Connect with us

Egészség

Már az EU-ban is gyógyíthat az MI.

MI

Sikerült finomítani az algoritmusokat, így már alkalmas bizonyos kockázatok valós idejű előrejelzésére és riasztásra.

A sürgősségi betegellátás egyik nagy kihívása, hogy kiszűrje azokat a betegeket, melyeknél magas a halálos szepszis, a közelgő szívroham vagy sztrók kockázata. Ezek ugyanis sok esetben kevéssé előrejelezhetők, és gyakran halálos kimenetűek, írja a The Wall Street Journal. A lap szerint azonban már vannak olyan mesterséges intelligencia (MI) algoritmusok, melyek valódi és megbízható segítséget adnak az orvosoknak.

Ezek a rendszerek nem diagnosztizálnak, inkább valószínűsítenek. Abban segítenek, hogy felhívják a figyelmet azokra a nem szembeötlő apró jelekre, melyek a különböző komplikációkat valószínűsítik. Egy sürgősségi osztályon ugyanis nagy a pörgés, gyors (ezáltal szükségszerűen erősen korlátozott információkon alapuló) döntésekre van szükség. A WJS cikke szerint ez most az MI egyik legígéretesebb alkalmazási területe a gyógyászatban.

Bizonyítottan csökkentette a mortalitást

Amerikában minden harmadik kórházi halálesetet szepszis okoz. A legtöbb esetben a komplikációk olyan váratlanul lépnek fel, hogy mire az orvoscsapat beavatkozhatna, a beteg menthetetlen. Emiatt a probléma kezelésére több MI-fejlesztés is indult.

A Duke Egyetem kórházához tartózó egészségügyi innovációs intézet fejlesztette ki a Sepsis Watch rendszert, amely az egyetemi kórház sürgősségi osztályán monitorozza a betegeket. A rendszer ötpercenként elemez minden páciensről 86 paramétert, ami alapján kalkulál egy kockázati pontszámot. Ha ez a pontszám átlép egy határértéket, riasztja az ápoló személyzetet.

A Kaiser Permanente nevű egészségügyi ellátó hálózat szintén saját fejlesztésű rendszert használ 21 kórházában. Az Advanced Alert Monitor többek között a laboratóriumi vizsgálati eredményei, társbetegségek és egyéb tényezők alapján képes előrejelezni, hogy előre jelzi, hogy a betegeknek szükségük lesz-e intenzív ellátásra 12 órán belül. A rendszer állítólag hatékonynak bizonyult. Legfőbb eredménye az volt, hogy csökkentette a kórházi mortalitást. De kevesebb beteget kellett áthelyezni az intenzív osztályra, és általában is csökkentette a beteg kórházi ellátásának hosszát.

Hasonló eredményekről számolt be a HCA Healthcare kórházlánc is, amely szintén saját fejlesztésű rendszert használ. A Spot nevű MI az eddigi visszamérések alapján hat órával korábban és pontosabban észleli a szepszis tüneteit, mint az orvosok. A korai felismerés és kezelés közel 30 százalékkal csökkentette a szepszis mortalitását a hálózat 160 kórházában.

Alapelvárás a tökéletesség

Valamiért a géppel, az MI-vel szemben elvárás a tévedhetetlenség. Ettől azonban még távol vagyunk. A WSJ-nek nyilatkozó kutatók szerint több oka lehet, hogy az MI helytelen, hibás válaszokat ad. Ilyen volt például a Covid-19 megjelenése. Sok szepszis-előrejelző algoritmust becsapott ugyanis, hogy a bakteriális szepszis és az új kórokozó hasonló tüneteket okozott. A Michigani Egyetem emiatt ideiglenesen le is állította az MI-alapú rendszerét.

Nagyon sok múlik a tanulási mintán. Még az is számítha, mondta egy kutató, hogy a prediktív modellek többségét a fehér populációk adataival képzik. Ezeket a hibákat-hiányosságokat átképzéssel vagy újratervezéssel, átfogóbb adatkészletek vagy speciális algoritmusok használatával lehet és kell orvosolni.

Ez egyre fontosabb, ugyanis a lassú áttörés már megkezdődött – a szabályzás terén is. Mint Arwew Ng MI-kutató a blogjában felhívja a figyelmet, áprilisban kiadták az első, klinikai alkalmazáshoz szükséges európai uniós tanúsítványt egy MI-alapú alkalmazásnak. A litván Oxipit által fejlesztett ChestLink mellkasi röntgenfelvételeket vizsgál, és automatikusan jelentést ír azokról, akiknek nincs felismerhető betegsége.

Mint Ng írja, az automatizálást lehetővé tevő eszközök egyre fontosabbak az egészségügyben, mert a Covid-19 egyértelműen rávilágított arra, hogy az egészségügy világszerte tragikusan alulfinanszírozott. Számos ország demográfiai szakadékkal néz szembe, a fiatalok aránya meredeken csökken. Ng szerint ezért nagyon is valószínű, hogy az MI fontos szerepet fog játszani az öregedő népesség ellátásában.

Forrás: Bitport

Egészség

Digitális felügyeleti megoldás biztosítja a finn kórház áramellátásának kifogástalan állapotát

A Helsinki Egyetemi Kórház kevesebb, mint egy óra leforgása alatt tért át transzformátorainak időigényes, fizikai ellenőrzéséről az ABB felhőalapú digitális megoldására.

Jari-Pekka Korhonen, a kórház üzemeltetési vezetője elmondása szerint: „Egyaránt használunk száraz- és olajtranszformátorokat, amelyeket rendszeresen ellenőrizni és felügyelni kell. Az olajtranszformátorok esetében ehhez teljes leállsára van szükség a mintavételezéshez – ez óriási kihívást jelent egy olyan nagy forgalmú kórházban, ahol évente 87 000 sebészeti beavatkozást hajtanak végre, és sok beteget gépekkel tartanak életben.

„Ezen a hatalmas területen belül transzformátoraink sok különböző helyen találhatók” – mondja Korhonen. „Lehetetlen, hogy csapatom tagjai mindenhol ott legyenek, ezért nagyon fontos, hogy az ellenőrzést és felügyeletet távolról is elvégezhessük.”

A nemrégiben bevezetett ABB Ability™ transzformátor monitorozó rendszer segítségével – amelyet az ABB a dán Oktogrid startup céggel közösen fejlesztettek ki – Korhonen és csapata felhőn keresztül férhet hozzá a transzformátorok működésének legfontosabb teljesítményadataihoz és valós idejű tendenciáihoz. Ez nemcsak az időigényes fizikai felülvizsgálatok és a költséges leállások szükségességét csökkentette, hanem a transzformátorok teljesítményével és hatékonyságával kapcsolatban is rengeteg hasznosítható adatot biztosított a kórház vezetőségének.

A megoldás bármilyen típusú, gyártmányú vagy régebbi transzformátornál alkalmazható: a hangok és rezgések, a hőmérséklet és a mágneses mező mérésével leállás vagy redundancia nélkül valósítható meg a valós idejű, távoli állapot- és teljesítményfigyelés.

A Helsinki Egyetemi Kórház (HUS) Finnország legnagyobb egészségügyi szolgáltatója. A 24 település 2,2 millió lakosának egészségéért felelős HUS évente közel 700 000 beteget lát el, miközben 27 500 szakembert foglalkoztat, amivel az ország második legnagyobb munkáltatójának számít.

A HUS egy kisváros fogyasztásának megfelelő villamos energiát használ. Mindezt transzformátorok hálózata segíti, amelyek rendszeres felülvizsgálatot és időnkénti leállásokat igényelnek– ami szinte lehetetlen feladat egy olyan kórházban, ahol a betegek életének védelme érdekében 100 százalékos rendelkezésre állást kell biztosítani.

„Ma már megszakítás nélküli, valós idejű adatokat kapunk a transzformátorokról, ami nem volt lehetséges szemrevételezéssel, mert annak során csak azt lehetett megállapítani, hogy van-e szivárgás, vagy változás a transzformátor hőmérsékletében vagy az üzemelés során keletkező hangjában” – teszi hozzá Korhonen. „A transzformátorokat a hét minden napján, 24 órában ellenőrizhetjük, és azonnal értesülünk minden olyan problémáról, amelyet kezelnünk kell.”

Sixten Holm, az ABB Energetikai Szerviz divíziójának üzletfejlesztési vezetője a következőket mondta: „Örülünk, hogy forradalmi transzformátor-monitorozó készülékünkkel segítettünk megoldani a HUS számára problémát jelentő felügyeletet. Jelentősen csökkentettük a szükséges fizikai ellenőrzések számát és az olaj vizsgálatának szükségességét. A villamosenergia-rendszer állapotára vonatkozó kulcsfontosságú adatok most már könnyen hozzáférhetők, lehetővé téve a hiba korai felismerését és a még tökéletesebb, az állapotnak megfelelően végzett karbantartást.

„A piacon sokféle transzformátor kapható, amelyek ellenőrzése fizikai beavatkozás és esetleges leállás nélkül nehezen végezhető el. Egyes készülékeket 15 – 20 év alatt egyszer sem ellenőriztek a magas költségek és a művelet bonyolultsága miatt. Az ABB Ability™ transzformátor-monitorozó rendszer, mint a hálózat modernizálásának egyszerű és költséghatékony módja, ezeket az akadályokat győzi le.”

Ha többet szeretne megtudni az ABB Ability™ transzformátor-monitorozó rendszerünkről, kattintson ide.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

A menstruációs ciklusról bővebben

menstruációs ciklus

A menstruációs ciklus minden nő egészségének szempontjából alapvető fontossággal bír. Testünk működésének megértése segíthet abban is, hogy érzelmi, valamint fizikai szükségleteinkre is sokkal jobban odafigyeljünk.

A ciklus ritmikusságának megértése, a megfelelő egészségügyi betét vagy tampon használata segíthet abban, hogy sokkal harmonikusabban éljünk és tudatosabban kezelhetjük testünk természetes folyamatait.

A Shoperia egészségügyi betét kínálatában ezeknek a termékeknek a széles választéka áll rendelkezésünkre, így bátran válogassunk kedvünkre. A mai modern technológiáknak köszönhetően a menstruációs időszakban szükséges női higiénia termékek minősége egyre jobb, így ne idegenkedjünk új dolgok kipróbálásától sem.

Pontosan mi is az a menstruációs ciklus?

Egy igen bonyolult folyamatról van szó, amelyet a női nemi hormonok szabályoznak. Egy egészséges hölgy reprodukciós működése csak úgy lehet teljes, ha ezek a hormonok aktívan működnek.

Egy ciklus 28 napig tart, de természetesen lehetnek eltérések. Mivel a ciklus során végig hormonális változások zajlanak le testünkben, ezért ez hatással van a testünkre, a hangulatunkra és az energiaszintünkre is.

Első szakasz (1-5. nap)

Az első napon leválik a méhnyálkahártya és ez okozza a vérzést. A tisztulási folyamat teljesen természetes, de sok esetben fáradtságot, levertséget érzünk. Az sem kizárt, hogy görcsöket idéz elő, ami elég kellemetlen lehet. Az érzelmi hullámzásokat ilyenkor a partnernek is el kell viselnie, így a türelemre ebben a szakaszban nagy szükség lesz.

Follikuláris szakasz (1-13. nap)

Már a legelső naptól kezdve testünk folyamatosan készül fel az ovulációra. Megérnek a tüszők a petefészkekben, és emellett az ösztrogénszintünk is megemelkedik. Ilyenkor már sokkal energikusabbnak érezhetjük magunkat és szellemileg is sokkal frissebbek leszünk. A fizikai és kreatív munkákat erre az időszakra érdemes időzíteni.

Ovulációs szakasz (14. nap környékén)

Az ovuláció során a petesejt útra kel a méh felé, így ez tekinthető a legtermékenyebb ciklusnak. A méhnyaknyák megváltozik és enyhébb hőemelkedést is tapasztalhatunk. Ebben az időszakban minden nő sokkal vonzóbbnak és kívánatosnak érzi magát.

Luteális szakasz (utolsó szakasz, 15-28. nap)

A progeszteron hormon szintje emelkedni kezd, és szó szerint felkészíti testünket egy esetleges terhességre. Sikertelen megtermékenyítés esetén a hormonszint csökken, ellenkező esetben pedig nő. Ebben a szakaszban nem ritka a PMS szindróma, azaz hangulatingadozásokat, puffadást is tapasztalhatunk.

Ezeket a ciklusokat ma már sokkal könnyebben nyomon lehet követni, mint régebben, így a nőknek is sokkal egyszerűbb dolguk van. Mobiltelefonos alkalmazásokkal, illetve a természetes jelekre figyelve bárki egyszerűen meg tudja határozni, hogy éppen melyik ciklusba lépett.

A megfigyelésekkel segíthetjük egy terhesség megtervezését, és emellett a hormonális változásokra is időben felkészülhetünk.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

10 panasz, amit elkerülhetsz, ha mozogsz a munkahelyeden

rendszeres mozgás munka közben ülőmunka
Kép forrása: Freepik

Az ülőmunka számos mozgásszervi problémát okozhat, amelyek hosszú távon rontják az életminőséget és a munkateljesítményt. A modern irodai környezetekben azonban egyre több cég ismeri fel a rendszeres mozgás fontosságát. Nézzük, hogy milyen panaszoktól szabadulhatsz meg, ha kicsit többet mozogsz a munkahelyeden is, tudatosan felépített gyakorlatok alkalmazásával.

Miért fontos a rendszeres mozgás munka közben?

Az ülőmunka során az izmok merevvé válnak, a helytelen testtartás pedig további terhelést ró a gerincre és az ízületekre. A nagyvállalatok, például a Google vagy a Microsoft, már ösztönzik a dolgozókat a gyógytornász által összeállított nyújtógyakorlatok végrehajtására munka közben. Ha viszont a munkahelyeden erre nem helyeznek elég hangsúlyt, akkor kövesd a profik tancásait. A gyógytorna Budaörs szívében remek lehetőségeket kínál ahhoz, hogy elsajátítsd a szükséges mozdulatokat, hogy utána elvégezhesd azokat a munkahelyeden.

10 mozgásszervi panasz, amit elkerülhetsz

A hátfájás az egyik leggyakoribb probléma, amely az ülő életmód következménye. Egyszerű nyújtógyakorlatok, mint például a macska-tehén póz, segítenek csökkenteni a feszültséget. Másik gyakori panasz a nyakfájás, ami az előre billentett fej- és válltartás miatt alakul ki, pedig könnyen elkerülhető, ha óránként végzünk nyakfordításokat és vállkörzéseket munka közben. A nyaki izmok feszessége miatt gyakran jelentkezik fejfájás, amelyet a nyaki izmok nyújtásával és a légzőgyakorlatokkal enyhíthetünk.

Derék és csípő panaszok

A hosszú ideig tartó ülés túlzott nyomást gyakorol a deréktáji porckorongokra. Az oldalsó törzshajlítások és a derék körzése segítenek enyhíteni a fájdalmat. Mivel a folyamatos ülés csökkenti a csípőízületek mozgásterjedelmét. A csípőemelés és az ülve végzett lábemelések szintén hatékony gyakorlatok.

Végtagfájdalmak és panaszok

A számítógépes munka gyakori mellékhatása a csuklótáji alagút szindróma. A csukló hajlítása és nyújtása enyhíti a feszültséget. De nemcsak a kezekkel kíméletlen az ülőmunka, hanem az ülő helyzetben tartott térdekkel is. A merev lábak nyújtogatása vagy térdkörzés hatékony megoldást jelenthet.

A vérkeringés lassulása miatt gyakori probléma az ödéma. Rövid séták és lábkörzések serkentik a keringést, így az ízületek kevésbé veszítenek rugalmasságukból. Az amerikai irodákban például egyre népszerűbb az úgynevezett „álló meeting,” amely mozgásra készteti a résztvevőket.

Mit tesznek a nagyvállalatok a dolgozók egészségéért?

Számos multinacionális cég felismerte, hogy a dolgozók mozgásszervi egészsége közvetlenül hat a produktivitásra. Az amerikai cégeknél az irodai számítógépek gyakran figyelmeztetik a dolgozókat, hogy álljanak fel és végezzenek egyszerű gyakorlatokat. A Google irodáiban pedig rendszeresen szerveznek gyógytornász által vezetett foglalkozásokat.

A rendszeres mozgás munka közben nemcsak a fájdalmak megelőzését szolgálja, hanem növeli az energiaszintet és a koncentrációt is. Egy-két perces nyújtás vagy rövid séta óriási különbséget jelenthet a mindennapi életminőségünkben. A tudatos odafigyeléssel hosszú távon sok kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat!


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss