztonsági kockázat a szervezeteknél is kardinális kérdéssé vált, mivel a kibertámadások egyre nagyobb károkat okoznak és egyre költségesebbek, ami egyenes következménye annak, hogy rohamosan nő a digitalizáció, az adatokra és az IT-rendszerekre való támaszkodás. Az Allianz 2020-as kockázati barométere szerint világszinten a kiberbiztonsági események vezetik a legjelentősebb üzleti kockázatok rangsorát, csak utána jön az üzletmenet megszakadása.

Az FBI becslései szerint csak 2018-ban az amerikai vállalatok több mint 2,7 milliárd dollár veszteséget könyvelhettek el a kibertámadások miatt, ideértve az üzleti e-mailek feltöréséhez (BEC) és e-mail fiókok feltöréséhez (EAC) kapcsolódó jogosulatlan pénzátutalásokat is, amelyek önmagukban 1,2 milliárd dollárt tesznek ki.

Ahogy a zsarolóvírusok esete is mutatja, elég egy óvatlan felhasználó, aki láncreakciót indít el a cégen belül, ezzel veszélybe sodorva a szervezet hálózatát. A hackerek tisztában vannak azzal, hogy minden védelmi rendszer leggyengébb pontja az ember, erre építenek a social engineering (pszichológiai manipuláció) támadási módszerek. A módszerrel a kiberbűnözők a felhasználókat oly módon manipulálhatják, hogy az áldozatok ne tartsák be a biztonsági vagy egyéb üzleti folyamatok protokolljait, és így teret engedjenek a káros tevékenységeknek vagy érzékeny információk kiszivárogtatásának – írja az ESET biztonsági cég.

A pszichológiai befolyásolás az a fajta támadás, amikor a kiberbűnöző nem a technológia sebezhetőségeit használja ki egy-egy támadás során, hanem az emberi befolyásolhatóság a fő fegyvere. Ezek közé tartoznak azok a tömegesen kiküldött kéretlen üzenetek, amik szintén manipulatív jellegűek. Vagy az adathalász-levelek, amelyekben a bűnelkövető megbízható személynek vagy szervezetnek adja ki magát annak érdekében, hogy bizalmas információkat csaljon ki az áldozattól. Az ilyen típusú csalások egyik jellemző eleme a sürgetés, de akár ijesztő taktikákat is alkalmaznak, hogy az áldozatot rákényszerítsék a támadó kéréseinek teljesítésére. Az adathalászkampányok célpontjában egyaránt állhatnak nagyszámú, általános felhasználói csoportok, vagy egy konkrét áldozat, esetleg áldozatok.

Coroneos szerint, mivel az eddigi módszerek, belsős tréningek nem eléggé hatékonyak, erőteljes fordulatnak kellene jönnie a kiberkockázat menedzsmentben – vissza kell térni az emberi viselkedés alapjaihoz.

„Nem azt mondom, hogy minden internet-felhasználónak MRI-re kéne kötni az agyát. Inkább azt mondom, hogy ne nézzük homogén csoportnak a népességet, és egyes csoportokat olyan módszerekkel célozzunk meg, amik tudományos alapokon nyugodva hatékonyak. Sokkal több és alaposabb kutatásra van szükségünk a kiberkockázatban.”

A vállalatoknál természetesen emellett elengedhetetlen az alkalmazottak rendszeres kiberbiztonsági képzése, a gyenge jelszavak kiszűrése, a többrétegű végpontvédelem.

Forrás: 24.hu

Related Topics:agy agyunk befolyásolás coroneos felelősség internet keleti arthur óvatlanság

Up Next

Áttörés a Lyme-kór diagnosztikájában

Don't Miss

A SOTE szájon át szedhető koronavírus elleni gyógyszert vizsgál

Egészség

Országos program indult: Az ÉletPlusz gyakorlati útmutatással segíti a magyarokat az aktív és tudatos öregedéshez

A Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány és a Haleon együttműködésében elindult ÉletPlusz program célja, hogy új korszakot nyisson Magyarországon a tudatos öregedés és az öngondoskodás témájában.

A kezdeményezés válasz a társadalmi és demográfiai változásokra: a KSH adatai szerint mintegy 4 millió 40 és 69 év közötti magyar tartozik az úgynevezett szendvicsgenerációhoz – azokhoz, akik egyszerre gondoskodnak gyermekeikről és idős szüleikről, miközben maguk is egészséges, aktív és teljes életre törekednek.

Az ÉletPlusz program célja, hogy hosszú távon változást indítson el a társadalom időskorral és önmagunkról való gondoskodással kapcsolatos hozzáállásában, amelyből nemcsak az idősebbek, hanem minden generáció profitálhat. A program országos képzéseken, workshopokon és partnerségi együttműködéseken keresztül támogatja az önkormányzatokat, egészségügyi és szociális intézményeket, civil szervezeteket és szakembereket abban, hogy helyi szinten is működőképes, tudatos öregedést segítő rendszereket alakítsanak ki. A cél, hogy az öngondoskodás ne csupán egyéni, hanem közösségi ügy legyen.

„Az ÉletPlusz program egy közös gondolkodás kezdete. A tudatos öregedés nem csupán az idősek, hanem mindannyiunk ügye, hiszen az életút minden szakaszában felelősek vagyunk magunkért és egymásért”

– hangsúlyozta Milánkovics Kinga a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány társalapítója.

„A célunk, hogy a szektorok közötti együttműködés révén tartós és látható társadalmi változás induljon el az (ön)gondoskodás terén.”

Hosszú távú kezdeményezés

A program elindítását egy országos attitűdkutatás is megelőzte, amely 2025 elején készült a Haleon „ A kor nem határ” kampányának részeként. A felmérés rámutatott, hogy a negatív sztereotípiák és a saját magunkra szabott korlátok jelentősen rontják az életminőséget.

„A Haleon számára az egészség és az öngondoskodás támogatása mindig is kiemelt érték volt”

– mondta Kis Jenni, a Haleon Magyarország senior brand menedzsere.

„Az ÉletPlusz program célja, hogy ne csak szemléletet formáljon, hanem gyakorlati tudást, eszközöket és kapcsolatokat adjon mindazoknak, akik aktívan szeretnének részt venni a változásban.”

A program következő szakasza már vidéki területekre is kiterjed, így egyre több ember számára válik elérhetővé a tudásbázis.

Az októberi konferenciától a decemberi indulásig: a program új szakaszba lép

A program első szakmai és sajtónyilvános eseményét októberben, az Idősek Világnapjához kapcsolódva tartották Budapesten, az Eötvös10 Művelődési Házban. A rendezvényen szakértők, döntéshozók, civil és akadémiai szereplők, valamint az üzleti szféra képviselői gyűltek össze, hogy közösen rajzolják fel a tudatos öregedés és az (ön)gondoskodás jövőbeli együttműködéseinek térképét. A szakértői panelbeszélgetésen részt vett Eszes Béla, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének társelnöke, Jánoshida polgármestere, Zentai Violetta, a CEU professzora, Bócsi Rita, a Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fórumának titkára, valamint Kis Jenni, a Haleon Magyarország senior brand menedzsere. A rendezvény házigazdája Milánkovics Kinga, a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány társalapítója volt.

Milánkovics Kinga (Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány, társalapító), Kis Jenni (Haleon Magyarország, senior brand manager), Eszes Béla (Magyar Önkormányzatok Szövetségének társelnöke, Jánoshida polgármestere), Zentai Violetta (CEU professzor), Bócsi Rita (Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fórumának titkára).

A program decemberben lép új szakaszba: Sóly községben szervezik meg az első helyi workshopot, amely gyakorlati eszközöket ad a tudatos öregedés támogatásához, és elérhetővé teszi a program tudásanyagát vidéki közösségek számára is.

Bővebb információ az eseményekről és magáról a programról az eletplusz.hu oldalon található.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

Videójáték-karakterek, akiknek mindenük fáj – díjazták a népszerű fájdalomcsillapító rendhagyó reklámkampányát.

Az Opella büszke rá, hogy Algoflex márkájával bronz díjban részesült a 2025-ös Effie Awards Hungary Big Marketing Idea kategóriájában.

A fájdalom a videojátékok világában mindennapos jelenség: a nem játszható karakterek (NPC-k) újra és újra elszenvedik a játékosok döntéseinek következményeit, legyen szó csatában összekaszabolt orkokról, a lábuknál fogva a prérin végigvonszolt cowboyokról esetleg az autójukból kirángatott sofőrökről. Ez a humoros megfigyelés adta az alapját az Algoflex legutóbbi marketingkampányának, amely a fiatalok számára releváns kulturális közegben, a gaming világán keresztül beszélt a fájdalomról, annak megelőzéséről és az egészségügyi öngondoskodásról. A kampány célja a tájékozottabb, tudatosabb gyógyszerhasználat erősítése volt.

A 18–24 éves korosztály számára a fájdalom mindennapi tapasztalat – elsősorban a stressz, a kialvatlanság, a képernyő előtt töltött hosszú órák és a rossz testtartás következményeként. Az Opella felismerte, hogy hitelesen és hatékonyan csak akkor tudja ösztönözni a tudatosabb gyógyszerhasználatot, ha olyan terepen is megszólal, ahol ez a generáció tömegesen jelen van. A kampány Twitch-aktivációkkal, YouTube-megjelenésekkel, gaming podcastokkal és a legnagyobb hazai gamer portál bevonásával jutott el a fiatalokhoz.

Monika Banaś-Jankowska, CEE Brand & Innovation Head at Opella:

“A kampány sikere annak köszönhető, hogy nem kioktató módon beszéltünk a fiatalokhoz, hanem az ő kulturális közegükben, az ő nyelvükön szólaltunk meg. A gaming ma közösség és kultúra, ahol a túlterheltség, a feszültség és a fájdalom is része a mindennapi élménynek. Fontos volt számunkra, hogy ebben a világban hitelesen jelenjünk meg, humorral és önreflexióval beszéljünk a fájdalom megelőzéséről és csillapításáról. Az Effie-díj azt jelzi számunkra, hogy a vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók telített kategóriájában is lehet új, érthető és releváns hangot találni.”

Az Opella már korábbi versenyeken is elismerést szerzett a Publicis Groupe Hungary által megvalósított kampánnyal: az Arany Penge versenyen négy díjat vihetett haza, a Hipnózis reklámfesztiválon pedig Grand Prix-t és három további díjat nyert.

Majosi Judy, Chief Business Officer, Publicis Groupe Hungary:

“Ez a kampány az Opella nyitottsága nélkül nem születhetett volna meg. Egy olyan kampányt szerettünk volna létrehozni, ami ki tud törni a kategória által megszokott kommunikációs sémákból, ez pedig még nagyobb szabadságott adott nekünk. Ez az Effie is bizonyítja, mekkora ereje van a bátor ügyfeleknek és az igazi partnerségnek, és hálásak vagyunk, hogy mindezt az Opellával együtt építhettük fel.”

Az Effie idei mezőnyében az Opella két másik kampánnyal is jelen volt. A No-Spa „Nők egymásért” programja a menstruációs görcsök megértését és a női közösség erejére épülő edukációt állította középpontba, és szintén döntős lett a vény nélküli gyógyszerek kategóriájában. Az Algoflex megelőzésre épülő, többcsatornás „Felelősségteljes Fájdalomcsillapítás platformja” pedig szintén a finalisták közé került.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

Erre a tartozékra fokozott figyelmet fordíts porszívózásnál

Az otthoni porszívók vásárlásánál célszerű figyelmet fordítani arra, hogy olyan fejlett szűrőrendszerrel legyenek felszerelve, amelyek megakadályozzák a leapróbb pollenek, baktériumok, vagy vírusok visszajutását a kitakarított helyiség levegőjébe.

Fontos azonban, hogy ne feledkezzünk meg a szűrő rendszeres takarításáról és cseréjéről sem!

A porszívóknál – kialakítástól függetlenül – a készülékből kiáramló levegő szűrésére van szükség. A Sencor SVC 1080TI esetében például a Multi Cyclone rendszer és a Clean Air HEPA H13-as szűrő biztosítja, hogy legapróbb porszemcsék, valamint allergizáló hatással bíró pollenek se jussanak vissza a helyiség levegőjébe.

Kevéssé ismert tény, de a HEPA H13-as szűrő 99,95%-os hatékonysággal távolítja el a PM10 méretű részecskéket a kibocsátott levegőből (a mérési pontnál – MPPS). Ezek közé tartoznak a poratkamaradványok, a fékpor, vagy a homokszemek. A PM 2,5 méretű szemcséket is képes megszűrni, amelyek gyakran korom- és koromrészecske, vagy különféle aeroszolok formájában vannak jelen a levegőben. A 2,5 nano mikrométernél kisebb szemcsék már le tudnak jutni a tüdő léghólyagocskáiba és onnan közvetlenül a véráramba is bekerülhetnek, növelve ezáltal bizonyos érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

„Egy nappaliban, vagy hálószobában számtalan olyan apró részecske fedezhető fel, ami az emberi szem számára vagy láthatatlan, vagy nehezen észrevehető. Ilyen a por, a pollen, a penészspóra, a házi kedvencek szőrszálai, az esetlegesen előforduló bőrpikkelyek, vagy baktériumok”

– figyelmeztetett Lucza András, a Sencor SDA Divíziójának termékmenedzsere.

„Ahhoz, hogy a HEPA H13-as szűrő megőrizze a hatékonyságát, nem szabad megfeledkezni a rendszeres tisztításról. Amennyiben csak kis mértékben szennyezett, akkor elég, ha a szabad ég alatt kirázzuk belőle a port. Erősebb szennyezés esetén azonban érdemes a szűrőt gyenge vízárammal és langyos vízzel kiöblíteni úgy, hogy a hajlatokból a víz ki tudja mosni a szennyeződéseket. Ezt azonban csak akkor tegyük, ha a gyártó javasolja a szűrő vízzel történő öblítését a használati utasításban”

– hangsúlyozta a szakember. Ezt követően elegendő, ha hagyjuk szobahőmérsékleten megszáradni, majd miután ez megtörtént a szűrő visszahelyezhető a gépbe.

Fontos, hogy a HEPA H13-as tartozékra rendszeres használat esetén javasolt félévente cserélni. Az eltömődött szűrő miatt a készüléknek többet kell dolgoznia a kívánt légáramlás fenntartásához, ami hangosabb működést és nagyobb energiafelhasználást eredményezhet. Az elhanyagolt szűrőn idővel felhalmozódnak a por- és pollen szemek, a korom és egyéb részecskék, ami csökkentheti a szűrés hatékonyságát.

Mindezekre ügyelve biztosítható, hogy otthonunk levegője mindig friss és egészséges maradjon, hiszen „jobb félni, mint megijedni”, ha egészségünkről van szó.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!