Egyéb kategória
50 milliós Digitális Felzárkóztatási Alapot indít a Magyar Vöröskereszt és a Telenor
Vállalatok és magánszemélyek csatlakozását is várják,
Digitális alapot indít a szociálisan rászorulók digitális felzárkóztatásának támogatására, a digitalizációban való részvétel javítására a Telenor és a Magyar Vöröskereszt. Az alapból a kor elvárásainak megfelelő eszközökre – mobiltelefon, tablet, laptop – és szoftverekre lehet pályázni. A Digitális Felzárkóztatási Alapot a mobilszolgáltató 50 millió forinttal támogatja. Az alap az első évben elsősorban és kiemelten a gyermekvédelmi gondoskodásban élő, valamint a Családok Átmeneti Otthonában élő gyerekekre fókuszál. A fenntartható finanszírozáshoz további vállalatok és magánszemélyek csatlakozását várják.
A járványhelyzetre való tekintettel idén nem szervez karácsonyi ünnepséget a Telenor, és az erre szánt összeget jó ügyre fordítja. Ennek érdekében a Magyar Vöröskereszttel közösen 50 millió forintos kezdő összeggel elindítja a Digitális Felzárkóztatási Alapot. A pénzügyi alap kapcsolattartásra, tanulásra, internetezésre alkalmas eszközök – például mobiltelefon, tablet, laptop – vagy szoftverek vásárlását támogatja. A pályázat egészségügyi, szociális és gyermekvédelmi, valamint gyermekjóléti intézmények (kórházak, idősotthonok, családok átmeneti otthona, valamint gyermekotthonok), illetve szociálisan rászoruló személyek (elsősorban tanulók, idősek, nagycsaládosok, gondozásra szorulók, egyszülős családok gyermekei, valamint a szociális- és gyermekvédelmi/jóléti ellátórendszer ügyfelei) számára szól. Az alap folyamatosan nyitott, a beérkezett pályázatokat havonta bírálják el.
„Abban hiszünk, hogy az adománygyűjtés nem csak az ünnepek idején fontos. Szeretnénk, ha a program fenntarthatóan, hosszabb távon is működne, ezért cégek, szervezetek és magánszemélyek számára is megnyitjuk a lehetőséget az Alap támogatására.”
– mondta Erdélyi Márk, a Telenor jogi és reputációs vezérigazgató-helyettese.
A Telenor és a Magyar Vöröskereszt együttműködése hosszú időre nyúlik vissza: 2013 óta dolgoznak közösen azon, hogy a mobilinternetet és a digitális megoldásokat a legnagyobb itthoni humanitárius szervezet munkájába integrálják, 2014-ben pedig stratégiai megállapodást kötöttek, amelyben a telekommunikációs vállalat támogatóként tett vállalásokat a Vöröskereszt katasztrófa-készenléti és válaszadási munkájának támogatására. Mindezeken túl a Telenor a Vöröskereszt munkáját támogató több közös fejlesztésben is részt vállal.
„A Magyar Vöröskereszt minden olyan elvi és gyakorlati lehetőséget megragad, mely elősegíti rászoruló embertásaink támogatását. Stratégiánk mentén – összhangban humanitárius elveinkkel, értékeinkkel – elkötelezettek vagyunk a digitális átalakulás és felzárkóztatás mellett. Ez a jelentős összeg elősegíti ezirányú törekvésünket, egyúttal lehetőséget teremt arra, hogy támogassuk a rászorulók online tanulását és információszerzését, illetve az akaratlan digitális elszigeteltségben élők számának csökkentését.”
– nyilatkozta Horváth Péter Zsolt, a Magyar Vöröskereszt főigazgató-helyettese.
A Telenor az otthonokban élő gyerekekért
Az Alap az első évben elsősorban és kiemelten a gyermekotthonokban élő, valamint a családjukból kiemelt gyerekekre, a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyerekekre, valamint a Családok Átmeneti Otthonában élőkre fókuszál. Magyarországon közel 25 000 gyermek és fiatal él a családjából kiemelve. A Telenor karácsonyi kampányában a gyermekotthonokban élő gyerekek támogatását tűzte ki célul. Többek közt ezt a törekvést szolgálja a Digitális Felzárkóztatási Alap létrehozása is. A Telenor felkérésére Dragomán György író-műfordító gondolta újra A kis gyufaárus lány történetét, amely könyvben is megjelent. A könyv megvásárlói a gyermekotthonban élő gyerekek, és mentorprogramjuk révén a velük foglalkozó önkéntesek számára segítséget nyújtó Gyermekhíd Alapítványt támogatják. Emellett a 06-80-621-000 ingyenesen hívható telefonszámon december 20-ig meghallgató a történet új befejezése; a Telenor pedig minden december 20-ig beérkező hívás után 500 forinttal támogatja az Alapítványt.
Részletek a Digitális Felzárkóztatási Alapról az alábbi oldalon: https://voroskereszt.hu/digitalis-felzarkoztatasi-alap/
Egyéb kategória
Bemutatták a jövő Yettel üzleteit
Budapesten, Belgrádban és Szófiában egyidőben mutatták be, hogyan alakulnak majd át a jövő Yettel üzletei.
Az új koncepció nemcsak az üzletben eltöltött időt, hanem bizonyos esetekben az odavezető utat is újraértelmezi. A cseh Bratka tervezőiroda rendhagyó ötleteit a magyar szakemberek elsőként a KÖKI Bevásárlóközpontban valósították meg úgy, hogy a középpontban a közvetlenség és az akadálymentesítés új szintje áll.
A mobiltársaság egyre nagyobb fókuszt helyez a digitális ügyfélélményre, hivatalos alkalmazásában is egyre több hasznos és kényelmi funkciót biztosít, ami megkönnyíti az ügyfelek mindennapi életét, vagy szükség esetén a kapcsolattartást a vállalattal. A kényelmes, digitális megoldások előretörésével a személyes kapcsolatfelvétel lehetőségét biztosító Yettel üzletek továbbra is várják az ügyfeleket, sőt, a szolgáltató teljesen újragondolta, amit a személyes ügyintézésről eddig ismerhettek az emberek: a kiszolgálásban mostantól a közvetlenség kapja a főszerepet. Ezt erősíti az új üzletkialakítás is, elsősorban, hogy a megszokottól eltérően nem egymással szemben elhelyezkedő asztalok és székek alkotják a berendezést, hanem egy kényelmes kanapén, egymás mellett ülhetnek az ügyintézők és a vendégek. A készülékgyártók termékei is új módon jelennek meg az üzlet területén: nem különálló eszközöket, hanem azok teljes ökoszisztémáját mutatják be az erre kialakított prémium felületeken.
Az új design mellett a Yettel digitális vállalatként eddig is nagy hangsúlyt fektetett új funkciók bevezetésére; most az akadálymentesítés terén vezetnek be egy új innovációt. A fogyatékossággal élő vendégek az online időpontfoglalásnál jelezhetik speciális igényeiket, ezt követően pedig a helyszínen már a vállalat kollégái segítik őket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a bejelentkezéskor SMS-ben kapott válaszban található linkre kattintva nemcsak az üzleten belüli eligazodáshoz kérhetnek személyes támogatást, hanem a megközelítéshez és a bejutáshoz is. A funkció novembertől országszerte közel 90 üzletben érhető el.
Az új, egységes dizájnt valamennyi Yettel országban alkalmazzák majd; a tervek szerint több hazai üzlet is ennek megfelelően alakul át. Az előkészítő szakasz után, mérlegelve a tapasztalatokat, a mobilcég azon dolgozik, hogy további üzletei is e szerint újuljanak meg.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egyéb kategória
Gerillaakcióval lepte meg hétfő reggelre a fővárost az SOS Gyermekfalvak
Mit keres egy baba hordozókendőben a Nagymező utcai Radnóti-szoborra, Hofi-szoborra, a Széll Kálmán-szoborra vagy a Madách téren álló Táncosnőre kötve?
Hogy kerül egy rácsos babaágy a Blaha Lujza térre? Az SOS Gyermekfalvak utcai gerillaakciójával a kórházban hagyott több száz csecsemő ügyére hívta fel a figyelmet.
Közel 300 kisbaba tölti élete első hónapjait kórházban, mert szülei elhagyták, vagy nem tudják hazavinni.
Az SOS Gyermekfalvak október 7-én, az állami gondoskodásban élő gyerekek napján az elhagyott csecsemőkre és a drasztikus nevelőszülő hiányra hívta fel a figyelmet kreatív utcai gerillaakciók keretében.
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
Egyéb kategória
Országos kutatásból netezési körkép: a magyarok többségének élete elképzelhetetlen net nélkül
Az internet ugyanúgy kell, de másképpen használják a generációk.
Rengeteget internetezünk, leginkább okostelefonon, és minden második fiatal napi 2-3 órát tölt el chateléssel – derül ki a Yettel országos, reprezentatív kutatásából. Bár minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban használja mobilon az internetet, de még az X generáció 85 százaléka is naponta többször felmegy a netre. A legnépszerűbb közösségi platform továbbra is a Facebook, de a Z generációsok körében a TikTok és az Instagram is hódít.
Az idén nyáron bemutatott Yepp, a fiatalabb közönségnek tervezett mobilszolgáltatás fogadtatásából kiderült, hogy a 18-35 éves korosztály mellett a 36-55 éves korcsoportban is megvan az igény a digitálisan igénybevehető szolgáltatásokra, az egyszerű, ‘bárhol-bármikor’ ügyintézésre. Mivel a mobilnet-használók adatigénye folyamatosan növekszik és a Yepp korlátlan belföldi mobilnet-hozzáférést kínál, így a Yettel országos reprezentatív kutatásában arra kereste a választ, hogy – bár az internethez való hozzáférés módja azonos az egyes generációkban – a különböző korcsoportok mire és hogyan használják a netet. Az eredmények alapján ez már jelentős különbségeket mutat a korosztályok között.
Kevesen használjak keveset a netet (sokak sokat)
100 fő Z generációs válaszadó közül mindössze 1, az Y generációsok közül 4, és még az X generáció tagjai közül is csak 12 olyan felhasználó van, aki legfeljebb naponta csak egyszer használja netezésre az okostelefonját. A 16-25 évesek közel fele (49%), de még a 46-55 évesek egyharmada és az 56 év fölöttiek egynegyede is mobilon netezik „amikor csak lehetséges” – azaz szinte egész nap. Az okostelefon ezzel minden más eszközt megelőz – a következő legnépszerűbb a laptop és a notebook, amelyet a megkérdezettek közel fele (48%) használ naponta legalább egyszer internetezésre.
A közösségi médiában a legtöbb időt az Y generáció tölti, közülük is leginkább a 26-35 évesek. A közösségi oldalakon a legkedveltebb tevékenység a posztok, bejegyzések olvasása – minden második válaszadó naponta legalább 1-2 órát tölt ezzel. Ezt a videónézés követi, majd jóval rövidebb időtartamban a saját poszt, bejegyzés vagy hozzászólás írására fordítanak időt. A videó egyértelműen a legfiatalabbak, a Z generáció tagjainak a szórakozása: kétharmaduk (66%) naponta legalább 1-2 órát, 20 százalékuk pedig több mint három órát fordít erre naponta.
Még mindig a Facebook és az Instagram vezet
A fiatalok közösségi platformja egyértelműen a TikTok és az Instagram – előbbit a Z generáció fele, utóbbit pedig 55 százaléka naponta többször is használja. A Facebook a 26 éven aluliak körében némileg kevésbé népszerű, de így is döntő részük (81%) naponta belép a felületre. A YouTube inkább a Z és az Y generációk platformja, az X (korábbi nevén Twitter) pedig a kevésbé elterjedt oldalak közé tartozik itthon. Az egyéb közösségi oldalakat már kevésbé használjuk, de a Reddit, a BeReal és főleg a Snapchat a legfiatalabbak között azért népszerű (utóbbin a Z generáció tagjainak 37 százaléka legalább napi szinten küld üzenetet). Bár a Teams sokaknak munkaeszköz, mégis inkább az Y és Z generáció használja, nem pedig az idősebb X generáció.
Így üzenünk a neten
Az üzenetküldő és chatszolgáltatások esetén is megfigyelhetők a korosztály szerinti különbségek: minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban messengerezik – de még az 56 év fölöttiek 56 százaléka is naponta többször használja az alkalmazást. A Viber és a Whatsapp esetén hasonló a helyzet: bár az Y és az X generáció is sűrűn lép fel ezekre a platformokra, de utóbbiak körében magasabb a szolgáltatást egyáltalán nem használók aránya. A Gmaillel, az Outlookkal és az irodai levelezőprogramokkal inkább az Y és az X generáció küld e-maileket.
Leginkább az Y generáció, különösen a 26-35 évesek töltenek időt munka- és magáncélú e-mailek írásával (sorrendben 51, illetve 46 százalék legalább napi félórát foglalkozik ezzel). Munka miatt szintén az Y generáció chatel a legtöbbet (47 százalékuk naponta legalább félórát), magáncélból viszont már a Z generáció tagjai (minden második fiatal naponta legalább 2-3 órát). A chatelésről is elmondható, hogy a kor előrehaladtával egyre rövidül az ezzel töltött idő.
Látható tehát, hogy generációnként eltérő mértékben, de rengeteg időt töltünk a digitális térben. A az ország első digitális előfizetése, a Yepp éppen azoknak a felhasználóknak jelent jó megoldást, akiknek elsősorban adatra van szükségük, és ügyeiket online szeretik intézni. A tarifa korlátlan belföldi adatkeretet és 50 GB EU/1-es díjzóna roamingot biztosíté, hűségszerződés nélkül vehető igénybe, és digitálisan, teljes egészében a Yettel alkalmazáson keresztül rendelhető meg. Így ugyanazt a felhasználói élményt hozza, mint amit sok közkedvelt szolgáltatás a streamingtől az ételrendelésen át az autómegosztásig. Ezzel is biztosítja a digitálisan érettebb felhasználóknak az elvárt, kötöttségek nélküli szabadságot.
Az egyes generációk kutatásban használt életkori meghatározása: Z: 16-24 évesek, Y: 25-44 évesek, X: 45-65 évesek.
A kutatás 1006 fő online megkérdezésével zajlott 2024. március 14-25. között. A minta reprezentatív a 16-65 éves magyar lakosságra életkor, nem, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint (Impetus Research).
További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!
-
Gazdaság1 hét ago
Minden jel arra mutat, hogy emelkedniük kellene a lakáshitel kamatoknak, de…
-
Okoseszközök2 hét ago
Így alakítja át az üzletet a mesterséges intelligencia
-
Gazdaság2 hét ago
Nagyon gyúrnak a lakáskampányra a biztosítók: már most tucatnyi akció közül választhatunk
-
Szórakozás2 hét ago
Átadták a 44. Magyar Filmszemle díjait
-
Okoseszközök2 hét ago
Érkezik a tavasz, nyílnak a virágok és a lehetőségek is
-
Mozgásban2 hét ago
Bridgestone abroncsokon hasít az új Porsche Macan Electric és Panamera
-
Egészség2 hét ago
Magyar fejlesztések is segítik a jövő olimpikonjait
-
Ipar2 hét ago
Új, közvetlen járatot indít a DACHSER Hungary Kecskemétről Bulgáriába