A Prologis Park Budapest-Gyál parkba egy nap erejéig egészségügyi szűrőbusz költözött – a logisztikai ingatlanfejlesztő vállalat ugyanis ingyenes szűrővizsgálatot szervezett a parkban található ügyfelek alkalmazottai számára.

A dolgozók háromféle szűrésre jelentkezhettek: dermatoszkópos anyajegyszűrésre, InBody készülékkel végzett fittségi állapotfelmérésre, illetve szívstressz meghatározásra. A MediTeam orvosai által végzett vizsgálatokra majdnem 100-an regisztráltak, betöltve az összes szabad helyet a napra.

Több kutatás is igazolja, hogy Magyarországon rendkívül kevesen járnak egészségügyi szűrővizsgálatokra, pedig minél korábban ismernek fel egy betegséget, annál nagyobb a valószínűsége a hatékony kezelésnek. Két évtized alatt például megduplázódott a magyarországi bőrrákos esetek száma, és a betegek negyede még mindig későn fordul orvoshoz. A betegség kockázata az életkorral együtt nő, de 30 évnél fiatalabbaknál is előfordul, sőt ma már ez a fiatal nők és férfiak egyik leggyakoribb daganatos betegsége.  Hazánkban a szív- és érrendszeri halálozás képezi a leggyakoribb halálokot, az erre irányuló rizikószűréseken azonban alacsony a lakossági részvétel, ezért az ilyen szűrésekben rejlő lehetőségek nincsenek kellően kiaknázva.

„A parkjainkban dolgozó munkatársak egészsége kiemelten fontos számunkra”

– mondta Gárdonyi Lóránd, a Prologis Magyarország ingatlangazdálkodási és ügyfélélmény igazgatója.

„Tudjuk, hogy egy-egy szűrővizsgálatra mennyire nehezen találnak időt az emberek, ezért házhoz hoztuk a lehetőséget ügyfeleink munkatársai számára. Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet az egészség megőrzésének fontosságára: szeretnénk, ha a mindennapi gondolkodásba is beépülne ezeknek a vizsgálatoknak az elvégzése. Nagyszerű volt látni, hogy ilyen sokan vettek részt a szűréseken, és szeretnénk köszönetet mondani az orvosi csapatnak az áldozatos munkájukért.”

Ez a különleges nap az egészségen és a közösségen kívül a segítségnyújtásról is szólt: az ingyenes egészségügyi szűrővizsgálatok mellett a Prologis gyűjtést is szervezett, minden résztvevő magával hozhatott egy új vagy jó állapotú plüssjátékot, amelyet a Máltai Szeretetszolgálat juttat el a rászoruló gyermekekhez.

„Nagyon szép kezdeményezésnek tartom ezt is”

– mondta Szegedi Réka, a CooperVision toborzási specialistája.

„A kollégák sok plüssállattal készültek, örülünk, hogy olyan gyerekekhez kerülnek, akik szívesen játszanak majd velük.”

A parkokban dolgozók vizsgálata zökkenőmentes volt, csupán egy gyors és egyszerű szünetet igényelt a munkanapjukban.

„Szeretném megköszönni a Prologisnak, hogy egészségmegőrző programokat szervez a parkunkban”

– mondta Szegedi.

„A mai napon én is részt vettem két vizsgálaton: a fittségi állapotfelmérésen és a melanómaszűrésen. Fontosnak tartom, hogy a dolgozóink könnyen részt tudjanak venni az ilyen jellegű egészségügyi szűrővizsgálatokon a munkaidő keretein belül is. A munkavállalóink nagyon hálásak az ilyen jellegű szűrésekért, sőt, külön jelezni is szokták, milyen vizsgálatokra kerüljön sor a jövőben.”

Az egészség és a jólét biztosítása is része a Prologis azon széles körű törekvésének, amellyel a parkok a munkavégzés kellemes terévé válhatnak.

„A PARKlife kezdeményezésünk lényege, hogy többet nyújtsunk, mint egy egyszerű munkahely, mint csak egy logisztikai park. Közösségeket szeretnénk építeni. Teret, időt és lehetőséget adunk a közösségeknek, hogy együtt tölthessenek időt a parkjainkban, akár szabadtéri rendezvényeken, akár sporteseményeken, vagy efféle egészségmegőrző programok keretein belül. Ezzel szeretnénk hozzájárulni partnereink és dolgozóik fizikai jólétéhez, és arra ösztönözni a parkokban dolgozókat, hogy sokat mozogjanak, és aktív közösségi életet éljenek”

– mondta Gárdonyi Lóránd.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Minden második ember nagy eséllyel higiéniai problémákkal szembesül a nyilvános mosdókban – derül ki az Essity-hez tartozó Tork felméréséből¹ .

A világ vezető professzionális higiéniai márkájának kutatásában a nyilvános mosdókban szerzett tapasztalataikról kérdeztek több mint tízezer válaszadót közel tucatnyi országban. A Tork célja, hogy a mosdóhelyiségekben lévő problémákat azonosítása és megoldást kínáljon a higiénia javítására.

 A középületek és munkahelyek esetében gyakran előfordul, hogy csak fizikai állapotukban korlátozott lévő emberek, például kerekesszéket használók számára biztosítanak „akadálymentességet” – ugyanakkor akár a fizikai vagy a kognitív nehézségekkel élő emberek 95 százaléka nem kerekesszékesként kerül szembe a problémával. Számos speciális igény pedig nem kap kellő figyelmet a mosdók  kialakítása során – derül ki a Tork Insight Survey című friss felméréséből.

Szenzoros túlérzékenység és vizelési szorongás: sokan inkább nem mennek mosdóba

A kutatás szerint minden második embernek gondot okozhat a nyilvános mosdók használata, mert sokszor nincs összhang az emberek igényei és a mosdókban található környezet között. Az olyan tényezők, mint a szorongás, a fokozott érzékenység a zajokra és szagokra, a „vizelési szorongás”, vagy akár a tisztasággal kapcsolatos aggodalom is oda vezethet, hogy valaki nehezen vagy egyáltalán ne tudja használni a nyilvános mosdót. Pedig léteznek olyan megoldások, amelyekkel ezen problémákkal élő emberek számára is megoldást kínálhat egy illemhely.

„Tízből nyolc ember aggódik a nyilvános mosdók állapota miatt – ez az arány még magasabb azok körében, akik valamilyen fizikai vagy kognitív nehézséggel élnek

– mondta el Nagy Géza, az Essity professzionális higiéniai üzletág igazgatója.

– Ha pedig egy mosdó nem képes megfelelni a különféle igénynek, az közvetlenül kihat az adott vállalkozás megítélésre, hosszabb távon hírnevére és így bevételére is. Ezért is alapvető eleme fenntarthatósági stratégiánknak a Higiénia mindenkinek elv. Az inkluzív higiénia előtérbe helyezésével olyan higiéniai élményt próbálunk teremteni, amely mindenki számára hozzáférhető – beleértve a takarítókat is, akik ezeket a fontos helyiségeket tisztán tartják.”

 Higiénia mindenkinek – a Tork filozófiája.

A Tork szerint az inkluzív higiénia megvalósításához elengedhetetlen a csendes, érzékszervileg nem túlterhelő környezet kialakítása, a nagy kapacitású adagolók használata a higiéniai termékek folyamatos elérhetőségéért, valamint a mosdók állandó tisztán tartása. Fontos, hogy a papírtörlő-, WC-papír- és szappanadagolók csökkent kézerősséggel is könnyen használhatók legyenek, a szappan pedig bőrbarát, bőrgyógyászatilag tesztelt összetételű legyen.

Ha nem tiszta a mosdó, negatív értékelést ír a vendég: leginkább a szagokra vagyunk érzékenyek

 A 11 országban 11 500 fős mintán elvégzett felmérés alapvető tanúsága, hogy az embereknek magas elvárásaik vannak a nyilvános mosdók tisztasága terén. A válaszadók 74 százaléka legalább közepes, de inkább magas szintű higiéniát vár el – ugyanakkor mindössze a mosdók 20 százaléka felel meg ennek. A lakosság 40 százaléka „nagyon aggódik” a közösségi terek higiéniája miatt, ez az arány 60 százalékra nő azok körében, akik kóros tisztaságmániával (germofóbiával) küzdenek.

A válaszadók a leggyakrabban azért kerülik a nyilvános mosdókat, mert azokat „higiéniailag kifogásolhatónak” tartják (ez az első számú ok), kellemetlen szagokat éreznek (a második leggyakoribb ok), hiányzik a szappan vagy a toalettpapír, illetve nem biztosított a megfelelő intimitás. A negatív mosdóélmény erős érzelmi reakciókat válthat ki, és konkrét üzleti következményekkel járhat. Ha a tisztaságra vonatkozó elvárások nem teljesülnek, a felhasználók undort (27%), kényelmetlenséget (26%) vagy frusztrációt (22%) éreznek – és ennek megfelelően cselekednek:

• a válaszadók 28%-a kevesebb időt töltött egy helyszínen a mosdó állapota miatt,
• 23% visszafogta az evést-ivást, hogy elkerülje a mosdóhasználatot – ez közvetlenül csökkenti a vállalkozás bevételét,
• 11% figyelmeztette ismerőseit, hogy kerüljék a helyet, 7% negatív online értékelést is írt,
• minden negyedik ember kevesebb időt töltött a munkahelyén a mosdó állapota miatt, ami rontja a dolgozói elégedettséget és a termelékenységet,
• 15% gyakrabban dolgozott otthonról, mint egyébként tette volna, mert a munkahelyi mosdókat nem találta megfelelőnek – ez hátráltatja az irodai visszatérési törekvéseket.

Fókuszban a takarítók: sokan kiégnek, nem érzik magukat megbecsültnek

A kutatás azokat a kihívásokat is vizsgálta, amelyekkel a takarítók szembesülnek³. A megkérdezett dolgozók 80 százaléka számolt be arról, hogy munkája mentális egészségügyi problémákat okozott számára; közülük 46 százalék gyakran érez stresszt, és tízből heten elégtelen munkáltatói támogatásról számoltak be.

Kiderült az is: a válaszadók 38 százaléka már hagyott ott takarítói állást amiatt, hogy nem érezte magát elég megbecsültnek, vagy pedig kiégett – tehát nem anyagi okokból. Az alkalmazottak jóllétének romlása és a fluktuáció befolyásolja a létesítmények tisztaságát, a mosdóhasználat élményét, a folytonos toborzás, betanítás pedig extra költségekhez vezethet. A takarító személyzet igényeinek figyelembevétele – például könnyen utántölthető adagolók biztosításával – nemcsak az inkluzív higiéniát segíti, hanem a vállalkozások eredményességét is javítja.

 ¹ A Tork Insight Survey 2025 felmérést az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Franciaországban, Mexikóban, Kanadában, Ausztráliában, Spanyolországban, Svédországban, Hollandiában és Lengyelországban végezték, összesen 11 500 lakossági válaszadó és 1 000 takarító bevonásával.

² A válaszadók különféle diagnosztizált vagy önállóan azonosított fizikai és kognitív állapotokról számoltak be, például ekcémáról, krónikus fájdalomról, általános szorongásról vagy klausztrofóbiáról.

³ A Tork Insight Survey 2025 felmérés 1 000 takarító megkérdezésével készült az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Franciaországban, Mexikóban, Kanadában, Spanyolországban, Svédországban, Hollandiában és Lengyelországban.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Először is tisztázzuk: a fizikoterápia nem csupán egy divatos szó vagy hóbort, hanem egy természetes és jól működő gyógymód, amelyet egyre többen fedeznek fel napjainkban. Pedig már évtizedek óta az emberiség szolgálatában áll. Sőt, az ókorban is alkalmaztak különféle módszereket a test regenerálására, az izmok és ízületek karbantartására, csak éppen másként, a modern technológia hiányában. A fizikoterápiás eljárások alapelve ugyanaz maradt: a test természetes működésének helyreállítása, a fájdalom csillapítása és a mozgásképesség javítása.

Mi az a fizikoterápia?

Ha érdekel, hogy mi a fizikoterápia, érdemes tudni, hogy a módszer célja nem csupán a már kialakult problémák kezelése. A fizikoterápia számos technikát ötvöz, ideértve az elektroterápiát, a lézeres és ultrahangos kezeléseket is. Mindegyik eszköz és technika a test különböző részeit célozza, legyen szó izomrendszerről, ízületekről vagy a vérkeringés serkentéséről, ezzel biztosítva a teljes regenerációt.

A fizikoterápia múltja és fejlődése

A fizikoterápia története hosszú és gazdag. Már az ókori görögök és rómaiak is alkalmaztak hideg-meleg kezeléseket, továbbá az angolnák erejét, hogy fenntartsák a testi erőnlétet és csökkentsék a sérülések hatásait. Az ipari forradalom után, a modern orvostudomány és gépészet fejlődésével megjelentek a különböző elektro- és mechanoterápiás eszközök, amelyek hatékonyabbá tették a kezeléseket. A mai napig a módszer alapelve nem változott, és a test gyógyításának és karbantartásának természetes módját kínálja a fizikoterápia.

Felhasználási területek és jótékony hatások

A fizikoterápiát ma már széleskörűen alkalmazzák a mozgásszervi problémáktól kezdve a sportsérüléseken át a krónikus fájdalmak kezeléséig. Segít a gerincproblémák, a porckorongsérv, az ízületi kopások és az izmok, valamint szalagok és más kötőszövetek sérüléseinek kezelésében. A rendszeres fizikoterápiás kezelés javítja a vérkeringést, csökkenti a gyulladást, fokozza az izomerőt és helyreállítja a mozgástartományt. Emellett a testtartás korrigálásában is kulcsszerepet játszik, ami hosszú távon megelőzi a további problémák kialakulását.

Miért fontos a nyitott szemlélet?

Az egyik legnagyobb előnye a fizikoterápiának, hogy lehetőséget invazív beavatkozások elkerülésére, azaz a műtéti eljárásokat megúszhatjuk, ha időben elkezdjük alkalmazni. Sok esetben a műtétek, injekciók vagy gyógyszerek alkalmazása helyett a megfelelő fizikoterápiás program önmagában is jelentős javulást hozhat. A nyitott szemlélet és a rendszeres kezelések kombinációja lehetővé teszi, hogy a test regenerációja természetes módon történjen, miközben minimalizáljuk a kellemetlenségeket és a hosszú felépülési időt.

A fizikoterápia tehát nem egy újkeletű divat, hanem egy évszázadok óta bizonyított, hatékony és természetes gyógymód, amely különösen hatékony a mozgásszervi panaszok kezelésére. Aki nyitott rá és rendszeresen alkalmazza, az nemcsak a fájdalomtól szabadul meg, hanem hosszú távon javítja testének mozgékonyságát és életminőségét is. Egy jól megtervezett fizikoterápiás program valóban életminőség-javító befektetés mindenki számára.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!