Egészség

Az agyunk a felelős azért, hogy óvatlanok vagyunk a neten

agyunk
Kép: BIELIK ISTVÁN / 24.HU

Az emberi tényező, mint biztonsági kockázat kardinális kérdés a szervezetekben. Ám a virtuális tér veszélyeit teljesen máshogy érzékeljük, mint a fizikai valóságét, erről pedig nem mi tehetünk, hanem a bennünk futó több millió éves program.

Az emberek az élet sok területén nem azt teszik, ami jó lenne nekik, számos esetben még az ismert kockázatokat is figyelmen kívül hagyják. A növekvő mértékű online veszélyek miatt ráadásul nem csak a fizikai, de egy virtuális világ kockázataira is figyelnünk kell. Rengetegszer kerül szóba a „tudatos internethasználat”, hogy mennyire fontos a felhasználók edukálása, de a sikeres zsarolóvírus-támadások, adathalász-akciók is mutatják, rengetegen bedőlnek a kiberbűnözők olyan pszichológiai módszereinek, amik egyébként elkerülhetők lennének. A problémát nem egyszerű megoldani, és az is nehezíti, ahogyan emberként be lettünk huzalozva.

Amikor megfelelő reakciókat keresünk egyes fenyegetésekre, egy 200 millió éves agyra támaszkodunk. A védekezési mechanizmusaink kialakulását az agyunk fejlődése során olyan veszélyek befolyásolták, amelyeket láthattunk és érezhettünk. Amikor kiberbiztonsági kockázatról és incidensek következményeiről beszélünk, már nincs látható, érezhető veszély. Emiatt a megfelelő viselkedés kiválasztása is elakadt – magyarázta Peter Coroneos, a kiberbiztonsági tanácsadók hálózatának (CyAN) nemzetközi alelnöke az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) konferencián.

Coroneos szerint a tudatosság és a viselkedésbeli változás közötti kapcsolat a kockázati cselekvés és a kockázat következménye közötti közelség hiányának függvénye. Tényező tehát, hogy az evolúciós nyomás hogyan alakította ki a válaszunkat a különféle fenyegetésekre – ezért van, hogy az online térben kevésbé érzünk veszélyt. Sokkal nehezebben megfogható dologról van szó: míg például egy kanyarodó buszt egyértelműen elkerülünk, addig visszafogottabb reakciónk van egy vírust tartalmazó csatolmányra, ami a bankkártya-adataink ellopását teszi lehetővé.

Coroneos szerint ez is rávilágít arra, hogy amikor az online tudatosság fejlesztése kerül szóba, mélyebben mögé kell nézni a dolgoknak.A kibervilág a valódi világ analógiája, de jóval szegényesebb változatban, mivel nem érvényesül benne a kockázat/következmény dinamika, ha baj történik, az nem látható és nem egyértelmű.A szakértő szerint ez megmagyarázza azt, hogy egyesek miért adnak meg érzékeny személyes adatokat a közösségi médiában, miért használnak gyenge jelszavakat, vagy kattintanak rá adathalász levekre.

Korábban Keleti Arthur, az Informatikai Biztonság Napja (ITBN) konferencia ötletgazdája és szervezője, kiberbiztonsági szakember is hasonlóan nyilatkozott erről lapunknak adott interjújában.

„Én nem hiszek abban, hogy az emberek alapvető gondolkodását át tudjuk programozni. Vannak, akik fogékonyabbak arra, hogy észrevegyék a biztonsági problémákat, míg mások kevésbé. A fizikai térben lévő veszélyt az emberek értik, de a logikai tér, az internet olyan absztrakció, ami nem kézzelfogható, és amit nehezen tudunk elképzelni. A kibertérben más magatartást kéne tanúsítanunk, ami még nem fejlődött ki”

– mondta el akkor Keleti.

A természetünk is ellenünk van

Az internetezőket nem szabad egy homogén csoportként kezelni, figyelmeztet Coroneos. Korábban több tanulmány is rávilágított, hogy tizenéves korban például olyan átrendeződések mennek végbe az agyban, ami felelős a túlzott kockázatvállalásért és az alkalmatlan válaszreakciókért. Mivel a kockázatkereső magatartás kvázi bele van programozva a serdülőkbe, fogékonyabbak a hirtelen impulzusokra, miközben felnőtt korban könnyebben old meg az agy egyes feladatokat. A dolgot nehezíti, hogy vannak olyan emberi adottságok, amik szintén kihasználható sérülékenységeknek számítanak, ezért a kiberbűnözők is építenek rájuk elsősorban pszichológiai vonatkozású csalásokat. Coroneos az alábbiakat sorolja:

  • FOMO (a kimaradás félelme),
  • az idő nyomása,
  • a rövid figyelem,
  • az információs túltöltöttség,
  • a kíváncsiság,
  • az unalom.

A tényezők közül kiemeli a kibertérrel kapcsolatos fáradtságot, túlterheltséget, mint a legsúlyosabb problémát. Mivel folyamatosan összeköttetésben élünk, sok időt töltünk a kijelzők előtt, így rengeteg információ és inger bombázza az agyunkat. A koronavírus-járvány alatti bezártság, a távmunka, a fokozott mentális stressz erre csak rátett egy lapáttal. Miután az agyunk ezek feldolgozásával küzd, könnyebben hozunk rossz döntéseket, és mivel már telítődtünk a rengeteg információval, nehezebben mérlegelünk a kibertérben is.

Az emberi tényező, mint biztonsági kockázat a szervezeteknél is kardinális kérdéssé vált, mivel a kibertámadások egyre nagyobb károkat okoznak és egyre költségesebbek, ami egyenes következménye annak, hogy rohamosan nő a digitalizáció, az adatokra és az IT-rendszerekre való támaszkodás. Az Allianz 2020-as kockázati barométere szerint világszinten a kiberbiztonsági események vezetik a legjelentősebb üzleti kockázatok rangsorát, csak utána jön az üzletmenet megszakadása.

Az FBI becslései szerint csak 2018-ban az amerikai vállalatok több mint 2,7 milliárd dollár veszteséget könyvelhettek el a kibertámadások miatt, ideértve az üzleti e-mailek feltöréséhez (BEC) és e-mail fiókok feltöréséhez (EAC) kapcsolódó jogosulatlan pénzátutalásokat is, amelyek önmagukban 1,2 milliárd dollárt tesznek ki.

Ahogy a zsarolóvírusok esete is mutatja, elég egy óvatlan felhasználó, aki láncreakciót indít el a cégen belül, ezzel veszélybe sodorva a szervezet hálózatát. A hackerek tisztában vannak azzal, hogy minden védelmi rendszer leggyengébb pontja az ember, erre építenek a social engineering (pszichológiai manipuláció) támadási módszerek. A módszerrel a kiberbűnözők a felhasználókat oly módon manipulálhatják, hogy az áldozatok ne tartsák be a biztonsági vagy egyéb üzleti folyamatok protokolljait, és így teret engedjenek a káros tevékenységeknek vagy érzékeny információk kiszivárogtatásának – írja az ESET biztonsági cég.

A pszichológiai befolyásolás az a fajta támadás, amikor a kiberbűnöző nem a technológia sebezhetőségeit használja ki egy-egy támadás során, hanem az emberi befolyásolhatóság a fő fegyvere. Ezek közé tartoznak azok a tömegesen kiküldött kéretlen üzenetek, amik szintén manipulatív jellegűek. Vagy az adathalász-levelek, amelyekben a bűnelkövető megbízható személynek vagy szervezetnek adja ki magát annak érdekében, hogy bizalmas információkat csaljon ki az áldozattól. Az ilyen típusú csalások egyik jellemző eleme a sürgetés, de akár ijesztő taktikákat is alkalmaznak, hogy az áldozatot rákényszerítsék a támadó kéréseinek teljesítésére. Az adathalászkampányok célpontjában egyaránt állhatnak nagyszámú, általános felhasználói csoportok, vagy egy konkrét áldozat, esetleg áldozatok.

Coroneos szerint, mivel az eddigi módszerek, belsős tréningek nem eléggé hatékonyak, erőteljes fordulatnak kellene jönnie a kiberkockázat menedzsmentben – vissza kell térni az emberi viselkedés alapjaihoz.

“Nem azt mondom, hogy minden internet-felhasználónak MRI-re kéne kötni az agyát. Inkább azt mondom, hogy ne nézzük homogén csoportnak a népességet, és egyes csoportokat olyan módszerekkel célozzunk meg, amik tudományos alapokon nyugodva hatékonyak. Sokkal több és alaposabb kutatásra van szükségünk a kiberkockázatban.”

A vállalatoknál természetesen emellett elengedhetetlen az alkalmazottak rendszeres kiberbiztonsági képzése, a gyenge jelszavak kiszűrése, a többrétegű végpontvédelem.

Forrás: 24.hu

Egészség

A magyarok 25%-a tartja magát éjszakai bagolynak

éjszakai

A magyar emberek negyede éjszakai bagolynak vallja magát, több mint harmada pedig az éjszaka nyugalmát kihasználva dolgozik vagy végez feladatokat – derült ki a HUAWEI Technologies Hungary több mint 2000 fős online felméréséből.

Ha leszáll az est, legszívesebben filmet nézünk, a legtöbben pedig a város és az égbolt fényeiért rajonganak az éjszakában. Arra is fény derült, hogy a legtöbben mindössze 5-6 órát alszanak, és szeretik fotózni az éjszaka fényeit és árnyait.  

A 2021 novemberében végzett online felmérésben arra kereste a választ a HUAWEI, hogy mivel töltik az idejüket az emberek éjszaka: mennyire aktívak, hányan vannak, akik ilyenkor végzik a munkájukat, mi inspirálja őket ebben a napszakban és mit csinálnak általában, ha leszáll az est.

A felmérés eredményei alapján a magyarok negyede vallja magát éjszakai bagolynak, de ennél többen vannak, akik aktívan, feladatokkal, munkával töltik az estét és az éjszakát. A válaszadók több mint harmada (34 százaléka) végez munkát éjszaka, vagy azért, mert ilyenkor a legkreatívabb (12,3 százalék), vagy mert az estéhez köti a munkája (4,3 százalék), vagy azért, mert ilyenkor van ideje a munkával és a feladataival foglalkozni (17,5 százalék) a gyereknevelés, illetve az egyéb teendők miatt.  Ugyanakkor csak az emberek 17 százaléka válaszolta azt, hogy a munkavégzés szempontjából az este vagy az éjszaka a leghatékonyabb napszak számára. A többség vagy délelőtt (43 százalék), vagy délután (24,5 százalék) érzi magát a leginkább hatékonynak.

A legtöbben filmnézéssel töltik az éjszakát – alvás helyett

Akik pacsirtának nevezték magukat, és a délelőtti órákban a leginkább aktívak (56 százalék), az éjszakai csendet feltöltődésre, kikapcsolódásra használják. A legtöbben filmnézéssel (43 százalék) töltik az időt éjszaka, azonban sokan használják aktív szórakozásra (10 százalék), illetve vannak olyan is, akik ilyenkor mozognak. Ők szeretnek az éj leple alatt edzeni, futni, biciklizni, sétálni vagy épp kutyát sétáltatni (15 százalék).

A kérdőívet kitöltők több mint fele válaszolta azt, hogy mindössze napi 5-6 órát alszik, ennél kevesebbet viszont csak a válaszadók 2,5 százaléka. A magyarok 4,6 százaléka hunyja le a szemét több mint 8 órán át, 43 százalék pedig 7-8 órát alszik.

Rajongunk az éjszaka fényeiért

A válaszadók legnagyobb része a nyugalmat szereti az éjszakában (41 százalék), de a fények is megbolondítanak: 22 százalék az éjszakai városi fényekért, míg 20 százalék az égitestekért, vagy a természetért van oda. A megkérdezettek 9 százaléka az éjszakai életet, míg 6 százalékuk az éjszaka arcait találja a legvonzóbbnak ebben a napszakban.

A fentiek fényében nem meglepő, hogy a válaszadók háromnegyede szívesen készít képeket az éjszakában. Az emberek 47 százaléka az éjszakai fényeket örökíti meg a legszívesebben, míg harmaduk tájakat vagy épp állatokat, házikedvencüket fotózzák, ha leszáll az est

Sokan vannak, akikre valóban inspirálóan hat az este. Sokan ilyenkor alkotnak, zenélnek, fotóznak vagy épp fejlesztik magukat. Ez inspirálta a mérnökeinket, amikor megalkották a nova 9 okostelefonunkat, amely kiváló képeket és videókat készít az esti sötétségben is. Kíváncsiak voltunk, hogy mi vonzza az éjszakai baglyokat az estében, mit szeretnek benne a leginkább”

– mondta Nagy Ivett, a Huawei Technologies Hungary Fogyasztói Üzletágának marketing igazgatója.

Hírességek, akiket az éjszaka inspirál

A vállalat a kutatásból kiindulva olyan hírességekről készített kisfilmet, akik valóban éjszaka élik az életük nagy részét. Az „éjszakai napló” névre keresztelt kisfilmben Szász Kitti, Annoni Zita és Henri Gonzo enged bepillantást éjszakai életébe.

Henri Gonzo, zenész éjszakához fűződő kapcsolatáról kiderül, hogy már kamaszként is éjszakai bagoly volt, és a mai napig este szeret alkotni, zenélni és élni. Gyakran sétál a csöndes fővárosban és örökíti meg fotókon napló szerűen az éjszakai várost. Szász Kitti négyszeres freestlye foci világbajnok, leginkább az éjszaka csendjében szeret gyakorolni és edző híján a telefonja segítségével örökíti meg és nézi vissza a mozdulatait. De megismerhetjük Annoni Zita éjszakai életét is, aki akkor tud igazán alkotni, amikor minden lecsendesedik, ilyenkor képeket válogat, retusál vagy épp a kutyáival sétál és átgondolja a határidőit.

Tovább

Egészség

Te odafigyelsz az étkezésére? Ha igen, jó eséllyel túlsúlyos vagy!

túlsúlyos

Meglepő dolog derült ki a tudatos táplálkozásról.

Akik nem figyelnek oda az étkezésre, azok között 7% a sovány és 46% a normál testalkatúak aránya, valamint 47% a túlsúlyosak és elhízottak együttes aránya. Ezzel szemben, akik alapvetően odafigyelnek az étkezésre, azok 2,5%-a sovány, 40,5%-a normál testalkatú, míg 57%-a túlsúlyos és elhízott. A különbség szembetűnő és meglepő.

A tudatosság, ha valaki odafigyel arra, mit és mennyit eszik, összefügg ugyan az elhízás mértékével, csakhogy éppen fordítva, mint várnánk. Pont azok körében magasabb az elhízottak és a túlsúlyosak aránya, akik tudatosan táplálkoznak, míg akik egyáltalán nem törődnek azzal, hogy mit és mennyit esznek, azok között a legmagasabb a normál és sovány testalkatúak aránya – derül ki a PeakShop.hu reprezentatív testsúlykutatásából.

„Úgy tűnik, hogy utólagosan és nem megelőzésképpen figyel oda a többség az étkezésére. Akkor kezdünk tudatosan táplálkozni, amikor már kialakult a túlsúly” 

– állapítja meg Mező Mónika, a PeakShop.hu étrendkiegészítő-szakértője.

Hozzátette: valamit nagyon nem csinálunk jól, amit az is bizonyít, hogy a magyar felnőtt lakosság 62 százaléka túlsúlyos vagy elhízott!

A kutatás(1) augusztusban publikált adatai szerint számottevően, hét százalékkal emelkedett a túlsúlyosak aránya a felnőtt lakosság körében a koronavírus-járvány kitörése óta. A nők átlagosan négy, a férfiak három kilogramm „karanténtúlsúlyt” szedtek magukra 2019 óta.

Túl súlyos szokások

A szokásaink a hibásak! – jelenti ki határozottan Mező Mónika. A szokások lényege ugyanis, hogy automatikusan, erőfeszítés nélkül ismétlődnek, nem kell figyelni rájuk, nem követel erőfeszítést. Gondoljunk csak a reggeli kávé rutinjára. Azonban ez azt is jelenti, hogy ha valamire oda kell figyelni, ha valamire rá kell venni magunkat, az valójában nem a szokásunk.

Ha oda kell figyelni az egészséges étkezésre, az valójában azt jelenti, hogy a rutinszerű szokásaink valójában nem egészségesek. Amint megszűnik az odafigyelés, az erőfeszítés, visszatérünk az egészségtelen szokásokhoz. És ehhez elég egy stresszes időszak, ami elviszi az energiát és a figyelmet. Márpedig stressz az akad bőven.

Ez az oka annak, hogy minden fogyókúra hatása valójában átmeneti. Ugyanis a fogyókúra rendszerint tortúra. Túl sok mindent kell betartani, túl sok mindenről kell lemondani egyszerre, ami ugye nagy erőfeszítést, nagy stresszt jelent. Minél nagyobb a lemondás, annál nagyobb a stressz és annál nagyobb a kudarc kockázata. Amint abbahagyjuk a fogyókúrát, visszatérünk az azt megelőző rossz rutinunkhoz, és kezdődik elölről minden.

Apró szokások, nagy eredmények

„A fitt szokásokat apró lépésekben lehet elsajátítani úgy, hogy kiváltunk vele egy egészségtelen szokást. Egyetlen apró szokás megváltoztatása, mint például a csoki kiváltása cukormentes édességre, jobb, mint bármilyen diéta, mert könnyebb megcsinálni és betartani. Vigyázat, ha egy szokás nem rögzül, elkopik. Ezért addig tartsunk ki mellette, amíg rutinná nem válik, és már magától is megy. Ha már a szokásunkká vált, akkor jöhet a következő. Minél több fitt szokásod van, annál fittebb leszel” 

– tanácsolja Mező Mónika, a PeakShop.hu étrendkiegészítő-szakértője.

Tovább

Egészség

A kereskedők egyáltalán nem számítottak a maszkok miatt kialakult pánikra

maszkok

A média, a személyes tapasztalatok és a hiánytól való félelem egyaránt befolyásolják a vásárlókat.

Tavaly tavaszig csak kórházi körülmények között, posztapokaliptikus filmekben vagy egy-két ázsiai országban találkozhattunk maszkot viselő emberekkel, azóta azonban időszakosan a mindennapjaink részévé váltak. Jól mutatják ezt az elmúlt másfél év keresési és vásárlási szokásai is. A maszkok iránti érdeklődést és keresletet nagyban befolyásolja az aktuális szabályozás mellett a média, a személyes tapasztalatok, illetve a félelem attól, hogy esetlegesen hiánytermék lesz – hívta fel a figyelmet Jánvári András, a Multi-vitamin.hu ügyvezető igazgatója.

A vásárlók szó szerint megrohamozták a kereskedőket a maszkokért

2020 márciusát senkinek sem kell bemutatni, valószínűleg mindenki emlékszik rá, ahogyan egyik napról a másikra hiánycikké váltak az orvosi maszkok, illetve a kézfertőtlenítő. Ha lehetett is kapni, akkor olyan összegekért, amely még abban a tavalyi kaotikus évben is felfoghatatlannak tűnt.

Pontosan emiatt nem is próbáltunk belőle nagyobb tételben beszerezni – csak a kollégáink részére –, mert nem akartunk több tízezer forintért értékesíteni egy-egy maszkot

– mesélte Jánvári András.

A tavaszi rohamot követően nyáron már kezdett normalizálódni a maszkok ára, ekkor már mi is elkezdtük árulni őket, illetve tudtunk szerezni 500 ml-es kézfertőtlenítőket. Amikor ezekről a termékekről a vásárlóinkat is értesítettük, szó szerint megrohamoztak minket” tette hozzá a szakértő.

Érdekes tény azonban, hogy a tavalyi nyár kezdetét követően már egyszer sem ugrott meg különösebben az érdeklődés a kézfertőtlenítők iránt.  Ez leginkább annak tudható be, hogy az intézmények és üzletek maguktól is kiraktak adagolókat, illetve később szabály kötelezte erre őket. Emellett a pánikvásárlás is megszűnt, a vásárlók ugyanis már biztosak lehetettek benne, hogy bármikor meg tudják vásárolni.

Kötelezővé vált, mégsem kerestük

Tavaly márciusban még csak az egyszerű orvosi maszkok iránti kereslet ugrott meg hihetetlen mértékben egyik napról a másikra, a hiánynak köszönhetően. Ekkor még szóba sem kerülhetett a kötelező maszkviselés, ugyanis egyszerűen nem jutott volna belőle mindenkinek. 2020 szeptemberében a lakosság egy részét ismét pánik kezdte kerülgetni: voltak, akik a vírustól féltek, és voltak, akik attól, hogy a tavaszi helyzethez hasonlóan a maszk ismét hiánycikk lesz, ami miatt könnyen elszállhatnak az árak. Az ettől a lehetőségtől való félelem a kereskedőknél is érezhető volt.

Velünk is többször előfordult, hogy nem kaptuk meg a korábban leegyeztetett szállítmányt. A helyzet sokszor bizonytalan volt, am végül mindig tudtunk venni más cégektől

– emelte ki a Multi-vitamin.hu ügyvezetője.

Októberre nagyon visszaesett az érdeklődés, azonban november első hetében újra emelkedni kezdett, de már csak minimálisan. Novembert követően a 3 rétegű maszkok már sosem érték el a korábbi keresési tendenciát. 2021 január közepén sokat cikkeztek a sajtóban, hogy más országokban az FFP2 maszk kötelező lett a vírus elleni védekezésben.

Pontosan emiatt úgy gondolom, hogy a keresések száma ekkor nem a vírustól való félelem miatt ugrott meg, hanem a hiánytól, illetve az elszálló áraktól való félelem miatt

– tette hozzá Jánvári András.

Senki sem számított arra, ami idén márciusban történt

2021 márciusában Szlovákiában bejelentették az FFP2-es maszkok kötelező használatát, és hazai hírportálok is megírták, hogy kiszivárgott, hogy hazánkban is erre a lépésre készülnek. Erre rárakódott még a félelem is, ugyanis a vírus terjedése nagymértékű emelkedést mutatott. Ez az egy hír egy óra leforgása alatt a kereskedők között olyan hiányt és áremelkedést generált, amit még ma is nehéz elhinni.

Reggel 9 órakor még bruttó 80 forintért lehetett kapni, majd 2 órával később már bruttó 300Ft volt a maszk a legjobb darabáron, nagy tételben

– emlékszik vissza Jánvári András. Ezt követően kiderült, hogy nem lesz kötelező, így bár nem egyből, de normalizálódott a helyzet.

Október 28-án ismét bejelentették a kötelező maszkhasználatot a tömegközlekedési eszközökön, a mozitermekben, illetve a színházakban, továbbá november 20-án kötelezővé tették a viselését a zárt terekben egy-két kivételtől eltekintve.

„Lesz elég élesztő, amint az emberek elhiszik, hogy lesz elég”

Az elmúlt másfél év tanulsága leginkább az, hogy egy-egy impulzus egy másodperc alatt képes befolyásolni az emberek gondolkodását, így a keresletet is egy adott termék iránt. Ha a média felkap egy hírt egy esetleges szabályozással kapcsolatban, esetleg elkezd terjedni annak a híre, hogy egy termék hamarosan hiánycikk lesz, az akár egy óra alatt hihetetlen következményekhez vezethet.

Egy élesztőgyártó cégtől olvastam, hogy ’lesz elég élesztő, amint az emberek elhiszik, hogy lesz elég’. Úgy gondolom, hogy ez egy nagyon fontos tanulság, hiszen minden termékkel kapcsolatban, a koronavírustól függetlenül is érdemes mindig tudatos döntéseket hozni ahelyett, hogy egy-egy impulzus miatt pánikvásárlásba kezdenénk

– emelte ki a szakértő.

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss