Connect with us

Egyéb kategória

Ericsson 5G: Túl az egymilliárd előfizetésen

5g

A geopolitikai kihívások és a jó néhány piacon megfigyelhető makroökonómiai lassulás ellenére a telekommunikációs szolgáltatók világszerte tovább folytatták az 5G technológiai fejlesztéseiket – derül ki a mobilkommunikációs trendek legátfogóbb tanulmánya, az Ericsson Mobility Report új kiadásából.

Az 5G előfizetések száma a világ minden régiójában növekszik, és 2023 végére várhatóan átlépi az 1,5 milliárdot. Tovább emelkedik a mobilhálózatokon bonyolított adatforgalom is, aminek világátlaga 2023 végére várhatóan átlépi a havi 20 gigabájtot eszközönként.

India és Észak-Amerika az élen, Közép-Európa lemaradóban

Az 5G terjedésének ütemében jelentős regionális különbségek figyelhetők meg. A globális éllovassá ezen a téren India lépett elő, ahol a “Digitális India” program keretében jelentős hálózatfejlesztés ment végbe, amióta 2022 októberében elindult az 5G szolgáltatás. Az előfizetések száma az év végére elérte a 10 milliót, és 2028 végig várhatóan az összes mobilelőfizetés 57 százaléka használja majd az új technológiát, amivel India lesz a leggyorsabban növekvő 5G régió a világban. A korábbi előrejelzéseknél gyorsabb volt a legújabb mobilgeneráció terjedése Észak-Amerikában is – 2022 végén az egész világon itt volt a legmagasabb (41%) az 5G technológia penetrációja. A dobogó második fokán Északkelet-Ázsia (30%), a harmadikon a Perzsa-öböl menti arab államok állnak (18%).

Európában vegyes a kép. Nyugat-Európában egyelőre a 4G a domináns technológia, ötből négy előfizetést tesz ki, de az 5G előfizetések száma is megduplázódott, és megközelítette a 69 milliót, ami 13% penetrációt jelent. Ezzel szemben Közép- és Kelet-Európában lassabb ütemben terjed a legújabb mobilgeneráció, részben a frekvenciatartományok kiosztásának hosszadalmasabb folyamata miatt, részben pedig azért, mert a fogyasztók vonakodnak a drágább készülékekre váltani. A térségben 2022 végén csupán 5 millióra rúgott az 5G előfizetések száma, ami az 1 százalékos arányt sem éri el, és az előrejelzés szerint 2028-ra érheti csupán el a 41 százalékot, ahol Észak-Amerika most tart.

Mennyit mobilizunk átlagosan havonta?

A teljes mobilhálózati adatforgalom 2022-ben elérte a 118 exabájtot, FWA nélkül 93 exabájtot. Az előrejelzési időszak végére, 2028-ra utóbbi szám várhatóan 3,5-szeresére, havi 329 exabájtra nő majd. Ha azonban a VR és AR terjedése a vártnál gyorsabb lesz, az adatforgalom ennél is jobban növekedhet. Az egy okostelefonra jutó átlagos havi globális felhasználás 2022-ben 16 gigabájtra rúgott. Míg Indiában és az öbölmenti arab államokban ez a szám 26 gigabájt volt, Észak-Amerikában és Nyugat-Európában pedig 20, addig Kelet-Közép-Európában 14 gigabájt, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában 12, Latin-Amerikában pedig 11 gigabájt. A videóforgalom 2028-ban várhatóan a globális mobilhálózati forgalom 80 százalékát teszi majd ki, szemben a 2022-es 71 százalékkal.

Több 5G, nagyobb szolgáltatói árbevétel

A jelentés arra is rámutatott, hogy a legérettebb 5G-s piacokon folyamatosan nő a mobilszolgáltatók bevétele.

„Az 5G technológia globális elterjedtsége átlépte az egymilliárd előfizetéses mérföldkövet, és jelentős bevételnövekedést hozott magával azokban az országokban, amelyek a legelőrébb járnak ezen az úton – mutatott rá Fredrik Jejdling, az Ericsson ügyvezető alelnöke és hálózati igazgatója. – Erős korrelációt fedeztünk fel az 5G előfizetések számának növekedése és a szolgáltatói árbevétel között: az elmúlt két évben 7 százalékkal növelték meg a forgalmat az 5G-re épülő szolgáltatások, abban a húsz országban, ahol a legmagasabb az 5G előfizetések aránya. Ez az összefüggés világosan jelzi a technológiában rejlő értéket mind a fogyasztók, mind a szolgáltatók számára.”

Pörög az FWA és a csomagajánlatok

Világszerte mindezidáig 240 mobilkommunikációs cég indított el kereskedelmi 5G szolgáltatást, és 35 dedikált hálózati architektúrára épülő, úgynevezett standalone 5G szolgáltatást. A legelterjedtebb 5G-re épülő szolgáltatások közé tartozik a fejlett mobil szélessáv (enhanced mobile broadband, EMBB, vagyis a nagy sebességű adatátvitelre és alacsony késleltetési időre épülő alkalmazások, például a nagy felbontású video streaming), a rögzített vezeték nélküli (FWA) elérés, az online játék, valamint a kiterjesztett és virtuális valóság (AR/VR) alkalmazások többek között a képzés és oktatás területén.

A jelentés rávilágított arra is, hogy az 5G jelentős innovációt hozott a mobil előfizetési ajánlatok területén: egyre gyakoribb, hogy az operátorok a mobilelőfizetés mellé különböző szórakoztató platformokra – televíziós vagy zenestreaming, vagy online játék előfizetést kínálnak. Az 5G-t kínáló mobilszolgáltatóknak mintegy 58%-a él ezzel a gyakorlattal.

Világszinten több mint 100 szolgáltató kínál rögzített vezeték nélküli internetelérést (FWA) 5G hálózaton. Az FWA (a vezetékes szélessávú internetkapcsolatok vezeték nélküli alternatívája, különösen ott, ahol nem vagy korlátozottan áll rendelkezésre gyors vezetékes szolgáltatás a háztartások és vállalkozások számára) több mutatóban is dinamikusan nő. Egyre többen kínálják a szolgáltatást 5G hálózaton (40%, szemben az egy évvel korábbi 30%-kal), gyakrabban kötik adatmennyiségi korlát helyett sávszélességhez az előfizetéseket (25%), és egyre nagyobb adtaforgalom bonyolódik ilyen hálózaton (az előző évi 15,6 exabájthoz képest 24 exabájt, azaz milliárd gigabájt). A várakozások szerint 2028-ban az FWA forgalom négyötöde 5G hálózaton zajlik majd.

Az Ericsson Mobility Report 2023 júniusi kiadásának részletes cikkei:

  • A forgalmi mintázatok hatása a hálózat fejlődésére
  • Új, differenciált szolgáltatások 5G hálózatokon keresztül
  • AR hálózatokon (kibővített valóság) használat elterjedése mobil hálózatokon
  • A mobil hálózati élmény új szinte lép: felkészülés a szolgáltatás innovációkra

Az Ericsson június 21-én, szerdán 18:00 (CEST) órakor webinár keretében mutatja be a jelentést. A csatlakozáshoz regisztráljon itt.

A teljes 2023 júniusi Ericsson Mobility Report ezen a linken tölthető le.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egyéb kategória

Gyakornokok a laborban: nemzetközi hallgatók segítik a Széchenyi István Egyetem kutatóinak munkáját

A győri Széchenyi István Egyetem magyar és nemzetközi hallgatóit is bevonja tudományos tevékenységébe, sokan gyakornokként támogatják a kutatás-fejlesztést.

Az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar angol nyelvű, projektalapú járműmérnöki alapképzésére járó Zaid Mursi és Akram Al Saify Jordániából, míg Hasan Rafiul Bangladesből érkezett Győrbe: tanulmányaik alatt mindhárman a Járműhajtás Technológia Tanszéken zajló laboratóriumi kutatásokat segítik.

A Széchenyi István Egyetem nemzetközi hallgatói közösségét csaknem ezer fiatal alkotja, akik alap-, mester- és doktori képzéseken folytatják tanulmányaikat. Az intézmény emellett nagy hangsúlyt fektet kutatás-fejlesztési tevékenységére: eredményeivel erősíti a térség gazdasági versenyképességét, és hozzájárul a fenntarthatóbb jövőhöz.

Számos tudományos projekt zajlik az Audi Hungaria Járműmérnöki Karon is, amelynek képzéseit hazai és nemzetközi szinten egyaránt elismerik és keresik. A kar projektalapú, angol nyelvű járműmérnöki alapszakának hallgatói Akram Al Saify és a Stipendium Hungaricum ösztöndíjas Zaid Mursi Jordániából, illetve a szintén Stipendium Hungaricum ösztöndíjas Hasan Rafiul Bangladesből. A fiatalok azért választották a győri egyetemet, mert egyedülállónak találták az intézmény szerteágazó vállalati kapcsolatrendszerét.

A hallgatók közül ketten – Zaid Mursi és Hasan Rafiul – már korábban, Tudományos Diákköri Konferenciára beadott dolgozataikhoz igénybe vették a Járműhajtás Technológia Tanszéken működő laboratóriumokat. Kutatásaikhoz témavezetőjük, Nagy Gábor tanszéki mérnök nyújtott szakmai segítséget. A leendő járműmérnökök annyira elmélyedtek a témában, hogy munkáikkal továbbjutottak az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára, így áprilisban karuk nemzetközi képviselőiként a Debreceni Egyetemen rendezett Műszaki Tudományi Szekcióban tehetnek tanúbizonyságot tudásukról.

A kutatások és gyakorlati órák alatt mutatott lelkesedés, illetve a szakma iránti elkötelezettség miatt a két fiatal, valamint szaktársuk, Akram Al Saify számára gyakornoki lehetőséget ajánlottak az egyetem szakemberei. Akram és Zaid a Motorvizsgáló Próbateremben kaptak feladatokat Nagy Gábor tanszéki mérnök mentorálásával, míg Hasan – aki korábban is dolgozott már a tanszék munkatársainak keze alatt – a Felületanalitika és a Tribológia Laboratóriumban segíti Szabó Ádám István tanársegéd kutatásait. A dél-ázsiai országból származó fiatal már a tavaly nyáron megrendezett Audi Development Campen is megmutatta rátermettségét: a mintegy 20 különböző nemzetiségű, 35 tehetséges fiatal között teljesítményével az egyik legjobbnak bizonyult.

 „Rengeteget tanulunk itt, és számomra fontos az is, hogy nagy önállóságot várnak el tőlünk. A laboratóriumban jelentős akadémiai és ipari kutatási projektekhez járulhatok hozzá nap mint nap, ugyanakkor lehetőségem van arra is, hogy saját kutatásokat végezzek. Ez még inkább motivál arra, hogy később a tudományos pályát válasszam”

– mondta el Hasan Rafiul.

Akram Al Saify hozzátette: gyerekkori álma válik valóra azzal, hogy valódi járműipari projektekkel foglalkozhat, ugyanis gyakornoki feladataik közé tartozik például belső égésű motorok különböző üzemanyagok hatására változó teljesítményének és károsanyag-kibocsátásának megfigyelése. Gyakornoktársa, Zaid Mursi kifejtette:

„Ez a tapasztalat olyan extra tudással ruház fel minket, amivel előnyre tehetünk szert későbbi karrierünk során. Nagyon hálásak vagyunk mentorainknak, akik minden támogatást megadnak ahhoz, hogy jó szakemberek lehessünk.”


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egyéb kategória

Az AI-ban rejlő lehetőségek feldolgozása hozta idén a médiadíjakat

Kihirdették a technológiai újságírók és tartalomgyártók számára kiírt díj nyerteseit.

Elsősorban a mesterséges intelligencia hasznosítási és alkalmazási lehetőségei álltak az idei Siemens Media Award pályázatok középpontjában. A sajtódíj hazai díjátadóját ezúttal március 25-én este rendezték meg, ahol a technológia területén különösen magas színvonalon alkotó újságírók és tartalomkészítők munkáját ismerték el.

A „Célszerű technológia” címmel kiírt pályázatra most is olyan, 2024. február 1. és 2025. február 28. között publikált médiaanyagok nevezését várták, amelyek rámutatnak, hogyan segíti a technológia a fenntarthatóságot, vagy a gazdaság, illetve a társadalom fejlődését. A nemzetközi vállalat éves sajtódíját, hazánk mellett, nyolc további, közép- és kelet-európai ország (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia) osztja ki.

Idén 17 nevezőtől összesen 42 pályamű érkezett, amiket ezúttal is független szakmai zsűri értékelt. Ők a többszörösen díjazott Sági Gyöngyi, a digitrendi.hu tulajdonosa és főszerkesztője, valamint a szintén több újságírói elismeréssel rendelkező Vass Enikő, kommunikációs szakember, illetve Arató Márk, a Siemens Zrt. kommunikációs vezetője. A zsűri tagjai a tartalmak relevanciája, újszerűsége, stílusa és a szerző által a témához való hozzáadott érték alapján is bírálták el a tartalmakat.

Az első helyezettnek járó díjat, tavalyi sikerét ezzel duplázva, idén is Kis Judit nyerte el. A Forbes.hu-n megjelent Magyar siker mutatja, mit adhat az AI a mezőgazdaságnak című cikke a négy kontinensen használt, magyar, mesterséges intelligenciával támogatott gépi látástechnológiai platform, a Proofminder működését mutatta be. A Proofminder abban segít a gazdáknak, hogy a földjükön lássák minden növény tövét, levelét, esetleges betegségeit is, és célzottan avatkozhassanak be.

A másik két Media Award elismerést is hasonló témák hozták a készítőiknek. Fülöp István A precíziós gazdálkodás bizonyos mértékig visszalépés az időben – mit tud ma az agráriumban az MI? című, a HVG360 felületén megjelenő cikke szintén az AI algoritmusok mezőgazdasági funkcióira koncentrált. Gyetván Csaba pedig a saját YouTube-csatornáján közzétett, Az ételmaradékunkból így lesz fűtés, áram és orchidea című videóban a biohulladék újrahasznosítási lehetőségeit és a bioenergia-előállítás folyamatát járta körül.

További két különdíjat is kiosztott a zsűri: Radó Nóra a Qubit+ felületén publikált, Olyan jót beszélgettünk Chandler Binggel, hogy rossz megállónál szálltam le a villamosról című cikke a pár éve még sci-finek számító virtuális karakterekkel való társalgási élményt dolgozta fel. A másik elismerésben pedig a GLAMOUR BOOK – Techkorszak című, 2024. márciusában publikált különszám részesült, amit Juhász Edina, a GLAMOUR szerkesztője, techújságíró vett át.

Az öt díjazott munka egyúttal tovább is jutott a Siemens régiós versenyére, ahol a további nyolc ország sajtódíjának kiválasztottjaival méri össze őket a nemzetközi zsűri. A régió így kiválasztott legjobb öt jelentkezője meghívást kap a Concordia Ball bécsi újságírói rendezvényre, és ahol kihirdetik a győztes pályamunka benyújtóját, akit egy kétfős Salzburgi Ünnepi Játékokra szóló belépővel is megjutalmaznak.

A díjazottakról:

Kis Judit több mint 10 éven keresztül az MTI tudósítójaként dolgozott, ezt követően szabadúszó újságíróként főként a Magyar Mezőgazdaság kiadónál és a Növekedés.hu-n jelentek meg cikkei. 2021 óta a Forbes újságírója, jelenleg főmunkatársa, 2024-ben pedig már egyszer elnyerte a Siemens Media Award hazai fődíját.

Fülöp István az ELTE média szakának elvégzése után közvetlenül, több mint 11 évet töltött a Kreatív Magazinnál előbb újságíróként, majd szerkesztőként és szenior szerkesztőként. Három éve a HVG hetilap gazdasági újságírója.

Gyetván Csaba televíziós host és tartalomkészítő. 2019 óta a Discovery Chanelen futó Made In Gyetván Csabával televíziós ismeretterjesztő sorozat arca, műsorvezetője és producere. 2012 óta Hogyan készül? néven saját blogot és vlogot működtet, YouTube-on közel 100 ezer, Facebookon majdnem 150 ezer feliratkozó követi a tartalmait.

Radó Nóra egészségügyi és technológiai újságíró, a Qubit.hu külsős munkatársa. Újságírói pályafutása során, többek között, az MTI külpolitikai tudósítójaként és a The Medical Futurist lap szerzőjeként is dolgozott. Jelenleg a Magyar Máltai Szeretetszolgálat tudományos kutatója és a Semmelweis Egyetem doktorandusz hallgatója. Fő kutatási területe, hogy a digitális egészségügy miként alkalmazható sérülékeny csoportoknál, például hajléktalanoknál, hogy jobb ellátáshoz jussanak.

A GLAMOUR magazin 2004-es indulása óta a magyar média meghatározó szereplője, alapítása óta Maróy Krisztina látja el a főszerkesztői feladatokat. 2021-ben jelent meg először a GLAMOUR BOOK, azóta a kiadvány témái között szó volt a fenntarthatóságról és környezetvédelemről, a test különböző aspektusairól, a mentális egészségről és a technológia mindennapi életünkre gyakorolt hatásáról. Ezzel a technológiai, tematikus kiadvánnyal úttörőnek számítanak a kifejezetten a női olvasókat megszólító médiapiacon.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading

Egyéb kategória

Saját stúdióval és megújuló formátummal tér vissza a Yettel videó- és podcastsorozata

Új koncepcióval tér vissza a Kibontó, a Yettel mostantól már podcast formátumban is elérhető videósorozata.

A március 26-debütáló sorozat első epizódja már a mobilszolgáltató irodaházában megépített saját stúdióban készült. A nézők és hallgatók egyaránt találkozhatnak technológiai trendekkel, üzleti megoldásokkal és betekintést nyerhetnek egyes fejlesztések kulisszái mögé is.

Megújult tartalommal és formátumban tér vissza a négy éve indult Kibontó sorozat. A frissebb, lendületesebb formában érkező műsor már nemcsak a technológiai fejlődésről szól, hanem arról is, hogyan tud egy vállalat az emberek technológiai partnereként értéket teremteni a digitális térben.

A tartalomgyártás aranykorát éljük. Az értékes történetek megalkotása már nem csupán a médiavállalatok és influenszerek kiváltsága: a márkák és vállalatok sorra fedezik fel a saját tartalomgyártásban – videósorozatokban, podcastokban – a saját célcsoportjukat megszólító üzenetekben rejlő értékeket.

„A márkakommunikációt többé már nem az egyirányú reklámozói dömping dominálja, hanem a képesség és a készség, hogy proaktívan és reaktívan is tudjunk párbeszédet folytatni a közösségünkkel. Büszke vagyok arra, hogy csapatunk kezdeményezésére új stúdiónkban podcastokat, vodcastokat és még magasabb minőségű belső kommunikációs tartalmakat fejleszthetünk majd

– mondta el Kovács András Péter, a Yettel márka-és marketingkommunikációs igazgatója.

Ahol a technológia és a történetmesélés találkozik

A Yettel irodaházában kialakított stúdió több mint kreatív tér. Olyan inspiráló, dinamikus alkotóműhely, ahol a technológia és a történetmesélés találkozik. A legfrissebb technológiai megoldásokat használja, kialakítása ötvözi a márka vizuális keretrendszerét és a tartalomfogyasztói igényeknek megfelelő látványt. A YouTube-on és a Spotify-on futó sorozat házigazdái Lenzsér Olivér YouTuber és riporter, valamint Szénási Tamás, a Yettel munkatársa és a korábbi Kibontó évadok egyik házigazdája. Nem csak a Kibontó készül majd a stúdióban: azt a tartalomgyártás területén dolgozó yetteles kollégák is használhatják munkájukhoz.

A megújult Kibontó első részének fókuszában a saját igények szerint összeállítható Full szolgáltatáscsomag áll. A második epizód törzse a digitálisan elérhető, hűségidő nélküli és korlátlan belföldi adatkeretet biztosító előfizetés, a Yepp, amelyben a két házigazda a szolgáltatás alkalmazásának fejlesztési hátteréről beszélget Tar Balázs Digital Solution Managerrel.

Az első epizód – amely március 26-án 16 órakor debütál a Yettel YouTube oldalán – készítéséről kulisszák mögötti werkfilm is készült, amelyen keresztül képet kaphatunk a megújult sorozat tartalmi- és látványvilágáról.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Continue Reading
Advertisement Hirdetés
Advertisement
Advertisement Hirdetés

Facebook

Advertisement Hirdetés
Advertisement Hirdetés

Ajánljuk

Friss