Connect with us

Egészség

Már az EU-ban is gyógyíthat az MI.

MI

Sikerült finomítani az algoritmusokat, így már alkalmas bizonyos kockázatok valós idejű előrejelzésére és riasztásra.

A sürgősségi betegellátás egyik nagy kihívása, hogy kiszűrje azokat a betegeket, melyeknél magas a halálos szepszis, a közelgő szívroham vagy sztrók kockázata. Ezek ugyanis sok esetben kevéssé előrejelezhetők, és gyakran halálos kimenetűek, írja a The Wall Street Journal. A lap szerint azonban már vannak olyan mesterséges intelligencia (MI) algoritmusok, melyek valódi és megbízható segítséget adnak az orvosoknak.

Ezek a rendszerek nem diagnosztizálnak, inkább valószínűsítenek. Abban segítenek, hogy felhívják a figyelmet azokra a nem szembeötlő apró jelekre, melyek a különböző komplikációkat valószínűsítik. Egy sürgősségi osztályon ugyanis nagy a pörgés, gyors (ezáltal szükségszerűen erősen korlátozott információkon alapuló) döntésekre van szükség. A WJS cikke szerint ez most az MI egyik legígéretesebb alkalmazási területe a gyógyászatban.

Bizonyítottan csökkentette a mortalitást

Amerikában minden harmadik kórházi halálesetet szepszis okoz. A legtöbb esetben a komplikációk olyan váratlanul lépnek fel, hogy mire az orvoscsapat beavatkozhatna, a beteg menthetetlen. Emiatt a probléma kezelésére több MI-fejlesztés is indult.

A Duke Egyetem kórházához tartózó egészségügyi innovációs intézet fejlesztette ki a Sepsis Watch rendszert, amely az egyetemi kórház sürgősségi osztályán monitorozza a betegeket. A rendszer ötpercenként elemez minden páciensről 86 paramétert, ami alapján kalkulál egy kockázati pontszámot. Ha ez a pontszám átlép egy határértéket, riasztja az ápoló személyzetet.

A Kaiser Permanente nevű egészségügyi ellátó hálózat szintén saját fejlesztésű rendszert használ 21 kórházában. Az Advanced Alert Monitor többek között a laboratóriumi vizsgálati eredményei, társbetegségek és egyéb tényezők alapján képes előrejelezni, hogy előre jelzi, hogy a betegeknek szükségük lesz-e intenzív ellátásra 12 órán belül. A rendszer állítólag hatékonynak bizonyult. Legfőbb eredménye az volt, hogy csökkentette a kórházi mortalitást. De kevesebb beteget kellett áthelyezni az intenzív osztályra, és általában is csökkentette a beteg kórházi ellátásának hosszát.

Hasonló eredményekről számolt be a HCA Healthcare kórházlánc is, amely szintén saját fejlesztésű rendszert használ. A Spot nevű MI az eddigi visszamérések alapján hat órával korábban és pontosabban észleli a szepszis tüneteit, mint az orvosok. A korai felismerés és kezelés közel 30 százalékkal csökkentette a szepszis mortalitását a hálózat 160 kórházában.

Alapelvárás a tökéletesség

Valamiért a géppel, az MI-vel szemben elvárás a tévedhetetlenség. Ettől azonban még távol vagyunk. A WSJ-nek nyilatkozó kutatók szerint több oka lehet, hogy az MI helytelen, hibás válaszokat ad. Ilyen volt például a Covid-19 megjelenése. Sok szepszis-előrejelző algoritmust becsapott ugyanis, hogy a bakteriális szepszis és az új kórokozó hasonló tüneteket okozott. A Michigani Egyetem emiatt ideiglenesen le is állította az MI-alapú rendszerét.

Nagyon sok múlik a tanulási mintán. Még az is számítha, mondta egy kutató, hogy a prediktív modellek többségét a fehér populációk adataival képzik. Ezeket a hibákat-hiányosságokat átképzéssel vagy újratervezéssel, átfogóbb adatkészletek vagy speciális algoritmusok használatával lehet és kell orvosolni.

Ez egyre fontosabb, ugyanis a lassú áttörés már megkezdődött – a szabályzás terén is. Mint Arwew Ng MI-kutató a blogjában felhívja a figyelmet, áprilisban kiadták az első, klinikai alkalmazáshoz szükséges európai uniós tanúsítványt egy MI-alapú alkalmazásnak. A litván Oxipit által fejlesztett ChestLink mellkasi röntgenfelvételeket vizsgál, és automatikusan jelentést ír azokról, akiknek nincs felismerhető betegsége.

Mint Ng írja, az automatizálást lehetővé tevő eszközök egyre fontosabbak az egészségügyben, mert a Covid-19 egyértelműen rávilágított arra, hogy az egészségügy világszerte tragikusan alulfinanszírozott. Számos ország demográfiai szakadékkal néz szembe, a fiatalok aránya meredeken csökken. Ng szerint ezért nagyon is valószínű, hogy az MI fontos szerepet fog játszani az öregedő népesség ellátásában.

Forrás: Bitport

Egészség

Az olimpiai bajnokok lassabban öregszenek

Az olimpiai bajnokok biológiai öregedése lassabb tempót diktál azoknál, akik nem élsportolók – derült ki abból a Springer Nature Link folyóiratban publikált tanulmányból, amin a HUN-REN SZTAKI öregedéskutatással foglalkozó kutatói is dolgoztak.

A „Slowed epigenetic aging in Olympic champions compared to non-champions” című tanulmányban a mesterséges intelligencia eljárásokon alapuló epigenetikai óráknak is fontos szerep jutott.

Az élsportolók életmódja rendkívül fegyelmezett, szigorú edzésprogramokkal, táplálkozási tervekkel és mentális felkészüléssel jellemezhető, és gyakran már fiatal korban elkezdődik. Korábban kimutatták, hogy a fizikailag aktív egyének lassabb epigenetikai öregedést mutatnak. A tanulmányban, melyet Prof. Radák Zsolt (TF) vezetett és amelyben Dr. Kerepesi Csaba (HUN-REN SZTAKI) és Fejes Iván (HUN-REN SZTAKI) végezte a bioinformatikai adatelemzést, azt vizsgálták, hogy az olimpiai bajnokok extrém intenzitású fizikai aktivitása vajon még mindig jótékony hatással van-e az epigenetikai öregedésre

A hipotézis tesztelésére 59 magyar olimpiai bajnok és 332 kontrollszemély (azaz nem olimpiai bajnok) epigenetikai öregedését vizsgálták. Megfigyelték, hogy az olimpiai bajnokok lassabb epigenetikai öregedést mutatnak a mesterséges intelligencia-alapú öregedés óra modellek szerint. Továbbá, azok a férfi olimpiai bajnokok, akik az elmúlt 10 évben bármilyen érmet nyertek, lassabb epigenetikai öregedést mutattak, mint a többi férfi bajnok. A női bajnokoknál ezzel ellentétes tendencia volt megfigyelhető.

Azt is találták, hogy a birkózóknál nagyobb volt az öregedés gyorsulása a tornászokhoz, vívókhoz és vízilabdázókhoz képest. Azonosították továbbá azt a 20 gént, amelyek a legjelentősebb különbséget mutatták a promóter-metilációban az olimpiai bajnokok és a nem bajnokok között. Ezek között találhatóak olyan gének, amelyek összefüggésbe hozhatók a szinaptikus egészséggel, az erőkifejtéssel és rákos megbetegedésekkel.

Összefoglalva, az adatok arra utalnak, hogy a serdülőkortól a felnőttkorig tartó szigorú és hosszú távú testmozgás jótékony hatással van az epigenetikai öregedésre. A tanulmány ide kattintva olvasható.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Idén a nem betartott fogadalmak helyett inkább életvezetési tanácsadó segítségével indítsd az évet!

Sokan kezdik nagy elhatározásokkal az új esztendőt. Egészséges életmódra váltás, több mozgás, táplálkozás megváltoztatása – ezek általában sok ember fogalma között szerepelnek.

Vannak, akik ennél nagyobb változásokat céloznak meg, karrierváltás vagy párkapcsolati problémák megoldása, de az sem ritka, hogy saját lelki egészségük ápolását kezdenénk el ilyenkor. Azonban tény, hogy a szilveszteri fogadalmak nagyrészéért már a második héten nem teszünk semmit, a kezdeti nagy lendület után, a hónap végére pedig már azt is elfelejtjük, hogy volt fogadalmunk.

 

„Az igazság az, hogy bár januárban egyrészt nagy a társadalmi nyomás a változásra, valójában a természetben ilyenkor még a tél uralkodik. Lassúság, befelé fordulás jellemzi, ilyenkor szervezetünk még pihenésre vágyik. Az igazi megújulás majd csak tavasszal fog megérkezni, addig feleleges testünket durva diétákkal és megterhelő edzésekkel terhelni. Az egészséges ételek fogyasztása, a mozgás (séta, jóga), azonban ekkor is fontos, akár csak az év minden időszakában. Ha életünk teljes megváltoztatását tűztük ki célul szilveszter éjszaka, akkor arra is igaz lesz, hogy ne a következő két hónapban próbáljuk meg megváltani a világot. Kezdjük lassan, legyünk magunkkal türelmesek, haladjunk lépésről lépésre. Ez sokszor nem egyszerű, hiszen, ha egyszerre több életterületen is változást szeretnénk elérni, akkor már a cél meghatározása is nehéz lehet, a rossz cél kudarcélményhez vezet és végső soron feladjuk, mielőtt elkezdtük volna.”

– mondta Dr. Hámori Lilla életvezetési tanácsadó

„Az életvezetési tanácsadás, vagy life coaching pontosan ebben tud nekünk segíteni. Szakember segítségével kideríthetjük melyik életterületen érdemes először dolgoznunk, meghatározhatunk egy okos (SMART) célt, amit aztán erőforrásaink felismerésével és használatával könnyen el is érünk. A folyamat során megtanuljuk ennek a technikáját, magabiztosabbak leszünk, így később, egyedül is sikerrel érhetjük el a kívánt eredményt.”

– folytatta a gondolatot Dr. Hámori Lilla

Napjainkban egyre több életvezetési tanácsadó dolgozik holisztikus szemlélettel

Ez röviden azt jelenti, hogy az embert testi, lelki, szellemi egységként kezeli, társadalmi, kulturális környezetét, kapcsolatait, nézeteit, hitrendszerét is figyelembe veszi, ez pedig egy sokkal hatékonyabb, személyre szabottabb folyamatot eredményez.

Megfigyelhető az is, hogy az elmúlt években sokan választják a life coach szakmát olyan szakemberek közül, akik teljesen más területről érkeznek. Karrierváltóként, korábbi szakmai tapasztalataikat is képesek beépíteni munkájukba, így magas színvonalon, komplex, egyedi tudással várják az ügyfeleiket.

Dr. Hámori Lilla biológusként végzett, molekuláris orvostudományokból szerzett doktori fokozatot, majd kutatóként dolgozott éveken keresztül, mielőtt életvezetési tanácsadó lett. Jelenleg természetgyógyásznak tanul, hogy az alternatív, komplementer medicinát is megismerje és alkalmazni tudja a későbbiekben. Jelenleg holisztikus szemléletű életvezetési tanácsadóként dolgozik, célja, hogy a testi, lelki egészség fenntartásában, visszaszerzésében támogassa az embereket, elsősorban a nőket.

Bővebben itt (https://bio.site/hamori.lilla) találsz róla és szolgáltatásairól információkat, de instagramon és Facebookon is érdemes követni hasznos, motiváló tartalmakért.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Mi a különbség a TM és a mindfulness között?

Transzcendentális TM Meditáció mindfulness

A nagy információs zajban időnként hajlamosak vagyunk elveszni, és túlpörgetni magunkat. Éppen ezért fontos, hogy képesek legyünk néha egy kicsit megállni és elcsendesedni, hogy visszataláljunk önmagunkhoz.

Ebben a cikkünkben arról írunk kicsit bővebben, hogy mi a különbség két népszerű technika, a Transzcendentális Meditáció (TM) és a mindfulness között, hogy segítséget nyújtsunk azoknak, akik a számukra megfelelő meditációs technikát keresik. A MEDITALAS.HU weboldalon sok hasznos információt találhatunk a TM meditációról, így érdemes ellátogatni a felületre.

Különböző alapok, eltérő célok

A mindfulness buddhista eredetű, és önmagunk megfigyelésére alapoz. Arra ösztönöz, hogy a jelen pillanatot figyeljük meg anélkül, hogy bármit is megítélnénk vagy véleményeznénk. A módszer lényege, hogy elfogadóan és tudatosan legyünk jelen, megfigyelve érzéseinket és gondolatainkat anélkül, hogy irányítanánk azokat. Ez egyfajta tudatos koncentrációt igényel.

A TM meditáció ezzel szemben egy teljes belső csendhez, kikapcsoláshoz vezet, amikor a meditáló megpihen a létezés nyugalmában. Ez a meditáció megtanít transzcendálni, vagyis túllépni az elmét, és elérni azt az állapotot, amikor nincsenek gondolataink, csak egy mély csendet és pihenést tapasztalunk. Ez a módszer az indiai védikus tradícióból származik, és egyedi abban, hogy könnyű megtanulni, és nem igényel koncentrációt vagy tudatos erőfeszítést.

A klinikai szakpszichológus tapasztalatai

Donna Rockwell klinikai szakpszichológus 20 évig gyakorolta és oktatta is a mindfulness technikát. Ahogy egy könyvben leírja (Bob Roth: A belső csend ereje), szerinte a mindfulness gyakorlása olyan, mint egy „kiképzőtábor”: intenzív figyelmet követel, és az elme tréningjére épül. Kiemeli, hogy egy mindfulness elvonulás például megerőltető abban az értelemben, hogy folyamatos figyelmet követel, és naponta sokszori 40 perces ülésekből áll.

A TM lényegesen eltérő élményt ad ehhez képest. Rockwell egy „meleg gyógyfürdőhöz” hasonlítja, amely azonnali belső nyugalmat képes nyújtani. Ilyenkor egy egyszerű, személyre szabott mantrát ismétel a gyakorló, amely segíti az elmét az elcsendesedésben. A 20 perces meditáció, amely széken ülve, kényelmes testtartásban történik, nem követel erőfeszítést vagy koncentrációt. Az elme természetesen, erőlködés nélkül ér el egy csendes, pihenő állapotot, ahol energiával töltődik fel.

Kezdők számára is gyorsan hoz változást

A TM meditáció egyik legnagyobb előnye tehát az egyszerűsége. Sok más technikával ellentétben itt nincs szükség hosszas gyakorlásra vagy előképzettségre ahhoz, hogy megtapasztaljuk a pozitív eredményeket. Egy kezdő számára is azonnal nyújthat belső békét és energiát, ugyanakkor a tapasztalatok szerint azoknak is sokat ad, akik régóta járják az önismereti utat. A MEDITALAS.HU honlapon számos TM-gyakorló nevét és foglalkozását felvállalva nyíltan osztja meg személyes tapasztalatait a TM-gyakorlásról, ezeket érdemes átolvasni.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss