Egyéb kategória

Széles körű részecskefizikai együttműködés globális kérdések nyomában

részecskefizikai

Centiméteres pontosságú navigáció egy beomlott bányában, ahol nincs GPS jel? Egy még ismeretlen barlangi üreg, vagy egy rejtett kamra feltárása egy piramisban kozmikus részecskékkel?

Izgalmas összefoglaló cikk jelent meg a rangos Nature Reviews Methods Primers folyóiratban a világban aktuálisan zajló müográfiai kutatásokról, a különböző csoportok erősségeiről, köztük magyar kutatók eredményeiről.

2023. november 23-án jelent meg a müográfiát, vagyis az olyan képalkotási és mérési módszereket bemutató publikáció, amelyek a minket körülvevő kozmikus részecskéket használják ki. A legújabb fejlesztési eredményekről szóló cikket széles körű együttműködésben egy 12 országból származó konzorcium írta a Tokiói Egyetem (The University of Tokyo) vezetésével és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont részvételével.

A kozmikus müonok a felső légkörben keletkeznek, nagy áthatolóképességük miatt azonban leérnek a Föld felszínére, sőt, képesek mélyen a talajba is behatolni. A jelenség felfedezésével egyidőben merült fel a gondolat, hogy a müonok felhasználhatók lennének képalkotásra, de a megfelelő mérőeszközök hiánya miatt korábban ez csak egy tudományos elképzelés maradt. Az elmúlt évtizedben aztán gyorsan nőni kezdett az alkalmazási lehetőségek és módszerek köre, ami egy új tudományág, a “müográfia” megszületéséhez vezetett.

A müográfia ma már változatos lehetőségeket kínál olyan objektumok vizsgálatára, amik más módon nehezen, vagy egyátalán nem lennének mérhetők, van azonban két komoly korlátja. Az egyik, hogy a mérések során a vizsgált objektum „alá” kell menni a mérőeszközzel – hiszen a müonok felülről érkeznek – másrészt, hogy ez az eljárás jó közelítéssel csak a tömegsűrűségről hordoz információt. Emiatt a müográfia sokszor más módszerek kiegészítőjeként jelenik meg, azokkal együtt segítve olyan kérdések vizsgálatát, mint hogy milyen lehet egyes vulkánok belsejének a szerkezete, vagy az azon belüli dinamikai folyamatok, illetve milyen felületi erózió zajlik rajtuk.

Egy különösen érdekes új eredmény például a centiméteres pontosságú navigáció lehetősége olyan körülmények között, ahol nincs GPS jel, és nem használható ultrahangos / lézeres navigáció. Ilyen lehet például egy beomlott bánya, egy leomlott épület, esetleg egy víz alatti környezet. De a kozmikus müonok használhatók nagy pontosságú szinkronizációra, vagy adatátvitel titkosításának ellenőrzésére is.

A most megjelent összefoglaló publikáció érthető áttekintőt ad ezekről a technológiákról, amelyek fizikai alapja a müon részecske több száz méteres áthatolóképessége, méréstechnikája pedig a részecskefizikai alapkutatási eredményekre épül. A szerzők között van két hazai kutató is, egyikük Oláh László a Tokiói Egyetem Földrengéskutató Intézet kutatója, valamint Varga Dezső, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont detektorfejlesztéssel foglalkozó munkatársa.

A részecskefizikai berendezések fejlesztése összetett feladat, amihez magas színvonalú szaktudás és műszerpark szükséges. A HUN-REN Wigner FK-ban ez a “Vesztergombi Nagyenergiás Fizikai Laboratórium”, egy NKFIH által kiemeltnek elismert infrastruktúra keretében áll rendelkezésre (https://vlab.wigner.hu/), ami többek között a svájci székhelyű CERN-hez kapcsolódó kutatómunka támogatását adja a Kutatóközpont több csoportja számára, de a VLAB része egy, a Tokiói Egyetemmel közös laboratórium is, ami a Szakuradzsima vulkánnál Kjúsún, illetve Chibában más japán partnerekkel közösen működtetett obszervatóriumokat is magában foglalja.

A most megjelent tanulmány azért is különösen fontos, mert áttekintőt ad a világ különböző kutatóintézeteiben folyó müográfiai kutatásokkal kapcsolatos munkákról, illetve az egyes kutatócsoportok erősségeiről, ezáltal pedig a müográfia jelenlegi és a közeljövőben várható lehetőségeiről. Bár a természet egyetlen jelenségének a használatáról van szó, mégis a fizika ismert törvényeinek a megnyilvánulásai meglepően különbözőek lehetnek a barlangok, bányajáratok, piramisok, vulkánok, hidak vagy gátak megfigyelésekor, a gyorsan fejlődő új tudományág kutatói pedig ennek megfelelően igyekeznek kifejleszteni a leghasználhatóbb eszközöket, számitási algoritmusokat, kép- és adatfeldolgozási módszereket, hogy azok minél előbb a társadalom hasznára válhassanak.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egyéb kategória

A legkorszerűbb technológiával bővült a Széchenyi István Egyetem útépítési laboratóriuma

A győri Széchenyi István Egyetem kiemelt figyelmet fordít arra, hogy innovatív módon járuljon hozzá az ipar újszerű megoldásaihoz és a közlekedési kihívásokra adott válaszokhoz.

Az intézmény útépítési laboratóriuma egy európai uniós pályázatnak köszönhetően a közelmúltban a legkorszerűbb eszközökkel gazdagodott, amelyek bővítik a vállalati partnereknek nyújtott szolgáltatások körét és lehetővé teszik a képzés színvonalának további emelését.

A Széchenyi István Egyetem Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központja a térség versenyképességét növelő, hosszú távú és fenntartható vállalati-szolgáltató-felsőoktatási együttműködések támogatásával segíti a gazdaság fejlődését.

A legmodernebb technológiával szerelték fel a Széchenyi István Egyetem Útépítési Laboratóriumát. (Fotó: Adorján András)

„Ezt a célt szolgálta az a több mint 2 milliárd 251 millió forint összértékű projekt is, amelynek keretében ipari partnereket kiszolgálni képes kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitásbővítés valósult meg a győri kampuszon, valamint a zalaegerszegi járműipari tesztpályán. A projekt keretében beszerzett eszközök többek között a járműipar újszerű megoldásait és az önvezető mobilitás fejlesztési irányaihoz kapcsolódó szolgáltatások létrehozását támogatják”

– fejtette ki Mészáros Nóra, a Széchenyi István Egyetem Pályázati Igazgatóságának vezetője.

Az autonóm közlekedési környezet kialakítása szempontjából elengedhetetlen az útburkolat közvetlen fizikai vizsgálata és az ehhez kapcsolódó kompetenciák fejlesztése. Ennek érdekében a projektnek köszönhetően jelentősen javult az intézmény Útépítési, illetve a Geodéziai Laboratóriumának felszereltsége is.

„Nagyon fontos fejlesztésről van szó, hiszen az eszközök beszerzése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy minőségi, az eddigieknél is szélesebb körű szolgáltatásokat nyújtsunk ipari partnereinknek, még magasabb szintre emeljük kutatási tevékenységünket, és ezzel párhuzamosan mindezt képzéseinkbe is beépítsük. A korszerű laborháttér mindhárom területet támogatja, hozzájárul új vállalati együttműködések kialakításához, magas szintű publikációk születéséhez, valamint laborszolgáltatásaink bővítéséhez”

– fogalmazott dr. Szép János, az egyetem Építész-, Építő- és Közlekedésmérnöki Karának dékánja. Köszönetet mondott az egyetem vezetésének azért a támogatásért, amely lehetővé tette a fejlesztést, valamint a Pályázati Igazgatóság, a kar és a laboratórium munkatársainak azért a munkáért, amelyet a pályázat sikere érdekében végeztek.

Az országosan is ritkaságnak számító útfelszínvizsgáló berendezés egy járműre kerül, és menet közben, lézer segítségével méri az útburkolat felületi tulajdonságait. (Fotó: Adorján András)

„A legnagyobb kuriózum egy RSP (Road Surface Profilometer) útfelszínvizsgáló berendezés, hiszen eddig, ehhez hasonló csak egy volt az országban. Az eszköz egy jármű elejére szerelve, huszonegy lézer segítségével, haladás közben méri fel a felület különböző geometriai jellemzőit. A műszer a magas színvonalú szakemberképzéshez és új kutatások indításához is hozzájárulhat, miközben az ipari kapcsolatok és laborszolgáltatások körét is szélesíti”

– fogalmazott Nagy Richárd, az Útépítési laboratórium vezetője.

A labor egy, az útépítések során is egyre inkább használatos 3D gépvezérlést segítő rendszerrel is bővült, amelynek segítségével az építőmérnöki szakma legmodernebb technológiája is elérhető az intézményben. A pályázat során az ehhez szükséges térszkennert is beszerezték, amivel az épített környezetet képesek digitalizálni a szakemberek.

„Mivel ezek használata építőmérnöki és geodéziai hozzáértést is igényel, így új eszközeinkre és meglévő tudásunkra támaszkodva tervezzük elindítani a BIM – 3D gépvezérlés tantárgyat, ami országosan is egyedülálló képzést jelent. A tudásanyag a későbbiekben a már diplomával rendelkező, az iparágban dolgozó szakemberek ismereteinek a bővítését is szolgálná. Mindez a kutatási lehetőségeinket is növeli, megcélozva a 3D gépvezérlés eljárásrendjének egyszerűbbé, automatizálttá tételét”

– emelte ki.

A roncsolásmentes vizsgálatot lehetővé tevő lézerszkenner általában nem alapfelszereltség egy útlaborban. (Fotó: Adorján András)

A roncsolásmentes vizsgálati eljárások bemutatását szolgálja két újonnan beszerzett, nagy pontosságú szkenner is, amelyek lehetőséget adnak a Közlekedésépítési és Vízmérnöki, valamint a Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék közötti kutatási együttműködésre.

„Az egyik eszközzel az útfelület makro- és mikro-érdességét tudjuk hatékonyan vizsgálni, anyagmodellt alkotni, amelynek révén közös publikációkat is tervezünk. A másik alkalmas arra, hogy megnézzük a beszkennelt kő viselkedését, törésképét bizonyos terhelések esetén. A beszerzett eszközökhöz kapcsolódó vizsgálatok jelentősen erősítik hallgatóink felkészültségét, hozzájárulnak a munkaerőpiacon keresett tudás elsajátításához”

– fogalmazott.

A legmodernebb technológiák mellett klasszikus útvizsgálati műszerek is érkeztek a laboratóriumba, köztük aszfaltkeverő, aszfaltanalizátor, keréknyomvizsgáló, közművek detektálásához szükséges berendezés, bitumenvizsgáló és különböző tisztító eszközök.


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egyéb kategória

Áprilistól senki ne induljon okostelefon nélkül az USA-ba!

USA

Április másodikán a nagy amerikai operátorok közül utolsóként a T-Mobile USA is lekapcsolja 2G-s hálózatát, így mivel a 3G-s lekapcsolás már korábban megtörtént, ez automatikusan azt jelenti, hogy 4G-képes készülék – és megfelelő szolgáltatói háttér – nélkül hanghívást sem lehet bonyolítani az országban.

Pontosan két hónap múlva mobiltörténelmet ír Amerika: a T-Mobile USA a nagy helyi operátorok közül utolsóként április 2-án lekapcsolja a 2G-s hálózatát, ami a helyi lakosok mellett az országba látogató turistákat, üzletembereket – így a magyar mobilszolgáltatók ügyfeleit is – egyaránt kihívások elé állíthatja.

Az Amerikai Egyesült Államok három nagy operátora, az AT&T Mobility, a Verizon Wireless és a T-Mobile az áprilisi dátumot követően ezzel immár kizárólag 4G-s és 5G-s országos hálózatot üzemeltet majd, miután a 3G-t és a 2G-t (leszámítva egyedüliként a T-Mobile-t) már korábban nyugdíjba küldték.

Már az amerikai 3G-lekapcsolás is rávilágított, hogy a mobilszolgáltatóknak előbb-utóbb égető szükségük lesz arra, hogy roamingkörnyezetben is biztosítsák a 4G-alapú hanghívást, vagyis a VoLTE szolgáltatást az ügyfeleik számára. A 2G-nek évekkel korábban búcsút intő AT&T 2022-es 3G sunsetjét követően ugyanis az a készülék, amelyik automatikus roaminghálózat-választásra volt állítva, és az AT&T hálózatára csatlakozott, nem tudott sem hívást indítani sem hívást fogadni.

A VoLTE roaming tekintetében szerencsére az elmúlt pár év komoly nemzetközi egyeztetésekkel és a rendszerek összehangolásával telt, így ma már mindhárom nagy magyarországi mobilszolgáltatónak van az USA-ban olyan roamingszolgáltató-partnere, mellyel biztosított a beutazást követően az összes alapszolgáltatás elérése.

A teljes, országos 3G és 2G kivezetéssel párhuzamosan ugyanakkor felmerül egy másik probléma is.

Hiába támogatja ugyanis egy magyar szolgáltató és az amerikai partnere az Egyesült Államokban barangolók esetében a 4G-alapú hanghívást, ha az előfizető készüléke nem kompatibilis ezzel a technológiával.

Ilyen készülékek lehetnek tipikusan a kizárólag 2G/3G-képes butatelefonok, de akár egyes külföldről importált, neves gyártótól származó okostelefonok is. Április 2-től a kiutazás előtt ezért mindenkinek érdemes lehet rutinellenőrzést tartania és meggyőződnie arról, hogy az általa használt mobilkészülék támogatja a VoLTE technológiát – ez esetben jó eséllyel az Egyesült Államokban is problémamentesen fogja tudni használni a mobilt, bár az így sem magától értetődő, hogy mindegyik hálózaton.

A VoLTE roaming partnereket illetően ezért az utazás előtt érdemes a mobilszolgáltatótól tájékoztatást kérni és a készüléket landolást követően automatikus hálózatválasztás helyett fix hálózatkijelölésre állítani annak érdekében, hogy a hanghívás mindvégig problémamentesen működjön az ott tartózkodás ideje alatt.

Forrás: HWSW


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább

Egyéb kategória

Konferenciát rendez a Magyar Informatika Napja alkalmából a Neumann Társaság

neumann

Az első Neumann-elvek alapján működő magyar elektronikus számítógép, a szobányi méretű M-3 egykori sajtópremierjének évfordulója alkalmából a szuperszámítógépektől a gépi látásig változatos informatikai vonatkozású témákat feldolgozó konferenciát szervez a Neumann Társaság.

A január 18-án délután zajló Magyar Informatika Napja konferencián előzetes regisztrációt követően ingyenesen részt vehetnek az érdeklődők.

A Magyar Informatika Napját a Neumann Társaság kezdeményezésére ünneplik meg, arra emlékezve, hogy hatvanöt évvel ezelőtt, 1959. január 21-én jelentették be a sajtóban az első magyar elektronikus számítógépet, a szobányi méretű M-3-at: így ez a dátum tekinthető a magyar számítástudomány megszületésének. A Neumann Társaság 2022-ben teremtett hagyományt e jeles évforduló megünneplésére.

Mivel 2024-ben az évforduló hétvégére esik, a Magyar Informatika Napja konferenciát a társaság támogatója, a 4iG székházában 2024. január 18-án 14 óra és 18 óra között rendezi meg a Neumann Társaság. Az eseményen a szuperszámítógépektől a gépi látásig és a tehetséggondozásig egy sor friss, mai témáról követhetnek előadásokat a résztvevők az Neumann Társaság 2023-as díjazottjaitól és szakosztályainak képviselőitől. A rendezvény nyitott minden előzetesen regisztráló érdeklődő előtt.

A MIN2024 konferencia tervezett programja:

  • 14.00-14.15    Beck György, a Neumann Társaság elnökének nyitóelőadása
  • 14.15-14.20    Prof. Dr. Báger Gusztáv (NKE-EJKK) Az első magyar számítógép (M-3) 50. születésnapjára (vers, felvételről)
  • 14.20-14.45    Ropolyi László (ELTE) előadása: Neumann válogatott írásai – miért aktuális ma is?
  • 14.45-15.10    Nikházy László (Neumann Társaság, ELTE) előadása: Milyen feladatokat és hogyan oldanak meg az informatikai olimpiákon, hogyan történik az ellenőrzés?
  • 15.10-16.00    Dr. Gál Zoltán (DE) előadása: Szuperszámítógépeket igénylő egyetemi projektek
  • 16.00-16.20    kávészünet
  • 16.20-16.45    Kató Zoltán (SZTE) előadása: Gépi látás és képfeldolgozás
  • 16.45-17.10    Bari Ferenc (Neumann Társaság OBSZ, SzTE, PE) előadása: A mesterséges intelligencia az élettudományi képzésben: lehetőségek és kockázatok
  • 17.10-17.35    Pacskó Vivien (Lechner Tudásközpont, Neumann Társaság Térinformatikai Szakosztály) előadása: Űrfotók felhasználása
  • 17.35-17.40    Beck György, zárszó

A MIN2024 időpontja: 2024. január 18. 14-től 18 óráig
A konferencia helyszíne: 4iG Nyrt, 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. (térkép)


További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Tovább
Hirdetés Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Facebook

Hirdetés Hirdetés
Hirdetés Hirdetés

Friss