Egyéb kategória

IP Day 2024 – a nap fókuszában a fenntarthatóság, valamint az egyetemek, kutatóintézetek tudáshasznosítása állt és átadták a Millenniumi Díjakat is

Április 26-a a Szellemi Tulajdon Világnapja, amit a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) a hagyományoknak megfelelően a Milleniumi Díjak átadásával és idén szakmai rendezvénnyel is ünnepelt.

Az IP Day jelmondata, a „Tudáshasznosítás felsőfokon”, tükrözi a programuk idei fókuszát: a szakmai előadások és kerekasztal-beszélgetések az egyetemi innovációra és a hasznosításra koncentráltak az eddig elért eredmények és a jövőbeni teendők fényében. A Milleniumi Díjjal pedig a szellemitulajdon-védelemben tudatos szervezeteket ismerik el, amit 2024-ben a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME), a BioTech USA Kft., a HELL ENERGY Magyarország Kft. és a Stilianos Kft. nyert el.

Az ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) 2000-ben döntött arról, hogy április 26-át a szellemi tulajdon világnapjává nyilvánítja. Ezen a napon a világ iparjogvédelmi és szerzői jogi hatóságai – Magyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) – változatos programokkal, rendezvényekkel és kezdeményezésekkel hívják fel a figyelmet az IP, vagyis a szellemi tulajdon fontosságára, 2024-ben a fenntarthatóság üzenete köré szervezve.

Az SZTNH számos módon támogatja a hazai felsőoktatási intézményeket saját IP-stratégiáik kialakításában és az innovatív, általuk kifejlesztett technológiák gazdasági hasznosításában. A Hivatal az irányvonalak meghatározásával, bevált gyakorlatok és esettanulmányok bemutatásával, valamint a kormányzat kapcsolódó stratégiái végrehajtásának támogatásával segíti ezt a folyamatot. A hatás már érzékelhető: már az első negyedévben biztatóak az egyetemek szabadalmi bejelentési számai. Az egyetemekkel való szoros együttműködés nemcsak a hazai szabadalmi bejelentések számának növekedését segíti elő, hanem hatékonyabbá teszi a technológia- és tudástranszfer folyamatokat is. A szakmai előmenetelben mostantól a gyakorlati eredményeket, például a szabadalmakat is elismerik, ami tovább ösztönzi az innovációk megszületését.

Több előadó, többek között Szmollár Katalin, a KIM Innovációért és Startupokért Felelős főosztályvezetője és dr. Szabó István, a HUN-REN stratégiai és innovációs igazgatóhelyettese is érintették a Neumann János Programot, melynek egyik fontos célkitűzése, hogy Magyarországon az évtized végéig megduplázódjon a szabadalmak száma. A tudatosság ezen a téren egyértelműen kifizetődik, hiszen az oltalomszerzés valós versenyelőnyt jelent a piacon. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnak a napokban nyílik meg újra az Iparjog pályázata, melynek révén az ilyen eljárások költségei 100%-ban finanszírozhatók, de a szemléletformálást is ösztönzik azzal, hogy az oltalomszerzés egyre több innovációs pályázatuknál alapvető elvárás lesz.

Az előadások keretében Dr. Gonda Imre, a Richter Gedeon Nyrt. jogi és szellemi tulajdon-védelmi igazgatója a feltalálók díjazásáról beszélt egy hazai nagyvállalat szemszögéből, míg Dr. Stadler Johanna, a Visegrádi Szabadalmi Intézet igazgatója a szabadalmi intézet szerepét és szolgáltatásait ismertette. Dr. Grad-Gyenge Anikó, a Budapesti Műszaki Egyetem tudományos és innovációs dékánhelyettese a szellemi tulajdon egyetemi szférában való hasznosításának, az ehhez kapcsolódó külföldi példáknak és jógyakorlatoknak a jelentőségét emelte ki.

A délutáni szekcióban Barabás Réka, a Nemzeti Innovációs Ügynökség tudáshasznosítási igazgatója bemutatta a Technológia Transzfer az Egyetemeken (TTC) projektet, amely az egyetemek technológiatranszferben és innovációban betöltött szerepét erősíti. Ez a pilotprojekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium kezdeményezésére és támogatásával indult, célja egy olyan technológiatranszfer-modell kialakítása, amely egyetemekre alkalmazható. A program keretében teljes egészében egyetemi tulajdonban lévő technológiatranszfer cégeket alapítanak. Öt hazai egyetemen már elindult a munka, minisztériumi forrásokkal és a NIÜ szakmai irányításával. Az IP Day zárásaként panelbeszélgetést tartottak a tudáshasznosítás felsőfokon témakörben, ahol a téma szakértői, és a TTC projektben résztvevő egyetemek képviselői osztották meg tapasztalataikat és elképzeléseiket.

A nap zárásaként a Szellemi Tulajdon Világnapja alkalmából átadták a 2024-es Millenniumi Díjakat is. A Millenniumi Díj olyan intézményeket, vállalkozásokat, szellemi műhelyeket ismer el, amelyek kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a szellemi tulajdon védelme és a magyar innováció előmozdítása terén. A 2024-es év díjazottjai a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME), a BioTech USA Kft., a HELL ENERGY Magyarország Kft., és a Stilianos Kft.

A MOME elkötelezett az értékalapú művészeti- és design ökoszisztéma kialakítása mellett Kelet-Közép-Európában. Az Egyetem különös figyelmet fordít az IP területeire, és tudatosan foglalkozik a szellemitulajdon-védelemmel. IP Pontjuk segíti a hallgatókat, oktatókat és kutatókat a szellemi termékeikhez kapcsolódó jogosultsággal kapcsolatos tudatosság növelésében és az oltalom megszerzésében. A folyamatban lévő védjegybejelentések mellett már 7 hazai és 1 Európai Uniós védjegy köthető a nevükhöz, emellett több EU-s és hazai formatervezési-minta oltalommal is rendelkeznek. A BioTech Kft. anyacége, a BioTechUSA-cégcsoport Európa egyik legnagyobb étrend-kiegészítő, funkcionális élelmiszer és sportruházat gyártója. Több, mint száz védjeggyel rendelkezik Magyarországtól kezdve az Egyesült Királyságon át egészen Peruig. Hisznek abban, hogy az oltalmak megszerzése kulcsfontosságú a jól felépített és megtervezett üzleti sikerben. A HELL ENERGY Magyarország Kft. 100%-ban magyar cégként az egyik legdinamikusabban fejlődő FMCG márka a világon. Hazánkban több mint 40 bejegyzett védjegyet szereztek, ezzel is tudatosan védve és megkülönböztetve a márkát a versenytársaktól. A Stilianos Hálózat 15 év alatt piacvezető céggé vált Magyarországon a hagyományos babaúszás megújításával, és az első olyan uszodaként működik, amelyet kifejezetten csecsemők és kisgyermekek számára terveztek. Jelenleg 4 érvényes védjeggyel és 6 önkéntes műnyilvántartással rendelkeznek, mindez stabil alapot ad a biztos üzleti modell és a folyamatos innovációik sikeres franchise rendszerben való értékesítéséhez.

Farkas Szabolcs, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnöke kiemelte, hogy a díjazottak elkötelezettsége példaértékű más szervezetek számára is, különös tekintettel a szellemi tulajdon tudatos használatára és védelmére. A díjazottak IP-tudatossága is jól szemlélteti, hogy a szellemi tulajdon ereje, az innováció és kreativitás ösztönzésére gyakorolt hatása hogyan járulhat hozzá a fenntartható gazdasági növekedéshez és az innovációs ökoszisztéma fellendítéséhez.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egyéb kategória

Európa legtehetségesebb diákjai versenyeznek a Google x Bitget hackathonján

Bitget és a Google Developer Group második hackathonját indítja a fiatalok innovációjának ösztönzésére

A világ legnagyobb univerzális tőzsdéje, a Bitget örömmel jelenti be együttműködésének folytatását a Google Developer Group (GDG) szervezetével. A két fél második közös hackathonját, az „AI Accelerate Hack” eseményt rendezi meg a Bitget Blockchain4Youth CSR-kezdeményezése keretében. Az eseményre 2025. október 29-én, szerdán, a KU Leuven egyetemen, Belgiumban kerül sor.

A 10 órás hackathon célja, hogy támogassa és ösztönözze a fiatal tehetségeket az innovatív technológiai eszközök alkalmazására a jövő technológiai szektorának építésében. A fő téma:
„Gyorsított innováció a technológia, az üzlet és a kreativitás szinergiáján keresztül.”

Az „AI Accelerate Hack” egy intenzív, együttműködésen alapuló verseny, ahol fejlesztők és designerek dolgoznak együtt, hogy technológiai megoldásokat hozzanak létre valódi üzleti kihívásokra. Az esemény mintegy 200 résztvevőt vonz majd különböző háttérrel és szakterületről.

„Blockchain4Youth programjaink folyamatosan bővülnek világszerte. Az ilyen hackathonok kiváló lehetőséget kínálnak arra, hogy ígéretes hallgatókkal találkozzunk, mentorként megosszuk tapasztalatainkat, és közösségünket a tudásmegosztáson keresztül erősítsük”

– mondta Vugar Usi Zade, a Bitget COO-ja.

„A Bitgettel való együttműködés az ‘AI Accelerate Hack’ kapcsán tökéletesen illeszkedik küldetésünkhöz, hogy a következő generáció fejlesztőit támogassuk”

– tette hozzá Daniel Sparemblek, a GDG KU Leuven elnöke és alapítója.

„Ez az esemény egyedülálló platform, ahol az akadémiai elmélet találkozik a valós üzleti kihívásokkal, és a diákokat arra ösztönzi, hogy az AI, a blokklánc és a kreativitás metszéspontján innováljanak.”

A hackathon elsősorban mesterszakos mérnökinformatikus hallgatók számára készült, különös hangsúllyal a mesterséges intelligencia területére, de nyitott más tudományterületekről érkező hallgatók, friss diplomások (legfeljebb két év tapasztalattal) és technológiai szakértők számára is.

Az esemény programja egy rövid nyitóceremóniával indul, ahol a Bitget bemutatja a Blockchain4Youth kezdeményezést és a nemrég bevezetett Graduate Programot. Ez a program a legtehetségesebb egyetemi hallgatókat toborozza, és közvetlenül a Web3 valós munkafolyamataiba vonja be őket. A résztvevők a világ egyik leggyorsabban növekvő tőzsdéjénél dolgozhatnak, több mint 50 országból érkező kollégákkal együttműködve, világos karrierutat, mentorálást és versenyképes juttatásokat kapva.

A nap további részében zajlik a 10 órás kódolási verseny, majd este a csapatok bemutatják projektjeiket, ahol a legjobbakat díjazzák.

Ez az esemény a Bitget és a GDG második közös hackathonja, az elsőt 2025 májusában, a Constructor Egyetemen tartották nagy sikerrel. A kezdeményezés a Bitget Blockchain4Youth programjának része, amely globálisan támogatja az oktatást és a blokklánc-tudás terjesztését. Legutóbb a Bitget Web3 Diversity Career Sessiont tartott a Hong Kong University of Science and Technology (HKUST) egyetemen a 0xU hallgatói közösséggel közösen, míg augusztusban a harmadik Crypto Experience Month esemény 12 országban, több mint 15 000 résztvevővel zajlott.

A soron következő esemény a WAIB Summit AI x Web3 Hackathon lesz november 14–16. között, szintén a KU Leuvenen, ahol hallgatók, fejlesztők, vállalkozók és kutatók dolgoznak majd együtt forradalmi AI és Web3 megoldásokon.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egyéb kategória

Folytatódik a Hankook nagy abroncsosztása! Idén tizennegyedik alkalommal támogatják a közhasznú szervezetek munkáját

A közjót szolgáló szervezetek munkájának támogatására a Hankook immár tizennegyedik alkalommal hirdeti meg Abroncsadományozási Programját.

A Hankook a program keretében prémium minőségű gumiabroncsainak biztosításával kíván hozzájárulni ahhoz, hogy a pályázók a korábbinál hatékonyabban és nagyobb biztonságban láthassák el nélkülözhetetlen feladataikat.

„A Hankooknál hiszünk abban, hogy a társadalmi felelősségvállalás nem csupán lehetőség, sokkal inkább a közösség iránti elkötelezettségünk alapvető kifejezése. Nap mint nap látjuk, hogy a közhasznú szervezetek milyen elképesztő és áldozatos munkát végeznek, legyen szó életmentésről, beteg gyermekek szállításáról, katasztrófavédelemről vagy a környezetünk megóvásáról. A mi hozzájárulásunk ehhez nagyon konkrét és gyakorlati segítség: a biztonságos közlekedés alapfeltételét jelentő, kiváló minőségű gumiabroncsok biztosítása. Egy megbízható abroncsgarnitúra nem csupán alkatrész, hanem egyben garancia arra, hogy a segítség időben és biztonságban célba ér. Büszkék vagyunk erre a több mint egy évtizedes hagyományra, és izgatottan várjuk az idei pályázatokat, hogy idén is hozzájárulhassunk a legnemesebb célok megvalósításához”

– mondta el Roy Katalin, a Hankook Tire Magyarország kommunikációs vezetője.

A program sikerét jól mutatja, hogy a tavalyi év során a Hankook közel 140 nonprofit szervezet számára biztosított több mint 1600 darab új gumiabroncsot. A kedvezményezettek között olyan országos lefedettséggel rendelkező intézmények is megtalálhatók, mint az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Vöröskereszt vagy a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, amelyek munkáját a vállalat már évek óta segíti. A támogatottak listáján mindemellett számos civil szervezet, önkéntes tűzoltóság és polgárőrség is szerepel.

A 2025-ös pályázatra elsősorban olyan, legalább öt éve bejegyzett közhasznú szervezetek, alapítványok, közalapítványok és egyesületek jelentkezését várják, amelyek tevékenységükkel a szociális ellátás, egészségügyi ellátás, polgári védelem és katasztrófa-elhárítás, környezet- és állatvédelem területén dolgoznak.

A pályázatokat augusztus 14-től augusztus 27-ig a www.hankookadomany.hu weboldalon lehet benyújtani, ahol tájékozódni lehet a program részleteiről és a pályázati feltételekről.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!

Egyéb kategória

Minden idők legnagyobb fekete lyuk összeolvadását észlelték a LIGO detektorai

Minden eddiginél nagyobb tömegű feketelyuk-kettős összeolvadást detektált az amerikai Nemzeti Tudományos Alap (NSF) által finanszírozott LIGO obszervatóriumokkal a LIGO–Virgo–KAGRA (LVK) együttműködés. Az esemény nem csak a kiemelkedő tömeg miatt érdekes, hanem mert keletkezésének megfejtése közelebb viheti a kutatókat a fekete lyukak születésének jobb megértéséhez.

A GW231123 jelzésű jelet az ún. negyedik megfigyelési időszakban észlelték a LIGO Livingstonban (Louisiana állam) és Hanfordban (Washington állam) található ikerdetektorai, 2023. november 23-án. Az eredményt a 24. Nemzetközi Általános Relativitáselmélet és Gravitáció Konferencián (GR24) és a 16. Edoardo Amaldi Gravitációs Hullám Konferencián, a két szakterület legnagyobb tudományos szakmai rendezvényén mutatták be, amelyek most közösen kerültek megrendezésre Glasgowban (Skócia), július 14 és 18. között.

A LIGO (Lézer Interferométeres Gravitációs Hullám Obszervatórium) 2015-ben írt történelmet, amikor először detektált gravitációs hullámokat. Akkor a hullámok egy feketelyuk-páros összeolvadásból származtak, amelynek eredményeként egy, a Nap tömegének 62-szeresét kitevő fekete lyuk jött létre. Azóta a mérésekben részt vevő detektorok körülbelül 300 gravitációs hullámot észleltek, csak a negyedik (2023. májusa óta tartó) megfigyelési időszak alatt pedig 200-at.

A most közzétett esemény során egy olyan végső fekete lyuk keletkezett, amely a Nap tömegének körülbelül 225-szöröse, vagyis minden eddig detektáltnál nagyobb. A születő fekete lyuk két fekete lyuk összeolvadásából keletkezett, amelyek tömege körülbelül 100, illetve 140 naptömeg volt, ráadásul rendkívül gyorsan forog is. A csillagfejlődés standard modelljei nem engednek meg ilyen tömegű fekete lyukakat ezért a kutatók azt valószínűsítik, hogy a most összeolvadó két fekete lyuk korábban szintén kisebb fekete lyukak összeolvadásával jöhetett létre.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fizikai és Csillagászati Intézetének kutatói, Frei Zsolt vezetésével, még 2007-ben kapcsolódtak be az együttműködésbe, és azóta aktív résztvevői a kollaboráció munkájának.

„Érdekessége ennek az események, hogy mivel itt nagyon nagy tömegű fekete lyuk párosról van szó, ezt nagyon messziről is képes volt érzékelni a LIGO obszervatórium – mondta el a most közzétett eredményről Frei Zsolt. – Kihívást jelent azonban, hogy megfejtsük, hogyan tudott kisebb fekete lyukak összeolvadásából, ennyi idő alatt, ilyen közepes tömegű fekete lyuk keletkezni, ami ráadásul ennyire nagy sebességgel pörög is.”

A GW231123 eseményben részt vevő fekete lyukak nagy tömege és rendkívül gyors forgása, amely közel van az Einstein általános relativitáselmélete szerint elképzelhető maximális forgási sebességhez, kihívások elé állítja mind a gravitációs hullámok detektálásának technológiáját, mind az elméleti modelleket. A kutatók ezért folytatják az elemzést és a modellek finomítását, hogy ilyen szélsőséges eseményeket is értelmezni tudjanak, de ez akár évekbe is telhet.

A mostani észlelést rögzítő LIGO, valamint a kollaborációban még részt vevő Virgo és KAGRA gravitációs hullám detektorokat azért tervezték, hogy a kozmikus események által okozott apró téridő-torzulásokat mérjék. Az együttműködés negyedik megfigyelési időszaka 2023 májusában kezdődött, és az első fél év további megfigyeléseit (2024 januárjáig) később, a nyár folyamán teszik közzé, így még több izgalmas eredményre is számíthatunk a közeljövőben.

„Abban reménykedünk, hogy neutroncsillagok összeolvadását is érzékelni fogjuk, hiszen az ELTE kutatóinak ez van a fő fókuszában, mi ezek lokalizálásán dolgozunk, hogy lehetősége legyen más távcsöveknek is megfigyelni őket. De ezek sokkal ritkább események, mint a fekete lyukak összeolvadása, amelyekből 300 körülit detektáltunk már a 2015-ös felfedezés óta. Neutroncsillag-összeolvadásból viszont csak egyet” – tette hozzá Frei Zsolt, aki azt is elmondta, hogy a negyedik megfigyelési időszak, ami az eddigi leghosszabb és legérzékenyebb is egyben, nyáron ért volna véget, de azt november végig meghosszabbították. Ennek az az oka, hogy nemrég indult el a világ legnagyobb csillagászati kamerájával felszerelt, az Atacama-sivatagban, 2680 méter magasan felépült obszervatórium az ún. Legacy Survey of Space and Time (LSST), amely tíz éven keresztül készít színes, nagy felbontású, időbeli változásokat is követő felvételeket az univerzumról. A kollaboráció tagjai pedig úgy gondolták, mindenképpen érdemes lenne, hogy a két obszervatórium együtt is működhessen, mielőtt a LIGO detektorait több évre leállítják, hogy tovább fejleszthessék azokat.

„Izgalmas lenne, ha ez alatt az időszak alatt láthatnánk neutroncsillagot és azt az LSST-vel is meg tudnánk figyelni. Ez az ELTE-s kutatóknak külön remek lehetőség lenne, hiszen mi kiemelten dolgozunk ezen a területen” – mutatott rá kutatásaik fontosságára Frei Zsolt.

További friss híreket talál az IoTmagazin főoldalán! Csatlakozzon hozzánk a Facebookon is!