Egészség

Több, mint 64 milliárd euró lehet az európai digitális egészségügy piaci értéke 2023-ban

egészségügy

A Graphical Research tanulmánya alapján az Európai Unió digitális egészségügyi piacának bevétele idén meghaladhatja a 64 milliárd eurót.

A mesterséges intelligencia, a big data, és a digitális technológiák fejlődése az egészségügyet is forradalmasította, az applikációk, a távkonzultáció és az automata adatgyűjtés iránti bizalom pedig Magyarországon is egyre nő. Hazánkban a páciensek csaknem 75 százaléka gondolja úgy, hogy a digitális eszközök növelik a gyógykezelések hatékonyságát. A Prima Medica Egészségközpontok szakorvosai a következő éveket meghatározó digitális egészségügyi trendeket gyűjtötték össze.

Adatvezérelt egészségügy – új áttörések az ellátásban  

2020-ban az EU digitális egészségügy piacának mérete meghaladta az 48 milliárd eurót, a Graphical Research Europe Digital Health Market Trends c. tanulmánya szerint pedig ez az érték éves 17,1%-os növekedéssel idén 64 milliárd euró is lehet. Az adatvezérelt egészségügy áttörést jelent a korai, minél pontosabb diagnózis felállításában. A páciensek adatait elemző applikációktól az orvosi távkonzultációig terjedő technológiák pedig forradalmasították az egészségügyi ellátást.

„A mérőeszközökkel kapcsolatban már több, mint tíz éves tapasztalatunk van. Egyre bővül az életmód eszközök, okosórák nyújtotta szolgáltatások köre is. Az okoseszközöket használó páciensek együttműködési hajlandósága, motivációja erősebb, mint azon pácienseké, akik nem használják ezeket. A különböző eszközök mérési eredményeinek egy platformon történő megjelenítése – akár több páciens esetén – a jövő egyik elengedhetetlen fejlesztése lesz”

emelte ki Dr. Margitai Barnabás, a Nőgyógyászati Központ szakorvosa.

Az olyan eszközök mellett, mint a lépésszámláló és a pulzusmérő, ma már a véroxigén otthoni mérése is lehetséges. Az új technológiák az adatok egyre szélesebb spektrumának monitorozását teszik lehetővé – egyre nagyobb időintervallumból, egyre több adatot szolgáltatnak a betegek életfontosságú egészségügyi statisztikáiról. Nemcsak az eszközök, de a mögöttük álló szoftverek is egyre érzékenyebbek, így több elemzést képesek elvégezni, valamint az eredmények alapján tanácsokkal, javaslatokkal látják el a pácienseket. A folyamatos adatmonitorozásnak köszönhetően a szakorvos egyéni mintázatok alapján állíthatja fel a diagnózist, ezzel hatékonyabbá, inkluzívabbá és gyorsabbá téve a betegellátást.

„Az okoseszközök használata a diagnózist egyre pontosabbá, a kezelést pedig egyre hatékonyabbá teszi. A légzőszervi megbetegedések gyógyításában áttörést jelentenek az automata adatmérést lehetővé tévő okoseszközök. Ilyenek a Covid-19 járvány alatt elterjedt légzésfunkció mérő technológiák, amelyek a COPD-s és asztmás betegek számára a mindennapi kezelés részévé kell, hogy váljanak. Az eszközök által mért adatok nemcsak a páciens, de közvetlenül az orvos számára is láthatóvá válnak, aki így azonnal terápiás javaslatot tud adni”

– emelte ki Dr. Hidvégi Edit PhD, a Tüdőközpont tüdőgyógyásza, gyermek-tüdőgyógyásza és gasztroenterológus szakorvosa.

Magyarországon is növekvő társadalmi részvétel

Az Európai Unióban a Covid-19 világjárvánnyal kapcsolatos korlátozások alatt kiépített online fókuszú egészségügyi ellátás és az egészséggel kapcsolatos tudatosság általános növekedése ösztönzően hatott a digitális egészségügyi eszközök és a távkonzultációk társadalmi elfogadására. 2020-ban az európai digitális egészségügyi piac több, mint felét a távgyógyászat szegmens adta, amelyet egyszerre indokol az idősödő európai népesség, valamint a krónikus betegségek növekvő gyakorisága.

„A SOTE 2022-es felmérése szerint Magyarországon a betegek majdnem 75 százaléka gondolja úgy, hogy a digitális eszközök használata javítja az ellátás hatékonyságát, közel 70 százalékuk szerint pedig a betegek gyorsabban juthatnak egészségügyi ellátáshoz. Egyre több a digitális technológiákban jártas páciens, akik készek megosztani az adataikat. Nemcsak digitalizációval kapcsolatos ismeretterjesztésre van szükség, hanem az egészségtudatosságot is növelni kell. A világjárvány nagy hatással volt mindkettőre, a tudatosság fokozatosan növekszik, de nem lehet alábecsülni a széleskörű és következetes edukáció értékét”

– mutatott rá Kriller Norbert, a Prima Medica Egészségközpontok fejlesztési vezetője.

Magyarországon a szakorvosok többsége nyitott az elektronikus átállásra és támogatja, hogy a páciensek digitális eszközöket használjanak betegségmonitorozásra, valamint a saját gyógyulásukkal kapcsolatos edukációra – emeli ki a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Digitális Egészségügyi Megoldások az Orvoslásban c. 2022-es kutatása. A páciensek körében legnépszerűbb digitális technológiák az e-recept, az online időpontfoglalás, valamint az olyan szenzorok egészségügyi célú használata, mint az okosóra. A Prima Medica Egészségközpontokban 2022-ben a vizitek 6,4 százalékára került sor az online térben, azonban az állandóan növekvő online bejelentkezések száma 2022-ben megközelítette a teljes vizitszám felét. Míg a páciensek döntő többsége a személyes konzultációt preferálja, a SOTE felmérése kiemeli, hogy a hazai páciensek majdnem 50%-a venne igénybe távkonzultációt, ha lenne rá lehetősége. Hasonló tendencia jellemzi az adatok és leletek digitális megosztását. A páciensek mindössze 18,9 százaléka küldött már online adatokat orvosának, azonban mintegy 49 százalékuk venné igénybe a lehetőséget.

Kényelmes, gyors, inkluzív ellátás

Moric Krisztina allergológus és klinikai immunológus, a Budai Allergiaközpont szakorvosa a telemedicina fontosságára hívja fel a figyelmet olyan területeken, mint az allergológia, ahol a már megkezdett immunterápiás betegeket a kontroll vizitekben segítik a digitális innovációk. Ezeknek köszönhetően a folyamatban lévő immunterápiákat a pandémia alatt sem kellett felfüggeszteni. A regiszterek elterjedése pedig tovább segíti az orvosokat és a kutatókat a hatékonyabb terápiás lehetőségek kidolgozásában azáltal, hogy komplexebb képet szolgáltatnának a jelenlegi terápiák eredményéről.

A magánegészségügyi szolgáltatók digitalizációjának példája a Prima Medica Egészségközpontok saját mobilalkalmazása. A saját fejlesztésű applikáció azonnali lelet-elérést és megosztást, gyors időpontfoglalást, gyógyszerszedési emlékeztetőt, videókonzultációt és számos más kényelmi funkciót tesz bárhonnan elérhetővé a páciensek számára. Az által, hogy figyelemmel tudják követni saját gyógyulásuk fázisait, az applikáció hozzájárul a beteg gyógykezelése iránti bizalmának erősítéséhez is. A pácienseket a szakemberekkel összekötő, digitális egészségügyi „felhő” nemcsak gyorsabbá és kényelmesebbé teszi az ellátást, de hozzájárul az egészségügy inkluzivitásához is.

A Prima Medica Egészségközpontok Magyarország egyik legelismertebb, a szakmai minőséget kiemelten szem előtt tartó magánegészségügyi szolgáltatója. A hálózat arra törekszik, hogy kilépjen a rendelő falai közül és az online térben is támogassa munkatársait és pácienseit.

https://www.primamedica.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

Egészségünk és gazdaságunk jövőképe: berobbant a bionika mérnöki tudománya

A globális gazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő tudományága a bionika, a legfrissebb adatok szerint piaca 2024 és 2034 között évente átlagosan 10 %-kal fog növekedni.

Jelentőségét mutatja, hogy idén a fizikai és a kémiai Nobel–díjat is a területhez kapcsolódó szakembereknek ítélték oda. Magyarország oktatási szempontból alakítja a trendeket a bionikában.  Európában ugyanis legrégebb óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen hallgatható külön mérnöki szakként a molekuláris bionika, ahol a hallgatók olyan kutatásokban és fejlesztésekben vehetnek részt, amelyek világszerte előremutatónak számítanak. Többek között látássérültek mindennapi életvitelét segítő applikációt, intelligens protéziseket, érzékelő robotikai és orvosdiagnosztikai eszközöket is fejlesztenek. 

A bionika az egyik leggyorsabban növekvő mérnöki tudományterület, a szektor a befektetők szerint is kiemelt profitábilitással rendelkezik. A The Business Research Company 2024. októberében publikált elemzése szerint piaca a 2023-as 12,39 milliárd dollárról 2024-re várhatóan 13,62 milliárd dollárra, míg 2028-ra 19,93 millió dollárra emelkedik, évenkénti átlagos 10 %-os növekedés mellett. Az egyik leginnovatívabbnak számító tudományterületen dolgozó szakemberek az emberek egészségéért és életminőségének javításáért dolgoznak. Idén a fizikai Nobel-díjat John J. Hopfield, a Princeton Egyetem kutatója és Geoffrey Hinton, a Torontói Egyetem kutatója nyerte el a mesterséges intelligencia kutatásában kulcsszerepet játszó gépi tanulásos kutatásaikért, míg a kémiait megosztva David Baker az új fehérjék tervezéséért, Demis Hassabis és John Jumper a fehérjék háromdimenziós szerkezetének mesterséges intelligencia alapú meghatározásáért kapták.

„A mesterséges intelligencia és a neurális hálózatok alapjairól nálunk már első évfolyamon tanulnak a hallgatók, később pedig olyan kutatásba is bekapcsolódhatnak, amelyben már két éve azon dolgozunk, hogy az AlphaFold elnevezésű, mesterséges intelligencia alapú rendszer segítségével a fehérjék minél pontosabb neurális hálózatrendszerét építsük föl. Az idei eredmények tükrében már kimondhatom, nálunk a diákok nemcsak az emberek életminőségét javító ismeretekre tehetnek szert, hanem már több mint 20 éve tanítjuk azt, amiért idén két Nobel-díjat is adtak”

– emeli ki Dr. Cserey György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának dékánja.

Az egyetemen Európában elsőként 2008-ban kezdték meg a molekuláris bionika alapképzést a Semmelweis Egyetemmel közösen, ahol a hallgatók már az első évfolyamon bekapcsolódhatnak fejlesztésekbe, kutatásokba. Mivel az oktatók külföldi tapasztalattal rendelkeznek – van, aki a Harvardon, a Müncheni Egyetemen vagy éppen Oxfordban tanult –, valóban nemzetközileg jegyzett kutatásokban vesznek részt. Mindvégig támogatják az egyedi ötletek megvalósítását, akár cégalapításig eljuttatva a diákokat. Ezzel a képzés a külföldi egyetemekkel összevetve is kivételesnek számít. A tanulmányok során olyan tudományterületekkel találkozhatnak, mint a számítógéppel segített gyógyszeripar, az orvosi biotechnológia, bioinformatika, bioprotézis-fejlesztés vagy a nanotechnológia.

A biológiai és műszaki tudományokat ötvöző bionika az egyik legfiatalabb, ám leggyorsabban fejlődő tudományterület nagyon erős ipari háttérrel, hiszen a legnagyobb orvosi képalkotó, gyógyszer- és rehabilitációs eszközöket fejlesztő cégek és a robotika is hasznosítják a terület innovációit. A szakemberek olyan eszközöket képesek fejleszteni, amelyek korábban a science fiction filmekben voltak láthatók. A PPKE-ITK hallgatói folyamatosan fejlesztik a már több tízezer ember által használt LetSee applikációt, amely a látássérültek mindennapos problémáira ad hatékony megoldásokat, a kutató-fejlesztői csapat már több nemzetközi technológiai versenyen bizonyította, hogy fejlesztésük a legjobb eszközként javítja a látássérültek életminőségét. Intelligens protéziseken dolgoznak; egykori hallgatójuk, Tasi Benedek például az egyetemi évei alatt kezdte el fejleszteni azt az anatómiailag pontos robotkezet, amely nem a gép, hanem az ember oldaláról közelíti meg a művégtagok kérdéskörét. Saját vállalkozásában mai napig együttműködik az egyetemmel, hallgatónak is gyakorlati helyet adva, és olyan kérdéseken dolgoznak, hogy a robotkéz vezérléséhez hogyan lehet bionikus ember-gép interfészt fejleszteni, milyen szenzorokat lehetséges integrálni a bőrbe, vagy hogyan lehet érzékeny, ám mégis tartós borítást készíteni a protézisre.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egészség

Mini LED kijelzőtechnológiás sebészeti monitort dobott a piacra az LG az endoszkópos és laparoszkópos beavatkozásokhoz

Az LG Electronics (LG) megkezdte új, 31,5 hüvelykes sebészeti monitorjának (32HR734S modell) piaci bevezetését.

A sebészeti endoszkópok, laparoszkópos kamerák és más kompatibilis orvosi képalkotó rendszerek képeinek színes megjelenítésére tervezett LG monitor megkapta az 510(k) engedélyt az amerikai FDA-tól, azaz már az Egyesült Államokban is forgalmazható. A Mini LED technológiájú kijelző pontos színszabályozást garantál széles színtartománnyal és optimalizált tisztaságú képpel.

A 32HR734S monitor egy 31,5 hüvelykes, 4K felbontású (3840 x 2160) Mini-LED kijelző, amely több ezer apró LED-diódát használ háttérvilágításként. Az LG orvosi monitora 2 000 cd/m² csúcsfényerőt és 1 000 000:1 értékű dinamikus kontrasztarányt biztosít, a tiszta, részletes képek és az erős kontraszt érdekében pedig 1536 külön háttérvilágítási zónát kezel. A kijelző megbízható színkonzisztenciát garantál az egész képernyőn, a DCI-P3 színtér 98 százalékos lefedettségével.

A lenyűgöző képi teljesítmény mellett a 32HR734S a sebészeti környezetben szükséges tartósságot és megbízhatóságot is garantálja. Az optikai ragasztás (a kijelző és az előlap közötti közvetlen kötés), és az előlap csillogás-, tükröződés-, valamint ujjlenyomat-gátló bevonatai miatt az LG 32HR734S 4K sebészeti monitoron mindig tökéletesen jól láthatóak a képek, még az erősen megvilágított műtőkben is. A termék elülső és hátsó oldala is víz- és porálló (IP45-, illetve IP32-besorolás), így a monitor a műtétek során esetlegesen a készüléket érő környezeti hatások között is zavartalanul működik.

A 32HR734S az első olyan LG sebészeti monitor, amely tartalmazza az innovatív, ún. Clone Screen funkciót. A Clone Screen-el a felhasználók a 32HR734S-en megjelenő képet megkettőzhetik egy második monitoron (HDMI-n keresztül csatlakoztatva), ami jelentősen megkönnyítheti a műtéti folyamatok hatékonyságát és a kommunikációt olyan helyzetekben, amikor több egészségügyi szakembernek kell ugyanazt a képet látnia.

A kijelző ún. Mirror üzemmódja a képernyőn megjelenő képet vízszintesen tükrözi, míg a Rotation üzemmód 180 fokkal elforgatja a képet a műtéti kamera tájolásának megfelelően. A monitor Picture-in-Picture (PIP) és Picture-by-Picture (PBP) funkciót is biztosít, ez utóbbi akár négy különböző képforrás egyidejű megjelenítését is lehetővé teszi. Az orvosok és egészségügyi szakemberek így egyszerre több – például laparoszkópos és fluoroszkópos – képet nézhetnek, miközben még a beteg életjeleit is figyelemmel kísérhetik ugyanazon a kijelzőn.

„A fejlett Mini LED technológiával rendelkező 32HR734S a sebészeti környezetben szükséges kiváló képminőséget és kényelmi funkciókat kínálja”

– mondta YS Lee, az LG üzleti megoldások divíziójának alelnöke és IT termékekért felelős vezetője.

„Úgy véljük, hogy új modellünk jelentősen hozzájárul majd a műtéteket végző és a műtéteknél segédkező egészségügyi szakemberek munkájának hatékonyságához.”


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egészség

A modern szájsebészeti eljárások fejlődése

uniklinik szájsebészet
Képek forrása: Freepik

A fogászati technológia elképesztő sebességgel fejlődik, ami számtalan előnnyel jár a  páciensek és a fogorvosok számára is. A csúcstechnológiás képalkotó rendszerektől az innovatív kezelésekig az új fejlesztések teljes mértékben átalakítják a fogászati ellátást, amit ma már a precizitás, a hatékonyság és a betegközpontú megközelítés jellemez. Milyen újdonságok teszik egyre kényelmesebbé és pontosabbá a szájsebészeti eljárásokat?

Digitális képalkotás a diagnosztika precizitásáért

A modern szájsebészet egyik alappillére a digitális képalkotó technológiák integrálása, amelyek forradalmasították a diagnosztikai pontosságot. A kúpnyalábos komputertomográfia (CBCT) kiemelkedik az újítások közül, mivel háromdimenziós, nagy felbontású képeket nyújt a szájüreg, az állkapocs és az arcüreg struktúráiról. Ez a technológia lehetővé teszi a szájsebészek számára, hogy eddig nem látott precizitással állítsanak fel diagnózisokat, ami elősegíti a korábbinál célzottabb kezelési tervek elkészítését.

A digitális képalkotás emellett hozzájárul ahhoz is, hogy a szájsebész más egészségügyi szakemberekkel is hatékonyan együtt tudjon működni a páciens gyógyulásának érdekében. A digitális adatok zökkenőmentes megosztása megkönnyíti a különböző szakterületek közötti konzultációkat, biztosítva ezáltal az összetett fogászati és orvosi igényű betegek átfogó ellátását.

Számítógépes tervezés és gyártás (CAD/CAM)

A számítógépes tervezés során a speciális szoftverek 3D modelleket hoznak létre többek között a protézisekről és az implantátumokról, majd a digitálisan megtervezett fogpótlásokat speciális gépekkel, például 3D nyomtatókkal vagy CNC (számítógépes numerikus vezérlésű) marógépekkel készítik el.

A szájsebészek így ma már személyre szabott megoldásokat hozhatnak létre, optimalizálva mind a formát, mind a funkciót. Az intraorális szkennelés és a digitális lenyomatok pedig felváltják a hagyományos fogászati lenyomatokat, kényelmesebb élményt nyújtva a pácienseknek, miközben a sebészeket rendkívül pontos adatokkal látják el.

Lézeres kezelések és minimál invazív eljárások

A lézertechnológia megjelenése a minimál invazív szájsebészet új korszakát nyitotta meg. A lézeres kezelések precizitást biztosítanak a lágy- és keményszöveti eljárásoknál, lehetővé téve a sebészek számára, hogy az összetett eljárásokat csökkentett vérzés, kisebb fájdalom és gyorsabb gyógyulási idő mellett végezzék el.

A minimál invazív technikák hozzájárulnak az egészséges szövetek megőrzéséhez is, ami összhangban van a betegellátás holisztikus megközelítésével, ahol nemcsak a meglévő problémák kezelésére helyeznek hangsúlyt, hanem a szájüreg általános egészségének megőrzésére is.

uniklinik fogászat

Uniklinik Fogászat: professzionális szolgáltatást nyújtó fogászat Budapesten

Az Uniklinik Fogászat és Implantációs Központ egy profi fogászat Budapest szívében. Elkötelezett orvoscsapatunk tagjai között a fogászat összes ágazatának szakértője megtalálható! Szakorvosaink nemcsak a konzerváló fogászat, valamint a fogpótlástan kiváló szakértői, de az esztétikai fogászat és a fogszabályozás területén is az élen járnak. Nap mint nap azért dolgozunk, hogy ön és családja a lehető legmagasabb színvonalú fogászati szolgáltatásban részesüljön. Keressen fel bennünket, hiszen online bejelentkező rendszerünkkel gyorsan és kényelmesen foglalhat időpontot, így haladéktalanul elkezdhetjük a munkát, hogy javítsunk életminőségén.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Ajánljuk

Friss