Connect with us

Egészség

Hiába fontos, csak gyorsan le akarjuk tudni a munkahelyi étkezést

A magyarok többsége tisztában van vele, hogy a napközbeni étkezés jelentősen javíthatja vagy épp ronthatja munkahelyi teljesítményünket, a gyakorlatban mégis hajlamosak vagyunk megfeledkezni erről – világít rá az Eisberg az Opinio felületén végzett Színes Tálak Kutatása.

A reprezentatív kutatásban megkérdezettek háromnegyede legfeljebb fél órát szán az ebédre, ötödük még 15 percet sem. A kutatás azt is megmutatta, hogy a magyar munkavállalók többsége a munkahelyén is a házikosztra esküszik, legtöbben otthonról hozott étellel húzzák ki a napot és a többség saját bevallása alapján ritkán fogyaszt rágcsálnivalót napközben.

Az Eisberg idén először életre hívott Színes Tálak Kutatása fényt derített néhány meglepő trendre a munkahelyi, vagy otthoni munka során a napközbeni étkezéssel kapcsolatban.

Nagyon örültem, hogy részt vehettem a Színes tálak fejlesztésében, mert felgyorsult világunkban ezek a komplex salátatálak hozzájárulnak a kiegyensúlyozott étrend kialakításához, értékes tápanyagokkal, például rostokkal, vitaminokkal, ásványi anyagokkal, antioxidánsokkal, teljes értékű fehérjékkel látják el a szervezetünket, amellett, hogy finom ízkombinációt is alkotnak.  Ezzel kapcsolatban szerettük volna megvizsgálni, hogy a magyarok mennyire állnak tudatosan a táplálkozáshoz és a munkahelyi étkezéshez, mennyire számít mit és mennyi idő alatt fogyasztanak el”

 mondta Shenker-Horváth Kinga, a Magyar Testnevelési- és Sporttudományi Egyetem dietetikusa és az Eisberg márkanagykövete.

Sokunkra igaz, hogy a napi munkaügyi teendők sűrűjében inkább letudjuk az ebédet azért, hogy több időnk maradjon a munkára és egyéb elfoglaltságra. A felmérés eredményei szerint a kutatás során megkérdezettek több mint fele (53%) szintén így tesz és csupán 15-30 percet szán az ebédjére. Sőt a válaszadók közel negyede (21%) még kevesebb időt tölt étkezéssel és 15 percen belül elfogyasztja az ebédjét.

Az időfaktor egy dolog, de az is fontos szempont, hogy mi van a tányérunkon, amit éppen megenni tervezünk. Ugyan a megkérdezettek többsége (54%) továbbra is a mindenevő étrendet részesíti előnyben, de sokan ragaszkodnak kifejezetten a magyar konyhához (23%), mások pedig speciális étrendet (pl. vegetáriánus, vegán) követnek. A felmérés azt is kimutatta, hogy a válaszadók többsége (59%) otthonról hozott ételt eszik a munkahelyén. Ez a trend különösen a nők körében (65%) érvényesül.

Az otthon elkészített étel nemcsak költséghatékony, de tudatosabb választás is lehet, ami lehetővé teszi, hogy pontosabban kövessük, mit fogyasztunk. Ezt nehezebb kontrollálni a közeli éttermekben, kifőzdékben vagy a munkahelyi menzán vásárolt ételek esetén”

 tette hozzá a dietetikus.

Az utóbbi évek abszolút munkát meghatározó kérdése a home office és az ez idő alatti ebédfőzésre, ebédelésre fordított idő és energia. A megkérdezettek több, mint felére (52%) igaz, hogy a munkahelye lehetőséget biztosít az otthoni munkára, így napközben otthon oldják meg az étkezést, de nekik csak alig harmaduk mondja, hogy ennek köszönhetően több ideje van és tudatosabban étkezik, tehát az egészséges, kiegyensúlyozott étkezéshez nem vitt közelebb minket a koronavírus miatti home office elterjedése.

Minden munkahelyen akadnak stresszes munkanapok. A nyomás enyhítése sokunknál napközbeni rágcsáláshoz vezet. A válaszokból kiderül azonban, hogy legtöbben ellen tudnak állni a csábításnak: a válaszadók közel fele (45%) ritkán fogyaszt snackeket a munkaidő alatt. A megkérdezettek csak ötödére igaz, hogy gyakran nyúl rágcsálnivalókhoz.

Az otthonról hozott ételek, a ritka munkahelyi nasizás közvetve azt sugallják, hogy többségünk tisztában van azzal, hogy a jól megválasztott ételek hatással vannak energiaszintünkre és koncentrációnkra. A kutatás konkrétan rákérdezett az étkezés és a teljesítmény viszonyára is: a válaszadók közel fele (45%) nap mint nap tapasztalja, hogy az egészséges táplálkozás javítja a munkahelyi teljesítményét.

A táplálkozási szakértő is kihangsúlyozta, hogy a tudatos táplálkozásra való áttérés sokat számít mind a testi, mind a mentális egészségünk szempontjából. Hozzátette:

“Az Eisberg új termékeit, a Színes tálakat úgy terveztük, hogy egészségtudatos alternatívát nyújtsanak a munkahelyi gyors ebédekhez is. Ezek a tálak nem egyszerű salátatálak, hanem komplett főételek, tartalmazva friss zöldségeket, fehérjeforrásokat – mint hús, hal, sajt vagy tojás – és gabonaféléket (tészta vagy bulgur). Ízletesek, táplálóak és kiegyensúlyozott tápanyagbevitelt biztosítanak a mozgalmas mindennapokra.” 


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egészség

10 panasz, amit elkerülhetsz, ha mozogsz a munkahelyeden

rendszeres mozgás munka közben ülőmunka
Kép forrása: Freepik

Az ülőmunka számos mozgásszervi problémát okozhat, amelyek hosszú távon rontják az életminőséget és a munkateljesítményt. A modern irodai környezetekben azonban egyre több cég ismeri fel a rendszeres mozgás fontosságát. Nézzük, hogy milyen panaszoktól szabadulhatsz meg, ha kicsit többet mozogsz a munkahelyeden is, tudatosan felépített gyakorlatok alkalmazásával.

Miért fontos a rendszeres mozgás munka közben?

Az ülőmunka során az izmok merevvé válnak, a helytelen testtartás pedig további terhelést ró a gerincre és az ízületekre. A nagyvállalatok, például a Google vagy a Microsoft, már ösztönzik a dolgozókat a gyógytornász által összeállított nyújtógyakorlatok végrehajtására munka közben. Ha viszont a munkahelyeden erre nem helyeznek elég hangsúlyt, akkor kövesd a profik tancásait. A gyógytorna Budaörs szívében remek lehetőségeket kínál ahhoz, hogy elsajátítsd a szükséges mozdulatokat, hogy utána elvégezhesd azokat a munkahelyeden.

10 mozgásszervi panasz, amit elkerülhetsz

A hátfájás az egyik leggyakoribb probléma, amely az ülő életmód következménye. Egyszerű nyújtógyakorlatok, mint például a macska-tehén póz, segítenek csökkenteni a feszültséget. Másik gyakori panasz a nyakfájás, ami az előre billentett fej- és válltartás miatt alakul ki, pedig könnyen elkerülhető, ha óránként végzünk nyakfordításokat és vállkörzéseket munka közben. A nyaki izmok feszessége miatt gyakran jelentkezik fejfájás, amelyet a nyaki izmok nyújtásával és a légzőgyakorlatokkal enyhíthetünk.

Derék és csípő panaszok

A hosszú ideig tartó ülés túlzott nyomást gyakorol a deréktáji porckorongokra. Az oldalsó törzshajlítások és a derék körzése segítenek enyhíteni a fájdalmat. Mivel a folyamatos ülés csökkenti a csípőízületek mozgásterjedelmét. A csípőemelés és az ülve végzett lábemelések szintén hatékony gyakorlatok.

Végtagfájdalmak és panaszok

A számítógépes munka gyakori mellékhatása a csuklótáji alagút szindróma. A csukló hajlítása és nyújtása enyhíti a feszültséget. De nemcsak a kezekkel kíméletlen az ülőmunka, hanem az ülő helyzetben tartott térdekkel is. A merev lábak nyújtogatása vagy térdkörzés hatékony megoldást jelenthet.

A vérkeringés lassulása miatt gyakori probléma az ödéma. Rövid séták és lábkörzések serkentik a keringést, így az ízületek kevésbé veszítenek rugalmasságukból. Az amerikai irodákban például egyre népszerűbb az úgynevezett „álló meeting,” amely mozgásra készteti a résztvevőket.

Mit tesznek a nagyvállalatok a dolgozók egészségéért?

Számos multinacionális cég felismerte, hogy a dolgozók mozgásszervi egészsége közvetlenül hat a produktivitásra. Az amerikai cégeknél az irodai számítógépek gyakran figyelmeztetik a dolgozókat, hogy álljanak fel és végezzenek egyszerű gyakorlatokat. A Google irodáiban pedig rendszeresen szerveznek gyógytornász által vezetett foglalkozásokat.

A rendszeres mozgás munka közben nemcsak a fájdalmak megelőzését szolgálja, hanem növeli az energiaszintet és a koncentrációt is. Egy-két perces nyújtás vagy rövid séta óriási különbséget jelenthet a mindennapi életminőségünkben. A tudatos odafigyeléssel hosszú távon sok kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat!


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Újabb magyar város kerülhet fel az egészségügyi innováció térképére

A héten először adott otthont a Debreceni Egyetem az EIT Health Európa-szerte népszerű diákinnovációs versenyének: az i-Days for Life Debrecen hackathon keretében a világ minden részét képviselő mintegy 120 fiatal mutatta be ötleteit az egészségügy jövőjének alakítására.

A versenyt kísérő konferencián pedig már sikeres orvostechnológiai startupok képviselőitől hallhattak tanulságokat a sikerre vezető út buktatóiról és lehetőségeiről.

Az i-Days az EIT Health által támogatott innovációs programsorozat, amely arra ösztönzi az európai egyetemek hallgatóit, hogy hogy az EIT Health, helyi szervezetek, magánvállalkozások vagy start-up cégek által felvetett valós egészségügyi kihívásokkal keressenek megoldásokat. A versenyeken a diákok tapasztalt mentoroktól kaphatnak tanácsokat, és gyakorolhatják a csapatmunkát, valamint az innovatív ötletek zsűri előtti előadását, pitchelését. Az első debreceni i-Days-t az egyetem Innovációs Központjában rendezték meg, a városban kiépülő Science Park szívében, ahol 27 csapatban 120 diák indult el Közép-Európa különböző egyetemeiről. A csapatok többek között a mentális egészség, az adatvezérelt diagnosztika és a hordható eszközök területén rukkoltak elő újító ötletekkel, számos projekt a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) egészségügyi felhasználására irányult.

Az i-Days végül „hazai” győzelemmel végződött: a zsűri a Debreceni Egyetem öt hallgatójából és a Portói Egyetem vendéghallgatójából álló, HIT (Health-activist International Team) nevű csapat ötletét értékelte a legmagasabbra. A magyar, marokkói, kenyai, brazil és bangladesi diákok orvosi, üzleti és műszaki területen végeznek különböző képzési programokat az intézményben, és bár jelenleg mindannyian Debrecenben élnek és tanulnak, a verseny kezdetén találkoztak először. A csapat innovációja, a HITpod nevű automatizált, fájdalommentes gyógyszeradagoló rendszer, a mesterséges megtermékenyítésben részesülő nők hormonterápiájának könnyítésére nyújt megoldást. Az i-Day győztes csapata részt vehet a Winners’ Event-en, az európai diákokat összefogó döntő versenyen, amelyet idén november 28-29-én rendeznek meg Budapesten.

Hosszú távú együttműködés Debrecenben

„A Debrecenben vetélkedő hallgatók rátermettsége igazolta, hogy a városban komoly potenciál rejlik ahhoz, hogy az egészségügyi innováció Európa-szerte jegyzett központjává váljon – mondta el Maurizio Ferrari, a SYNLAB Italia orvosi igazgatója, a zsűri elnöke. – „Az EIT Health partnerhálózatának tagjaként számos startuppal működtünk együtt az elmúlt években, és a sikerük gyakran azon múlik, hogy képesek-e stratégiai partnerségeket építeni, amelyeken keresztül külső kritikának vethetik alá termékeiket a további fejlődéshez, vagy épp reálisan fel tudják mérni a piaci igényeket. Az EIT Health hálózat hozzáférést biztosít ehhez a szakértelemhez, a szükséges erőforrásokhoz és befektetőkhöz, így katalizálhatja, hogy a tudományos ötletekből piacra kész megoldások váljanak. Debrecen pedig kiváló ökoszisztémát kínál ehhez.”

Pongrácz Ferenc, az EIT Health InnoStars helyettes ügyvezető igazgatója hozzátette: „Az i-Days hackathonok arra ösztönzik a fiatalokat, hogy ne csak megálmodják, hanem meg is valósítsák innovatív ötleteiket az egészségügy területén. Az EIT Health InnoStars számára fontos, hogy támogassa az ilyen kezdeményezéseket, hiszen a tehetséges hallgatók és kutatók friss szemléletet hoznak a gyakorlatba. Az innovációs folyamat első lépése a bátorság, hogy ötleteiket megosszák a világgal, és Debrecen olyan ökoszisztémát teremtett, amely platformot biztosít ehhez. Ennek fényében remélem, a mostani esemény csak az első jelentősebb mérföldkő a Debreceni Egyetem és az EIT Health InnoStars hosszú távú, produktív együttműködésében.”

„Az Innovációs Ökoszisztéma Központot azzal a céllal hoztuk létre, hogy megtalálja azokat a kutatói és hallgatói ötleteket, amelyekkel érdemes tovább dolgozni. Az innovációs folyamat magában foglalja, hogy első lépésként merjük felvállalni és megmutatni ötleteinket, erről szól az i-Days for Life Debrecen hackathon” – fogalmazott Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja.

Jutkusz Lilla, az eseményt megszervező és lebonyolító Innovációs Központ igazgatója elmondta: a Debreceni Egyetem az Innovációs Ökoszisztéma Központ által számos olyan programot működtet, melyek erősítik a hallgatók és kutatók innovációs szemléletét és támogatják ötleteik kidolgozását. Emellett az EIT Health és az annak keretében működő EIT Health InnoStars komplex hálózata és támogatási rendszere szintén nagy segítség lehet az ötletgazdáknak. Hosszútávú együttműködésünk első állomásaként rendeztük meg az i-Dayst és a Start-Ups & Downs konferenciát, amelyen az EIT Health InnoStars szakértői mellett a hálózat különböző intézményeinek kimagasló szakmai tapasztalattal rendelkező vezetői vettek részt mentorként, előadóként és zsűritagként, kiemelten a TU Delft, a Coimbrai Egyetem, a Łódźi Egyetem, az Utrechti Science Park és több inkubátor, köztük a portugál IPN.

A startuplét buktatói és az egyetemi partnerségek fontossága

A hackathon kísérőrendezvényén, a „Start-ups & Downs” című konferencián már működő vállalkozások, illetve szakértők képviselői beszéltek a startupok életének buktatóiról és tanulságairól a White Unicorn nevű magyar egészségügyi inkubátor szervezésében. A Syreon Kutatóintézet képviselői például arról beszéltek, milyen hasznos eszköz lehet egy egészségügyi startup számára az early Health Technology Assessment (eHTA) nevű módszertan, ami már a korai fázisban reális képet adhat egy-egy újítás potenciális piaci értékéről. A QTICS Medical szakértői pedig az orvosi eszközök sikeres megfelelőségértékeléséhez kínáltak értékes tanácsokat.

A konferenciát lezáró kerekasztal-beszélgetés során Ferenczi Lehel, a GE HealthCare adat- és analitika igazgatója az egyetemek és vállalatok közötti együttműködés fontosságáról beszélt. „Az ilyen partnerségek az innovációs ökoszisztéma hajtóerejét jelentik, és a Debreceni Egyetem ebben kivételes partner: nemcsak világszínvonalú kutatási infrastruktúrával és szakértelemmel rendelkezik, hanem támogatja a gyakorlati alkalmazások fejlesztését is. A GE HealthCare számára különösen értékes, hogy olyan kezdeményezésekben dolgozhatunk együtt, mint a sugárterápiás megoldásaink klinikai validációja vagy az AI-alapú onkológiai döntéstámogató rendszerek fejlesztése” – mondta el a szakember.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egészség

Ülő- vagy állómunka? Melyik a jobb?

Ülőmunka vagy állómunka jobb

Ha a mozgásszervi panaszok – derék- és hátfájás, térdfájdalom, stb. – szemszögéből vizsgáljuk a kérdést, azt kell mondanunk, hogy egyik sem. Sajnos mindkét testhelyzet megerőltető lesz a gerincünk számára, talán csak az ergonomikus munkakörnyezet megléte okoz némi könnyebbséget.

Akik akut vagy krónikus fájdalommal küzdenek, jól tudják, mekkora jelentősége van az olyan szereknek, amelyek képesek segíteni. A NaturPrime ízületi fájdalom ellen készített termékei, a Dolixir és az Anesta népszerűek a vásárlók körében, számos visszajelzés érkezett már a hatékonyságukról.

Erejüket a bennük található gyógynövényeknek köszönhetik, többek közt levendula, vadgesztenye, kámfor, fekete nadálytő és hegyi árnika az alkotóelemei a szereknek. Mind az ülő-, mind az állómunkát végzők számára jelenthetnek gyógyírt mozgásszervi panaszok esetén.

Az ülőmunka előnyei és hátrányai

Vannak, akik szívesen üldögélnek naphosszat egy irodában, szeretnek számítógépen dolgozni, használni a modern kütyüket, alkalmazásokat, örömmel csevegnek a kollégákkal a szünetekben a közös étkezőben. Közben észre sem veszik, hogy alig mozognak, még a kávét is az asztalnál ülve fogyasztják el.

A kevés mozgás nem tesz jót a testnek, hamar megjelennek a tipikus panaszok: elhízás, aranyér, magas vérnyomás. Ezt egészítik ki az ízületi panaszok, térd-, derék- és hátfájdalmak.

Hiába van egy szépen berendezett irodánk, ha az nem ergonomikus kialakítású. Sajnos a görnyedt testtartás a jellemző az irodistákra, holott lenne mit tenni. Hogy elkerüljük a nyak- és vállizmok feszülését, érdemes néha tornáznunk egy kicsit, karkörzéseket végeznünk, felállnunk és sétálnunk egyet.

Ahol csak lehet, ragadjuk meg az alkalmat a mozgásra: menjünk ki ebédszünetben az épületből, lépcsőzzünk lift helyett, telefonáláskor álljunk fel, de irodai jógagyakorlatokat is végezhetünk napközben.

Állómunka: itt milyen panaszok fordulnak elő?

Míg az ülőmunka főleg gerincproblémákhoz vezet, addig az állómunka a lábunk csontozatát és ízületeit viseli meg leginkább. Sok ember küszködik térdfájással, visszérrel vagy lábdagadással azok közül, akik kereskedelemben vagy a raktározás területén dolgoznak.

A gyári munkások, akik a futószalag mellett állnak naphosszat, igazán nincsenek jó helyzetben, náluk is gyakran jelenik meg az izomfeszülés, ízületi gyulladás és a fent említett panaszok.

Ebben az esetben is hasznos lehet a Dolixir és az Anesta is: mindkettőben megtalálhatóak azok a hatóanyagok, amelyek enyhítik a láb- és csípőfájdalmakat. Napi pár alkalommal célszerű ráfújni az érintett testrészre egy kis permetet, majd gyengéden a bőrbe masszírozni a szert, ez nyugtatóan fog hatni.

A mozgás mindig segít!

Ahogyan az ülőmunka esetében, úgy az állómunkánál is a mozgás lesz még a megfelelő módszer a panaszok enyhítésére, például kerüljük az egyoldalú terhelést, felváltva helyezzük rá a súlyunkat a lábunkra, és gyakran nyújtózkodjunk.

Az ergonomikus környezet itt is sokat jelent: a fáradtságcsökkentő szőnyeg és a kényelmes cipő például csodákat tehet.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss