Egyéb kategória

50 milliós Digitális Felzárkóztatási Alapot indít a Magyar Vöröskereszt és a Telenor

Vállalatok és magánszemélyek csatlakozását is várják,

Digitális alapot indít a szociálisan rászorulók digitális felzárkóztatásának támogatására, a digitalizációban való részvétel javítására a Telenor és a Magyar Vöröskereszt. Az alapból a kor elvárásainak megfelelő eszközökre – mobiltelefon, tablet, laptop – és szoftverekre lehet pályázni. A Digitális Felzárkóztatási Alapot a mobilszolgáltató 50 millió forinttal támogatja. Az alap az első évben elsősorban és kiemelten a gyermekvédelmi gondoskodásban élő, valamint a Családok Átmeneti Otthonában élő gyerekekre fókuszál. A fenntartható finanszírozáshoz további vállalatok és magánszemélyek csatlakozását várják.

A járványhelyzetre való tekintettel idén nem szervez karácsonyi ünnepséget a Telenor, és az erre szánt összeget jó ügyre fordítja. Ennek érdekében a Magyar Vöröskereszttel közösen 50 millió forintos kezdő összeggel elindítja a Digitális Felzárkóztatási Alapot. A pénzügyi alap kapcsolattartásra, tanulásra, internetezésre alkalmas eszközök – például mobiltelefon, tablet, laptop – vagy szoftverek vásárlását támogatja. A pályázat egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi, valamint gyermekjóléti intézmények (kórházak, idősotthonok, családok átmeneti otthona, valamint gyermekotthonok), illetve szociálisan rászoruló személyek (elsősorban tanulók, idősek, nagycsaládosok, gondozásra szorulók, egyszülős családok gyermekei, valamint a szociális- és gyermekvédelmi/jóléti ellátórendszer ügyfelei) számára szól. Az alap folyamatosan nyitott, a beérkezett pályázatokat havonta bírálják el.

„Abban hiszünk, hogy az adománygyűjtés nem csak az ünnepek idején fontos. Szeretnénk, ha a program fenntarthatóan, hosszabb távon is működne, ezért cégek, szervezetek és magánszemélyek számára is megnyitjuk a lehetőséget az Alap támogatására.”

– mondta Erdélyi Márk, a Telenor jogi és reputációs vezérigazgató-helyettese.

A Telenor és a Magyar Vöröskereszt együttműködése hosszú időre nyúlik vissza: 2013 óta dolgoznak közösen azon, hogy a mobilinternetet és a digitális megoldásokat a legnagyobb itthoni humanitárius szervezet munkájába integrálják, 2014-ben pedig stratégiai megállapodást kötöttek, amelyben a telekommunikációs vállalat támogatóként tett vállalásokat a Vöröskereszt katasztrófa-készenléti és válaszadási munkájának támogatására. Mindezeken túl a Telenor a Vöröskereszt munkáját támogató több közös fejlesztésben is részt vállal.

„A Magyar Vöröskereszt minden olyan elvi és gyakorlati lehetőséget megragad, mely elősegíti rászoruló embertásaink támogatását. Stratégiánk mentén – összhangban humanitárius elveinkkel, értékeinkkel – elkötelezettek vagyunk a digitális átalakulás és felzárkóztatás mellett. Ez a jelentős összeg elősegíti ezirányú törekvésünket, egyúttal lehetőséget teremt arra, hogy támogassuk a rászorulók online tanulását és információszerzését, illetve az akaratlan digitális elszigeteltségben élők számának csökkentését.”

– nyilatkozta Horváth Péter Zsolt, a Magyar Vöröskereszt főigazgató-helyettese.

A Telenor az otthonokban élő gyerekekért

Az Alap az első évben elsősorban és kiemelten a gyermekotthonokban élő, valamint a családjukból kiemelt gyerekekre, a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyerekekre, valamint a Családok Átmeneti Otthonában élőkre fókuszál. Magyarországon közel 25 000 gyermek és fiatal él a családjából kiemelve. A Telenor karácsonyi kampányában a gyermekotthonokban élő gyerekek támogatását tűzte ki célul. Többek közt ezt a törekvést szolgálja a Digitális Felzárkóztatási Alap létrehozása is. A Telenor felkérésére Dragomán György író-műfordító gondolta újra A kis gyufaárus lány történetét, amely könyvben is megjelent. A könyv megvásárlói a gyermekotthonban élő gyerekek, és mentorprogramjuk révén a velük foglalkozó önkéntesek számára segítséget nyújtó Gyermekhíd Alapítványt támogatják. Emellett a 06-80-621-000 ingyenesen hívható telefonszámon december 20-ig meghallgató a történet új befejezése; a Telenor pedig minden december 20-ig beérkező hívás után 500 forinttal támogatja az Alapítványt.

Részletek a Digitális Felzárkóztatási Alapról az alábbi oldalon: https://voroskereszt.hu/digitalis-felzarkoztatasi-alap/

Related Topics:alap felzárkoztatás magyar telenor vöröskereszt

Up Next

107.000 euróért kelt el a világ első SMS üzenete

Don't Miss

A Facebook élő ügyfélszolgálattal kísérletezik

Egyéb kategória

Bemutatták a jövő Yettel üzleteit

Budapesten, Belgrádban és Szófiában egyidőben mutatták be, hogyan alakulnak majd át a jövő Yettel üzletei.

Az új koncepció nemcsak az üzletben eltöltött időt, hanem bizonyos esetekben az odavezető utat is újraértelmezi. A cseh Bratka tervezőiroda rendhagyó ötleteit a magyar szakemberek elsőként a KÖKI Bevásárlóközpontban valósították meg úgy, hogy a középpontban a közvetlenség és az akadálymentesítés új szintje áll.

A mobiltársaság egyre nagyobb fókuszt helyez a digitális ügyfélélményre, hivatalos alkalmazásában is egyre több hasznos és kényelmi funkciót biztosít, ami megkönnyíti az ügyfelek mindennapi életét, vagy szükség esetén a kapcsolattartást a vállalattal. A kényelmes, digitális megoldások előretörésével a személyes kapcsolatfelvétel lehetőségét biztosító Yettel üzletek továbbra is várják az ügyfeleket, sőt, a szolgáltató teljesen újragondolta, amit a személyes ügyintézésről eddig ismerhettek az emberek: a kiszolgálásban mostantól a közvetlenség kapja a főszerepet. Ezt erősíti az új üzletkialakítás is, elsősorban, hogy a megszokottól eltérően nem egymással szemben elhelyezkedő asztalok és székek alkotják a berendezést, hanem egy kényelmes kanapén, egymás mellett ülhetnek az ügyintézők és a vendégek. A készülékgyártók termékei is új módon jelennek meg az üzlet területén: nem különálló eszközöket, hanem azok teljes ökoszisztémáját mutatják be az erre kialakított prémium felületeken.

Az új design mellett a Yettel digitális vállalatként eddig is nagy hangsúlyt fektetett új funkciók bevezetésére; most az akadálymentesítés terén vezetnek be egy új innovációt. A fogyatékossággal élő vendégek az online időpontfoglalásnál jelezhetik speciális igényeiket, ezt követően pedig a helyszínen már a vállalat kollégái segítik őket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a bejelentkezéskor SMS-ben kapott válaszban található linkre kattintva nemcsak az üzleten belüli eligazodáshoz kérhetnek személyes támogatást, hanem a megközelítéshez és a bejutáshoz is. A funkció novembertől országszerte közel 90 üzletben érhető el.

Az új, egységes dizájnt valamennyi Yettel országban alkalmazzák majd; a tervek szerint több hazai üzlet is ennek megfelelően alakul át. Az előkészítő szakasz után, mérlegelve a tapasztalatokat, a mobilcég azon dolgozik, hogy további üzletei is e szerint újuljanak meg.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egyéb kategória

Gerillaakcióval lepte meg hétfő reggelre a fővárost az SOS Gyermekfalvak

Mit keres egy baba hordozókendőben a Nagymező utcai Radnóti-szoborra, Hofi-szoborra, a Széll Kálmán-szoborra vagy a Madách téren álló Táncosnőre kötve?

Hogy kerül egy rácsos babaágy a Blaha Lujza térre? Az SOS Gyermekfalvak utcai gerillaakciójával a kórházban hagyott több száz csecsemő ügyére hívta fel a figyelmet.

Közel 300 kisbaba tölti élete első hónapjait kórházban, mert szülei elhagyták, vagy nem tudják hazavinni.
Az SOS Gyermekfalvak október 7-én, az állami gondoskodásban élő gyerekek napján az elhagyott csecsemőkre és a drasztikus nevelőszülő hiányra hívta fel a figyelmet kreatív utcai gerillaakciók keretében.

A főváros számos közterét lepték el a hordozókendős szobrok, a Blaha Lujza téren és a Nyugati téren pedig felállított rácsos ágyak fogadták a járókelőket. A kampányhoz csatlakozott többek között a budapesti Radnóti Miklós Színház és számos ismert ember is, mint Dallos Bogi, Puskás Peti, Tapasztó Orsi, Ábel Anita, Ördög Nóra, Kiss Ramóna, Szabó Győző, Szabó Erika, Sena, Nádai Anikó.

Közel 24 000 gyerek él gyermekvédelmi gondoskodásban, 30%-uk gyermekotthonban, 300 baba pedig kórházakban, mert nincs elég nevelőszülő. Az alapítvány azért küzd, hogy minden szülők nélkül élő gyerek családba kerülhessen és megoldódjon a kórházban ragadt kisbabák helyzete.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egyéb kategória

Országos kutatásból netezési körkép: a magyarok többségének élete elképzelhetetlen net nélkül

Az internet ugyanúgy kell, de másképpen használják a generációk.

Rengeteget internetezünk, leginkább okostelefonon, és minden második fiatal napi 2-3 órát tölt el chateléssel – derül ki a Yettel országos, reprezentatív kutatásából. Bár minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban használja mobilon az internetet, de még az X generáció 85 százaléka is naponta többször felmegy a netre. A legnépszerűbb közösségi platform továbbra is a Facebook, de a Z generációsok körében a TikTok és az Instagram is hódít.

Az idén nyáron bemutatott Yepp, a fiatalabb közönségnek tervezett mobilszolgáltatás fogadtatásából kiderült, hogy a 18-35 éves korosztály mellett a 36-55 éves korcsoportban is megvan az igény a digitálisan igénybevehető szolgáltatásokra, az egyszerű, ‘bárhol-bármikor’ ügyintézésre. Mivel a mobilnet-használók adatigénye folyamatosan növekszik és a Yepp korlátlan belföldi mobilnet-hozzáférést kínál, így a Yettel országos reprezentatív kutatásában arra kereste a választ, hogy – bár az internethez való hozzáférés módja azonos az egyes generációkban – a különböző korcsoportok mire és hogyan használják a netet. Az eredmények alapján ez már jelentős különbségeket mutat a korosztályok között.

Kevesen használjak keveset a netet (sokak sokat)

100 fő Z generációs válaszadó közül mindössze 1, az Y generációsok közül 4, és még az X generáció tagjai közül is csak 12 olyan felhasználó van, aki legfeljebb naponta csak egyszer használja netezésre az okostelefonját. A 16-25 évesek közel fele (49%), de még a 46-55 évesek egyharmada és az 56 év fölöttiek egynegyede is mobilon netezik „amikor csak lehetséges” – azaz szinte egész nap. Az okostelefon ezzel minden más eszközt megelőz – a következő legnépszerűbb a laptop és a notebook, amelyet a megkérdezettek közel fele (48%) használ naponta legalább egyszer internetezésre.

A közösségi médiában a legtöbb időt az Y generáció tölti, közülük is leginkább a 26-35 évesek. A közösségi oldalakon a legkedveltebb tevékenység a posztok, bejegyzések olvasása – minden második válaszadó naponta legalább 1-2 órát tölt ezzel. Ezt a videónézés követi, majd jóval rövidebb időtartamban a saját poszt, bejegyzés vagy hozzászólás írására fordítanak időt. A videó egyértelműen a legfiatalabbak, a Z generáció tagjainak a szórakozása: kétharmaduk (66%) naponta legalább 1-2 órát, 20 százalékuk pedig több mint három órát fordít erre naponta.

Még mindig a Facebook és az Instagram vezet

A fiatalok közösségi platformja egyértelműen a TikTok és az Instagram – előbbit a Z generáció fele, utóbbit pedig 55 százaléka naponta többször is használja. A Facebook a 26 éven aluliak körében némileg kevésbé népszerű, de így is döntő részük (81%) naponta belép a felületre. A YouTube inkább a Z és az Y generációk platformja, az X (korábbi nevén Twitter) pedig a kevésbé elterjedt oldalak közé tartozik itthon. Az egyéb közösségi oldalakat már kevésbé használjuk, de a Reddit, a BeReal és főleg a Snapchat a legfiatalabbak között azért népszerű (utóbbin a Z generáció tagjainak 37 százaléka legalább napi szinten küld üzenetet). Bár a Teams sokaknak munkaeszköz, mégis inkább az Y és Z generáció használja, nem pedig az idősebb X generáció.

Így üzenünk a neten

Az üzenetküldő és chatszolgáltatások esetén is megfigyelhetők a korosztály szerinti különbségek: minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban messengerezik – de még az 56 év fölöttiek 56 százaléka is naponta többször használja az alkalmazást. A Viber és a Whatsapp esetén hasonló a helyzet: bár az Y és az X generáció is sűrűn lép fel ezekre a platformokra, de utóbbiak körében magasabb a szolgáltatást egyáltalán nem használók aránya. A Gmaillel, az Outlookkal és az irodai levelezőprogramokkal inkább az Y és az X generáció küld e-maileket.

Leginkább az Y generáció, különösen a 26-35 évesek töltenek időt munka- és magáncélú e-mailek írásával (sorrendben 51, illetve 46 százalék legalább napi félórát foglalkozik ezzel). Munka miatt szintén az Y generáció chatel a legtöbbet (47 százalékuk naponta legalább félórát), magáncélból viszont már a Z generáció tagjai (minden második fiatal naponta legalább 2-3 órát). A chatelésről is elmondható, hogy a kor előrehaladtával egyre rövidül az ezzel töltött idő.

Látható tehát, hogy generációnként eltérő mértékben, de rengeteg időt töltünk a digitális térben. A az ország első digitális előfizetése, a Yepp éppen azoknak a felhasználóknak jelent jó megoldást, akiknek elsősorban adatra van szükségük, és ügyeiket online szeretik intézni. A tarifa korlátlan belföldi adatkeretet és 50 GB EU/1-es díjzóna roamingot biztosíté, hűségszerződés nélkül vehető igénybe, és digitálisan, teljes egészében a Yettel alkalmazáson keresztül rendelhető meg. Így ugyanazt a felhasználói élményt hozza, mint amit sok közkedvelt szolgáltatás a streamingtől az ételrendelésen át az autómegosztásig. Ezzel is biztosítja a digitálisan érettebb felhasználóknak az elvárt, kötöttségek nélküli szabadságot.

Az egyes generációk kutatásban használt életkori meghatározása: Z: 16-24 évesek, Y: 25-44 évesek, X: 45-65 évesek.

A kutatás 1006 fő online megkérdezésével zajlott 2024. március 14-25. között. A minta reprezentatív a 16-65 éves magyar lakosságra életkor, nem, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint (Impetus Research).

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!