Egyéb kategória

Taroltak az internetes csalások elleni megoldások a JunctionX Budapest nemzetközi innovációs versenyen

Mintegy négymillió forintos összdíjazás járt a legjobb tech projekteknek.

Közel 70 országból rekordszámú, összesen 722 induló regisztrált az idei JunctionX Budapest hackathonra. A kétnapos innovációs versenyen az Antavo, a SEON és a Wise kihívásait kellett teljesíteni a mindennapi életünket érintő problémákra választ adó technológiai projektek megalkotásával. Összesen 40 pályamunkát értékelhetett a zsűri: az abszolút győztes a magyar Gaia lett, egy olyan megoldással, amely képes kiszűrni a weboldalakra tisztességtelen szándékkal érkező felhasználókat, míg a közönségdíjat a gyanús tranzakciókat lefülelő GeoSnatcher érdemelte ki. A top 5 csapat a közel négymillió forintos összdíjazás mellett értékes szakmai kapcsolatokkal is gazdagodott.

Európa egyik legnépszerűbb innovációs versenye, a JunctionX Budapest október 21. és 23. között ismét hazánkra irányította a nemzetközi techközösség figyelmét. A 48 órás megmérettetés népszerűségét a közel kilencezer eurós díjazás mellett annak köszönheti, hogy a programkódok helyett az innovációra fekteti a hangsúlyt, és olyan fejlesztéseket vár kezdő és tapasztalt indulóktól egyaránt, melyek szinte azonnal a gyakorlatba ültethetők és akár milliók életét változtathatják meg. A versenyt szervező CraftHub emellett kötetlen hangulattal és kapcsolatépítő eseményekkel megspékelt programmal vonzotta a kétnapos hackerverseny résztvevőit a helyszínre, de a hibrid formátumnak köszönhetően összesen 67 országból csatlakoztak az innovátorok, a helyszínen pedig több mint 200 résztvevő állhatott rajtvonalhoz.

Adatokkal támogatott vásárlói élmény és tudatos pénzügyek idegenben

A bizonyítani vágyó fejlesztők két nappal a megmérettetés előtt ismerhették meg a rájuk váró kihívásokat, azok pedig, akik nem összeszokott csapattal neveztek, az egyéni indulók között lelhettek új társakra az előttük álló kódolómaratonon. Az ötlet megszületését követően összesen 48 óra állt az indulók rendelkezésére, hogy fejlesztésüket egy 2 perces bemutatkozó videóval adják el a szakmai zsűrinek, és a hozzá tartozó forráskóddal azt is bizonyítsák, hogy innovációjuk valóban megvalósítható. A vállalati partnerek ezúttal is folyamatos mentorálással támogatták a JunctionX Budapest talán eddigi legfiatalabb mezőnyét: az innovátorok több mint kétharmada ugyanis középiskolás vagy alapképzésben résztvevő hallgató volt. Az erőfeszítés viszont nem volt hiábavaló, összesen 40 projektet értékelhetett végül a zsűri.

A JunctionX Budapest hagyományainak megfelelően ezúttal is napjaink aktuális problémáira keresték a kreatív megoldásokat a versenyzők: az Antavo arra volt kíváncsi, hogyan lehet az eddiginél is hatékonyabban elemezni az online vásárlói utak adatait és ezzel még hűségesebb ügyfelekre szert tenni, míg a Wise a tavalyi év után ismét a globalizáció és a pénzügyi tudatosság területén keresett új ötleteket – ezúttal az idegen országban letelepedő világpolgárok boldogulását segítő fejlesztéssel. Az előbbi kihívást az ACSB csapata nyerte, akik a megadott feladat mellett még a vásárlói hűségprogramok célzott tökéletesítésére is vállalkoztak, míg utóbbi kategóriában a TravelWise vitte a pálmát. Innovációjukkal könnyen és felhasználóbarát formátumban hasonlítható össze a különböző országok árszínvonala, és a költözés előtt biztosabban felmérhető, milyen életminőséget tud majd fenntartani az új országban a kitelepülő.

Taroltak az online csalók ellen küzdő csapatok, magyarok vitték a prímet

Az egyes kihívások győztesei – a kategóriák néhány további ígéretes projektjével kiegészülve – az egyenként 1500-2000 eurós díjazás mellett lehetőséget kaptak arra, hogy élőben is prezentálhassák fejlesztéseiket a résztvevőknek, így akár olyan cégek vagy befektetők támogatását is elnyerhessék, akik rögtön piacra vinnék a friss ötleteket. A pitchek bemutatása után a közönségdíjat egyöntetűen a GeoSnatcher csapata érdemelte ki, akik adatelemzéssel igyekeznek kiszűrni az olyan pénzügyi tranzakciókat, melyeket valószínűleg tisztességtelen szándékkal kezdeményeztek, az abszolút győzelmet és a vele járó 3000 eurós fődíjat pedig a SEON kihívását teljesítő magyar Gaia formáció kapta. Ők egy olyan API-t (Alkalmazásprogramozási Felület, amely kommunikációt és adatcserét tesz lehetővé két különálló rendszer között) alkottak, amely segít eldönteni, hogy weboldalunkra csaló szándékkal érkezett-e a felhasználónk. A dicsőség mellett a győztes csapat egyedülálló lehetőséget kapott, hogy a november eleji, Finnországban rendezett JunctionX 2022 eseményen is részt vegyen.

„Nagyon büszkék vagyunk, hiszen 2022-ben nagyot lépett előre a JunctionX Budapest: egyrészt idén először felkészítő tréning eseménnyel is kiegészítettük a programot, ami nagyon népszerű volt az indulók körében, ráadásul szinte mindenben felülmúltuk a tavalyi évet. A résztvevők száma megduplázódott, tízzel több innovatív projektet nyújtottak be, ráadásul az egyre fiatalodó mezőnyben rekordszámban képviseltették magukat a középiskolások. Köszönet illeti a három kihívást hozó vállalati partnerünk mellett a szponzorként csatlakozó Foundation HQ-t, a Vacuumlabs-t, az Erste Bankot, az SAP-t, a Formlabs-et a The Spot-ot valamint a TIER-t is, az ő támogatásuk, részvételük a megvalósítás mellett a JunctionX Budapest sikerében is nagy szerepet játszott, hiszen a díjazás mellett a verseny legnagyobb vonzereje az a lehetőség, hogy a vállalatok és a nemzetközi techközösség is felfigyelhet a legjobb ötletekre”

– mondja Varga Károly, a szervező CraftHub egyik alapítója és ügyvezetője.

A maratoni szellemi munkához szükséges folyamatos energiabevitelt és a résztvevők felfrissülését a Subway, a Starbucks, a Soproni, az Apenta, a RedBull, illetve a The Box Donut biztosította.

Kapcsolódó cikkek:csalás innovációs internetes JunctionX megoldás nemzetközi

Következő hírünk

A No Fluff Jobs Hollandiában folytatja nemzetközi terjeszkedését

Előző hírünk

Így omlik össze a divatos technológiák népszerűsége

Tovább

Hirdetés

Egyéb kategória

Gerillaakcióval lepte meg hétfő reggelre a fővárost az SOS Gyermekfalvak

Mit keres egy baba hordozókendőben a Nagymező utcai Radnóti-szoborra, Hofi-szoborra, a Széll Kálmán-szoborra vagy a Madách téren álló Táncosnőre kötve?

Hogy kerül egy rácsos babaágy a Blaha Lujza térre? Az SOS Gyermekfalvak utcai gerillaakciójával a kórházban hagyott több száz csecsemő ügyére hívta fel a figyelmet.

Közel 300 kisbaba tölti élete első hónapjait kórházban, mert szülei elhagyták, vagy nem tudják hazavinni.
Az SOS Gyermekfalvak október 7-én, az állami gondoskodásban élő gyerekek napján az elhagyott csecsemőkre és a drasztikus nevelőszülő hiányra hívta fel a figyelmet kreatív utcai gerillaakciók keretében.

A főváros számos közterét lepték el a hordozókendős szobrok, a Blaha Lujza téren és a Nyugati téren pedig felállított rácsos ágyak fogadták a járókelőket. A kampányhoz csatlakozott többek között a budapesti Radnóti Miklós Színház és számos ismert ember is, mint Dallos Bogi, Puskás Peti, Tapasztó Orsi, Ábel Anita, Ördög Nóra, Kiss Ramóna, Szabó Győző, Szabó Erika, Sena, Nádai Anikó.

Közel 24 000 gyerek él gyermekvédelmi gondoskodásban, 30%-uk gyermekotthonban, 300 baba pedig kórházakban, mert nincs elég nevelőszülő. Az alapítvány azért küzd, hogy minden szülők nélkül élő gyerek családba kerülhessen és megoldódjon a kórházban ragadt kisbabák helyzete.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egyéb kategória

Országos kutatásból netezési körkép: a magyarok többségének élete elképzelhetetlen net nélkül

Az internet ugyanúgy kell, de másképpen használják a generációk.

Rengeteget internetezünk, leginkább okostelefonon, és minden második fiatal napi 2-3 órát tölt el chateléssel – derül ki a Yettel országos, reprezentatív kutatásából. Bár minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban használja mobilon az internetet, de még az X generáció 85 százaléka is naponta többször felmegy a netre. A legnépszerűbb közösségi platform továbbra is a Facebook, de a Z generációsok körében a TikTok és az Instagram is hódít.

Az idén nyáron bemutatott Yepp, a fiatalabb közönségnek tervezett mobilszolgáltatás fogadtatásából kiderült, hogy a 18-35 éves korosztály mellett a 36-55 éves korcsoportban is megvan az igény a digitálisan igénybevehető szolgáltatásokra, az egyszerű, ‘bárhol-bármikor’ ügyintézésre. Mivel a mobilnet-használók adatigénye folyamatosan növekszik és a Yepp korlátlan belföldi mobilnet-hozzáférést kínál, így a Yettel országos reprezentatív kutatásában arra kereste a választ, hogy – bár az internethez való hozzáférés módja azonos az egyes generációkban – a különböző korcsoportok mire és hogyan használják a netet. Az eredmények alapján ez már jelentős különbségeket mutat a korosztályok között.

Kevesen használjak keveset a netet (sokak sokat)

100 fő Z generációs válaszadó közül mindössze 1, az Y generációsok közül 4, és még az X generáció tagjai közül is csak 12 olyan felhasználó van, aki legfeljebb naponta csak egyszer használja netezésre az okostelefonját. A 16-25 évesek közel fele (49%), de még a 46-55 évesek egyharmada és az 56 év fölöttiek egynegyede is mobilon netezik „amikor csak lehetséges” – azaz szinte egész nap. Az okostelefon ezzel minden más eszközt megelőz – a következő legnépszerűbb a laptop és a notebook, amelyet a megkérdezettek közel fele (48%) használ naponta legalább egyszer internetezésre.

A közösségi médiában a legtöbb időt az Y generáció tölti, közülük is leginkább a 26-35 évesek. A közösségi oldalakon a legkedveltebb tevékenység a posztok, bejegyzések olvasása – minden második válaszadó naponta legalább 1-2 órát tölt ezzel. Ezt a videónézés követi, majd jóval rövidebb időtartamban a saját poszt, bejegyzés vagy hozzászólás írására fordítanak időt. A videó egyértelműen a legfiatalabbak, a Z generáció tagjainak a szórakozása: kétharmaduk (66%) naponta legalább 1-2 órát, 20 százalékuk pedig több mint három órát fordít erre naponta.

Még mindig a Facebook és az Instagram vezet

A fiatalok közösségi platformja egyértelműen a TikTok és az Instagram – előbbit a Z generáció fele, utóbbit pedig 55 százaléka naponta többször is használja. A Facebook a 26 éven aluliak körében némileg kevésbé népszerű, de így is döntő részük (81%) naponta belép a felületre. A YouTube inkább a Z és az Y generációk platformja, az X (korábbi nevén Twitter) pedig a kevésbé elterjedt oldalak közé tartozik itthon. Az egyéb közösségi oldalakat már kevésbé használjuk, de a Reddit, a BeReal és főleg a Snapchat a legfiatalabbak között azért népszerű (utóbbin a Z generáció tagjainak 37 százaléka legalább napi szinten küld üzenetet). Bár a Teams sokaknak munkaeszköz, mégis inkább az Y és Z generáció használja, nem pedig az idősebb X generáció.

Így üzenünk a neten

Az üzenetküldő és chatszolgáltatások esetén is megfigyelhetők a korosztály szerinti különbségek: minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban messengerezik – de még az 56 év fölöttiek 56 százaléka is naponta többször használja az alkalmazást. A Viber és a Whatsapp esetén hasonló a helyzet: bár az Y és az X generáció is sűrűn lép fel ezekre a platformokra, de utóbbiak körében magasabb a szolgáltatást egyáltalán nem használók aránya. A Gmaillel, az Outlookkal és az irodai levelezőprogramokkal inkább az Y és az X generáció küld e-maileket.

Leginkább az Y generáció, különösen a 26-35 évesek töltenek időt munka- és magáncélú e-mailek írásával (sorrendben 51, illetve 46 százalék legalább napi félórát foglalkozik ezzel). Munka miatt szintén az Y generáció chatel a legtöbbet (47 százalékuk naponta legalább félórát), magáncélból viszont már a Z generáció tagjai (minden második fiatal naponta legalább 2-3 órát). A chatelésről is elmondható, hogy a kor előrehaladtával egyre rövidül az ezzel töltött idő.

Látható tehát, hogy generációnként eltérő mértékben, de rengeteg időt töltünk a digitális térben. A az ország első digitális előfizetése, a Yepp éppen azoknak a felhasználóknak jelent jó megoldást, akiknek elsősorban adatra van szükségük, és ügyeiket online szeretik intézni. A tarifa korlátlan belföldi adatkeretet és 50 GB EU/1-es díjzóna roamingot biztosíté, hűségszerződés nélkül vehető igénybe, és digitálisan, teljes egészében a Yettel alkalmazáson keresztül rendelhető meg. Így ugyanazt a felhasználói élményt hozza, mint amit sok közkedvelt szolgáltatás a streamingtől az ételrendelésen át az autómegosztásig. Ezzel is biztosítja a digitálisan érettebb felhasználóknak az elvárt, kötöttségek nélküli szabadságot.

Az egyes generációk kutatásban használt életkori meghatározása: Z: 16-24 évesek, Y: 25-44 évesek, X: 45-65 évesek.

A kutatás 1006 fő online megkérdezésével zajlott 2024. március 14-25. között. A minta reprezentatív a 16-65 éves magyar lakosságra életkor, nem, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint (Impetus Research).

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egyéb kategória

Biohackingtől a kibernetikus implantátumokig

Hány évvel élhetnek tovább a jövő nemzedékei? Milyen izgalmas technológiai újítások vezethetnek a hosszú élethez? Hol tart most a tudomány a különböző testimplantátumok fejlesztése terén? A jövő tényleg a transzhumánoké?

Az idei MVM Future Talks az emberi élet meghosszabításának témáját járja körül nagyköveteinek nemzetközi dokumentumfilmjeivel, tech innovátorok megszólaltatásával, tudományos fejlesztések bemutatásával. A három részből álló sorozat idén is az online közvetített budapesti talk showban zárul.

Fél évtizede indult útjára az MVM Future Talks tudományos sorozata, azzal a határozott céllal, hogy sztárszakértők segítségével – bárki számára könnyen fogyasztható és szórakoztató módon – keresse a választ az emberiséget leginkább lázban tartó kérdésekre. Az idei talk show a mindenkit ősidők óta foglalkoztató kérdést állította a középpontba: miként dacolhatunk az idővel, és hosszabbíthatjuk meg jelentősen az emberi életet?

A sorozat két sztárnagykövete a világ különböző országaiban készített egy-egy dokumentumfilmet. Az egyórás videókban betekintést adnak a tudományos élet élvonalába tartozó fejlesztésekbe, megszólaltatják a tech-világ jövőjének formálóit, és időnként saját bőrükön is megtapasztalják a ma még csak szűk körben ismert kísérleti megoldásokat.

Wossala Rozina, vendéglátóipari szakember és médiaszemélyiség, a műsor történetében másodszor vállalta az MVM Future Talks nagyköveti szerepét. Budapest mellett Helsinkit és Los Angeles-t is érintő utazása során forgatott filmjében a tudomány, a kultúra és az emberi történetek közös pontjait kutatja. Azokat, amelyek aktívan formálják az emberi élet meghosszabbítására irányuló törekvéseket. A legmodernebb biotechnológiai laboratóriumoktól a jól bevált wellness tradíciókig világhírű szakértőkkel és mindennapi emberekkel találkozik, akik azért feszegetik a határokat, hogy hosszabb és egészségesebb életet élhessünk.

Szirmai Gergely, YouTuber, filmkritikus és utazó riporter, az MVM Future Talks korábbi műsorvezetője, idén is visszatér a produkcióba nagykövetként. Dokumentumfilmjében egy izgalmas utazásra invitál, ahol a neurológia, a bionika és a robotika legújabb technológiai vívmányait tárja a nézők elé. Látványos megoldásokkal és izgalmas beszélgetésekkel mutatja be az ember és a gép fúziójának jövőjét, a kiborglétet és a transzhumán világ nyújtotta lehetőségeket. A film középpontjában egyetlen kérdés áll: hogyan formálhatja át a technológiai forradalom a mindennapi életünket, és mikor érkezik el a transzhumánok ideje?

A sorozat az elmúlt évadokban körüljárta a technológia jövőjét, az adatvezértelt jövőt, a mesterséges intelligenciát és Földet veszélyeztető legégetőbb globális kihívásokat A mindenkit érintő témákat rendre nemzetközi sztárszakértők vitatják meg a budapesti talk show-ban. Az esemény világhírű vendége volt többek között Neil deGrasse Tyson asztrofizikus, Michio Kaku fizikus professzor, Kevin Kelly, a Wired magazin alapítója, techguru, futurista, Hayley Arceneaux orvosi asszisztens, űrhajós és Andy Weir amerikai regényíró.

A 2024-es MVM Future Talks-nagykövetek dokumentumfilmjeit és az októberi talk show-t az mvmfuturetalks.hu oldalon hamarosan ingyenesen bárki megtekintheti.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább