Egészség
Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?
A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.
Globális népegészségügyi kihívás
A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.
A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz
Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.
2030-ban búcsút inthetünk a fogimplantátumoknak?
A fogászati kutatások egyik legizgalmasabb területe a fogregeneráció, ahol a japán tudósok jelentős áttörést értek el. Kifejlesztettek egy olyan készítményt, amely az USAG-1 nevű gén ellenanyagát tartalmazza, amely természetes körülmények között gátolja a fogak növekedését. Állatkísérletekben – egerek és görények esetében – sikeresen indukálták új fogak képződését a szer alkalmazásával, jelentős mellékhatások nélkül. A kutatás új fázisba lépett 2024 szeptemberében, amikor elindultak az első humán klinikai vizsgálatok 30 fős, 30-64 év közötti férfiakból álló csoporttal, akiknél legalább egy őrlőfog hiányzik. A sikeres klinikai eredmények esetén a terápia várhatóan 2030 körül válhat elérhetővé a páciensek számára. Emellett figyelemre méltó a CheekAge nevű diagnosztikai eljárás kifejlesztése is, amely szájüregi kenetvizsgálattal elemzi a DNS epigenetikai jellemzőit, információt nyújtva az egyén biológiai koráról és várható élettartamáról. Hazai vonatkozásban a Debreceni Egyetem kutatói értek el jelentős eredményeket a bölcsességfogból nyert őssejtek fogászati alkalmazásában, ami a jövőben új lehetőségeket nyithat a csontpótlás és potenciálisan a fogregeneráció területén.
„A Clinident fogászati központban kiemelt figyelmet fordítunk a bizonyítékokon alapuló innovatív technológiák alkalmazására. A japán fogregenerációs kutatások eredményei különösen ígéretesek, hiszen alapvetően új megközelítést kínálnak a fogpótlás terén. Célunk, hogy pácienseink számára elsők között tegyük elérhetővé a korszerű terápiás lehetőségeket, amint azok klinikai validációt nyernek és rendelkezésre állnak a gyakorlati alkalmazáshoz”
– mondta Dr. Czigler Péter, a Clinident Fogászati Centrum szájsebésze.
Modern technológiák a fogászatban
A fogászat területén jelentős technológiai fejlődés zajlik, amely alapjaiban változtatja meg a diagnosztikai és terápiás lehetőségeket. A brit kutatók 2025 áprilisában bejelentett áttörése, a laboratóriumban növesztett emberi fogak új alternatívát kínálnak a hagyományos fogpótlási eljárások mellett. Az autológ sejtekkel létrehozott fogak tökéletes biokompatibilitást és anatómiai illeszkedést biztosítanak. Az Egyesült Államokban már sikeresen alkalmazták az első teljesen automatizált fogászati beavatkozást, ahol robotasszisztált technológia segítette a precíz kivitelezést, minimalizálva az emberi tényezőből adódó hibalehetőségeket.
A diagnosztikában az Overjet nevű mesterséges intelligencia alapú rendszer forradalmasítja a fogászati röntgenképek értelmezését, kvantitatív elemzéssel és színkódolt vizualizációval segítve a korai szuvasodás felismerését. A digitális fogászatban a 3D nyomtatás technológiája lehetővé teszi egyedi fogászati implantátumok gyors és pontos előállítását, javítva a beültetések sikerességi arányát és csökkentve a gyógyulási időt. Az intraorális szkennerek alkalmazása kiváltja a hagyományos lenyomatvételi eljárásokat, növelve a pontosságot és a páciens komfortérzetét. A Pennsylvaniai Egyetem által fejlesztett mikrorobotok mágneses irányítással távolítják el a fogfelszíni plakkot és baktériumokat, míg az új típusú fotobiomodulációs implantátumok a vörös fény terápiás hatását kihasználva segítik elő a peri-implantáris szövetek regenerációját.
Ez csak néhány példa volt arra, hogy milyen fejlesztések láthatóak, és a technológia további fejlődésével újabb és újabb innovációk várhatóak.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
Január nem az újrakezdés hónapja – és ez teljesen rendben van
Minden év januárjában ugyanaz a forgatókönyv ismétlődik: új év, új célok, nagy lendület.
Edzőtermi bérletek, életmódváltó fogadalmak, „most aztán minden más lesz” érzés. A lelkesedés azonban sokaknál néhány hét alatt alábbhagy. Ez gyakran frusztrációt, önvádat szül – pedig valójában nem kudarc, hanem természetes emberi működés áll a háttérben.
,,Az emberi szervezet hosszú évezredeken át a természeti ciklusokhoz igazodva működött. A tél – különösen a január – nem az újrakezdés, hanem a lassulás, energiatakarékosság és befelé fordulás időszaka volt. Rövidebb nappalok, kevesebb fény, hideg idő: ilyenkor a test nem építkezni, hanem megőrizni próbál. Evolúciós szempontból ez teljesen logikus.”
– mondta Dr. Hámori Lilla, biológus a női egészség, hormonegyensúly, természetes gyógymódok szakértője.
,,A mai, folyamatos teljesítményelvárásokkal teli életmód történelmi léptékben nagyon új jelenség. Idegrendszerünk, hormonrendszerünk még mindig ahhoz a világhoz alkalmazkodik, ahol a tél pihenést jelentett. Januárban ezért gyakori az alacsonyabb energiaszint, az ingadozó motiváció és a fáradtság.”
– folytatta Dr. Hámori.
Arról is beszélt a szakértő, hogy a modern naptár szerinti „évkezdés” ráadásul mesterséges határ. A természetben nincs éles januári váltás. A valódi megújulás inkább tavasszal indul, amikor nő a napsütéses órák száma, emelkedik a húmérséklet ezzel az aktivitás, és a szervezet is nyitottabb a változásra.
Mit érdemes akkor januárban tenni? Nem radikális fordulatokat, hanem finom előkészítést.
,,Egyetlen új, kíméletes szokás bőven elég: naponta egy kis séta a friss levegőn, egyszerűbb, kevésbé feldolgozott ételek, tudatosabb étkezési ritmus. Nem kevesebbet enni – hanem okosabban. Nem többet edzeni – hanem rendszeresebben mozogni.”
Január nem a kudarc hónapja, hanem az alapozásé. A csendes tervezésé, az apró lépéseké. A magok ilyenkor még pihennek – és ez pontosan így van rendjén. Személyre szabott iránymutatásért kérjük olyan szakember segítségét, mint Dr. Hámori Lilla, aki a természetes módszereket is előszeretettel alkalmazza az egészség helyreállításban, fenntartásban. További információ itt érhető el.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
Egy szokás, amire az ünnepek alatt is érdemes odafigyelni
Az év utolsó napjai a lelassulásról és a pihenésről szólnak. Az ünnepek lehetőséget teremtenek a régen látott rokonokkal, családtagokkal és barátokkal való találkozásra. Az otthon töltött napokat azonban célszerű egy pohár vízzel indítani.
A karácsony és a szilveszter idején sokaknak lehetősége nyílik a hosszabb és pihentetőbb alvásokra. Így 7-9 óra alvásidő is elérhető. Ez bár pihentető a szervezetnek, megköveteli, hogy a reggelt egy pohár vízzel indítsuk. Ez ugyanis már olyan időtartam, ami idő alatt a szervezet dehidratálttá válhat.
„Egy pohár víz segíthet pótolni az éjszaka elvesztett folyadékot, beindítja az anyagcserét, támogatja az emésztést és javítja a hangulatot” – hangsúlyozta Szilágyi Zsolt, a LAICA PR vezetője.
Mindezt egy 2020-ban publikált kutatás is alátámasztja1. A kísérletben résztvevők mintegy 12 órányi dehidratáció után fogyasztottak vizet. Egyes alanyokat viszont arra kértek, hogy ne igyanak folyadékot ébredés után. Ennek következtében később fáradtnak és rosszkedvűnek érezték magukat. „A kutatás rávilágított, hogy a megfelelő hidratáció javítja az agyi funkciókat, ezért frissebbnek, energikusabbnak érezhetjük magunkat, ezáltal pedig jobban tudunk koncentrálni” – hangsúlyozta Szilágyi Zsolt.
Kortól függetlenül tehát fontos odafigyelni a dehidratáltság elkerülésére, ezáltal pedig az elegendő folyadékfogyasztásra. Ez felnőttek esetén napi 2-3 liter is lehet. A legjobb megoldás a víz, hiszen az emberi test jelentős része is éppen vízből áll. Sokan ugyanakkor nem kedvelik a csapvíz klóros izét, illetve fenntartásaik lehetnek annak nemkívánatos összetevőjével szemben, ezért jelentősen megnövekedett a palackozott víz fogyasztása az utóbbi évtizedekben. Ugyanakkor az ezzel járó PET-palackok szállítása, visszaforgatása egyre nagyobb karbonlábnyom lenyomattal jár, éppen ezért a tudatosabb fogyasztók részéről kiváló választás lehet egy LAICA vízszűrő beszerzése.
„A csapvíz íze leginkább a megfelelő szűrő kiválasztásával, rendszeres karbantartással és egyszerű ízesítési trükkökkel javítható. Ezek közé tartozik a magnézium‑aktív szűrő használata, de akár egy kígyóuborka szelet hozzáadása is feldobhatja a csapvizet” – emelte ki a szakember.
A tartós ízélmény biztosítása érdekében javasolt rendszeresen átöblíteni a kancsót, valamint kerülni, hogy a víz hosszabb ideig álljon benne. Kiemelt figyelmet kell fordítani továbbá a szűrőbetét előírás szerinti cseréjére, melynek gyakorisága típustól függően eltérhet; ezért célszerű követni a LAICA által meghatározott csereidőszakot. Az ünnepi időszakban is, egyetlen reggeli rutin alkalmazásával hozzájárulhatunk a fáradtságérzet mérsékléséhez, valamint a koncentráció és a hangulat javításához.
1 – Forrás: https://www.mdpi.com/1660-4601/17/21/7792
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egészség
Újból szükség van az ország összefogására Sági Dominik megmentésért
A kisfiú egy ritka, halálos lefolyású genetikai betegségben, gyermekkori izomsorvadásban szenved, melynek gyógyítása 1,3 milliárd forintba kerül. Az ügynek új lökést adhat, hogy felajánlottak egy, a magyar fociválogatott által dedikált labdát.
Sági Dominik 2020 júniusában született Pécsett. Nem sokkal az első születésnapja után, egy rutin vérvétel során derült ki, hogy Duchenne-féle izomdisztrófiában szenved. A kór fokozatos izomelhalással jár, átlagosan 10 éves kor körül kerekesszékhez, majd a légző- és szívizmok érintettsége miatt tragikus kimenetelhez vezethet.
Egy vagyonba kerül a gyermekkori izomsorvadás gyógyítása
2023-ban azonban reményt hozott egy egyszeri génterápia, amely képes megállítani az állapotromlást. A kezelés ára azonban szinte felfoghatatlan: Dominik személyre szabott terápiája 1,3 milliárd forintba kerül.
A család ezért hozta létre a Sági Dominik – Harc a Duchenne-nel Alapítványt, és azóta jótékonysági rendezvényekkel, licitekkel, médiamegjelenésekkel próbálják összegyűjteni az életmentő összeghez szükséges támogatásokat. A család célja egyértelmű: Dominik még a járásképesség elvesztése előtt megkaphassa a kezelést.
Nem akármilyen focirelikviák kerülnek kalapács alá
Most több különleges jótékonysági felajánlás újabb lendületet adhat Dominik ügyének: egy, a magyar futballválogatott – köztük Szoboszlai Dominik és Marco Rossi – által aláírt labda. Valamint a paksi csapat jóvoltából egy különleges Böde Dániel mez lesz megszerezhető a Sági Dominik Harc a Duchenne-nel licitcsoport-on.
A labda korábban 600 000 forintért kelt el a Barta Csoport alapítványának eseményén, amelynek bevételéből rászorulók kaptak ételutalványokat. A tárgyat most magánemberként újra felajánlották Dominik megsegítésére. A szervezők célja legalább a korábbi összeg elérése, de hangsúlyozzák: „Bármekkora támogatás hatalmas segítség – Dominik számára minden forint számít.”
Dominik állapotáról, az aktuális egyenlegről és a közelgő jótékonysági eseményekről folyamatosan friss információk találhatók Facebook-oldalukon és Sági Dominik honlapján.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Okoseszközök1 hét ago
Egy magyar fejlesztésű okoseszköz segít már több mint ezer háztartásnak csökkenteni az áramfogyasztását
-
Ipar2 hét ago
A 4iG stratégiai befektetőként belép az amerikai Axiom Space-be
-
Szórakozás2 hét ago
Magyar kutatói sikereket mutat be a Discovery
-
Zöld2 hét ago
A Samsung mosógépei karbonlábnyom-csökkentési minősítést kaptak a DUCD előírása alapján
-
Tippek1 hét ago
Így készüljünk az ünnepekre négylábú kedvencünkkel
-
Szórakozás1 hét ago
Tűzijáték szilveszterkor: a szakértők szerint a szigorítások a feketekereskedelmet erősíthetik
-
Zöld4 nap ago
A jövő elvárásait is túlszárnyalja a Schneider Electric új üzeme
-
Gazdaság6 nap ago
A cégkultúra ugyanonnan indul, mint a társadalmi felelősségvállalás: az emberi kapcsolatokból







