Egészség

Több, mint 64 milliárd euró lehet az európai digitális egészségügy piaci értéke 2023-ban

egészségügy

A Graphical Research tanulmánya alapján az Európai Unió digitális egészségügyi piacának bevétele idén meghaladhatja a 64 milliárd eurót.

A mesterséges intelligencia, a big data, és a digitális technológiák fejlődése az egészségügyet is forradalmasította, az applikációk, a távkonzultáció és az automata adatgyűjtés iránti bizalom pedig Magyarországon is egyre nő. Hazánkban a páciensek csaknem 75 százaléka gondolja úgy, hogy a digitális eszközök növelik a gyógykezelések hatékonyságát. A Prima Medica Egészségközpontok szakorvosai a következő éveket meghatározó digitális egészségügyi trendeket gyűjtötték össze.

Adatvezérelt egészségügy – új áttörések az ellátásban  

2020-ban az EU digitális egészségügy piacának mérete meghaladta az 48 milliárd eurót, a Graphical Research Europe Digital Health Market Trends c. tanulmánya szerint pedig ez az érték éves 17,1%-os növekedéssel idén 64 milliárd euró is lehet. Az adatvezérelt egészségügy áttörést jelent a korai, minél pontosabb diagnózis felállításában. A páciensek adatait elemző applikációktól az orvosi távkonzultációig terjedő technológiák pedig forradalmasították az egészségügyi ellátást.

„A mérőeszközökkel kapcsolatban már több, mint tíz éves tapasztalatunk van. Egyre bővül az életmód eszközök, okosórák nyújtotta szolgáltatások köre is. Az okoseszközöket használó páciensek együttműködési hajlandósága, motivációja erősebb, mint azon pácienseké, akik nem használják ezeket. A különböző eszközök mérési eredményeinek egy platformon történő megjelenítése – akár több páciens esetén – a jövő egyik elengedhetetlen fejlesztése lesz”

emelte ki Dr. Margitai Barnabás, a Nőgyógyászati Központ szakorvosa.

Az olyan eszközök mellett, mint a lépésszámláló és a pulzusmérő, ma már a véroxigén otthoni mérése is lehetséges. Az új technológiák az adatok egyre szélesebb spektrumának monitorozását teszik lehetővé – egyre nagyobb időintervallumból, egyre több adatot szolgáltatnak a betegek életfontosságú egészségügyi statisztikáiról. Nemcsak az eszközök, de a mögöttük álló szoftverek is egyre érzékenyebbek, így több elemzést képesek elvégezni, valamint az eredmények alapján tanácsokkal, javaslatokkal látják el a pácienseket. A folyamatos adatmonitorozásnak köszönhetően a szakorvos egyéni mintázatok alapján állíthatja fel a diagnózist, ezzel hatékonyabbá, inkluzívabbá és gyorsabbá téve a betegellátást.

„Az okoseszközök használata a diagnózist egyre pontosabbá, a kezelést pedig egyre hatékonyabbá teszi. A légzőszervi megbetegedések gyógyításában áttörést jelentenek az automata adatmérést lehetővé tévő okoseszközök. Ilyenek a Covid-19 járvány alatt elterjedt légzésfunkció mérő technológiák, amelyek a COPD-s és asztmás betegek számára a mindennapi kezelés részévé kell, hogy váljanak. Az eszközök által mért adatok nemcsak a páciens, de közvetlenül az orvos számára is láthatóvá válnak, aki így azonnal terápiás javaslatot tud adni”

– emelte ki Dr. Hidvégi Edit PhD, a Tüdőközpont tüdőgyógyásza, gyermek-tüdőgyógyásza és gasztroenterológus szakorvosa.

Magyarországon is növekvő társadalmi részvétel

Az Európai Unióban a Covid-19 világjárvánnyal kapcsolatos korlátozások alatt kiépített online fókuszú egészségügyi ellátás és az egészséggel kapcsolatos tudatosság általános növekedése ösztönzően hatott a digitális egészségügyi eszközök és a távkonzultációk társadalmi elfogadására. 2020-ban az európai digitális egészségügyi piac több, mint felét a távgyógyászat szegmens adta, amelyet egyszerre indokol az idősödő európai népesség, valamint a krónikus betegségek növekvő gyakorisága.

„A SOTE 2022-es felmérése szerint Magyarországon a betegek majdnem 75 százaléka gondolja úgy, hogy a digitális eszközök használata javítja az ellátás hatékonyságát, közel 70 százalékuk szerint pedig a betegek gyorsabban juthatnak egészségügyi ellátáshoz. Egyre több a digitális technológiákban jártas páciens, akik készek megosztani az adataikat. Nemcsak digitalizációval kapcsolatos ismeretterjesztésre van szükség, hanem az egészségtudatosságot is növelni kell. A világjárvány nagy hatással volt mindkettőre, a tudatosság fokozatosan növekszik, de nem lehet alábecsülni a széleskörű és következetes edukáció értékét”

– mutatott rá Kriller Norbert, a Prima Medica Egészségközpontok fejlesztési vezetője.

Magyarországon a szakorvosok többsége nyitott az elektronikus átállásra és támogatja, hogy a páciensek digitális eszközöket használjanak betegségmonitorozásra, valamint a saját gyógyulásukkal kapcsolatos edukációra – emeli ki a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Digitális Egészségügyi Megoldások az Orvoslásban c. 2022-es kutatása. A páciensek körében legnépszerűbb digitális technológiák az e-recept, az online időpontfoglalás, valamint az olyan szenzorok egészségügyi célú használata, mint az okosóra. A Prima Medica Egészségközpontokban 2022-ben a vizitek 6,4 százalékára került sor az online térben, azonban az állandóan növekvő online bejelentkezések száma 2022-ben megközelítette a teljes vizitszám felét. Míg a páciensek döntő többsége a személyes konzultációt preferálja, a SOTE felmérése kiemeli, hogy a hazai páciensek majdnem 50%-a venne igénybe távkonzultációt, ha lenne rá lehetősége. Hasonló tendencia jellemzi az adatok és leletek digitális megosztását. A páciensek mindössze 18,9 százaléka küldött már online adatokat orvosának, azonban mintegy 49 százalékuk venné igénybe a lehetőséget.

Kényelmes, gyors, inkluzív ellátás

Moric Krisztina allergológus és klinikai immunológus, a Budai Allergiaközpont szakorvosa a telemedicina fontosságára hívja fel a figyelmet olyan területeken, mint az allergológia, ahol a már megkezdett immunterápiás betegeket a kontroll vizitekben segítik a digitális innovációk. Ezeknek köszönhetően a folyamatban lévő immunterápiákat a pandémia alatt sem kellett felfüggeszteni. A regiszterek elterjedése pedig tovább segíti az orvosokat és a kutatókat a hatékonyabb terápiás lehetőségek kidolgozásában azáltal, hogy komplexebb képet szolgáltatnának a jelenlegi terápiák eredményéről.

A magánegészségügyi szolgáltatók digitalizációjának példája a Prima Medica Egészségközpontok saját mobilalkalmazása. A saját fejlesztésű applikáció azonnali lelet-elérést és megosztást, gyors időpontfoglalást, gyógyszerszedési emlékeztetőt, videókonzultációt és számos más kényelmi funkciót tesz bárhonnan elérhetővé a páciensek számára. Az által, hogy figyelemmel tudják követni saját gyógyulásuk fázisait, az applikáció hozzájárul a beteg gyógykezelése iránti bizalmának erősítéséhez is. A pácienseket a szakemberekkel összekötő, digitális egészségügyi „felhő” nemcsak gyorsabbá és kényelmesebbé teszi az ellátást, de hozzájárul az egészségügy inkluzivitásához is.

A Prima Medica Egészségközpontok Magyarország egyik legelismertebb, a szakmai minőséget kiemelten szem előtt tartó magánegészségügyi szolgáltatója. A hálózat arra törekszik, hogy kilépjen a rendelő falai közül és az online térben is támogassa munkatársait és pácienseit.

https://www.primamedica.hu


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

Mentálhigiénés program indul pedagógusoknak

mentális

A felgyorsult világban folyamatosan szembe kell nézni a kiszámíthatatlansággal, és egyre nagyobb kihívást jelent megtalálni a lelki egészség alapját, az egyensúlyt.

A Yettel digitális oktatási programja, a ProSuli ezért úgy döntött, Mentális Egyensúly Programot indít, hogy segítse az iskolákat a mentális egészség elérésében, megőrzésében.

Önreflexió, digitális jóllét, fejlődési szemléletmód, stresszkezelés, hatékony kommunikáció, az érzelmi intelligencia fejlesztése. Csak néhány azon készségek közül, amelyek segítenek megküzdeni a mindennapok kihívásaival. Habár rengeteg különböző elképzelés létezik arról, milyen jövőt képzelünk magunknak és az utánunk következő generációnak, a társadalom jóllétével kapcsolatban a legtöbben egyetértenek. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) a tanulás jövőjével kapcsolatos iránymutatása 2030-ra a jóllét elérését célozza meg. Ehhez nélkülözhetetlen azon kompetenciák elsajátítása, amelyek abban segítenek, hogyan reagáljunk jól az élet ma már elkerülhetetlen velejárójára, a változásra. Ugyancsak döntő fontosságú az érzelemkezelés, valamint az oktatás folyamatként történő értelmezése.

A Yettel digitális oktatási programja, a ProSuli, Mentális Egyensúly Programot indít, amelynek célja, hogy támogassa az iskolákat a lelki egyensúly elérésében, megőrzésében.

„A mentális egyensúly megtalálása nem csupán a digitális tudatosság szempontjából fontos. Abban szeretnénk módszertani segítséget nyújtani a pedagógusoknak, hogy olyan készségeket és gyakorlatokat szerezzenek, amelyekkel képesek maguk és a diákok érzelmi jóllétét erősíteni. Úgy gondoljuk, a tanárok ilyen formában történő támogatása az eredményességhez és a következő nemzedék sikeréhez is hozzájárulhat”

 – mondta el Varga Krisztina pedagógus, a ProSuli mentálhigiénés szakértője.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egészség

Vakoknak készült kijelző nyerte a Life’s Good Award fődíját

good award

A négy döntős csapathoz neves fenntarthatósági szakértők és vállalatvezetők csatlakoztak a Life’s Good Award dél-koreai konferenciáján.

Az LG Electronics (LG) a Life’s Good díjjal olyan globális innovátorokat támogat, amelyek vállalják, hogy segítenek jobb életkörülményeket teremteni mindenki számára. A verseny fődíját a dél-koreai Dot Inc. kapta.

Miután a csapatok bemutatták a megoldásaikat, szakmai zsűri rangsorolta azokat. A verseny döntőjét január 16-án, a Life’s Good Award konferencián tartották Dél-Koreában, a szöuli LG Scienceparkban.

A díj az LG fenntarthatósági vízióját szimbolizálja és testesíti meg, amely a “Better Life for All” (Jobb életet mindenkinek) elnevezéssel a bolygó és az emberek minél élhetőbb jövőjének elősegítésére irányul. A vállalat célja, hogy ötleteket gyűjtsön a környezeti fenntarthatóság és a hozzáférhetőség területén, amelyek fő fókuszpontjai a vállalat hosszú távú, Better Life Plan 2030 kezdeményezésének. A négy győztes megoldásai kiválóan szemléltetik a jótékony célra használt technológiában rejlő potenciált, ill. a társadalomra gyakorolt pozitív hatását.

A négy győztes csapat közül a fődíjat a dél-koreai Dot Inc. nyerte, így 700 000 dollár díjazásban részesült. Az izraeli SOLUTUM arany fokozatú elismerést ért el (ezzel 200 000 dollár díjazás jár), a dél-koreai Day1Lab 100 000 dollárral járó ezüst fokozatú díjat érdemelt ki, az amerikai NONA Technologies bronz díja pedig 50 000 dollár pénzjutalmat jelentett.

A Life’s Good Award győztes megoldásai

  • Dot Inc.: a cég látássérültek részére fejlesztett ki egy információs segédeszközt, amely 2400, Braille-írásjegyeket formázó, fel-le mozgó tüskéből vagy pontból áll. Az újszerű eszköz képeket, térképeket és más, csatlakoztatott eszközökről, például számítógépekről és mobiltelefonokról érkező különféle digitális információkat alakít át és jelenít meg egy olyan kijelzőn, amelyet a látássérült felhasználók használhatnak.
  • SOLUTUM: a vállalat olyan újfajta műanyagot fejlesztett ki, amely környezeti hőmérsékleten képes vízben oldódni, majd biológiailag lebomlani úgy, hogy nem hagy maga után mikroműanyag- vagy toxinmaradványokat.
  • Day1Lab: a cég egy szerves polimer műanyagot alkotott meg, amely édesvízben kb. két hét után, a talajban pedig mintegy két hónap után teljesen lebomlik biológiailag.
  • NONA Technologies: a vállalat ionkoncentrációs polarizációt (ICP) felhasználó sótalanítási megoldást fejlesztett ki a vírusok, baktériumok, só és darabos szennyezőanyagok vízből történő eltávolítására.

A négy döntős csapat mellett a Life’s Good Award konferencián jelen voltak az LG Life’s Good bizottságának tagjai is, akik a verseny zsűrijét alkották. A bizottság tagjai a vállalat vezetőiből és a felelős vállalatirányítás elismert szakértőiből álltak: Alex Edmans, a London Business School professzora, Christopher Marquis, a Cambridge Judge Business School professzora és Hyun S. Shin, a Hanyang Business School professzora, valamint a Hanyang University Collective Impact Center igazgatója.

Folytatni fogjuk a látássérülteket segítő megoldások fejlesztését, és az LG támogatásának köszönhetően pedig ezeket az eddiginél nagyobb volumenben és rövidebb idő alatt tudjuk majd megvalósítani”

— mondta Ahrum Choi, a fődíjas Dot Inc. munkatársa.

Nagyon hálásak vagyunk ezért az élményért és alig várjuk a további együttműködést az LG-vel.”

A jövőben is együttműködünk innovátorokkal, akik hasonlóan gondolkoznak globális problémákról, és közös úton haladunk előre a mindenki számára fenntartható jövő létrehozásának érdekében, a vállalat Life’s Good vízióját követve”

— mondta Lee Sam-soo, az LG Electronics stratégiai igazgatója.

Az LG fenntarthatósági aktivitásairól szóló legfrissebb hírekért látogasson el az LG Newsroom oldalára.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egészség

Gyógyszerellátási lánc problémák következményei

gyógyszerellátási lánc zebra

Tíz páciens közül négy tart attól, hogy a gyógyszerellátási lánc problémái megbetegedések, halálesetek kockázatát növelik.

A Zebra felmérése szerint a gyógyszeripar bizalmi válsággal küzd, amit az ágazat vezetői nagyobb átláthatósággal orvosolhatnak.

A Zebra Technologies gyógyszeripari felmérése (Pharmaceutical Supply Chain Vision Study) bizalmatlanságot állapított meg a betegek körében, amely mind az általuk kapott gyógyszerekkel, mind a gyógyszerellátási lánc szereplőivel szemben megnyilvánul, beleértve a gyógyszereket gyártó, forgalmazó, felíró és kiadó szervezeteket is. A páciensek 43 százaléka ugyanis attól tart, hogy az ellátási lánc javítása nélkül több betegség és/vagy haláleset következhet be a szennyezett vagy hamisított gyógyszerek miatt.

A világszerte több mint 3500 beteg, valamint gyógyszeripari döntéshozó körében készült felmérés az ellátási lánc érzékelt stabilitását és felelősségteljességét, a szereplők iránti bizalmat és az átláthatóság javításának igényét mérte fel.

A félelmek forrása – és kezelése

A gyógyszerek hatékonysága és biztonságossága napjainkra a figyelem középpontjába került. Négy beteg közül három valamelyest vagy nagyon aggódik amiatt, hogy a gyógyszerek nem lesznek hatásosak állapotuk vagy betegségük kezelésében. Tíz páciens közül hét pedig attól is tart, hogy:

  • címkézési hibák miatt elrontja az adagolást,
  • lopott, szennyezett, lejárt vagy hamisított gyógyszert vásárol,
  • vagy olyat, amely szállítás, illetve tárolás közben, szabálytalan kezelés következtében sérült, veszített hatóerejéből.

Válaszaikból ítélve a páciensek tisztában vannak azzal, hogy a sérült ellátási lánc veszélyezteti a gyógyszerek minőségét és hatékonyságát, ezért nagyobb biztosítékot várnak gyógyszereik biztonságosságára és hitelességére nézve. Tíz megkérdezett közül kilenc fontosnak tartja, hogy ellenőrizhesse a gyógyszerek eredetiségét és szabályos – pl. előírt hőmérsékleti értékek közötti – kezelését.

A felmérés szerint a páciensek túlnyomó többsége (81-82 százalék) elvárja, hogy ehhez a gyártók információt tegyenek közzé termékeik készítéséről, tárolásáról és szállításáról. A válaszadók hasonlóan magas aránya fontosnak tartja az alapanyagok beszerzéséről szóló nyilatkozatot is, beleértve a forrásországokban érvényben levő szabályok, valamint az alapanyagok és a gyártási folyamatok fenntarthatóságának ismertetését is.

A gyógyszeriparnak meggyőzőbben kell bizonyítania, hogy a betegek igényeit helyezi előtérbe, ha a fogyasztók nagyobb bizalmára és hűségére pályázik, mutat rá a tanulmány.

Átláthatóságot és elszámoltathatóságot várnak a betegek

Tízből több mint nyolc beteg egyetért azzal, hogy a kormányzatoknak, illetve szabályozó hatóságoknak és a gyógyszeripari vállalatoknak jobban együtt kell működniük a páciensek védelme, valamint annak érdekében, hogy a kapott gyógyszerek biztonságosak és hatékonyak legyenek. A betegek és a gyógyszeripari döntéshozók több mint 40 százaléka szerint a hamisított, lopott és szennyezett gyógyszerek elleni küzdelemért elsősorban a szabályozó hatóságok, a gyógyszeripari vállalatok és a gyártók felelnek. A megbízható biztonsági protokollok bevezetése mégis a gyógyszerek gyártását, kiadását és beadását végző szereplőkre hárul, és a páciensek 57 százaléka úgy látja, a felelősség legfőképp a kórházakra hárul.

A gyógyszeripari döntéshozók többsége (84 százaléka) úgy ítéli meg, hogy felkészült a követhetőség és átláthatóság követelményeinek teljesítésére. Háromnegyedük megerősítette, hogy vállalata már bevezette az ehhez szükséges helymeghatározási szolgáltatások technológiáját, vagy ezt 2022-ben megteszi. Beruházásukkal ezek a szervezetek a gyártás munkafolyamatait és a gyógyszerek követését is javítják, így a betegek számára nagyobb rálátást adó információkkal is szolgálni tudnak.

Nagyobb kihívást jelent ezen szereplőknek a keresett gyógyszermennyiség legyártása és szállítása. Az iparági döntéshozók ugyanis a gyártási és szállítmányozási kapacitás korlátaival, a forgalmazás és a tárolás problémáival, késésekkel szembesülnek. Következésképp 92 százalékuk tervezi, hogy a gyógyszeripari gyártás és ellátási lánc monitorozására 2022-től további eszközöket vezet be.

Problémák az értékesítési pontokon – és azokon túl

A megkérdezett betegek több mint háromnegyede mondta, hogy a múltban problémákba ütközött gyógyszerek vásárlásakor vagy szedésekor, és a millenniumi generációhoz tartozók (82 százalék) lényegesen több nehézségről számoltak be, mint a boomer nemzedék tagjai (61 százalék). Az ezredfordulósok ráadásul nem tűrik a hibákat, és kétszer nagyobb valószínűséggel váltanak gyógyszertárat, mint a boomerek. Az összes válaszadó 70 százaléka megerősítette, hogy rossz tapasztalatok miatt már váltott vénykiállító szolgáltatót, gyógyszertárat vagy gyógyszert.

Válaszaik alapján a páciensek az alábbi problémákat tapasztalják a leggyakrabban:

  • olyan gyógyszert keresett, amely nem volt elérhető vagy elfogyott (32 százalék)
  • a szükséges mennyiség csupán egy részéhez jutott hozzá, mert az adott időpontban több nem állt rendelkezésre (29 százalék)
  • ugyanazt a terméket máshol olcsóbban találta meg (27 százalék).
  • nem jutott hozzá a gyógyszerhez időben, vagy nem akkor kapta meg, amikor kellett volna (22 százalék)
  • súlyos mellékhatást tapasztalt (21 százalék)

A betegek többsége elsősorban a gyógyszerek megfizethetősége (76 százalék) és hiánya (73 százalék) miatt aggódik. A gyógyszereket kiadó szereplőknek azonban a biztonságosságra és a hatékonyságra is oda kell figyelniük. A páciensek 85 százaléka szerint ugyanis minden gyógyszertárnak ellenőriznie kell a kiadott gyógyszereket, beleértve a csomagküldő gyógyszertárakat is.

Európában a betegek csupán 64 százaléka, az iparági döntéshozóknak pedig 74 százaléka ért egyet azzal, hogy a gyógyszerek postai úton történő, közvetlen kézbesítése a gyógyszerellátás kényelmes és következetesen biztonságos módja – ez az arány az összes régió közül térségünkben a legalacsonyabb.

https://connect.zebra.com/pharmavs_us_en


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés

Friss