Connect with us

Egyéb kategória

A gépi tanulás már az ókori görög szövegeken is segít

A mesterséges intelligenciával folytatott kísérletek a történelemtudományban is elkezdődtek, elég jó eredményekkel. A Nature friss tanulmánya szerint az ókori görög táblafeliratok pontosabban visszaállíthatók gépi tanulással, mint történészekkel.

Kézenfekvő ötlettel állt elő a Nature újonnan megjelent tanulmánya a történelmi terület és a gépi tanulás lehetőségeinek összekapcsolásával. Ha van rengeteg történészek által már feldolgozott szöveg, jelen esetben ókori görög kőbe, kerámiába vagy fémbe vésett felirat, akkor a gépi tanulás a meglévő anyagok alapján javaslatot tehet a fennmaradó töredékes szövegek rekonstruálására, készülési helyének és idejének meghatározására. A történészek legnagyobb problémája, hogy az idő során a feliratok sérültek, illetve a készülésük pontos idejét és helyét sem lehet tudni, mivel a felirathordozókat az évszázadok során bárhová szállíthatták eredeti helyéről. Mindez rendkívül nehézkessé teszi a szövegek restaurálását és megértését vagyis az epigráfia tudományát.

A tanulmány szerzői az Alphabet-féle DeepMind Ithaca mély neurális hálózatot vették igénybe a vizsgálathoz, melynek során a Packard Humanities Institute 185,5 ezer feliratából álló adatkészletét dolgozták fel. A vizsgálatban a kutatók a betűket és a szavakat egyaránt figyelembe vették a szövegkörnyezet értelmezhetősége érdekében, miközben a sérült betűket speciális karakterrel helyettesítették.

A kutatók szerint a gépek és az emberek együttműködése vezet a leghatékonyabb eredményre, ezért a folyamatot is így alakították. A beolvasott szövegek közül történészek segítségével meghatározták a helyreállítási feladatok nehézségét, valamint a mintaként használható szöveges párhuzamokat. Majd a történészek számára bemutatták az Ithaka 20-20 legvalószínűbbnek jelölt restaurációs hipotézisét, és a (szintén DeepMind-féle) Pythia neurális hálózat elvégezte a visszaállítási feladatot. Végül a szakértők felcímkézték a szövegben az ismert görög személyneveket, ami a lokáció és az időszak meghatározása miatt lényeges.

Az eredmény elég meggyőző a szövegek visszaállításában, illetve helyének és idejének meghatározásában is. A Nature tanulmánya szerint az Ithaca önmagában is 61,8 százalékos pontossággal restaurálja a sérült szövegrészleteket, de emellett a történészek munkáját is 25,3 százalékról 71,7 százalékos pontosságra növelte. A szöveg készítési helyszínének meghatározása 70,8 százalékos a névtannal foglalkozók 21,2 százalékos értékeihez képest. A szöveg keletkezési idejét az eszköz szintén jobban meg tudja becsülni, nagyjából 29 éven belüli pontossággal, ami a névtanosoknak 144 éven belüli értékekkel sikerült a tesztadatokon.

tanulmány szerzői a görög történelem segítése mellett egy általánosabb kutatási célt is választottak, annak bizonyítását, hogy a mesterséges intelligencia hasznos eszköz lehet a történészek kezében. Az Ithaka segítségével a kutatók most is próbálkozhatnak akkád, démotikus, héber és maja adatkészletek tanulmányozásával, de a jövőben a DeepMind más ókori nyelveket is szeretne elemezhetővé tenni. Az Ithaka nyílt forrású kódja GitHubon megtalálható, az oldalon pedig az ókori görög feliratok kutatói kísérletezhetnek az eszközzel, mások pedig az előre megadott példaszövegekkel.

Forrás: HWSW

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 

Egyéb kategória

Minden idők legnagyobb fekete lyuk összeolvadását észlelték a LIGO detektorai

Minden eddiginél nagyobb tömegű feketelyuk-kettős összeolvadást detektált az amerikai Nemzeti Tudományos Alap (NSF) által finanszírozott LIGO obszervatóriumokkal a LIGO–Virgo–KAGRA (LVK) együttműködés. Az esemény nem csak a kiemelkedő tömeg miatt érdekes, hanem mert keletkezésének megfejtése közelebb viheti a kutatókat a fekete lyukak születésének jobb megértéséhez.

A GW231123 jelzésű jelet az ún. negyedik megfigyelési időszakban észlelték a LIGO Livingstonban (Louisiana állam) és Hanfordban (Washington állam) található ikerdetektorai, 2023. november 23-án. Az eredményt a 24. Nemzetközi Általános Relativitáselmélet és Gravitáció Konferencián (GR24) és a 16. Edoardo Amaldi Gravitációs Hullám Konferencián, a két szakterület legnagyobb tudományos szakmai rendezvényén mutatták be, amelyek most közösen kerültek megrendezésre Glasgowban (Skócia), július 14 és 18. között.

A LIGO (Lézer Interferométeres Gravitációs Hullám Obszervatórium) 2015-ben írt történelmet, amikor először detektált gravitációs hullámokat. Akkor a hullámok egy feketelyuk-páros összeolvadásból származtak, amelynek eredményeként egy, a Nap tömegének 62-szeresét kitevő fekete lyuk jött létre. Azóta a mérésekben részt vevő detektorok körülbelül 300 gravitációs hullámot észleltek, csak a negyedik (2023. májusa óta tartó) megfigyelési időszak alatt pedig 200-at.

A most közzétett esemény során egy olyan végső fekete lyuk keletkezett, amely a Nap tömegének körülbelül 225-szöröse, vagyis minden eddig detektáltnál nagyobb. A születő fekete lyuk két fekete lyuk összeolvadásából keletkezett, amelyek tömege körülbelül 100, illetve 140 naptömeg volt, ráadásul rendkívül gyorsan forog is. A csillagfejlődés standard modelljei nem engednek meg ilyen tömegű fekete lyukakat ezért a kutatók azt valószínűsítik, hogy a most összeolvadó két fekete lyuk korábban szintén kisebb fekete lyukak összeolvadásával jöhetett létre.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fizikai és Csillagászati Intézetének kutatói, Frei Zsolt vezetésével, még 2007-ben kapcsolódtak be az együttműködésbe, és azóta aktív résztvevői a kollaboráció munkájának.

„Érdekessége ennek az események, hogy mivel itt nagyon nagy tömegű fekete lyuk párosról van szó, ezt nagyon messziről is képes volt érzékelni a LIGO obszervatórium – mondta el a most közzétett eredményről Frei Zsolt. –  Kihívást jelent azonban, hogy megfejtsük, hogyan tudott kisebb fekete lyukak összeolvadásából, ennyi idő alatt, ilyen közepes tömegű fekete lyuk keletkezni, ami ráadásul ennyire nagy sebességgel pörög is.”

A GW231123 eseményben részt vevő fekete lyukak nagy tömege és rendkívül gyors forgása, amely közel van az Einstein általános relativitáselmélete szerint elképzelhető maximális forgási sebességhez, kihívások elé állítja mind a gravitációs hullámok detektálásának technológiáját, mind az elméleti modelleket. A kutatók ezért folytatják az elemzést és a modellek finomítását, hogy ilyen szélsőséges eseményeket is értelmezni tudjanak, de ez akár évekbe is telhet.

A mostani észlelést rögzítő LIGO, valamint a kollaborációban még részt vevő Virgo és KAGRA gravitációs hullám detektorokat azért tervezték, hogy a kozmikus események által okozott apró téridő-torzulásokat mérjék. Az együttműködés negyedik megfigyelési időszaka 2023 májusában kezdődött, és az első fél év további megfigyeléseit (2024 januárjáig) később, a nyár folyamán teszik közzé, így még több izgalmas eredményre is számíthatunk a közeljövőben.

„Abban reménykedünk, hogy neutroncsillagok összeolvadását is érzékelni fogjuk, hiszen az ELTE kutatóinak ez van a fő fókuszában, mi ezek lokalizálásán dolgozunk, hogy lehetősége legyen más távcsöveknek is megfigyelni őket. De ezek sokkal ritkább események, mint a fekete lyukak összeolvadása, amelyekből 300 körülit detektáltunk már a 2015-ös felfedezés óta. Neutroncsillag-összeolvadásból viszont csak egyet” – tette hozzá Frei Zsolt, aki azt is elmondta, hogy a negyedik megfigyelési időszak, ami az eddigi leghosszabb és legérzékenyebb is egyben, nyáron ért volna véget, de azt november végig meghosszabbították. Ennek az az oka, hogy nemrég indult el a világ legnagyobb csillagászati kamerájával felszerelt, az Atacama-sivatagban, 2680 méter magasan felépült obszervatórium az ún. Legacy Survey of Space and Time (LSST), amely tíz éven keresztül készít színes, nagy felbontású, időbeli változásokat is követő felvételeket az univerzumról. A kollaboráció tagjai pedig úgy gondolták, mindenképpen érdemes lenne, hogy a két obszervatórium együtt is működhessen, mielőtt a LIGO detektorait több évre leállítják, hogy tovább fejleszthessék azokat.

„Izgalmas lenne, ha ez alatt az időszak alatt láthatnánk neutroncsillagot és azt az LSST-vel is meg tudnánk figyelni. Ez az ELTE-s kutatóknak külön remek lehetőség lenne, hiszen mi kiemelten dolgozunk ezen a területen” – mutatott rá kutatásaik fontosságára Frei Zsolt.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egyéb kategória

A hullámkarton forradalmasíthatja a kortárs művészetet

A hullámkarton nemcsak 80 százalékkal kisebb ökológiai lábnyomot hagy maga után, mint a hagyományos anyagok, de 92 százalékos újrahasznosítási aránya és látványos felhasználhatósága miatt a kiállítóterek, színpadok és filmstúdiók új kedvencévé vált.

A világ 160 millió tonnányi éves termelése már nemcsak logisztikai, hanem kreatív térnyerést is jelent. Miklós Zsolt, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezetője szerint a fenntarthatóság nem a kompromisszumokról szól, hanem az új lehetőségek felismeréséről.

A fenntarthatóság ma már nem csupán gazdasági vagy ipari törekvés, hanem esztétikai és társadalmi állásfoglalás is. A kortárs művészetben egyre látványosabban jelenik meg az a szemlélet, amely az anyaghasználatot is környezettudatos alapokra helyezi. Ennek egyik legizgalmasabb példája a hullámkarton térnyerése a művészeti installációktól egészen a díszletépítésig.

A művészeti installációk fenntarthatósági lábnyomát akár 80 százalékkal is csökkentheti a hullámkarton használata – különösen a hagyományos anyagokkal (fém, fa, műanyag) szemben. A karton nemcsak jelentősen könnyebb, de alacsonyabb szállítási költséget, kisebb ökológiai terhelést és gyorsabb lebomlást is biztosít.

Eközben a kartonalapú csomagolások újrahasznosítási aránya Európában meghaladja a 92 százalékot – ez a legmagasabb a csomagolóanyagok között. Világszerte évente több mint 160 millió tonna hullámkartont gyártanak, és miközben továbbra is kulcsfontosságú szereplője a logisztikának, egyre többször bukkan fel kiállítóterekben, közösségi terekben és filmes produkciókban is.

A környezeti előnyök mellett a hullámkarton energiatakarékos alternatívát is kínál. Egy tonna újrahasznosított karton előállítása során akár 4000 kWh energiát lehet megtakarítani – ez egy európai háztartási hűtőszekrény több mint 10 évnyi fogyasztásának felel meg.

Miklós Zsolt, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezetője szerint a fenntarthatóság nem a kompromisszumokról szól, hanem az új lehetőségek felismeréséről. „Mi, mint gyártók, különösen büszkék vagyunk arra, hogy egyre több fiatal alkotó fedezi fel újra ezt az anyagot – és hogy ebben a folyamatban a hazai ipar is inspirációs forrássá válhat” – mondta a szakember,

Olafur Eliasson 2016-os „Green Light – An Artistic Workshop” című projektje ikonikus példája annak, hogyan válhat a hullámkarton a társadalmi üzenet részévé. A dán-izlandi művész menekültekkel együttműködve készített moduláris lámpákat újrahasznosított kartonból, amelyek a közösségi alkotást és a társadalmi integrációt hirdették – a projekt a velencei biennálén is bemutatkozott.

Michael Rakowitz amerikai–iraki művész „The Invisible Enemy Should Not Exist” című kartonszobraiban azokat az iraki műtárgyakat idézte meg, amelyeket háborús pusztítás vagy fosztogatás miatt vesztett el a világ. A karton itt nemcsak formai médium, hanem történelmi emlékezet és politikai kiállás eszköze is lett.

A filmiparban is forradalom zajlik: David Lowery rendező 2024-es karácsonyi filmjében teljes belső díszletvilágot építtetett hullámkartonból. Lowery szerint a karton „olcsó, könnyű és mágikus anyag”, amely nemcsak a gyerekkori képzelet tereit idézi meg, de látványos és fenntartható alternatívája lehet a filmes díszletgyártásnak is.

Magyarországon is egyre többen fedezik fel a karton új szerepét a formatervezésben. 2025 tavaszán a Bartók Tavasz – Nemzetközi Művészeti Hetek keretében Olivier Grossetête francia képzőművész vezetésével több száz önkéntes építette meg a Keleti pályaudvar monumentális másolatát hullámkartonból az Erzsébet téren. A projekt nemcsak látványos installációként működött, hanem a közösségi művészet és az ideiglenes, fenntartható építés szimbólumává is vált.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egyéb kategória

Tizedik alkalommal választották Európa legjobb légitársaságának a Turkish Airlines-t

A világ legtöbb országába repülő légitársaságaként ismert Turkish Airlines ismét megerősítette vezető szerepét a nemzetközi légiközlekedési iparágban: a 2025-ös Skytrax World Airline Awards díjátadón tizedik alkalommal nyerte el az „Európa legjobb légitársasága” címet.

A légiközlekedés Oscarjaként is emlegetett díjátadó ünnepséget június 17-én rendezték meg a párizsi Lég- és Űrmúzeum történelmi falai között.

A déli régió legjobb légitársaságának is megválasztott török nemzeti légitársaság számos további rangos elismerésben is részesült. A Turkish Airlines elnyerte a Világ legjobb üzleti osztályú fedélzeti cateringje, Európa legjobb üzleti osztálya, Dél-Európa legjobb üzleti osztálya és az Európa legjobb üzleti osztályú fedélzeti cateringje díjakat, amelyek a prémium kabinokban nyújtott kiemelkedő szolgáltatási színvonalat tükrözik. A légitársaság ezen felül elnyerte az Európa legjobb turistaosztálya és az Európa legjobb turistaosztályú fedélzeti cateringje címeket is, ezzel is bizonyítva elkötelezettségét a magas színvonalú utazási élmény biztosítása mellett minden osztályon. Ezek az elismerések, összesen nyolc díj, ismét megerősítik a Turkish Airlines erős pozícióját a globális légiközlekedési szektorban, valamint vezető szerepét a régióban.

Ezeket a díjakat nemzetközi utasok millióinak közvetlen visszajelzései alapján ítélik oda, így valódi mérőszámot jelentenek az utaselégedettség tekintetében. A Turkish Airlines kiváló szolgáltatási minőségének, páratlan útvonalhálózatának és a Turkish DO&CO-val közösen megalkotott fedélzeti gasztronómiai élményének ismételt elismerése jól tükrözi a légitársaság töretlen elkötelezettségét vendégei iránt.

A díjak kapcsán a Turkish Airlines igazgatótanácsának és végrehajtó bizottságának elnöke, Prof. Ahmet Bolat így nyilatkozott:

„Mérhetetlen büszkeség számunkra, hogy utasaink ismét Európa legjobb légitársaságának választottak bennünket. Ez az elismerés – a többi díjjal együtt – csapatunk fáradhatatlan munkájának és szenvedélyének bizonyítéka. Munkánkat a török vendégszeretet hagyományai vezérlik, és szívből köszönjük utasainknak és a Skytrax szervezetnek, hogy megerősítették elkötelezettségünket a kiválóság iránt. Továbbra is azért dolgozunk, hogy világszerte felejthetetlen utazási élményeket nyújtsunk vendégeinknek.”

A Skytrax vezérigazgatója, Edward Plaisted hozzátette:

„Örömmel látjuk, hogy a Turkish Airlines nyolc díjat is elnyert a 2025-ös World Airline Awards keretében, köztük az Európa legjobb légitársasága, a legjobb üzleti osztályú catering, valamint a Dél-Európa legjobb légitársasága címeket. A Turkish Airlines olyan gondosan kialakított szolgáltatást nyújt, amely mélyen rezonál az utasokkal – a vendégszeretettől kezdve a fedélzeti étkezések minőségéig. Az eredmények újfent megerősítik a légitársaság vezető szerepét a régióban, valamint stabil jelenlétét a világ élvonalában.”

A hat kontinensre kiterjedő, folyamatosan bővülő útvonalhálózatával – amelyért Guinness-rekord is illeti –, a Turkish Airlines a török vendégszeretet szellemiségét testesíti meg, miközben továbbra is az élen jár a fenntarthatóság és a technológiai innováció területén a légi közlekedésben. A légitársaság növekvő nemzetközi jelenléte biztosítja, hogy a jövőben is irányt mutasson az ágazatban.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Booking.com
 
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Advertisement Booking.com
 

Friss