Connect with us

Egyéb kategória

Ericsson 5G: Túl az egymilliárd előfizetésen

5g

A geopolitikai kihívások és a jó néhány piacon megfigyelhető makroökonómiai lassulás ellenére a telekommunikációs szolgáltatók világszerte tovább folytatták az 5G technológiai fejlesztéseiket – derül ki a mobilkommunikációs trendek legátfogóbb tanulmánya, az Ericsson Mobility Report új kiadásából.

Az 5G előfizetések száma a világ minden régiójában növekszik, és 2023 végére várhatóan átlépi az 1,5 milliárdot. Tovább emelkedik a mobilhálózatokon bonyolított adatforgalom is, aminek világátlaga 2023 végére várhatóan átlépi a havi 20 gigabájtot eszközönként.

India és Észak-Amerika az élen, Közép-Európa lemaradóban

Az 5G terjedésének ütemében jelentős regionális különbségek figyelhetők meg. A globális éllovassá ezen a téren India lépett elő, ahol a “Digitális India” program keretében jelentős hálózatfejlesztés ment végbe, amióta 2022 októberében elindult az 5G szolgáltatás. Az előfizetések száma az év végére elérte a 10 milliót, és 2028 végig várhatóan az összes mobilelőfizetés 57 százaléka használja majd az új technológiát, amivel India lesz a leggyorsabban növekvő 5G régió a világban. A korábbi előrejelzéseknél gyorsabb volt a legújabb mobilgeneráció terjedése Észak-Amerikában is – 2022 végén az egész világon itt volt a legmagasabb (41%) az 5G technológia penetrációja. A dobogó második fokán Északkelet-Ázsia (30%), a harmadikon a Perzsa-öböl menti arab államok állnak (18%).

Európában vegyes a kép. Nyugat-Európában egyelőre a 4G a domináns technológia, ötből négy előfizetést tesz ki, de az 5G előfizetések száma is megduplázódott, és megközelítette a 69 milliót, ami 13% penetrációt jelent. Ezzel szemben Közép- és Kelet-Európában lassabb ütemben terjed a legújabb mobilgeneráció, részben a frekvenciatartományok kiosztásának hosszadalmasabb folyamata miatt, részben pedig azért, mert a fogyasztók vonakodnak a drágább készülékekre váltani. A térségben 2022 végén csupán 5 millióra rúgott az 5G előfizetések száma, ami az 1 százalékos arányt sem éri el, és az előrejelzés szerint 2028-ra érheti csupán el a 41 százalékot, ahol Észak-Amerika most tart.

Mennyit mobilizunk átlagosan havonta?

A teljes mobilhálózati adatforgalom 2022-ben elérte a 118 exabájtot, FWA nélkül 93 exabájtot. Az előrejelzési időszak végére, 2028-ra utóbbi szám várhatóan 3,5-szeresére, havi 329 exabájtra nő majd. Ha azonban a VR és AR terjedése a vártnál gyorsabb lesz, az adatforgalom ennél is jobban növekedhet. Az egy okostelefonra jutó átlagos havi globális felhasználás 2022-ben 16 gigabájtra rúgott. Míg Indiában és az öbölmenti arab államokban ez a szám 26 gigabájt volt, Észak-Amerikában és Nyugat-Európában pedig 20, addig Kelet-Közép-Európában 14 gigabájt, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában 12, Latin-Amerikában pedig 11 gigabájt. A videóforgalom 2028-ban várhatóan a globális mobilhálózati forgalom 80 százalékát teszi majd ki, szemben a 2022-es 71 százalékkal.

Több 5G, nagyobb szolgáltatói árbevétel

A jelentés arra is rámutatott, hogy a legérettebb 5G-s piacokon folyamatosan nő a mobilszolgáltatók bevétele.

„Az 5G technológia globális elterjedtsége átlépte az egymilliárd előfizetéses mérföldkövet, és jelentős bevételnövekedést hozott magával azokban az országokban, amelyek a legelőrébb járnak ezen az úton – mutatott rá Fredrik Jejdling, az Ericsson ügyvezető alelnöke és hálózati igazgatója. – Erős korrelációt fedeztünk fel az 5G előfizetések számának növekedése és a szolgáltatói árbevétel között: az elmúlt két évben 7 százalékkal növelték meg a forgalmat az 5G-re épülő szolgáltatások, abban a húsz országban, ahol a legmagasabb az 5G előfizetések aránya. Ez az összefüggés világosan jelzi a technológiában rejlő értéket mind a fogyasztók, mind a szolgáltatók számára.”

Pörög az FWA és a csomagajánlatok

Világszerte mindezidáig 240 mobilkommunikációs cég indított el kereskedelmi 5G szolgáltatást, és 35 dedikált hálózati architektúrára épülő, úgynevezett standalone 5G szolgáltatást. A legelterjedtebb 5G-re épülő szolgáltatások közé tartozik a fejlett mobil szélessáv (enhanced mobile broadband, EMBB, vagyis a nagy sebességű adatátvitelre és alacsony késleltetési időre épülő alkalmazások, például a nagy felbontású video streaming), a rögzített vezeték nélküli (FWA) elérés, az online játék, valamint a kiterjesztett és virtuális valóság (AR/VR) alkalmazások többek között a képzés és oktatás területén.

A jelentés rávilágított arra is, hogy az 5G jelentős innovációt hozott a mobil előfizetési ajánlatok területén: egyre gyakoribb, hogy az operátorok a mobilelőfizetés mellé különböző szórakoztató platformokra – televíziós vagy zenestreaming, vagy online játék előfizetést kínálnak. Az 5G-t kínáló mobilszolgáltatóknak mintegy 58%-a él ezzel a gyakorlattal.

Világszinten több mint 100 szolgáltató kínál rögzített vezeték nélküli internetelérést (FWA) 5G hálózaton. Az FWA (a vezetékes szélessávú internetkapcsolatok vezeték nélküli alternatívája, különösen ott, ahol nem vagy korlátozottan áll rendelkezésre gyors vezetékes szolgáltatás a háztartások és vállalkozások számára) több mutatóban is dinamikusan nő. Egyre többen kínálják a szolgáltatást 5G hálózaton (40%, szemben az egy évvel korábbi 30%-kal), gyakrabban kötik adatmennyiségi korlát helyett sávszélességhez az előfizetéseket (25%), és egyre nagyobb adtaforgalom bonyolódik ilyen hálózaton (az előző évi 15,6 exabájthoz képest 24 exabájt, azaz milliárd gigabájt). A várakozások szerint 2028-ban az FWA forgalom négyötöde 5G hálózaton zajlik majd.

Az Ericsson Mobility Report 2023 júniusi kiadásának részletes cikkei:

  • A forgalmi mintázatok hatása a hálózat fejlődésére
  • Új, differenciált szolgáltatások 5G hálózatokon keresztül
  • AR hálózatokon (kibővített valóság) használat elterjedése mobil hálózatokon
  • A mobil hálózati élmény új szinte lép: felkészülés a szolgáltatás innovációkra

Az Ericsson június 21-én, szerdán 18:00 (CEST) órakor webinár keretében mutatja be a jelentést. A csatlakozáshoz regisztráljon itt.

A teljes 2023 júniusi Ericsson Mobility Report ezen a linken tölthető le.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egyéb kategória

Bemutatták a jövő Yettel üzleteit

Budapesten, Belgrádban és Szófiában egyidőben mutatták be, hogyan alakulnak majd át a jövő Yettel üzletei.

Az új koncepció nemcsak az üzletben eltöltött időt, hanem bizonyos esetekben az odavezető utat is újraértelmezi. A cseh Bratka tervezőiroda rendhagyó ötleteit a magyar szakemberek elsőként a KÖKI Bevásárlóközpontban valósították meg úgy, hogy a középpontban a közvetlenség és az akadálymentesítés új szintje áll.

A mobiltársaság egyre nagyobb fókuszt helyez a digitális ügyfélélményre, hivatalos alkalmazásában is egyre több hasznos és kényelmi funkciót biztosít, ami megkönnyíti az ügyfelek mindennapi életét, vagy szükség esetén a kapcsolattartást a vállalattal. A kényelmes, digitális megoldások előretörésével a személyes kapcsolatfelvétel lehetőségét biztosító Yettel üzletek továbbra is várják az ügyfeleket, sőt, a szolgáltató teljesen újragondolta, amit a személyes ügyintézésről eddig ismerhettek az emberek: a kiszolgálásban mostantól a közvetlenség kapja a főszerepet. Ezt erősíti az új üzletkialakítás is, elsősorban, hogy a megszokottól eltérően nem egymással szemben elhelyezkedő asztalok és székek alkotják a berendezést, hanem egy kényelmes kanapén, egymás mellett ülhetnek az ügyintézők és a vendégek. A készülékgyártók termékei is új módon jelennek meg az üzlet területén: nem különálló eszközöket, hanem azok teljes ökoszisztémáját mutatják be az erre kialakított prémium felületeken.

Az új design mellett a Yettel digitális vállalatként eddig is nagy hangsúlyt fektetett új funkciók bevezetésére; most az akadálymentesítés terén vezetnek be egy új innovációt. A fogyatékossággal élő vendégek az online időpontfoglalásnál jelezhetik speciális igényeiket, ezt követően pedig a helyszínen már a vállalat kollégái segítik őket. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a bejelentkezéskor SMS-ben kapott válaszban található linkre kattintva nemcsak az üzleten belüli eligazodáshoz kérhetnek személyes támogatást, hanem a megközelítéshez és a bejutáshoz is. A funkció novembertől országszerte közel 90 üzletben érhető el.

Az új, egységes dizájnt valamennyi Yettel országban alkalmazzák majd; a tervek szerint több hazai üzlet is ennek megfelelően alakul át. Az előkészítő szakasz után, mérlegelve a tapasztalatokat, a mobilcég azon dolgozik, hogy további üzletei is e szerint újuljanak meg.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egyéb kategória

Gerillaakcióval lepte meg hétfő reggelre a fővárost az SOS Gyermekfalvak

Mit keres egy baba hordozókendőben a Nagymező utcai Radnóti-szoborra, Hofi-szoborra, a Széll Kálmán-szoborra vagy a Madách téren álló Táncosnőre kötve?

Hogy kerül egy rácsos babaágy a Blaha Lujza térre? Az SOS Gyermekfalvak utcai gerillaakciójával a kórházban hagyott több száz csecsemő ügyére hívta fel a figyelmet.

Közel 300 kisbaba tölti élete első hónapjait kórházban, mert szülei elhagyták, vagy nem tudják hazavinni.
Az SOS Gyermekfalvak október 7-én, az állami gondoskodásban élő gyerekek napján az elhagyott csecsemőkre és a drasztikus nevelőszülő hiányra hívta fel a figyelmet kreatív utcai gerillaakciók keretében.

A főváros számos közterét lepték el a hordozókendős szobrok, a Blaha Lujza téren és a Nyugati téren pedig felállított rácsos ágyak fogadták a járókelőket. A kampányhoz csatlakozott többek között a budapesti Radnóti Miklós Színház és számos ismert ember is, mint Dallos Bogi, Puskás Peti, Tapasztó Orsi, Ábel Anita, Ördög Nóra, Kiss Ramóna, Szabó Győző, Szabó Erika, Sena, Nádai Anikó.
Közel 24 000 gyerek él gyermekvédelmi gondoskodásban, 30%-uk gyermekotthonban, 300 baba pedig kórházakban, mert nincs elég nevelőszülő. Az alapítvány azért küzd, hogy minden szülők nélkül élő gyerek családba kerülhessen és megoldódjon a kórházban ragadt kisbabák helyzete.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egyéb kategória

Országos kutatásból netezési körkép: a magyarok többségének élete elképzelhetetlen net nélkül

Az internet ugyanúgy kell, de másképpen használják a generációk.

Rengeteget internetezünk, leginkább okostelefonon, és minden második fiatal napi 2-3 órát tölt el chateléssel – derül ki a Yettel országos, reprezentatív kutatásából. Bár minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban használja mobilon az internetet, de még az X generáció 85 százaléka is naponta többször felmegy a netre. A legnépszerűbb közösségi platform továbbra is a Facebook, de a Z generációsok körében a TikTok és az Instagram is hódít.

Az idén nyáron bemutatott Yepp, a fiatalabb közönségnek tervezett mobilszolgáltatás fogadtatásából kiderült, hogy a 18-35 éves korosztály mellett a 36-55 éves korcsoportban is megvan az igény a digitálisan igénybevehető szolgáltatásokra, az egyszerű, ‘bárhol-bármikor’ ügyintézésre. Mivel a mobilnet-használók adatigénye folyamatosan növekszik és a Yepp korlátlan belföldi mobilnet-hozzáférést kínál, így a Yettel országos reprezentatív kutatásában arra kereste a választ, hogy – bár az internethez való hozzáférés módja azonos az egyes generációkban – a különböző korcsoportok mire és hogyan használják a netet. Az eredmények alapján ez már jelentős különbségeket mutat a korosztályok között.

Kevesen használjak keveset a netet (sokak sokat)

100 fő Z generációs válaszadó közül mindössze 1, az Y generációsok közül 4, és még az X generáció tagjai közül is csak 12 olyan felhasználó van, aki legfeljebb naponta csak egyszer használja netezésre az okostelefonját. A 16-25 évesek közel fele (49%), de még a 46-55 évesek egyharmada és az 56 év fölöttiek egynegyede is mobilon netezik „amikor csak lehetséges” – azaz szinte egész nap. Az okostelefon ezzel minden más eszközt megelőz – a következő legnépszerűbb a laptop és a notebook, amelyet a megkérdezettek közel fele (48%) használ naponta legalább egyszer internetezésre.

A közösségi médiában a legtöbb időt az Y generáció tölti, közülük is leginkább a 26-35 évesek. A közösségi oldalakon a legkedveltebb tevékenység a posztok, bejegyzések olvasása – minden második válaszadó naponta legalább 1-2 órát tölt ezzel. Ezt a videónézés követi, majd jóval rövidebb időtartamban a saját poszt, bejegyzés vagy hozzászólás írására fordítanak időt. A videó egyértelműen a legfiatalabbak, a Z generáció tagjainak a szórakozása: kétharmaduk (66%) naponta legalább 1-2 órát, 20 százalékuk pedig több mint három órát fordít erre naponta.

Még mindig a Facebook és az Instagram vezet

A fiatalok közösségi platformja egyértelműen a TikTok és az Instagram – előbbit a Z generáció fele, utóbbit pedig 55 százaléka naponta többször is használja. A Facebook a 26 éven aluliak körében némileg kevésbé népszerű, de így is döntő részük (81%) naponta belép a felületre. A YouTube inkább a Z és az Y generációk platformja, az X (korábbi nevén Twitter) pedig a kevésbé elterjedt oldalak közé tartozik itthon. Az egyéb közösségi oldalakat már kevésbé használjuk, de a Reddit, a BeReal és főleg a Snapchat a legfiatalabbak között azért népszerű (utóbbin a Z generáció tagjainak 37 százaléka legalább napi szinten küld üzenetet). Bár a Teams sokaknak munkaeszköz, mégis inkább az Y és Z generáció használja, nem pedig az idősebb X generáció.

Így üzenünk a neten

Az üzenetküldő és chatszolgáltatások esetén is megfigyelhetők a korosztály szerinti különbségek: minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy gyakrabban messengerezik – de még az 56 év fölöttiek 56 százaléka is naponta többször használja az alkalmazást. A Viber és a Whatsapp esetén hasonló a helyzet: bár az Y és az X generáció is sűrűn lép fel ezekre a platformokra, de utóbbiak körében magasabb a szolgáltatást egyáltalán nem használók aránya. A Gmaillel, az Outlookkal és az irodai levelezőprogramokkal inkább az Y és az X generáció küld e-maileket.

Leginkább az Y generáció, különösen a 26-35 évesek töltenek időt munka- és magáncélú e-mailek írásával (sorrendben 51, illetve 46 százalék legalább napi félórát foglalkozik ezzel). Munka miatt szintén az Y generáció chatel a legtöbbet (47 százalékuk naponta legalább félórát), magáncélból viszont már a Z generáció tagjai (minden második fiatal naponta legalább 2-3 órát). A chatelésről is elmondható, hogy a kor előrehaladtával egyre rövidül az ezzel töltött idő.

Látható tehát, hogy generációnként eltérő mértékben, de rengeteg időt töltünk a digitális térben. A az ország első digitális előfizetése, a Yepp éppen azoknak a felhasználóknak jelent jó megoldást, akiknek elsősorban adatra van szükségük, és ügyeiket online szeretik intézni. A tarifa korlátlan belföldi adatkeretet és 50 GB EU/1-es díjzóna roamingot biztosíté, hűségszerződés nélkül vehető igénybe, és digitálisan, teljes egészében a Yettel alkalmazáson keresztül rendelhető meg. Így ugyanazt a felhasználói élményt hozza, mint amit sok közkedvelt szolgáltatás a streamingtől az ételrendelésen át az autómegosztásig. Ezzel is biztosítja a digitálisan érettebb felhasználóknak az elvárt, kötöttségek nélküli szabadságot.

Az egyes generációk kutatásban használt életkori meghatározása: Z: 16-24 évesek, Y: 25-44 évesek, X: 45-65 évesek.

A kutatás 1006 fő online megkérdezésével zajlott 2024. március 14-25. között. A minta reprezentatív a 16-65 éves magyar lakosságra életkor, nem, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint (Impetus Research).


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss