Ma már szinte lehetetlen úgy végigmenni egy üzlet sorain, hogy ne találkozzunk „fehérjedús”, „rostban gazdag” vagy „támogatja az emésztést” feliratú, hívogató termékekkel. Fehérjével dúsított pudingok, proteinszeletek, rostos kekszek és bélflórát támogató italok sorakoznak a polcokon, miközben a közösségi médiában is egyre többet hallunk arról, mit kellene ennünk ahhoz, hogy energikusabbak, fittebbek és egészségesebbek legyünk.

A rost és a fehérje valóban alapvető részei a tudatos táplálkozásnak, de nem a trendek miatt; elengedhetetlen, hogy a testünk egyéni igényeit figyelembe véve építsük be őket az étkezésünkbe. A WHO ajánlásai is megerősítik, az egészséges étrend nem egyetlen kiemelt tápanyagon múlik: a megfelelő mennyiség, az egyensúly, a mértékletesség és a változatosság együtt határozzák meg, mennyire támogatja az étrendünk az egészségünket.¹

A cikk tartalmából:

• Az átlagos felnőtt fehérjeigénye 0.83 g/testsúlykilogram/nap, ez az érték az európai társadalomban divatos címkék nélkül is bevihető.
• Napi 400 gramm zöldség elfogyasztása nagyban hozzájárulhat az egészségünk megtartásához.
• Ha egészségesebben szeretnénk étkezni, tartsuk szem előtt a fokozatosságot! A hirtelen jött változás sokszor többet árt, mint használ.

A fehérjedús az új cukormentes

Az elmúlt években a fehérje népszerűsége látványosan nőni kezdett. Míg korábban erről a tápanyagról automatikusan a sportolókra asszociáltunk, ma már azok számára is prioritássá vált akik fogyni szeretnének, tudatosabban étkeznének, vagy egyszerűen csak érzékenyek a trendekre. Ipsits Anita, a Szafi tulajdonos ügyvezetője szerint ez önmagában nem probléma, hiszen a fehérje valóban nélkülözhetetlen tápanyag: részt vesz az izmok, a szervek, a hormonok, az enzimek és az immunrendszer működésében is. A gond sokkal inkább abban rejlik, hogy a fehérje egyfajta fogyasztói varázsszóvá vált. Fontos kiemelni azonban, hogy nem kizárólag a magasabb fehérjefogyasztás dönti el, hogy valaki egészségesen étkezik-e, hanem az, hogy az étrend egészében mennyire kiegyensúlyozott, milyen forrásokból visszük be a tápanyagokat, és közben megjelennek-e a rostok, a jó minőségű szénhidrátok és az egészséges zsiradékok is. Érdekesség, hogy az EFSA adatai szerint már tíz évvel ezelőtt, azaz a jelenlegi táplálkozási divatok megjelenése előtt is megfelelő mennyiségű volt az európai lakosság fehérjebevitele, amely egy átlagos felnőttnél 0.83 g/testsúlykilogram/nap.²

Valóban a rost az egészség forrása?

A rostok tudatos fogyasztása sokaknak a mai napig csak akkor jut eszükbe, amikor puffadást, lassú emésztést vagy rendszertelen bélműködést tapasztalnak. A rost azonban sokkal több, mint egy emésztést támogató eszköz, hiszen a bélrendszerben élő hasznos baktériumok is ebből táplálkoznak, emellett segítheti a jóllakottságérzetet és támogathatja a kiegyensúlyozottabb vércukorválaszt is. 10 éves kor felett legalább 25 gramm természetes élelmi rostra és 400 gramm zöldségre, valamint gyümölcsre van szükségünk, a WHO ajánlása pedig egyértelművé teszi a valódi tápanyagok fontosságát.¹ Ha több rostot szeretnénk bevinni, nincs szükség csodadiétákra: együnk minél többféle zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyest, olajos magvakat, teljes értékű gabonát! Mielőtt olyan termékeket vásárolunk, amik azt ígérik, hogy varázsütésre egészségesebbé teszik az emésztésünket, nézzük meg, hogy kerül-e elég színes zöldség és gyümölcs a tányérunkra! Ha pedig úgy ítéljük meg, hogy nem, mindenképpen fokozatosan változtassunk az életmódunkon: a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége hangsúlyozza, hogy rostszegény életmód után egy éles váltás még egészséges embereknél is panaszokat okozhat.³

„A fehérje és a rost fontos tápanyagok, de önmagukban nem tesznek kiegyensúlyozottá egy étrendet. A vásárló ma rengeteg ígérettel találkozik a boltok polcain, ezért különösen fontos, hogy ne csak a címkéket nézze, hanem azt is, hogyan illeszkedik az adott termék a mindennapi étkezéseibe. A tudatosabb táplálkozás nálam nem szigorú szabályokkal kezdődik, hanem apró, tartható döntésekkel: több zöldség, változatos fehérjeforrások, megfelelő rostbevitel, és olyan alternatívák, amelyeket valóban be tudunk építeni a hétköznapokba. A Szafinál mi is ebben gondolkodunk: nem trendeket szeretnénk kiszolgálni, hanem valódi élethelyzetekre adni használható megoldásokat.”

– emelte ki Ipsits Anita, a Szafi tulajdonos ügyvezetője.

Értsük meg a testünket!

A mai táplálkozási trendek egyik veszélye, hogy könnyen felesleges megfelelési kényszert teremtenek. Az egyik héten a fehérje kerül fókuszba, a következőn a rost, aztán a vércukorszint, a bélflóra vagy éppen valamelyik ételcsoport, allergén indokolatlan elhagyása. Az egészségesebb étkezés valójában szinte soha nem gyökeres változással kezdődik, hanem azzal, hogy a reggeli mellé kerül gyümölcs vagy mag, az ebédben van zöldség, a vacsora nem csak gyors szénhidrátból áll, és a fehérjeforrások változatosan jelennek meg. Nincs egyetlen mindenkire érvényes tökéletes recept, hiszen az életkor, az aktivitás, az egészségi állapot és az életmód is befolyásolja, kinek mire van szüksége. Az egészséges táplálkozás kulcsa nem az, hogy minden trendet és szakértői tanácsot kövessünk, hanem hogy a rostot, a fehérjét és a többi tápanyagot a mindennapi élet részeként kezeljük.

Források:

1: https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/healthy-diet

2: https://www.efsa.europa.eu/en/press/news/120209

3: https://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2021/11/mdosz-taplalkozasi-akademia-hirlevel-2021-11-elelmirostok.pdf

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A nyári időszak több okból is kedvezhet az emésztőrendszeri panaszoknak. Gyakrabban fogyasztunk fagylaltot, cukros italokat, alkoholt, több nyers zöldséget és gyümölcsöt, miközben a folyadékbevitel és a napi rutin is megváltozik.

A hőség önmagában is lassíthatja az emésztést, ezért ilyenkor sokaknál jelentkezik fokozott teltségérzet vagy puffadás. Dr. Hámori Lillával, biológussal (PhD), táplálkozási és életmód-tanácsadóval beszélgettünk a puffadásról, melyről sokan azt gondolják, hogy természetes folyamat. 

,,Az alkalmi puffadás előfordulhat bárkinél, de ha rendszeresen visszatér, fájdalommal, fokozott gázképződéssel vagy hasi feszüléssel jár, akkor érdemes utánajárni az okának”

– mondja a szakértő.

,,A puffadás egy tünet, amely mögött nagyon sokféle eltérés állhat – az étrendi hibáktól kezdve az ételintoleranciákon, a bélflóra egyensúlyának felborulásán és a stresszen át egészen hormonális vagy emésztőrendszeri betegségekig” 

– teszi hozzá.

Az első lépés tehát mindig az okok felderítése. Emellett néhány egyszerű szokás is sokat segíthet:

• lassabb étkezés és alapos rágás,
• megfelelő folyadékbevitel,
• a cukros üdítők és szénsavas italok mérséklése,
• rendszeres séta étkezések után,
• az egyéni érzékenységet kiváltó élelmiszerek felismerése,
• valamint a bélmikrobiom támogatása rostokban gazdag, változatos étrenddel.

A szakértő azt is elárulja, hogy nem mindenkinél ugyanaz az élelmiszer okoz panaszt, ezért a személyre szabott megközelítés kiemelten fontos.

Mikor érdemes szakemberhez fordulni?

,,Ha a puffadás hetek óta fennáll, rendszeresen visszatér, jelentősen rontja az életminőséget, vagy más tünetek – például hasi fájdalom, hasmenés, székrekedés, indokolatlan fogyás vagy vérszegénység – is társulnak hozzá, mindenképpen érdemes kivizsgáltatni. A cél nem a tünetek elfedése, hanem a kiváltó ok megtalálása.”

Dr. Hámori Lilla elmondja, hogy a konzultáció során nem csupán azt vizsgála meg, hogy mit eszik valaki, hanem azt is, hogyan működik az emésztése, milyen életmódbeli tényezők befolyásolják a panaszait, illetve szükség lehet-e további kivizsgálásra.

,,A legtöbb esetben apró, de jól célzott változtatásokkal jelentős javulás érhető el.”

–teszi hozzá a szakértő.

Dr. Hámori Lilla

Dr. Hámori Lilla biológusként (PhD), fitoterapeutaként és táplálkozási, valamint életmód-tanácsadóként tudományos szemlélettel segíti a hozzá fordulókat. Kiemelt szakterülete az emésztőrendszer egészsége, a bélmikrobiom támogatása, a hormonális egyensúly és a női egészség. Célja, hogy a tünetek mögött meghúzódó okokat feltárva, személyre szabott, hosszú távon is fenntartható megoldásokat nyújtson a hozzá fordulóknak. További információk itt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A magyarok jelentős része nap mint nap megéli a „társas magányt” , miközben közel 45%-uk úgy érzi, el kell rejtenie valódi érzéseit a külvilág elől. A bizalmatlanság erősödése és az őszinte beszélgetések hiánya tovább mélyíti az érzelmi elszigeteltséget.

A Hedepy online mentális egészségügyi platform friss, reprezentatív kutatása a bizalmatlanság és az elszigeteltség mélyebb okait kereste.

A Forecast Marketingkutató Kft. segítségével végzett országos, a 18-65 éves lakosságra reprezentatív kutatás rávilágít: az érzelmi bezárkózás nemektől független társadalmi jelenség. A Hedepy célja, hogy a technológia és a szakmai támogatás összekapcsolásával lebontsa ezeket a belső falakat, és széles körben elérhetővé tegye a pszichológiai segítséget.

Érzelmi álarcok: Miért félünk kimutatni, amit érzünk?

Az adatok szerint a magyarok közel 45%-a érzi úgy, hogy a mindennapokban el kell rejtenie valódi érzéseit mások elől. A kutatás rávilágított, hogy a férfiak 44,5%-a és a nők 44,8%-a egyaránt „maszkot” visel a társas érintkezések során. Különösen figyelemre méltó, hogy közel 8% érzi úgy: szinte soha nem mutathatja meg valódi önmagát. „Az érzelmek ilyen szintű visszatartása hosszú távon komoly mentális terhet jelent. A ‘maszkviselés’ gyakran egyfajta túlélési stratégia a bizalmatlan környezetben, de a valódi kapcsolódást éppen ez teszi lehetetlenné. A gyógyuláshoz az első lépés egy olyan biztonságos, ítélkezésmentes közeg, ahol az álarcok levehetők – ebben nyújt professzionális támogatást a terápia” – mutat rá Temesvári Eszter pszichológus, a Hedepy magyarországi community managere.

Bizalmi deficit: miért nehezebb ma hinni másoknak?

Az érzelmi elszigeteltség és a maszkviselés mögött egy mélyebb, strukturális probléma is meghúzódik: annak az érzése, hogy nehéz másokat a bizalmunkba engedni. A kutatás adatai szerint a válaszadók több mint 40%-a határozottan nehezebben szavaz bizalmat másoknak, mint korábban: a megkérdezettek közel negyede (24,6%) teljes mértékben úgy érzi, ma nehezebb megbízni az emberekben. Ha ehhez hozzáadjuk a bizonytalanok táborát, látható, hogy a társadalom jelentős részét érinti ez a probléma. Ez a bizalmi deficit sokszor felerősíti a belső magányt. „Amikor a bizalom alapjaiban rendül meg, az egyén bezárkózik” – teszi hozzá Temesvári Eszter.

Értő figyelem: Az őszinte beszélgetések hiánya

A kutatás rávilágított egy másik fontos pontra: bár az emberek többsége vágyik az értő figyelemre, a mindennapokban sokak számára elérhetetlen a valódi megnyílás lehetősége. A válaszadók több mint egyötöde (22,8%) vallotta be, hogy soha vagy csak ritkán jut el mély, őszinte beszélgetésig a környezetében. Ez a szám különösen aggasztó annak tükrében, hogy az érzelmek feldolgozáshoz elengedhetetlen azok kimondása. Bár a magány intenzíven jelen van, a kutatás pozitív változásokat is jelez: a 18-30 évesek 68,3%-a szerint a terápiára járás ma már teljesen természetes dolog. Ebben a generációban minden hatodik fiatal (16,4%) már tervezi is, hogy szakember segítségét kéri.

Személyre szabott segítség és a „JÓL VAGY?” pad

A Hedepy küldetése, hogy technológia-alapú illesztési rendszerével segítsen megtalálni a több mint 200 pszichológus közül azt, aki leginkább passzol a kliens egyéni szükségleteihez. A várólisták nélküli, akár másnapra foglalható online vagy személyes konzultációk célja, hogy a segítség akkor érkezzen, amikor a legnagyobb szükség van rá.

A platform kezdeményezésére az Erzsébet téri Akvárium Klub teraszán kihelyezett „JÓL VAGY?” pad az elmúlt hetekben az őszinteség szigetévé vált. Az installáció felületén hagyott névtelen üzenetek is igazolják: óriási az igény a valódi megnyílásra. A pad nem csupán egy köztéri alkotás, hanem egy fizikai tér, ahol az „érzelmi álarcok” helyett a valódi megélések kerülhetnek a középpontba.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!