Centiméteres pontosságú navigáció egy beomlott bányában, ahol nincs GPS jel? Egy még ismeretlen barlangi üreg, vagy egy rejtett kamra feltárása egy piramisban kozmikus részecskékkel?

Izgalmas összefoglaló cikk jelent meg a rangos Nature Reviews Methods Primers folyóiratban a világban aktuálisan zajló müográfiai kutatásokról, a különböző csoportok erősségeiről, köztük magyar kutatók eredményeiről.

2023. november 23-án jelent meg a müográfiát, vagyis az olyan képalkotási és mérési módszereket bemutató publikáció, amelyek a minket körülvevő kozmikus részecskéket használják ki. A legújabb fejlesztési eredményekről szóló cikket széles körű együttműködésben egy 12 országból származó konzorcium írta a Tokiói Egyetem (The University of Tokyo) vezetésével és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont részvételével.

A kozmikus müonok a felső légkörben keletkeznek, nagy áthatolóképességük miatt azonban leérnek a Föld felszínére, sőt, képesek mélyen a talajba is behatolni. A jelenség felfedezésével egyidőben merült fel a gondolat, hogy a müonok felhasználhatók lennének képalkotásra, de a megfelelő mérőeszközök hiánya miatt korábban ez csak egy tudományos elképzelés maradt. Az elmúlt évtizedben aztán gyorsan nőni kezdett az alkalmazási lehetőségek és módszerek köre, ami egy új tudományág, a “müográfia” megszületéséhez vezetett.

A müográfia ma már változatos lehetőségeket kínál olyan objektumok vizsgálatára, amik más módon nehezen, vagy egyátalán nem lennének mérhetők, van azonban két komoly korlátja. Az egyik, hogy a mérések során a vizsgált objektum „alá” kell menni a mérőeszközzel – hiszen a müonok felülről érkeznek – másrészt, hogy ez az eljárás jó közelítéssel csak a tömegsűrűségről hordoz információt. Emiatt a müográfia sokszor más módszerek kiegészítőjeként jelenik meg, azokkal együtt segítve olyan kérdések vizsgálatát, mint hogy milyen lehet egyes vulkánok belsejének a szerkezete, vagy az azon belüli dinamikai folyamatok, illetve milyen felületi erózió zajlik rajtuk.

Egy különösen érdekes új eredmény például a centiméteres pontosságú navigáció lehetősége olyan körülmények között, ahol nincs GPS jel, és nem használható ultrahangos / lézeres navigáció. Ilyen lehet például egy beomlott bánya, egy leomlott épület, esetleg egy víz alatti környezet. De a kozmikus müonok használhatók nagy pontosságú szinkronizációra, vagy adatátvitel titkosításának ellenőrzésére is.

A most megjelent összefoglaló publikáció érthető áttekintőt ad ezekről a technológiákról, amelyek fizikai alapja a müon részecske több száz méteres áthatolóképessége, méréstechnikája pedig a részecskefizikai alapkutatási eredményekre épül. A szerzők között van két hazai kutató is, egyikük Oláh László a Tokiói Egyetem Földrengéskutató Intézet kutatója, valamint Varga Dezső, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont detektorfejlesztéssel foglalkozó munkatársa.

A részecskefizikai berendezések fejlesztése összetett feladat, amihez magas színvonalú szaktudás és műszerpark szükséges. A HUN-REN Wigner FK-ban ez a “Vesztergombi Nagyenergiás Fizikai Laboratórium”, egy NKFIH által kiemeltnek elismert infrastruktúra keretében áll rendelkezésre (https://vlab.wigner.hu/), ami többek között a svájci székhelyű CERN-hez kapcsolódó kutatómunka támogatását adja a Kutatóközpont több csoportja számára, de a VLAB része egy, a Tokiói Egyetemmel közös laboratórium is, ami a Szakuradzsima vulkánnál Kjúsún, illetve Chibában más japán partnerekkel közösen működtetett obszervatóriumokat is magában foglalja.

A most megjelent tanulmány azért is különösen fontos, mert áttekintőt ad a világ különböző kutatóintézeteiben folyó müográfiai kutatásokkal kapcsolatos munkákról, illetve az egyes kutatócsoportok erősségeiről, ezáltal pedig a müográfia jelenlegi és a közeljövőben várható lehetőségeiről. Bár a természet egyetlen jelenségének a használatáról van szó, mégis a fizika ismert törvényeinek a megnyilvánulásai meglepően különbözőek lehetnek a barlangok, bányajáratok, piramisok, vulkánok, hidak vagy gátak megfigyelésekor, a gyorsan fejlődő új tudományág kutatói pedig ennek megfelelően igyekeznek kifejleszteni a leghasználhatóbb eszközöket, számitási algoritmusokat, kép- és adatfeldolgozási módszereket, hogy azok minél előbb a társadalom hasznára válhassanak.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

A 2023-as World Robot Olympiad Világdöntő Közép-Amerika legdélibb államában, a Panamai Köztársaságban kerül megrendezésre november 7. és 9. között. Az egzotikus helyszínre 81 országból közel 3000 résztvevő és több mint 400 csapat érkezett a világ minden tájáról. Hazánkat 5 csapat képviseli az idei világversenyen,

3 korosztályban és 3 kategóriában. Az eseményen a csapattagokon és csapatvezetőkön kívül összesen 8 nemzetközi tapasztalattal rendelkező magyar bíró felügyeli a versenyt.

Elkezdődött az idei World Robot Olympiad (WRO) Világdöntő. Panamavárosban, a Convention Centerben gyűltek össze a robotika ifjú kiválóságai, hogy kiderüljön, idén melyik csapatok bizonyulnak a legjobbaknak.

Az idei szezon témája: “Connecting the world”

A három nap során a résztvevőknek az alap kihíváson túl extra kihívást is kell teljesíteniük, illetve meglepetés szabállyal is nehezítik a bírók a dolgukat.

A versenyen résztvevő csapatok 8-19 éves korú fiatalokból állnak, akik 4 különböző kategóriában versenyeznek: RoboMission, RoboSports, Future Innovators és Future Engineers. A verseny számos valós problémán alapuló feladatot tartalmaz, melyeket a csapatoknak az előre megtervezett és programozott robotjaik segítségével kell megoldaniuk. Az Edutus Egyetem támogatásával Magyarországot 5 csapat képviseli a nemzetközi robotika és programozási világversenyen. RoboMission kategóriában 3 csapat kvalifikálta magát, elementary, junior és senior korosztályban is indul 1-1 csapat. RoboSports kategóriában hazánk 1 csapattal vesz részt a versenyen, Future Innovators kategóriában pedig szintén 1 csapat indul junior korosztályban.

A versenyen résztvevő csapatok 8-19 éves korú fiatalokból állnak, akik 4 különböző kategóriában versenyeznek: RoboMission, RoboSports, Future Innovators és Future Engineers. A verseny számos valós problémán alapuló feladatot tartalmaz, melyeket a csapatoknak az előre megtervezett és programozott robotjaik segítségével kell megoldaniuk. Az Edutus Egyetem támogatásával Magyarországot 5 csapat képviseli a nemzetközi robotika és programozási világversenyen. RoboMission kategóriában 3 csapat kvalifikálta magát, elementary, junior és senior korosztályban is indul 1-1 csapat. RoboSports kategóriában hazánk 1 csapattal vesz részt a versenyen, Future Innovators kategóriában pedig szintén 1 csapat indul junior korosztályban.

A WRO Világversenyre az Edutus Egyetem kötelékéhez tartozó East Central European Network, azaz a Kelet-Közép Európai Hálózat további 9 országából is delegáltak csapatokat a helyi szervezők. A hazai csapatokkal együtt a versenyen résztvevő 351 csapat közül összesen 91 csapat vesz részt a világversenyen az idei szezonban, az Edutus Egyetem támogatásával.

A versenyen a csapattagokon és csapatvezetőkön kívül összesen 18 nemzetközi tapasztalattal rendelkező bíró is képviseli a Kelet-Közép Európai Hálózatot, közülük 8 bíró hazánkból került kiválasztásra. Külön öröm, hogy a RoboSports kategória főbírója Flieber Ádám, aki szintén hazánkat képviseli a versenyen.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Története során először került fel a győri Széchenyi István Egyetem a Times Higher Education szakterületi világranglistájára.

A mérnöki tudományok kategóriában elért újabb siker megerősíti, hogy az intézmény a nemzetközi élvonalhoz tartozik.

Az egyik vezető nemzetközi felsőoktatási minősítő szervezet, a Times Higher Education (THE) minden év őszén teszi közzé a világ legjobb egyetemeit felsoroló szakterületi világranglistáját. Az október 26-án publikált, 2024-re vonatkozó rangsorban 11 tudományterületen elemezték az egyetemeket öt mutató – oktatás, kutatás, tudományos publikációk, nemzetköziség és az iparból származó bevétel – alapján. A mérnöki tudományok (engineering) kategóriában több mint 1400 universitas került a listára, köztük most első alkalommal a Széchenyi István Egyetem is, ami azt jelenti, hogy az intézmény a világ élvonalába tartozik ezen a területen. A rangsor minőségét mutatja, hogy a dobogóra olyan neves egyetemek kerültek fel, mint az egyesült államokbeli Harvard, Stanford, illetve a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT), amelyeket a brit Oxfordi és Cambridge-i Egyetem követ.

A győri intézmény fejlődését és kiváló teljesítményét mutatja, hogy szeptember végén debütált a THE világranglistáján is. Emellett harmadszor került fel a másik nagy globális minősítő szervezet, a Quacquarelli Symonds (QS) júniusban megjelent világranglistájára, valamint ugyancsak szerepel – a hatodik legjobb hazai egyetemként a 382. helyen – a szeptember közepén első ízben közzétett európai QS-ranglistán.

„Egyetemünk célja, hogy felzárkózzon a világ legjobbjai közé, és ezáltal még magasabb színvonalú képzéseket nyújtson a hallgatóknak, és még inkább hozzájáruljon a térség versenyképességének erősítéséhez. Az újabb világranglistán való szereplés hatalmas siker, és alátámasztja, hogy a gazdaság fejlődését nagymértékben elősegítő mérnöki tudományok területén nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is az élvonalba tartozik intézményünk”

– hangsúlyozta dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke.

„Egyrészt tudományos szempontból rendkívül fontos, hogy a THE szakterületi listájára felkerült egyetemünk. Ez a rangsor a világranglista indikátorait veszi át, ugyanakkor súlyozással egyenlíti ki az egyes tudományterületek kutatási kultúrája közötti eltéréseket. Világszínvonalú publikációs minimumokat alkalmaz, ami azt jelenti, hogy a műszaki tudományok területén végzett kutatási tevékenységünk nemzetközi viszonylatban is meghatározó. Másrészt a hazánkban letelepedő közvetlen külföldi tőkebefektetők munkaerő-utánpótlásuk biztosításánál figyelembe veszik a munkaerő minőségét, amit a szakterületi rangsorban elért pozíciónk tovább erősít”

– fejtette ki dr. Lukács Eszter, a Széchenyi István Egyetem nemzetközi és stratégiai kapcsolatokért felelős elnökhelyettese, aki köszönetet mondott a támogatásért valamennyi kollégának, köztük az Egyetemi Könyvtár és Levéltár rangsorokhoz szükséges adatgyűjtésben közreműködő munkatársainak, valamint mindenkinek, aki részt vett az adatszolgáltatásban.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!